Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-13 / 138. szám

2 JOMOOYI »Sr».AF Szerda, 1956. június 13. Párizsban megkeadődött Poujade és hat társának pere London (MTI). Mint a londoni rá­dió jelenti, Párizsban megkezdődött Poujade, valamint a Poujade-féle mozgalom végrehajtó bizottságának hat tagja ellen indított per. Az ügyészség azzal vádolja Poujade-ot és társait, hogy szervezett mozgal­mat indítottak az adófizetés megta­gadására. A bíróság, ha bűnösnek ta­lálja a vádlottakat, két évig terjed­hető börtönbüntetéssel sújthatja őket. A tárgyaláson mintegy negyven ta­nút hallgatnak ki. Német közlekedési küldöttség érkezett hazánkba Bebrits Lajos közlekedés- és posta­ügyi miniszter a tavalyi németországi j látogatása viszonzására meghívta ha­zánkba a Német Demokratikus Köz- j társaság vasútügyi miniszterét. A j meghívásra Erwin Kramer vasútügyi ] miniszter és kísérete érkezett a fő­városba. A német vendégeket kedden reggel í a Nyugati-pályaudvaron Bebrits La- j jós közlekedés- és postaügyi minisz- - tér fogadta. Sxuexból jelentik: J. H. S. Lacey, a portsaidi utolsó angol katonai különítmény parancsnoka újságírókkal közöl­te, hogy a Szuezi-csatorna öveze­téből hajóba rakják az utolsó an­gol katonai felszereléseket. A beralcodás után az egyiptomi hatóságoknak átadják a Hadi- tengerészet Házát. Ezzel gyakorlatilag befejező­dött a Szuezi-csatornaövezet an­gol katonai kiürítése. Érdé Is ességek mne n-o nn an Joszip Broz-Tito, N. Sz. Hruscsov és A. I. Mikojan Sztálingrádban Földrengés Franciaországban Június 4-én tíz másodpercig tartó erős földlökés volt észlelhető a fran­ciaországi Saint-Nazaire városban. Egyes lakásokban a bútordarabok elmozdultak helyükről. A földlökés következtében a tengerben gejzírek képződtek. A földrengésjelző liészü- , lék tűje ugrásszerű emelkedést mu­tatott. Sztálingrád (TASZSZ). Joszip Broz- Tito és felesége, valamint N. Sz. Hruscsov, A. I. Mikojan, E. Kardelj és felesége sztálingrádi látogatásuk során hétfőn az Alekszandr Polezsa- jev hajón kirándultak arra a helyre, ahol a Volga—Don-csatorna kezdő­dik. Az Alekszandr Polezsajev nem sok­kal később megérkezett a sztálingrá­di vízierőmű építkezésének színhelyé­hez. A szovjet és a jugoszláv állam­férfiakat az építkezés több ezer dol­gozója fogadta. Az építőmunkák arányai lenyűgöző hatással voltak a vendégekre. Tito elnök a tájékoztatást szolgáltató mér­nököknek meg is jegyezte: »Egyedül­álló munkát végeznek, elvtársak!« Az elnök megjegyezte, hogy az építők saját maguknak dolgoznak, de az elkövetkező nemzedékek javát is szolgálják. Sok sikert kívánt az épí­tőknek és megígérte, hogy ha a nagy­szerű mű elkészül, feltétlenül elláto­gat ide. Az építőmunkások viharos tapssal fogadták Joszip Broz-Tito szavait. Ezután N. Sz. Hruscsov mondott be­szédet. — Elvtársak — mondotta —, na­gyon örülök, hogy eljött hozzánk Tito elvtárs. örülünk annak, amit az épít­kezés nagyszerűségéről és fontossá­gáról mondott, örülünk annak az ígé­retének, hogy ellátogat ide, amikor a vízierőmű elkészül. Barátaival együtt szívesen fogjuk látni. — Megilletődötten érkeztünk ide, a hős Sztálingrádba, ahol még nem is olyan régen szovjet emberek vérével öntözött harcmező volt. A szovjet emberek nem engedtek az ellenség­nek, hanem szétzúzták és megvédték A TANJUG kommentárja a jugoszláv—szovjet politikai tárgyalásokról Moszkva (Tanjug). A jugoszláv— szovjet tárgyalások első hete megmu­tatta a két ország kormánya között eddig lefolyt eszmecsere rendkívüli hasznosságát, valamint a két ország legmagasabb rangú képviselői sze­mélyes érintkezésének értékét és elő­nyét is — hangoztatja