Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-03 / 130. szám
Az épülő kommunizmus nagy országából DCLsjfiaiiás&ktiak, ídtemkutk ÉTER — HATÁROK NÉLKÜL Galina Sergova cikkéből TESTENKÉNT BEKAPCSOLJUK a televizort, s az ernyőn végigcikázó vonaliakból és pontokból kibontakozik előttünk a távoli országok élete. Ott vagyunk Stradifordbain, a Shakespeare! játékokon, a La Manche első átrepülésének jubileumán, 'látjuk a Dól- Rhodesiában született ötös ikreket, Majdzuru japán kikötőibe szemünk láttára futnak be azok a hajók, amelyeket a Szovjetunió kaipott a háború éveiben, s amelyeket most ad vissza az Egyesült Államoknak. New Yorkot fogjuk? Ezt is gondolhatnánk, -bár valójában az amerikai »Taleneews «társaság fiilmtémáit látjuk. A televizor lakkozott dobozába zárt elektronok örvénylő világában utazgatva könnyen elkerülünk a londoni színpadokra, az angol mozi-expresszen négy perc alatt tesszük meg az utat London és Brighton között, s ha úgy tetszik, izgatottan figyeljük az angol és szovjet ökölvívók küzdelmét. A párizsi televízió programját mái- természetesnek vesszük, a prágai szpartakiád közvetítésében sem találunk semmi különöset. S a televizor mellett ülve elképzelem, amint az éjszakai éter szelekkel, hangokkal, hulló csillagokkal teli óriási fekete zsákjában az óceánok és roppant mélységek felett felém száguldanak a távoli televíziós adók hullámai. Igen, szeretnénk ezt gondolni, bár mindenki jól tudja, aki e közvetítéseket látta, hogy azokat bizony — fülmszailagról adják. A központi televíziós stúdió munkatársai elmondhatják, hogyan is történt mindez: A felsorolt műsorokat valóban közvetítette a moszkvai televízió, közülük egyeseket más szovjet városok televíziós adói is. Azokról a filmszalagokról van szó, amelyeket a »Teleneews«, a »BBC«, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyel- ország televíziós központjai küldtek nekünk. A televízió munkatársai lapozgatni kezdenek a vastag mappákban: Rendszeres programcserét folytatunk az említett stúdiókkal. Nézzék csak: Prágába több mint száz híradó-összeállítási és egyéb müsorszámot. küldtünk, amelyeket a mi stúdiónkban vettünk fel. Ez itt 60 szovjet műsorszám, amely eltet a német televízió közönsége is látott. Itt egy londoni levél, olvassák csak! Most küldjük Londonba az »Anna Karenina (moszkvai Akadémiai Színház), a »Sok hűhó semmiért« (Vahrangov Színház), »A bérlő«, »A kóristalány« című televíziós filmeket és televíziós színiiedőadásokat. A HATÁROKON ÁTSUHAN London és Moszk- va polgármestereinek szava. A moszkvai stúdióban N. I. Bobrovnyikov, a moszkvai szovjet végrehajtó bizottságának elnöke üdvözlő szöveget olvas fel, s a világ hallja, amint az angol városi önkormányzat feje szívélyesen mondja: »Remélem, hogy mi önnel, tisztelt Sir, még csónakázni fogunk a Moszkva-folyón és dalokat dúdolunk a Themzéről.« Majd oroszul hozzáteszi: »Egészségére!« — Egészségükre, kedves barátaink az éterben! — mondja a világ. r Értékes leletek Az aranyról és a kincskeresőkről legendák és mondák keletkeztek, számos irodalmi alkotás szól róluk. Nincs olyan fém, amely nagyobb szerepet játszott volna az emberiség történetében, mint az arany. És habár jelentéktelen mennyiségben, az arany eléggé elterjedt a természetben, megtalálhatjuk különböző kőzetekben, a folyók és az óceánok vízében, sőt még az élő szervezetek szöveteiben és vérében is — a jelentős nagyságú aranyrögök ritkák. Többnyire apró szemcsék formájában fordul elő, amelyek néhány Alegija Ivanovna és leánya, Do- rottyeja általában csak