Somogyi Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-28 / 151. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1956. június 28. A magyar kormányküldöttség megérkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ). Június 26-án Darvas József népművelési miniszter vezetésével Moszkvába érkezett a Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége. A küldöttség a Szovjetunió és Magyarország kulturális együttműködési megállapodásának megtárgyalására és aláíráséra utazott Moszkváiba. A vniuikovoi repülőtéren a küldöttség fogadására megjelent G. A. Órád, a Szovjetunió kulturális ügyei miniszterének helyettese. Megjelent a küldöttség fogadására Münmich Ferenc, a Magyar Népköztársaságnak a Szovjetunióban működő rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a nagykövetség munkatársai. Kanadai bankár a Szovjetunióban tett útjáról Ottawa (TASZSZ). James Moore, a kanadai királyi bank elnöke, aki nemrég tért vissza a Szovjetunióból, Montrealban mondott beszédében a Szovjetunió és a nyugati országok közötti kereskedelem lényeges kibővítése és a kölcsönös látogatások mellett foglalt állást. Azt mondotta, hegy ez a leghelyesebb út a normális kapcsolatok kiépítéséhez és »a Szovjetunióról hosszú éveken keresztül táplált helytelen elképzelések kiküszöböléséhez«. Tito elnök búcsúfogadása Bukarestben Bukarest (TANJUG). Joszlp Broz- Tiío elnök és felesége, Jovanka Broz kedden 'búcsúfogadást rendezett Bukarestben a hadsereg központi házában. A fogadáson több mint 650 meghívott vendég volt jelen. A fogadás igen baráti és szívélyes légkörben zajlott le. VÁD ALÁ HELYEZTÉK ANDRE STILT Párizs (MTI). Az Humanité szerdán reggel közölte, hogy az »állam külső biztonsága ellen elkövetett vétség« miatt vád alá helyezték André Stilt, az Humanité főszerkesztőjét. Amerikai páncélosokat küldenek Algériába New York (TASZSZ). Mint az United Press közli, a Texas állambeli Galvestoneból útnak indították Algériáira a sivatagi hadműveletekre alkalmas első páncélos szállítmányt. A szállítmány ötven darabból áll. A jrancia kormány összesen 300 páncélost vásárolt algériai célokra. Dulles a Jugoszláviának szóló amerikai segélyről Washington (MTI). Az amerikai! szenátus külügyi bizottsága két órán j keresztül hallgatta meg DuEes kül- j ü-gyminisztert — jeleníti az AFP. —j A külügyiminiszter zárt ajtók mel- j lett tartott ülésén kizárólag a Jugo- j szJáviánaik szóló amerikai segélyről j 'beszélt. A külügyminiszter és a sze-! nátus külügyi bizottságának elnöke a j bizottság ülése után megtagadott! mindenféle nyilatkozatot. Mindamel- j lett jó forrás tájékoztatása szerint a j külügyminiszter igyekezett meggyőz- j ni a szenátus külügyi bizottságának j tagjait arról, hogy a Jugoszláviának j szóló amerikai segély fenntartása j fontos. D. T. Sepilov szovjet külügyminiszter libanoni látogatása Beirut (TASZSZ). D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere június 26-án délelőtt Bejrutban megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. A koszorúzás után az emlékmű előtt felsorakozott katonazenékar eljátszotta a Szovjetunió és a Libanoni Köztársaság állami himnuszát. Később D. T. Sepilov hivatalos látogatást tett Cmaille Ghaimoun libanoni köztársasági elnöknél, Abdallah Jafi miniszterelnöknél, Szelim Iahud külügyminiszternél, Adel Osszejrannál, a parlament elnökénél és huzamosabb megbeszéléseket folytatott velük. A megbeszéléseken Sz. P. Kiktyev szovjet követ is részt vett. Kedden délután D. T. Sepilov megkezdte hivatalos tárgyalásait a libanoni kormány vezetőivel. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése Tovább emelkednek a létfenntartási költségek Angliában Az angol munkaügyi minisztérium kösüése szerint áprilisban tovább emelkedtek a létfenntartási költségek Angliában. Az 1947. évi árakat száznak véve, az áprilisi 158 pont rekordot jelent. Különösen a burgonya, a zöldségfélék és a gyümölcs ára, valamint az adók emelkedtek jelentősén. A Daily Herald megállapítja, hogy a font vásárlóértéke az utóbbi egy esztendő alatt 1 shilling 6 pen- cével csökkent. »21 millió angol dolgozó van védtelenül ezeknek az áremeléseknek kiszolgáltatva...« — írja a többi között a Daily Herald. Róma (TASZSZ). Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülése Rómában folytatja munkáját. Az ülés részvevői megvitatják Palmiro Togliattinak, a párt főtitkárának a VIII. országos pártkongresszus összehívásáról szóló beszámolóját. Togliatti javasolta, hogy a központi bizottság válasszon két bizottságot. Az elsőnek az lenne a feladata, hogy elemezze a párt tevékenységét és le„ÁL-BÖRZSEI!“ Tavaly külföldön feltűnt egy fiatalember, aki Zakariásnak, a magyar válogatott fedezetjátékosának adta lei magát. Amikor aztán megjelent a porondon, és játszania kellett, kiderült, hogy az illető — ál- Zakariés. (Ebből a témából írt filmet Méray Tibor »A csodacsatár« címmel.) Az elmúlt napokban ál-Börzsei keletkezett. Több lap is megírta, hogy Börzsei immár egy éve válogatott formában van, de nem állítják be a válogatott csapatba és a brüsszeli, valamint a lisszaboni mérkőzést csak a rádióban hallgathatta. Pedig őt kellett volna szerepeltetni, mind a belgák, mind a portugálok ellen. No már most Sebes Gusztáv nyilatkozott és különös hangsúllyal magyarázta Börzsei mellőzését. Elmondotta, hogy neki Börzsei vei semmi baja, a kitűnő, jó szellemű, korrekt Bör- zseivel ezt az ügyet ő — megtárgyalta — meg is állapodtak abban, hegy nem állítja őt többé a válogatott csapatba, mert már kiöregedett. Ezzel szemben Börzsei kijelentette, hogy vele senki sem tárgyalt, nem beszélt meg semmit, egyáltalán nem tartja magát öregnek, sőt, boldogan áll bármikor a magyar válogatott rendelkezésére. Mindebből kitűnik, hogy ez a tárgyalás — nyilván egy ál-Börzseivel történhetett meg. vonja a megfelelő következtetéseket az új feladatok kitűzéséhez. A bizottságnak a kongresszus elé terjesztendő tézis-tervezetet kellene készítenie. A második bizottság feladata lenne a párt programnyilatkozatának kidolgozása. Togliatti kifejezte azt a reményét, hogy a november—decemberben ösz- szeülő országos pártkongresszus »■hozzásegíti a pártot, hogy új, hatalmas, előrevezető lépést tegyen«. Az angol sajtó a brit nemzetközösségi értekezletről A Daily Mail politikai tudósítója jelenti: »Arról értesülök — írja a tudósító —, hogy mindazok a miniszterek, akik újabban találkoznak az oroszokkal, határozottan meg vannak győződve arról: a Szovjetuniónak az a szándéka, hogy erőforrásait a fegyverek gyártásáról a kereskedelem kiterjesztésére terelje át. Ennek bizonyítékául hamarosan szovjet kereskedelmi kúldcjMség érkezik Londonba nagy megrendelésekkel, minthogy az idén Bulganyinnal és Hrus- csovval folytatott megbeszéléseken elvben már megegyeztek a kereskedelem felszabadításában«. A News Chronicle politikai tudósítója írja: Eden meggyőződése szerint Anglia* a Szovjetunió kereskedelmi offenzí-i vájára csak azt a választ adhatja:1 áttérés a »traktorokat harckocsik1 előtt« — politikára, a védelem foko-1 zatos lefaragásával és a kereskede-1 lem felépítésével. A védelmi kiadá-' sok csökkentésével a Common-' wealth-államok ipari erőforrásokat LUDVIK ASKENAZY: A csúf kufya A tejcsarnokosnőnek van egy kutyája. Ez a kutya kissé mélabús természetű. Valószínűleg borz és agár kereszteződése — de hagyjuk ezt, mert a származását kutató elméleti tűnődés egészen más sínekre vinné a képmutatásról szóló történetünket. Közép- nagyságú, kövér kutya, divatosan nyírott testtel és borzas, gonosz arccal. Ott szolcott feküdni a tejcsarnok ajtajában. Mikor elmegyünk mellette, emberke mindig megjegyezte: — De csúf kutya ez, ugye, apu? A megnyírt korcs türelmesen viseli a sértést — ö derűlátó szemekkel néz a világra. A tejcsar- nokosnő gyöngéd érzelmekkel viseltetik iránta, a csúf korcs ezt nem- kevésbé forrón viszonozza, s így a környezetnek iránta mutatott ellenszenvét a kegyencek közömbösségével fogadja. Egy csöppet sem féltünk ettől a morgástól. Mikor pedig már jó messzire kerültünk a kutyától, emberke egyszerre igen bátor lesz — természete ez az emberkének. Ilyen volt a viszony közöttünk — bizony, eléggé feszült. Talán, mert a kutya is fiatal volt, még egy esztendeje sem volt a világon. Egy nap emberkét küldtük tejért. Fogta a kannát, szaladt le a lépcsőn, nem sejtve a közelgő drámát. Odaért a tejcsarnokhoz. Hát az ajtóban ott fekszik... Ki más: a csúf kutya... Egymásra néztek — a megnyírt korcs mélabúsan, a fiú a kannával kezében meglepetten. Most mi lesz? A csúf kutya csak fekszik, fekszik, ironikusan meg-megcsóválja a farkát, de egyébként meg se moccan. Teste kicsit rózsaszínben játszik. Kimondottan hidegen viseli magát. Talán gondol valamire, és az, amire gondol, ahogy mondják — nem kutyadolog. Az izgatott látogató eközben összeszedve minden bátorságát, azt latolgatja: átlépje-e a Rübikont, vagy pedig inkább mégse lépje át? Csak áll, álldogál, aztán egyszerre mélyen meghajol a csúf kutya előtt és azt mondja: — Jónapot, kutyuskám! A csúf kutya mintha nem is hallaná... A fiú, a kannával a kezében meg gyöngéd hangon folytatja: — Hogy vagy, kutyulinkóm? Micsoda gyönyörű egy kutya yojy te, de igazán. -.. A csúf kutya kíváncsian néz rá, megnyalja a bajszát és elgondolkozva csóválja a farkát — ezek meg miféle újdonságok? — Te vagy a legszebb kutya az egész utcában — olyan rendes, édes kis kutyuska vagy, igazán. No, nevess már rám, aranyoskám! A csúf korcs hálásan néz rá — mégiscsak szentimentális egy kutya, megfordul és elvonul a tej- csarnok mélyébe. Emberke meg megy a tejért. Mikor a tejcsarnokosnő mindezt elmesélte nekünk, kicsit elszégyell- tük magunkat. Nem annyira a tejcsarnokosnő, mint inkább a csúf korcs előtt szégyenkeztünk. — Hogy tudtál hízelegni annak a kutyának — kérdeztük emberkétől — mikor máskor mindig csak csúfolod, szidod, ócsárolod? Megdöbbent. — De apu — felelte elgondolkozva — hiszen enélkül nem engedett volna be a tejcsamokba. -. -, Es hozzátette: — Aztán meg olyan boldog volt az a csúfság. Egyáltalán nem tetszik nekem a fiam... Egy csöppet sem, barátaim. Tiszta, ártatlan szeme van, bízó, kutató, gyermeki.. -. Kedves barátaim, melyikünk nem hízelgett már életében egy csúf kutyának pusztán azért, mert az a tejcsamok ajtajában feküdt? De honnan vette ezt a gyerek, kérdem tőletek? Lev Jutkin szovjet mérnök rendkívül érdekes feütfedezést tett: bizonyos feltételek mellett egy folyadékban végzett elektromos kisüléssel vágó és fúró hatást lehet elérni. A kísérletek folyamán az elektromos Ids ülés következtében keletkezett vízsiugár kettévágott egy acéllemezt és igen kemény sziklát zúzott porrá. Acéllemezt vág a vízsugár A Lev Jutkin által készített elektrohidraulikus gép rövidebb idő alatt fürt át egy korundtörniböt, mint a gyémántfúró. Egy óra alatt ez a gép elporlaszt egy kétmázsás kőtömeget. Ezt a felfedezést a fúrótechnikában, a fémek hidegvágásámál és a kemény ötvözetek kohászatában fogják alkalmazni. &so§>&m&>iom&>ip§3g5iP§3&iP§omiP§oe&pgoÉ>!P§omipm§óiP8oepiP§3&!iP§&&>!P§&’§oÉ>iP§D§p-!P§&&>iP9DéPiP§o&> tizenkét íü után .. . O1 I lyan nagy megnyugvást érzek ... — beszéli Balassa Géza, a töröcskei tanács vb-titkára, miközben simogatja annak az őszülő asszonynak ráncos, barna kezét, akit boldoga® tessékel barátok, ismerősök elé. Hangosan, a szeretet finom rezgésével mondja ki a szót, amit hosz- szú éveken át csak sóhajtott: — Az édesanyám, az édesanyám ... Csak nézik egymást és szemük megtelik könnyel. Nehéz, nagyon nehéz áthidalni azt a 12 évet, ami azóta telt el, mióta utoljára találkoztak. — Én Magyarországon jártam iskolába, itt kerültem állásba, és vonultam be katonának, itt éltem át a háborút és lettem segédjegyző 45 után — emlékezik Balassa Géza. — S*k levelet küldtem az anyámnak, melyekben megírtam: ha kicsit fogy a munka, hazamegyek egy-két hétre. De jött a földosztás, a birtokrendezés, a választások, eltelt három év, és nem jutott idő a szabadságra. Aztán közbejött 1948 .;; és akkor már hiába akartam, nem mehettem el az anyámhoz. Nem mehettem Jugoszláviába, Csantavérbe, vagy ahogy ott mondják: Csantavirba ... 12 év nagy idő, olyan nagy, hogy nincs oka pirulnia Balassa Gézának, amiért sírva törtetett át a Nyugatipályaudvar vonatra várakozó tömegén az újvidéki gyors elé, melynek ablakából egy kéz integetett: az anyjáé. Ezer mondanivalójuk volt egyszerre, mégis jól esett hallani anyja első benyomásait Magyarországról, ahol a fia él, és amelyet nyolc évig a határ rekesztett el tőle. A magyar határőrök udvariasak voltak, nem kérdezték, hogy miért hoz kakaót, narancsot, citromot és fényképeket az új utcáról. És élednek a képek, emlékek az otthonról, tájról, emberekről, Dvorácska Lajosról, aki gyalog ment haza 44-ben Budapestről, s most községi orvos, Viczekről, aki gyógyszerész lett és a jövő héten nősül, Csátaljai Évikéről, aki most éppen a tengerparton üdül... TX/T ár közel járt az óra mutatója az éjfélhez és Balassáné még mindig mesél. Elmondja, hogy fia diáktársai a 15 éves érettségi találkozót tervezik. A 22 régi diák közül öt meghalt, 12 Magyarországon él, az az öt pedig, aki szervezi a találkozót: Sólya, a tanítóképző igazgatója, Nagy szintén tanító, Szerencsés az Újvidéki Rádiónál dolgozik, Kirch- majer Belgrádban van, atomfizikus, Bagi Ferkó pedig gimnáziumi tanár. Beszéltek még sok mindenről, de ki tudná most mindezt felsorolni, hogy pl. unokaöccse tavaly végzett és állatorvos lett, hogy két hét múlva kezdik az aratást és jó termést várnak; ) < í • • Az anya és a fiú meghitt együttlé- tének melege érződött minden gondolaton, hangulaton, amikor elhangzott az a kérdés, mely a szív mélyén ott bizsergett: és 48 után tettek megkülönböztetést magukkal? Balassáné mosolygott, belemosolygott a fia szemébe úgy, hogy már nem is kellett volna felelnie. Aztán bizonyítékul sorolja: 1948 után lett gimnázium és tanítóképző a falukban, ahol magyarul tanítanak, azokban a községekben, ahol döntő többségben magyarok élnek, a hivatalokban, isko-1 Iákban olyan emberek dolgoznak,1 akik szintén magyar anyanyelvűek,1 de ha nem is magyar anyanyelvűek,' akkor is tudniuk kell magyarul be-' szólni. —• De még jobban meggyőződsz szavaim igazságáról, ha elmon-1 dóm: a mi utcánkat József Attila ut-' cának hívják, a mi falunk szövetke-' zetének Dózsa a neve. De abban a1 községben is, ahol csak egy-két ma-! gyár család ól, megbecsülésben van( részük. Úgy anya találkozott a fiával 121 ■*“* év után Töröcskén, da úgy ér-1 aem: több történt ennél. Két ország < barátságának szimbóluma lehetne ez I a találkozás. Balassáné a hét végén < Budapestre utazik, hogy kérje itt- < tartózkodásának meghosszabbítását. ' — Kása — ( t 1 £ RENDES KERÉKVÁGÁSBAN... Öntudatos közösség formálódik a torvaji Táncsicsban t A kövesútról szekérnyomtávnyi kitaposatlan ösvény visz a | Torvaj felé vezető földesútra. A há- ' rom-négy kilométeres szakaszon bőven váltják egymást a hegyek-völ- gyek. Télidőben, ősszel, tavasszal, no *•5 meg nyári esőzések idején is csak nagy üggyel-bajjal lehet bejutni a faluba. A szekér tengelyig süllyed. Még üresen is elég a kocsit elhúzni a lovaknak. Gépkocsival pedig meg se próbálja senki, hogy bejusson Torvajra. Talán ez is oka, hogy a járási szervek elkerülgetik a községet. Csak gyalogszerrel vagy kerékpárral járó instruktorok keresik fel néhanapján a falut; az pedig már nagy í f kiváltságnak számít Torvajon, ha felelős járási vezetők megjelenésükkel ^szerencséltetik őket. Hogy néha gondok, bajok, nehézségek gyűlnek össze? Majd megoldják a helyi vezetők! így volt ez tavaly a Táncsics Tsz-ben is. A szövetkezet akkori vezetői a múlt ősszel — mintha minden a legnagyobb rendben folyna — szépen felbecsülték a termést, elkészítették a zárszámadást, s a járásnak jelentették: végeztünk egy gazdasági évvel. S bent a járási tanács központjában — mivel nem \ ismerték a valódi helyzetet — elhit- ],ték ezt. Aláírták a zárszámadást, fezzel a megjelöléssel: jóváhagyjuk. , Pedig igen fura dolgok mentek (végbe a torvaji Táncsicsban. A ku- J konca még decemberben is lábon állt töretlenül, a szár vágatlanul. Pedig már többtermelési prémiumot is osztottak a tagoltnak, holott azt sem tudták akkor még: mennyi termett. Vagy egy másik dolog. A régi vezetőség még zárszámadás előtt hízlalási szerződést kötött 27 süldőre az Állat- fcrgalmival. A süldőket 90 kilós átlagsúlyban idén márciusban kellett volna átadni. A darabonkénti 600 forintos előleget felvették, a munkaegységekre kifizették és elszámolták, mint 1955. évi gazdasági bevételt; Igaz, ez valamelyest növelte az osztalékot. De megmaradt az adósság. A lekötött malacok pedig csak sínylődtek. Legtöbbjük még márciusban sem nyomta meg a 20 kilót. Takarmány dolgában azt sem tudták, hányadán állnak. Februárban például — széna-szalma egybevéve — 5 kiló jutott számosállatonként. De így is csínján kellett vele bánni. Az új termés még távolinak mutatkozott. A tavasziak alá — éppen a rosszul szervezett betakarítás miatt — egy barázda sem volt felszántva. Kuko- ricaszárvágás, szántás tömkelegé vért tavaszra. Egyszóval valósággal pangott a gazdaság. így volt ez 1956 februárjáig. Zűrzavar, fejetlenség, rossz munkafegyelem jellemezte a tsz-t. A rossz hír pedig lóháton jár. Hamarosan túljutott Torvaj határán is. Ez év februárjában új elnököt küldött a párt Torvajra. S azóta ha még nem is szűntek meg a bajok, hibák, de joggal állíthatjuk, sok minden megváltozott. Persze azt nem is várta, nem is várhatta senki, hogy egycsapásra kiirtsák a hibákat gyökerestől. Ehhez hosszabb JÖőre, türelemre, jó munkára van szükség. Hogy a tagok is megértsék: elsősorban tőlük függ közös gazdaságuk jó vagy rossz sorsa. Becsületet, szerete- tet kell szerezni a munkának. Sokra vállalkozott az új elnök, az egykori zsellérgyerekből lett honvédtiszt: Szűcs Imre tartalékos főhadnagy, a falura jött pártmunkás. *• * * V ajon az új elnök képes-e megbirkózni az új feladatokkal, kap-e elegendő segítséget, tanácsot? Ezzel a céllal indultunk ki Torvajra. A tsz-iroda zárva. Az istállók körül csak néhány embert látni. Délidő lévén, pihenésre, itatásra terelik be a legelőről, mezőkről az állatokat, Az elnök felől kérdezősködünk,
