Somogyi Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-29 / 125. szám
lieúd, 1956. május 29. SOMOGYI NÉPLAP s A Minisztertanács rendelete a kenyérgabona kötelező vetéséről A lakosság kenyérgabona-ellátásának zavartalan biztosítása érdekében a Minisztertanács szabályozta az 1956—57. évi kötelező kenyérgabona- vetést. A rendelet értelmében a termelőknek 1956—57. évre az 1955— 56. évben megállapított vetésterületen kell kenyérgabonát termelniük. Abban az esetben, ha a termelő szántóterülete év közben megváltozna arányosan nő vagy csökken a kenyérgabona vetésterülete is. A kenyérgabona kötelező vetésterv teljesítését a termelők kötelesek a községi (városi) tanács végrehajtó bizottságának bejelenteni. A vetési terv nem teljesítése felelősségrcvonással jár. A DISZ Központi Vezetőség felhívása a júniusi vasgyűjtő hónapra Fiúk és lányok! Diszisták és úttörők! Évek óta nem kis elismerést és megbecsülést szereztetek szövetségünknek vasgyűjitő munkátokkal. A Minisztertanács az elmúlt évekhez hasonlóan ismét hozzánk fordult. Nagy szükség van lelkes munkátokra, .hiszen második ötéves tervünk megvalósításához igen sole nyersanyag kéül Diszisták! Úttörők! A DISZ Központi Vezetőség felhívással fordul hozzátok: járjatok elöl a vasgyűjtésben, vigyétek ismét győzelemre a párt és kormány felhívását! Szervezzetek vasgyűjtő brigádokat, kutassátok fel az elfekvő anyagokait és adjátok át az illetékes gyűjtő szerveknek, hogy azok eljuttassák mielőbb a kohókba. Tekintsétek a vasgyűjtést a diszisták becsületbeli ügyének, ezzel a munkával is erősítjük drága hazánkat, elősegítjük szocialista iparunk fejlesztését. A DISZ végrehajtó bizottságolt szervezzenek versenyt a fiatalok, DISZ-szervezetek és úttörőcsapatok között. A legjobb eredményt elérő szervezeteket a gyűjtőszervekkel közösen jutalmazzák. Dolgozó é6 tanuló fiatalok! Dolgozzatok úgy, hogy melletekre feltűzhessék a kiváló fémgyűjtő jelvényt! Előre a vasgyűjtő hónap sikeréért! Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége Szorgalmas, hivatásszerető begyűjtési megbízott Egymillió forintos tervtúlteljesítés a babócsai olajkutató fúrásoknál Babócsa határában az R—29-es és az R—20-as fúróberendezés dolgozói az év első hónapjaiban a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudták teljesíteni fúrási tervüket. Aprilis'pan és május első két harmadában a két berendezés dolgozói egymással versenyezve olyan eredményeket értek el, amilyenre eddig a kutatófúrásoknál még nem volt példa. Krisztek István és Horváth Ferenc főfúrómester irányításával ez idő alatt egymillió forint megtakarítást értek el a dolgozók. Ezzel a május 25-i értékelés szerint a babócsaiak letörlesztették éveleji adósságukat és több mint százezer forint értékben túl is teljesítették esedékes tervüket. A Rotari 29-es berendezés dolgozói versenyfelhívással fordultak a fúróberendezés dolgozóihoz, hogy a második negyedévi tervüket tíz nappal a határidő előtt fejezzék be. A versenyfelhíváshoz valamennyi babócsai olajbányász csatlakozott. KoraiMi! a Mi magyar {afeldolgozó üzemel A Dunántúli Fűrészek Vállalat barcsi telepe a legrégibb magyar fafeldolgozó üzem. Már a századfor- duíó idején több külföldi államba szállítottak, innen faárut, A több mint félévszázados gyártelepet ez évben jelentősen korszerűsítik. Az eddigi gőzmeghajtás helyett vdűla- mcsenergáa biztosítja majd a gépek üzemeltetését. Az ipari áram vezetékeinek és a transzformátor berendeFolyih a zöldsiló készítése termelőszövetkezeteinkben Az őszi keverékek kaszálása már egész Somogybán megkezdődött és ezeknek a tartósítását is nagy lendülettel végzik egyes termelőszövetkezetekben. Az országoshírű barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai eddig 250 köbméter zöldsilót készítettek őszi takarmánykeverékből a belcsa- pusztad tehenészet részére. Jelenleg a lucerna és lóhere silózása folyik. A megye többi termelőszövetkezetében is hozzálátták a zöldsiló készítéséhez. Az andocsi Sztálin, a so- moigyszcbi Úttörő Tsz-hen már 100— 100 köbméter értékes zöldtakar- mányt tartósítottak. A megyében eddig már 1500 köbméter zöldsilót készítet teli a tsz-ek. zéseknek szerelését a napokban kezdték meg. A több mint egymilliós beruházásból a második negyedévben már tizenegy új gépet állítanak termelésbe. Ezzel a korszerűsítéssel a második negyedévben ötezer kétszobás lakás padlózásához szükséges parkettát gyártanák Barcson. VIRÁGZIK A BÍBOR A napokban a szántóföldi növények közül a meleg időjárás hatására elsőnek a bíbor hozott virágot. A megyében több ezer holdon termesztik ezt a növényféleséget, melyet részben takarmányozásra, részben továbbszaporításra használnak fel. A kivirágzott bíbortáblák a helyenkénti fagykároktól eltekintve jó termést ígérnek. A megye bíborvetésein virágzás után, június első felében kezdik meg a magfogást. Megkezdődön a nagyhalászat a Balatonon A Balatoni Halászati Vállalat dolgozói szombaton — a hosszú tavaszi halászati tilalom után — ismét vízre szálltak. A kora reggeli órákban a siófoki, szemesi, fonyódi, keszthelyi és tihanyi révből tíz motoroshajó in dúlt el az első fogásra. A balatoni nagyhalászat egy hónapig tart. Az 1000 méteres hosszú kerítőhálókba már az első nap több mázsa hal került. Kismárton József, Drávaszen- tes begyűjtési megbízottja jó munkával, a törvényesség és az állami fegyelem megszidárdításá- vaü biztosította, hogy községe minden cúkkíé’eségből túlteljesítette első négyhavi 'begyűjtést tervét. Drávaszenies a felszabadulási versenyszakaszból a járás legjobb községeként került ki. Szorgalma és hivatásszeretete követésre méltó a megye begyűjtési megbízottai előtt. GGOOOOOGOOOOOOOOOGOGGGOOt 8 Minisztertanács határozata az állami szeriek unkájánál egyszerűsítéséről és naftáról 40 új fűkaszálógép állt munkába a földeken A barcsi járásban már öt éve nem volt ilyen jó fűtermés, mint amilyent az idei első fűkaszálás ígér. A járás területén a lóhere- és bíbor- vetések, valamint a a rétek szálasta- karmámy tennéstöbblete több száz vagonra tehető. Hogy a bőséges termés betakarítása zavartalanul folyjék, a napokban negyven új fűkaszálógépet kaptak gépállomásaink. így az idén mintegy ötven géppel vágják a takarmányféleségeket. Azokon a területeken. ahol a gépimunkát alkalmazni lehet, az esetleges esőzések okozta rothadások ellen különböző szénaszárító berendezéseket, többek között svéd ágast állítanak fel. Megkezdték az útszéli, vasúttöltés melletti árkok kaszálását is. A megyében június 10-ig valamennyi közhasználati tértidét fűtermését levágják. A népi demokratikus államunk előtt álló hatalmas feladatok végrehajtását, az új ötéves tervünk sikeres teljesítését, a népgazdaság fellendítését, az életszínvonal emelését, a tudomány és kultúra felvirágoztatását nagymértékben hátráltatja a túlzott központosítás, az állami és vállalati igazgatás sok területén még meglevő párhuzamosság és a nagyfokú bürokratizmus. Egyszerű és gyors ügyintézésért Még mindig kevés és ezen belül is általában csak kisebb jelentőségű kérdésekben döntenek az államhatalom helyi szervei, a tanácsok és nem elég széles a tanácsok által választott végrehajtó bizottságok hatásköre sem. Mindez csökkenti a helyi igazgatási szervek önállóságát és dolgozói felelősségérzetét. Sokhelyütt törvényeinket megsértve, nem vonják be a lakosságot az ügyek intézésébe, nem veszik figyelembe az alulról jövő kezdeményezéseket, javaslatokat, vagyis nem használják ki megfelelően azt a hatalmas erőt, ami a dolgozóknak az államhatalom és államigazgatós munkájába való bevonásában rejlik. Nincs megfelelő jogköre a vállalati igazgatóknak sem. Az államigazgatás megjavítása és egyszerűsítése érdekében a Minisztertanács a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai, az állami hivatalok, intézmények, vállalatok vezetői feladatává teszi, hogy saját hatáskörükben gyakorlati intézkedéseket dolgozzanak ki és foganatosítsanak az igazgatás egyszerűsítése és hatékonyabbá tétele érdekében. Nagyobb jogkör, egyszerűbb szervezet A vállalati igazgatóknak és a tanácsi szerveknek az ügyek intézésében az eddiginél összehasonlíthatatlanul nagyobb jogkört kell adni, emelni kell a vezetés színvonalát. Meg kell szüntetni egyes minisztériumok és országos szervek felesleges, aprólékos beavatkozását a termelés vezetőinek és a tanácsi szervek munkájába. Egyszerűbbé kell tenni az államigazgatási és vállalati apparátusok jelenlegi szervezetét, össze kell vonni a túlzottan tagolt és a párhuzamos munkát végző egységeket és a feleslegeseket meg kell szüntetni. Az állami és vállalati igazgatás munkájának megjavítása, a bürokratikus ügyintézés felszámolása érdekében a minisztériumok, a tanácsok végrehajtó bizottságai, az üzemek és hivatalok készítsenek javaslatot a dolgozók, a legjobb szakemberek, tüdősek bevonásával és haladéktalanul fogjanak hozzá annak megvalósításához. A javaslatok határideje: július 31. A Minisztertanács felhívja a dolgozókat, az állami és társadalmi szerveket, üzemeket és intézményeket, hogy az igazgatás egyszerűsítésével kapcsolatos javaslataikat 1956. július 3l-ig juttassák el az illetékes minisztereknek, országos szervek vezetőinek, vagy illetékes tanácsok végrehajtó bizottságainak. Azokban a kérdésekben, amelyek a miniszterek hatáskörét meghaladják, illetve amelyek más szervek hatáskörét s ügyintézését érintik és egyetértés nem alakult ki, a Minisztertanácshoz kell fordulni. A megyei (fővárosi és megyei jogú városi) tanácsok végrehajtó bizottságának elnökei éljenek a tanácstörvénybem biztosított jogaikkal és forduljanak a Minisztertanácshoz olyan egyszerűsítési javaslataikkal is, amelyeknek elfogadásában köztük és az illetékes miniszterek közölt vita van. A tanácsok munkája és jogköre A Minisztertanács bizottságot hoz létre annak megvizsgálására, miként lehet a helyi tanácsoknál, a tanácsok végrehajtó bizottságainál a kollektív vezetést erősíteni, s hatáskörüket növelni. A bizottságnak 1956. december 31-ig ki kell dolgoznia: milyen intézkedések eldöntése tartozik a tanácsok végrehajtó bizottságai és milyen kérdések eldöntése a tanácsok kizárólagos hatáskörébe. A vállalati igazgatók jogköre A Minisztertanács utasítja a gazdasági minisztereket, hogy vizsgálják felül a vállalati igazgatók jogkörére vonatkozó utasításokat abból a szempontból, hogyan lehetne a vállalati igazgatók hatáskörét tovább bővíteni. A saját hatáskörükben elintézhető módosításokat kötelesek két hónapon belül végrehajtani. A* osztályharc néhány kérdése * A marxizmus—leninizmus azt tanítja, hogy a proletárdiktatúra kivívása, a hatalom megragadása után az osztályharc nem szűnik meg, hanem új körülmények között, új formákat öltve tovább folytatódik. Ezt a harcot a munkásosztály és szövetségesei a kizsákmányolás teljes megszüntetéséért, a szocializmus felépítéséért, s míg létezik a kapitalista környezet, a szocialista építés békés körülményeiért, az esetleges kapitalista támadások visszaveréséért vívják. Hogy ez a harc milyen éles és milyen formákat ölt, mindig az adott konkrét történelmi helyzettől függ. A marxizmus—leninizmusnak éppen az a lényege, hogy nem ismer dogmákat, figyelembe veszi a társadalom fejlődés törvényeit, az élet változásait, az osztály-erőviszonyokat, s ennek megfelelően dolgozza ki a követendő politikát. A proletariátusnak nem érdeke, hogy véres polgár- háborúk és éles osztály-összetűzések sorozatán át valósítsa meg az osztálynélküli társadalmat. Ellenkezőleg, a proletariátusnak az az érdeke, hogy a lehető legfájdalommenieseb- ben, a legkevésbé éles osztály-összetűzések közepette vívja ki hatalmát, s építse fel a szocializmust. Erre figyelmeztetett Lenin is a Magyar Tanácsköztársasággal kapcsolatban 1919-ben: »Abban az államban, amelyben a burzsoázia nem fog ilyen veszett ellenállást tanúsítani, a szovjethatalom feladatai könnyebbek lesznek, munkája során elkerülheti majd azt az erőszakot, azt a véres utat, amelyre Kerenszkij űrék és az imperialisták kényszerítettek bennünket«. A proletariátus harcát s az osztályellenség magatartását befolyásolja a nemzetközi helyzet alakulása, a szocializmus építésében elért eredmények vagy esetleges kudarcok. Ezek a tényezők nem érvényesülnek azonosan a szocialista tábor országaiban, sőt, az egyes országokban *A Szabad Nép május 27-i számából. is más-más élességgel folyhat az osztályharc a szocialista építés különböző időszakában és szektoraiban. Ezért helytelen általános érvényű, a szocializmus építésének egész korszakára vonatkozó tételt felállítani az osztályharc élességéről és formáiról. Márpedig Sztálin ezt tette 1937-ben a központi bizottság plenáris ülésén A pártmunka fogyatékosságairól, s a trockista és egyéb kétkulacsosok felszámolását célzó rendszabályokról című beszédében. Ebben felállította ismert tételét, amely szerint a szocializmus építése folyamán az osztályharc állandóan élesedik; s hogy minél jobban haladunk előre, minél több sikerünk lesz, a kizsákmányoló osztályok maradványai annál inkább folyamodnak majd a harc élesebb formáihoz, nyúlnak a legkétségbe- esettebb harci eszközökhöz. Ez a tétel helytelen volt és ideológiai alapul szolgált a szocialista törvényesség súlyos megsértéséhez. A szocialista építőmunka néhány sajátossága t A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa után különösen világossá vált, hogy a marxizmus—leninizmus alapján mindenütt, minden országban, a szocialista építés minden frontszakaszán konkrétan kell meghatározni a munkásosztály harci feladatait. Ezt kell tennünk nekünk is. Mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a szocializmus építése szempontjából gyökeresen és kedvezően megváltoztak a nemzetközi viszonyok. A szocializmus, mint ahogy azt az SZKP XX. kongresszusa megállapította, világrendszerré vált. Az imperialisták ezt a folyamatot nem voltak képesek megakadályozni és arra sem képesek, hogy a szocialista országokban vagy azok valamelyikében restaurálják a kapitalizmust. Ez természetesen hatással van az osztályellenség hazai képviselőire és maradványaira is. Ezeknek az elemeknek fő reménységük ma is a külső fegyveres beavatkozás. A nemzetközi helyzet alakulása azonban, ha nem is szünteti meg, de mindenesetre lelohasztja reményeiket. Alapvetően megváltozott belső helyzetünk is. A felszabadulás után rögtön kisajátítottuk a földbirtokosokat, s ezt követően fokozatosan a városi kizsákmányoló osztályokat is. Megváltozott az utolsó kizsákmányoló osztály, a kulákság helyzete. Intézkedéseink következtében, s mert sok kulák maga likvidálta gazdaságát, a kulákok túlnyomó része ma már nem rendelkezik a kizsákmányoláshoz szükséges gazdasági erővel. Nincsenek mezőgazdasági nagygépei (traktor, cséplőgép stb.). A saját kezelésükben lévő állatállományuk minimális. A kulákok kiszorítását jellemzi, hogy 1949-ben a mezőgazdaságból származó nemzeti jövedelemnek 13,5 százalékát, 1954-ben pedig már csak 0,7 százalékát termelték. Ma már csak néhány ezer kulákgaz- daság van. Megnehezíti a kulákgazdaságok pontos számbavételét, hogy helytelenül sok középparaszt lculák-elbírálás alá került azzal az indokolással, hogy földjük, aranykorona-jövedelmük, vagy esetleg mind a kettő meghaladja az úgynevezett »kulák határ«-t. A kulákgazdaságot ilyen sematikusan megállapító i-endelet s az ebből fakadó gyakorlat helytelen volt. Nem a holdak száma és aranykorona-értéke tesz valakit kulákká, hanem az, hogy rendszeresen kizsákmányol, hogy jövedelme fő forrása a kizsákmányolás. A kulákságnak egy nagyon kis része ma is folytat kizsákmányolást. Többen közülük például állandó alkalmazottat tartanak, vagy igauzsora, kupeckedés stb. révén jutnak munka nélkül jövedelemhez. Ez azonban a kulákságnak csak töredéke, s nem változtat azon, hogy a kulákok gazdasági és politikai erejét megtörtük. 1949-ben a tőkések és családtagjaik a lakosságnak még 6,6 százalékát tették ki, 1955-ben pedig már csak 0,7 százalékát. Ugyanezekben az években a tőkés szektor részaránya a nemzeti jövedelem termelésében 19,2 százalékról 1,3 százalékra csökkent. Hazánkban tehát már viszonylag kevesen folytatnak kizsákmányolást, s jutnak munka nélkül jövedelemhez (spekulánsok, feketézők, egyes kistőkések és kulák elemek). Fejlődésünk sajátosságai közé tartozik, hogy mivel a proletárdiktatúra viszonylag békés viszonyok között valósulhatott meg, s a polgári demokratikus és a szocialista vívmányokért folyó harc sok tekintetben összefonódott, lehetővé vált, hogy a városi és falusi kispolgári rétegekkel szorosabb szövetségben küzdjünk a munkásosztály hatalmáért, majd a szocializmus építéséért. Lenin azt tanította, hogy az osztályharcnak nemcsak erőszakos, nyílt, elnyomó formái vannak, hanem az oszlályharc formái közé tartozik a szívós politikai nevelő és meggyőző munka, a szövetséges osztályok, az ingadozók megnyerése, a szocialista gazdaság építése. Az osztályharcnak ezek a formái bizonyos körülmények között előtérbe kerülhetnek. E lenini tanítás számunkra különösen fontos, meit hazánkban a fentebb említett külső és belső viszonyok hatására ezeket a formákat jobban lehetett volna alkalmazni. 3 bár e formák érvényesültek is, teljes kibontakozásukat, fokozott előtérbe helyezésüket gátolta, hogy a személyi kultusz következtében teljesen érvényesülhetett Sztálin tétele az osztályharc állandó élesedéséről. E helytelen tétel elfogadása és alkalmazása hazánkban is súlyos hibákat okozott. Táplálta a szektás nézeteket, növelte a középrétegek iránti bizalmatlanságot, eltorzította a kulákok korlátozására irányuló politikánkat, s nálunk is alapul szolgált a törvényesség megsértésére. Előfordult, hogy egyes rendeletek és intézkedések indokolatlanul az osztályharc élesedését okozták, s nem fejlődött megfelelően a szocialista demokratizmus. (Folytatjuk.)
