Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-10 / 136. szám
Vasárnap, 1956. június 1#. SOMOGYI NÉPLAP 5 VIETNAM ELSŐ TRAKTOROSNÖJE A tanfolyamon Kaj •ügyesen és könnyedén vezette a traktort. Mikor azonban a traktor kigördült a kísérleti állomás földjére, inába szállt a bátorsága. »Egyre attól féltem, hogy valami árokba fordulok, hogy elgázolok valakit a gépet kö- rülálló parasztok közül« — mondta Vietnam első traktorosnője. Amikor azonban végighaladt az első barázdán, megnyugodott. Tíz perc alatt több mint egy arpant (360 négyzetmétert) szántott fel, pedig otthon, a falujában, a bivaly vontatta faekével hajnaltól délig csak nagy iiggy el-bajjal tudott egy arpant megművelni. Kaj, amikor végigtekintett a szűzföldön, amelyet ma szántott fel, örömmel gondolta: »Más lesz ezentúl a IRTA: DANG DIN SAN * ★ ★ föld is, az életünk is ■megváltozik.« Eszébe jutott családjának nyomorúságos darabka földje Tan- hoa faluban. A parcellák oly kicsinyek voltak, a bivaly alig tudott megfordulni rajtuk, hogy meg ne botoljon a töltésben, amely a parasztok földjeit elválasztotta egymástól. Vajon lehetett volna-e géppel dolgozni ezeken a hitvány kis parcellákon? Itt is még töltések választják el a rizsföldeket. A traktor azonban, amelyet Kaj vezet, könnyedén fölkapaszkodik a töltésekre, az eke összezúzza és elegyengeti őket. Kíváncsi falusi gyerekek követik a traktort. Minden újabb barázda csodálkozást és újjongást vált ki belőlük. — Nézzétek! Megint eltűnt egy töltés! Az első naptól kezdve, ahogy a traktor munkába állt, a kísérleti állomás földjein mindig ott láthattuk a parasztokat. — Ez a masina egy nap alatt 100 erős bivaly munkájavégzi cl! — állapították meg elragadtatással. Némelyek méricskélik a barázda mélységét és szélességét. Az ekéhez kapcsolt 12 tárcsa összemorzsolja és megkeveri a földet. Egy öreg ember kitartóan lépeget az eke nyomában. Végül megáll és izgatottan mondja a gép körül összeverődött falusiaknak: — Egész életemben a bivaly után mentem. Most azonban tudom, hogy a gyermekem már nem fognak a bivaly mögött menni! Felfifvás M$sz Gyula emlékeit gyűjtésére A Szegedi Tudományegyetem magyar irodalomtörténeti intézetében készül Juhász Gyula összes műveinek kritikai kiadása. A szerkesztők kérik azokat, akik a költő verseinek, cikkeinek, leveleinek kézirataival, másolataival, dedikált versesköteteivel, fényképeivel, írásait tartalmazó ritka kiadványokkal és más emlékekkel rendelkeznek, bocsássák kölcsönképpen lefényképezésre a kutatók rendelkezésére, hogy a kiadás minél teljesebb legyen. Juhász Gyula barátaitól, kortársaitól azt kérik, juttassák el a költőre, egyes verseinek, prózai műveinek történetére vonatkozó személyes visszaemlékezéseiket is. Felvétel as ápolónőképsőbe . A kaposvári Beterrápolónőképző Iskolában ez év szeptemberében kétéves bentlakásos ápolónői évfolyam és egyéves fce|árásos gyermekgondozónői tanfolyam indul. Kérvényeket az iskola már elfogad. Jelentkezési feltételek: 18 életév, gimnáziumi érettségi vagy általános iskola nyolc osztályának jeles vagy jó eredménnyel való elvégzése. Az iskola teljesen ingyenes. Kérvényhez csatolni kell: önéletrajz, iskolai, orvosi, vagyoni bizonyítvány, ha dolgozott, munkáltatói igazolvány és fénykép. Az iskola sikeres elvégzése után az Egészségügyi Minisztérium minden hallgatót azonnal elhelyez. Az egészségügyi pálya a legszebb női hivatás, ezért az iskola vezetősége szeretettel vár minden tanulni vágyó fiatal leányt. Bihari Lászlóné igazgató HÍREK A VASGYŰJTÉSRŐL A vasgyfíjtő hónap jelentősége Uj ötéves tervünk egyik legfőbb irányelve, hogy iparunk nyersanyagszükségletét az eddiginél jóval nagyobb mértékben belső forrásokból fedezzük. A martinacél gyártásához szükséges külföldi vasérc behozatalát csökkentjük azzal, ha minden heverő vashulladékot, ócskavasat összegyűjtünk és ezt az értékes belföldi nyersanyagot kohóink rendelkezésére bocsátjuk. A megyék versenye Az ország 19 megyéje versenyez a vasgyűjtésben. Az eredményeket gyakori időközökben értékelik. Somogy megye ezideig csupán 44,6 százalékra teljesítette negyedéves vasgyűjtési tervét és így a 18. helyen áll a sereghajtó Tolna megye előtt. Hogy Versenyben a járások A járások is versenyeznek egymással. A legjobb eredményt a barcsi járás érte el és bizonyosra vehető, hogy negyedéves tervét lényegesen túlteljesíti. Közel jár Barcs eredményéhez a második helyezett csurgói járás, míg Kaposvár a siófoki járás után csupán a negyedik helyet foglalja el. Utolsó a versenyben a tabi járás, amely tervét csupán 27 százalékra teljesítette és így több mint 37 tonnával tartozik népgazdaságunknak. A tabi járásban tehát különösképpen mindent meg kell tenni ahhoz, hogy a lemaradást mielőbb behozzák és így a megye eredményét ne rontsa. Június 17-től 24-ig vasgyűjtő hét •Június első felében fiataljainknak az volt a legfőbb kötelességük, hogy a tanév végén gondosan készüljenek fel az évzáró vizsgákra. Bár az úttörők közül sokan így is megtalálták a módját annak, hogy szabadidejükben vasat gyűjtsenek, idei eredményük sokkal alacsonyabb, mint a tavalyi májusi tömeges vasgyüjtéskor. Éppen ezért az általános iskolák tanulói és úttörőcsapat vezetői részéről felmerült az a kívánság, hogy június 17-től, vasárnaptól kezdve egy hétig a megye minden általános iskolai tanulója vegyen részt a gyűjtésben. A fiatalok és nevelőik az egész megyében magukévá tették ezt a javaslatot, a megyei tanács oktatási osztálya pedig felkérte az összes iskola pedagógusait, hegy a rájuk bízott fiatalokat ebben a társadalmi munkájukban messzemenően támogassák. milyen nagy a lemaradás, azt köny- nyen megértjük, ha tudjuk, hogy e hó végéig még 478 tonna vasat kell megyénkben összegyűjteni, hogy a megye az előirányzatnak eleget tegyen. & tabi paradicsommadarak Ott kezdődött, hogy a Tabi Gépállomás ki akarta az idén használni terjedelmes udvarát. Vetet hát bele kísérleti kukoricát. Eddig rendben volna az ügy, ha a dolgot nem vétózzák meg a falu kacsái, A vacsoráiról híres római konzul, Lucullus lakomája kismiska ahhoz képest, amit a suttyó kacsáknak jelentett a zsenge kukorica. Pláne kísérleti! Minden embernek van egy gyöngéje. Eerencz elvtársnak, az igazgatónak éppen a kísérleti parcella az. Kiadta hát az utasítást a közelben kombájnokat javító szerelőknek: szigorúan fogják el a tetteseket, és vessék a legsötétebb tyúkól fenekére. Visnyei János és Reiter László a legközelebbi alkalommal nagy ovációval tettek eleget a hadparancsnak. (Ez mindjárt érthető lesz, ha eláruljuk, hogy összkoruk alig fölözi a négy X-et.) Befogtak három fiatal kacsát. Itt aztán megszakad a fonál. A fiatal hősök tanúvallomása szerint a kacsákat szökés bűntettén érték rajta. Ám a fáma azt beszéli, hogy a kacsák buksijában a szökésnek csak a gondolata fordulhatott meg. Tekintve, hogy egyikük sem bírt a néhai Herkules erejével. Elég az hozzá, hogy hőseinkben felébredt az eleddig szunnyadó művészi hajlam. A gépekhez használt festékkel szép jelmezt adtak a három kacsára. Érthető a tabi kacsatársadalom megrökönyödése, mikor három paradicsommadár tipegett közéjük. Szép barnapöttyösek, pirossávosak. S a kacsaemlékezet óta piros lábak és csőrök következetesen feketék. Egyes — tolmács hiányában eddig még ellenőrizetlen — hírek szerint az egyik kacsa anyó felismerni vélte bennük a Kacsák Rossz Szellemeit. Nosza, nekik! S bizony, annak rendje és módja szerint visszasegítették őket az árnyékvilágba, ahonnan valami gonosz céllal bújtak elő. Két művészünk fülig húzott szács- kája csak akkor ferdült el, mikor jött a tulaj. Menten összeült a döntő- bizottság: fizetni! Ekkor került bele a slamasztikába Bordi Sándor műhelyvezető, mint e sötét cselszövés értelmi szerzője. így aztán hárman fizetik a pénz szagára megbékélt gazdának a vigaszdíjat. A Reuter iroda legújabb közlése szerint javaslat érkezett. Miszerint a három kacsát preparálják. Az egyik kitömött bőr maradna a kísérleti tábla szélén, mint az Idők Tanúja. A másikat küldjék el az Állatvilág Ritkaságait Gyűjtő Világmúzeumnak... Ja, hogy mi történjék a harmadikkal? Hát azon meg a fiatal tehetségek tökéletesítsék tovább művészetüket. No, nem a legközelebbi esetre, mert bár gyakorlat teszi a mestert, de paradicsommadárból is megárt a sok. Még Tahgn is! — kúszó =— A siófoki járás biztosan tör az élre az adófizetési versenyben Mind több és több eredményesnek mondható adó-kisgyűlést tartanak mostanában a siófoki járás falvaiban. A kisgyűléseken a járási, a helyi tanács dolgozói ismertetik a mezőgazdasági lakosság új jövedelemadó-rendszerét, s elmondhatjuk: töb- bé-kevésbé betöltik feladatukat. Csak dicsérni lehet, hogy a Siófoki Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága fontos feladatként adja kiküldötteinek — és meg is követeli tőlük —, hogy a falvakban érdeklődjenek a lakosság véleményéről, segítsék a helyi tanácsokat, adóügyi dolgozókat a pénzügyi fegyelem megszilárdításában. Helyes, jól bevált módszernek könyvelheti el a járási pénzügyi osztály, hogy az új jövedelemadót a dolgozó parasztokkal megbeszélve vetették ki. Szóládon a gazdák a járási adófelügyelővel együtt számították ki adójukat, közülük sokan nyomban kiegyenlítették féléves adójukat. Mihály Lajos, Nagy Imre, Nagy Lajos, Pikli János, Frekáczka János közép- parasztok pl. 1000—2000 forinttal egyenlítették ki kötelezettségüket. S míg azelőtt alig 1000 forint volt a napi adóbevétel, a kivetések után a naponta befizetett összeg megtízszereződött. Ez is bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk zöme igazságosnak, méltányosnak tartja új jövedelemadó-rendszerünket és tettekkel felel rá. Az új kivetési rendszer nagymértékben növeli a gazdák termelési kedvét és biztonságát, mert látják, hogy most már az adót nem a tényleges jövedelem, hanem az átlagos jövedelmezőség alapján állapítják meg. Nem fizet nagyobb adót az, aki jól gazdálkodik, többet termel, több állatot nevel és több árú gabonát értékesít, mint az, aki rosszul gazdálkodik, emiatt kevesebb jövedelmet ér el. Az új jövedelemadó rendszerének és mértékének széleskörű tudatosítása a dolgozó parasztok között jelentősen .előrelendítette az adófizetést a siófoki járásban. Éppen az utóbbi napokban tapasztalhattuk, hogy a siófoki járás a hetekig, hónapokig tartó egyhelyben topogás után a nyolcadik, majd hatodik helyről a harmadik helyre küzdötte fel magát, s lehagyta a jóidéig élen haladó nagyatádi, fonyódi, kaposvári járást is. A legutóbbi 20 nap alatt a siófoki járás bevételi terve 26,2 százalékkal emelkedett, szemben a 21,7 százalékos megyei átlaggal. A járás négy községe — Pusztaszemes, Za- márdi, Balatonőszöd, Siójut — 70 százalékon felül, 8 község pedig 60— 70 százalékra teljesítette félévi adóbevételi tervét. Ebben kétségtelenül nagy érdeme van az adóügyi megbízottakon kívül a járási pénzügyi osztály vezetőinek, elsősorban Horváth József elvtársnak, de az osztály vaDERÉK EMBEREK — Szántunk még, vagy elég lesz mára? — kérdi társától Takács Imre traktoros. Varga János nem felel, elgondolkodva kémlelgeti az eget. A sápadt képű Hold. gyorsan bukdácsol a rohanó felhők közt. Néha szinte nappali a világosság, aztán meg úgy besötétedik, hogy nem lát el az ember az orráig. A szél egyre élénkebb. Varga ujjal közt sziporkát vet a cigaretta parazsa. Gyorsan elhajítja f/I o, csikket, s az égre mutatva odaszól Takácsnak: jií — Mit gondolsz, komám, nem lesz ebből eső? •;j — Nagyon kövérek a felhők r válaszol Takács. — Én amondó vagyok, szántsunk, míg nem sá- (\| ros — indítványozza Varga. — Ha minden jól megy, ‘k másfél óra alatt befejezzük ezt a darabot... S majd !