Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-10 / 136. szám

Vasárnap, 1956. június 1#. SOMOGYI NÉPLAP 5 VIETNAM ELSŐ TRAKTOROSNÖJE A tanfolyamon Kaj •ügyesen és könnyedén vezette a traktort. Mi­kor azonban a traktor kigördült a kísérleti állomás földjére, inába szállt a bátorsága. »Egyre attól féltem, hogy valami árokba fordulok, hogy elgázo­lok valakit a gépet kö- rülálló parasztok kö­zül« — mondta Viet­nam első traktoros­nője. Amikor azonban vé­gighaladt az első ba­rázdán, megnyugodott. Tíz perc alatt több mint egy arpant (360 négyzetmétert) szán­tott fel, pedig otthon, a falujában, a bivaly vontatta faekével haj­naltól délig csak nagy iiggy el-bajjal tudott egy arpant megművel­ni. Kaj, amikor végig­tekintett a szűzföldön, amelyet ma szántott fel, örömmel gondolta: »Más lesz ezentúl a IRTA: DANG DIN SAN * ★ ★ föld is, az életünk is ■megváltozik.« Eszébe jutott család­jának nyomorúságos darabka földje Tan- hoa faluban. A parcel­lák oly kicsinyek vol­tak, a bivaly alig tu­dott megfordulni raj­tuk, hogy meg ne bo­toljon a töltésben, amely a parasztok földjeit elválasztotta egymástól. Vajon le­hetett volna-e géppel dolgozni ezeken a hit­vány kis parcellákon? Itt is még töltések választják el a rizsföl­deket. A traktor azon­ban, amelyet Kaj ve­zet, könnyedén fölka­paszkodik a töltésekre, az eke összezúzza és elegyengeti őket. Kíváncsi falusi gye­rekek követik a trak­tort. Minden újabb barázda csodálkozást és újjongást vált ki belőlük. — Nézzétek! Megint eltűnt egy töltés! Az első naptól kezd­ve, ahogy a traktor munkába állt, a kísér­leti állomás földjein mindig ott láthattuk a parasztokat. — Ez a masina egy nap alatt 100 erős bi­valy munkájavégzi cl! — állapították meg elragadtatással. Némelyek méricské­lik a barázda mélysé­gét és szélességét. Az ekéhez kapcsolt 12 tárcsa összemorzsol­ja és megkeveri a föl­det. Egy öreg ember ki­tartóan lépeget az eke nyomában. Végül meg­áll és izgatottan mond­ja a gép körül össze­verődött falusiaknak: — Egész életemben a bivaly után mentem. Most azonban tudom, hogy a gyermekem már nem fognak a bi­valy mögött menni! Felfifvás M$sz Gyula emlékeit gyűjtésére A Szegedi Tudományegyetem ma­gyar irodalomtörténeti intézetében készül Juhász Gyula összes műveinek kritikai kiadása. A szerkesztők kérik azokat, akik a költő verseinek, cikkeinek, levelei­nek kézirataival, másolataival, dedi­kált versesköteteivel, fényképeivel, írásait tartalmazó ritka kiadványok­kal és más emlékekkel rendelkez­nek, bocsássák kölcsönképpen le­fényképezésre a kutatók rendelkezé­sére, hogy a kiadás minél teljesebb legyen. Juhász Gyula barátaitól, kor­társaitól azt kérik, juttassák el a köl­tőre, egyes verseinek, prózai művei­nek történetére vonatkozó személyes visszaemlékezéseiket is. Felvétel as ápolónőképsőbe . A kaposvári Beterrápolónőképző Isko­lában ez év szeptemberében kétéves bentlakásos ápolónői évfolyam és egy­éves fce|árásos gyermekgondozónői tan­folyam indul. Kérvényeket az iskola már elfogad. Jelentkezési feltételek: 18 életév, gim­náziumi érettségi vagy általános iskola nyolc osztályának jeles vagy jó ered­ménnyel való elvégzése. Az iskola tel­jesen ingyenes. Kérvényhez csatolni kell: önéletrajz, iskolai, orvosi, vagyoni bizonyítvány, ha dolgozott, munkáltatói igazolvány és fénykép. Az iskola sikeres elvégzése után az Egészségügyi Minisztérium min­den hallgatót azonnal elhelyez. Az egészségügyi pálya a legszebb női hivatás, ezért az iskola vezetősége sze­retettel vár minden tanulni vágyó fiatal leányt. Bihari Lászlóné igazgató HÍREK A VASGYŰJTÉSRŐL A vasgyfíjtő hónap jelentősége Uj ötéves tervünk egyik legfőbb irányelve, hogy iparunk nyersanyag­szükségletét az eddiginél jóval na­gyobb mértékben belső forrásokból fedezzük. A martinacél gyártásához szükséges külföldi vasérc behozatalát csökkentjük azzal, ha minden heverő vashulladékot, ócskavasat összegyűj­tünk és ezt az értékes belföldi nyers­anyagot kohóink rendelkezésére bo­csátjuk. A megyék versenye Az ország 19 megyéje versenyez a vasgyűjtésben. Az eredményeket gya­kori időközökben értékelik. Somogy megye ezideig csupán 44,6 százalék­ra teljesítette negyedéves vasgyűj­tési tervét és így a 18. helyen áll a sereghajtó Tolna megye előtt. Hogy Versenyben a járások A járások is versenyeznek egy­mással. A legjobb eredményt a bar­csi járás érte el és bizonyosra ve­hető, hogy negyedéves tervét lénye­gesen túlteljesíti. Közel jár Barcs eredményéhez a második helyezett csurgói járás, míg Kaposvár a sió­foki járás után csupán a negyedik helyet foglalja el. Utolsó a verseny­ben a tabi járás, amely tervét csu­pán 27 százalékra teljesítette és így több mint 37 tonnával tartozik nép­gazdaságunknak. A tabi járásban te­hát különösképpen mindent meg kell tenni ahhoz, hogy a lemaradást mielőbb behozzák és így a megye eredményét ne rontsa. Június 17-től 24-ig vasgyűjtő hét •Június első felében fiataljainknak az volt a legfőbb kötelességük, hogy a tanév végén gondosan készüljenek fel az évzáró vizsgákra. Bár az úttö­rők közül sokan így is megtalálták a módját annak, hogy szabadidejükben vasat gyűjtsenek, idei eredményük sokkal alacsonyabb, mint a tavalyi májusi tömeges vasgyüjtéskor. Ép­pen ezért az általános iskolák tanu­lói és úttörőcsapat vezetői részéről felmerült az a kívánság, hogy június 17-től, vasárnaptól kezdve egy hétig a megye minden általános iskolai ta­nulója vegyen részt a gyűjtésben. A fiatalok és nevelőik az egész me­gyében magukévá tették ezt a javas­latot, a megyei tanács oktatási osz­tálya pedig felkérte az összes iskola pedagógusait, hegy a rájuk bízott fiatalokat ebben a társadalmi mun­kájukban messzemenően támogassák. milyen nagy a lemaradás, azt köny- nyen megértjük, ha tudjuk, hogy e hó végéig még 478 tonna vasat kell megyénkben összegyűjteni, hogy a megye az előirányzatnak eleget te­gyen. & tabi paradicsommadarak Ott kezdődött, hogy a Tabi Gép­állomás ki akarta az idén használni terjedelmes udvarát. Vetet hát bele kísérleti kukoricát. Eddig rendben volna az ügy, ha a dolgot nem vé­tózzák meg a falu kacsái, A vacso­ráiról híres római konzul, Lucullus lakomája kismiska ahhoz képest, amit a suttyó kacsáknak jelentett a zsenge kukorica. Pláne kísérleti! Minden embernek van egy gyöngé­je. Eerencz