Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-10 / 85. szám

Y f Lt ­» r a / t , t -« M f C-nogyi Néplap AZ MDP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP3A XIII. évfolyam, 35. szám. 11» « • fillér Kedd, 1956. április 10. Szívvel, lelkesedéssel a közös út kiszélesítéséért Megyénkben az idén is tovább fejlő­dött a termelőszövetkezeti mozgalom: a dolgozó parasztcsaládok százai válasz­tották a közös gazdálkodás útját. 3012 család, 4840 taggal, 20 053 hold földdel lépett a szövetkezetekbe, alakított új szövetkezetei. E családok többsége kö- zópparaszt. A kaposvári Járásban pél­dául csaknem 10 hold föld jut egy-egy családra. Az új útra lépők arról beszélnek: ma már csak a vak nem látja, hogy jobb a termelőszövetkezetben, hogy aki be­csületesen, szorgalmasan dolgozik a közösben, annak több a jövedelme, mint a legjobban gazdálkodó egyéni parasztnak is. Most már azt is megér­tik dolgozó parasztjaink, hogy egy tsz- ben csak akkor kevés a tagok jövedel­me, ha rossz a vezetés, ha elhanyagol­ják a tagok a közös munkát. Elmond­hatjuk tehát, hogy dolgozó paraszt­jaink ma már meggyőződésből lépnek a közös útra, tudatában vannak, hogy a parasztság felemelkedésének egyedüli helyes útja a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás. De — és ez a »de« még sok dolgozó parasztunk szívében él — nem könnyű a régivel szakítani, rálépni az új útra. »Még a családban sincs gyakran egyet­értés. hát akkor ahol ennyi család van együtt, hogy lesz békesség?« — mond­ják. Bizony, nem könnyű egyetértést, megértést teremteni azok között a dol­gozó parasztok között, akiket a múlt átkos földéhsége, kenyéréhsége szem­beállított egymással, amikor el kellett embertelenedniük azért, hogy megves­sék lábukat kis parcelláikon. S itt van szükség a párt szavára, a felvilágosító munkára. Emberi szóval, bátor elöre- mutatással meggyőzni a dolgozó pa­rasztokat, hogy jobb, boldogabb lesz az élete, hogy emberibb ember lesz, ha szakit a múlttal, ha a közös gazdálko­dást választja. Párt- és tanácsfunkcionáriusainknak, kommunistáinknak ma történelmi hiva­tása, hogy rávezessék egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztjainkat a közös útra. Nem adatik meg minden nemze­déknek ez a nemes, nehéz hivatás, ez a felelősségteljes feladat. Talán nem árt erre emlékeztetni őket, amikor csak az elismerés hangján szólhatunk áldo­zatkész munkájukról. Regények, szín­darabok, filmek születnek e hősi harc­ról. S mindez kell. hogy lelkesítse őket, hogy további sikereket érjünk el me­zőgazdaságunk szocialista átszervezé­sében. A múlt héten megyénkben 79 család, 138 taggal, 331 hold földdel lépett a tsz-ekbe. Az előző hetihez viszonyítva visszaesést mutat. Ez évben március 14-tő| 20-ig például 445 család válasz­totta a közös gazdálkodást. Ez volt a legnagyobb belépés ebben az évben. Igaz, hogy most a tavaszi munka, az újonnan alakult tsz-ek megszilárdítása sok gondot okoz, de a fejlesztéssel sem állhatunk meg. Elsősorban a régi tsz-ek tagjai hívják maguk közé a még kívül­állókat, hiszen itt már biztosítva van a J<özös gazdálkodás feltétele. Párt- és tanácsszerveink pedig alakítsanak elő­készítő bizottságokat, s teremtsenek meg minden feltételt, hogy tovább fej- /Jdjék megyénk tsz-mozgalma. — FENNÁLLÁSÁNAK ÖTÖDIK ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPLI április 21-én a 60 (tagú ikáimáncsai népi együttes. A népi együttes megalaku­lása óta több száz alkalommal lépett tel ének- és táncszámokkal, népi já­Gyorsítsuk meg a tavassí munkákat 1 ti, tavaszon renoiKivui Kémény reiaaatcucat Ken megoldaniuk megyénk mezőgazdasági dolgozóinak. Most vizsgáznak csak igazán azok az emberek, akik­nek a számítás-vetés munkáját keil végezni, de vizs­gáznak azok is, akiknek e munkáit szervezniük és irányítaniuk kell Meg keli ragadni minden alkalmas eszközt, és ki keli 'használni minden alkalmas, sőt még kevésbé alkalmas percet is amra, hogy megküzd- jünk az időjárás okozta nehézségekkel Traktorisitáink zöme derekasan, áldozatosan dol­gozik hétköznap, ünnepnap egyaránt. Persze varrnak, akik nem dolgozlak téijes odaadással, őket viszont a. vezető embereknek kell mozgósítaniuk, lelkesíte­niük. De megteszik-e ezt a vezetők? Ez a munka bi­zony hiányos. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetői, szakemberei ugyan — állítólag — kint jár­nak a területen, ami helyes és szükséges, de arról már kevésbé tudnak számotadni, hogy mi történik a szántóföldeken e napokban, hetekben. Már pedig azzal, hogy végi gmyamgaü ják a megyét, nem megy előbbre a szántás-vetés. Mutassák meg hát, hogy másként, eredményesebben is tudnak dolgozni. Ezt jogosan elvárja tőlük a megye, az ország népe. Akik bátran szembenéznek a nehézségekkel. .. A késői tavasz, a trdeg, szeles időjárás sok bosszú­ságot okoz a Karádá Gépállomás traktorosainak is. Öli azonban nem hátrálnak meg, bátran szembenéznek a nehézségekkel. A gépállomás 34 traktora 164 holdon végzett talaj munkát vasárnap. Buenár Henrik traktoros a rcssz idő ellenére kitartóan irányította traktorát va­sárnap reggeltől estig, s normáját túlteljesítve 6 hald földet felszántott. Hasonló odaadással dolgozott Bara­nyai József traktoros is: szombaton és vasárnap 20 holdon vetette el a tavaszi árpát és a zabot Karádon. Áldozatos munkájukkal ismét elismerést vívtak ki maguknak a Karádi Gépállomás traktorosai. Bízik bennük a falu népe: a tsz- és egyéni dolgozó parasztok; remélik, ezután is minden segítséget megkapnak tőlük az időjárás okozta nehézségek leküzdéséhez, a bő ter­més biztosításához. Akiket hiába vártak vasárnap .. . A Nagyatádi Gépállomás dolgozói fogadalmat tet­tek, hogy a tavaszi munkák során megtartják koráb­ban kivívott elsőségükéi. Ehhez persze áldozatos, kitartó munkára volna szükség. Nem erre vall azonban az, hogy vasárnap a gépállomás 48 gépe közül csak 9 dol­gozott, de az is csak trágyát hordott, talajmunkát nem végzett egyik sem. Hogy miéit nem dolgozott a többi traktoros? A vezetők azt mondják, a rossz idő miatt... Tagadhatatlan, vasárnap nem volt kellemes idő, viharos, hideg szél fújt. De a szántás-vetéssel nem várhatunk tovább, hiszen már igen kifutottunk az időből. A többi gépállomás körzetében talán enyhébb volt az idő, azért dolgozott majd minden traktoros? Nem. Másutt is ép­pen olyan metszőn fújt a szél. Csupán nagyobb volt az akarat, a kötelességtudat ezeknek a gépállomásoknak a dolgozóiban, vezetőiben. Tudták, hogy várják segít­ségüket. Várják a tsz-ek és az egyéni dolgozó parasztok. Vasárnap azonban hiába vártáit a Nagyatádi Gépállo­más valamennyi traktorosának segítségét! Helyes volt ez? Gondolkodjanak rajta a Nagyatádi Gépállomás dolgozói! Sült galambvár án a Lábodi Állami Gazdaságban Nagyon sok munka vár még a Lá­bodi Állami Gazdaság traktoros, fo- gatos, gyalogos dolgozóira. Mégsem gondolnak arra, hogy az ünnepnapo­kat is kihasználják, ellenkezőleg! Még hétköznapokon is alig találni embert a határban. Pedig de sok ten­nivaló akadna pl. a szarvasi üzem­egységben! Itt még a vetésekről sem vezették le az összegyűlt vadvizet. A trágyát sem szórták szét, nem szán­tották alá. Uigyflátszik, elaludtak a vezetők. Nem jó lesz így. tenni kelta gazdaság vezetőinek valamit. Vagy talán arra vártnak, amire az egyszeri ember, hogy szájukra repüljön a sültga­lamb?! Ne várjanak, hanem szervez­zenek, mozgósítsanak és dolgozza­nak. Tsz-előkészítti bizottság alakult Pamukon Nemrégiben arról adtunk hírt, hogy a fonyódi Járás országos hírű élenjáró községe, öreglak termelőszövetkezeti község lett. Öreglak példáján fellelkesülve a szomszédos Pamuk dolgozó parasztjai tsz-előkészítö bizottságot alakítottak Tálos Ferenc 6 holdas gazda vezetésé­vel. Vele tartott Berdár József 8 hol­das, Varga Ferenc 15 holdas dolgozó paraszt is. Maid széleskörű lelkesítő mozgalom indult- meg a faluban. Ta- lián Lajos 12 holdas gazda szavára 8 dolgozó paraszt írta alá a belépési nyi­latkozatot. Gulyás István 16 holdas es Nagy Ferenc 10 holdas dolgozó paraszt 21 gazdatársát nyerte meg a termelő- szövetkezetnek. Amikor e sorok napvi­lágot látnak, már 65 család, 92 taggal, 765 hold földdel tagja az előkészítő bi­zottságnak. Az előkészítő bizottság rövidesen el­látogat a barcsi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetbe tapasztalatcserére, hogy a továbbiakban még eredményesebben dolgozhassanak azon, hogy a falu ösz- szes egyéni dolgozó parasztjait bevon­ják az előkészítő bizottságba, s ősszel erős termelőszövetkezetet hozzanak létre. II Somogy megyei Népi Együttes az árvízkárosultakért Április 7-én a Somogy megyei Népi Együttes a barcsi Vörös Csillag Tsz- ben tartott színvonalas előadást. Mű­sorával köszöntötte a tsz élenjáró dolgozóit és üdvözölte Losonczi Pált, a tsz elnökét a Kossuth-díj elnyeré­se alkalmából. A népszerű együttes az előadás bevételét ezúttal is az ár­vízkárosultak megsegítésére ajánlotta fel. Előkészületek a balatoni KIS MUZSIKUSOK NAGY VERSENYE lékből és daljátékból álló műsorával. ________ _____ het ekre A Megyei Tanács Népművelési Osz­tálya és a Siófoki Idegenforgalmi ÍHivaital a közelgő nyári idényre való ftekintettol megkezdte a »balatoni jjhetek« előkészületeit.. A tervek máris felkészültek, a legjobb somogyi kul- ítúrcsoportok és népi együttesek szó- irakozitatják majd a »magyar tenger« fsemogyi partjára érkező üdülők tíz­ezreit. A Bartók Béla-terem emelvényén ünnepélye­sen helyezkedik el a megyei népművelési osztály küldötte, a Ze­neiskola igazgatója és a szülői munkaközös­ség elnöke. A nézőté­ren pirult ami fiúk, lányok fészkelődnek, izgatott szülők szoron­ganak. Egy asztalkán hangfelvételre , kész magnetofon. »Bartók Béla neve, szelleme, egész életmű­ve szinte egyértelmű a mai nagy nap jelentő­ségével, fe’szabadulá- sunk ünnepével. Ez a nap hozta meg népünk szabadságát, Bartók Bála neve jelenti ne­künk a magyar zene felszabadulását. Büsz­kék vagyunk rátok, le­gyetek büszkék ti is eredményetekre. Le­gyetek méltók tovább­ra is Bartók Béla nevéhez! Legyetek ha­zánk derék gyermekei! Legyetek valóban mű­velt, dolgos, 'boldog emberek!« E meleg, ünnepi sza­vakkal köszöntötte Nyakas József, zene­iskolánk igazgatója Pécs, Nagykanizsa, Ba­ja. Szekszárd, Kapos­vár város középtagoza­tú kös-muzsikiusai ver­senyének győzteseit. A győztesek és helye­zettek ímellére tűzték az arany, ezüst, bronz Bsirtók-énmeket. A kaposvári Zeneis­kola derék munkát végzett. 4 aranyérmet, 4 második, 2 harmadik, 2 negyedik és 1 ötödik helyezést hoztak haza a kaposvári fia tatok a nehéz pécsi vensenv kemény küzdelméből. Apaigyá Anikót. Csa- jághy Máriát, Kellner Juditét, Oberle Klárát, a verseny efső helye­zettjeit és minden he­lyezettjét virágcsokor­ral köszöntötték fe’ az iskola tanulói. Bartők- jelvónyeket, emlékla­pokat nyeritek a helyi verseny -győztesei és részvevői is. A kedves ünnepség után a verseny részve­vőének hangversenye következett, melyet magnetofonon megörö­kítettek. Derűs, aranyoshan- guiatú hangversenyben volt részük a hallga­tóknak. Nagy gordon- Ocája mögül alig lát­szott kd a pöttöm Prie vara János, és máris 'bátor, biztos Ids muzsikusként mutatko­zott be. A pécsi ver­seny említett győzte­sein kívül szépen zon­gorázott Táskái Márta, Lelkes István, Kondo- rosi Zsuzsa. Márton Il­dikó, Gombás Magdol­na, Nyakas Csaba és Szei'ez Mánia. A hege­dűsök közül Krumm Gyula és RáiMy Péter nyújtott kiiemélkedőt. Rihly Csaba gordonka- játéka is sikert aratott. Minthogy a hamisság még nem veszett Id a világból, akadt persze néhány »hamisjátékos« is, áld aztán pirulva, sziszegve -hallgatta a magnetofon visszafor­gatott baklövéseit. (Az egyik kis szomszédom meg is jegyezte, hogy a magnetofonon sajnos nem lehet radírozni.) Oklevelek hajladoz­nak gyermekeink kezé­ben. Feliratúik: »Bar­tók! Béla 1881—1945.« Született \ 1881-ben, meghalt 1945-ben. De 1945-ben vofit újjászü­letése ás, mert alkotá­sai, életműve felsza­badulásunkkal kelt életre, virult ki teljes nagyszerűségében. Gyermekeink büszke mellén cs-ihngeCnek a Bartók Béla fémbe vert képével díszített érmek, de igazi arca, alkotásai fiatal muzsi­kusaink szívében fris­sen káivirulva élnek. K. B. ismeretterjesztő könyv (Kaposvárról Az Idegenforgalmi Hivatal Somogy Jmegyét népszerűsítő sorozatában ha- \marosan megjelenik a »Kaposvár és akörnyéke« című könyv, mely a város ltörténelmi, néprajzi és egyéb vonat- okozásaival ismerteti meg az olvasót. ■ A sorozat következő száma »Balaton- ^lelle« címmel kerül majd kiadásra. Új turistautakat jelölnek ki jmegyénkben Somogy szebbnél szebb tájai, a -Balaton környéke, a -megye néprajzi 5és -történelmi értékei igen sole érdek- jlődőt vonzanak. A nagyarányú ide- ígenforgalom miatt idén tovább bővi- jtik a turistautakat, Mintegy tíz káló­imé ternyi szakaszt látnak el jelzések­kel, táblákkal, tájékoztató jelekkel, f A fonyódi várhoz is bekötik a turis­R szorgalomét hálás lesz a föld A somogytúri Uj Somogy Tsz-ben a tervezett 49 hold tavaszi árpából szombaton este még 10 hold vetetten volt. A tagság elhatározta: vasárnap pótolják ezt is. A tsz minden -tagja a mezőn szorgoskodott, s a Lengyeltóti Gépállomás segítségével befejezték az árpa vetését. Szorgalmukért hálás tesz a föld. SÍPOS GAZDA SZEPTEMBERE Az őszhajú parasztember, Sipos gazda sokáig megma-> rád az emberek, a Szeptem­ber látogatóinak emlékében. Talán legjobban azoknak, akik