Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-10 / 136. szám
r * PÁRT- ÉS DÍSZ-ÉLET « v _______________________-________________________________________________________________________ —; i i A k A pártszervezet viselje gondját a községfejlesztési terv megvalósításának is 0 BALATOIVŐSZÖDI TAPASZTALATOK Balatonöszödön — okulva a múlt év hibáiból — ez év tavaszán sokkal körültekintőbben készítették el a községfejlesztési tervet, mint tavaly. A terv készítésébe bevonták a tsz- tagokat és az egyéni dolgozó parasztokat. Márciusban a tanácstagok választókerületük lakóival ismertették a végrehatjó bizottság elképzeléseit, s kérték, hogy tegyenek javaslatot, mit vegyenek még be a tervbe. Bekapcsolódott a munkába a községi MDP- vezetőség is. Vezetőségi ülésen, taggyűlésen tárgyalták meg a községfejlesztési tervet. A taggyűlésen több kommunista vállalta, hogy 3—5 napot dolgozik társadalmi munkában. Szép terv — de megvalósul-e ? így érkezett el a márciusi tanácsülés. melyen egyhangúlag elfogadták a 37,5 ezer forintos községfejlesztési tervet, egyben azt is vállalták, hogy 3,3 ezer forint értékű társadalmi munkával segítik a terv megvalósulását. Ahogy most lapozgatunk a tervben, kitűnik az alapos előkészítés; valóban azok a kérdések szerepelnek benne, melyek a legégetőbb problémák a falu életében. Az indulás tehát jó volt. Hogy halad a terv megvalósítása? Ságvári Antal vb-titkár, Kovács János, az MDP-vezetőség titkára, egyöntetűen úgy nyilatkozik, hogy az idén teljesítik a községfejlesztési tervet. Amikor azonban a részletek felől érdeklődünk, már nem látszik ez olyan biztosnak. Elfogadható érv, hogy a késői tavasz. a sok esőzés késleltette tervük megvalósítását. A terv első pontja a Mihály Sándor-féle köz útjának megjavítása. Ezzel már késnek. Az első Icánál ás befejeztével azonban azonnal hozzáfognak, hogy a taka- rodásra járhatóvá váljék az út. Már meghozták a szükséges betoncsöveket is. váriák a salak megérkezését, biztosították a gyalogos és fogaterőt. A következő lépés a Mártírok útja járdájának salakozása lesz, majd a művelődési ház székiéinek ierögzíté- 60 és az üdülőtelep parkjainak rend- behozása következik. Hamarosan eltelik az első félév, a jelek szerint azonban a községfejlesztési terv egyharmadát sem fogják teljesíteni eddig az időpontig. A köaségi tanács objektív okokra hivatkozik. S el kell ismerni — nem is ok nélkül teszi. Ugyanis a községfejlesztési terv megvalósításához szükséges eszközökkel nem rendelkezik a helyi tanács, ezek kiutalására csak a felsőbb szerv jogosult. Következésképpen be kellett jeieníeniök, hogy milyen és mennyi anyagra van szükségük. A Mihály Sándor-féle köz salakozásához, a házanként! hidak csövezéséhez. a művelődési otthon székeinek rögzítéséhez anyag kell. Mindezt a terv elkészítésével egyidőben igényelték is a járási tanácstól. A válasz: mély hallgatás. Most a községi tanács gondja, hogy az anyagot hol és hogyan szerezze meg. Biztosítani kell a munkákat elvégző gyalog- és kocsifuvart is, s ez a legnehezebb feladat Balatonöszödön. Minden elismerést megérdemelnek a balaton- öszödi tsz-tagok és dolgozó parasztok, akik évek óta élenjárnak a begyűjtésben, a mezőgazdasági munkákban, egyről azonban megfeledkeztek. Igen nehezen mozdulnak meg, ha a felsoroltakon túl is segítséget kór tőlük a párt, az állam a saját és a közösség érdekében. ÉpDen ezért, a felsorolt okokon kívül (anyagbeszerzési nehézség, határidő eltolódás) az is veszélyezteti a községfejlesztési terv megvalósítását, hogy kevés készség mutatkozik a község lakóiban a segítésre. Vitathatatlan pedig, hogy műiden út járhatóvá tétele, a művelődési ház tűzbiztossá tétele, minden lakosnak érdeke. S ezt bizonyára meg is értenék, ha a pártszervezetek, a társadalmi szervezetek kellőképpen meg 's magyaráznák a község lakóinak. Ezzel szemben md a helyzet? A pártszervezetek eddig jóformán csak párt ügyként kezelték a községfejlesztési tervet, olyan ügynek, amely csak a kommunistákra tartozik. A pártszervezetekben már többízben vezetőségi ülésen, taggyűlésen foglalkoztak a végrehajtás mikémtjé- vel, de a népnevelő munka során még nem került szóba. Segíthetne a pártszervezet azzal is, hogy ösztönzi a járási tanácsot az anyagkiutalásra, de felhívhatná a járása pártbizottság figyelmét is a terv végre nem hajtásának veszélyére. És nem hagyhatjuk ki a Hazafias Népfront-bizottságot sem a községfejlesztési tervből. Sőt, elsőrendű feladata lenne, hogy a napi feladatok végrehajtása érdekében széleskörű szervezőmunkát fejtsen ki. Skerlecz János népfrcmtbizotísági elnök és a bizottság többi tagja eddig még nem lett semmit a községfejlesztési terv megvalósítása érdekében. Kisebb gondja is nagyobb annál a balaton- őszödi né-pfronUbizottságnak, semhogy erre ds kiterjedjen a figyelme. Erre enged következtetni az is, hogy februárban, amikor a megyei tanács és a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága ankétot tartott a községfej- iesztési tervek előkészítéséről és végrehajtásáról, Skenlecz elvtárs részt sem vett az ankéton. Lépjen akcióba a párt- szervezet és a népfront A népfrontbizottság nemtörődömségéért azonban nem egyedül a népfront felelős. A helyi pártszervezetnek kellene irányítania, tennivalóit meghatároznia, ezt azonban a bala- tonőszödi népfront mindeddig nélkülözte. E kettő együtt — a népfrontbizottsági tagok nemtörődömsége, a pártszervezet irányításának hiánya — okozza, hogy amiken' a községfejlesztési tervekről esik szó, senki sem említi a népfront munkáját. Idejében felhívjuk az őszödi vezetők figyelmét: még nincs olyan lemaradás, melyet okos szervezéssel, megfelelő irányítással ne tudnának pótolni. Egyben felhívjuk figyelmüket arra is, hogy az augusztusra vagy későbbre tervezett községfejlesztési feladatokat csaik úgy tudják határidőre végrehajtani, ha a tanács és az MDP-vezetőség, valamint a népfront- bizottság már most biztosítja hozzá a feltételeket, elsősorban az anyagot. Ne feledkezzenek meg az állandó népnevelő munkáról sem. Csak így tudják ésszerűen felhasználni azt az összeget, melyet államunk ezévre biztosított Balatonőszöd fejlesztésére. Pócza Jánosné NEM HAGYJUK EL ŐKET... Megelégedettek a kálmáncsai szociális'otsiionlakói NE EMLÉKEZNE a mailt aggá pokláinak, menhelyemek nyomorúságos képére, ahonnan a felügyelő minden halálesetkpr szinte boldogan telefonált a hullaszállítókért, hogy »hálistenneh, eggyel megint kevesebb«. Vagy a zsákba- szedett lótrágyávaű bandukoló, sötétruhás, sápadt arcú elhagyottakra, a ’-darizdkra-«, nyomorúságos, szomorú sorsukra. Ma ás vannak egyedülálló, testvér, rokon, gyermek nélkül álló öregek. Ök azonban már nem elhagyottak. Államunk messzemenően gondoskodik a támasz nélküli maradt aggokról, nyugodt, biztos életkörülmények közé juttatva őket életük hátralévő idejére. Amikor a látogató belép a kálmáncsai szociális otthon — a volt grófi kastély — udvarába, kellemes kép fogadja. Vidám öregekkel találkozik. Stark Antal bácsi, a kapus, csak azért vágott mogorva képet, amikor benyitottuk, mert a kiffidarabkákka] etetgetett mókus riadtan felszaladt a fára. Hát szabad így megijeszteni egy kis állatot? De azért megmutatta az utat arra, ahol' a százados platán árnyékéiban kusti áztak egypáran, mások a bimbózó tearózsák előtt üldögéltek a padokon. Köztük volt Mátok Pali bácsi is. — Nem ismerlek meg benneteket. C<=ak a szemeim rosszak — tipegett elénk. Arról, hogy mályen az élete iffr: csak dicsekedni tudott. — Tudjátok, az asszonyt már régen megütötte a szél. Nem tud dolgozná semmit. Hosszú éveken át maiam főzö- getíem, amit tudtam. Most befizetem a nyugdíjam 80 százalékát és megkapom a kosztot, ami nagyon jó. Ma is kacsapörkölt volt ebédre. Ruhát is kapok. Most is hoztak. JLTOLNÁR ISTVÁN igazgató iu megmutatja a ruhákat. A naftalinszagú raktár polcain katonás rendben sorakoztak a fehérneműk, öltönyök, cipők, kesztyűk. — Még 20 ezer í®ríntrurk van a keretből, abból téMkabátokat és meleg alsókat veszünk — mondta Molnár István, és beszélt arról is, hogy nem egy foam a ruhákat vesz, hanem minden embernek mást és mást. A szobáiéban ragyogó tisztaság és virág mindenütt. A községben még nincs, de a szociális otthonban már van villany. Igaz, hogy telepről jövő egyenáram, de villany, és minden szobában rádió. Még a platán alá is odahúzták a drótot, hogy ha valaki este akar kuglizni, világíthassanak. NEMCSAK KUGLIZNAK itt az emberek, hanem dolgozgatnak is. Pei-sze nem sokat, hanem csak inkább a mozgás kedvéért, aki akar. Az asztalosműhelyben miniatűr kerítés készül a rózsaliget köré. a szabó- műhelyiben varrnak, vasalnak. A napokban pedig megkezdik a szabadtéri mozi építését, hogy nyáron ne kelljen az ebédlőben fülledni a vetítés alatt. Tavaly baromfiudvart létesítettek. Zeíembér Anna büszkén beszélte el, hogy a faluban nem tojtak1 a tyúkok a télen, de őnálulc igen, mert fűtöttek nekik, öt hízójuk van, a télen vágják majd le. Nemrég adtak el 19 süldőt 12 000 forintért. Maradt még öt és a két anyakoca alatt 16 malac. Két lovuk, egy tehenük és egy hasas üszőjük is van. Egy nagy család az a hatvan em- be”, aki a kálmá»ssad szociális otthonban ól a 13 és féilholdás parkban az öreg fenyők, platánok, tölgyek között, dolgozgat, sétálgat, etet- seti a szelíd mókusokat és 150 hanglemez között keresgél egy-egy szép dalt. 0LYAN OTTHONUK van, ahol — Szabó Gyuri bácsi szavaival élve —: Mindenünk van. Még gályánk is — bökött pipája szárával a kéményen fészkelő gólyapár felé. — Pedig ide már hiába száll... — lobogtatta meg ősz sörényét, de nem volt szomorúság a hangjában, hanem olyan nagy Huncutság, hogy azon nevetni kellett... Kása István. Múlt ifjúságunk? tündértaván nemcsak a Ginák és Etelkák hattyúi képe merül fel. hanem tanítóink és tanáraink alakja is. így jutott a felszínre és jár eszemben nap-nap után néhai Dózsa Zsiga „tanár úr”. Mi, kis diákok jiein tudtuk nóla, hogy kommunista, csak a Tanácsköztársaság fennállása alatt tartott beszédeiből ismertük meg álláspontját. 1919 tavaszán a Kunfi fordításában megjelent Kommunista Kiáltványt olvasta fel és magyarázta a magyar órákon. Tőle tanultam meg, hogy a „szocializmus és a kommunizmus természetes tartozékai a fejlődő emberi szellemnek és érvényes rájuk a római mondás: Naturam expellas íurca, tarnen usque rccurret!: hiába iríod ki a természetet vasvillával, mégis mindig visszatér!” Ezzel vigasztalta magát, amikor a Tanácsköztársaság csillaga lehanyatlott, majd a börtönben, amelytől hamarosan megszabadította a jótékony halál. Sírjára szüleim egy általa oltott dupla orgonát ültetlek, mely 1945 tavaszán már szabadságra nyílott. M. i. )OO0OOOO®0O0OOOO0OOOOOOOG NOVOBÁCZKY SÁNDOR: Hogyan foglalkozzanak a pártszervezetek a külpolitikai kérdésekkel Színesen, érdekesen tárgyalja, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet és a dolgozók növekvő érdeklődése a külpolitikai kérdések iránt milyen feladatokat ró a pártszervezetekre. Foglalkozik az agitáció tartalmi és módszertani kérdéseivel, az írásos és szemléltető agitációval és a sajtó feladataival. A kiadvány hasznos útmutatásokat tartalmaz a pártszervezetek, a helyi sajtó munkatársai és a népnevelők azámára. ZÁKÁNYI „CSENDHÁBORÍTÓK" JdTajas Edit, a fiatal gyakorló tanítónő együz este szobájának ablakához lépett, hogy a kitámasztott zsalukat behúzza. Alig ért keze az ablaktáblához, amikor két erős marok elkapta csuklóját és megcsavarta. Abban a pillanatban torkában érezte dobogni a szívét. Rémületében kis híja, hoyy fel nem síkoltott... Visszarántotta kezét és hátraugrott Le nem kellett újabb támadástól tartania; hetik léptek zörrentek a susogó fák, bokrok között, egyre távoladva, majd kamaszok gúnyos növelése harsant fel az utca felől. Jól sikerült tréfa volt — ezt vélik — érezni hangjukon. * * * ZTste szülői értekezlet az óvodában. A megbeszélést egyszer csak durva döngetés zavarja meg. Szinte csörren az üveg egy-egy erősebb ütésnél... — Kik lehetnek? Hiába mennek ki megnézni, a ház körül semmi sem moccan. Csak amikor már félig megnyugodva ismét visszaindulnak, akkor csattan egy-egy göröngy mellettük a ház falán... Vége az értekezletnek, A távozó szülőkre valóságos kőzápor zúdul, alig tudnak ép bőrrel hazajutni. — Sötét az utca? — Igen, mert ellopták a közvilágítás villanyégőit. — És kik tették? — Ugyanazok, akik a villanypóznákon kicsapatták a biztosítékokat, akik összetörték a porcelánszigetelőket, akik kővel dobálják — tréfából — a járókelőket, akik éjszakánként belopóz- nak az iskola épületébe, s ott azt rongálják, amihez éppen hozzáférnek, akik úton-útfélen kellemetlenkednek a felnőtteknek, azok, akik már-már a közbiztonságot veszélyeztetik: a zákányt vagányok. Vagányok... A fentiekhez hasonló egyik »tréfájuk« után a községben valaki találóan így titulálta őket. És ez a jelző rajtuk is maradt, akár kutyán a bogáncs... * * * JTik ezek a vagányok? Szinte hihetetlen, de így van: néhány magáról megfeledkezett DISZ-fiatal. Tévedés ne essék, nem régi keletű dolgok ezek, csupán néhány hónap óta uralkodnak ilyen állapotok Zákányban. A DISZ az ősszel még szépen működött. Abban az időben sem volt különösebb baj, amikor megválasztották az új vezetőséget. Jäger György, a DISZ-titkár rátermett, becsületes, széleslátókörű fiatalember. A vezetőségi tagok is derék, becsületes fiúk, lányok, megérdemelték a megtiszteltetést. Az indulás tehát jó volt. Komoly tervek is születtek. A pártszervezet és a tanács, de a többi tömegszervezet is megígérte támogatását, Sajnos, az ígéretet nem váltották fel tettek, így a tei~vek nem váltak valóra. Lassanként m inden elcsendesedett, majd pedig csőstül jöttek a bajok. Néhány fiatal megfeledkezett magáról, s ezzel nagyot ártott a szervezetnek. Amikor az első bajok felütötték fejűidet, kitűnt: a vezetőség nem elég erős ahhoz, hogy a magukról megr feledkezett fiatalokat megfékezze. Jáger György két kilométerre ja községtől, Perecseny-pusztán ilakik, \még távolabb dolgozik. Kevés az ideje arra, hogy a szervezet ügyes-bajos dolgaival foglalkozzék. A vezetőségi tagok egyrésze is csak nemrégiben jött a községbe, nem ismerik az itteni problémákat, támogatásra, irányításra szorulnak maguk is. S habár kevesebben voltak is, akik rossz irányba terelték a szervezet életét, mégis ők bizonyultak erősebbnek, mert mm találtak ellenállásra. Senki sem igyekezett letörni szarvukat, s lassanként oda fajult a dolog, hogy ez a néhány vagány egyre szemérmetlenebbül kezdte bomlasztani a DISZ-szervezetet. ^ikányban öt-hat fiatalt tartanak úgy számon, mint főkolomposokat; Kostyák Lászlót, Füstös Jánost, Nctgy Józsefet, Dávid Jótstefet, Fehér Istvánt, és még egyet-kettőt illetnek ezzel a nem éppen megtisztelő jelzővel: vagány. Kis község Zákány. Itt mindenki, mindenkiről, mindig, mindent tud, mindenki ismeri a falu valamennyi lakóját. Ismerik ezeket a fiúkat is. És ha valaki külön-külön érdeklődne, valószínű, egy vagy két kivétellel túlságosan rossz véleményt nem is hallana róluk, Kik azok, akiknek elsősorban meg kellene akadályozniuk a vagánykodást, sőt nevelniük kellene a fiatalokat? A szülők! Őket kérdezzük, miért nem vigyáznak gyermekeikre, miért nem néznek utána, merre csavarognak esténként? A lakosság elvárja tőlük, hogy a szülői szigort alkalmazzák fegyelmezetlen- kedő gyermekeikkel szemben. Természetesen felvetődik a pártszervezet és a DISZ-szervezet felelőssége is. A DISZ-é, mely kiengedte kezéből a fiatalok nevelését és a pártszervezeté, amely kiengedte kezéből a DISZ irányítását. A DISZ-vezetőségi tagok között vannak pedagógusok, nekik is látniuk kellett., hogy hová vezet ez az állapot. Nagyot hibáztak a tanácsi vezetők, de főként a járási DlSZ-bizott- ság. Segíteniük kellett volna és a jövőben segíteniük is kell a DISZ-szervezetet: tanácsaikkal, bírálataikkal mindig készen állva a szervezet támogatására, Súlyos a helyzet Zákányban a DISZ-szervezet körül, de még nem helyrehozhatatlan a hiba. A zákányi pártszervezet, a pedagógusok és a tanács véleménye szerint erős, határozott kézzel gyor.s változást is el lehet érni. Ehhez azonban a pártszervezet nagyobb támogatása, a DISZ vezetőségének megerősítése szükséges. Erőskezű DISZ- titkárt kell választani, akire hallgatnak a község fiataljai, dki képes és egyben méltó is a zákányi fiatalok vezetésére. f * * * A zákányi vagányoknak pedig csupán ennyit: értsék meg, hogy tovább így már nem viselkedhetnek. Hisz ha ezen az úton haladnak, saját magukat teszik tönkre. Egyszer már a rendőrség is figyelmeztette őket! Most rajtuk a sor. Folytatni akarják-e azt, amit eddig cselekedtek, vagy eltűnnek a zákányi vagányok és helyettük Kostyák Lacik, Füstös Jancsik, Nagy Jóskák, a jövőben becsületes, jóravaló fiúk maradnak csak a községben... SZÁNTÓ ISTVÁN