elvtársnak, az igazgató­nak éppen a kísérleti parcella az. Kiadta hát az utasítást a közelben kombájnokat javító szerelőknek: szi­gorúan fogják el a tetteseket, és ves­sék a legsötétebb tyúkól fenekére. Visnyei János és Reiter László a leg­közelebbi alkalommal nagy ovációval tettek eleget a hadparancsnak. (Ez mindjárt érthető lesz, ha eláruljuk, hogy összkoruk alig fölözi a négy X-et.) Befogtak három fiatal kacsát. Itt aztán megszakad a fonál. A fia­tal hősök tanúvallomása szerint a kacsákat szökés bűntettén érték rajta. Ám a fáma azt beszéli, hogy a kacsák buksijában a szökésnek csak a gondolata fordulhatott meg. Tekintve, hogy egyikük sem bírt a néhai Herkules erejével. Elég az hozzá, hogy hőseinkben felébredt az eleddig szunnyadó művészi hajlam. A gépekhez használt festékkel szép jelmezt adtak a három kacsára. Érthető a tabi kacsatársadalom megrökönyödése, mikor három para­dicsommadár tipegett közéjük. Szép barnapöttyösek, pirossávosak. S a kacsaemlékezet óta piros lábak és csőrök következetesen feketék. Egyes — tolmács hiányában eddig még el­lenőrizetlen — hírek szerint az egyik kacsa anyó felismerni vélte bennük a Kacsák Rossz Szellemeit. Nosza, nekik! S bizony, annak rendje és módja szerint visszasegítették őket az árnyékvilágba, ahonnan valami go­nosz céllal bújtak elő. Két művészünk fülig húzott szács- kája csak akkor ferdült el, mikor jött a tulaj. Menten összeült a döntő- bizottság: fizetni! Ekkor került bele a slamasztikába Bordi Sándor mű­helyvezető, mint e sötét cselszövés értelmi szerzője. így aztán hárman fizetik a pénz szagára megbékélt gazdának a vigaszdíjat. A Reuter iroda legújabb közlése szerint javaslat érkezett. Miszerint a három kacsát preparálják. Az egyik kitömött bőr maradna a kísérleti táb­la szélén, mint az Idők Tanúja. A másikat küldjék el az Állatvilág Ritkaságait Gyűjtő Világmúzeum­nak... Ja, hogy mi történjék a har­madikkal? Hát azon meg a fiatal te­hetségek tökéletesítsék tovább mű­vészetüket. No, nem a legközelebbi esetre, mert bár gyakorlat teszi a mestert, de paradicsommadárból is megárt a sok. Még Tahgn is! — kúszó =— A siófoki járás biztosan tör az élre az adófizetési versenyben Mind több és több eredményesnek mondható adó-kisgyűlést tartanak mostanában a siófoki járás falvai­ban. A kisgyűléseken a járási, a he­lyi tanács dolgozói ismertetik a me­zőgazdasági lakosság új jövedelem­adó-rendszerét, s elmondhatjuk: töb- bé-kevésbé betöltik feladatukat. Csak dicsérni lehet, hogy a Siófoki Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága fon­tos feladatként adja kiküldötteinek — és meg is követeli tőlük —, hogy a falvakban érdeklődjenek a lakos­ság véleményéről, segítsék a helyi tanácsokat, adóügyi dolgozókat a pénzügyi fegyelem megszilárdításá­ban. Helyes, jól bevált módszernek könyvelheti el a járási pénzügyi osz­tály, hogy az új jövedelemadót a dolgozó parasztokkal megbeszélve vetették ki. Szóládon a gazdák a járási adófel­ügyelővel együtt számították ki adó­jukat, közülük sokan nyomban ki­egyenlítették féléves adójukat. Mi­hály Lajos, Nagy Imre, Nagy Lajos, Pikli János, Frekáczka János közép- parasztok pl. 1000—2000 forinttal egyenlítették ki kötelezettségüket. S míg azelőtt alig 1000 forint volt a napi adóbevétel, a kivetések után a naponta befizetett összeg megtízsze­reződött. Ez is bizonyítja, hogy dol­gozó parasztságunk zöme igazságos­nak, méltányosnak tartja új jövede­lemadó-rendszerünket és tettekkel felel rá. Az új kivetési rendszer nagymértékben növeli a gazdák ter­melési kedvét és biztonságát, mert látják, hogy most már az adót nem a tényleges jövedelem, hanem az átlagos jövedelmezőség alapján állapítják meg. Nem fizet nagyobb adót az, aki jól gazdálkodik, többet termel, több állatot nevel és több árú gabonát értékesít, mint az, aki rosszul gazdálkodik, emiatt kevesebb jövedelmet ér el. Az új jövedelemadó rendszerének és mértékének széleskörű tudatosí­tása a dolgozó parasztok között je­lentősen .előrelendítette az adófize­tést a siófoki járásban. Éppen az utóbbi napokban tapasztalhattuk, hogy a siófoki járás a hetekig, hó­napokig tartó egyhelyben topogás után a nyolcadik, majd hatodik hely­ről a harmadik helyre küzdötte fel magát, s lehagyta a jóidéig élen ha­ladó nagyatádi, fonyódi, kaposvári járást is. A legutóbbi 20 nap alatt a siófoki járás bevételi terve 26,2 szá­zalékkal emelkedett, szemben a 21,7 százalékos megyei átlaggal. A járás négy községe — Pusztaszemes, Za- márdi, Balatonőszöd, Siójut — 70 százalékon felül, 8 község pedig 60— 70 százalékra teljesítette félévi adó­bevételi tervét. Ebben kétségtelenül nagy érdeme van az adóügyi megbí­zottakon kívül a járási pénzügyi osz­tály vezetőinek, elsősorban Horváth József elvtársnak, de az osztály va­DERÉK EMBEREK — Szántunk még, vagy elég lesz mára? — kérdi társától Takács Imre traktoros. Varga János nem felel, elgondolkodva kémlelgeti az eget. A sápadt képű Hold. gyorsan bukdácsol a rohanó felhők közt. Néha szinte nappali a világosság, aztán meg úgy besötétedik, hogy nem lát el az ember az orráig. A szél egyre élénkebb. Varga ujjal közt sziporkát vet a cigaretta parazsa. Gyorsan elhajítja f/I o, csikket, s az égre mutatva odaszól Takácsnak: jií — Mit gondolsz, komám, nem lesz ebből eső? •;j — Nagyon kövérek a felhők r válaszol Takács. — Én amondó vagyok, szántsunk, míg nem sá- (\| ros — indítványozza Varga. — Ha minden jól megy, ‘k másfél óra alatt befejezzük ezt a darabot... S majd !/■ pihenünk, ha esik... jj! — Igaz... mondja nagyot ásítva a másik. Neki jjj már bizseregnek a tagjai, nem kíván felülni a gépre. "(í Szeme úgy ég, mintha erőspaprikával dörzsölte volna fi be. Fáradt pillái alig mozognak, itt nyomban el tudna íj) aludni. Hiába, mm gyerekjáték tizennégy órát trak- •(j toron ülni egyfolytában! — Már ideje lenne hazamen­ni- 1lh jól lemosakodni, megvacsorázni s a puha ágyban <)J lepihenni — gondolta magában, — Az asszony is vár, ^ megígértem, hogy nem maradok későig... Szegény asszonyt már hányszor becsaptam így. Most is hiába vár. Biztosan nem feküdt még le: lesi az ablakon hogy megyek-e. Még talán a kisfiam- is ébren van... az is vár, én meg itt.. De hiszen megtalálom én ezt a szántást holnap is... Mért ne mehetnék haza? S már indulna is. de ebben a pillanatban az jut eszé­be, amit a párttitkár mondott a legutóbbi taggyűlé­sen: »Elvtársak, tőletek, kommunistáktól elvárja a párt a példamutatást...« — Nem, nem, mégsem megy ha.za. Ezt a másfél órát ki keli még bírnia. Jobb, ha ezután is azt mondja róluk Wittman elvtárs, az igazgató, hogy derék emberek, sem minthogy szégyen­kezniük kelljen. ■. S miután idáig jutott gondola­taiban. odaszól Vargának: — Induljunk, komám, előbb végzünk! Vargát meglepte, hogy Takácsnak indulhatnékja támadt. Most meg ő nem bánta volna, ha abbahagy­ják mára a műnkét. Rajta is úrrá lett a fáiüdtság. V lamennyi munkatársának is. Siójut tanácstitkára, Nagy Károly elvtárs adóügyi megbízott nélkül ért el szép eredményeket. Megjavult az adózás Szóládon is. A tanács vezetői körzetenként meg­beszélték a tanácstagokkal, hány vá­lasztójuk hátralékos, s felkérték őket: látogassanak el hozzájuk, beszéljenek lelkűkre, győzzék meg őket az adó­fizetés fontosságáról. Kezdeménye­zésük sikerrel járt. A tanácsülésen pl. elhatározták, hogy a II. negyed­évi adóelőírást kényszerintézkedések nélkül biztosítják. A szóládiak tehát jó úton haladnak. Kulitzi elvtárs, a tanácstitkár bízik abban, hogy június 20-ra teljes egészében teljesíti féléves tervét a község. Ha a kisiparosok is jobban fizetnének... A járás nem minden községében halad azonban ilyen jól az adófize­tés. Vannak rosszul adózó községek, és az egyébként jó községekben is akadnak rossz adófizetők. Mi az oka ennek? Siófokon szép számmal vannak magánkisiparosok. Ezek a kisiparo­sok jól dolgoznak, sokat keresnek, de adót nemigen fizetnek. A dolgozó pa­rasztok, a példás adófizető iparosok bizonyára megcsóválják fejüket ar­ra, hogy a 236 kisiparos kb. 120 ezer forint adóval tartozik. Mutatóul csak egy-kettőt belőlük: Balázs István kőműves 3000, Látrányi József kő­műves 1600, Lehota Gyula kőműves 1016, Vámpli István autószerelő 2058. Vajda Miklós kőfaragó még egy fil­lért sem fizetett az idén, 2112 forint adóval tartozik. Siófok lemaradásá­nak oka tehát: nem fizetnek az ipa­rosok. Balatonszárszó a községek között az utolsóelőtti, felét sem fizette be a II. negyedévi adóösszegnek. Az adóügyi megbízott hetek óta beteg, a járás segítséget nem adott, a munka zöme a tanácstitkárra hárul. Igaz, az utóbbi napokban itt is megkét­szereződött a napi adóbevétel, de még ez sem elegendő. Sáska Zoltán elvtárs teljesen magára van hagyat­va, pedig egyedül nem képes a hi­bákat kijavítani, szükség van a ta­nácsapparátus, a tanácstagság egé­szének bevonására. Segítsenek neki. Sáska elvtársnak családi problé­mái is vannak. Igaz, felírták ezt már a járási, megyei tanácstól ott járt személyek, de eddig még senki nem segített. Sáska elvtárs nősülni sze­retne. Jövendőbelije a kaposvári pos­tán dolgozik. Meg lehetne oldani, hogy odakerüljön Balatonszárszóra a postára. Vadász elvtársnak, a posta egyik vezetőjének aláírása kellene az áthelyezéshez, és akkor Sáska Zoltán tanácstitkár is lelkesebben dolgozna. Segítsenek neki, akik se­gíteni hivatottak ebben! Sáska elv­társ fogadkozik: a hó végére bizo­nyosan meglesz a 100 százalék. Sajnos, akad hátralékos tanácstag is. Nagy József pl. 3600 forinttal adós. Vajon mit mond ő választóinak, ho­gyan buzdítja így őket? Először sa­ját portáján kell rendet teremteni. A pártszervezetek, a tanácsok, pénzügyi szervek többet is tehetnek a járás becsületéért. Eleven, mozgó­sító agitáció segítségével, jó szervező munkával még előbbre kerülhet a siófoki járás. Varga József Buzsák a 25 ezer forint jutalom mellé újabb 25 ezret akar A tavaszi begyűjtési versenyben országosan első Buzsákon cseppet som lanyhult a versenykedv, a lelke­sedés. A községfejlesztésre kapott 25 ezer Ft jutalom mellé további 25 ezrat akarnak. 126 dolgozó paraszt tett versenyvállalást, s célul tűzték: au­gusztus 20-ra az egész község telje­síti éves hízottsertésbeadási tervéh Több gazda, mint Proity Márton, Ha- szonits Ferenc, Pevics Lajos vállal­ták, hogy egész évi hízottsertés-, to­augusztus 20-ra, kenyér- és takar- mánygabonabeadásukat pedig a csép­lőgéptől azonnal teljesítik. —TglJ-1.1 U»­TEJSZTRÁJK Franciaorsxágban A francia tejtermelők érdekképvi­seleti szervezetei elhatározták, hogy nem szállítanak tejet Párizsba és több vidéki nagyvárosba addig, míg a tejár lkat nem emelik. A határozat értelmében Páiizsban június 10-én, ikonban, Bordeaux-ban és Toulouse- b»n pedig 15-én kezdődik meg a »tej­sztrájk«. De ha már társa úgy akarja, ő sem hagyja el magát: 1 felül a gépre. Egy kétszeres sztahanovista traktoros j vem hátrál meg a nehézségek előtt! — Hát akkor tényleg induljunk, komám — szól J halkan Varga —, nincs mit várni... Együtt kezdtük, i együtt fejezzük is be. ; — Igazad van. Együtt kezdtük... De nemcsak : a szántást, hanem az életet is. Igaz-e? — így van bizony — válaszolt derűsen Varga. — I Egyforma »öregek« vagyunk: te is 29 éves vagy, én is. j Együtt jártunk iskolába és verebészni is ... — Még a fiaink is egyidősek — mondja Takács ' —, azt hiszem, négy nap különbséggel születtek... j — De azért te egy kicsit elmaradtál tőlem. — évő- • dik Varga —, mert nekem van már egy 7 éves Iá- j nyom is ... j — Csak ne vágj föl annyira — nevet hangosan : Takács. — Még utolérhetlek, úgy, mint a . szántás- ! ban... | — Mért? Abban utolértél? — heccelődik tovább j Varga. — Én már a 150 százalékon is túl vagyok a . talajmunkatervvel. Neked nincs ennyi százalékod ... ! — No azért az én teljesítményem se sokkal ke re- j sebb, mint a tied. Esetleg egy-két százalékkal... De ■ azt még behozom ... — Nehezen, komám — mondja Varga —, mert | már végére járunk a szántásnak... No, de hogy va- • lóban pótolhass még valamit, hát induljunk! — Várj még egy pillanatra! Idehallgass! Egész < Segesd azt beszéli, hogy a mi gépállomásunk is ki- i tesz magáért a traktoros napon... Szálúdról hoznak • jó kis hegylevét... De jólesne most belőle egy pohár- ( ral! j — Hát nem mondom... — De tudod mit, komám? — Ne vesztegessük to- ; víbb az időt! — mozdul meg Takács — Másfél óra t nem a világ... Siessünk végezni a szántással. j — Rendben van — helyesel Varga. ; — Akkor hát gépre!... I Egy perc múlva vígan gördültek előre a trak- j torok, s lámpáik fényesóvája aranyözönként hullott a . barna földre ... SZŰCS FERENC *

Next

/
Thumbnails
Contents