Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-10 / 136. szám
SOMOQYI fÜ&PLÄfr r~ Vasárnap, 1956. június 10. II második ötéves terv végleg megszünteti a Kaposvári vízhiányt Kevés a vizünk, vizet kérünk — hallatszik a panasz, a kérés itt is, ott is a városban. A vízhiány már évek óta problémája Kaposvárnak. A város magasabb területein, az emeleti lakásokban nappal igen kevés a víz, vagy egyáltalán nines is. MI OKOZZA A VÍZHIÁNYT? Ezt kérdeztük a víz- és csatornaművektől, attól a vállalattól, amelyet a legtöbben szidnak — ok nélkül — ebben az ügyben. Kinőttük a ruhánkat, mondják Kaposvár vízvezetékhálózata 50 évvel ezelőtt készült. Akkor 20 000 lakosba tervezték. Azóta ez a szám több mint kétszeresére nőtt. A fel szabadulás utáni iparosodás pedig egyre fokozottabb követelmények elé állította a vízműveket. Fokozza a nehézségeket az alacsony áram- feszültség és a gyakori áramkimaradás is. Most már ugyan enyhült a helyzet, mert szerdán este bekapcsolták az új, IV. számú vízmüvet. Két kútja naponta 40® köbméter vizet ad. Ez azonban még mindig nem fedezi a szükségletet. A városnak 6S00—7000 köbméter víz kellene naponta, ezzel szemben az új vízmű- telep bekapcsolása után is a Vízművek legfeljebb csak 5000 köbmétert tud szolgáltatni. A vízmű harmadik kútja azonban, amely további 180 köbméter vizet adhatna, még mindig ott áll kihasználatlanul, nem lehetett bekötni a hálózatba. Vize olyan meleg, hogy a búvárszivattyú szigetelése elégne, nem tudná önmagát hűteni. Most másik módszerrel, süllyesztett aknamegoldással fogják a vizel szívatni. Ennek kivitelezése előreláthatólag az év végéig elhúzódik, s ráadásul komoly költségtöbbletet jelent. — Miért oly meleg ennek a kútnak a vize’ 'Azért, mert a Mélyfúró Vállalat 400 méter mélységű kutat fúrt, ahonnan ilyen meleg víz tör fel. Pedig — amint ezt később megállapították — lett volna magasabban is vízadó réteg, nem is egy, hanem kettő, ők azonban mégis tovább fúrtak, mert a folyóméterenkénti teljesítés után kapták a prémiumot, íme: élő példája annak, milyen károkat okoz a helytelen premizálás. Sok tíz-, sőt százezer forintjába került a tanácsnak, hogy néhányan prémiumot kapjanak, a víz pedig a porba folyik, ahelyett, hogy enyhítené a vízhiányt. ELŐBB IS ELKÉSZÜLHETETT VOLNA a IV. sz. vízmű, legalább a határidőre,- május elsejére, ha a Mélyépítő Vállalat nagyobb gondot fordít rá, és időközönként nemcsak két-három embert küld ki dolgozni. A vízmű háirom kútja még 1953-ban elkészült, azóta lett volna már idő a vízmű elkészítésére. A megyei tanács VKG-osztályának mint építtetőnek sokkal erélyesebben kellett volna siettetnie a tervrajzokat, a szerződéskötést és a kivitelezést.; Mert ha nagyon akarják a vállalatok, le tudják győzni a nehézsége-} két. Példa erre éppen a Mélyépítő^ Vállalat, amely a városi pártbizott-' ság felszólítására mindjárt be tudta; fejezni a munkát, addig meg min-) denfajta nehézségre, fogathiányra,} stb. hivatkozott. Ugyanígy tett a. Búvárszivattyúgyár is, amely előbb) megoldhatatlannak tartotta, hogy aj szivattyúkat azonnal beszereljék. < HOGYAN LEHET MEGJAVÍTANI j A VÍZELLÁTÁST? ' A Víz- és Csatornaműveknél el-' fekszik egy Cserben létesítendő kút; fúrási terve. Még 1954-ben készítet-) ték vagy 30 000 forintos költséggel.j A tervezés költségét kifizették, a,j kút fúrására azonban a városi ta-í nács nem biztosított pénzt. Most aj megyei tanács VKG-osztálya meg-.j vizsgálja ezt az ügyet, és igyekszik), megvalósíttatni a megtervezett kutat.