Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-15 / 90. szám

2 HOMOGYI Nm,*p Vasárnap, 1956. április 15, KÉT GEPPEL „a szakma kiváló dolgozója“ cím felé 21 éves. 1953. óta szakmunkás. Most már két gépen dolgozik 109—110 szá­zalékos teljesítménnyel. A Könnyű­ipari Minisztérium ifjúsági versenyé­ben második lett. Ez a pár mondat is elég ahhoz, hogy elismeréssel adózzunk Szabó Júliának, a Textilmüvek gyűrüsfonó- hőjének. — Hogy milyen boldog voltam, ami­kor megtudtam, hogy az országos versenyben második lettem, azt nem is tudom kifejezni — mondja sugárzó arccal. — Először azt hittem, hogy nem igaz, hiszen nem is olyan kiváló a teljesítményem. Csak mikor az el­ismerő oklevelet megkaptam, hittem el, hogy valóban én lettem a máso- dilc. Nem könnyű a gyűrűsfonóban két gépen dolgozni. Legtöbben, még az idősebbek is, egy, esetleg másfél gé­pet kezelnek. Szabó Júlia minimális selejttel dolgozik a két gépen. Állan­dóan jár a gépek között, kötözi az elszakadt szálakat, tisztítja a gépet, kicseréli az üres orsókat. Nagyon sze­reti szakmáját. Neve most is legfelül van a versenytáblán. Legutolsó ered­ménye 109,5 százalék. — Az április 4-i versenyben a leg­nagyobb jutalmat én kaptam az üzemtől: egy rádiót — mondja nem kis büszkeséggel. — Legközelebbi vágyam? Szeret­ném elérni a szakma kiváló dolgozó­ja kitüntetést — mondja. Ahhoz pedig hatszor kell elérni a kiváló dolgozó címet. Szabó Júlia bi­zakodva és határozottan válaszolja: — A fele már megvan, és arra tö­rekszem, hogy három hónap múlva a szakma kiváló dolgozója legyek. Ez a határozott hang, az ügyes ujjak mozgása és a nagy akarat biz­tosíték arra, hogy Szabó Júlia hama­rosan biiszkélkedhetik ezzel a kitün­tetéssel is. Könyveladási napok Az ország valamennyi földműves­szövetkezeti boltja április 29. és má­jus 6. között könyveladási napokat rendez. Ebből az alkalomból a föld­művesszövetkezetek dolgozói, veze­tőségi tagjai felkeresik a családokat és a magukkal vitt könyveket ismer­tetik. A könyveladási napokon hét megyei szövetség az országos Föld­művesszövetkezeti Tanács közremű­ködésével műsoros irodalmi esteket rendez, ahol neves íróink beszámol­nak m unkájukról; MIRE JO EGY ROSSZ — avagy: gépesített önköltségemelés a tanácsi téglagyárakban 1955-ben nagymértékben gépesítet­te téglagyári üzemeit a Somogy me­gyei Bánya- és Ép át őany ági pari ES Átlamunk több mint másfékndllilió forintot fordított korszerűsítésre és segítette elő a dolgozók nehéz testi munkájának megkönnyítését. A gépesítés pedig magasabb termelé­kenységet, alacsonyabb önköltséget eredményez. Ezt mondja a logika, ezt igazolja az általános gyakorlat. Nem így a Somogy megyei Bánya- és Anyagipari Egyesülés gyakorlata. Itt ugyanis a gépesítés ellenére 1955- ben a tégla előállítási ára ezrenként majdnem 14 forinttal többe került, mint 1954-ben. Elgondolkoztató szá­mok ezek. Egy üzem, amely a gépe­sítés ellenére magasabb önköltség­gel dolgozik. Vajon hol itt a hiba? CSAK A TERVNÉL...? A tervezésnél — mondják az üzemben, sőt ezt mondja a felettes szerv, a megyei tanács ipari osztá­lyának revizora is. Rossz tervszámo­kat, teljesíthetetlen