többek között a Tanjug kommentárja. Amint Moszkvában hangoztatják, a tárgyalások befejezésekor új okmányokat hoznak majd hivata­losan nyilvánosságra, amelyek tartalmazzák a két ország nézetét és álláspontját mindazokban a kérdésekben, amelyek államközi kapcsolataikra, a politikai és egyéb szervezeteik közötti együttműködés fejlesztésére s végül az általános nemzetközi problémákra vonatkoz­nak. Amint azt az eddigi tárgyalások megmutatták, a két ország kapcso­latait, amelyek a belgrádi nyilatkozat elvein: a kölcsönös érdekek, a szu­verenitás és a nemzeti függetlenség tiszteletben tartásán nyugszanak, to­vább lehet fejleszteni a két ország és a világbéke javára. Az államközi kapcsolatok konszoli­dálásának terén eddig megtett út le­hetővé tette a két ország politikai szervezetei közötti együttműködés Az Olasz Szocialista Párt Központi Bizottsága teljes ülésének határozatai Róma (TASZSZ). Az Olasz Szocia­lista Párt Központi Bizottsága június 7-én és 8-án lezajlott teljes ülésének befejeztével közzétettek egy határo­zatot, amely a helyi önkormányzati szervek megválasztása után Olaszor­szágban kialakult politikai helyzetet értékeli és meghatározza a párt po­litikáját az új községi és megyei ta­nácsok végrehajtó szerveinek meg­alakításával kapcsolatban. A teljes ülés állást foglalt a szo­cialisták és a szociáldemokraták vi­szonyának kérdésében is. Leszögezte, hogy a szocialisták és a szociálde­mokraták összefogásának perspektí­vája csak abban az esetben bír je­lentőséggel, ha az »a baloldal felé való fejlődés« keretei között történik. A teljes ülés vitája és határozatai azt mutatják, hogy az Olasz Szocia­lista Párt, a választások akaratával számolva, a demokratikus erők szé­leskörű összefogására törekszik a ha­ladásért és az olasz dolgozók követe­léseinek teljesítéséért folyó harchoz. A párt az Olasz Kommunista Párt­tal való szövetségét is megerősítette. Kommunista győzelem egy francia városi tanácsi választáson Párizs (MTI). Rouen-ból jelentik, hogy Petit-Couronne ipari központ­ban városi tanácsi választásokat tar­tottak. A város szocialista polgár- mestere és négy szocialista városi ta­nácsos ugyanis lemondott. A válasz­tások eredményeképpen a szocialis­ták helyére öt kommunista került. kérdésének felvetését is. Bár eddig erről a kérdésről még nem tárgyal­tak, nyilvánvaló, hogy ez a kérdés ma új jelentőséggel bír. A jugoszláv és a szovjet kommu­nisták céljainak azonossága, el­sősorban a szocializmus felépíté­se tekintetében saját országuk­ban, szükségessé teszi a kölcsönös érintkezések helyreállítását, amilyen érintkezések egyébként fennállnak a világban más vagy ha­sonló politikai szervezetek között. A jugoszláv álláspont ebben a kérdés­ben is a két fél egyenjogú szerepé­ről, a szabad vitából és a vélemények szabadon történő kicseréléséből in­dul ki, úgy, ahogy az fennáll a ju­goszláv kommunistáknak a nyugati világ szocialista mozgalmaival meg­lévő kapcsolataiban, amelyek már nagy és pozitív eredményekhez ve­zettek. Azok a sorozatos politikai és szer­vezeti intézkedések, amelyeket a vi­lág munkásmozgalmaiban, de külö­nösen a keleti világ szervezeteiben tettek, lehetővé teszik az ilyen to­vábbi és független kétoldalú együtt­működést, amelyben egyik fél sem töltene be domináns, sem döntő be­folyást és szerepet. Elbocsátással fenyegetnek 185 ezer amerikai munkást Az Associated Press jelenti Det- roitból, hogy az amerikai gépkocsi- eladás csökkenése miatt az autónagy­iparosok »185 000 vagy még több munkás elbocsátását« vették tervbe, továbbá a »munkahétnek és a még dolgozók keresetének csökkentését«, »a termelés körülbelül 30 százalékos csökkentését az előző év megfelelő időszakához viszonyítva«. A tudósító közli, hogy a gépkocsi­ipar nehéz helyzete miatt a gépkocsi- és repülőgépipari dolgozók szakszer­vezete felhívta 18 Michigan, Indiana, Ohio és Wisconsin állambeli város polgármesterét, tárgyalják meg, mit lehetne tenni a helyzet enyhítésére. nagy vívmányaikat, hogy fejépíthes­sék azt, ami még nem volt az embe­riség történelmében — az új, kom­munista társadalmat. (Taps.) — Külföldön még akadnak olyan emberek, akik azt gondolják, sőt egyesek azt is mondogatják, hogy a Szovjetunióban úgy haladnak a dol­gok, hogy a kapitalizmussal lehet fel­cserélni a szovjet hatalmat. Megtör- ténhet-e ez elvtársak? (Felkiáltások: »Nem!« »Oda erő kell!« »Soha!« »Törődjenek saját magukkal!«) Mi csak ennyit mondunk nekik: várja­tok, amíg lila hó esik! (Derültség.) Tántoríthatatlanul fogunk haladni saját útunkon, a nagy lenini úton. (Felkiáltások: helyes!) — A tőkések a profit kedvéért épí­tik a vállalatokat, mi viszont saját magunkért, a népért. Azért építjük, hogy megkönnyítsük az ember életét. Dicsőség nektek, munka hősei! (Hosz- szantartó taps.) Hruscsov a továbbiakban beszélt arról, hogy a múlté az a konfliktus, amely a Szovjetunió és Jugoszlávia között volt. (Felkiáltások: Barátság­ban fogunk élni! Nem idézgetjük a múltat!) — Ide is eljöttünk, hogy tanúbi­zonyságot tegyünk erősödő barátsá­gunkról. E barátságra szükség van közös céljaink érdekében és mi erő­síteni fogjuk ezt a barátságot. A vendégek ezután megtekintették Volzsszkijt, a sztálingrádi vízierőmű- építők fiatal városát, ahol a lakosok ezrei üdvözölték őket. Joszip Broz- Tito, N. Sz. Hruscsov, A. I. Mikojan és E. Kardelj este tértek vissza Sztá­lingrádba. A. V. Dinkin, a sztálingrá­di városi tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke estebédet adott a jugo­szláv és szovjet államférfiak tisztele­tére. A vacsora rendkívül meleg, szí­vélyes légkörben zajlott le, beszédek hangzottak el. Esküvő Madridban — 16 halottal Az egyik madridi étteremben, ahol esküvői összejövetelt tartottak, le­szakadt a táncparkett. A szerencsét­lenség .köve tkezl ében — mint a Reutar-iroda jelentette — 16 személy meghalt. 30 személy pedig megsebe­sült. A 26 éves vőlegényt és a 21 éves menyasszonyt is kórházba' szál­lították. Az Amerikai Egye­sült Állam®!? gumiipa- a-ának egyik legérdeke­sebb vívmánya az acélbetétes gumiab­roncs. Számos kísérlet Acélbetétes gumiabroncs megmutiatta, hogy az acélibetétes gumiabron­csok a legjobban el­lenállnak a gumiab­roncs elszakadásának, átvágásának stb. Az új gumiabroncsokat sze­mély- és tehergépiáo- csik részére készítet­ték. A rádióaktivitás hatása Japánban Tokáéi hivatalos körökben kijelen­tették, hogy az 5000 tonnás »Mizuho Máruz japán teherhajó rádióaktivitás áldozata lett. A hajó Uj-Kaledóniá- ból visszatérőben áthaladt az ame­rikai hidrogénbombák »kísérleti te­rületén«. Nanaiból, a japán vörös haltenyé­szet központjából jelentik, hogy a legutóbbi bikini atomrobbantás kö­vetkeztében 50 millió jen értékű vö­rös hal pusztult el. A halastavakat különleges »viny- lon« anyaggal vonták be, ami azon­ban nem akadályozta meg, hogy a rádióaktív eső ne ölje meg halakat. Üj szovjet film A moszkvai nagy mozikban meg­kezdték a »Moszfiitm« új filmjének, a »Halhatatlan gamizon«-nak a ve­títését. A filmet Agranyenko rendez­te, a forgatókönyvet Szimonov írta. A film a Nagy Honvédő Háború egy epizódját eleveníti fel —• a bresz- ti erőd védelmét. A mindvégig le- biüncselően izgalmas fiitan emlék­művet állit a szovjet emberek .bátor­ságának és hazaszeretetének. Egy amerikai tudós nyilatkozata a szovjet atomtudományról Weisskopf professzor, az amerikai Massachusetts állam technológiai fő­iskolája természettudományi tanszé­kének tanára kijelentette, hogy tíz év múlva a Szovjetunió a világ első nagyhatalma lesz az atomkutatások t6rén. A professzor részt vett a nuk­leáris fizika nemzetközi konferenciá­ján Moszkvában. Gyermekparalízises megbetegedések Franciaországban A franciaorszáigi Hérauit megye Cessenon helységében öt gyermek gyermekparalízisben megbetegedett: A gyermekeket Montpellier kórházá­ba szállították. A megye egészségügyi szolgálata mindent megtett, hogy elejét vegye a további fertőzésnek. Az öt megbe­tegedett gyermek iskolájának 300 növendékét gamma-globulinnal oltot­ták be. Ez az oltás két-háromhetes védettséget eredményez. Októbertől kezdődően Montpelüer- ben gyermekbénulás elleni oltásokat fognak végezni, amelyeken a Lépine professzor féle oltóanyagot fogjál? alkalmazni. A kanadai eszkimó-művészet kiállítása Párizsban A párizsi embertani múzeumban a napokban nyitották meg a kana­dai eszkimói? művészetének kiállítá­sát. A kiállított művészeti tárgyakat a Hudson-öböl környékén és a Baffin-földöm lakó eszkimók készí­tettél?. Míg a grönlandi és alaszkai esz­kimók főleg csontból faragna!? művé­szeti tárgyakat, a kanadai eszkimók művészi munkáinak arc ° kő, fő­leg szteat.-'h A 1 • écz műtárgyat csi­szolás előtt fókazsírba mártják, ami sötét '•■»'-* és szép fényt ad a farag- ványoknak. Az eszkimók vadásznép lévén, fa- ragványaiikon leginkább állatokat ábrázolnak. VASZILIJ ZAHARCSENKO Crnagoraiak közt Több mint nyolc milliárd dinárra rúg az árvíz okozta kár Jugoszláviában Belgrád (MTI). A Borba jelentése szeriint a hirtelen beállott hóolvadás és a nagy esőzések következtében keletkezett áradások 8,2 milliárd di­nár kárt okoztál? Jugoszláviánál?. A szövetségi végrehajtó tanács az elkövetkező napokban intézkedik a károk következményeinek enyhítésé­re. Az árvíz sújtotta területek gazda­sági szervezetei (külön beruházási hiteleket kapnak a nemzeti banktól, amelyeket öt év alatt, 1 százalékos kamattal kell visszafizetniük. Ma­gánszemélyek is kapnak hitelt ram- badőlt épületeik újjáépítésére. A hi­telt tíz év alatt, szintén 1 százalékos kamattal keli majd visszafizetniük. A zombord és a becskereki járás né­hány községében, amelyeket legin­kább sújtott az áradás, a hitelt húsz év alatt kell visszavetni; Késő este Andrijevica hegyi falu egyik sötét utcá­ján találjuk magunkat. Ez már Crnagora. Körös-körül hegyormolr. Fejünk fölött fényük a Hold hatalmas tá­nyérja, s éles fénnyel ragyognak a csillagok. Ezek is akkorái?, hogy úgy érezzük, mintha itt a hegyekben sokkal közelebb jutottunk volna hozzájut?, s már szin­te közvetlenül a csillagok alatt járnánk. Körös-körül a távdü lejtőkön mindenütt tüzel? gyúlnalc. — Mik azok a fények? — A favágók máglyái — válaszolja ifjú kísérőnk. Jobbra, balra, elöl, hátul, mindenütt tüzel? lobognak; fényük összeolvad a csillagok ragyogásával, s a házai? ablakaiba* itt-ott pislákoló fényekkel... Csodálatosan szép látvány ez; a nagy ezüstös Holfl alatt álldogálva sokáig bámuljuk a hegyoldalakat. Aztán tovább indulunk Andrijevica utcáin. Kis cso­portunk hamarosan útitársaklral gyarapodik. Miközben a lejtős hegyi utcán bandukolunk, ifjak, asszonyok, legények csatlakoznak hozzánk. Otthoni életünkről kérdezősködnek, s elmondják, ők hogyan élnek. Valaki meghív bennünket otthonába. Terméskövek­ből épített tágas házba lépünk. A sarokban kandalló- szerű tűzhely áll. A vaskondér alatt tűz lobog. Egy ldssé már görnyedt hátú, de büszke fejtartású öreg­asszony lép hozzánk: karonfog, s a tölgyfaasztal mel­lett álló padra ültet bennünket. Házigazdáink annyira szívesek, hogy átszaladunk a szállodába Moszkvából hozott orosz borunkért. Fatá­nyérból, fakanállal esszük az itteni parasztok egyszerű eledelét. Szomszédok jönnél? át, s máris tucatnyi kí­váncsi, vidám szem kereszttüzében ülünk az asztalnál. Az életről, a múltról, a jelenről és a jövőről folyik a szó. A crnagoraiak büszke, elszánt, áldozatvállaló em­berek; ez a nép hősiesen védte szülőföldjét az idegen betörések ellen .;; ... Az autóbuszok egyre följebb, egyre magasabb­ra kapaszkodna!?. Körös-körül sziklái?, kövek, gyér nö­vényzet. Hirtelen különös látványra leszünk figyelmesek. Mi lehet az? Egy nagy útmenti földterületet vékony betonréteg fed. Az egész terület egy irányba: egy kút felé lejt. — így gyűjtik itt össze az esővizet — magyarázza Branko nevű vezetőnk. — Ha nem építenének ilyen lej­tős medencét, a víz a mészkőn át egy-kettőre elszivá­rogna ... íme, az embernek a földért, a vízért, a táplálékért évezredek óta vívott harc-a... S az ember végül is győ­zött! Crnagora új fővárosa Titográd. Nagyon fiatal város, csal? 1951-ben kezdődött meg az építése Podgcrica falu helyén. Itt van Jugoszlávia legnagyobb és legkorsze­rűbb szállodája, a Crnagora. A város kellős közepén álló sokemeletes épületet sok tágas erkély, függőfolyosó és átjáró díszíti. Körülötte új utcákon modern házsorok. Az épületeik felületei simák, sok rajtuk az üveg. Jugoszlávia építészei — ha szabad ezt mondanunk — »színekben« dolgoznak. A -házal? külsőre hasonlíta­nak egymáshoz, de színbeü összetételük különböző. Szplitben láttunk egy szokatlanul sok színű, 7—8 eme­letes, sokerkélyes. sokablakos épületet. Az ablakok al­kotják az egyik vonalat, az erkélyek a másikat. Köztük falsíkok vannak; s minden épületelem különböző szín­ben pompázik. Az erkélyek világoskékek, az ablakok közti falsíkok narancssárgái?. A lépcsőházak vonalát jelző függőleges sávok élénkvörösek. Az épület talap­zata is vörös. Azt mondhatná valaki, hogy ez a tarkaság aligha szépíti a várost... De egyáltalán nem volna igaza! A háttér az Adniai- teriger kél? vize meg a szubtropikus növényezet zöldje, ezért aztán az épület egyszerűc-n és természetesen, sze­met gyönyörködtetően illeszkedik a tájba. Titográd után Cetinjébe, Crnagora régi fővárosába utazunk. Mintha egy másik korszakba érkeztünk vol­na. Az út még meredekebb. Az autóbusz hol az egyik, hol a másik oldalára dől. Aztán egyenletes fennsík váltja föl a kőrengeteget. Ezen a fennsíkon épült Ce- tinje. Évszázados platánjainak zöldellő lombsátorát, ki tudja miért, még nem sárgította meg az ősz. Cetinjéban sok a történelmi emlék. A legértéke­sebb a Petar Nyegos életének dokumentumait őrző híres múzeum. Teremről teremre haladva mind jobban megismerkedünk a nagy költő és államférfi életével, s elcsodálkozunk Nyegos sokoldalú tevékenységén. Itt látjuk az Odesszai Tenmészetkedvelől? Társasá­gánál? díszoklevelét: a társaság 1842-ben tiszteietbeU tagjává választotta Petar Nyegost. Itt vannak Jeremij Gallics dubrovniki orosz konzulnak, Nyegos barátjának levelei. Galics szíwel-lélekkel támogatta Gmagora testvéri népét. Orosz tudósok és irodalmárok levelei... Nyegos élete csupa merész alkotó lendület volt. Amikor elhagytuk a múzeumot, egy nemzeti vise­letbe öltözött crnagorai apóka lépett hozzánk. Fehér nadrágot, vörös zekét és fekete szövetdarabbal díszített -kerek bársonysapkát viselt. Meghívott bennünket, hogy -hajtsunk föl vele egy pohár bort. Az öreg így akarta kifejezni a szovjet emberei? iránt érzett barátságát. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents