Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-15 / 90. szám

f st £ PÁRT- ES DISZ-ÉLET * • ____________________ ­___________________________________________________' Mi újság a csurgói járás pártszervezeteiben? „Jól dolgozik as iharost tanács MDP-csoport ja“ — hangoztatják a tanácstagok. Pedig amikor a párt­határozat alapján létrehozták az MDP-csoportot, még nekik is az volt a véleményük, hogy felesleges valami. Molnár József eüvtárs azonban jól irányítja a csoport munkáját, azóta megszűnt a széthúzás a tanácsban, megszilárdult a kommunista tanácstagok egyöntetű véleménynyilvánítása. Rendszeresen megtartják üléseiket. A havonkénti tanácsülés előtt gyakran még kétszer is összeülnek; egyszer, amikor a napirendi pontokban megállapod­nak, másodszor, amikor megtárgyalják a tanácsülés! ueszámcáót. Ezzel a módszerrel nemcsak azt biztosítják, iítgy a kommunisták egyöntetűen foglaljanak állást az egyes kérdésekben, hanem a tanácsülés színvonalának emelését is. lay a tanácstagok előre ismerik, miről lesz szó a tanácsülésen, időben felkészülhetnek hozzászólá­sukra, és sokkal, eredményesebb a község dolgozóinak mozgósítása is. Legközelebb a jövő szerdáin lesz tanácsülés. Már foglalkozott vele a kedd esti végrehajtó bizottsági ülés, ezt megelőzően pedig az MDP-csoport. A tanácsülés előtt még egyszer összeül az MDP-csoport, ekkor már a beszámolót «látják meg, valamint a határozati javas­latot. Az iharcsd tanács MDP-csöpörtjánaik eredményes munkáját sok minden igazolja, például az is, hogy ami­kor a községfejlesztési hozzájárulást tárgyalta a vb, a 10 százalék megszavazása mellett újabb pénzösszeget aján­lottak fel az orvosi rendelő bútorzatának kiegészítésére. A pártszervezet segíti a gépállomás versenyzőit A Csurgói Gépállomás pártszervezetének kezde­ményezésére március elején versenyre hívták a tavaszi tér’/ túlteljesítésére a Marcali Gépállomást. A marca­liak a kihívást elfogadták, mindegyik gépállomás 10 százalékkal túl kívánja teljesíteni tavaszi tervet. A ver­seny elevenné tétele végett a két gépá .omás dolgozói személy szerinti versenyre keitek egymással, emellett egyéni felajánlások is születtek Csurgón. Jól keil igyekezniük a csurgóiaknak, ha biztosítani akarják maguknak az elsőséget, jelenleg ugyan's ők a tizedik helyen állnak, a marcaliak viszont az elsők. Remény van azonban arra, hogy nem maradnak le a versenyben a Csurgói Gépállomás dolgozói. A párt- szervezet segíti a versenyző dolgozókat. Legutóbb pél­dául a pártszervezet javaslatára a gépállomás vezetői úgy döntöttek, hogy minden vezető egy-egy brigádot fokozottabban segít, patronál. Bóka alvtárs, a párttikár is vállalta egy brigád patrcmálását. Ugyancsak a pártszervezet javaslatára megállapod­tak a földművesszövetkezeti boltokkal, hogy mindegyik községben, ahol ibrigádszállás van, a kirakatban elhelye­zik a brigád tíznapi eredményét, a brigád legjobb dol­gozójának fényképét és eredményét szintén kiteszik a kirakatba. A pártszervezet és az üzemi bizottság azzal is segíti a gépállomás versenyző dolgozóit, hogy állan­dóan köztük van. lelkesíti őket a kétműszakcs, az ün­nep- és vasárnapi munkára A XX. kongresszus anyagát tanulmányozzák a Faipari V. dolgozói A Csurgói Faipari Vállalat minden kommunistája ősz óta részt vesz a pártoktatásban. Most ők is az SZKP XX. kongresszusát tanulmányozzák. Egy foglal­kozást tartottak eddig, melynek tapasztalata alapján megállapítható, hogy a hallgatók megfelelően készülnek a szemináriumra. Ezt a nagy érdeklődésen kívül az is elősegíti, hogy a pártvezetőség minden alkalommal jó- előre értesíti a hallgatókat a szeminárkim időpontjáról. Nem kis mértékben hozzájárul a tanfolyam sikeréhez Együd Árpád gimnáziumi tanár, propagandista lelki is­meretes felkészülése, színvonalas szeminárium vezetése. A hersencei kommunisták törődnek a párt ónk íviiliek nevelésével A berzenced pártailapszervezel ck is gyakran bele­estek abba a hibába, hogy elhanyagolták a tag- és tag­jelöltfelvételt. Ez év három hónapjában azonban felszá­molták ezt a rossz módszert, s most tervszerű munká­val biztosítják a rendszeres tag- és tagjeláltf elvételt. Ebben az évben három tagjelöltet és egy tagot vettek fel az alapszervezetek'oen. Számszerűleg nem tűnik nagynak az eredmény, mégis dicséretet érdemelnek az a'apszervezetek. Dicséret illeti őket, mert foglalkoznak a pártcnkivüliekkel, nevelik őket. Dömötör Gyula, az Uj Barázda Tsz tagja tavaly még egyénileg fejezte be az évet, esze ágában sem volt belepni a tsz-be. A tsz kommunistái azonban türelmes szóval meggyőzték Dö­mötör elvtársat, hogy magával, családjával tesz jót, ha belép a közösbe. Megfogadta az okos szót, és mióta alá­írta a belépési nyilatkozatot, egyik példamutató tagja a tsz-nek. A tsz pártszervezete azonban továbbra sem hagyta magára Dömötör Gyulát. A vele való foglalkozás eredményeként Dömötör elvtárs már tagja pártunknak. Kovács István tsz-párttitkár s a párt vezetőség minden tagja sókat foglalkozik a pártonkívüHek nevelésével. Rnnok eredményeként a jövő havi taggyűlésen ismét két felvételét kérő tsz-tag ügyét tárgyalják. Pezsgő pórtélét Ssentmihályhegyen Szentmihályhegyen csak januárban alakult meg a pártszervezet, a népes település kommunistái addig az őrtiiosi alapszervezethez tartoztak. A 11 kommunista azonban úgy látta, eredményesebb pártéletet élhet, ha nem kell minden pár (napra, taggyűlésre, pártoktatásra begyaiogoi.ini örtilosra, ezért alakították meg pártszer­vezetüket. A legrátermettebb embert választották párt- titkárnak: Eperjessy Ernő iskolaigazgatót. Jól gondolták a dolgot a szentmihályhegyiek, azóta pezsgő pártélet alakult ki náluk. Létszámban is gvara- podtak: egy tagot és két tagjelöltet vették fel. Megszer­vezték a pártoktatást is, most a XX. kongresszus anya­gát tanulmányozzák. A tanulásba több pártankívüli is bekapcsolódott. 21 tagja van a szemináriumnak. A szer­da esti első szemináriumon kitűnt, hogy alaposan tanul­mányozzák az anyagot, egész sor kérdés hangzott el a hallgatók részéről a mai nemzetközi helyzetet illetően. Kérdéseik nem maradtak válaszolatlanul: Eperjessy elvtárs nemcsak a kisdiákok között jó pedagógus, kiváló tanítója a felnőtteknek is. Tagjelöltségi idő nélkül... A TAGGYŰLÉS kimondta a ** határozatot: Posta Nándort, a termelőszövetkezet fiatal könyvelőjét tagjelöltségi idő nélkül felveszi párt­tagnak. Megkönnyebbült sóhaj szakadt fel melléből. Végre! Kiáltani szeretett volna, valami ilyet: milyen boldog vagyek! De türtőztette magát. Ar­cáról azonban nem tűnt el az örö­met kifejező mosoly.’ Közben pilla­natok alatt újra megelevenedtek « gondolatában az utolsó napok ese­ményei. Latta magát, amint szüleivel együtt aláírja a belépési nyilatkoza­tot; látta, amint este ott van az Uj Somogy Termelőszövetkezet fer- róhangulatú alakuló gyűlésén. De­hogy is gondolt akkor még arra, hogy könyvelő lesz a tsz-ben — bár igaz, hogy 1950-ben a kirtasi föl dmú vés szövetkezet köny velöje­ként dolgozott, dehát az egészen roásíajta könyvelés volt, mint ami­lyenre itt van szükség. — Olyan egy. szerű tag akart lenni, mint a többi. Fiatal, telve élckedwel, dolgozni akart, akár az állattenyésztésben, akár a növénytermelésben, mindegy, csak dolgozhasson. Az első közgyű­lésen aztán felmerült a kérdés: kit / bízzanak meg könyveléssel? Akkor \ mondta valaki, hogy Posta Nándit. Egy pillanatig csend volt, ót magát is váratlanul érte a javaslat, aztán szinte egyszerre mondta ki a köz­gyűlés, hogy úgy van, jó lesz a Nán­di! S ezzel mindjárt beleegyezését is adta. Ez veit a bizalom első jele. Most meg itt van a második; ez' a bizalmat ettől a hárem, illetve ve­le együtt most már négytagú .kis pártszervezettől kapta, amely párt­tagnak e fcgad’a. Mit kerülgesse, jólesett neki, nagyon jól esett. Alig két harapja történt mindez, s ez :dö alatt egyre több tapasztalat­ra tett szert. Mert sekan nem tud­ják, hegy nem o’.yrn egyszerű dolog ám a könyvelés! Sok csínja-bínja \f van. amit meg kel! tanulni. Igaz, még nem bánnak pénzzel, a munka­egységek is csak most kezdenek gyűlni a munkakönyvecskékben, de azért akad tennivaló bőven. Az első nagyobb munkát az állatok felérté­kelése adta. Pontosan vezetett min­dent, hogy a gazdákat károsodás ne érje, de a szövetkezetei se. Aztán berendezték ezt a kis irodát, amely az ő birodalma lett. Igaz, hogy szeb­bet is el tudna képzelni, debát nem megy minden egyik napról a másik­ra. EgyLlc tsz sem kezdte úgy, hegy mindene meg volt. Hanem maid jö­vőre, akkor már megnézhetik, be­jöhet ide akárki, nem kell mente­getőzni. hogy most alakultak, azért vannak ajtónélküli széki ényben a munkakönyvecskék meg a többi ira­tok. De ha nincs is még ajtaja a szakrénynek, nem baj, sőt így min­denki láthatja, hogy milyen katonás rendben sorakoznak munkacsapatok szerint a kis rózsaszín!edelú köny­vecskék. \iOST ÉPPEN találomra kinyit­‘ * ja az egyiket és azt olvassa: Szabó Ferenc, 10,17 munkaegység tulajdonosa. Mert itt bárki, bármi­kor megtudhatja, hogy hány munka­egysége van. Érdeklődnek is gyak-i ran a tagok, kicsit még űj nekik ilyen módon dolgozni. Sokszor szin­te ízlelgetik a szót: munkaegység. Jólesik kimondani, hogy nekem eny- nyj van, neked meg ennyi. Ilyenkor ő. Posta Nándor megelégedéssel íi- gyeli az embereket, tekintete azt mendja: látod, ebben nemcsak a te munkád, hanem az enyém is p&'.ne van, mert naprakészen vezetem a munkaegységeket. ebből mindig megláthatod, hogyan dolgoztál. De azért is jó ezt így csinálni, mert serkenti a tagokat, olyan vsr- seny/éle alakul ki köztük, hegy ki­nek legyen több egysége. Itt van pl Patak Ferenc, az állattenyésztés» brigád vezetője. kívülről is tudja, hegy 21,5 munkaegysége van. Ö az egyik legtöbbet teljesítő tag a tsz-ben. Persze nem ö az egyetlen szorgalmas ember, hanem szinte mind az. Olyan emberek ők, akik ha véletlenül nem mernek értük, hogy mos* ide vagy oda kell menni dolgozni, maguktól jönnek az irodá­ba és szemrehányóan azt kérdezik: —' Mi az. hát nincs munka? Miért nem szóltok, hogy hova menjek reg­gel? No, a jövőben ilyesmi már nem­igen lordul elő. Itt a nagy munkák ideje, akad majd bőven mindenki- ry'k tennivalója. Meg neki is mit je- gyezgetni. Mert az úgy van, ha so­kasodik a munka kinn a mezőn, so­kasodik a munkaegység itt beim, a tagok könyvecskéjében. Aki nem ismeri a könyvelést, el sem tudja képzelni, hogy milyen szép munka ez. és hogy milyen nagy felelősséggel jár. Tulajdonképpen 83 ember — mert ennyi tagja van a tsz-nck — munkájának gyümölcse van rábízva. De nyugodtan vállalja ezt a felelősség brr.ne megbízhat­nak a tagok. Azért i: nyugodt, mert a brigád vezetők, sőt a munkacsapat- vezetők is megtanultál; mái, hogyan ke i a munkaegysége' kiszámítani, •és pi atcsan. vezetik ki mennyit tel­jesített. aztán hetenként összesítik. Csak úgy nő a bizc’cm a szövetke­zet iránt, ha kinek-kinek az ügyét rendben trrtiák, már pedig a biza­lom egy ilyen fiatal termelőszövet­kezetben igen font'.«. Ejnye, kicsit elgondolkodott, s máris mennyi minden jutott az eszébe, igaz, csak amolyan egyszerű, hétköznapi teendők, de neki mégis nagy dolgok, hiszen az ö kis közös­ségük kezdeti lécesei testesülnek meg benne. S valahogy olyan jól esik gondolatban elkalandozni. De nicsak, mindjárt öt óra, s neki még néhány tagot meg kell látogatnia. *~’YCRSAN fejébe csapja kis ^ bársenysapkájét, felugrik ke­rékpárjára és már el is tűnik az egyik útkcnyarulatnál. Aztán bekö­szönt az első portára: János bátyám hokisp zabot vetünk, várjuk... Vucsák Magda. L EZÁRJUK A VITAT Milyen feladataink vannak az ifjúság nevelésében ? í ■ at héttel ezelőtt, Vass Lajos elvtárs levele nyomán vitát indítottunk lapunkban az ifjúság neveléséről. Vass elvtárs közölte velünk: elhatározta, hogy az ifjú­ság közé megy párlnaunkál végez­ni. Kérte, segítsük hozzá a jó mód­szerek kialakításához, melyekkel közelebb kerülhet üzemének fia­taljaihoz. Úgy gondoltuk, legtöb­bet azzal segíthetünk Vass elv- társnak, ha kérését vitára bocsát­juk, ha nemcsak mi írjuk meg vé­leményünket, hanem az ifjúság nevelésével foglaikozó vezetők vágj: egyszerű dolgozók vélemé­nyének biztosítunk helyet, hogy lapunkon keresztül tanácsot adhas­sanak Vass elvtársnak. És ha viszonylag kevés elvtárs szólt is hozzá olyan értelemben a vitához, hogy javasolja a fiatalok nevelésében náluk már bevált ilyen és ilyen módszerek alkalma­zását, legtöbben azonban megírták elgondolásukat, hogy milyen mó­don lehetne az ifjúsághoz köze­lebb kerülni, ügy véljük, sokat közülük — az adottságokat figye­lembe véve — a gyakorlatban jól lehet alkalmazni. Több hozzászóló — és ezzel nem érthetünk egyet — az ifjúság magatartásában csak a fogyatékosságokat látta meg, azt, hogy gyakran tiszteletlenek a fel­nőttekkel szerűben, könnyelműek stb. Kétségtelen, hogy van még mit faragni az ifjúság magatartá­sán, jellemén, hiszen különben fe­lesleges volna az ifjúság nevelésé­nek feladatairól vitatkozni. De lát­nunk kell azt a sok jó kezdemé­nyezést, azt a követésre méltó lel­kesedést is. amely az ifjúságot egy-egy feladat végrehajtásában jellemzi. Gondoljunk az üzemek ifjúsági brieádjaira, a termelőszö­vetkezeti ifjúsági munkacsapatok­ra vagy az élenjáró ifjú traktoro­sokra, az ő kiemelkedő eredmé­nyeiknek híre nemcsak a megyé­ben, de sokszor még az országban is futótűzként terjed. 2? zek a fiatalok lennének ja­*-i láthatatlanok? Nem, erről szó sincs. Fiataljaink, köztük a Somogy megyei fiatalok is biztosí­tékot adtak eddigi munkájukkal, hogy lehet számítani rájuk, bizto­sítékot adtak, hogy bennük lássuk eddigi munkánk, építésünk lelkes továbbfolytatóit. És még egy, ami nagyon fontos: ne általánosítsunk mindjárt egy fiatal magatartásá­ból, ne vonjuk le mindjárt azt a következtetést, li?. egy fiatal tisz­teletlen valakivel, hogy olyan a többi is. Nem ez jellemző elsősor­ban a mi ifjúságunkra, hanem a becsületes munka, a bátor szóki­mondás, az emberek szeretete. Persze vannak még hibák ma­gatartásukban. Ezeket a hibákat kel! nekünk lefaragni. Nekünk — és nemcsak nekem. Igaza van Nagy Mihály elvtárs DlSZ-propa- gandistának, aki a vitában azt fej­tegette, hogy a fiatalokat nem elég otthon, vagy csak a DlSZ-bzn nevelni. Az ifjúság nevelése az ott­honnal kezdődik, az iskolával és az élettel folytatódik. De végső so­ron mégis az otthon, a szülői neve­lés ad alapot ahhoz, hogy a 'fiatal milyen irányban hajlik könnyeb­ben. Éppen ezért nagyon fontos — mint ahogy ezt Szönyi István, a zákányi általános iskola tanára is írja —, hogy a szülői és az Iskolai nevelést pontosan összehangoljuk. A fiatal odahaza ugyanolyan meg­világításban halljon dolgokat, mint az iskolában, ellenkező esetben tö­rés áll be fejlődésében, maga sein v __________________________________ tu d helyes álláspontra helyezked­ni. Egyetértünk azokkal az elvtár­sakkal. akik a vita során hangsú­lyoztál;, hogy csak az a vezető ke­rülhet közel az ifjúsághoz, aki személyes példamutatásával is bát­ran oda mer állni a fiatalok elé, vagyis ahogy mondani szokták: nem a vizet prédikálja és a bort issza. ¥/■ evés szó esett a vitában a lJISZ-ról. Igaz, hogy a DISZ nem kizárólagos felelőse az ifjúság nevelésének, de nagyon so­kat segíthet és kell is segítenie. Ezt most már egyre több pártszer­vezet felismeri, ennélfogva figyel-. inét mindinkább a DISZ-rc irá­nyítja. De DISZ-szervczcteinknek tovább kellene menni egy lépéssel, el kellene érniük, hogy az a sokat, hangoztatott mondás, hogy »szóra­kozva neveljük a fiatalokat«, ne csak az értekezletek beszámolóiban vagy felszólalásokban kapjon he­lyet, hanem a valóságban, a DISZ mindennapi munkájában. A DLSZ- vezetöknek több kezdeményezéssel kellene fellépniük. Több érdekes programot kellene beiktatni szer­vezetük életébe ahhoz, hogy a tánc­cal egybekötött kis előadásból ne csak a tánc keltse fel a fiatalok érdeklődését, hanem vele párhu­zamosan az előadás is. Természe­tesen ezt a fiatalok egymagák, a pártszervezet és a gazdasági veze­tők segítsége nélkül nem tudják megoldani. De ha megvan a köl­csönös jó kapcsolat a pártszerve­zet és a DISZ között, sokkal köny- nyebben mennek a dolgok. Kár, hogy a barcsi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetből nem kapcso­lódtak be a vitába, pedig ott az elvtársak a pártszervezet közbelé­pésére már a legjobb úton halad­nak a fiatalok nevelésének megol­dáséban. Összegezve az eddigieket: nem lehet kidolgozni az ifjúság neve­lésének egy általános sémáját, ha ezt tennénk, a legnagyobb hibát követnénk cl. De ismerve a fiata­lok magatartását, kisebb-nagyobb jellembeli fogyatékosságait, min­den jó vezetőnek tudnia kell. hogy mikor, milyen módon közeledjék a fiatalokhoz. Egy azonban biztos, és erre a Központi Vezetőség if­júságról szóló határozata felhívja a figyelmünket: »Az ifjúság között folytatott nevelőmunkának arra kell irányulnia, hogy az Ifjúságot minél inkább bevonja a szocialista építésbe. Ez az ifjúság nevelésé­nek legfontosabb célja, s egyben legfontosabb eszköze is«. égül még néhány szót a vi- ’ tiban részvevőkre!. Nem tudjuk elképzelni, mi lehet az oka annak, hogy olyan ifjúsági veze­tők, mint a Megyei DISZ Bizott­ság funkcionáriusai, járási DISZ- iitkárok, a járási pártbizottságok vezetői, akiknek nemcsak felada­tuk. hanem hivatásuk is az ifjú­sággal való foglalkozás, lávoltar- tettúk magukat a vitától. Bedig őszintén szólva, amikor elindítottuk a vitát, abban bíztunk, hogy ezek az elvtársik — tekintve, hogy többéves gyakorlatuk van az ifjú­sági munkában — hozzászólásuk­kal segítik mindazokat, akik töb­bek között tőlük is őszinte segít­séget vártak. Sajnáljuk, hogy ez nem így történt. Ezen azonban most már nem lehel változtatni. Eddig csak vitatkoztunk az ifjúság nevelésének feladatairól, most azonban a tetteken van a sor. ___________________________________i Megjelent a Társadalmi Szemle legújabb száma A Társadalmi Szem’e márciusi I számának vezércikke az SZKP XX. ] kongresszusának történelmi jelentő­ségét méltatja. Lac-zkó György a reakciós erők fe­lett aratott 19-lC-os márciusi győze­lem tízéves évfordulója alkalmából a párt ezidőben folytatott harcát mu­tatja be. Cukor György cikke a gép­ipar műszaki fejlesztésének néhány gazdasági feltételét tárgyalja. Erdei Ferenc tanulmányának címe »A tu­domány és technika forradalmasító hatása a mezőgazdaságban«. Fcgra­si Béla írása az atomfizika és az atomenergia felszabadításául; filozó­fiai kérdéseivel foglalkozik. Hao Te-csing cikke a kínai mezőgazdasá­gi szövetkezeti mozgalomról szól. A Szemle rovatban a vezetőség- választó taggyűlések tanulságairól Nemes Frigyes, a városok időszerű kérdéseiről Berényi Sándor, könyv­kiadásunk irányáról és feladatairól Szalai Sándor, a Szovjetunió, vala­mint az Amerikai Egyesült Államok és Anglia közötti mezőgazdasági kül­dött ségcseréröl Kelemen Zoltán ír.

Next

/
Thumbnails
Contents