önköltségtervet kapott a vállalat. Kétségtelen, ebben az indokolásban van igazság. A me­gyei tanács nem reális önköltségi tervet adott a vállalatnak. A hely­telen tervezés további hibák forrása lett. Mert ha egy vállalatot túlzott követelmények elé állítanak, ha túlságosan feszített, teljesíthetetlen tervet kap, akkor a terv elveszíti mozgósítási erejét, a gazdasági ve­zetők azt mondják, így se, úgy se tudjuk teljesíteni a tervet. Ez a ké­nyelmes álláspont szüli a további bajokat, nehézségeket, aminek kö­vetkezménye, hogy a vállalat saját rossz munkájával is tetézi a terve­zés okozta nehézségeket. Ez történt a Bánya- és Anyagipari ES eseté­ben is. DRÁGÁBB vagy nem drAgAbb a tégla? Ha a vállalat nem is tudta volna a téglát az előírt költséggel előállí­tani, nagyobb gondossággal, jobb munkával csökkenthétté volna az önköltséget, s akkor ma nem lenne a tégla önköltsége magasabb, mint egy évvel ezelőtt volt. Igaz ugyan, hogy a vállalat főkönyvelőjének igen meglepő kijelentése szerint a tégla a gépesítés után sem kerül többe, mint azelőtt. Mérlegbeszámo­lójában azonban ennek éppen az ellenkezőjét állítja és ott mutatja ki az ezrenkénti 13,30 forint költség- többletet. Tehát a gépesítés után mégis csalt drágább lett a tégla! BÍRSÁG, kaikat, raktár­hiány? A hibás tervezés még nem ok a tégla önköltségének emelkedésére. Tudlak volna olcsóbban termelni, csökkenthették volna az önköltsé­get. Ha helyesebben gazdálkodnak nem kelleti; volna 164 000 forint kamatot és bírságot fizetniük, na­gyobb gondossággal, ellenőrzéssel a 85 000 forintos raktárhiány is elke­rülhető lett volna. MIÉRT MAGAS AZ ANYAGKÖLTSÉG? De anyagfelhasználásuk sem indo­kolt. Anyagköltségként a tervezett összeg majdnem kétszeresét használ­ták fel. Azt mondják, a tervszám nem volt elég. Ez igaz. De vajon je­lentheti ez azt, hegy nyakló nélkül túl lehet lépni a megállapított Kere­tet? Szlálinvárosból például hatal­mas mennyiségű szénport hozattak a tégla égetéséhez. A szénpor meg­érkezett, csak éppen a gyártmány, a tégla minősége nem lett megfelelő, ezért még mindig ott porlad a ren­geteg szénpor a különböző tégla­gyárakban. A feleslegesen vásárolt elfekvő árule megnehezítették pénzgazdálko­dásukat. Anyaggazdálkodásukra jel­lemző, hogy az anyagnormának há­rom és félszerese tárol telepeiken! Ezzel egyfelől rengeteg árut vontak el feleslegesen a népgazdaságtól, másrészt ebbe fektették bele pén­züket, amivel úgyis szűkösen ren­delkeztek. Az anyagbeszerző pré­miumfeltételében a jó anyagellátás biztosítása szerepelt. Azt azonban már nem kötötték ki, hogy csak a szükséges anyagok biztosítása a fel­adata. így azután az anyagbeszerző igyekezett máméi több anyagot tárol­ni, hogy az ezzel járó prémiumot biztosítsa. A vállalatnak nem voltak kidolgozott anyagnormái, emiatt a •beszerzéstől a tároláson át a felhasz­nálásig minden rendszertelenül tör­tént. De hiányosan folyt a téglák szállítása, illetve osztályozása is, ami különböző kifogásokra, szállítási I AZONNALI HATÁLLYAL... I I T/'alahogy értetlenül áll az em- ' bér egy-egy vállalati vagy igazgatói határozattal szemben. Igazgató