/■ pihenünk, ha esik... jj! — Igaz... mondja nagyot ásítva a másik. Neki jjj már bizseregnek a tagjai, nem kíván felülni a gépre. "(í Szeme úgy ég, mintha erőspaprikával dörzsölte volna fi be. Fáradt pillái alig mozognak, itt nyomban el tudna íj) aludni. Hiába, mm gyerekjáték tizennégy órát trak- •(j toron ülni egyfolytában! — Már ideje lenne hazamenni- 1lh jól lemosakodni, megvacsorázni s a puha ágyban <)J lepihenni — gondolta magában, — Az asszony is vár, ^ megígértem, hogy nem maradok későig... Szegény asszonyt már hányszor becsaptam így. Most is hiába vár. Biztosan nem feküdt még le: lesi az ablakon hogy megyek-e. Még talán a kisfiam- is ébren van... az is vár, én meg itt.. De hiszen megtalálom én ezt a szántást holnap is... Mért ne mehetnék haza? S már indulna is. de ebben a pillanatban az jut eszébe, amit a párttitkár mondott a legutóbbi taggyűlésen: »Elvtársak, tőletek, kommunistáktól elvárja a párt a példamutatást...« — Nem, nem, mégsem megy ha.za. Ezt a másfél órát ki keli még bírnia. Jobb, ha ezután is azt mondja róluk Wittman elvtárs, az igazgató, hogy derék emberek, sem minthogy szégyenkezniük kelljen. ■. S miután idáig jutott gondolataiban. odaszól Vargának: — Induljunk, komám, előbb végzünk! Vargát meglepte, hogy Takácsnak indulhatnékja támadt. Most meg ő nem bánta volna, ha abbahagyják mára a műnkét. Rajta is úrrá lett a fáiüdtság. V lamennyi munkatársának is. Siójut tanácstitkára, Nagy Károly elvtárs adóügyi megbízott nélkül ért el szép eredményeket. Megjavult az adózás Szóládon is. A tanács vezetői körzetenként megbeszélték a tanácstagokkal, hány választójuk hátralékos, s felkérték őket: látogassanak el hozzájuk, beszéljenek lelkűkre, győzzék meg őket az adófizetés fontosságáról. Kezdeményezésük sikerrel járt. A tanácsülésen pl. elhatározták, hogy a II. negyedévi adóelőírást kényszerintézkedések nélkül biztosítják. A szóládiak tehát jó úton haladnak. Kulitzi elvtárs, a tanácstitkár bízik abban, hogy június 20-ra teljes egészében teljesíti féléves tervét a község. Ha a kisiparosok is jobban fizetnének... A járás nem minden községében halad azonban ilyen jól az adófizetés. Vannak rosszul adózó községek, és az egyébként jó községekben is akadnak rossz adófizetők. Mi az oka ennek? Siófokon szép számmal vannak magánkisiparosok. Ezek a kisiparosok jól dolgoznak, sokat keresnek, de adót nemigen fizetnek. A dolgozó parasztok, a példás adófizető iparosok bizonyára megcsóválják fejüket arra, hogy a 236 kisiparos kb. 120 ezer forint adóval tartozik. Mutatóul csak egy-kettőt belőlük: Balázs István kőműves 3000, Látrányi József kőműves 1600, Lehota Gyula kőműves 1016, Vámpli István autószerelő 2058. Vajda Miklós kőfaragó még egy fillért sem fizetett az idén, 2112 forint adóval tartozik. Siófok lemaradásának oka tehát: nem fizetnek az iparosok. Balatonszárszó a községek között az utolsóelőtti, felét sem fizette be a II. negyedévi adóösszegnek. Az adóügyi megbízott hetek óta beteg, a járás segítséget nem adott, a munka zöme a tanácstitkárra hárul. Igaz, az utóbbi napokban itt is megkétszereződött a napi adóbevétel, de még ez sem elegendő. Sáska Zoltán elvtárs teljesen magára van hagyatva, pedig egyedül nem képes a hibákat kijavítani, szükség van a tanácsapparátus, a tanácstagság egészének bevonására. Segítsenek neki. Sáska elvtársnak családi problémái is vannak. Igaz, felírták ezt már a járási, megyei tanácstól ott járt személyek, de eddig még senki nem segített. Sáska elvtárs nősülni szeretne. Jövendőbelije a kaposvári postán dolgozik. Meg lehetne oldani, hogy odakerüljön Balatonszárszóra a postára. Vadász elvtársnak, a posta egyik vezetőjének aláírása kellene az áthelyezéshez, és akkor Sáska Zoltán tanácstitkár is lelkesebben dolgozna. Segítsenek neki, akik segíteni hivatottak ebben! Sáska elvtárs fogadkozik: a hó végére bizonyosan meglesz a 100 százalék. Sajnos, akad hátralékos tanácstag is. Nagy József pl. 3600 forinttal adós. Vajon mit mond ő választóinak, hogyan buzdítja így őket? Először saját portáján kell rendet teremteni. A pártszervezetek, a tanácsok, pénzügyi szervek többet is tehetnek a járás becsületéért. Eleven, mozgósító agitáció segítségével, jó szervező munkával még előbbre kerülhet a siófoki járás. Varga József Buzsák a 25 ezer forint jutalom mellé újabb 25 ezret akar A tavaszi begyűjtési versenyben országosan első Buzsákon cseppet som lanyhult a versenykedv, a lelkesedés. A községfejlesztésre kapott 25 ezer Ft jutalom mellé további 25 ezrat akarnak. 126 dolgozó paraszt tett versenyvállalást, s célul tűzték: augusztus 20-ra az egész község teljesíti éves hízottsertésbeadási tervéh Több gazda, mint Proity Márton, Ha- szonits Ferenc, Pevics Lajos vállalták, hogy egész évi hízottsertés-, toaugusztus 20-ra, kenyér- és takar- mánygabonabeadásukat pedig a cséplőgéptől azonnal teljesítik. —TglJ-1.1 U»TEJSZTRÁJK Franciaorsxágban A francia tejtermelők érdekképviseleti szervezetei elhatározták, hogy nem szállítanak tejet Párizsba és több vidéki nagyvárosba addig, míg a tejár lkat nem emelik. A határozat értelmében Páiizsban június 10-én, ikonban, Bordeaux-ban és Toulouse- b»n pedig 15-én kezdődik meg a »tejsztrájk«. De ha már társa úgy akarja, ő sem hagyja el magát: 1 felül a gépre. Egy kétszeres sztahanovista traktoros j vem hátrál meg a nehézségek előtt! — Hát akkor tényleg induljunk, komám — szól J halkan Varga —, nincs mit várni... Együtt kezdtük, i együtt fejezzük is be. ; — Igazad van. Együtt kezdtük... De nemcsak : a szántást, hanem az életet is. Igaz-e? — így van bizony — válaszolt derűsen Varga. — I Egyforma »öregek« vagyunk: te is 29 éves vagy, én is. j Együtt jártunk iskolába és verebészni is ... — Még a fiaink is egyidősek — mondja Takács ' —, azt hiszem, négy nap különbséggel születtek... j — De azért te egy kicsit elmaradtál tőlem. — évő- • dik Varga —, mert nekem van már egy 7 éves Iá- j nyom is ... j — Csak ne vágj föl annyira — nevet hangosan : Takács. — Még utolérhetlek, úgy, mint a . szántás- ! ban... | — Mért? Abban utolértél? — heccelődik tovább j Varga. — Én már a 150 százalékon is túl vagyok a . talajmunkatervvel. Neked nincs ennyi százalékod ... ! — No azért az én teljesítményem se sokkal ke re- j sebb, mint a tied. Esetleg egy-két százalékkal... De ■ azt még behozom ... — Nehezen, komám — mondja Varga —, mert | már végére járunk a szántásnak... No, de hogy va- • lóban pótolhass még valamit, hát induljunk! — Várj még egy pillanatra! Idehallgass! Egész < Segesd azt beszéli, hogy a mi gépállomásunk is ki- i tesz magáért a traktoros napon... Szálúdról hoznak • jó kis hegylevét... De jólesne most belőle egy pohár- ( ral! j — Hát nem mondom... — De tudod mit, komám? — Ne vesztegessük to- ; víbb az időt! — mozdul meg Takács — Másfél óra t nem a világ... Siessünk végezni a szántással. j — Rendben van — helyesel Varga. ; — Akkor hát gépre!... I Egy perc múlva vígan gördültek előre a trak- j torok, s lámpáik fényesóvája aranyözönként hullott a . barna földre ... SZŰCS FERENC *