} Ebben az esztendőben tehát még két'l új kút bekötésére számíthatunk,;/ ami enyhíteni fogja a vízhiányt. | Az áramszünetek miatti kimara-j dásokat csökkenti majd a júliusban; üzembehelyezendő nagy tel jesí tmé-1 nyű agregátor, amely az alacsonyak-} ban fekvő területekre felnyomja a. vizet. ) SEGÍTSEN A LAKOSSÁG IS! ! ) A vízellátás megjavításában se-'l gíthet a város lakossága is. SokanJI pazarolják a vizet, öntözik a kertet}) a vízhálózatból, mások meg folyó' vízzel, a csap alatt mosakodnak,!/ nyitva hagyják a vízcsapot, elnézik,)) hogy csöpög a vezeték. Pedig csakjt egy nyitva hagyott kor.yhacsapenJf percenként 7 liter víz folyik el, na-C ponta összesen 100 köbméter, egy WC csöpögése pedig napi 15—20 köbméter vízveszteséget okoz. És hányán hagyják nyitva a vízcsapot ér mennyien ner.; törődnek azzal, hogy hetekig, hónapokig csepeg a WC lefolyója! De pazarolják a \ izet az üzemek, vállalatok is. A Sertéstenyésztő Vállalat Nyár utcai telepén városi vízzel mossák a kocsikat. A Köztisztasági Vállalat öntözökocsija is sokszor a hálózatból veszi a vizet, holott mindkét esetben ott van a Kapos-folyó vize, abból szivattyúzhatnának. A Délsomogyi Húsipari Vállalat sem használja teljes mértékben a Hűtőhöz vizét. A vízhiány miatt előreláthatólag a Strandfürdő nagy medencéjét sem üzemeltethetik. Ha mindenki összefog és takarékoskodik a vízzel, akkor több víz jut a magasabb területen lakóknak is és kevesebb panasz lesz a víz- hiány miatt. MIK A TOVÁBBI TERVEK? A fenti nehézségek második ötéves tervünk tartama alatt fokozatosan megszűnnek. A megyei tanács VKG-osztálya S> 250 000 forintot irányzott elő Kaposvár vízhálózatának bővítésére. A tervek máris készülnek. Ezek szerint az új vízmüvet Sántoson építik fel igen vízgazdag területen. (Itt egy kúttól percenként ezer liter teljesítmény várható. A kutakat 1957-ben fúrják, i958-ban elkészítik a víztároló medencéket és a gépházat a szükséges berendezéssel. 1959-ben megépítik az új vezetéket. Második ötéves tervünkben tehát teljes mértékűén biztosítjuk Kaposvár vízellátását. Addig is takarékossággal, az új kutak gyors építésével, illetve befejezésével és üzembehe.iyezésével enyhítsük a vízhiányt. Újfajta szer a len vegyszeres gyomirtására Mint ismeretes, a náihinJi eddig használt gyomirtószerek a lenre ártalmasai!, s így a rosüeníöldeken ezt a gyomirtási módszert alkalmaziii sem lehetett. Belgiumiból az idén jelentős mennyiségű vegyszert hoztál! be, ez a lenre nem ártalmas, eliein- ben a gyomokat, repcét, acatot sth>. tökéletesen kiirtja. Megyéinkben a Rostiklkészítő Vállalat egy hold lenvetésén kipróbálta az új vegyszert, s a kísérlet hatásosnak bizonyult. Bonnyán mintegy 15 hold loijvetésen végzik el a vegyszeres gyomirtást, s utána az igali egyéni termelők is alkalmazzák ezt a módszert. Féltő gonddal óvjuk dolgozóink egészségét, testi épségét — Minden harmadik percben egy televíziós készülék. Csehszlovákiában az utóbbi években hatalmas fejlődésnek indult a televíziógyártás. Ez év második felében a pardubicei televíziós üzem is megkezdi a televíziós készülékek gyártását. Az üzemben előállított 22x29 cm-es nagyságú ernyők jóval érzékenyebbek az eddigieknél. Államunk a dolgozók munkakörülményeinek javítására sok munkavédelmi intézkedést, rendeletet hozott. A munkavédelmi törvények és egyéb jogszabályok felelőssé teszik a vállalatok igazgatóit a balesetek és megbetegedések megelőzéséért, a kedvező munkafeltételek megteremtéséért. A XX. pártkongresszus után az igazgatóknak ez a feladatuk még jobban megnőtt, még nagyobb lett a felelősségük az üzemükben dolgozók egészségéért. Az igazgatóknak fokozottabb mértékben kell biztosítaniuk, hogy vállalataiknál a munkavédelem törvényes előírásai hiánytalanul érvényesüljenek. Az igazgatók felelősségteljes munkáját segítenie kell a műszaki vezetőknek és nem utolsósorban a szakszervezeti szerveknek is. A munkavédelmi intézkedések hatásosságát, a rendeletek végrehajtását rendszeres, alapos ellenőrzéssel kell biztosítani. Ezeknek a törvényeknek és rendeleteknek betartása, illetve ellenőrzése egyforma feladata vállalatvezetőinknek és a szak- szervezeti szerveknek. A vállalat igazgatójának fontos kötelessége, hogy állandóan tájékozott legyen a balesetek körülményeiről, ennek alapján megtegye a szükséges intézkedéseket a balesetek számának csökkentéséért. Sajnos azonban, nem minden igazgató és nem minden üzemi bizottság harcol megfelelően a dolgozók munkavédelméért. A Kaposvári Gépállomás igazgatója és üzemi bizottsága nem csinál nagy probléKéssítsenek pótingnyakat is ! Sok bosszúságot okoz nekünk, vásárlóknak, amikor az egyébként kifogástalan ingünk nyaka Kikopik. A fordítás nem sokat ér, tehát vagy az inget kell megcsonldttatnunk, vagy pedig eldobhatjuk a jó állapotban lévő inget. Igen hasznos lenne tehát, ha a vállalatok, ktsz-ek mindjárt pótnyakkal készítenék az ingeket. Az államnak is, a vásárlónak is igen kifizetődő lenne az az anyag-árkülönbözet, hiszen ezzel sok anyagot takaríthatnánk meg, sok használhatatlan holmit tennénk így ismét hasznossá. Bódi János a MÉH Vállalat igazgatója. — Az Anyegin angol színpadon. A londoni Sadler's Wells opera- és ba- lettszínház felújította Csajkovszkij Anyegin című operáját. A kritika nagy elismeréssel fogadta az új betanulásban előadott Anyegint. mát a munkavédelmi törvények betartásából. Ez a nemtörődömség halálos balesetet idézett elő. Buzsáki István traktorost felvették és munkába állították anélkül, hogy részt vett volna a kötelező orvosi vizsgálaton. Buzsáki Istvánnal!, mint később kiderült, rossz volt a szeme, nem lett volna szabad gépre ülnie. De nemcsak orvosi vizsgálaton nem volt, hanem balesetelhárítási oktatásban sem részesítették, pedig törvény kötelezi a vezetőket a dolgozók balesetelhárítási oktatására. A nemtörődömséget tükrözi az is, hogy a halálos baleset után a gépállomás vezetősége még csak a baleset kivizsgálásáról sem gondoskodott, a tanúkat sem hallgatta ki, jegyzőkönyvet sem vettek fel, nem nézték meg, kit terhel a felelősség. A gépállomás vezetősége a bíróság előtt fog felelni lelkiismeretlen mulasztásáért. Hasonló mulasztásokkal másutt is találkozunk. A Balatonújhelyi Állami Gazdaság igazgatóját április 29-én 400 forint pénzbüntetéssel sújtotta a Siófoki Járási Tanács Igazgatási Osztálya a munkavédelmi rendeletek megszegése miatt. Fe- xenczi Gézát, a Tabi Gépállomás volt főmérnökét 5 hónapi börtön- büntetésre ítélte a Tabi Járásbíróság, mert hanyagság következtében a cséplőgép tetején beszakadt egy deszka, s az egyik dolgozó lábát a cséplőgép dobja eldarálta. Több üzemben az igazgató elfoglaltságára való hivatkozással rendszeresen elmulasztja a havi szemléken való részvételt. Nem ismerkedik meg vállalatának munkavédelmi problémáival, s nem tud intézkedni azok megoldására sem. A termelő munka biztonsági és egészségügyi feltételeinek megteremtése a vállalatok és szakszervezetek állandó feladata. A szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységének egyik legfontosabb területe a munkavédelem. Itt a dolgozókat legközvetlenebbül érintő kérdésről, testi épségükről, egészségükről és megfelelő munkafeltételeiről van szó. Ezért az üzem dolgozóinak munkavédelmi helyzetéért felelősség terheli a szakszervezetet, az egész üzemi bizottságot, de különösen az üzemi bizottságok elnökeit. Éppen ezért a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőknek és az üzemi bizottságoknak állandóan és alaposan tanulmányozniuk kell az üzem munkamenetét, egészségügyi helyzetét, biztonsági berendezéseit, a balesetek okait. Ha az üzemben súlyos baleset történik, ha a balesetek száma emelkedik, akkor ezt a kérdést soronkí- vül napirendre kell tűzni. Az igazgató vagy a főmérnök számoljon be az üzemi bizottságnak arról, hogy milyen intézkedéseket tett a helyzet megjavítására. Súlyos hiba, hogy sok üzemi bizottság a munka- védelmi kérdést leszűkíti apró problémák megoldására, pl. a munkaruha kiosztására, stb. A munkavédelmi intézkedések azonban a dolgozók munkakörülményeit javítják, testi épségét, egészségét védik. Éppen ezért az üzemi bizottságoknak megalkuvás nélkül kell harcolniuk a munkavédelmi rendeletek betartásáért, a dolgozók munkafeltételeinek további javításáért. Suhajtla János SZMT munkavédelmi felügy. Harc a Isfiirokrácia ellen »A dolgozók — és különösen a helyi vezetők — ne általános szólamokkal lépjenek fel a bürokrácia ellen —, hanem tegyenek gyakorlati javaslatokat arra, hogyan lehetne megoldani egyszerűbben és olcsóbban a feladatokat. A bürokrácia csökkentésében csak akkor lehet eredményeket elírni, ha a dolgozók véleményére és gyakorlati tapasztalataira támaszkodunk«. (Hegedűs András elvtárs május 31-én elhangzott tájékoztató beszédéből.) Az elmúlt hetekben országos méretű mozgalom indult, mely minden bizonnyal — legalábbis úgy szeretnénk — legyőzni az ezerfejű gonoszt és végre elpusztul a bürokrácia. Egy-két példát nem árt megemlíteni, hogy tudjuk, milyen ellenséggel is állunk szemben. A megyei tanács 1951-ben „mindössze” 30 000 aktát bocsátott útjára JUlk&ít tapLciztkctzitL U adóuáqútiiat ? távollétem alatt született, és én nem lehetek tanúja a legszebb időszaknak: gyermekem fejlődésének, értelme ébredezésének. Hogy a tanulás mellett még dolgoznom is kell. Nehéz volt a négy év, de szép. Szép, mert a beteljesülést, egy életcél megvalósulását jelentette. így lettem mérnök. — És most? Itt vagyok. Itt ülök, nézze, ez a szobám és ez az íróasztalom. LT esernyés mozdulattal mutat egy papírokkal megrakott íróasztalra. Itt dolgozom én, a villamosmérnök, itt, ebben a szobában ülök és számolok. Nem, nem az energiamegtakarítási lehetőségeket számítom, hanem a jelentéseket, kimutatásokat készítem. Ezzel töltöm el időm nagyrészét, ezzel, amit bárki minden mérnöki képzettség nélkül is elkészíthetne. Hát ezért tanultam évekig, ezért áldozott rám az állam olyan sokat, hogy mérnöki képesítéssel rendelkező adminisztrátor lehessek?! Felugrik és indulatosan megy az egyik szekrényhez. Ott különböző dossziékban, könyvekben a kimutatások tömege. Negyedéves, havi és dekádjelentések. Egy-egy jelentést két-három helyre is küld. Ez a munkája Móczán Lajos elektromérnöknek. Az üzembe már ritkán jut ki. Pedig akadna ott tennivaló bőven. A nagy ambíciójú és — amint az üzemben mondják — igen nagy tudású mérnök ott ül beskatulyázva az irodában. Tervei, vágyai porté.-})) TT kérdezte tőlem Móczán •*-J Lajos elektromérnök, a ’))! Text i Imii vele energetikusa. Mert jj) Móczán elvtárs tartozik. Azt mondok ja, az állam adósa. Évente húsz- )|> ezer forintjába, összesen 80 ezer jj forintba került az államnak, hogy ■íj az Ujszegedi Kendergyár villanyié szerelőjéből mérnököt nevelt. 80 }J ezer forint az egyik oldalon — ren- -'(} geteg munka, küszködés a másikon, tv Négy hosszú esztendő, a messzi -)! Budapesten, távol a családtól. Négy ') éven át megfeszített munka, reg- l!; géltől délutánig, utána esti egye- •f! tem. Este 10-től pedig éjfél után i}\) 1—2 óráig tanulás. így ment ez -.k nap mint nap. Hajnaltól majdnern ;))! hajnalig dolgozott — és tanult. }n — Nehéz volt — emlékezik visz- •í} sza. — Eleinte sokat kínlódtam, V- különösen a matematikával. De }j) nem hagytam magam. Ha valami •1} nem sikerült, addig próbáltam, ,.<■ addig tanultam, amíg ment. .})) — Tudja, micsoda határtalan lelI kesedés, micsoda óriási ambíció volt bennem? Tudja, milyen erő lakik abban a munkásban, akinek régen dédelgetett és azelőtt kimondani sem mert vágya teljesülhet? Tudja, mit éreztem én, amikor 38 éves fejjel átléptem az egyetem kapuját? Hogy égett bennem a vágy: tanulni, alkotni, építeni az orszá- got? És ez a lelkesedés nem csök- .(} kent. Mennél jobban tárult ki előt- tem a tudomány világa, annál éhe- }\| sebben szívtam magamba a tudást. 'K Nem tört le az, hogy messze vált gyök családomtól, hogy kisfiam az ■'v első negyedében. Hogy ez s. "f ’-'agy kevés, azon nem érdemes vitatkozni, az azonban minden bizonnyal elgondolkoztató, hogy 1955 első negyedében már 47 000 volt a járásokhoz, illetve a községekhez vagy más szervekhez küldött akták száma, hogy az idei év első három hónapjában már rekorderedményt is sikerült elérni: csaknem 50 000 ajánlott, express vagy rendes postai küldemény került ki a megyei tanács postájából. S hogy e számok mögött mi rejtőzik? A megyei tanács élelmiszerosztálya például az akták segítségévei — amelyeknek száma többezerre tehető — olyan adatokat is beszerzett, amelyekre esetleg a dögtemető kezelőjének lenne szüksége. Az osztály dolgozói bármikor meg tudják mondani, hogy X község X gazdájának Y nevű lova szőrözete mennyi súlyt nyom elhullás esetén, y Hogy minek kellenek ezek a számok ()az élelmiszeripari osztálynak, arra 1} csak a Belkereskedelmi Miniszté- I» rium illetékes osztályai tudnának (*_ válaszolni. (< A fonyódi járás egyik községében h történt még a tél folyamán, hogy /jegy egyéni gazda ki akarta vágni a )■ kert végében lévő amúgyis csene- 1' vész szilfát. Igen ám, de a kérelem, (i amelyre a községi tanácsnak kellett ) volna választ adnia, eljutott a járá- ) si tanácshoz, amely az ügyet iktat- ) ta és elküldte a megyéhez. A dolog 1} állítólag úgy intéződött el, hogy a )} megye, a járás és a község vezetői I* helyszíni kiszállást tartottak. A baj it csak az volt, hogy a vékonyka kis \ fát valaki közben engedély nélkül 1 kivágta. ) A bürokrácia végtelen kuszaságá- J ban valóban nehéz eligazodni. A megyei tanács egyik legutóbbi ülé• sén éppen ezért elhatározta, hogy • véget vet a bürokratikus ügyinté- (zésnek. A szakszervezeti bizottság ) kezdeményezésére újító bizottságo- ) kát alakítanak a járási székhelye- I ken, illetve a megyénél. Tervezik, } hogy 4—5 község vezetőinek bevo- } násával körzeti újító bizottságokat • hoznak létre. A bizottságok az ügy- ! intézések bonyolultságának meg- [ szüntetésére tesznek javaslatot. A dolgozók remélik, hogy a bi- I zottság börokráciamentesen harcai | majd a bürokrácia megsemmisíté- 1 sóért. bahullva. Mert ugyan mit is alkot hat ő, bürokratikus papírmunkái/ mellett? Hogyan fejleszthetné tu dását, bővíthetné tapasztalatait amikor az önző érdek, a tárcasovi nizmus olyan munkakörbe juttat ta, amely messze alatta van az í képességének, tudásának? — Pedig a Lenin Kohászat Üzemhez kértek — mondja —, í Könnyűipari Minisztérium azonbai nem adott. Hogyisne, mondták nem azért taníttattuk, hogy mos másik tárca kaparintson el magának egy mérnököt. És hiába vol minden, a Könnyűipari Minisztérium hajthatatlan maradt. Nem érdekelte, hogy egy villamosság szakember sokkal jobban tudjf gyümölcsöztetni tudását egy nagy erőteleppel rendelkező üzemnél nem érdekelte, hogy ez nemcsali Móczán Lajos érdeke, hanem érdeke az egész népgazdaságnak. Nerr érdekelte az az erő, amely az új értelmiség hálás-hasznos munkájában rejlik, és amely erőt éppen az ő szűklátókörű magatartása tör ketté. ^ Tgy került Móczán Lajos a Kaposvári Textilmüvekhez, így lett a nagy terveket, nagy reményeket tápláló, alkotni vágyó mérnökhallgatóból jelentéseket, kimutatásokat készítő műszaki dolgozó. Ezért tartozik Móczán Lajos, és ezért tartoznak a többi Móczán Lajosok az államnak. Miért nem engedik őket törleszteni? Langer Károlyné