elvtársak, gondolkod­junk egy kicsit! Ki keresett magyarázatot arra, amikor a gyártulajdonos »azonnali hatállyal« nem egy, tíz és száz em­bert bocsátott el, indokolás nélkül, kerek-perec azzal, hogy mehetnek. Ki keresett védelmet, s hal keres­hetett ez ellen? Igazgató elvtársak, ti volt mun- - lcások, kapunkívüliek, emlékeztek? « ögyelgett köziiletck is sok a t gyárkapu körül akkoriban, egy kis ♦ munkára, a családnak kenyérre j lesve. Szidtátok ti is a gyártulaj- X donosi önkényt, a védetlenséget, a X munkanélküliséget. X S érthetetlen... Mégis olyan $ könnyen kimondjátok, gépbe dik- j táljátok meggondolás, fontolgatás | nélkül' az »azonnali hatállyal el- X bocsátom« szavakat. ; Mert ugye, azt mondjátok — most { más ... Most... s mondjátok a ♦ frázisokat, az igazságokat, de ame- t lyeket már annyiszor és indokolat- | lanul hajtogattok, hogy megunt I frázissá váltak... Intő példa, te­kintély és a többi ... Nem úgy szerez egy munkás- igazgató tekintélyt magának, nem úgy teremt fegyelmet, hogy meg­gondolás nélkül kimondja a döntő »azonnali hatállyal«-t. Es mégis ..; * * * A járási és a megyei bíróságot elhalmozták az utóbbi idő­ben azok az ügyek, amelyek a jog­talan elbocsátással foglalkoznak. S a legtöbb ilyen elbocsátás való­ban jogtalan volt. Két-három hó­napos, néha féléves ügyek nyernek orvoslást józan mérlegeléssel, tör­vényességgel, humanizmussal. A sértettek igazságukhoz jutnak, s a vállalatnak ki kell nyitania a pénz­tárcát, illetve a bankszámlát s ki­fizetni — a nép vagyonából — egy- eSV igazgató önkényessége miatt hónapokig nem dolgozó emberek munkabérét. Mi ez? Az igazgatók félrevezeté­se, szándéktalan tévedések vagy önkénycskedés, kiskirályoskodás? Ez vagy az, mindenképpen káros. Nem azért, nem csak azért, mert kártérítést kell fizetni hosszú időre a jogtalanul azonnali hatállyal el­bocsátottaknak — hanem mert az igazságtalanság, a jogtalanság so­káig az érthető idegenkedés, em­berrel, világgal, renddel szembeni sértődöttség tüskéit hagyja az em­berek szívében. Azért, mert az em­berek törvényességet, megértést, humanizmust várnak — nem kiski­rályok önkényeskedisét. Jóindula­tú, segítő bírálatot, ha kell, ke­mény felelősségrevonást és nem azonnali elbocsátást. Sorolhatnánk eseteket... * * * Tjecsi György, a Kaposvári Ke- ^ nyirgyár igazgatója január 21-én behívatta irodájába Kalocsa Ferenc kocsist. A meglepő beszélge­tés valahogy így hangzott el, ahogy az a bírósági tárgyalások jegyző­könyveiből kiderül. — Kaloc_sa elvtárs, többször fi­gyelmeztettük már hanyagságaira. Kérem, azonnal adja be felmondá­sát. A többször figyelmeztetett ko­csis, négy gyermek apja — valójá­ban nem büntelen, de nem is sú­lyosan büntetendő ember — megle­pődik, s tiltakozik. Mire Decsi György: — Akkor vegye tudomásul, azon­nali hatállyal elbocsátom — s máris diktálja a gépbe a felmon­dást. Kalocsa György azonban nem hajlandó átvenni a munkakönyvét, amelybe az »azonnali hatállyal el­bocsátva-« van bejegyezve. A vál­lalati egyeztető bizottsághoz fordul. Tudja, hogy hibás. Egyízben kocsit kért kölcsön. Az igazgató engedé­lyezte a használatot. Akkor nem vette igénybe, később engedély nélkül igen. Megérdemli a megro­vást. Fegyelmi büntetése még nem volt. De azonnal elbocsátani... A vállalati egyeztető bizottság, teljes együttműködésben s egyet­értésben az igazgatóval — meg sem hallgatja Kalocsa Ferencet. Értesítik, hogy helyeslik az igazga- | tó határozatát. A területi egyeztető ♦ bizottság már nem is foglalkozik t Kalocsa Ferenc ügyével, egyenesen | a járásbírósághoz küldi. A négygyermekes kocsis, aki | egyedül dolgozott a családban, ke- * nyér nélkül marad. Fizetését már | ki sem adják, kárpótlásként vonja j le az igazgató. De levonják még a ♦ négy gyermek után járó 280 forint ‘ családi pótlékot is. Kalocsa Ferenc Í munkakönyv nélkül dolgozni sem I tud. Kenyere nincs odahaza, eladja | utolsó ruhadarabjait, s jön a köl- | csőn ... Valahogy élni kell. így került bíróságra az ügy. Itt már Decsi elvtárs is elismeri: t hibázott. Más megoldást, kisebb : büntetést is találhatott volna. Haj- | landó megfizetni a kártérítést. | De ki húzza ki a tüskét Kalocsa I Ferenc szivéből? ' | Ismeri-e Decsi György elvtárs a j Munka Törvénykönyvét? | Ismeri-e, amire a párt tanít: a | türelniességre, az emberek iránti j bizalomra, a szocialista humaniz- } musra? f S megkérdezhetnénk ezt Hoff- * man Sándor elviárstól, az Autóköz- j lelcedési Vállalat igazgatójától is. * És még hány igazgatótól? Vannak esetek, amikor kell, I szükséges, hogy az igazgató ehhez a | legkeményebb vállalati büntetés- t hez, az elbocsátáshoz nyúljon. De | meg kell gondolnia, fontolnia száz- ♦ szór: kivel és miért... TJibáznak, megtévednek az •*"* emberek. Megsértik a mun­kafegyelmet, követnek el kisebb- nagyobb bűnöket. De vajon szük­séges-e azonnal elbocsátani őket, a legkisebb vétségért is? Vajon ez a legjobb nevelési eszköz? Nem a gyengeség, a megalkuvás jele, ha megpróbáljuk a megiévedt embereket türelmes szóval, más rendelkezésünkre álló fegyelmi büntetéssel jó útra téríteni. Igazgató elvtársak, gondoljuk meg azt az »azonnali hatály- lyal«-t... és kötbérköltségekre vezetett. Álta­lában a vállalat munkáját a szerve­zetlenség jellemezte. MŰSZAKI VEZETŐ, FŐKÖNY­VELŐ EGYSZEMÉLYBEN A vállalatnak nincs megfelelő mű­szaki apparátusa, a főkönyvelő ké­szíti például a műszaki fejlesztési tervet, a műszaki intézkedési ter­vet, és ő is ellenőrzi azok Végrehaj­tását. A műszaki nehézségeken kí­vül még pénzügyi helyzetüket is rontották azzal, hogy fedezet nélkül végeztek különböző beruházásokat. Most januárban is 251 000 forintnyi összeget fizettek ki, amire csak jó­val későbben kapták meg a beruhá­zási összeget. Rossz gazdálkodásuk­kal tehát még jobban súlyosbították helyzetüket. A vállalat három év óta állandóan akkreditív nyújtására kö­telezett. A ROSSZ TERV — MINT VÉDŐPAJZS Most minden nehézséget a rossz tervezésre hárítanak, pedig az igaz­ság az, hogy a vállalat vezetősége nem tett meg mindent, hogy a ter­vezés okozta nehézségeket csökkent­se, sőt mintegy védőpajzsként hasz­nálja rossz munkájának leplezésé­re. Az 1956-os év eredményei sem biztatók, bár a megyei tanács ipari osztálya és a Nemzeti Bank több­szöri vizsgálata és javaslata alapján mái- hoztak olyan intézkedéseket, amelyek jobbá, szervezettebbé, át­tekinthetőbbé teszik a munkát. Ki­dolgozták és üzemekre bontották az anyagnormákat és tervet készítettek az elfekvő anyagok felhasználására is. Ugyancsak üzemekre bontották a költségek tervszámait és tényszá- mait is. így jobban tudják mérni az egyes költségek alakulását. A TITOKZATOS ÚJÍTÁS Van azonban — ahogy mondj ált — egy nagyjelentőségű újításuk, amely- lyel ebben az évben félmillió, a kö­vetkező évben pedig már egymillió forinttal csökkenteni fogják az ön­költséget. Hogy mi ez az újítás? Azt a világért sem árulnák el. A titok­zatosság homályába burkolják az ál­lítólagos új módszert, ahelyett, hogy — ha az valóban megfelelő — nép­szerűsítenék, elterjesztenék. SZÁMOLJÁK FEL AZ »AMÜGY- SEM SIKERÜL« HANGULATOT! Nagyobb gondosságot, jobb, terv­szerűbb munkát követel dolgozó né­pünk érdeke a Somogy megyei Bá­nya és Agyagipari ES vezetőitől. Ta­karékosabban kell gazdálkodniuk, több, jobb és olcsóbb téglát kell ter­melniük. Az árvíz megsokszorozta a tégiaipar előtt álló feladatokat, nö­velte fontosságát a népgazdaság ekéében. Fontos szerepükhöz mél­tóan kell gazdálkodniuk. A jövőben nem fordulhat elő, hogy gépesített, korszerűsített üzemben drágábban termeljenek, hogy rossz anyag- és pénzgazdálkodással többszázezer fo­rintos kárt okozzanak népgazdasá­gunknak. Csak a megyei tanács ipa­ri osztályának, az üzem pártszerve­zetének fokozottabb támogatása és ellenőrzése segítheti hozzá a válla­latot, hogy megszüntesse eddigi rossz gazdálkodását és lehetetlent nem ismerve dolgozzék, harcoljon ered­ményei megjavításáért. Langer Károlyné. Műszaki fejlesztés — magasabb termelékenység, a acsonvabb ösilség Üzemeink a KV 1955. novemberi határozata nyomán ebben az évben nagyobb gondot fordítottak korsze­rűsítésre, új munkamódszereik Ál« kalmazására, újítások bevezetéséire, Délsomogyi Húsipari Vállalat Az üzem dolgozói több jelentős újítással, ötlettel segítették elő a fejlettebb technikai módszerek al­kalmazását. A meleg füstölőket kontra füstölőkre alakították át. A kontrafüstölés javítja a hentesáruk minőségét, tartósságát 5—69/o-kal emeli. Ez a módszer jelentős fa- és- tuzelőanyagmegtakarítással is jár, mert a füstöt meleg füstölőkből ve­zetik át. és így nincs szükség külön tüzelő felhasználására. Korszerűsítették darálógépüket is. Ezelőtt négy embernek 6-—8 órai munkája után került a zsiradék a gépből az üstbe. Most igen. ötletes csövet szereltek a darálóra, amelyet egy ember kezel. A munkafolyamat mindössze barom óra hosszat fart. Egy másik komoly újításukkal na­ponta 30 köbméter vizet takaríta­nak meg a város lakosságának, évente 100 000 forintot pedig a vál­lalatnak. A Hűtőház elfolyó vízét fogják fel és használják. Megkönnyítették a hentesáruk raktárba szállítását is. Olyan szállító kézikocsit készítettek, amelyet egy ember könnyen kezelhet. 6000 forin­tot takarítanak meg havonta a kézi­kocsi alkalmazásával. A kocsi eűké'1 szítése 8000 forintba kerül, így nem egészen másfél hónap alatt megtérül az új szállítóeszközbe fektetett pénz. A vállalat az első negyedévben ösz- szesen 80 000 forintot takarított meg a műszaki fejlesztéssel. Keieanyagfiihészilő Vállalat A Kefeanyagkikészílő Vállalatnál az első negyedévre nagyon kevés mű­szaki fejlesztést irányoztál! elő. Mind­össze hármat terveztek, ebből is csak kettőt teljesítettek. Ügy látszik, en­nél a vállalatnál megfeledkeztek ar­ról, hogy a műszaki fejlesztési terv teljesítése a tervteljesítés egyik ré­sze. Hiába akarnak büszkélkedni a termelési terv túlteljesítésével, ha elhanyagoljál! a műszaki színvonal emelését. Egyetlen jelentős műszakig fejlesztésük a festettfénykefe anyag kikészítése. Ez egy új technológiai folyamat, amely csökkenti a súly­veszteséget is. Eddig a festettfény­kefe anyagot mint félkészanyagot festették meg, most pedig a szőrt nyersen festik meg. Ezzel két mun­kafolyamatot takarítanak meg. Az új módszerrel készített festett fény­kefe évente 200 000 forint megtaka­rítást jelentene. Ez a példa is bizo­nyítja, hogy a Kefeanyagjkikészítő Vállalatnak igenis érdemes volna többet foglalkoznia a műszaki fej­lesztéssel. Baromfifeldolgozó Vállalat A Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalat kopaszló részlegében igon sok munkát okozott a soványbarom­fiak utókopasztása, vagyis a kis- >, tollaktól való megtisztítása. Most ezt a folyamatot gépesítették. Egy iker­dörzsölőgépet állítottak be, amely 6 dolgozó helyett végzi el az utóko- pasztást. Ezt a gépet a Szovjetunió­ban már régóta használják. Rajzát egy tapasztalatcsere alkalmából ba­romfiipari szakemberek hozták haza. A szovjet szskrajz alapján készült el ez az ikerdörzsölő gép. Munkája 28 százalékkal gyorsítja a kopasz- tási műveletet, ennyivel nő ennek a munkafolyamatnak a termelékeny-, sége, ugyanakkor az önköltség ha­vonta kb. 5000 forinttal csökken. RÁDIÓ, KERÉKPÁR, FÉNYKÉPEZŐGÉP Ára: magas teljesítmény, jó minőség Már a bejáratnál szerrnbeötlilk az a sok szép holmi, amit a Textilművek legszorgalmasabb dolgozói kapnak május elsején. Az ajtó melletti he­lyiségben több mint 6000 ■forint ér­tékű jutalomtárgy csábítja a dolgo­zókat. Van ott rádió, kerékpár, fényképezőgép, szebbnél szebb vá­zák, herendi porcelánfigurák, vit- rtotángyaik, szép gyapjúknrdigán, kendők, zsebkendők. Ára: üzemré­szenként a legjobb minőséget, a !e8‘ magasabb teljesítményt, a legalacso­nyabb önköltséget kell elérni. Nézik is a lányok sóvárogva a csillogó porcelánokat, finom ruha­darabokat! Ki ne szeretne egy rá- rádiót, kerékpárt, vagy akár egy fényképezőgépet is ajándékba kap­ni? Megy is a munka a Textilmű­vekben. Legutóbbi dekáderedményük 101,1 százalék volt. A versenyéáb- lák minden üzemrészben napról napra mutatják az eredményeket és buzdítják a dolgozókat még na­gyobb sikerek elérésére. Az ajándé­kok méltó gazdára lelnek majd má­jus 1-én. 15 ÉVES A LITVÁN TUDOMÁNYOS AKADÉMIA A Litván SZSZK Tudományos Akadémiája immár 15 éves mun­kára tekinthet vissza. Ma a köztár­saság legnagyobb tudományos köz­pontja 12 tudományos intézettel, amelyek szoros kapcsolatot .tarta­nak fenn az ipari üzemekkel, kol­hozokkal, szovhozokkal és gépálto- J másokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents