Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-29 / 125. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. május 29. NEMZETKÖZI HÍREK A nyugatnémet kohászok 40 százaléka beteg A nyugatnémet szaksaervezeti szö­vetség adatai szerint az utóbbi hó­napokban orvosi vizsgálaton esett át. (több mint egymillió nyugatnémet kohász. Kiderült, hogy a munkások 40 százaléka komoly betegségben szenved. Ezek az adatok arra vallanak, hogy a nyugatnémet kohászati vál­lalatoknál elviselhetetlenek a mun­kakörülmények. Jellemző, hogy az acélöntődéit ben — ahol a legmaga­sabb a profit — van a legtöbb be­teg. És a betegek nemcsak azért sza­porodnak, mert sok a por, a gáz és a gőz az öntödékben. A fő ok — az eszeveszett, leim érit® munkaütem. New York néger gettóiban Mint a New York Times úja, New Yorkban valamivel jobb a né- gerwk helyzete, mint más amerikai városokban, de ott is érvényesüli a durva faji megkülönböztetés. A ma­gántulajdonban lévő házaidban leg­többször nem adnak lakást négerek­nek. Emiatt a négerek, akik általá­ban alacsony keresetűek, kénytele­nek gettókban élni: Haarlemben, Kelet-Bronxban, BrooWyiban. Sok tisztséget nem tölthet be néger. A négerek a vállalatoknál alacsonyabb 'bért kapnak és csak kevesebb szak- képzettséget igénylő munkához jut­nak. Az idős munkásokat az utcára teszik A wiienerneustadti egyeztető ka­mara a napokban a berndorfi álla­mosított vasgyár elbocsátott mun­kásainak ügyét 'tárgyalta. Az elbo­csátottak között van egy öreg eszter­gályos, aki 40 éviig dolgozott az üzem­ben. Három éve hiányzott a nyug­díj korhatár eléréséhez. Az utcára akartaik tennii egy 59 éves munkás­nőt, akinek a nyugdíj korhatár el­éréséhez csak egy éve hiányzik. A gyár igazgatósága »feleslegesnek ta­lált« egy gyermekes özvegyasszonyt, aid a háborúban elvesztette férjét. A tuniszi rendőrség francia terroristákat tartóztatott le A tuniszi rendőrség nyolc francia terroristát, tartóztatott le, akik tu­niszi politikusok elleni merénylete­ket készítettek elő. Tovább erősítik a francia zsoldoscsapatokat Algírban Mint Párizsból jelentik, a követ­kező két hét alatt 25 000 fővel akar­ják megerősíteni az algíri francia zsoldoscsapatokat. 18 párt és egyéb szervezet — így a kommunista párt, a CGT, a keresztény szakszervezet és a »Force Ouvriere« szociáldemokra­ta szakszervezet — képviselői köve­telték a tárgy-aláscfcat Algírral. A nyugatnémet lakossággal fizettetik meg a légvédelmi berendezéseket Azzal kell számolni, hogy 1957-től fogva a lakóházakban kötelezővé vá­lik az óvóhelyéle építése — jelentet­te ki Neumünstenban a bonni la­kásépítési minisztériumból kikül­dött Leutz főkormány,tanácsos. Épí­tési szakértők szerint az óvóhelyek beépítése legalább 10 százalékkal nö­veli a lakbéreket. Amerikai diákok diákcserét követelnek a Szovjetunióval »Főiskoláink hallgatói egyöntetű­en diákcserét követelnek az Egye­sült Államok és a Szovjetunió közt« — írja Hamilton, a Iowa államiban fekvő »Grinne'í College« diáktaná­csának tagja a Chicago Sun and Ti­mes című laphoz intézett levelében. — Az a véleményünk — írja a to­vábbiakban Hamilton —, »hogy a Grinnéli' College csak nyerhet azzal, ha hallgatókat küldhet a moszkvai egyetemre. Ezenkívül hozzá szeret­nénk j árulni a két nagy ország kap­csolatainak megjavításához. Töldbefúródott és Isigyulladt egy lökhajtásos repülőgép az amerikai légierő texasi bemutatóján ELpaso (MTI). Az Associated Press hírügynökség közli, hogy az Egyesült Államok hadseregének és légierői­nek közös bemutatóján egy G-88-H-Sabre mintájú léglökéses va­dászgép a földbefúródott és lángba- borult. A gép pilótája szénné égett. A szerencsétlenség után a légibe­mutatót lefújták. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ülésszaka 1956. május 18—25-áig Berlinben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa (KGST) megtartotta soronlévő ülésszakát. A KGST ezen ülésszakán megvi­tatták a részvevő országok fő nép­gazdaság! ágazatai — nevezetesen a gép-, optikai és műszeripar, a vas- és színesfém-kohászat, a szén-, ás­vány-, olaj- és gázipar, a vegyipar, a könnyűipar, a mezőgazdaság fej­lesztése összehangolásának kérdéseit a következő ötéves időszakra. (1956— 1960.) A KGST ülésszakára az érdekelt országok között egyeztetett javasla­tokat fogadtak el a legfontosabb gé­pek, berendezések, nyersanyagok, fűtőanyagok és élelmiszerek terme­lésének színvonaláról és kölcsönös szállá tásáról. A gépipar, valamint az optikai és műszeripar fejlesztése távlatainak megvizsgálása sarán intézkedéseket dolgoztak ki avégett, hogy a terme­lésnek az országok közti szakosítását kiterjesszék és a további műszaki haladásit biztosítsák. Megvizsgálták a vaskohászat nyers- anyagalapja — a vasérc és a kok­szolható szén bányászata, valamint a 'koksz gyártás — fejlesztésének, to­vábbá a színesfémkohászat nyers- anyaigalapja fejlesztésének kérdéseit. A KGST-ben részvevő országok gaz­dasági együttműködésének fontos szerepet kell betöltenie az európai népi demokratikus országoknak Len­gyelországból szállítandó kőszénnel és a Szovjetunióból szállítandó vas­érccel való ellátásában. A mezőgazdaság fejlesztése távlati terveinek megvizsgálása során figyel­met fordítottak a mezőgazdasági ter­mékek kiváltképpen a szemestermé- oyek termelésének jelentékeny növe­lésére. Szükségesnek ismerték el a kukorica vetésterülete kiterjesztésé­nek biztosítását. Javaslatokat dolgoz­tak ki a műtrágyaipar jelentékeny bővítésére és a korszerű mezőgazda- sági gépek gyártásának továbbfej­lesztésére. A KGST ülésszakán nagy jelentő­séget tulajdonítottak a KGST-ben részvevő országok népgazdasági vil- lamosenengiávail való ellátása kérdé­sének ; munkaprogramot vitattak meg és fogadtak el a részvevő országok közti vi'Uamosenerigia-szállítások 'ki- szélesítését és a Duna vfzierőtartalé- kai komplex felhasználása tervének kidolgozását érintő javaslatok előké­szítésére. Megfelelő határozatokat vitattak meg és fogadtak el a gazdasági és a tudományos műszaki együttműködés terén a munka szervezésének meg­javítására a KGST-ben részvevő or­szágok szakminisztériumai és hivata­lai közti közvetlen kapcsolatok ki- terjesztése útján. Tito elnök 64 éves Május 25-én, Joszip Broz-Titónak, Jugoszlávia elnökének 64. születés­napján a hat köztársaság népeinek és a jugoszláv néphadsereg személyi állományának üdvözletét staféta vit­te el az elnökhöz. Miután az üdvöz­letét átnyújtották az elnöknek, a ju­goszláv néphadsereg stadionjában nagy sportünnepély volt. Tito elnök a stadionban rövid beszédet mondott és kijelentette: Bár ezt a napot születésnapomként ünnepük, úgy gondolom, hogy más nevet kell adnunk neki: fiatalságunk napja, a sport napja, az ifjú nemze­dék napja legyen. Érdekességek inn e n-o mi an Indexen a Pármai kolostor Stendhal világhírű regénye, a -■Pármai kolostor«, amelynek film­változatát nálunk is nagy sikerrel mutatták be, az angol vámhivatal szerint erkölcstelen könyv — írja a Daily Express. Mr. Hugh Thomas, a Foreign Of- fise (angol külügyminisztérium) tisztviselője, hétvégi párizsi utazásá­ból visszatérőben, a vonaton és ha­jón a »Pármai koiostor«-t olvasta. De amikor a doveri kikötőben ki­szállt a hajóról, a vámidrendeitség egyik beosztottja elkobozta a köny­vet, azzal az indoklással, hogy er­kölcstelen. Mr. Thomas a Daily Express ha­sábjain protestál a vámhivatal »bot­rányos magatartása« ellen és meg­jegyzi, hogy a könyvet Angliában klasszikus műnek tartják, melynek angol fordítása minden könyvkeres­kedésben kapható. Amikor a telefonelőfizetőt egy gép helyettesíti Angliában olyan te­lefonkészüléket gyár­tanak, amely maga vá­laszol a hívásra, ha a tulajdonos nincs ott­hon, sőt, ha szükség van rá, feljegyzi a te­lefonáló üzenetét. A telefonközpontból ér­kező hívó jel 10 má­sodperc múlva bekap­csolja a telefonkészü­lékbe szerelt relét, amely viszont műkö­désbe hoz egy mágne­ses beszélőkészüléket. A hívó fél a hallgató­ban hallhatja a vá­laszt, hogy a készülék felveszi az üzenetét (mágneses szalagra). Amikor a felvétel be­fejeződik, a készülék még mindenesetre 6 másodpereiig »figyel«, aztán kikapcsol és szabaddá teszi a vo­nalat. A készülék csak altkor kapcsol ki rög­tön, ha a telefonköz­pont erre jelt ad. A telefonkészülék üze­netfelvevő berendezé­se elég nagy »befoga­dóképességű«, egy egész órára szóló üze­netet fel tud venni. Gyümölcsszárítás légüres térben A kaliforniai egye­tem kutatólaboratóriu­mában eljárást dol­goztak ki őszi- és sár­gabarackok szárításá­ra. A szárítás légüres téliben, a gyümölcs meghagyásához közel­álló hőmérsékleten tör­ténik. Ezáltal a ned­vességet tökéleteseb­ben el tudják távolí­tani, mint a jelenlegi nagyipari módszerek­kel. Az ilyen módon kezelt gyümölcs sok­kal hosszabb ideig el­áll. A hidegben szárított barackok megtartják eredeti formájukat. Ha néhány percre meleg­vízbe teszik őket, ak­kor megduzzadnak és majdnem olyanok lesz­nek mint a frissek.- Ezenkívül izük sokkal inkább megmaradnak; Az ilyen módon szárí­tott gyümölcs súlya jó­val kisebb lesz anél­kül', hogy térfogata is csökkenne. Szemétbe kerültek a ponyvaregények A nyugatnémet if­júsági irodalmi bizott­ság hadjáratot indított a fiatalságot veszélyez­tető ponyvák ellen. A fcraunschweiigi iskola 1000 tanulója követte a felhívást és a birto­kukban lévő ponyva­regényeket az iskola udvarába beálló sze­metes kocsira dobta. ©ÖOOOCIO X'X-X!QOOOOOOO0OO0©OO©O0OOOOOQ0GG'l eOGOGGGGÍ JHoszlwiibél Dulles televíziós nyilatkozata az amerikai külpolitika „felülvizsgálásáról“ Washington (MTI). Dulles ameri­kai külügyminiszter vasárnap egy televíziós interjú keretében nyilatko­zott a külpolitikáról. A többi között kijelentette, szívesen venné »az amerikai külpolitika gondos felül­vizsgálását a küszöbönálló választási ÚJABB RADIOAKTÍV ESŐ JAPÁNBAN Tokio (MTI). Az AP hírügynökség 'beszámol arról, hogy a Tokiótól 160 kilométerrel északra lévő Ucuno- mija-i egyetem tudósai rádióaktív esőt észleltek vasárnap. A magasfo­kú, 2428 geiger-egységű rádióaktivi­tást az amerikai hidrogénfegyver- kísérlettel magyarázzák. A vnukovói repülőtéren két sür­gős csomagot raktak be a Stock­holmba induló első repülőgépbe. Az egyik csomag rendeltetési helye Hollandia» a másiké Svédország volt. A két kis csomag mindössze 100 —106 grammot nyomott. Mindkettő 10—10 ampulla oltóanyagot tartal­mazott. Az érelmeszesedés elleni új szérumot M. Margulisz és A. Sub­ladze szovjet orvosok fedezték fel. Az érelmeszesedéses megbetege­dés (Sclerosis multiplex) gyógyítha­tatlannak tartják, minthogy erede­tét nem ismerik az orvosok. Az ér­elmeszesedés rendszerint a 20-—30 éves férfiak és nők közül szedi ál­dozatait, s a betegei: a legtöbb eset­ben megrokkannak, munkaképte­lenné válnak. kampány alkalmából«. Illlllllllllllllllllllllllllllllllll!lllll!lllllllilll!llllll!llllllllllllll!llllllllll!l!ill!!!lllllllllllll!lllllllll!llíllllll!!lllll!lllllll!!l!llllllllll!:!!lllllll!!l!!lll!!!ll!!ll!ll!l!lli!!llllll!ll!ll!llll!llllll!l llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllülllllllillllHillllHI LUDWIK GORSKI: Öt kitört fog története A Z ÉLETBEN néha egészen rendkívüli dolgok történnek. Figyeljék csak meg az én esete­met. Mielőtt azonban mesémben belekezdenék, futó­lag megemlítem, hogy hosszú éveken keresztül olyas­féle voltam, mint egy mellékvágányra állított vasúti kocsi. Se előre, se hátra. Egyszerűen elfelejtettek, a kutya sem törődött velem. Sajnos, ő sem. Aztán egy szép napon megbotlottam, A lépcsőn. Minden mellékgondolat nélkül. Egyszerűen az tör­tént, hogy lépcsőjárás közben elgondolkoztam. Néha ilyesmi is előfordul velem, holott származásom rend­ben van. Szóval, elestem és kitörtem öt fogamat. És innen kezdődik történetem. Egy olyan mindennapi, szürke kis emberre, mint én vagyok, lehetséges nem felfigyelni, de egy ki- törtfogú embert mindenki észrevesz. így történt, hogy észrevett ö is. Ö, akit én már régóta és alaposan észrevettem. Volt benne valami: a szemében, az alak­jában, a jellemében. En mindez így együtt, egészei alkotott. Én pedig imádom a globális dolgokat. Bizonyára önök is egyetértenek velem abban, hogy öt kitört fog egyszerre nem csekélység. De hát nem mindenkinek. A klinikának például kevés. Hat fognak kell hiányozni ahhoz, hogy pótolják. Nekem csak öt volt. — Doktor úr — mondom —, sem enni, sem mosolyogni nem tudok. Csináljon valamit az ég szerelmére. Nem élhetem le az életemet mosolygás :nélkül. Pont az elölálló fogak, doktor úr... — Bajos dolog — mondja az orvos —, oldalt kellett volna ki­potyogniuk. A viszontlátásra. — A viszontlátásra, mondtam én, kissé szomorúan, de tájékozott an ... Legközelebb tehát már tudni fogom. Legalább hat és lehetőleg oldalt. Elmentem, az igazgatóságra és azt mondtam: Szolgálatban törtem ki a fogaimat. Tisztviselő va­gyok, szolgálati ügyben jártam és közben a lehető leghivatalosabb gondolataim voltak. Az intézmény­nek segítenie kell. Az igazgatóság álláspontja ez volt: — Intézzen beadványt az ügyben. — Köszönöm. Intézek. Intéztem. IDŐKÖZBEN az egyetlen esemény, de ez nagy esemény volt, ránézett a számra Ö is és azt mondta: — Kínos, ugye? — Valóban az — válaszol­tam és majd kiugrott a szívem a helyéről. Még csak az kellett, volna, fogam után a szívem. Négy hét múlva megérkezett a válasz: »Kitört fo­gakat nem terveztek bele a költségvetésbe és nincs hová tenni.« Kissé furcsának találtam a dolgot. Ne­kem hiányzik, és ők nem tudják hová tenni. Úgy éreztem, hogy ez majdnem komikus. De azért nem nevettem el magam. Akkorára már leszoktam a ne­vetésről. Nem állt jól nekem. Pedig kedvem lett vol­na, főleg azért, mivel az osztályvezetőm mellém állt. Az emberek pedig csak a fejüket csóválták, ha találkoztak velem. Az üzemi bizottságban azonban Kakol elvtárs így beszélt: »Üres a kölcsönpénztár. Csak halálesetre van pénzünk. Ha meghalt volna, az valóban egészen más.« Ezzel úgy, ahogy tisztában voltam, az valóban egészen más lett volna. Dehát él­tem, s úgylátszik, nem is hiába. Az üzemi bizottság­ban ugyanis mégiscsak ikitaláltak valamit: írjunk ki neki jutalmat a jutalmazási alapból és kész. A ju­talomból csináltatott fog egyáltalán nem rosszabb a költségvetési fognál. Az igazgatóság a javaslatot el­fogadta, ■p'OGAIMAT hamarosan pótoltattam. De ezzel egyáltalán nem lett vége a dolognak, sőt csak most kezdődött igazán. Uj fogaimat mindenkinek megmutogattam. Meg­tekintette Ö is s ugyanakkor megnézett engem is. De milyen szemekkel! Egyszeriben elöntött a forró­ság. Furcsa dolog ez. Áll az asztalon egy váza évekig, s a világon senki észre nem veszi. Aztán eltörik és mindenki azt mondja: — Kár. Veszel egy ugyan­olyant és akkor valamennyien megállapítják: — Óh, milyen szép. Ilyen vázaéletet éltem azokban a napokban, ami­kor sürgős távirat érkezett az igazgatósághoz: »A kö­zelgő ünneppel kapcsolatban három órán belül te­gyék meg a kitüntetési javaslatokat.« A dolog nem volt nehéz, hiszen az arra érdemesek a jutalmazot- tak listáján szerepelnek. Én is ott szerepelek — a fo­gaimért megjutalmazva. Ünnepség. Szónoklatok. Kitüntetések. Mindenki feszülten figyel. Ö is. Néha rámnéz. Pillantásunk egymásba akad. Ilyen összeakadt pillantások nagy szerepet játszanak az emberek életében és a világ- történelemben. Aztán hamarosan még egy esemény: az én de­rék osztályvezetőm, az a jóságos lélek, aki jogtalan­ságom legkritikusabb napjaiban mellém állt, hirte­len összeesett és meghalt. Sajnos, ilyen dolgok is megesnek, az élet tele van halálesettel. De én még él­tem, s feletteseim is éltek az alkalommal: én, akit fogaim miatt megjutalmaztak, s később emiatt ki­tüntettek, osztályvezetővé léptem elő. Most már senki sem érdeklődött a fogaim iránt, mindenkit globálisan az egészségem érdekelt. Esős napokon a közérzetem felől tudakoltak. És eseményekben most már oly dús életemben elhullajtott fogaim■ még tovább kamatoztak. A juta­lom, a kitüntetés és előléptetés után lakást is kap­tam. Ragyogó kilátással és csempés fürdőszobával. Innen már csak egy lépés választott el a teljes bol­dogságtól. Ez sem késett. Az egyik csodálatosan szép tavaszi napon a parkban, ahol az ágakon szorgalmas fakadásnak indultak a rügyek, kibuggyant belőlem a döntő sóhajtás. Hasonlóan cselekedett Ö is. Pár pil­lanattal később összehangoltuk érzelmeinket. Boldog voltam. Globálisan boldog. AZÓTA IS hányszor, de hányszor gondolko- dóm azon, vajon a boldogság eléréséhez ok­vetlenül szükséges az, hogy az ember kitörje fogait?■ "*'f V"! ­Nagy meglepetést okozott a hír, hogy az egyik észak-franciaországi városkában sikerült meggyógyítani egy érelmeszesedésben szenvedő be­teget. A két és fél esztendővel ez­előtt még tökéletes egészségnek ör­vendő fiatalembernél hirtelen lé­pett fel a betegség, s előbb bal, majd jobb lábát kellett amputálni. Kis idő múlva mindkét kezének uj­jal megbénultak. A betegség hama­rosan szemére is kiterjedt és meg­vakult. Megmaradt végtagjaiban izombénulás következett be. Az or­vosok szétszórt érelmeszesedést (Sclerosis multiplexet) állapítottak meg. A fiatalember barátai számos helyre fordultak segítségért. így a Szovjetunióba is. A szovjet orvosok arra kérték francia kollégáikat, hogy ellenőrizzék a diagnózist. Két hét múlva a fiatalembert beoltották a Moszkvából kapott szérummal... A csodálatos szérum egyik felta­lálója Antonyina Konsztantyinovna Subladze orvosnő, a Szovjetunió Orvosudományi Akadémiája vírus­kutató intézetének munkatársa. Subladze címére a világ minden ré­széről nap mint nap érkeznek leve­lek és táviratok. A kiváló orvosnő a következőket mondotta az új szé­rumról: — A francia, belga, svéd és nor­vég gyógyintézetek átvették új szé­rumunkat és ezen országok gyógy­szeripari cégeivel szerződést kötöt­tünk a szérum nagybani szállításá­ra. A sclerosis multiplex a központi idegrendszer súlyos vírusos megbe­tegedése. Egyelőre ínég nem ismer­nek tökéletes gyógymódot erre a betegségre. Hiszen arról van szó, hogy az izomműködést szabályozó agyidegsejteket kell helyreállítani. Egyelőre a mi szérumunk az egyet­len szer e betegség gyógyítására. Ezért váltott ki ilyen nagy érdeklő­dést. Igyekszünk tökéletesíteni a szérumot és fokozni hatását. A harkovi Mecsnyikov szérum- és oltóanyagintézet ebben a hónapban 5000 ampulla szérumot szállít Bel­giumba. Ezzel Belgium már 14 000 ampulla szérumot rendelt meg. Franciaországba már 4000 ampullát szállítottak. Ezenkívül nyolc ország­ból érkeztek újabb rendelések. O J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents