Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

VIRÁGZÓ TERMELŐSZÖVETKEZETEKET SOMOGYBÁN! A bonnyai Béke Tsz a gazdagodás útján Füstő Lajos tehenész büszkén viseli a »Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó« kitüntetést. Az élenjáró zootechnikai eljárások alkalmazásával az idén a ter­vezett 1800 helyett 2400 liter tejhoza­mot akar elérni tehenenként. Négy hónapja, hogy Frank József elv­társ a párt hívó szavára Budapestről eljött a bonnyai Béke Tsz-be elnöknek. Nem bánta meg: szót ért a tsz-tagság- gal, s így hamarosan felvirágzik a tsz, jómódú lesz a tagság. t Sokat köszönhetnek a Béke tagjai Pe- ♦ rusza László gépállomási kihelyezett Í agronómusnak: az ö tanácsai alapján készítették elő a magágyat és vetették el a magot. A Béke szépen fejlődő nö- ♦ vényei kiválnak az egyénieké közül: bő ♦ termésnek néznek elébe .. . Amióta Filótás Lajos gondozza a tsz sertéseit, a malacelhullás a minimálisra csökkent a tsz-ben. Bátran készítheti az ólat Filótás bácsi a prémium-mala­coknak . .. KÉZFOGAS somodorban Langyos szél bontogatja a fák lombjait, aranyló napfény érleli le­veleit. A vetések úgy nőnek, hogy aki két napig nem látta, az csak megáll a tábla szélén, nem akar hin­ni szemének: Az őszi rozs már kö­tésig ér, a lóhere térdig. S úgy to­lakodnak a dús levelű szálak, hogy szinte szűk nekik a tábla: a szélsők messze kihajolnak a mezsgyére. Te­héncsorda, disznókonda hordónyi hassal ballag hazafelé. Jóllakott-lus­tán pillognak az útszéli, magát kel­lető kövér fűre: hiaba, nem fér több! Május van, május utolja Somodor­ban. EGY ELÉGEDETLEN EMBER Törő Lajos a vetőgépet tisztítja az udvaron. Őszig már nem lesz rá szük­ség. öreg jószág ez, nagyon megkí­vánja az ápolást... Fürge mozdu­latai most lassúak. Képzelete befutja a határban szertefekvő parcelláit. Nem kell nagy megerőltetés, kilenc hold az egész. Hat hold kenyérgabo­na és szemestakarmány, 800 négy­szögöl cukorrépa, 600 négyszögöl burgundi répa. egy kishold lóhere, dohány, cikória s kész. Nincs hely lucernának, zabosbükkönynek, még több kukoricának. Hej, pedig az kellene. Akkor lehetne tartani 3—4 jó tejelő tehenet, hízómarhát, hízó­sertést. Leszerződni rá, az ontja a pénzt. Az államnak is jó, meg neki is haszon. Dehát, nem lehet! Nem és nem, akárhogyan is forgatja ezt a kilenc holdacskát!... Törő Lajosnak szűk már a keret, amelyben apái éltek. Törő Lajos ezért lépett be a tsz előkészítő bi­zottságba. Mikor idáig ér gondolataiban, kép­zelete hirtelen megtáltosodik, alig győzni húzni a gyeplőt. Két-három­száz hold! Egy darabban 20—30 hold cukorrépa, 10—15 hold dohány! Ta­karmánykeverék, amit ilyenkor már lehet silózni. Nagy tábla kukorica, amit akármerről néz az ember, min- denhogy sor: négyzetes vetés. Az igen! Hirtelen felegyenesedik. Füle szinte hallja a karámban röfögő disznókat, a 20—30 tehenet egy sor­ban a jászolnál, ahogy kétpofára eszik a dús zöldet. Az igen, az élet! Lassan fordul, tekintete felemelke­dik: ott, a dombon van a tsz központ­ja. 1200 hold föld egyvégben, 55 mar­ha! Törő Lajos ezért látogat el ma a somodori Alkotmányba.- *• S ezért látogat el a Musza-család, Holler Imréék, Kocza Ferencék. Ök már mind, többekkel bent vannak az előkészítő bizottságban. Ám nemcsak ők nézik ma meg az Alkotmány tisz­tára söpört, frissen meszelt istállóit, pohártiszta földjeit. Ott lesz a falu nagy része. Köztük Fonai Gyula, Ta­kács József, Szőke-Horváth József. Ától Istvánt unokaöccse, Ától Jó­zsef, a tsz fogatcsa hívta meg. S Ától István most összenézi: mit le­het csinálni az ő nyolc holdján, s mit az Alkotmány 1200 kataszterén. Szentgáloskérről hozta el testvéré­nek, Józsefnek a családját. Szóval megy itt a munka, abban nincs hi­ba. Máshol van a baj. Szeme az ud­varra fordul, összeráncolja a hom­lokát. A magtár tövében körül ma­gas csalán. Ez nem maradhat így a tsz-napra! Jobbra-balra fordul: ka­pa után néz: Hogy ez baj? Dehogy! Holnap este nekiáll a tagság, s két óra alatt olyan tiszta lesz az egész belsőség, hogy mákostésztát lehet róla enni. Hanem ... AZ ŰJ HÁZ — MEG AMI HIÁNYZIK ESTI SZEMLE Bogdán Imre, az Alkotmány elnö­ke kint áll az iroda előtt. Nézeget. Ami azt illeti, van is mit. Szemben vele a nagy lóheretábla, mór a ka­szát kívánja. Bele is kezdenek a jö­vő héten. Jobbra, a házak mögül ide­látszik a 45 hold cukorrépa. Megsa- rabolva, kiegyelve. Eleget csodálko­zott mindenki, hogyan tudták hat nap alatt az egyelést megcsinálni. Hogyan? Úgy, hogy a múlt csü­törtökön háromszázan álltak neki (217 tag van). Nem egy tsz-tag el­hozta rokonait. Molnár Lajos például Tóth József fogatos hazafelé bal­lag. Nézi a szép új villanyoszlopokat —1 mérgesen. Egy felé még ki is köp. Na nem azért, nem ellensége ő a kultúrának, sőt! Épp itt a baj, hogy ez az utolsó oszlop. Az új házakhoz már nem vezették fel. 40 új lakás van már a tsz-ben. 40 tsz-család bújt ki az egyszobás, közös-konyhás, nyir­kos vityillóból. Bújna a többi is, de nem kapni építési segélyt. Ö, Tóth József is csak tavaly kapott 17 000 forintot. 25 000-et maga tett hozzá! S most, két hete költözött be a pad- lós, stukatúros, cementlapos házba. Apja, nagyapja, dédapja egész éle­tükön át nem tudtak még egy kuny­hóra sem összekuporgatni. S most ő, a cseléd-ősök szabad unokája egy év alatt kétszobás házat épít... Tóth József most mégis mogorván ballag haza. Hogyne, mikor a vil­lanyt bevezették minden házba az új soron, csak a vállalat nem akarja bekötni. Nem, az istennek sem! Most legszívesebben megszorongatná a nyakát valakinek. Mert össze-vissza lcét-háromszáz méterről volna szó. S akkor vehetne rádiót. A napokban Belépnének — csak törődni kell velük... — Lesz-e az idén bő termés cukorrépából? — Ezzel a kérdéssel álilí toltam oda Pápai István holüádá gazdához és feleségéhez. Csak egy percre egyenesítették ki a kapáláshoz hozzászokott derekukat, s tovább folytal- ták a répa egyezését. y — Lesz, többnek kell lenini, mint tavaly — válaszolt Pápai gazda Er­re már közelebb mentem, beléptem a kiegyelt répasorok közé0 s" ú’y vettem észre, szívesen szóbael egyed n ek az idegennel. — Hány holdon gazdálkodnak, m it tudnak kihozná az egyéni parcel­lából? — kérdeztem. — 1945. óta 5 holdon dolgozgatunk kelten az asszonnyal. Hol job­ban, hol rosszabbul. Közben teheneket ás szereztünk, azóta már kicsit könnyebb. Eldolgozgat a két kis jószág, igaz, egész nyáron, késő őszig megállásuk sincs, de azért télen még tejhez is jutunk — meséli Pápai gazda. Aztán az asszony veszi át a szót: — Úgy próbálunk gazdálkodni, hogy a legtöbbet kihozhassuk a föld­ből. Tavaly is leszerződtünk cukorrá patermelésre, ez is hozott valamit a házhoz. Igaz, kevés termett — a 200 négyszögölön 15 mázsa —, de még­sem kelil a cukorért egész éven át pénzt kiadni. — Az idén többre szánna tanaik? — tettem fel újból az előbbi kérdést. — Legalább mégegyszer annyira — válaszolta. — Nekünk is sokat jelent, hogy a tavalyi 6 forintos má zsámikénti ár helyett az idén 9 fo­rintot fizetnek. Ezért már nem 200, hanem 300 négyszögölön termelünk cukorrépát — mondta Pápainé, mintegy befejezésképpen, mert siet főzni. Pápaimé kapáját én vettem kezembe. Most már együtt haladunk Pá­pai gazdával, és munkaközben beszélgetünk tovább. — Mik a további tervei, mert biztos vannak, igaz, Pápai bácsi? — Dolgozgatok, ahogyan az erőmből télik; a gyerek most múlcik ki a nyolcadikból, majd segít ő is. Az anyjának és nekem is könnyebb lesz. Valamire csak tudjuk, fordítani, hármunk erejét. Itt az alkalom egy újabb kérdésre — gondoltam és máris felteszem: — Mi a véleménye a termelőszövetkezetről? Nem válaszol azonnal, előbb feláll, gondolkodik kicsit. —• Hát én még a két szememmel nem láttam tsz-t, van, aki jónak mondja, van, aki meg rossznak. Ha jó, nem lennék ellene, még kezdemé­nyezném Is. — Nem kezdeményezett a tanács még tsz-látogatást? — Volt ilyen, valívrniiről hallottam, de csak öten-hatan mehettek el, atdiket a tanács kiválasztott. Pedig rajtam kívül még sokan elmentünk volna körülnézni. — Dehát mégis, sckat olvasott, hallott a mi fsz-einkrőL, csak kiaía- kul't magában valamilyen vélemény? — Hát, nem momdcm. Hiszen eleget olvasok róla az újságokban. Azt hiszem, legjobban a tehénállományuk lehet kifejlődve. Ott megad egy tehén 12—14 liter tejet is. idehaza az enyém a kettőt sem adja meg. Csak azcn szoktam gondolkodni, hogy tudnék-e én annyit keresni, hogy az öt­tagú családomat eltartsam. Magyarázatképpen sok példát említettem megyénk tsz-eiből, és rá­mutattam, hogy neki sem kellene me ssze menni, csak a közeli sávolyi Sza­badságba, és saját, szemével meggyőződhetne az elmondottakról. Aztán még szó esett a gépesítésről, a vezetésről, a munkaegység- előlegről és sok másról. Bizonyára Holilédoin sole parasztot foglalkoztatnak ezek a kérdések Pápai gazdán kívül. A tanács vezetőinek, a község kommunistáinak, a já­rási szerveknek módját kellene ejteniük, hogy megnyer jele ezeket a ked­ves, munkaszerető paraszrtcsaládokat. Csak törődni kell velük .;; Kelemen Rózsa \Z AGRONÓMUS TANÁCSA: Ápoljuk a lucernásokat A lucernaszéna értéke elsősorban a kaszálás idejének helyes megvá­lasztásától függ. Minél fiatalabb, érkeztek ide a boltba olyan 1200 fo­rintosak. Milyen jó is lenne. Ilyen­kor csak bekapcsolná és áradna a zene szét a lakásban. Hogy örülné*- nek a kicsik! Igaz, mikor ő gyerek volt, csak hírből hallott a rádióról. Dehát, éppen azért. Ha neki nem lehetett, legyen az övéinek! Mert most már lehet. AZ ASSZONY AZ OKA... Novák János otthon üldögél. Az új szóken, rákönyököl az új asztalra és nézi az új szekrényt. A télen vették ezeket. S Novák János most mérges, de nagyon. Hogyne, mikor ő motor- kerékpárt akart venni. A felesége nem engedte. Nem a bútor miatt, mert attól még maradt pénz. Hanem azért, mert épp akkoriban látott az asszony egy motorszerencsétlenséget. Haj, de el tudná dögönyözni azt az ügyetlen »palit«, aki miatt neki nincs motorja. Éppen most, a tsz- napon! Ahogy a íalu-somodoriak ott álldogálnak az udvaron, ő csak be­pöfögne közéjük. Azck meg néznék, csavargatnák a fejüket, hogy: ez igen, ez a Novák János! Hát igen, így lenne. De beszélhet most már ne­ki az asszony! Ősszel, zárszámadás tatán úgy megveszi azt a motort, mint a pinty! * * * »Hlégedetlenek« az emberek Somo­dorban. A falu-somodoriak amazért, az alkotmányiak meg emezért. S ma, a tsz-napon találkoznak. Kezelnek, elbeszélgetnek. A falusiak közben vizsla szemmel mérik fel a látnivaló­kat. A tsz-beliek meg kicsit büszkén mutatják, Tőlük, az ő elhatáuozásuktól, tet­teiktől függ: hogyan múlik el mos­tani elégedetlenségük —, s hogyan támad újabb és újabb! Hisz oz a fejlődés, az örök fejlődés útja náluk is, meg másutt is. Kunszabó Ferenc annál több fehérjét, keményítőt, vi­tamint tartalmaz. Viszont ebben 33 állapotában tömege igen kevés. A kaszálásnál tehát azt az időpontot keli kiválasztani, mikor a tápérték­tartalom és a mennyiség között leg­kedvezőbb az arány. Ez az idő a vi­rágzás elejére esik. Az egészséges lucerna kaszálása után gyorsan sarjad, ezért a széna összegyűjtéséről, valamint a bog­lyák Iehordásáról időben kell gon­doskodni. A kint hagyott boglyák foltos kipusztulást eredményezhet­nek. A széna letakarítása után a lucer­natáblát a sorok irányában járassuk meg fogassal. A fogasolás feltétle­nül a növényzet fejlődésének meg­indulása előtt történjék, mert kü­lönben a fiatal hajtások letöredezé- sével sok kárt okozhatunk. Az ez évi tiszta vetésű lucerná­sokat feltétlen teljes virágzásban kell kaszálni, még akkor is, ha a gazdát a gyomosodás inkább korai kaszálásra intené. A gyökérzet a virágzás időszakában fejlődik ki legjobban. A teljes virágzásban mindig magasabb tarlót kell hagy­ni, ugyanis a gyökérfejen az oldal­hajtások már a virágzás alatt kez­denek előtörni és ha ilyenkor mé­lyen vágjuk a lucernát, akkor ezek­ben az új hajtásokban teszünk kárt. A hosszú életű lucernás »titka« a fentiekben rejlik. Országszerte igen sok állati kár­tevő lepte ei a lucernásokat. A kár­tevőkkel fertőzött, Ickaszált táblá­kon eredményre vezet, ha a lucerna­tarlót nehéz tövisboronával megjá- latjuk. A tövisborona a kártevők lárváit nagymértékben pusztítja. Amennyiben kaszálás után 3—1 nap múlva lucernabogár és böde talál­ható, úgy azonnal permetezzük a lucernát 1 százalékos Darsinnal, a jobb tapadás végett az oldatot bor- dóilével keverve permetezzük. Ka­taszteri holdanként 220—250 liter óidat szükséges. A permetező ol­dattal legyünk óvatosak, mert erős gyomorméreg! Különös gondot fordítsunk a lu­cerna élősködőinek, különösen az arankának az irtására. Az aranka- foltokat virágzás kezdetéig ie kell kaszálni, zsákban lehordani és el­égetni. A foltok helyét törekkel szórjuk be, petróleummal öntsük ie és gyújtsuk fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents