Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-13 / 112. szám

Tito elnök kíséretével pénteken éjjel elutazott Párizsbél Meghívták Jugossláviába René Coty-t Párizs (Tanjug). Tito elnök az Élyseé-palotában vett búcsút René Coty francia köztársasági elnöktől és más magasrangú francia szemé­lyektől. Búcsúztatására a palotában a többi között megjelentek: Le Troquer, a nemzetgyűlés elnöke, Monnerville, a köztársasági tanács elnöke, Albert Sarraut, a Francia Unió nemzetgyűlésének elnöke, Emile Roche, a gazdasági tanács elnöke, Guy Mollet miniszterelnök, Chris­tian Pineau külügyminiszter, Buru- ges-Maunoury hadügyminiszter, Bae- len belgrádi francia nagykövet, Zel­ler tábornok, Párizs katonai pa­rancsnoka és más személyek. Jugo­szláv részről jelen voltak Tito elnök kíséretének tagjai. Tito elnök és felesége elbúcsúzott a jelenlévőktől, köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. A francia köztársasági elnök fényképalbumot ajándékozott vendégének. Ezután Tito elnök René Coty kísé­retében a palota kertjébe ment, ahol a jugoszláv és a francia himnusz el­hangzása után a két köztársasági el­nök Zeller tábornok kíséretében el­lépett az ott felsorakozott köztársa­sági gárda díszzászlóalja előtt. Köz­ben üdvözlő ágyúlövések dördültek el. Coty köztársasági elnök zártkörű vacsorát adott vendégei tiszteletére. A vacsora után Tito elnök és kí­sérete elhagyta a palotát és a pá­lyaudvarra hajtatott. A lyoni pályaudvaron Tito elnök búcsúztatására megjelentek: Gane- val tábornok, a francia köztársasági elnök katonai főtitkára feleségével, a párizsi rendőrfőnök és több más közéleti személyiség, valamint a párizsi jugoszláv nagykövetség tag­jai. Tito elnök »kék vonata« 22,40 óra­kor hagyta el a francia főváros pá­lyaudvarát, úton a Rhone völgye fe­lé, ahol Tito elnök szombaton meg­tekinti a Donzere-Mondragon-i nagy vízierőmű építkezését. A jugoszláv köztársasági elnök és kísérete szombaton a kora délutáni órákban elindult Jugoszlávia felé. Tito jugoszláv elnök hivatalos pá­rizsi tartózkodása során meghívta René Coty francia köztársasági el­nököt Jugoszláviába. A francia köztársasági elnök el­fogadta a meghívást. A hivatalos lá­togatás pontos időpontját utólag ál­lapítják meg. Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke fogadta Grősz József kalocsai érseket Hegedűs András elvtárs, a Minisz­tertanács elnöke május 12-én fogad­ta Grősz József kalocsai érseket. Kö­zölte az érsekkel, hogy a Miniszter­tanács nem emel kifogást az ellen, hogy elfoglalja a kalocsai érseki szé­ket, valamint, hogy betöltse a ma­gyarországi római katolikus püspöki kar elnöki tisztét. Grősz József kalocsai érsek ez al­kalommal a következő nyilatkoza­tot tette a Magyar Népköztársaság kormányának: »Hálás szívvel lcöszönöm a Magyar Népköztársaság kormányának, hagy nemes gesztussal lehetővé teszi számomra Kalocsára, az érseki szé­kembe való visszatérést és ezzel a jövőt építő munkába való bekapcsoló­dást. A mélyen átérzett hálához legyen szabad néhány szót csatolnom. A katolikus egyház és a magyar állam viszonyában beállott kedvező fordulat megmutatta, hogy az az irányvonal, amelyet boldogult Czapik Gyula egri érsek elnöklete alatt a magyar katolikus püspöki kar az el­múlt időkben követett, helyes volt. Ezt az irányvonalat főpásztori mű­ködésemben fenn kívánom tartani. Arra törekszem, hogy a katolikus ■egyház és az állam közötti jóviszony egyre jobban elmélyüljön. Erre kö­telez a püspöki kar és a kormány között 1950-ben létrejött megállapodás is. E célból tőlem telhetőleg támogatni kívánom a kormánynak népünk életszínvonalának emelésére irányuló törekvéseit és intézkedéseit, annál is inkább, mert az egyháznak is' érdeke, hogy hívei könnyebben, jobban, em­berhez méltóbb életet éljenek. Én munkása akarok lenni a béke ügyének. Ez akarok lenni az evangélium szellemében és a katolikus egyház fejének, XII. Pius pápá­nak ismételi megnyilatkozásai értelmében is. Annak vagyok a követője, aki programbeszédében azt hirdette, hogy »boldogok a békességesek, mert Isten fiainak hívatnak«, és aki nyilvános működése végén, elfogatá- sa előtt azt mondotta a védelmére kardot rántó Péternek: »Dugd vissza hüvelyébe kardodat, mert mindazok, akik kardot rántanak, kard által pusztulnak el.« Annak vagyok a szolgája, aki evangéliumának alaptör­vényévé tette a kettős parancsot: »Szeressétek az Istent, aki közös atyá­tok, akármilyen a bőrötök színe és akármilyen nyelven beszéltek is, és szeressétek egymást, hiszen a közös Atyában valamennyien testvérek vagytok.« Háborúval nem lehet elintézni semmit, csak mérhetetlen pusztulást és nyomorúságot lehet okozni. A mi nemzedékünknek ezt nem kell bizo­nyítani. Ezért sürgeti a katolikus egyház feje, XII. Pius pápa és ezért sürgetik száz és százmilliók a fegyverzet csökkentését, a leszerelést, az atomfegyverek eltiltását, a vitás kérdéseknek tárgyalások útján való el­intézését, a nemzetközi életben a békés együttélés elveinek érvényesíté­sét. Az emberek békében akamiak élni, az élet és nem. a. halál útján akar­nak járni és én hiszem, hogy ezek a száz és százmilliók ki fogják vívni, vagy ki fogják kényszeríteni annak a boldog korszaknak eljövetelét, amelyről Ézsaiás próféta jövendölt: amikor »nemzet nemzet ellen nem emel kardot és nem tanul többé hadviselést«, amikor az öldöklés és pusz­títás eszközeit a békés termelő munka szolgálatába állítják. Hűséges fia, engedelmes polgára akarok lenni hazámnak, a Magyar Népköztársaságnak, és erre akarom tanítani, nevelni a rámbízottakat is: hogy a magyar hazának munkás, áldozatkész polgárai legyenek, akik állampolgári kötelességeiket lelkiismeretesen teljesítik. Végül Isten áldását kérem közös munkánkra.« Hogyan kell felélénkíteni a témát? Egyes hollywoodi filmvállalko­zók kissé túlzott alkotói szabad­sággal »dolgozzák át« a klasszikus müveket. Shakespeare Macbethjé- ből például ultramodern filmet ké­szítettek »Joe Macbeth« címmel. A film hőse egy gengszter. Az utóbbi időben több ilyenfajta filmet mutattak be a latinameri­kai országokban. A latinamerikai sajtó feltűnő bizalmatlansággal és gyanakvással fogadta ezeket a fil­meket. A Vistazo című chilei lap beszámolt a »Szép Heléna« című új amerikai filmről. Az ember azt hinné, hogy a film ógörög hősök­ről szól. Azonban minden van ben­ne, csak az nem, ami emlékeztet­ne az ógörögökre — írta a lap. A film technikailag kifogásta­lan. A hollywoodi műtermekben készített trójai ló talán még tör­ténelmi eredetijét is felülmúlja. Paris azonban inkább hasonlít »egy amerikai egyetemi boyra«, mint ógörög névrokonára. Heléna szintén nem emlékeztet Szép He­lénára — írja a chilei lap. A spár­taiak a filmen örökké tivornyáz- nak. »A rendező úgy látszik össze­tévesztette az önmegtartóztató spártai harcosokat a rómaiakkal« — jegyzi meg a lap gúnyos hangon. Ugyanennek a film vállalatnak a produkciójában készült el az »Ide­gen asszony a városban« című film. Ez egy orvosnőről szól, aki vidéki kisvárosba utazik dolgozni. A szolid hölgy harcot indít a fel­cser ellen, aki monopolizálni akar­ja a magánpraxist az egész város­ban; A film úgy indul, mintha víg­játék lenne, de később, a cselek­mény során kegyetlenül meggyil­kolnak egy tisztelendőt, aki isten tudja honnét került ide. A rende­ző úgy akarja megnyerni a latin- amerikai közönség bizalmát, hogy »spanyol nemzeti színezetet« ad filmjének. A szereplőkre spanyol körgallért ölt és a filmben, holly­woodi stílusban, spanyol táncokat járnak. A Metro—Goldwyn—Mayer »Té­kozló fiú« című filmje színes ékes­szólóan példázza Holywood »tör­ténelemhűségét«. Az atyai házat elhagyó tékozló fiúról szóló ősi példázat közismert. A rendező a legagyafurtabb technikai trükkök­kel elképzelhetetlenebbnél elkép­zelhetetlenebb kalandokon vezeti keresztül a tékozló sihedert. A té­kozló fiú kalandjaihoz képest Monte Christo kalandjai szinte gyermekjátéknak tűnnek. Nehéz megérteni, mi ez: olcsó zenés komédia, vagy filmszalagra vett utcai karnevál. »Ha a legenda­beli tékozló fiú valóban ilyen ka­landokon ment volna keresztül és ilyen tetteket hajtott volna végre, minden bizonnyal nem várta vol­na élete végéig az atyai bocsána­tot és nem lett volna méltó arra, hogy bibliai példabeszéd hősévé váljék« — fűzi hozzá a Vistazo. Május 13-án parlamenti választások Ausztriában Bécs (TASZSZ). Május 13-án tart­ják meg Ausztriában az előrehozott parlamenti választásokat. A válasz­tások előrehozásának oka a kormány- koalíció pártjai — az Osztrák Nép­párt és az Osztrák Szocialista Párt — közötti, nézeteltérés. A nézetelté­rések tárgya mindenekelőtt azoknak az ausztriai kőolajlelőhelyeknek és olajipari vállalatoknak a sorsa, ame­lyeket a Szovjetunió az államszerző­dés értelmében átadott Ausztriának. A választási harcban több kisebb csoport mellett részt vesz a kommu­nisták és baloldali szocialisták vá­lasztási tömbje, az Osztrák Néppárt, az Osztrák Szocialista Párt és az úgynevezett »Szabadság Párt«, amely az újfasiszta »Függetlenek Szövet­sége« felbomlása után alakult. A kommunisták és a baloldali szo­cialisták választási tömbje hangsú­lyozza, hogy legfőbb célkitűzése a baloldali erők helyzetének megerő­sítése az osztrák parlamentben. A kommunisták és a baloldali szocia­listák azzal a követeléssel indulnak a választásokon, hogy szigorúan tartsák meg az ország törvényesen leszögezett állandó semlegességét, fokozzák Ausztria kereskedelmét a demokratikus tábor országaival. Kö­vetelik továbbá a kőolajiparnak és a Szovjetunió által Ausztria rendel­kezésére bocsátott vállalatoknak az államosítását. Érdekességek inne n-o nn art A csehszlovák kajakosok készülnek az olimpiára A csehszlovák kaja- kozók és ken/uzók a vi­lág legjobbjai közé tar­toznak. Már most, több hónappal az olimpia előtt komoly edzést folytatnak a ^lapáto­sok«, amint, itt látható is, s a kedvezőtlen idő­járás sem akadályozza meg a sportolókat ed­zésükben: behúzódnak a tanmedencébe. A középső kenuzó Jiri Vbtoner világbajnok. Az indiai magyar követ látogatása Nehru miniszterelnöknél P. Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke ebéden látta ven­dégül dr. Koós Péter, Uj-Delhi-i ma­gyar követet hazautazása alkalmá­ból. A magyar követ elbúcsúzott a miniszterelnöktől és köszönetét mon­dott az indiai kormány sokoldalú tá­mogatásáért, amelyben Uj-Delhi-i működése alatt része volt. nemzetközi szemle Válságban az amerikai erőpoiitika E hét elején a szovjet fővárosba érkezik Guy Mollet, Franciaország miniszterelnöke és Christian Pineau. francia külügyminiszter. Számos ve­zető nyugati kormányférfi után most Franciaország vezetői veszik fel a közvetlen, személyes kapcsolatokat a Szovjetunió vezetőivel, hogy megvi­tassák a két állam kapcsolatainak új útjait és kicseréljék nézeteiket a nemzetközi politika általános kérdé­seiről. Mondanunk sem kell, hogy a nem­zetközi helyzet kedvező a találkozó számára. A két-három vagy még in­kább a négy év előtti állapotokhoz képest olyannyira engedett már a hidegháború okozta feszültség, hogy az ilyen kormánysíkú kelet—nyugati találkozók mondhatnánk természe­tesként hatnak. Az egész világ moz­gásba lendült az utóbbi esztendőit szovjet békekezdeményezéseinek ha­tására, tisztul a nemzetközi politika levegője és e tisztultabb légkörben olyan haladás válik lehetővé, amely korábban elképzelhetetlen volt. Jellemző vonása a mostani hely­zetnek az is, hogy az a külpolitikai terv, amelyet az Amerikai Egyesült Államok a második világháború után felépített és amelynek megvalósítá­sába igyekezett bevonni az egész nem-kommunista világot, ahelyett, hogy megvalósulna, mind messzebb esik a megvalósulás reményétől. Vál­ságban van az Atlanti Szövetség, válságban a tömbök politikája, vál­ságban az egész amerikai erőpoliti­ka. A szovjet békekezdeményezé­sekből és a nyugati külpolitika vál­ságából, ebből a két egymással szo­rosan összefüggő tényezőből alakul ki az a jelenlegi helyzet, amely po­litikai önvizsgálatra, politikai mó­dosításokra ösztönzi az Amerikával szövetséges nyugat-európai államo­kat is. Az Amerikával szövetségben álló európai kormányok között a francia kormány egyike azoknak, amelyek külpolitikájukban máris alkalmaz­kodni igyekeznek a változó körül­ményekhez. Ismeretes, hogy Mollet is, Pineau is több nyilatkozatban elemezte az atlanti politika helyze­tét és arra a következtetésre jutott, hogy a Nyugatnak új utakat kell ke­resnie, közelednie kell a Szovjetunió­hoz, szorosabbra kell fűzni gazda­sági és kulturális kapcsolatait a Ke­lettel. Világos, hogy a Szovjetunió kor­mánya kedvezően értékelte ezeket az új francia megnyilatkozásokat. Mindez okot ad annak feltételezésé­re, hogy a mostani szovjet—francia tárgyalásokon a tárgyaló felek szá­mos kérdésben közös nevezőre jut­nak és tovább szélesítik azokat az alapokat, amelyeken a Kelet és a Nyugat jövendő kapcsolatai felépül­hetnek. Franciaországnak különösen érde­ke jó viszonyt teremteni a Szovjet­unióval és a kelet-európai országok­kal. Azt is mondhatnánk, hogy a francia biztonság igazi érdeke pa- rancsolólag írják elő e kapcsolatok javítását. Hiszen Franciaország egyike azoknak az európai államok­nak, amelyek állandó áldozatai vol­tak az agresszív német militarizmus- nak. Világos, hogy Franciaország érde­kei olyan európai rendezést követel­nek, amely együtt járna a német ag­resszió veszélyének végleges felszá­molásával. Ebben a Szovjetunió tá­mogatta és támogatja Franciaorszá­got és az egész Európát. Cuy Molle! és Pineau alig két héttel az atlanti Tanács ülésszaka után látogat el a szovjet fővárosba Franciaországnak a nemzetközi helyzetről alkotott bizonyos mérté­kig újszerű felfogása a tanács ülé­sén is kifejezést nyert. Pineau kül­ügyminiszter egyike volt azoknak az atlanti külügyminisztereknek, akik a szövetség »megfiatalítását«, kor­szerűsítését indítványozták, azaz azt követelték, hogy az Atlanti Szövet­séget, amelynek eredetileg kizárólag katonai szerepet szántak, alkalmaz­zák az enyhültebb nemzetközi hely­set és a békés egymás mellett élés követelményeihez. Ez az álláspont a mostani üléssza­kon még nem juthatott érvényre, mert Dulles amerikai külügyminisz­ter az új politikát követelők cso­portjánál számszerűleg erősebb tá­bort tudott a régi politika mellett felsorakoztatni. Az ülésszak után ki­adott közlemény azonban már tar­talmaz utalásokat arra, hogy szük­ség van a Nyugat részéről békés kez­deményezésekre és elismeri a nem­zetközi feszültség enyhülését. Ez ma­ga is pozitívum, hiszen azt mutatja, hogy az Atlanti Szövetség régi poli­tikáját képviselők álláspontja már magán a szövetségen belül is véde­kezésre kényszerül. Noha a közvélemény még távolról sem felel meg a jobb és minden bi­zonnyal tovább javuló nemzetközi helyzetnek, feltételezhetjük, hogy az Atlanti Szövetség tagállamai köré­ben is mindinkább nő és végül is túlsúlyba kerül majd azon államok köre, amelyek azt vallják, hogy a béke és a békés egymás mellett élés a nemzetközi kapcsolatok egyetlen járható útja. > Csehszlovák segítség az egyiptomi cipőipar számára Nemrégiben Cseh- y Szlovákiába egyiptomi mérnökök látogattak el, s megtekintették a Gottwaldov-i Svit ci­pőgyárat. A küldött­ség vezetője megálla­podott a gyár vezető­ségével, hogy rövide­sen cseh szakemberek látogatnak el Egyip­tomiba, hogy segítsé­gükre legyenek az egyiptomiaknak az új, független cipőipar megteremtésében. Kínai palota Párizsban A párizsi nemzetközi vásár legnagyobb von­zóereje a tűzszínű lam­pionokkal kivilágított zöldtetejű, pirosfadú > hatalmas kínai palota^ A palota belsejét ki­váló ízléssel díszítet­ték, a falakat repkény borítja, a zenélő víz­medencékben vízililio­mok és lótuszvirágok. Az épület belső fafaki számos kép van a mai Kínáról: a Sárga-fdlyá gátjairól, az új vasút­vonalakról, az Ansham-i autógyár üzemeiről. A termekben kiáUí- itott csodálatos sely­mek, kínai népvisele­tek, rakott szoknyák különösen a palota női látogatóit ejtik ámu­latba. Óriási szőtt spa- nycüfalakon lótuszok közt dalolnak a pa­csirták, büszke pávák hnmbálódzniak rózsa­színű cseresznyefá­kon. íme, Párizsban a látogató elé tárni az örök Kína::: 1955-ben az Egyesült Államokban kétmillió bűntényt követtek el J. Edgar Hoover, az amerikai F. B. I. igaz­gatója megállapította, hogy 1955-bcn az Egyesült Államokban több mint kétmillió volt a bűntények szá­ma. Az F; B. I. jelenté­se szerint minden 73. személy bűntényt kö­vetett el. A bűntény­nek minősülő támadá­sok száma 124 300 volt. Az 1955. év minden 27 percében erőszakot, minden 9 percében mi­nősített lopást, minden 4 percében gyilkossá­got vagy fegyveres tá­madást és mindéin 2 percében autólopást követtek el'. Az amerikai szenátus pénzügyi bizottsága elfogadta Az atomerő békés felhasználása a Szovjetunióban A New York Pos írja, hogy dr. Wili'arc Libby, az amerikai atomenergia bizottsá­gának tagja magánjel­legű nyilatkozatot tett a kongresszusnak, amely szerint a Szov­jetunió az atomerő bé­kés felhasználása te­rén három évi előny- ínyel rendelkezik az Egyesült Államok fö­lött. Munkástüntetés Londonban Május 6-án közel 10 ezer, a munkáspárthoz tartozó dolgozó vonult fel London utcám. A fedvcraulást követő gyű­léseken több szóndk élesen bírálta a kor­mány politikáját, külö­nösen a külügyi kérdé­sekben. Nem lehet újságot kapni Olaszországban az Egyesült Államok Az olasz nyomdá- katonai költségvetését, szók május 7-én bér- amely több mint 46 emelést követelő málibárd dollár, ez sztrájkba kezdtek, így másfél mffliárddal több Olaszország egyelőre a tavalyinál'. újság nélkül van.

Next

/
Thumbnails
Contents