Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-26 / 123. szám

til L AG PROLETÁR J AI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap-GYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■ am, 123. S' ARA 51 FILLER Szombat, 1956. május 26. Elutasott Budapestről as MDP küldöttsége, amely résztvesz az Albán Munka­párt III. kongresszusán. A küldött­ség vezetője Bata István elvtárs, az MDP Politikai Bizottsága póttagja, honvédelmi miniszter, a küldöttség tagja Suhajda József, a Központi Vezetőség tagja. Június 6-ig meghosszabbították a második ötéves terv irány­elvei tervezetének vitáját Több helyről érkezett kérés stop­ján a Magyar Doíigozók Pártja Köz­ponti Vezetősége a második ötéves terv irányelveinek tervezete feletti vitát június 6-dg meghosszabbitatta, A június 6-a után éatkező -hozzászólá­sokat az irányelvek jóváhagyásáig előreláthatólag nem lehat feldolgoz­ni, ezért ezeket majd a tervjavaslat kidolgozásánál veszik fiigyejtemlbe. A begyűjtési verseny győztesei A Begyűjtési Minisztérium záróközleménye flz Áramszolgáltató Vállalat dolgozóinak bátor helytállása Kaposvárott és környékén pénteken a délutáni órákban heves vihar dúlt. A város külső határában felhőszakadás volt. A zivatar, valamint az elektromos kisülések többhelyütt súlyos zavarokat okoztak az áramszolgáltatásban. Ka­posvár határában 17,33 órakor egy villámlás következtében megszakadt a tizenötezres vezeték. A város vala­mennyi üzeme leállt, és több mint öt­ven falu maradt áram nélkül. A Déldu­nántúli Áramszolgáltató Vállalat dolgo­zói a helyszínen azonnal megkezdték a helyreállítási munkákat. Vecsei József művezető irányításával a szétszakadt vezetéket két órai nehéz küzdelem után sikerült kiépíteni. Vecsei József és mun­katársai a zivatar után bátor helytál­lásukkal több mint 50 üzem és vállalat ipari árammal való ellátását biztosítot­ták. A vihar következtében több villany- oszlop is elégett, amelyeket a vállalat dolgozói ugyancsak röviíj id«m belül pótoltak. A NEMZETKÖZI DEMOKRATIKUS NÖSZÖVETSÉG TANÁCSÜLÉSÉNEK ÜZENETE A VILÁG ASSZONYAIHOZ A Nemzetközi Demokraitiikug Nő- szövetség pekingi 'tanácsülése -a nem­zetközi gyermeknap alkalmából; üze­netet küldött minden asszonynak, anyának, nőszervezetnek, tegyenek meg mindent gyermekük jövőjének biztosi fásáért, a világ békéjéért. Az éves begyűjtési verseny első szakasza április 30-án zárait. A terület utáni beadás tervét min­den megye, a versenyéntékelés alap­ját képező össztérvét pedig 16 me­gye teljesítette, illetve túlteljesítette, s csali három megye maradt el — néhány százalékkal — az előírástól. Az üdéi versenyben elért kima­gasló eredmények alapján- a Minisz­tertanács a vándorzászlót, elismerő oklevelet és a nagyobb összegű pénzjutalmat az első helyezettnek: az I. csoportban Szolnok, a II. cso­portban Borsod, a Hl. csoportban Nógrád megyének ítélte. A megyék további sorrendje: A II. csoportban a 3. helyezett So­mogy. A községek versenyében a II. cso­portban első Buzsák, második So- mogyvár. Az országos helyezést elért járá­sok, városok, községek a begyűjtési miniszter vándorzászlaját, elismerő oklevelét és az ezzel járó pénzjut air- mat kapják. A most következő versenyszakasz- íban (nagy gondot kedfli fordítani a hátralékok felszámolására, a szabad és szerződéses tervek teljesítésére. El kell érni, hogy az alkotmámyün- nepá begyűjtési verseny során a be­gyűjtési össztervet mecsak globáli­san, hanem részleteiben is teljesít­sük, és egyetlen' termelő se legyen hátralékos. Megyénk legjobb öntevékeny művészeti csoportjai II. A BABÓCSAI DISZ-TÁNCCSOPORT A balatonkiliti Dózsa felkészült a tsz-nap méltó megünneplésére A balatonkiliti Dózsa Termelőszö­vetkezet tagjai a tavalyi tsz-naphoz hasonlóan akarnak ünnepelni vasár­nap is. Ezért már jóelőre felkészül­tek a tsz-nap méltó megünneplésére. Legelőször gazdaságukat tették rend­be, elvégezték a legfontosabb nö­vényápolási munkákat. 10 hold cukorrépájukat kiegyel­ték, 10 hold takarmányrépájukat mcgsarabolták. 50 holdas kuko­ricatáblájukon elvégezték a fo­gasolást, 10 hold burgonyát meg­kapáltak. A tsz-nap tiszteletére vállalták, hogy 100 köbméter zöldsilót készítenek. A tsz ifjúsági silózó brigádja ma már végez is ezzel a munkával. A tsz tagjai a község egyéni dolgozó paraszt­jait is meghívták a tsz-napra. Együtt ünnepelnek majd a szomszé­dos ságvári és a nyimi tsz-ek tag­jaival és egyéni dolgozóival is. A tsz gazdaságának látogatása után szem­léltető grafikonokkal is bemutatják a tsz fejlődését, a paraszti élet egye­düli helyes útját. Kultúr- és sport­műsor szórakoztatja majd a látoga­tás után a vendégeket a dózsabeliek- nél. A reggelig tartó táncmulatság még csak betetőzi az előreláthatóan sikeres tsz-napot Balatonkilitiben. Az ifjúsági kulturális seregszemle megyei döntőjén a Csókiesan cí­mű babócsai gyűjtésű népi táncot mutatta be a tánccsoport, a tánc­csoport a megyeszerte közismert babócsai népi együttes kisebb ré­sze, mindössze 14 fiatalból áll. A népi együttes még 1952-ben ala­kult, így egyike a megyénkben legrégebb óta működő együttesek­nek. A négy év alatt községükben minden rendezvényen szerepeltek, sőt önálló műsoros esteket is rendeztek. Az együttes vezetője, Len­gyel Imre pedagógus nemcsak vezeti, tanítja az együttes tagjait, hanem az ő irányításával összegyűjtik és feldolgozzák a község és Babócsa környéke ősi népi hagyományait. Eddig csaknem minden műsorszámuk ily módon gyűjtött táncokból, énekszámokból és népi játékokból állt. A tehetséges és nagyon lelkes, fáradhatatlan fiata­lokból álló csoport igen szép eredménnyel szerepelt az ifjúsági kul­turális seregszemle megyei döntőjén. (MTI-fotó, Tormai Andor fel­vétele.) Színes műsorral várják az igaliak a tsz-napra érkező vendégeket Már kora hajnalban megkezdődik Igaion a tsz-napi ünnepség, a göllei rezesbanda tart zenés ébresztőt. Reg­gel 8 órakor fogadják a kaposvári és a budapesti üzemekből érkező ven­dégeket. Szívesen látják a gadácsi egyéni parasztokat is. A vendégek megtekintik a két termelőszövetkeze­tet, a II. Pártkongresszus és az Al­kotmány állatállományát, istállóit, vetéseit. Lesz mit nézni a hatalmas tábla négyzetesen vetett kukoricán, a cukorrépán, melyet már megsara­boltak, kiegyeltek. Büszkélkedhetnek a II. Pártkongresszus Tsz tagjai ser­tésállományukkal is, melyből 10 da­rabot a kiállításra is elvisznek. Délelőtt 10 órakor lesz az ünnepi beszéd, melyet Gyurisics elvtárs, a II. Pártkongresszus Tsz elnöke tart. Ezután színes műsor következik, mely után közös ebéd lesz. Ebéd után sportműsort rendeznek az iga­liak. Este bál tesz pontot a két tsz kö­zösen rendezett ünnepsége végére. A tahi TUZEP dolgosóitól hirdessük: “I Meddig várjon még Zsigó Lajos luűJliai doilgozó paraszt, hogy az őt megillető cserepet é6 téglát megkapja? Istállójának fala düiledezőfélben van, sürgősen szük­sége volna az építkezési anyagra. Ezért is adott be a kötelezőn felül több mint négy mázsa kukoricát. Miért hitegetik azzal, hogy ékkor jöjjön, akkor jöjjön, végül mégsem adják meg a neki járó 1000 téglát és 600 cserepet? 3 Miért növelik a bürokráciát azzal' is, hogy az általuk ko­rábban kiadott (igazolást nem is­merik el, újabb igazolásokat köve­telnek a tanácstól. Zsigó Lajost egyáltalán nem elégíti ki az olyan válasz, hogy majd jöjjön két hét múlva, akkor megkapja az építke­zési anyagot, ha megkapja... A dolgozó parasztokkal nem le­het foghegyről! beszélni, tanulják meg ezt 'a tahi TÜZÉP dolgozói is.­cA rátarti ß z i gner & e r e n c A selymes-dús anyafüvet húsz kasza vágja. Ketten valamivel ké­sőbb állnak be a rendbe. Nekidől­nek. A kasza villan, a tőben elmet­szett fű szisszenő sóhajjal hanyat­lik le. A Nap csodálkozva áll meg a júniuseleji forróságot remegő táj felett. Az a két hátsó kaszás befog­ja a csapatot, majd lassan, centiről centire megelőzi. A húsz kaszás is észreveszi, miről van szó: erőtelje­sebben cikkan a penge, fájóbban sikkant a fű. A verejték patakokban ömlik a homlokról, de minden el­képzelhető és elképzelhetetlen he­lyen. Ezek azok a percek, mikor az erekben buzgó összes vér mind a fülben dörömböl, mind a szemet akarja kinyomni helyéből. A derék- és karizmok már érzéketlenek: akár tűt is szúrhatsz beléjük. Csak az akarat, az ütemes lendület viszi előbbre a kaszát. A lendület, amely egyre fokozódik... De hiába. A két utóbb beállt elsőnek ért ki a hosszú rét végére. Ott felegyenesednek, ki­húzott ingük aljával megtörlik hom­lokukat. Az öregebb akkor a csa­pat felé fordul: — Ezt csináljátok meg! — S az izmokat szakító percek után hosz- szan, egyenesen nyújtja előre jobb kezével a kaszát..: Amíg a „keresztapám“-ból „hallja maga“ lesz Ez Czigner Ferenc 9 holdas tö- rökkoppányi gazda. E történet ide­jén a Koppán.vvölgye Tsz tagja. A másik: ifj. Czigner Ferenc, aki nagyapja helyeit dolgozik ... Régi dolog ez. Czigner bácsi is csak né­ha, pohár bor mellett beszélgetve emlékszik már vissza rá ..; 53 kora tavaszán 13 csikót válasz­tott le az anyjától. Hátán hordta nekik az abrakot a tsz raktárából. Saját szénáját etette velük, minden szalmáját alájuk almolta. Féltette, óvta őket. S aztán ... aztán a tsz akkori elnöke, Kurdi 4—500 forin­tért elkótyavetyélte őket. Mintha húsából vágta volna ki a fényes- szőrűre felápolt kis jószágokat. Hiá­ba mondta: "Ne adjuk el, cseréljük, frissítsük fel lóállományunkat!« Az elnök rá sem hallgatott. "Maga ne szóljon bele, Czigner!« Azelőtt, míg nem volt elnök, keresztapámnak szó­lította ... Aztán kimarták őket a közösség­ből. A fiát kitiltották. Miért? Mert volt kuláknak a lányát vette el. S ezután apjának sem volt maradása. — Kulákrokonság — mondták. Ked­ve is elment. Kilépett. Régi történet, elmúlt. Ám az em­ber, aki a kaszát félkézzel kitar­totta, megvan. Szakasztott olyan most is, mint volt. Dolgos, szorgal­mas, tudására, erejére, eredményei­re büszke, rátarti. Büszke, rátarti? S van mire? Igen, van. Mikor 53-ban kilépett, csak a 9 hold föld volt. Se ló, se gazdasági felszerelés. Még lószerszám sem. A kilépés után a kukoricatörésnél, ve­tésnél még ott volt. A tagok hívták: "Jöjjön, Feri bácsi, állítsa be ne­künk a gépet«. S ő ment, beállítot­ta. Semmit sem kapott érte, de nem is kéri már. Megvolt, úgy volt, nem jól volt. Hozzálátott, hogy újra felépítse egyéni gazdaságát. Ebben az időben három tehenük pusztult el májmé­telyben. Üres volt a tágas istálló. Fia feleségével, a kuláklánnyal együtt elment a környező állami gazdaságokba dolgozni. Munkásszál­láson laktak, kenyeret ettek hagy­mával. Tavasszal beállítottak a szü­lői házhoz: — Itt van a pénz, apám, vehetünk lovat. — S 54 tavaszán már ismét saját két lóval szántot­tak. Ősszel vettek egy kis tehenet, de nem vált be: felveszi a bikát, de nem fogan. , Most már egy fiatal, 82 éve törzs­könyvezett ágból származó előhasú- juk van. S egy törzskönyvezett, 16 hónapos apaállatnak valót adtak el az államnak 9000 forintért. A pár­ját vásárra viszik, 12 000 forintot számítanak érte. Tavaly 280 négyszögölön 52 má­zsa cukorrépájuk termett. Hogyan? — Úgy, hogy ha nem elég annak a növénynek a négyszeri kapálás, ak­kor megkapáljuk ötször! — mond­ja a barnaarcú, élénk, csillogó fe­keteszemű kis asszony, a kulák meny. — Bizony — bólint hozzá az anyós —, a mi földünk mindig olyan, mint a tükör! Ez kell a ve- teménynek. , A 600 hold versenyre hívja a 9-et — Meg kellene a pétisó! — szól bele az asszonybeszédbe Czigner bácsi. — De már okultunk, hogy mi­kor a szabadbúzát leadjuk, akkor kell igényelni. Ám nem baj, még így sem félek a versenytől! — Mo­solyog egyet, s az üveg után nyúl, hogy újratöltse a poharakat: — Azt mondta most tavaszon Pintér, a Rá­kóczi elnöke (két tsz van a faluban): »•Feri bácsi, versenyezzünk. Kinek lesz tisztább a földje, magának vagy nekünk; kinek lesz több egy holdon, magának vagy nekünk!« Azt mondtam: jó! Meglátjuk. De az én kukoricám már meg van kapál­va, oszt a faluban még senkié. Itt egy kis vita kerekedik. A me­nye ellentmond gyorsan pergő nyelvvel. Az öregnek felvillámlik a szeme: Hogy, hogy?! Akkor a két asszony bebizonyítja: ők kapáltak múlt pénteken, Zsódér Gábor meg szombaton. — Az más — nyugszik meg Czigner bácsi. Egyrészt, mert nem oktalanul szólt közbe a két asz- szony, másrészt, mert végeredmény­ben nem előzték meg a faluban! Mert az nagyon rossz lenne. Meg- ecetesedne az a három pohár bor a gyomorban, amit beszélgetés köz­ben lenyelt. — S a tsz? Csend. Hallgatás. Apa és fia egy­másra pillant, majd az újságíróra, aki jegyzetblokkal, ceruzával ül ott köztük. Végül is a fiú szólal meg: — Nézze, jól tudjuk mi a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeit. (Ö Deb­recenben végzett gazdatanfolyamot.) A gépi művelés, a vetésforgó és a többi. De én azt mondom, ez nem elég. Legtöbbször nem itt fordul meg, hogy rossz tsz vagy jó tsz. Ha­nem az embereken. Fel tud-e korán kelni, mint egyéni korában, vigyáz-e kapáláskor a gyenge növényre, mint a magáéra ... De még ez sem elég. Tudni kell gazdálkodni, a nagyüzem minden előnyét kihasználni. Itt van például a Koppányvöigye Tsz. Van egy darálójuk. A hengert kellene megrovátkoltatni. Kapósban meg­csinálnák. S mégis, két év óta ki­használatlanul porosodik náluk ... Apám már mem egyszer mondta, hogy most ősszel vagy alakítunk többekkel egy új csoportot, vagy a Rákócziba ..; — A verseny majd eldönti! — szól közbe az apja, s egy szigorú tekintetet vet a fiára: mit beszél annyit. És valóban: fölösleges itt már a szó. A tetteknek jött el az ideje. Kunszabó Ferenc Felejthetetlenné tesszük a gyermeknapot Nagy szeretettel készülnek Kapos­várott a gyermeknap bensőséges megünneplésére. Ma este a város üze­meiben, a hivatalokban, vállalatok­nál és intézményeknél megvendége­lik az ott dolgozók gyermekeit. Több helyütt kis műsort is rendeznek. Vasárnap, a gyermeknap reggelén 9 órakor az iskolások a Táncsics gimnázium udvarán, az óvodások pedig óvodájukban gyülekeznek, ahonnan társasgépkotsival) a Pető-, fi-napköziotfhonba, a közös gyüle­kezési helyre szállítják őket. A gim­náziumban és a Petőfi-óvodában meghallgatják Vass Istvánná elv­társnő üdvözlő beszédét. A beszéd után az óvodások cs az általános iskolák növendékei a Vi­rágos-pályára vonulnak. Itt a felvo­nulókat az emelvényen helyetfog- laló pedagógusok, szülők és él tanu­lók fogadják. Délután 2 órakor rolíerversenyt rendeznek a Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban. A legjobb négy versenyzőt meg­jutalmazzák. Rollert, labdát, társas­játékot és töltőtollat kapnak. Dél- a Virágos-pályán szórakozhat­nak a. gyermekek a bábelőadásokon, a Sáfrán-gyerekek kefékpármutat- ványain és a Parragi bűvész-család műsorán. Több sátrat is felállítanak: lesz céllövölde, sporthorgászat, étel­ital árusítás. A kaposvári Óvónőkép­ző növendékei csoportos játékot szer­veznek a gyermekek részére. Az egésznapos műsor este 7 órakor feje­ződik be. FORMÁLÓDIK AZ ÚJ KÖZÖSSÉG Nemcsak az Aranykalász Tsz-ben folyik Jó munka Várdán. Az UJ Már­cius 15-ben is szépen halad a nö­vényápolás. Az Újtelep szegénypa- rasztjaiból alakult tsz tagjai a héten megegyelték mákjukat. A cukorrépát most egyelik. A héten szeretnék be­fejezni — ha az idő engedi —, hogy megkezdhessék a cikória és a kukő- rica első kapálását. A növényápolásben 52 tag öt csa­patban versenyez. A minőségi mun­kát szigorúan ellenőrzi Vicze József brigádvezető és Balázs János elnök. A cukorrépaegyelésben a legjobb eredményt — 130 százalékot — ifj. Stadler Jánosné, Kiss Józsefné, László Józsefné, Fenyő Józsefné és a DISZ- fiatalok közül Ihász József érte el. A hét elején megérkezett a várva várt pétiső: 100 mázsa. Másnap már ki is szórták a gyengébb búzákra és cukorrépára. Egy nap alatt 150 hol­don végezték el a fejtrágyázást. S azóta több Jó májusi esőt kapott a várdai határ. így már igen szép ter­mést vár az Uj Március 15 tagsága. Állataik részére megkapták az is­tálló-kiutalást. Kovács György tag takarítja ki és fertőtleníti, hogy mi­nél előbb egy helyen lehessen a kö­zös jószág. Kedvvel dolgoznak a tagok, mert tudják: mindennek ők látják majd a hasznát ősszel. S közben arra gon­dolnak: ugyan meddig vajúdik még a falu túlsó végén a Virágzó Tavasz? Jobb lenne, ha megnéznék az ő kö­zös munkájukatl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents