Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-09 / 135. szám

SottHbat, 1996. június 9. SOMOGYI NÉPLAP í Műszaki szakembereink, dolgozóink nagy érdeklődéssel várják a műszerkíállítást Egy üzem technikai fejlettségének fokmérője a műszerezettség színvo­nallá. A műszerek hiánya akadályoz­za a műszaki fejlesztést. A felszabadulás óta népgazdasá­gunk sokat áldozott a magyar mű­szeripar megteremtésére és fejlesz­tésére. Nem elegendő azonban a műszer­ipar fejlesztése, a műszerezés jelen­tőségét is kellőképpen tudatosítani keli. Üzemeink egyrésze rendelkezik korszerű műszerekkel, azonban azo­kat nem mindig használják. A veaetők sokszor nem ismerik fel a műszerezés fontosságát, s mintha félnének a műszerezettség állandó figyelő ellenőrzésétől. Hiá­nyos a műszerpropaganda is. A va­sárnap megnyitásra kerülő műszer- kiállítás némileg pótolja a műszer- propagandát. Az üzemek sokszor nem is ismerik az őket érdeklő mű­szereket, így nem is tudják azokat igényelni. Ez is egyik oka annak, hogy üzemeinkben nincs elég és megfelelő minőségű műszer. A műszer a korszerű technológiai előírások betartásának egyik fő esz­köze. Szubjektív becslés helyett ob­jektív ellenőrzést biztosít. Sok eset­ben a maraddság, az újtól való féle­lem és az ellenőrzéstől való húzódo- zás okozza a műszerek lebecsülését. Vajon a Vaskombinátban a vas­olvasztók hőmérsékletének ellen­őrzésében a piromélerek haszná­lata a becslés helyett nem javí­taná a minőséget? ©tt van ez a kitűnő műszer, még­sem használják rendszeresen, A sü­A csurgói járás begyűjtésben, adó­fizetésiben egyik legjobb községe So- mogybükkösd. Eredményeit főleg annak köszönheti, hogy a tanácsta­gok példát mutatnak az állami fe­gyelem betartásában, tanáccsal, fel- világosító szóval segítenek a dolgozó parasztoknak. Horváth József pl., miután Bogát! János tanácstag meg­beszélte vele az új adózási besorolást, sokkal Igazságosabbnak tartja az új adózási rendszert, mint a régit. A lakosság összefogásának, a ta­nácstagok jó munkája eredménye­képpen Somogybükkösdön a gazdák zöme már egész évi tojás- és barom­fibeadását teljesítette. Az adónak is már csaknem 100 százalékát befizet­ték. Latin István tanácstag is már rég befizette félévi adóját, s most körzetében maga szorgalmazza az adófizetést. Fintér György tanácstag 110 százalékra teljesítette félévi adófi­zetési tervét. De if j. Nagy János, Szlá- vecz János, Győrfi István tanács­tagról is példát vehet a község lakos­sága, megyénk minden tanácstagja. tőiparban a kemencék hőiítéreékie- tét ma is ósdi módon, lisztbeszórással végzik, ahelyett, hogy kemencehőmé­rőket készítenének. A faipar dolgozói, de különösen a meó elmondhatja, hogy a íanedves- ségmérő műszer mennyi bosszúság­tól, selej t gyárt ás tói kímélte meg őket. A műszerek használatát minden dolgozó könnyen megtanulja. A malomiparban az elektromos nedvességmeghatározó segítségével pillanatok alatt megállapítja a ga­bona nedvességét, s a kezelést, az egész technológiát aszerint irányít­hatják. Az energiatakarékosság, a szénfelhasználás gazdaságosságának vizsgálata a kazánok műszerezettsé­ge nélkül elképzelhetetlen. A műszaki fejlesztésnél a szakaszos eljárások helyett folyamatos eljárá­sokra térünk át. Ez az út az auto­matizáláshoz vezet. Automatizálás pedig elképzelhetetlen műszerezés nélkül. A műszereknek nagy jelen­tőségük van a munkavédelem, a bal­esetelhárítás és az egészségre káros munkahelyeken végzett munkafelté­telek megjavításában is. A kiállítás sok segítséget ad az üzemi pártszervezeteknek is a technika fejlesztéséről szóló ha­tározat végrehajtásához. Műszaki szakembereink, dolgozó­ink, újítóink a szakmaszeretet kí­váncsiságával várják a bemutatót. A kiállítás Ideje alatt előadások lesz­nek, amelyek az egyes üzemek mű­szerezési problémáit táugyalfiák, s konkrét felvilágosítást és segítséget nyújtanak a kiállítás meigtekintői- nek. Sokat tanulhatnának a somogy- bükkösdiektől a háromfai tanácsta­gok; Háromfa ugyanis elmaradt az adófizetésben. Koósz Józsefnek, a községi pártszervezet titkárának 500 forint adótartozása van — még ta­valyról. Császár István gazdálkodási előadó, Lakosa János és Kopárt László hivatalisegédek szülei ugyan­csak több száz forinttal tartoznak államunknak. Sajnálatos, hogy a vezető emberek ennyire elhanyagol­ják kötelességüket. Hogyan várhat­ják a község lakóitól, hogy időre befizessék az adót, ha magúit is hát­ralékosok? Györkös Imre, Bognár János tanácstagok is kivonták magu­kat az adófizetés alól. Mindezt látva több gazda szintén nem akar adót fizetni. Horváth István 18 ezer fo­rinttal, Péntek János és Tratnyak Endre több ezer forinttal adósa az államnak. Ha a tanácstagok, a falu vezetői példával járnának élen, Há­romfa is dicsekedhetne olyan ered­ményekkel, mint Samogybükkösd. A könyvhét műveiből CSERES TIBOR: HERE BÁRÓ A regény egy tiszántúli kisváros­ban játszódik 1946-ban. Ebben az időszakban a letűnt úri világ meg­érettnek érezte az időpontot, hogy osztás ellen. Az új gazdák azonban állták a (harcot és ha kellett, ököllel védték meg jussukat. Cseres Tibor, akinek regényei, (novellái már isme­retesek olvasóközönségünk előtt, el­lentétes életformák és osztályok drá­mai összeütközését írta meg új köny­vében. (Magvető Kiadó.) Sajtó alatt. 254 oldal, kötve 16,50 Ft. Hogyan lehet kihasználni a helyi adottságokat? Erre mutatott példát a Földmű- vessaövetkezetek Fonyódi Járási Köz­pontja. 1954-ben kihasználatlanul állt Ba- latondceresztúron egy nagy gazdasági épület. Ott volt az addig veszendőbe menő nád, ott volt a község mellett a (balatoni eredetű kavicsbánya. Mindez együtt: kitűnő lehetőség ©gy mádfeldolgozó és betongyártó üzem részére. Nem is késlekedtek sokáig, még 1954-ben létesítettek egy üzemet nádfeldolgozó, betongyártó és drót- fonailkészítő részleggel. A Ids üzem beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. Jól és olcsó* ter­mel. Alapanyaga olcsó, hiszen ott a helyszínen, minden nehézség, szállí­tási költség nélkül kapja, eredményei így évről évre jobbak. Mind több és mind jobb minőségű árut termel. Ma már fontos részévé vált a helyi iparnak. Ok látják el a környéket és a föl dművesazö vetkezeti építőanyag­telepeket kútgyűrűvel, kútkávával, vályúval, padokkal, cement- és mo­zaiklappal, rádpallóval és stukatúr- náddal. A drótfeldolgozó részleg meg kerítésfonatot készít. A balatonkeresztúri földművesszö­vetkezeti üzem példája bizonyítja, mennyire hasznos, gazdaságos a he­lyi lehetőségek kihasználása és hogy még mennyi feltárható tartalék van a helyi szükségletek fokozottabb ki­elégítésére. A fomyódi járási köz­pont kezdeményezését mások is kö­vethetnék. Háromfa is szeretne büszkélkedni? Kövesse Somogybiikkösd példáját! segít a népfront, segít a tanács AröMMEL OLVASTAM a So- ” megyi Néplapban az »Osztály­harc néhány kérdése« című cikket, mely folytatásokiban jelent meg. Az első közlemény felkeltette figyel­memet, a többit jóleső érzéssel ta­nulmányoztam. A befejezésikor úgy éreztem, érdemes volt elolvasni, hi­szen olyan kérdéseket tárgyalt, ame­lyeknek világos ismerete nélkül nem lehet jó munkát végezni. Néhány napon át több iskolát és tanácsot kellett meglátogatnom. Szinte izgatottan vártam, hogy az elvtársak mindenütt kérdéseket tesz­nek fel, gondoltam, ők is olvasták a sorokat: »E harc fő eszköze a neve­lés.« Néhány helyen csalódtam. Az első napon, végezve munkámmal, mentem tovább. Sem iskolában, sem tanácsházban nem vetettek föl prob­lémákat a cikkel kapcsolatban, A második napon kutatni, kérdezős­ködni kezdtem. Eleinte csak az új­ságot kerestem. »Itt szokott ez len­ni! Itt is van az egyik múlt heti szám!« Nézem és visszaadom. »Ej­nye, ez tényleg kéthetes szám.« (Va­jén hol a többi?) A szomszéd köz­ségben így válaszoltak keresésemre: »Miért keresi az elvtárs, talán van rólunk valami érdekes?« »Nem olvas­tam ilyet, de az elvtársak csak azt olvassák el, ami a községükről szól?« »Azért nem mindig, de sokszor nincs nekünk időnk újságot olvasni.« »Elvtársak, én úgy gondolom, ha az újságot rendszeresen olvassák, meg­beszélik, sokkal könnyebb lesz a dolguk!« A taszári tanácselnök edvtárs be­vallotta, hogy olvasott arról a sze­mélyi kultuszról, de erről az osztály­harcról nem olvasott, de rákeríti majd a sort. ADDIG IS, kedves elvtársak, ^ olvassák csak el, amit a ha­téi és a hajmási tanácson tapasztal­tam. Illés elv társ bated tanácselnök kérdésemre szemrehányóan néz rám. És jogosan. Az egész apparátus ol­vasta a cikket. — Égjük nap a JB és járási tanács kiküldöttei jártak nálunk — mondta Illés elvtárs — Délután megkértük az elvtársakat, hallgassák meg vélemé­nyünket. Szívesen megtették és két­órás vita alakult ki köztünk. Én nem értettem világosan a XX. kongresz- szus tanítását az osztályharcot ille­tően. Most már lá^pm, hogy miért és hol kell az éberség, tudom, hogy ne­veléssel kell meggyőznöm falum dolgozóit. — Hogyan kezd most a neveléshez, elnök elvtárs? — Kérdéssel felelek. El lehet-e ér­ni a 27 százalékos termelési fejlő­dést? El. Még a 30 százalékot ds. Ta­vasszal községünk első volt a mun­kákkal, segített a gép, a jó szó. Most a kapálás, a nyári munka jön. Ne­künk is segítenünk kell. Beszélget­tünk együtt: a népfront, a párt, a ta­nács. Napközit csinálunk összefogás­sal. Szép termet, játszóteret, játéko­kat, felügyeletet (biztosítunk. Az is­kola