egy kicsit, vagy talán nagyon is magukra ismertek. Jöttek Barcsról, Toponár- ról, a répáspusztai termelő- szövetkezetből, más falvaikból, leültek a színház nézőterére azzal, hogy no most jól érez­zük magunkat, szórakozunk egy kicsit. De aztán az élső képek, az első mondatok után a szívükbe markolt a felisme­rés, a mindennapi kínlódás, a veszekedések, a vívódás, az ingadozás emléke. Az őszhajú parasztember gondgyűrte arcával, szinte megingathatatlan ragaszko­dásával az »enyém«-hez, a kis parcellákhoz, az összeve­rejtékezett kis földhöz, a vá­lyogból vert tanyához, istálló­hoz — emlékeket idéz a szín­padról. Azt hiszi magáról — tölgy, akit meg sem ingathat­nak, gyökerei a múlthoz fű­zik ezer szállal, de a fiatal hajtások, az utódok máris a napfény felé ágaskodnak, hiába az öreg tölgy szikkadt remegése, féltése. Legördül a függöny, az em­berek szinte önkéntelenül a helyükön maradnak, még várnak valamit az utolsó sza­vak után. A fiatalok már ott vannak; elérték a napfényt — s az öreg Sípos, a szep­temberbe, az őszbehajló em­ber nem ugrik föl, nem rohan utánuk, tudja — eléri még őket. Ott az ő helye is, oda talált ő is. — Valahogyan igy volt, így történt velünk is — ezek a szavak éltek s élnek a szi­vekben, az észben, amikor a múltukra ismerők kiléptek a színház kapuján. Élmény volt, megrázó, szív- ibemarkoló, sokakat választá­sukban megerősítő élmény volt ez, az emlékeket felidé­ző alakítás. S ha ismerték eddig a megye színházlátoga­tói Homokay Pál nevét — is­merni, emlegetni fogják ezen­túl még többször, amikor Si­pos gazda alakjára, a Szep­temberre emlékeznek. 8cS<SC)Scí<§cS<í<^cgcf<^cSc^em<SoS<í<3<3S<S<SQScí<^c8cS<^<^c** 3göj<^<2Söto3egc>K§CSof t aú th áióza tot. Készülődés a harmadik népművészeti kiállításra A somogyi népművészek alkotásai országszerte ismertek, hírük még kül­földre is eljutott. A buzsáki rálét^s hímzés, a karádi hímzés és több más népművészeti forrás szinte már európaszerle népszerű. A megye nép­művészei tovább kívánják öregbíteni hírnevüket. Most újabb kiállításra készülnek. A nyár elején rendezik meg a harmadik Somogy megyei nép- művészeti kiállítást, melyen vala­mennyi ismert népművész résztvesz a megyéből. Restaurálják a balaton­szentgyörgyi csillagvárat A balatonszentgyörgyi csillagvár res'traurálását hamarosan megkezdik. A XVI. századiból származó vár érté­kes műemlék országos viszonylatiban is. A csillag alakúra épített vár meg- lejDően ép maradt, most rendbehoz- zák, visszaállítják eredeti formájára. Hajótörténeti múzeum nyílik Siófokon A Siófoki Idegenforgalmi Hivaial és a Népművelési Minisztérium hajó­történeti kiállítást nyit Siófokon. Egy ötvenezer forintos beruházással átalakított épületben több mint 30 modellt helyeznek el, melyek tökéle­tesen kisebbített másai a legkülönbö­zőbb hajótípusoknak. A dunai, bala­toni, tengerjáró hajók, a legrégibb magyar vitorláshajóktól a legkorsze­rűbb magyar gyártmányú hajókig va­lamennyi hajótípust felsorakoztatják. A múzeum a nyári idényre már meg is kezdi működését. 100 ezer forint az árvíz- károsultaknak a terven- felüli nyereségből A Kaposvári Hűtőipari Vállalat dolgozód rendkívüli lelkesedéssel dol­goznak. Céljuk, hogy a terven felüli nyereségből 100 000 forintot juttassa­nak az árvízkárosultattnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents