Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

SOMOQ5I NlKAf Vasárnap, 195G. május 27. Készül az új rendelet a terhesség megszakításárél Mint ismeretes, a Minisztertanács fontos határozatot hozott, amely sze­rint a nők egészségének fokozott vé­delme érdekében enyhíteni kell a terhesség megszakításáról szóló, in­dokolatlanul szigorú rendszabályokat. Ezért javasolta az Elnöki Tanácsnak a fennálló rendelkezések módosítá­sát. Lapunk május 25-i számában cikket közöltünk a terhességmegsza- kítás problémáiról, s felvetettük en­nek egészségügyi, társadalmi vonat­kozásait. Mint értesültünk, az Egész­ségügyi és Igazságügyi Minisztérium illetékes osztályai már foglalkoznak a javasolt törvényerejű rendelet ki­dolgozásával Kérdéssel fordultunk dr. Lóránt Imre elvtárshoz, az Egészségügyi Minisztérium anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi főosz­tályának vezetőjéhez, tájékoztassa ol­vasóinkat a készülő rendeletről. — Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni — kezdte szavait dr. Lóránt főosztályvezető —, hogy a Minisztertanács javaslata szintén ré­sze a családvédelemnek, annak, hogy megkönnyítsük a már meglévő és a majdan születendő gyermekek szo­ciális helyzetét. Ugyanakkor a ren­delkezés újabb lépés a nők egyenjo­gúságának még teljesebb elismeré­sére. Ha az Elnöki Tanács elfogadja a javaslatot, a kérelmetekéi kapcsola­tos eljárás egyszerűbbé válik. Mind­máig az a helyzet, hogy különböző egészségi okok miatt csak az úgyne­vezett elsőfokú abortusz-bizottságok engedélyezhetik a teiihességmegsza- kítást. E bizottságok csak szülészeti osztállyal rendelkező kórházakban működnék. A személyi, családi, szo­ciális körülményekkel Indokolt abor­tusz-kérelmekben csupán a másod­fokú bizottságok dönthetnek. Ezek pedig külön (kijelölt megyei és vá­rosi kórházakban működnek. A javasolt új eljárás megszünteti a ikétfajta bizottságot. Csupán egy bizottság lenne, amely a városokban kerületenkén't és minden járási székhelyen működik. Tagja a helyi tanács főorvosa és a .tanács által megbízott két más személy, aikik kel­lő társadalmi felelősségtudattal és szociális érzékkel rendelkeznek. Min­den terhességét megszakítani kívánó nő e bizottságokhoz köteles fordulni. A bizottsági tagok gondosan megvizs­gálják az összes körülményeket. És ha úgy látják, hogy sem egészség- ügyi, sem szociális okokból nem in­dokolt az abortusz, megkísérlik meg­győzni a leendő anyát arról, hogy helyesebb lenne terhességét megtar­tani. Felvilágosítják majd arról, hegy már az első abortusz is veszé­lyekkel járhat — még akkor is, ha intézetben történik —, de különösen veszélyekkel járhat ismétlődések ese­tén. Előidézhet különböző súlyos női betegségeket és meddőséget is. Amennyiben a meggyőzés sikertelen, a bizottság engedélyezi a terhesség megszakítását. Ez azonban továbbra is csak gyógyintézetben történhet, s csupán 12 hetes terhességig terjedő határidőn belül. Ha az Elnöki Tanács rendelkezése megjelenik, az Egészségügyi Minisz­térium részletes végrehajtási utasí­tásit ad ki. De már ezt megelőzőleg a minisztérium tervbe vette újabb fogamzást gátló szerek gyártását. Hisz a cél az, hogy mindenképpen minimálisra csökentsük még a legá­lis abortuszok számát is. Ezért arra törekszünk, hogy a fogamzást gátló szerekkel a nem kívánt terhesség, illetve a vetélés megelőzhető legyen. Ez fontos feltétele az anyaság iránti vágy későbbi teljesülésének, a várva várt gyermek egészségesebb világra- hozatalának is. Éppen ezért az eddigi és a leendő abortusz-bizottságok, a terhes tanácsadások, a nőgyógyászati szakrendelések, a szülészeti osztá­lyok már most is felvilágosítást nyúj­tanak a fogamzást megelőző szerek használatára. Ezzel összefüggésben viszont megemlítést kíván, hogy a készülő rendelkezés az engedély nél­küli terhességmegszakítást továbbra is büntetendő cselekedetnek tehinti majd. A Minisztertanács határozatának valóraváltása nagy felelősséget ró az egész társadalomra, minden család­ra. Népünk egészséges szaporodása, s nem utolsósorban asszonyaink, anyáink egészségének megvédése óva kell intsen attól, hogy az eddigi ren­delet enyhítése visszaélésre vezessen. Más vonatkozásban ugyanilyen fele­lősség és kötelezettség hárul az egész társadalomra és a szülőkre az ifjúság fokozottabb szocialista er­kölcsi nevelésében, az ifjúság egyes rétegeinél tapasztalható felelőtlenség elleni küzdelemben — f ejezte be nyi­latkozatát dr. Lóránt Imre főosztály­vezető. SZENES IMRE Érdekes ségek inn en-o nn an A „Queen Mary“ megmentette egy német tengerész életét A «-Christina Maria« nevű panamai teherhajón egy 17 éves német tenge­részt sürgős műtétnek kellett alá­vetni. A panamai hajó S. O. S. rádió­grammját május 13-án 15 órakor fog­ta fel a «Queen Mary« angol óriás luxusgőzös távirásza, amikor az an­gol hajó Írország partjainak közelé­ben tartózkodott. A «Queen- Mary« egy 270 kilomé­teres kerülővel pentosan 19 óra 23 perekor elérte a panamai teherha­jót. A -beteg német tengerész 20 óra 8 perckor már a »Queen Mary« kór- háztermében feküdt és az óceánjáró teljes gőzzel a tenger csendesebb ré­szeit kereste fel. 21 óra 40 perckor a hajó sebésze elvégezte a műtétet és megmentette a fiatal német -tengerész életét. A -műtét csak 40 perccel késleltette a »Queen Mary«-t, hogy befusson a Cherbourg-i kikötőbe. A Szovjetunió berlini nagykövetének levele a három nyugati hatalomhoz Béniin (TASZSZ). Az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaország bon­ni nagykövete május 16-án azonos tartalmú levelet intézett Puskinhoz, a Szovjetunió berlini nagykövetéhez és ebben tiltakozik a Német De­mokratikus Köztársaság nemzeti nép­hadserege katonai egységeinek má­jus 1-i berlini díszszemléje miatt. G. M. Puskin május 25-én a bárom nyugati hatalom nagykövetéhez a következő tartalmú válaszlevelet in­tézte: »Tisztélt nagykövet úr! 1956. május 16-i levelével kapcso­latban felhívom a figyelmét arra, hogy a Szovjetunió és a Német De- makníatikus Köztársaság viszonyát az 1955. szeptember 20-án kelt szer­ződés szabályozza, s eszerimt a Né­met Demokratikus Köztársaság sza­badon dönt bel- és külpolitikájának kérdéseiben, a Szovjetunió pedig a kölcsönösség alapján kötelezettséget váülalit, hogy tiszteletben tartja a Német Demokratikus Köztársaság szuverérátását és nem avatkozik bal­ügyeibe. Ezért a -berlini szovjet katonai- ha­tóságoknak nincs beleszólásuk a né­met -lakosság társadalmi és politi­kai életébe, következésképpen azok­ba az intézkedésekbe, amelyek má­jus 1-én Berlinben, a Német Demok­ratikus Köztársaság fővárosában va­ló megünneplésével kapcsolatosak. A fentiek miatt az Ön tiltakozását alaptalanként elutasítom. Árrá a -berlini biztonság biztosítását illeti, szerein éle emlékeztetni ez év február 25-én Önhöz intézett leve­lemre, amelyben 'kifejtettem a Né­met Demokratikus Köztársaság kor­mányának véleményét arról, hogy Nyugat-Berlinben fel kéül- számolni a kém- és kártevő szervezeteket, vala­mint a militarista és fasiszta szövet­ségeket és egyesületeket, ami előse­gítené Berlinben a feszültség lénye­ges enyhülését és az élsévisaonyok rendeződését.« Adenauer ék tovább fegyverkeznek Berlin (MTI). Nem egészen 24 órá­val az után, hogy Dulles amerikai külügyminiszter sajtóértekezletén ag­godalmaskodva 'beszélt arról, hogy a Szovjetunió leszerelési akciói eset­leg -gátló hatást gyakorolhatna!?: Nyu- gat-Németország újrafelfegyverzésé- re, Adenauer kancellár rendkívüli ülésre hívta össze az úgynevezett szövetségi védelmi -tanácsot. Aden­auer az ülésen még egyszer bizony­ságot akart szerezni arról, hogy a NATO-nak az a kívánsága, mely sze­115 millió dollár uszításra és a hidegháborús hangulat fenntartására Washington (MTI). Az Associated Press közlése szerint az amerikai szenátus pénteken 115 millió dollárt szavazott meg az amerikai tájékoz­tató ügynökség (USIA) céljaira. Eilender demokratapárti szenátor bírálta a döntést, s kijelentette, hogy az USIA »pénzt pazarol sok ország­ban egy olyan programra, amellyel nem érik el azt a célt, hogy baráto­kat szerezzenek az Egyesült Álla­moknak«. Az USIA ellenőrzése alá tartoznak az »Amerika hangja«, különböző propaganda intézmények, könyvtá­rak stb. Hírzárlat Algériában Párizs (MTI). A londoni rádió pá­rizsi tudósitójá-nak jelentését közli arról, hagy Róbert Dacoste francia miniszter-rezidens újabb szigorú in­tézkedésekkel korlátozta az algériai ira/ncia főhadiszálláson működő hadi­tudósítók -tevékenységét. Lacoste megtiltotta, hogy tudósításaikban kü­lön felhatalmazás nélkül adatokat közöljenek az algériai harcokban el­veszett francia katonák nevéről vagy számáról. rint Nyugait-Németoaszágnak ez év. végére 96 000 katonát kell fölfegy­vereznie, megvalósul-e. Blank had­ügyminiszter a védelmi tanács ülé-^ sén kötelezettséget vállalt, hogy 1956. ( december 31-ig megszervezi -a nyu-( gatnémet haderő 96 000 -katonából és ( tisztből álló első részlegét. Aden-< auer közölte, hogy küszöbönálló ame- < rikai látogatása során ilyen értelem- ( 'ben számol majd be Eisenhower él'-) nőknek és Dulles külügyminiszter­nek; A francia pénzügyminiszter új adókat helyezett kilátásba az algériai katonai kiadások fedezésére Párizs (MTI). A francia nemzet-: -gyűlés -pénteki ülésén megkezdődött j az államháztartási kérdések megvi­tatása. A vita során felszólalt Ramadier^ -pénzügyminiszter. Bejelentette, hogy ) ha. az Algériával összefüggő ióadá- sek meghaladnál? az előirányzott) összeget, márpedig előreláthatólag ( így llesz, új adókat kell majd meg­szavazni. vagy más téren szükségsze- ( rűen csökkenteni kell a kormány ( kiadásait. A miniszter ezután azzal biztatta * a képviselőket, hogy az új adók csak < »ideiglenesei?« lesznek és azonnal le-' mondanának róluk, mihelyt az adók J kivetését szükségessé tevő okok meg- j szűnnének. ♦ Az amerikai politika furcsaságai | : London, május 25. (MTI) ; A Scotsman írja vezércikkében: | Az elnökválasztások tközeled- j tével Dulles mind kevesebbet | beszél. Ez magában véve nagyon $ jó dolog, de mind ő, mind Eisen- ♦ hower néha nagyon furcsákat » mond. így például mind a két- : ten sajnálkozósulmt fejezték ki, í hogy Egyiptom elismerte a Ki- ♦ nai Népköztársaságot. Ez em- ♦ lékeztet az Egyesült Államok po- ♦ litikájának furcsaságaira. Egyet- ! len más ország sem — Kínát és j Egyiptomot kivéve — törődnék • azzal, hogy elismerte-e Egyiptom ♦ Kínát, vagy sem. J Dulles azt is mondta, hogy az í Egyesült Államok nem fog J együttműködni a Szovjetunióval az asszuáni gát építése körül. Ezt a hírt bizonyára a legnagyobb örömmel fogadják majd az oro­szok, akik mindent el fognak követni, hagy Egyiptomot a Szov­jetunió segélyének elfogadására bírják. Ha Egyiptom elfogadja a segélyt és Dulles beváltja fenye­getését, nem Egyiptom és nem is a Szovjetunió lesz a vesztes. Kémkedésre használnak fel az amerikai szervek a köztársaságból átszö­kött minden fiatalko­rút, A köztársasági szökevényeknek Ny-u- gat-Németországba ér­kezésükkor azonnal egy kérdőívet keli ki­tölteniük, amelyben lakóhelyükre vonatko­zó politikai és katonai adatokat keli bevezet­niük. Sokszor ettől függ, hogy a fiatalko­rúak munkát va-gy egyáltalán lakást kap­nak-e. A fiatalkorúa­kat egy névtelen hiva­talba is megidézik, ahol ismét különböző adatokat akarnak meg­tudni tőlük. A Stutt­garter Nachrichten cí­mű nyugatnémet lap ezzel kapcsolatban rá­mutat arra, hogy nyu­gatnémet szervek se­gítséget nyújtanak az amerikai kémszarveze- tdkmak. Tizenegy milliárd utast szállított a moszkvai földalatti A moszkvai Metro első szakaszét 1935- ben helyezték üzem­be. A Metrón azóta 11 milliárd utast, szál­lítottak. Tej zacskóban Egy párizsi tejszövet­kezet a tejesüvegek -he­lyett Impregnált polieti- ién-zacsikóba tölti a te­jet. Az új töltési mód előnye, hogy nem for­dulhat elő törés. A zacs­kó ikörmyű és tiszta. Használat után a literes és félliteres űrterialmú zacskókat eldobják. Radarkészülék a láthatatlan meteorok tanulmányozására A 'harvardi egyetem (Egyesült Államok) csillagászai nemrégi­ben nagyteljesítményű rad-arkészülóket kap­ták, hogy azzal tanul­mányozzál? a látha­tatlan meteorokat.. Re­méül?, hogy az új ké­szülék segítségével- magfejtheti'k az olyan meteorok titkait is, amelyeknek méretei öt századrész akkorái?, mint a szabad szem­mel láthatóké. A radarrendszer egy erős adókészülékből és hat nagyméretű vevő­antennából áll, itnely utóbbiak felfogják a radarjelzéseket, ami­kor azok visszaverőd­nék a meteorokról. Összeütközött két kanadai katonai repülőgép — hat halott Hat ember vesztette életét, -amikor a na­pokban két kanadai -katonai repülőgép ösz- szeütközött és lezu­hant. Három hónapig néma lesz a Big Ben A híres londoni Big' Ben átalakítás miatt »elcsendesül« — adja hírül a Daily Worker. A Big Ben súlya 13 és fél tonna, s »né­masága« alatt, mint­egy három hónapig a Szt. Pál Székesegyház Great Tom-ja jelzi a pontos időt London város lakóinak. Iskola nélkül marad 600 elemista és 2000 szalkiskolás, mert a bonni hadügyminiszter június 1-re elrendelte a Pilntnebengben lévő eggerstedti laktanyái? kiürítését. Mi-vel a vá­ros -töbhi iskolája zsú­folt, a laktanyákból ki­lakoltatott elemis-ták tanítását csal? úgy tud­ják megoldani, hogy az iskolákban három- váltásos rendszert ve­zetnek be. A szakisko­lások oktatását évekre fel kell függeszteni, mivel más épület nem áll számukra rendelke­zésre és a város nincs abban a helyzetben, hogy új épületet léte­sítsen. -Pinneberg vá- a-os képviselői egyhan­gúlag tiltakoztak a lei- ürítési parancs ellen. Nem ritkaság a 16 órás munkanap Hamburgiban. A fel­ügyeleti hatóságok is­mételten megállapítot­tál?, hogy fiatalkorúa­kat is 12—16 órán át dolgoztatnak Ham­burgban. Míg Ny-ugat- Németország munkásai számára még a nyolc­órás munkanap sincs mindig biztosítva, és az ipariban, a mező­igazdaságban és a köz­lekedésben napirenden van a túlórázás, a MSZEP III. pártkon- ferenciája az NDK ipari dolgozóinak a hét-órás munkanap bércsökkentés nélküli bevezetésének, vala­mint bizonyos ipar­ágakban a 40 órás munkahét bevezetésé­nek biztos távlatát ad­ja* ISTENEK TOLVAJA - TOLVAJOK ISTENE Képzőművészeti kiállítás j Ma délelőtt nyitják meg a Zene-} iskola nagy termében a kaposvári Ba­lázs János Képzőművészeti Kör kép- < kiállítását. A kiállításon a kör^ te-i hetséges tagjai mintegy ötven képpel < szerepelnek. A kiállítás minden nap( megtekinthető — két héten át. Árkádia eqyjk barlang­jában született Hermész — a nagy Zeusz fia. De alighogy édesanyja betette a bölcsőbe, máris kimá­szott belőle, és kiment a barlang elő. Itt meglátott egy teknősbékát, s annyi­ra megtetszett neki a fur­csa állat, hogy mindjárt bevitte a barlangba. Az állat lágy testét kiemelte a teknőből, majd juhbél- ből való húrokat erősített a kemény esontpáncélra: elkészült az első lant. Egy ideig csengő hangon éne­kelt Hermész, s közben pa­rányi ujjaival pengette a maga készítette hangsze­rét. De aztán — amint ez már a c/yermekek szokása — ráunt és elrejtette böl­csőjébe. Újra kiment, és ekkor már beesteledett: Méliosz tüzes lovai már pihentek, s a Nap aranyos szekere mögött becsukó­dott az ég boltozatos ka­puja. Sötét volt, s a kis Hermész nesztelen lép­tekkel indult Pieria felé: itt legeltek az istenek nyá­jai, itt legelt a dicső Apol­lon isten ötven kövér te­hene is. Hermész éppen ezt az ötven tehenet sze­melte ki magának. Botot vett kezébe, és azzal te­relte Apollón gulyáját. De hogy félrevezesse Apollónt, a teheneket olyan kanyar- c .is utakon terelte, hogy úgy tűnt, mintha az álla­tok arrafelé mentek vol­na, ahonnan hajtotta őket. Saját lábanyomai azonban elárulhatták volna.. ezért mirtuszból és tamaricska vesszőjéből valami saru- félét kötött, és azt erősí­tette talpa alá. Az Alpheiosz folyó part­ján gazdag legelőt talált, ide bocsátotta a nyájat, de két tehenet kiválasztott, s tüzet gerjesztvén, pompás lakomát csapóig. Ami ma­IRTA: JÓLESZ LÁSZLÓ (A görögök sok istene között különös szeretetnek és tiszteletnek örvendhetett Hermész, ö volt a talá­lékonyság és az ajándékozás istene, istene a tolva­joknak s a tisztes kereskedőknek, hírnöke és ta­nácsadója Zeusznak, útbaigazítója a vándoroknak és kísérője a megholtaknak az Alvilág felé vezető útjukon.) radt, felégette, a hamut pedig földbe taposta. Az­tán hazaindult. Kora reg­gelre ért vissza és halkan somfordáit a kis tolvaj bölcsőjéhez. Belebújt, sőt pólyáját is magára vette, és játszadozott, amint azt a csecsemők szokták. Any­ja azonban intette: »Vi­gyázz, még megjárod, te kis bajkeverői Meglásd, eljön ide Apollón, s akkor nehéz bilinccsel fűzi ösz- sze gyenge karjaidat, és úgy visz el téged magá­val!« »Ne félts, anyám, mert ha Apollón ellenem tör, akkor elmegyek saját házába és úgy ellopom drága holmijait, hogy ész­re sem veszi!« ’— vála­szolta Hermész. És Apollón — midőn a rózsaujjú Hajnal kitárta az ég boltozatos kapuit, és a Nap tüzes szekere el­indult aznapi útjára — észrevette, hogy hiányzik ©tven kövér tehene. A fur­csa csak az volt, hogy a tehenek nyoma olyan volt, mintha Pieria felé mentek volna, nem pedig onnan el, és mintha valami fur­csa állat lábnyomai lát­szottak volna a nyáj mö­gött. Sokáig hasztalan ke­reste Apollón az eltűnt barmokat, míg végre ta­lált egy öreg embert, aki kérdésére elmondta, hogy |árt arra egy gyermek, nyájat terelt maga előtt. Piögtön gondolta, hogy ez neim lehetett más, mint Zeusz aznap született gyermeke, Hermész. El­ment hát Maiának, Her­mész anyjának barlangjá­ba, és rögtön odament a bölcsőhöz, és így szólt: »Hallod-e, te rosszcsont! Tüstént mondd meg, hova rejtetted teheneimet, mert ha nem, bizony ledoblak az Alvilág sötét országába és soha többet nem látha­tod meg a fényes napvi­lágot!« »No hiszen szép dolog, pólyás csecsemőn keresni elveszett tehenei­det! Nem is láttam, nem is hallottam teheneidről, sőt azt sem tudom, mi az a tehén! Vagy nem tudod, hogy egynapos csecsemő­nek még nincs egyéb gondja, mint feküdni, aludni, szopni? Jobb, ha abbahagyod ezt a keresgé­lést, mert bizony a halha­tatlan istenek kinevetnek érte, ha megtudják« — fe­lelte Hermész, s közben vidáman mosolygott. De Apollón nem tréfált, ha­nem felkapta a gyermeket és elment vele Zeuszhoz, az istenek urához, hogy elpanaszolja, mint lopta öt meg Hermész. Ugyan hatalmas zsák­mányt hoztál magaddal, dicső Apollón« — szólt Zeusz, meglátván Apollónt ki szintén fia volt — és karján az egynapos Her- mészt. Apollón pedig el­panaszolta a tolvajlást, és kérte Zeuszt, tegyen igaz­ságot. Ám alig fejezte be Apollón a szavait, Her­mész máris ravasz szóval igyekezett félrevezetni Zeuszt is: »Atyám — mondta — tudod te, hogy ártatlan, gyenge csecse­mő vagyok én, nem pedig erős ifjú, mint Apollón. Vagy olyan a külsőm, mint valami tolvajé? Hi­szen át sem léptem bar­langunk küszöbét!« (Per­sze hogy nem: nem volt küszöbje a barlangnak.) De Zeuszt nem tudta el­ámítani Hermész nyájas szavaival. Csak megrez- zentette szemöldökét és így szólt: »Béküljetek ösz- sze — mint fiaimhoz illik —, s utána azonnal add vissza Apollón teheneitl« A parancsnak engedelmes­kedni kellett. Elvezette hát Hermész Apollónt a tehenek rejtekéhez. Midőn Apollón meglátta a két megsütött tehén lenyúzott bőrét, elcsodálkozott: »Egy­napos csecsemő létedre ugyan derekas munkát vé­geztél! Bizony félek, hogy túlságosan is ügyes vagy, és később még sok bajt okozol. Ezért hát inkább megkötözlek és ledoblak az Alvilágba«. Meg is kö­tözte erős fűzfagúzzsal, de Hermész csak megrázta magát, s a gúzs máris széthullott. Majd búvóhely után nézett, s hazaszaladt, egyenesen bölcsőjébe. Apollón azonban utolérte, de mégsem bántotta, mert Hermész gyorsan előkap­ta lantját, és édes hangon énekelni kezdett, s való­sággal elbűvölte Apollónt. S a békesség kedvéért odaajándékozta Apollón- nak a csodálatos hang­szert — ettől kezdve ne­vezik Apollónt Lantos Apollónnak. De Hermész sem Járt rosszul,^ szép tisztséget kapott: ő lett a tolvajok istene. S mivel abban az időben elég sok volt a tolvaj, akadt eleg dolga a tolvajok istenének, aki már a bölcsőben az istenek tolvaja volt.. . y

Next

/
Thumbnails
Contents