is segít tanácsaival. Az ebédet felmelegítjük. Tehát a szülők nyu­godtan dolgozhatnak. Iigy akarunk a segítéssel nevelni, a neveléssel erő­sebbek lenni. Ez az erő pedig megmutatkozik a termelési eredménjrekben is. A hajmási tanácshoz is benyitot­tam, s innen is lelkesedve mentem el. Miért? A hatéi példa itt ds meg­található, itt is összefognak és ne­velnek. A titkár elvtárs keményen, de mosolyogva néz és beszél. Csupa tűz ez az elvtárs, tervez, al­kot. Öt is segídiik, ő is az új úton vi­szi előre faluja építését. —• Kicsi falunkért eddig is sokat harcoltunk és nem eredménjdelenül — mondja a tanácstitkár. —■ Vil­lanyt kaptunk, iskolánkat újjávará­zsoltuk, most ■ku'l.túrházat, szövetke­zeti, fűszer- és italboltot építünk. Kell az ide, így lesz a mi falunk is mindig erősebb bázisa a szocialista építésnek. — De miiről mindezt? — Nem sok kell ehhez. Van már egy kis anyagunk is, pénzünk is. De van erőnk is! Mozgósít a párt, a népfront, a DISZ is. Megépítjük, ab­ban biztos vagyok! TSMERTEM ezt a Ids falut tíz évvel ezelőtt is. Kicsi, sáros, eldugott fészek volt, egy kopott is­kola, rozzant boltocska, ez volt min­den!’ És most nagyszerű fejlődés, kul­túra, alkotás mindig és mindenütt! Miljren lesz ez a falu tíz év múl­va! Népünk ereje kimerithetétién. — nk— Csak szerelmi kell az embereket. .. Jst az embert, aki Homok szentgyörgyön, Szátokon és Ma- rietta-pusztán fiatalokból és idősebbekből olyan kultúrgárdát toborzott, mely bemutatta a Liliom fii, a Mágnás Miskát, a Sárga csi­kót, a Csárdáskirálynőt és legutóbb Sásdi Sándor: Nyolc hold föld című darabját — ez utóbbit tízszer adták elő nagy sikerrel — a ho- mokszentgyörgyi földművesszövetkezeti italbolt pultja mögött talál­juk meg. Poszovácz Vendel 18 órát dolgozik tíz italboltban, majd egy sza­badnap következik, majd megint 18 óra szaladgálás és újból szabad­nap. Más az ő helyében a kályha mellett melegedett volna a télen, most meg a. burgonyát töltögetné, vagy a méhekkel piszmogna. A té­len csikorgó hidegben ment Szulokra, Marietta-pusztára, vagy otthon maiadt S*.entgyö: gyón, de minden szabadnapjának nagyrészét azok­kal az embei ekkel töltötte, akik belátták: igaza van Vendinek, szép dolog így »maskurázni«. És megszületett az első műsoros est, a ’taps, a kacagás. S azóta örül, nevet Poszovácz elvtárs is. — Csak kultúrtermünk, színpadunk volna! Hogy mi mindent össze tudnánk mi hozni?! — Beszél, míg habzó sörrel telt korsókat visz az asztalokhoz. — Van egy mellékfoglalkozásom is — nevet A/f'íjd amíg nagymálnát kever egy öreg vasutasnak, arról be- szél, hogy Sarkadk Szepte mber pímü drámáját akarják előadni, majd pedig a Kőszívű ember fiait. Arról is ejt néhány szót, hogy a szulokiak beleszerettek a Szabadság, szerelem című darab­ba. de ahelyett valami szebbet, művészibbet fog velük betaníttatni. Még nem tudja mit, de valami na gyón szépet... Amikor arról kérdezzük, hogy honnét vett erőt a kultúrmunká- hoz, ami nem egyszer fizet keserűséggel, csendesen felel: — Szeretem a fiatalokat és a nem fiatal, de fiatal lelkű embe­reket. — És beszél Zákány István 40 éves postásról, Bosnyák József­éé tsz-tagról, Horváth Lajos DISZ-titkárról, Rab Rózsáról, Lieber Éváról, Kovái Lajosról és másokról, akik már majdnem szeretnek úgy játszani, mint ő, aki... Amikor észreveszi, hogy elszólta magát, zavartan elhallgat és csak hosszú unszolás után beszél magáról. — 1919-ben még színész voltam. Kaposvárott játszottam uoljá- ra. Homokai Pali bácsi volt az utolsó színigazgatóm. Már volt egy­két jó szerepem, egy-két közepes rendezésem, már meg voltam győ­ződve, hogy örök életre művész leszek... És ekkor történt egy ret­tenetes eset — már komor, nem nevet és olyan lassan megy egy po­hár sörrel az asztalhoz, mintha rettentő nehéz terhet vinne. — Egy verekedésnél bátyámnak baltával átvágták a hátgerincét, félévig élt csak utána. Két árvája maradt. Nem hagyhattam őket magukra, és idejöttem italboltosnak. Még most is velem van a két gyerek. Be nem, lehet az embernek megtagadni önmagát. Kultúrcsoportokat toboroztam, és amikor előadásra készülünk, én minden szerepet kü- lön-külön eljátszok a szereplők előtt. így megint színész vagyok és nekem is tapsolnak, egy kicsit sze retnek... J\Jem nehéz dolog — mondja mosolyogva — csak szeretni kell az embereket..; __KÖSA — Vá rható időjárás szom- baton estig: növekvő fel­hőzet. Sokfelé záporeső, zivatar. Mérsékelt déli, délnyugati, a Dunántúlon átmenetileg erős észak­nyugati szél. A hőmér­séklet északnyugaton erő­sen csökken, keleten alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton a Dunántúlon 22—25 fok között. ol művelődjünk, hol szórakozzunk^ Színház: Kálmán Imre: Montmartrel ibolya. Tájelőadás Siófokon. Török—Horváth: Lányok a Dunán. Tájelöadás Balatonszabadiban. Pártoktatás Háza: Könyvkölcsönzés és egyént tanulás 9—14 óráig. Meqyei Könyvtár: Könyvkölcsönzés és olvasótermi szolgálat 13—19 óráig. ÉDOSZ Művelődés Háza: Csizmarek: Bujócska, este 8-kor. — Táncest. Textilművek Művelődés Háza: Vidám zenés hétvége. Zeneiskola Bartók-terme: A Balázs Jáno6 Képzőművészeti Kör növendékei­nek kiállítása. Rlppl-Rónai Múzeum: Tornyai János képkl állítás. MOZIK: Vörös Csillag: Eltűnnek a kísértetek. Színes szovjet film. Szabad Ifjúság: ördögi kör. Magya­rul beszélő német film. Csurgó: Ed Martin, a pincérfiú. Barcs: Befejezetlen elbeszélés. Marcali: A kapu bezárul. Lengyeltóti: Körhinta. Tab: Apa lett a fiam. Igái: Folyón túl. Nagyatád: Különös ismertetöjel. Balatonboglár: Tiltott szerelem. Balatonföldvár: Ali ba­ba. Balatonlelle: Csavargó. Balatonsze- mos: özönvíz előtt. Fonyód: Tigrisszeti- dltö. Siófok: Dollárpapa. Zamárdi: Me­nekülés Franciaországba. Kutas: Buksi megkerül. Gadács; Szibériai rapszódia. Darány: 3 Lamberty. Nemesdéd: Az emi­rátus bukása. Iharos; Félelem bére. So- megyjád: Balkezes újonc. Drávagár- dony: Pármai kolostor II. Nagykorpád: 9-es kórterem. Somogyaszaló. Kati és a vadmacska. Nagycsepely; Körhinta. Ne- mesvid: Az emirátus bukása. Somogy- meggyes: Vízkereszt, vagy amit akartok. Vése: Hegyekből jöttek. Szenyér: Pármai kolostor í. Somogydöröcske: Gázolás. Iharosberény: Szakadék. Gigej Zsongó melódiák. Szöllösgyörök: Szakadék. Kastélyosdombó: Tavasz. Ezl is hallgassa meg... Kossuth-rádióban: Este 6.50 órakor: Közvetítés a Nemzeti Színházból. Goldinl: Mirandolina. Víg­játék három felvonásban. Petőfi-rádióban: Délután 5.45 órakor: Tájak zenéje. Al­bert István zenés, verses összeállítása. Este 9.40 órakor: Európa hangverseny- termeiből. Közvetítés a lipcsei hangver­senyteremből. — BŐVÍTIK A KAPOSVÁRI KÓRHAZAT. Csaknem kétmillió fo­rintos beruházással új labóratóriumi épületet létesítenek. A felszabadult épületben betegszobákat rendeznek be. Az új épületek a jövő nyárra ké­szülnek el. — bürokráciaellenes ki­állítás KAPOSVÁROTT. Az SZMT és a Megyei Tanács Szak­szert ezeti Bizottsága bürokrácia» el:enes kiállítást rendez a jövő hó­napban a Megyei Tanács székhazá­ban. A kiállítás anyagát már gyűj­iá o ...----- "“Hy vt-ecrijaro na­jó t. Szplitben, Jugoszlávia egvik leg­nagyobb kikötőjében tízezer tonnánál nagyobb vízkiszorítdsú személy- és fehérhajókat is gyártanak még mind belföldi szükségletre, mind kivitelre» A szpliti hajógyár nemrég bocsátotta vízre első ilyen óceánjáró hajóját A Mértan raJcsúlya 10 270 tonna — A TAPSONYI ISKOLA ÚTTÖ­RŐI 28 mázsa, a kéthelyi iskola nö­vendékei pedig 24 mázsa vasat gyűj­töttek a vasgyűjtő hónapban. A vas- és fémgyűjtésben legjobb eredményt elért tíz úttörő jubileumi üdülőtábo­rozáson vehet részt. A költségeket a MÉH Vállalat fedezi. — Érdekes ajánlatot kapott Gordon Zsuzsa, a Petőfi Színház ismert, fia­tal művésznője a Német Demokratikus Köztársaság filmgyárától, a DEFÁ- tól. A német filmesek látták a »Buda­pesti tavasz«-t, s abban Gordon Zsu­zsa alakítása annyira megtetszett Frank Beier rendezőnek, hogy vele akarja játszatni a spanyol szabadság- harc egyik epizódját felelevenítő »No pasaran« című filmjének spanyol lá­nyát. Június 12-én utazik Gordon Zsu­zsa repülőgépen Berlinbe. A babels- bergl DEFA-stúdióban készítenek róla próbafelvételeket. A film forgatását július elején kezdik. — ORSZÁGOS állat- és kirakodó- vásár lesz június 14-én Berzencén, 16-án pedig Siófokon és Lengyeltóti­ban. — MA JÁTSZANAK SZÍNHÁ­ZUNK MŰVÉSZEI BUDAPESTEN. Török Tamás: Dé! Keresztjét mutat­ják be a fesztiválon ma délután fél 3 órakor a Madách Színházban. Az előadást holnap este fél 8-kor megis­métlik szintén a Madách Színház­iban. Felvétel az ápolónőképzőbe A kaposvári Betegápolónőképző Is­kolában ez év szeptemberében ' két­éves bentlakásos ápolónői évfolyam és egyéves bejárásos gyermekgondo- zónői tanfolyam indul. Kérvényeket az iskola már elfo­gad. Jelentkezési feltételek: 18 élet­év, gimnáziumi érettségi vagy álta­lános iskola nyolc osztályának jeles vagy jó eredménnyel való elvégzé­se. Az iskola teljesen ingyenes. Kérvényhez csatolná kell: önélet­rajz, iskolai, orvosi, vagyoni bizo­nyítvány, ha dolgozott, munkálta­tói igazolvány és fénykép. Az Iskola sikeres elvégzése után az Egészség- ügyi Minisztérium minden hallgatót azonnal elhelyez. Az egészségügyi pálj'a a legszebb női hivatás, ezért az iskola vezető­sége szeretettel vár minden tanulni vágyó fiatal leányt. Bihari Lászlóné igazgató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents