Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-13 / 112. szám
Tito elnök kíséretével pénteken éjjel elutazott Párizsbél Meghívták Jugossláviába René Coty-t Párizs (Tanjug). Tito elnök az Élyseé-palotában vett búcsút René Coty francia köztársasági elnöktől és más magasrangú francia személyektől. Búcsúztatására a palotában a többi között megjelentek: Le Troquer, a nemzetgyűlés elnöke, Monnerville, a köztársasági tanács elnöke, Albert Sarraut, a Francia Unió nemzetgyűlésének elnöke, Emile Roche, a gazdasági tanács elnöke, Guy Mollet miniszterelnök, Christian Pineau külügyminiszter, Buru- ges-Maunoury hadügyminiszter, Bae- len belgrádi francia nagykövet, Zeller tábornok, Párizs katonai parancsnoka és más személyek. Jugoszláv részről jelen voltak Tito elnök kíséretének tagjai. Tito elnök és felesége elbúcsúzott a jelenlévőktől, köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. A francia köztársasági elnök fényképalbumot ajándékozott vendégének. Ezután Tito elnök René Coty kíséretében a palota kertjébe ment, ahol a jugoszláv és a francia himnusz elhangzása után a két köztársasági elnök Zeller tábornok kíséretében ellépett az ott felsorakozott köztársasági gárda díszzászlóalja előtt. Közben üdvözlő ágyúlövések dördültek el. Coty köztársasági elnök zártkörű vacsorát adott vendégei tiszteletére. A vacsora után Tito elnök és kísérete elhagyta a palotát és a pályaudvarra hajtatott. A lyoni pályaudvaron Tito elnök búcsúztatására megjelentek: Gane- val tábornok, a francia köztársasági elnök katonai főtitkára feleségével, a párizsi rendőrfőnök és több más közéleti személyiség, valamint a párizsi jugoszláv nagykövetség tagjai. Tito elnök »kék vonata« 22,40 órakor hagyta el a francia főváros pályaudvarát, úton a Rhone völgye felé, ahol Tito elnök szombaton megtekinti a Donzere-Mondragon-i nagy vízierőmű építkezését. A jugoszláv köztársasági elnök és kísérete szombaton a kora délutáni órákban elindult Jugoszlávia felé. Tito jugoszláv elnök hivatalos párizsi tartózkodása során meghívta René Coty francia köztársasági elnököt Jugoszláviába. A francia köztársasági elnök elfogadta a meghívást. A hivatalos látogatás pontos időpontját utólag állapítják meg. Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke fogadta Grősz József kalocsai érseket Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke május 12-én fogadta Grősz József kalocsai érseket. Közölte az érsekkel, hogy a Minisztertanács nem emel kifogást az ellen, hogy elfoglalja a kalocsai érseki széket, valamint, hogy betöltse a magyarországi római katolikus püspöki kar elnöki tisztét. Grősz József kalocsai érsek ez alkalommal a következő nyilatkozatot tette a Magyar Népköztársaság kormányának: »Hálás szívvel lcöszönöm a Magyar Népköztársaság kormányának, hagy nemes gesztussal lehetővé teszi számomra Kalocsára, az érseki székembe való visszatérést és ezzel a jövőt építő munkába való bekapcsolódást. A mélyen átérzett hálához legyen szabad néhány szót csatolnom. A katolikus egyház és a magyar állam viszonyában beállott kedvező fordulat megmutatta, hogy az az irányvonal, amelyet boldogult Czapik Gyula egri érsek elnöklete alatt a magyar katolikus püspöki kar az elmúlt időkben követett, helyes volt. Ezt az irányvonalat főpásztori működésemben fenn kívánom tartani. Arra törekszem, hogy a katolikus ■egyház és az állam közötti jóviszony egyre jobban elmélyüljön. Erre kötelez a püspöki kar és a kormány között 1950-ben létrejött megállapodás is. E célból tőlem telhetőleg támogatni kívánom a kormánynak népünk életszínvonalának emelésére irányuló törekvéseit és intézkedéseit, annál is inkább, mert az egyháznak is' érdeke, hogy hívei könnyebben, jobban, emberhez méltóbb életet éljenek. Én munkása akarok lenni a béke ügyének. Ez akarok lenni az evangélium szellemében és a katolikus egyház fejének, XII. Pius pápának ismételi megnyilatkozásai értelmében is. Annak vagyok a követője, aki programbeszédében azt hirdette, hogy »boldogok a békességesek, mert Isten fiainak hívatnak«, és aki nyilvános működése végén, elfogatá- sa előtt azt mondotta a védelmére kardot rántó Péternek: »Dugd vissza hüvelyébe kardodat, mert mindazok, akik kardot rántanak, kard által pusztulnak el.« Annak vagyok a szolgája, aki evangéliumának alaptörvényévé tette a kettős parancsot: »Szeressétek az Istent, aki közös atyátok, akármilyen a bőrötök színe és akármilyen nyelven beszéltek is, és szeressétek egymást, hiszen a közös Atyában valamennyien testvérek vagytok.« Háborúval nem lehet elintézni semmit, csak mérhetetlen pusztulást és nyomorúságot lehet okozni. A mi nemzedékünknek ezt nem kell bizonyítani. Ezért sürgeti a katolikus egyház feje, XII. Pius pápa és ezért sürgetik száz és százmilliók a fegyverzet csökkentését, a leszerelést, az atomfegyverek eltiltását, a vitás kérdéseknek tárgyalások útján való elintézését, a nemzetközi életben a békés együttélés elveinek érvényesítését. Az emberek békében akamiak élni, az élet és nem. a. halál útján akarnak járni és én hiszem, hogy ezek a száz és százmilliók ki fogják vívni, vagy ki fogják kényszeríteni annak a boldog korszaknak eljövetelét, amelyről Ézsaiás próféta jövendölt: amikor »nemzet nemzet ellen nem emel kardot és nem tanul többé hadviselést«, amikor az öldöklés és pusztítás eszközeit a békés termelő munka szolgálatába állítják. Hűséges fia, engedelmes polgára akarok lenni hazámnak, a Magyar Népköztársaságnak, és erre akarom tanítani, nevelni a rámbízottakat is: hogy a magyar hazának munkás, áldozatkész polgárai legyenek, akik állampolgári kötelességeiket lelkiismeretesen teljesítik. Végül Isten áldását kérem közös munkánkra.« Hogyan kell felélénkíteni a témát? Egyes hollywoodi filmvállalkozók kissé túlzott alkotói szabadsággal »dolgozzák át« a klasszikus müveket. Shakespeare Macbethjé- ből például ultramodern filmet készítettek »Joe Macbeth« címmel. A film hőse egy gengszter. Az utóbbi időben több ilyenfajta filmet mutattak be a latinamerikai országokban. A latinamerikai sajtó feltűnő bizalmatlansággal és gyanakvással fogadta ezeket a filmeket. A Vistazo című chilei lap beszámolt a »Szép Heléna« című új amerikai filmről. Az ember azt hinné, hogy a film ógörög hősökről szól. Azonban minden van benne, csak az nem, ami emlékeztetne az ógörögökre — írta a lap. A film technikailag kifogástalan. A hollywoodi műtermekben készített trójai ló talán még történelmi eredetijét is felülmúlja. Paris azonban inkább hasonlít »egy amerikai egyetemi boyra«, mint ógörög névrokonára. Heléna szintén nem emlékeztet Szép Helénára — írja a chilei lap. A spártaiak a filmen örökké tivornyáz- nak. »A rendező úgy látszik összetévesztette az önmegtartóztató spártai harcosokat a rómaiakkal« — jegyzi meg a lap gúnyos hangon. Ugyanennek a film vállalatnak a produkciójában készült el az »Idegen asszony a városban« című film. Ez egy orvosnőről szól, aki vidéki kisvárosba utazik dolgozni. A szolid hölgy harcot indít a felcser ellen, aki monopolizálni akarja a magánpraxist az egész városban; A film úgy indul, mintha vígjáték lenne, de később, a cselekmény során kegyetlenül meggyilkolnak egy tisztelendőt, aki isten tudja honnét került ide. A rendező úgy akarja megnyerni a latin- amerikai közönség bizalmát, hogy »spanyol nemzeti színezetet« ad filmjének. A szereplőkre spanyol körgallért ölt és a filmben, hollywoodi stílusban, spanyol táncokat járnak. A Metro—Goldwyn—Mayer »Tékozló fiú« című filmje színes ékesszólóan példázza Holywood »történelemhűségét«. Az atyai házat elhagyó tékozló fiúról szóló ősi példázat közismert. A rendező a legagyafurtabb technikai trükkökkel elképzelhetetlenebbnél elképzelhetetlenebb kalandokon vezeti keresztül a tékozló sihedert. A tékozló fiú kalandjaihoz képest Monte Christo kalandjai szinte gyermekjátéknak tűnnek. Nehéz megérteni, mi ez: olcsó zenés komédia, vagy filmszalagra vett utcai karnevál. »Ha a legendabeli tékozló fiú valóban ilyen kalandokon ment volna keresztül és ilyen tetteket hajtott volna végre, minden bizonnyal nem várta volna élete végéig az atyai bocsánatot és nem lett volna méltó arra, hogy bibliai példabeszéd hősévé váljék« — fűzi hozzá a Vistazo. Május 13-án parlamenti választások Ausztriában Bécs (TASZSZ). Május 13-án tartják meg Ausztriában az előrehozott parlamenti választásokat. A választások előrehozásának oka a kormány- koalíció pártjai — az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szocialista Párt — közötti, nézeteltérés. A nézeteltérések tárgya mindenekelőtt azoknak az ausztriai kőolajlelőhelyeknek és olajipari vállalatoknak a sorsa, amelyeket a Szovjetunió az államszerződés értelmében átadott Ausztriának. A választási harcban több kisebb csoport mellett részt vesz a kommunisták és baloldali szocialisták választási tömbje, az Osztrák Néppárt, az Osztrák Szocialista Párt és az úgynevezett »Szabadság Párt«, amely az újfasiszta »Függetlenek Szövetsége« felbomlása után alakult. A kommunisták és a baloldali szocialisták választási tömbje hangsúlyozza, hogy legfőbb célkitűzése a baloldali erők helyzetének megerősítése az osztrák parlamentben. A kommunisták és a baloldali szocialisták azzal a követeléssel indulnak a választásokon, hogy szigorúan tartsák meg az ország törvényesen leszögezett állandó semlegességét, fokozzák Ausztria kereskedelmét a demokratikus tábor országaival. Követelik továbbá a kőolajiparnak és a Szovjetunió által Ausztria rendelkezésére bocsátott vállalatoknak az államosítását. Érdekességek inne n-o nn art A csehszlovák kajakosok készülnek az olimpiára A csehszlovák kaja- kozók és ken/uzók a világ legjobbjai közé tartoznak. Már most, több hónappal az olimpia előtt komoly edzést folytatnak a ^lapátosok«, amint, itt látható is, s a kedvezőtlen időjárás sem akadályozza meg a sportolókat edzésükben: behúzódnak a tanmedencébe. A középső kenuzó Jiri Vbtoner világbajnok. Az indiai magyar követ látogatása Nehru miniszterelnöknél P. Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke ebéden látta vendégül dr. Koós Péter, Uj-Delhi-i magyar követet hazautazása alkalmából. A magyar követ elbúcsúzott a miniszterelnöktől és köszönetét mondott az indiai kormány sokoldalú támogatásáért, amelyben Uj-Delhi-i működése alatt része volt. nemzetközi szemle Válságban az amerikai erőpoiitika E hét elején a szovjet fővárosba érkezik Guy Mollet, Franciaország miniszterelnöke és Christian Pineau. francia külügyminiszter. Számos vezető nyugati kormányférfi után most Franciaország vezetői veszik fel a közvetlen, személyes kapcsolatokat a Szovjetunió vezetőivel, hogy megvitassák a két állam kapcsolatainak új útjait és kicseréljék nézeteiket a nemzetközi politika általános kérdéseiről. Mondanunk sem kell, hogy a nemzetközi helyzet kedvező a találkozó számára. A két-három vagy még inkább a négy év előtti állapotokhoz képest olyannyira engedett már a hidegháború okozta feszültség, hogy az ilyen kormánysíkú kelet—nyugati találkozók mondhatnánk természetesként hatnak. Az egész világ mozgásba lendült az utóbbi esztendőit szovjet békekezdeményezéseinek hatására, tisztul a nemzetközi politika levegője és e tisztultabb légkörben olyan haladás válik lehetővé, amely korábban elképzelhetetlen volt. Jellemző vonása a mostani helyzetnek az is, hogy az a külpolitikai terv, amelyet az Amerikai Egyesült Államok a második világháború után felépített és amelynek megvalósításába igyekezett bevonni az egész nem-kommunista világot, ahelyett, hogy megvalósulna, mind messzebb esik a megvalósulás reményétől. Válságban van az Atlanti Szövetség, válságban a tömbök politikája, válságban az egész amerikai erőpolitika. A szovjet békekezdeményezésekből és a nyugati külpolitika válságából, ebből a két egymással szorosan összefüggő tényezőből alakul ki az a jelenlegi helyzet, amely politikai önvizsgálatra, politikai módosításokra ösztönzi az Amerikával szövetséges nyugat-európai államokat is. Az Amerikával szövetségben álló európai kormányok között a francia kormány egyike azoknak, amelyek külpolitikájukban máris alkalmazkodni igyekeznek a változó körülményekhez. Ismeretes, hogy Mollet is, Pineau is több nyilatkozatban elemezte az atlanti politika helyzetét és arra a következtetésre jutott, hogy a Nyugatnak új utakat kell keresnie, közelednie kell a Szovjetunióhoz, szorosabbra kell fűzni gazdasági és kulturális kapcsolatait a Kelettel. Világos, hogy a Szovjetunió kormánya kedvezően értékelte ezeket az új francia megnyilatkozásokat. Mindez okot ad annak feltételezésére, hogy a mostani szovjet—francia tárgyalásokon a tárgyaló felek számos kérdésben közös nevezőre jutnak és tovább szélesítik azokat az alapokat, amelyeken a Kelet és a Nyugat jövendő kapcsolatai felépülhetnek. Franciaországnak különösen érdeke jó viszonyt teremteni a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal. Azt is mondhatnánk, hogy a francia biztonság igazi érdeke pa- rancsolólag írják elő e kapcsolatok javítását. Hiszen Franciaország egyike azoknak az európai államoknak, amelyek állandó áldozatai voltak az agresszív német militarizmus- nak. Világos, hogy Franciaország érdekei olyan európai rendezést követelnek, amely együtt járna a német agresszió veszélyének végleges felszámolásával. Ebben a Szovjetunió támogatta és támogatja Franciaországot és az egész Európát. Cuy Molle! és Pineau alig két héttel az atlanti Tanács ülésszaka után látogat el a szovjet fővárosba Franciaországnak a nemzetközi helyzetről alkotott bizonyos mértékig újszerű felfogása a tanács ülésén is kifejezést nyert. Pineau külügyminiszter egyike volt azoknak az atlanti külügyminisztereknek, akik a szövetség »megfiatalítását«, korszerűsítését indítványozták, azaz azt követelték, hogy az Atlanti Szövetséget, amelynek eredetileg kizárólag katonai szerepet szántak, alkalmazzák az enyhültebb nemzetközi helyset és a békés egymás mellett élés követelményeihez. Ez az álláspont a mostani ülésszakon még nem juthatott érvényre, mert Dulles amerikai külügyminiszter az új politikát követelők csoportjánál számszerűleg erősebb tábort tudott a régi politika mellett felsorakoztatni. Az ülésszak után kiadott közlemény azonban már tartalmaz utalásokat arra, hogy szükség van a Nyugat részéről békés kezdeményezésekre és elismeri a nemzetközi feszültség enyhülését. Ez maga is pozitívum, hiszen azt mutatja, hogy az Atlanti Szövetség régi politikáját képviselők álláspontja már magán a szövetségen belül is védekezésre kényszerül. Noha a közvélemény még távolról sem felel meg a jobb és minden bizonnyal tovább javuló nemzetközi helyzetnek, feltételezhetjük, hogy az Atlanti Szövetség tagállamai körében is mindinkább nő és végül is túlsúlyba kerül majd azon államok köre, amelyek azt vallják, hogy a béke és a békés egymás mellett élés a nemzetközi kapcsolatok egyetlen járható útja. > Csehszlovák segítség az egyiptomi cipőipar számára Nemrégiben Cseh- y Szlovákiába egyiptomi mérnökök látogattak el, s megtekintették a Gottwaldov-i Svit cipőgyárat. A küldöttség vezetője megállapodott a gyár vezetőségével, hogy rövidesen cseh szakemberek látogatnak el Egyiptomiba, hogy segítségükre legyenek az egyiptomiaknak az új, független cipőipar megteremtésében. Kínai palota Párizsban A párizsi nemzetközi vásár legnagyobb vonzóereje a tűzszínű lampionokkal kivilágított zöldtetejű, pirosfadú > hatalmas kínai palota^ A palota belsejét kiváló ízléssel díszítették, a falakat repkény borítja, a zenélő vízmedencékben vízililiomok és lótuszvirágok. Az épület belső fafaki számos kép van a mai Kínáról: a Sárga-fdlyá gátjairól, az új vasútvonalakról, az Ansham-i autógyár üzemeiről. A termekben kiáUí- itott csodálatos selymek, kínai népviseletek, rakott szoknyák különösen a palota női látogatóit ejtik ámulatba. Óriási szőtt spa- nycüfalakon lótuszok közt dalolnak a pacsirták, büszke pávák hnmbálódzniak rózsaszínű cseresznyefákon. íme, Párizsban a látogató elé tárni az örök Kína::: 1955-ben az Egyesült Államokban kétmillió bűntényt követtek el J. Edgar Hoover, az amerikai F. B. I. igazgatója megállapította, hogy 1955-bcn az Egyesült Államokban több mint kétmillió volt a bűntények száma. Az F; B. I. jelentése szerint minden 73. személy bűntényt követett el. A bűnténynek minősülő támadások száma 124 300 volt. Az 1955. év minden 27 percében erőszakot, minden 9 percében minősített lopást, minden 4 percében gyilkosságot vagy fegyveres támadást és mindéin 2 percében autólopást követtek el'. Az amerikai szenátus pénzügyi bizottsága elfogadta Az atomerő békés felhasználása a Szovjetunióban A New York Pos írja, hogy dr. Wili'arc Libby, az amerikai atomenergia bizottságának tagja magánjellegű nyilatkozatot tett a kongresszusnak, amely szerint a Szovjetunió az atomerő békés felhasználása terén három évi előny- ínyel rendelkezik az Egyesült Államok fölött. Munkástüntetés Londonban Május 6-án közel 10 ezer, a munkáspárthoz tartozó dolgozó vonult fel London utcám. A fedvcraulást követő gyűléseken több szóndk élesen bírálta a kormány politikáját, különösen a külügyi kérdésekben. Nem lehet újságot kapni Olaszországban az Egyesült Államok Az olasz nyomdá- katonai költségvetését, szók május 7-én bér- amely több mint 46 emelést követelő málibárd dollár, ez sztrájkba kezdtek, így másfél mffliárddal több Olaszország egyelőre a tavalyinál'. újság nélkül van.
