Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-28 / 151. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somrnyi Néplap —a—■——— .......................................................................................................... ÁZ HDP SO^^GY N EGYE t BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 151. szám. ÄRA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1956. június 28. ■ Jól jövedelmez a kapolyá Szabadság Tsz kertészete Hogy mielőbb csűrbe kerüljön a termés j A miklósi Kossuth Tsz vezetősége amikor hozzáfogott az aratás megszervezéséhez, számolt az esős időjárással. Az aratócsapatokat úgy állították össze: akik közelebb laknak egymáshoz, azokat egy csapatba osztották be. így ha az eső kizavarja őket a tarlóból, utána pedig ismét jórafordul az idő, akitor könnyen értesíthetik egymást a csapat tagjai az indulásról. Mert előfordulhat — amint már az elmúlt nyarakon is tapasztalhattuk —, hogy lesz olyan nap, amikor többször abba kell ■hagyni az aratást, s többször hozzá keli látni. Ez kisebb futózáporok idején fordul elő, amikor a zápor után erősen süt a nap, s egy óra múlva ismét lehet vágni a gabonát. Minden percet ki kell használni, hogy mielőbb csűrbe kerüljön a gabonatermés. A tsz-nek 100 hold aratnivalója van, ebből 60 holdat kombájnnal és aratógéppel, 40 holdat pedig kézi erővel vágnak le. A növényápolást, már befejezték, most már csak a jó időt várják —• készen állnak az aratásra; Bóka Károly, a kapolyi Szabadság kertésze nemcsak két dolgos karját, hanem szívét és szaktudását is beleadja a szövetkezet 17 holdas kertészetébe. De érdemes is. 1955. június közepéig 6100 forintot hozott a tsz- nek. Ez évben június 12-ig 10 400 forintot vettek be kertészeti árucikkekből. Az ősz végére pedig kb. 155 000 forint jövedelemire számítanak. — Látják ezt a salátát? — mutatja Bóka Károly. — Ma délelőtt szedtem fel' és este már az üdülők asztalára tálalják. Öl falu — terven felüli téglából A Somogy megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói a Duna tavaszi pusztító árvizének elvonulása után elsőnek küldtek téglát a rombadőlt házak falai újjáépítéséhez. A téglagyári munkások műszak utáni munkával, a termelés jobb megszervezésével, az elmúlt két hónap alatt több mint másfélmillió nyerstéglával és mintegy félmillió égetett téglával gyártottak többet az előirányzottnál. A somogyi téglagyárakból elszállított téglából egy négy-ötszáz lakosú falut lehet újjáépíteni. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: A siófoki járás teljesítette féléves adóbevételi tervét Horváth József elvtárs, a Siófoki Járási Tanács Pénzügyi Osztályánál?: vezetője telefonon jelentette szerkesztőségünknek, hogy a siófoki járás tegnap 100,2 százalékra teljesítet- , te első féléves adóbevételi tervét, j Különösen hozzásegítette ehhez a I járást Kőröshegy, Szólád, Balaton- őszöd és Ságvár kimagasló teljesítménye. Nagy érdeme ez a pénzügyi apparátusnak azért is, mert egy hónappal ezelőtt a siófoki járás még az utolsók között kullogott. Az asszonyoké az érdem — mondja a tsz kertésze. — Bodri Istvánná, Ükös Kálmánná, Marosi Jánosné, Szabó Károlyné, Bertalan Gézámé Náksz Gyuláné, Szúnyog Ferencmé, Fábos Gyulámé, Szabó Józsefeié és Púpos Károlyné szorgos kezemunkája nyomán napról napra nőnek a paprika-, paradicsompalánták, bokrosodik a dinnye, nagy fejeket nevel a káposzta és a karalábé. Több mint 30 komplex aratóbrigád a megyei állami gasdaságokban Az őszi árpa lassan már egész Somogyiban kasza alá érik. Az állami gazdaságokban a lehető legnagyobb ínértékben gépesítik az aratást. A múlt évben 16 komplex aratóbrigád segített ebben a munkában, az idén ezt a számot megduplázzák, több mint 30 komplex brigád végzi a kalászosok aratását. A gabonaterület mintegy 90 százalékán, hatezer hold- nyi területről géppel takarítják be a termést. A brigádok tagjai mindenütt készei létben várják az alkalmas időt, hogy az idei kenyércsatáiban a rendkívüli időjárás ellenére is sikerrel állják meg helyüket. Angol fiatalok — ssovjet seíísftildékén ? Érdekes gondolatot vetett fel a minap a Manchester Guardian című tekintélyes angol lap. Megemlíti, hogy a szovjet fiatalok ezrei utaznak majd a nyáron Szibériába és Közép-Ázsiába, hogy részt vegyenek az aratási munkálatokban. »Miért ne hívnák meg az aratásban való se- gédkezesre az - -neliai fiatalok csoportjait? Bizonyára sokan szívesen elmennének és aztán meghívhatnák az orcsz fiatalokat, hogy jöjjenek segíteni az angliai aratásban« — írja a lap. Szép javaslat a Manchester Guardiané. Angol és szovjet fiatalok együtt gyűjtik a beérett életet — ez méltó lenne 1956. nyarához, a »barátság nyarához«. Megyei tanácsülés A Megyei Tanács június 30-án délelőtt 9 órakor a Megyei Tanács székházénak nagytermében tanácsülést tart. Az ülésein Németi László VB- eteiöMieiyettes a nyári mezőgazdasági munkákra való felkészülésről számol be. A tanácsülésen a tanácstagokon kívül a napirenddel kapcsolatos szervek vezetői és dolgozói is részt vesznek.BOLDOG NÉNI TEHENET VESZ Elöl egy foga lyukas volt, de Boldog néni mosolya most már egészen töretlen és tiszta: tavaly ősszel beléptek férjével és öreg édesanyjával együtt a gálosfai Vörös Csillag Tsz-be, s azóta a doktor ezüsttel vonta be a márványfényü fogai szép rendjét megzavaró repedtet. Szelíd és nagyon kellemes vonásai közt nincs egy gyűrődés, bár mosolya picit félénken árad szét arcán. Mintha ez is jelezné, hogy csak nemrég jött rendbe életük. Avéttas fekete posztó ruhája nem új, de határozottan új fényt kapott ahogy most hordja. Nemcsak a kefe simí-: tóttá el a szövet bolyháit. Lényének belső fénye vonja be varázsával az egész jelenséget, az embert s a hozzá méltó külső keretet, a tisztes ruhát... Ám mégsem ruha teszi az embert, hanem az a belső nyugalom, me*y Boldog nénibe határozottan beköltözött. Mielőtt be nem léptek, addig is volt egy kis földecskéjük. Telekkönyviig nem is olyan »szemernyi« területke. Bizony nem. Kerek huszonegy holdon gazdálkodtak — illetve magyarán: kínlódtak. Persze, a szorgalom hajszolta őket. A munkaszeretetükkel nem volt hiba. De azzal a sután szorgoskodó, vakon gyűjtögető hangya-szorgalommal húzták az igát, mely a barázdákon túl ne n lát. Mióta azonban páratlan szorgalmukat a közös erejével, a tervszerű gazdálkodás messzire tekintő előnyeivel megsokszorozták, kevesebb emberi kínlódással, több ésszel, géppel, egészséges, emberséges együttesben több haszonnal élhetnek. Munkaegységük máris szépecskén van. — Mi Járatban van, kedves né- « ném? — Pestről jött elnökünk, Zsolnai József észrevette, hogy a mi sajtárunk mostanában üres, mert üres az istállónk is. Azt kérdi a minap: —Van-e egy kis pénzecskénk? — Hát époen volna valamicske — feleljük neki az urammal. — Úgy ke^- ezerháromszáz. — No jó, ahhoz ad az állam kétezret. Két év alatt ke I letudni. Ismerik Hajmáson Czirjak bácsit? Az éppen építkezni akar. Van egy jótejű iószágja épp pénzzé akarja tenni. Vegyék meg. — * már állítja is ki az igazolást a ni- telhez ... — EhUH-e az a papír — szól közbe a Járási tanács dolgozója már. mi is rátettük a pecsétet. — Most akkor? — kérdi Boldog néni. — Tessék menni a takarékba, erre meg is kapja. Most már szélesebb az arcán a mosoly a közösben magára talált gálosfai parasztasszonynak. Veszi a szatyrát, keresi a kilincset. Már rajta a keze, de még annyit megmond: — Már le is előlegeztük. Édesanyám sok tehenet megfejt már életében. Csak ő nézi még meg. Mert ő éri: legjobban a jószághoz. Ha ő azt mondja, jó, akkor jó. Megveszniük. Ne legyen már üres az istállónk. A tehén kifizeti magát... Hamarabb letudjuk mi azt a kétezrei, mint az elnökünk mondta... Jó egészséget. Viszontlátásra ... E. J. Minden szemre vigyázzatok! A második ötéves terv első aratásáru Somogyorsvág IFJÚ SZÍVVEL, ERŐVEL A KENYÉR BIZTOSÍTÁSÁÉRT A DISZ MB felhívása megyénk fiataljaihoz Megyénkben már megkezdődött az elsőnek beérő kalászosnak — az őszi árpának — az aratása. Hátra van azonban még az aratás dandárja, a kenyérgabona betakarítása, cséplése. _ A szép, de nagyon nehéz munkában ránk, fiatalokra is minden eddiginél jobban számít pártunk és ifjúsági szövetségünk. Számít fiatalos helytállásunkra, számít arra, hogy erőnket a már hagyományossá váló ifjúsági arató, betakarító és cséplőcsapatokban egyesítve harcolunk jövő évi kenyerünkért. E harcra különösen szükség van, ha figyelemmel kísérjük az időjárás szeszélyességét, azt, hogy az idén is előreláthatólag szinte úgy kell »lelopni« a földről a termést. Követnünk kell a gigei Toldi Miklós Tsz fiataljainak példáját, akik 18 tagú brigádjukkal 180 hold learatásával, betakarításával járulnak e harc sikeréhez. Vagy a kötcsei fiatalokét, akik erejüket két cséplőcsapatban egyesítve dolgoznak, hogy elősegítsék a dolgozó nép kenyerének biztosítását. Kombájnosaink! Aratógépkezelőínk! Ti az országos verseny keretén belül harcoljatok a közös célért. Egyénileg dolgozó fiatalok! Ti pedig hozzátok létre a közös szérűket, hogy meggyorsítsátok a eséplés nehéz munkáját. Elvárja tőlünk, fiataloktól pártunk és ifjúsági szövetségünk, hogy a mi mun- I' kálik is hozzájáruljon ahhoz, hogy tsz-eink és egyéni dolgozó paraszt- ' jaink mielőbb teljesítsék állam iránti kötelezettségüket. Úttörők, rátok is számítunk! Várjuk, hogy serény kezetek munkája nyomán mázsaszámra gyűljenek az elszóródott kalászok, amelyek különben veszendőbe mennének. Még csak az aratógép csattog, a kasza siklik s vágja a kalászosokat. De nemcsak »felhő alatt« érik a mag, az időjárás is hamarosan barátunkká szegődhet, csakhamar véglegesen kiderül, s megkezdődik a kombájnok bugása isi Itt vagyunk a cél előtt: most dől el, mennyi kenyeret vívtunk ki szorgalmunkkal az anyaföldtől a jövő esztendőre. S bár tudjuk: az aratás idején még a félholtak is talpraállítok, mindenki tesz-vesz, szorgoskoI dik, a derékhad, a férfinép kaszál s gépet irányít, az asszonynép markot szed, az öregje ebédet készít, ivóvizet hord — most mégis érdemes a legelején csokorba kötni tennivalóink sürgősségi sorrendjét. fl jobb vetőmagért Mert megvan az ok, hogy megbecsüljük azt, amiért a mag földbete- vése óta annyit küzdöttünk. Az Alsóbogán ÁG, a somogyvári Szabadság, a látrányi Alkotmány, a barcsi Vörös Csillag, a somogyvámosi Törekvés, a kéthelyi Petőfi és más tsz nemcsak henyémekválót termel. Ők már az egész ország terméshozamainak emeléséért is küzdenek: a bő termő, fagyálló, jól bokrosodó Béta ÍO-es őszi árpa fajtából minőségi vetőmagot adnak az országnak. Ez az i finom, abraknak való takarmány, amely a nyári hizlalás idején szinte hetek alatt erős csonttal, s az erős csontozatra jól ráférő hússal és zsírral vastagítja meg a hízókat. Jut a Béta 48-es őszi árpa vetőmagból salát gazdaságuknak is. Ebből igen jó átlagtermésre várnak. A felsorolt (sz-eknél, de a többieknél jól kalá- 5zolt a búza is. Az utóbbi napok időjárása nem okozott különösebb károkat. S a legfőbb haszon az, hogy Fel tehát minden fiatal, hogy szívével, erejével segítsen biztos helyre tenni jövő évi kenyerünket. . DISZ SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGAÍ)PÍ”csenefc ledőU gabonatáblák: Julius ^ ^ j ^ ^ ^ ^ # ®—T0 táján már a búzaaratás is Míg a komoly aratási kánikula meg nem érkezik, míg az őszi árpa aratása még »felhők alatt« zajlik és a gépállomási színekből végleg ki nem gördül a határba az összes aratógép és kombájnok hada — idézzük fel egy kicsit az aratás különböző kérdéseit. fi gép mindenképpen segít Amíg régebben inkább kézzel arattak megyénkben — a pergési veszteség nem volt különösen jelentős. Miért nem? Mert kaszával viasz érésben vágták le a termést, s akkor a pergéstől nem kellett tartani. Csak akkor kerültek volna csávába a kézi kaszára támaszkodók, ha hirtelen rájuk érik a búza! Ezért kezdték mindig a viaszérés legelején, nehogy az utolsó napokban túlérett búzát kelljen vágniuk s pazarolniuk! A mindinkább terjedő gépi aratás itt is megoldást hozott. Kombájnolásnál csak a viaszérés utolsó szakaszában lehet kezdeni a munkát, s így megeshet, hogy a gabona egyrészére már túlérett korban kerülne sor. Ez ellen is van védekezés! De hogyan? Úgy, hogy az aratást marokrakó géppel viaszérésben kezdjük. A markok a tarlón maradnak. Ott a búza »utö-érik«. A kombájn pedig csak akkor áll munkába, miliorra már érett búzatáblák vannak. Nos, a tarlón közben »utó-érett« markokat kombájnnal csépeljük ki úgy, hogy a kombájn vágószerkezete helyébe egy felszedő szerkezetet állítunk. A kombájn halad a táblán, az érett búzát felszedi és kicsépeli. Ez az úgynevezett megosztott aratás. Jelentősége addig van, amíg nincs elegendő kombájn ahhoz, hogy a teljesen beérett, egész gabonaierület termését pár nap leforgása alatt zsákba juttassuk. Előbb szóltunk arról, hogy mennyi komoly állami gazdaság és tsz termel megyénkben minőségi vetőmagot. Azoknál különösen hasznos ez a megosztott aratás, mert a markokban kiszáradt vetőmag biztosabban kezelhető, sőt zöld gyomrészek sem leerülnek közéjük: így hát a minőségi vetőmag küleme és élettani tulajdonságai is jobbak! He menjen bárba semmi! Igaz, amit fentebb mondtunka magyar ember az aratásnál a mumka különféle hőstettére képes. Való az is, hogy még a félholtak is megelevenednek, talpraállmak, csak ne vesz- szen el egy szem sem a termésbőh A régi éjjeliőr is sokkal több buzgó- sággal énekelte éjszakánként aratási időben, hogy »tűzre, vízre vigyázzatok!^ Ma ezt önmagában, belső parancsként, külső kiabálás nélkül érzi a falusi ember. Mert mit is jelent az, hogy a sok-sok verejtékes munkával megtermelt, kész termésekből ifié menjen kárba semmi? Azt példáúl, hogy az ország gabonájából csdk egy százaléknyi szemveszteség olyan kárt jelent, mintha egy 160 000 lakosú város évi szükségletének megfelelő kenyérmagvat a Balatonba dobnánk! Nemcsak a nemesített magtermesztő tsz-eink, hanem minden becsületes falusi dolgozónak kötelessége az aratás időpontjának helyes megválasztása, a »felhők alatt« beérett gabona haladéktalan betakarítása. A szemveszteség ellen épp úgy védekeznie kell a kaszával arató parasztembernek, mint ahogy a gépállomási szakembereknek is minden idegszálukkal azon kell lenniük, hogy a gépi betakarítás legjobb megoldásait megtalálják. A párt szava most szól hozzájuk a legmesszebb hangzóan: »Ne feledjétek, hogy a második ötéves terv első aratására készül Somogyország!. -. .+>