reggelinél és az esti tea mellett találkoznak. Ha ilyenkor valaki meghallgatja, milyen lelkesen vitatják meg az őket érdeklő kérdéseket, érzi, hogy nemcsak családi kötelékek, de igaz barátság fűzi egymáshoz a két nőt. század, vagy ezred millimétertől a 2—3 milliméter nagyságig terjednek. Sok-sok tonna aranytartalmú kőzetet kell feldolgozni addig, amíg egy grammot nyerünk ebből az értékes fémből. Az arany, mint termésfém már ritkábban fordul elő. Az ilyen aranyrögök meglepően változatos formákat mutatnak. A Szovjetunióban a föld mélyében minden évben találnak egyedülálló leleteket. A legnagyobb aranyrögöt az Uraiban találták, súlya 36 kilogramm. kásként dolgozott egy gépműhelyben. Dolgozott és tanult. A háború idején sok más leningrádi asszony- nyal együtt védte hazáját. Később anya és leánya ugyanannak a főiskolának hallgatója lett. A különbség csak az volt, hogy Alegija Ivanovna a levelező tagozatra iratkozott be. Dorotyeja Vasziljevna Raszovát a balti hajójavítóüzeni mérnökévé nevezték ki. Anya és leánya elhatározták, hogy az aspiranturán folytatják tovább tanulmányaikat. Készül az első szovjet szélesvásznas sztereofonikus színesfilm A MOSZFILM-stúdióban megkezdődtek az »Hja Muromec« című történelmi mesefilm felvételei. Ez lesz az első szovjet szélesvásznas sztereofonikus színes játékfilm. A film nemcsak Hja Muromecről, a híres népi hősi öl és nagy tetteiről ad számot, hanem bemutatja a népi Oroszország hősi múltját, életét, kultúráját is. Hja Muromec szerepét Borisz Andrejev, a népszerű szovjet színész alakítja. AZ IFJÚSÁG ROMANTIKÁJA A Gorkij-stúdióban J. Jegorov rendezésében film készült »Ök vol- ti.k az elsők« címmel. A forgató- könyvet J. Princev és J. Jegorov írta. A film bemutatja, hogyan találták meg helyüket a fiatalok az 1918- as esztendő harcaiban. Megelevenedik a szovjet hatalom első éveinek szigorú romantikája, a Komszomol születése. Anya és leánya egyszerre szerezte meg diplomáját Mindketten mérnökök. Alegija Ivanovna Rabokofaljuk, a leningrádi kikötő munka- és bérosztályának vezetője. Huszonöt esztendeje még írástudatlan volt és alkalmi 3 f j ú fordítóink munkáiból Sz. Marsak: TAVASZI DAL Hó fehérlett még amott, S im, hűlt helyét leied. Tavaié vizén hűvös fagyot Hiába les szemed. Nézd, az égen mint siet Egy nagy felhő-csapat, S a kismadár a ház felelt Dalolva hogy vigad. Hált a dombok halmain, Ho! hús szelecske leng, Ezüst sBímű fűz ágain. A banka mii jelent? Oroszból fordította: Tormási János, Táncsics M. Gimn. II/c. Gyermekek a háborús síroknál A háború alatt Hollandiáiban elesett angol 'katonáit gyermekei hagyták el Londont, hogy a holland családok vendégeiként négynapos zarándokutat tegyenek apáik sírjához. A 45 gyermek meglátogatta az Armhom-i ál- latkertet és a Hilver sum-i rádióállomást is. Részt vesznek a Nijme- gen-i katonai temetőben a gyászistentiszteleten. A látogatás költségeit az angol követség és a »Holland háborús sírok« bizottsága fedezi. A Daily Workerből fordította: Bodosi Mihály Il/a. Jugoszláv filmfesztivál a Szovjetunióban Május 28-tól június 3-ig a Szovjetunió kultuszminisztériuma jugoszláv filmfesztivált rendez. A film- fesztivált Moszkvában, Leningrádban és a szovjet köztársaságok fővárosaiban rendezik. A fesztivál alatt a szovjet nézők öt új művészi jugoszláv filmmel ismerkedhetnek meg. Megtekinthetik a Hajsza c. filmet, amely a belgrádi földalatti szervezet munkájáról szól a fasiszta megszállás éveiben. A Ketten voltak c. film a parasztokról szól, arról a barátságról, amely segít nekik megtalálni az életben a helyes utat. A Tönkrement élet egy egyszerű falusi legény megrázó történetét mondja ed, aki elpusztul a gazdagságért való hajszában. A film témáját Csorov.ics: Sztoján Mutiilcasa című regényéből veszi. A Gyanús személy című komédia a századforduló szerb vidéki hivatalnokrétegét leplezi le, míg a Kislány és a tölgy egy parasztleány tragikus szerelmét meséli el. Ezenkívül bemutatásra ikerül néhány híradó és népszerű tudományos film is. A fesztivállal kapcsolatban várják a jugoszláv filmdelegáció megérkezését. A Pravdából fordította: Bozsánovics Márk, Táncsics Mihály Gimnázium II/c. Napkelte a felfedezett Kunora Ljurán... Albánia felszínét közel 200 .különböző nagyságú tó borítja, mégis az albán szívekben az a négy tó a legkedvesebb, amelyet Kunora Ljura erdői rejtenek, csaknem 1600 méter magasságban. Négy tó, egymástól másfél-két óra járásnyira. 20 kát. hold víztükör és a csodálatos parti flóra — ez a Ljura-tavak vidéke. Albánia felszabadulása előtt Kunora Ljura tavai körül alig egy-két halászfalu rejtőzött. Ismeretlen volt Kunora Ljura, a Ljura-tavak vidéke, amely ma üdülőtelep. A parton turista-táborok, üdülők és szanatóriumok várnak a dolgozóiéra. Itt pihennek a mindennapi munka hősei, azok az albán dolgozók, akik mint mi, a szocialista haza megteremtésén fáradoznak. (A Novaja Albánia c. képeslap riportja után.) Macskásy Attila IV/b. Koszta Hetagurov emléke A közelmúltban volt a nagy orosz költő és közélet személyiség, Koszta Hetagurov (1859—1906) halálának 50. évfordulója. Koszta Hetagurov, a realisifa író, forradalmi demokrata az esszét irodalmi nyelv megalap í- tója. Mint közéleti személyiség összekapcsolta népe harcát a nagy orosz népnek a cárizmus, a földesurak és egyéb kizsákmányolok ellen folytatott harcával. A szovjet emberek nagyra .becsülik Koszta Hébagurovot. ’ Észaiki- Osszétiában tudományos ülésszakot és ünnepélyes üléseket tartanak életének és munkásságának méltatására A Szovjet írók Szövetsége küldöttséget küldött Koszta Hetagurov hazájába. Moszkvában a konzervatórium nagytermében tartottak ünnepélyes emlékülést Koszta Hetagurov tiszteletére.. A Pravdából fordította: Perneczky László IV/fo. A Magyar Dolgosók Pártja Központi Vezetősége üdvözlete a magyar úttörőkhöz MAGYARORSZÁG IFJÚ ÚTTÖRŐI! , A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége forró szeretettel köszönt benneteket az úttörő szervezet születésének 10. évfordulóján. Hazánk minden dolgozója, édesanyátok, édesapátok, nevelőitek szeretettel és büszkén gondolnak reátok. Szorgalmas tanulástok, sikeres úttörő-munkátok elismerést, megbecsülést szerzett iskoláinknak, úttörő szervezeteinknek. E megbecsülés új erő és akarat forrása legyen. Ifjú úttörők! Soha egy percre se tévesszétek szem elől azt a ragyogó jövőt, amelyet a szocialista társadalom teremt számotokra. Kívánjuk, hogy szorgalmas tanulással megszerezzétek a tudás alapjait, hogy igaz hazafiakként tevékeny részeseivé vá íjatok a szocialista jövő formálásának. Erősödjetek tudásban és testben egyaránt. Nagy pártunk és ifjúsági szövetségünk mindig ott áll mellettetek, és biztos kézzel vezet a boldogabb, jobb jövő felé. Ahogy avatásotokon fogadtátok, úgu végezzétek úttörő-kötelességeteket, hogy drága hazánk lelkes építői és a béke védelmezői legyetek. Egészséget, eredményes tanulást és jó úttörőmunkát kívánunk nektek. Előre! MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE MARIKA KÖSZÖNTŐJE PEDAGÓGUSNAPRA Itt szorongunk kéz a kézben Almaképü gyerekek, Lágy tenyérrel terelt ide Az áradó szeretet. Szívünkben egy dal motoszkál, Hála rajt* a kottafej, Hallgassák meg, kérem szépen, Szövegét hadd zengjem el! Drága, lelkes tanítóink, Köszönjük a tudományt, Mit jószívvel, buzgó szóval, Türelmesen adtak át! Köszönjük, hogy nem titok már: Kétszer kettő négy s nem öt, S miként forgat könnyed kézzel Kinizsi öt törököt. Köszönjük, hogy tudjuk régen, Vén Dunánk hol tör elő, S miként szolgál embert híven A hatalmas vízerő. Köszönjük, hogy felsoroljuk Egy szuszra a hét vezért, S néven tudjuk nevezni a Világ összes nagy hegyét. Köszönjük, hogy barátunk lett A könyv meg az olvasás, S tudjuk, mint dőlt romba nálunk: A rabság, a szolgaság. Köszönjük, hogy... óh, de sok már. Elsorolni nem tudom A sok jót, mit nékünk adtak, Csak hálánkat susogom! Cserébe mi mit nyújthatnánk? Töröm rajta kis fejem. Elhalmoznánk széppel, jóval, Hisz jóságuk végtelen! De gazdagok nem vagyunk ám, Szívecskénk a vagyonunk. Fogadják el! — odaadjuk! Még picit sem habozunk! ígéretünk tűzzük mellé, Mi nem üres szóbeszéd: A hanyag is iparkodik, S kijavítja rossz jegyét! Mind szorgalmas, jók leszünk majd! Itt a kezem — fogadom, Hogy dús öröm viruljon csak A tanári arcokon! A paraszt meg a fia Egyszer az uraság maga mellé vette kisinasnak a paraszt fiát és aikárhová utazott, messze .külországba, mindenfelé vitte. Amikor a legényke egyszer hazajön a falujába, naphosszat mesék tódít, hihetetlennél hihetetlenebb esudadolgokkal ejti ámulatba a háznépet és amilyen füllentés, nem fogy ki a mondanivalóból. Egyszer kiballag apjával a földekre: szaporán pereg a nyelve, szemérmetlenül hazudik mindegyre, közben aura téved egy kóbor kutya. — Mi ez a kutya ahhoz képest, amit én láttam? — henceg a legényke. — Mert, idehailűgasson édesapám, ha hiszi, ha nem, ahol a burkusok országának ágazik az út Hágánál!, ott láttáim én egy szelindeket, az akkora temérdek szelindek volt, hogy a kend legnagyobb lova is csak a térdéig ért volna. — Meglehet, — szólt az apa — hiszen mindén országnak megvannak a maga csudadolgai. Itt. mindjárt, ahogy megyünk, alig egy óra járásnyira, látsz majd egy hidat, sokan megjárták már vele; mert azon a hídon van egy kő és ha hiszed, ha nem, aki hazug legény, abba a kőbe belebotlik, menten eltöri a lábát! Megszeppent a legényke, ahogy ezt hallja. — Ne siessünk, édesapám annyira. Mit is mondtam arról a szelindekről: mekkora volt? Mert nem akarnék tódítani, aztán meg jó féléve lehetett, hogy láttam: nagy darab jószág volt, annyi szent: Mennek az úton, hallgatnak egy ideig: a legény kének meg egyre jobban dobog a szíve: nem csoda — ki szeretné a lábát tömi holmi haszontalan füllentésért? — Tudja, édesapám, az a szelindek, amiről az imént szólottám, ha nem is volt akkora, mint a kend legkisebb lova, azért nagyobb volt egy kisebbfajta borjúnál. — De akkor már látták is hidat s nemsokára a folyóhoz értek. A .paraszt rálép a hídra, hanem a fia csak visszafogja a kezénél fogva. — Csak nem hagyná becsapni magát édesapám azzal a szelindekkel?! Nagy bolondság volt kendtől is, de telem még nagyobb. Mert hadd mondom ki az igazat úgy, amint volt: nem is volt az a kutya szelindek, de még csak hajszállal, se nagyobb, mint akármi más közönséges kutya. FEJTSD MEG! ! V-, * Rcmbrandt-kiállítás Moszkvában Ez év július 15-én lesz Rembrandt születésének 350. évfordulója. Ebből az alkalomból május 30-án a moszkvai Puskin Képzőművészeti Múzeumban kiállítás nyílt »Rembrandt és iskolája« címmel. A Puskin-múzeum tizenegy termében Rembrandt 30 festményét, valamint 116 rézkarcát és rajzát állítják ki.
