Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-10 / 85. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. április 10. Pártnapok megyei előadókkal Április 10-én este 6 órai kezdettel a XX. pártkongresszus anyagából Nagyberényben Orsós Antal, a Megyei Párt-VB politikai munkatársa, Tengő­dön Kassai János, a Megyei Tanács titkára, Somogyszobon Mészáros Fe­renc, a ihéromhónapos pártiskola elő­adója, Segesden Nagy Árpád, a Gép­állomások Megyei Igazgatóságának megyei igazgatója, Szülőkön Tóba Lajos, a Megyei Párt-VB osztályveze­tője, Kálmáncsán Horváth János, a Megyei Párt-VB .politikai munkatár­sa, Homokszen tgyörgyön Wieder­mann János, a Megyei Párt-VE poli­tikai munkatársa, Vízváron Brachna János, a MÉSZÖV eönöke tart elő­adást. j Április 11-én este 6 órai kezdettel Nemesviden Fehér Ferenc, a Tégla­gyári Egyesülés igazgatója, Nagysza­kácsiban Kiss Albert, a Megyei Párt-VB politikai munkatársa tart előadást. Április 13-án este 6 órai kezdettel Böhönyén Virányi István, a három- hónapos párláskóla vezetője tart a XX. pártkongresszus anyagából párt­napot. Az Osztrák Kommunista Párt és a baloldali szocialisták választási felhívása iBécs (TASZSZ). Az Osztrák Kom­munista Párt és a baloldali szocialis­ták a májusban esedékes parlamenti választásokkal kapcsolatban felhí­vással fordultak a választókhoz. A kommunisták és a baloldali szo­cialisták szövetkéz teli a választási harcban —• mondja a felhívás —, hogy az eddiginél erősebb parlamenti képviseletet biztosítsanak a dolgo­zók számára. A kommunisták és a c-alofldali szocialisták a dolgozók anyagi helyzetének megjavításáért, a munkanap csökkentéséért, földre­formért harcolnak. JÓ UTAT! Írta: C. Taylor X prilis 18-án érkeznek meg a szovjet vezetők Angliába. Ahogy közeleg ez a nap, egyre nő az érdeklődés a szovjet vezetők útja iránt. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov tíznapos angliai látogatása iriási politikai jelentőségű ese- nény, amelynek sikerétől sok min­ién függ. Az angol nép megelégedéssel ál­lapítja meg, hogy kormánya nagy és fontos eseménynek tekinti a szovjet vezetők látogatását. Az an­golok remélik, hogy a »komoly be­széd« még jobban erősíteni fogja a Szovjetunió és Nagyhritannia közt jelenleg fennálló baráti kap­csolatokat. Őszintén óhajtják, hogy a magas síkon folytatott tárgyalá­sok a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok megszilárdulásához vezessenek el. Úgyszintén remél­jük, bogy a szovjet vezetők meg lesznek elégedve Htjukkal, olyany- nyira, hogy kedvük támad még- egyszer ellátogatni Angliába. A z ország egyszerű emberei -“• szeretnék, ha lehetőséget kapnának, hogy találkozzanak N. A. Bulganyinnal és N. Sz. Hrus- csovval. Meghívások tömege érke­zett Anglia minden zugából a leg­különbözőbb szervezetektől és számtalan magánszemélytől. Az angolok szenvedélyesen vágynak arra, hogy a szovjet vezetők egyi­ke vagy mind a két szovjet vezető »ellátogasson otthonukba, ahol á legmelegebben fogadnák«. Sok vidéki szervezet megérti, hogy a szovjet vendégek aligha lá­togathatnak el mindenhova, ennek ellenére készségesen rendezne ün­nepi gyűlést érkezésük alkalmá­ból, vagy szovjet íilmnapoí. »Csodás lenne, ha N. A. Bulga­nyin és N. Sz. Hruscsov személyes látogatást tehetne nálunk — mon­dotta Mrs. Jackson, a londoni szo­ciális nőszövetség elnöknője. — Régi barátokként fogadnánk őket. De mindenki szeretne velük talál­kozni, s ha minden meghívást el­fogadnának, 48 órából sem futna egy nap«. A z angolok megértik, hogy ennek a láogatásnak óriási jelentősége van mindkét nép jövő­jére nézve. Annak tudatában iid \ özük a szovjet vezetők látogatá­sát, hogy az emberiség biztonsága Anglia és Oroszország mennél szo­rosabb baráti kapcsolataitól függ. Angliában jelenleg fokozódik a munkanélküliség és a gazdasági depresszió veszélye. Sok munkást már nem tudnak teljes munkaidőn keresztül foglalkoztatni. Az or­szágnak nagy szüksége van piacok­ra. Lancashire, Birmingham, Co­ventry és London munkásai em­lékeznek még a háború előtti fel­virágzásra, amely az angol—szov­jet kereskedelem fejlődését követ­te. Elgondolkodnak efölött és fel­vetik a kérdést: miért nem virá­gozhatna újra ez a kereskedelem, amelynek hatására a gépek teljes kapacitással dolgoznának, 'a mun­kások végig dolgozhatnák a mun­kahetet s nem foglalkoztatnák őket csak négy napig, mint például éz- időszerint a gcpkocsiiparban. M ire a szovjet vezetők Lon­donban érkeznek, a parkok kivirágzónak, örülünk, hogy N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov ilyen időtájt érkeznek. Mi mindannyian, akik szeretjük Angliát cs meg akarjuk óvni, hogy gyermekeink békében élhessenek, tudjuk és megértjük, hogy a szovjet nép szintén szereti hazáját és békében akar élni. Az angolok üdvözlik a szovjet vezetőket és jó utat kívánnak ne­kik. PÁRT ÉS PÁRT ÉPÍT ES •tt fl MARCALI JÁRÁSI PÁRTÉRTEKEZLET NÉHÁNY TAPASZTALATA Nem könnyű dolog egy járási párt­értekezlet munkáját elemezni, eré­nyeiből, hibáiból a tanulságot levon­ni. Nem könnyű, de szükséges. A me­gyében az elmúlt szombaton elsőnek ' ártották meg néhány járásban a pártértekezietet, melyeknek tapaszta­latait át kell adni azoknak a járások­nak, ahol még csali most készülnek rá. Szükséges azért is, hegy értéke­lést adjunk; hogyan töltötte be fel­adatát egy, történetesen a marcali járási párt értekezlet. Induljunk 'ki abból: mi is veit a feladata a pártén tékezilötnek ? Ezt he­lyesen foglalta öbsze Takács Dezső elvtárs — az értekezlet elnöke — a következőikben: megvitatni a járási pártszervek kétéves munkáját, meg­szabni a XX. kongresszus szellemé­ben az elkövetkező feladatokat, végül megválasztani a járási pártbizottságot s a küldötteket a megyei értekezletre. A beszámoló mindig alapját képezi az értekezlet további menetének. Most is így történt. A járási (pártibi­zottság beszámolója — melyet Kis- deák József elvtárs, a járási pártbi­zottság első titkára mondott el — álapja volt a későbbi vitának. Nézzük először a beszámolónak a termeléssel foglalkozó részét. Ismeretes, hogy a XX. pártkongresszus tanulsá­Hazautazott az Egyesült Államokból a Tuapsze szovjet tartályhajó legénységének öt volt tagja New York (TASZSZ). Április 7-én New Yorkból^ repülőgépen haza­indult a Tuapsze szovjet tartályhajó legénységének öt volt tagja. Mint ismeretes, a Tuapsze tar­tályhajót a csangkajsekisták 1954- ben kalóz módon elfogták. A hajó legénységének nagyrésze Tajvan szigetéről már hazatért. A legénység többi tagját tavaly Tajvan szigeté­ről az Egyesült Államokba vittek. A tartályhajó legénységének fenti öt tagja az Egyesült Államokban a szovjet nagykövetséghez fordult, hogy segítse elő hazatérésüket. Az iskolák tanítási idejének módosítása Az oktatásügyi miniszter intézke­dett az elmaradt tanítási napok pót­lásáról. Az iskolák igazgatói a tanév hát­ralévő idejének jobb kihasználásá­val, továbbá a tananyag kevésbé lé­nyeges részeinek elhagyásával gon­doskodnak arról, hogy az ismétlések­re kellő idő álljon rendelkezésre. A tavaszi szünet általában elmarad. Félnapos, vagy néhány órás kirán­dulást csak abban az esetben szabad szervezni, ha az szorosan a tanul­mányi anyaghoz kapcsolódik és fel­tétlenül szükséges. Többnapos ki­rándulást . a szorgalmi idő befejezé­séig nem szabad szervezni. A tanév tanítási ideje az általános iskolákban az 1955—56. évben mó­dosul. Az V—VII. osztály utolsó ta­nítási napja június 16. A VIII. osz­ETA A MEGYEI TANÁCSNÁL Életveszélyes kényelmesség Vasárnap úgy fújt a szék mintha az egész várost darabokra kívánná lépni. A járókelőik bizony behúzták a nyakukat, ment itt is, ott is egy- egy vakolatdarab hullott a járdára. A Megyei Tanács előtt egy kisfiú Toflflierezett. Vidáman, gondtalanul. Egy heves szélrobam nyomán ott fönn, az erkély fölött, mintha csalt szárnya kelt volna, felröppent egy hatalmas tábla. A felszabadulás ünnepére kirakott díszítés egyik hosszú felirata. Repült, amint mesebeli sárkány, aztán zuhanóbombázóként lecsapódott a földre. A kisfiú ijedten fordult hátra. Néhány méter választotta el attól, hogy a súlyos lábla rázuhanjon. Véletlen dolog, de megtörténhetett vol­na... Négy nap telt el az ünnepség óta. A díszítés már idejétmúlta. Le­het, hogy kényelmességből felejtették kint a táblát, de az efféle (kényel­messég életveszélyes (kényelmesség! r ■Hamar elterjedt a hír a városban. A Megyei Tanácshoz új szobor ér­kezett. Kucs Béla »Arató« című «zabra hamarosan felállításra kerül az előcsarnokban. Mindez igaz, olyannyira igaz, hogy a szobor már meg is érkezett. Ott áll az izmos, jóvágású fiatalember kő talapza­tán, kezében dúsksalászú kéve. De mi történt vele? A kalap karimá­ját elfelejtette megformálni alkotó­ja, vagy az egerek rágták le? Va­lahogy úgy néz ki. Egérnek az ilyen szoborféle mégis kemény fa­lat. Inkább az történhetett, hegy valaki IelikMsmeretlenül letörte a kalapperemet, megcsonkította a szobrot. Uigy bizony! Kedves bar­bár szohortördelő! Ha nincs egyéb szórakozása, menjen moziba; ha csonka szobrot altar látni, menjen a múzeumba, akad elég régi lelet, a műemlékeket azonban hagyja bé­kében! Az a városé, az a dolgozóké, nem őserdőbeiűlő sötét alakok szó­rakozási tárgya! D. J. tályé június 9. Az összefoglalók idő­pontja az I—VII. osztályban június 18—20. A VIII. osztályban június 11—12. A tanévzáró ünnepély és a bizonyítvány kiosztásának napja jú­nius 23, esetleg 24. A beiratkozások június 25-én és 26-án lesznek. A középiskolákban**a; IV. osztály­ban május 8-án lesz az utolsó taní­tási nap, az összefoglalókat május 9- töl 11-ig tartják. Az I., II. és III. osztályokban az összefoglalókat és osztályvizsgákat június 5. és 17. kö­zött tartják meg. A tanévzáró ünne­pélyeket június 23-án tartják. Cedenbal fogadást adott Mikojan tiszteletére Ulan-Bator (TASZSZ). J. Cedenbal, a Mongol Népköztársaság Miniszter- anácsának elnöke április 8-án foga­dásit adott A. I. Mikojan, a Szovjet- mió Minisztertanácsa elnökhelyettese iszteietére. A fogadáson Cedenbal és Mikojan jeszédet mondott. A fogadás rendkí­vül szívélyes, baráti hangulatban iclyt le. Április 8-án A. I. Milkojan és kísé- -ete felkereste Szuhe Bator és Csoj- balszain sírboltját és ott koszorút he- yezett el. A Malájföldi Kommunista Párt a béketárgyalások újrakezdését javasolja Peking (Uj Kína). Szingapúri saj tójelentések szerint Abdul Rahman a malájföldi államszövetség főrni- nisztere, április 2-án Szingapúrban megtartott sajtóértekezletén közöl­te, hogy a Malájföldi Kommunista Párt átiratot intézett hozzá, amely­ben a béketárgyalások újrakezdését javasolja a Malájföldön folyó hábo­rú megszüntetése érdekében. A Malájföldi Kommunista Pártnak a főminiszterhez intézett átirata hangsúlyozza, hogy a Malájföldön folyó háború csak akkor érhet vé­get és a béke csak akkor állhat hely­re, ha a malájföldi • hatóságok újra kezdik a tárgyalásokat és a maláj­földi népnek, beleértve a kommu­nistákat, megadják demokratikus jogaikat és politikai szabadságjogai­kat, ha tartózkodnak a malájföldi kommunisták politikai megalázásá­tól és az ellenük alkalmazott meg­torlásoktól. CSILLAGOK VILÁGA — UJ FOLYÓIRAT Csillaigok Világa címmel rövidesein -megjelenik a TTIT központi csilla­gászati és matematikai szakosztályá­nak új folyóirata. Az évente négy­szer megjelenő, csaknem 400 oldalas, gazdagon dilíhisztrált lap a TTIT csekkszámláján előfizethető. gait hasznosítva, a pártéríekezlet középpontjába a termelési kér­déseket kellett helyezni. A be­számoló jói töltötte be ezt a fel­adatát. Alapos elemzést adott a járás gazda­sági helyzetéről, részletesen tárgyalta a járás pártszerveimek, kommunistái­nak munkáját az ipari üzemek, az ál­lami gazdaságok, a gépállomások tcrvteljes-ítésében, önköltségcsökken­tésében stb. Nagy helyet szentelt a tsz-mozgalom erősödésének, a terme­lőszövetkezetek szervezésében és megszilárdításában elért eredmé­nyeknek és a még meglévő hibáknak. Szemléltetően bizonyította, -hogy a járásiban a mezőgazdasági -termelés növekedésében —- mind az állatte­nyésztésben, mind a növénytermesz­tésben — milyen előrehaladást értek éli és hed kell még javítani. A hozzászólók többsége a 'beszá­moló nyomán őszinte képet adott községe, tsz-e stb. gazdasági helyze­téről. Maczkó János edvtárs, Böhönye pártbizottságának titkára pl. azt a fejlődést elemezte, melyet Böhönye a községi pártbizottság megalakulása óta a mezőgazdaság szocialista át­szervezésében elért. Azelőtt csupán egy tsz volt Böhönyén 58 családdal, az elmúlt nyáron pedig még két tsz alakult, 98, illetve 72 családdal. Így ma mái' a község dolgozó parasztjai­nak 67,2 százaléka termelőszövetkeze­ti tag. — Mivel nádiunk minden fel­tétel adva van ahhoz, hogy tsz-község legyünk — -mondotta Maczkó elvtárs —. elhatároztuk, hegy a helyi erőkre támaszkodva, rendszeres agitációval nem 1960-iig, de még ez évben tsz- községet szervezünk Böhönyéből. Megfelelő helyet kapott az értekez­leten — különösen a tsz-pártszerveze- tok küldöttei -beszéltek róla — a me­zőgazdaság 3 százalékos termésnöve­kedésével kapcsolatos vita. Puskás József elvtárs, a pusztako­vácsi Dimitrov Tsz elnöke elmondta például, hogyan sikerült a régi, gyenge tehén- állományt jó takarmányozással feljavítani, aminek következté­ben azok a tehenek, melyeket egy évvel ezelőtt selejtezni kel­lett volna, most átlag 8,5 liter tejet adnak. Elmondta, hogy a jó gazdálkodás nyomán hogyan válik szövetkezetük mindinkább árutermelő szövetkezetté. Tavaly például -burgonyából 200 má­zsát vittünk -piacra — mondotta —, az ódén; reális számítások alapján, 000 mázsát értékesítünk szabadon. Tavaly 5000 liter tejet adtunk élt az idén 15 000 liter eladását terveztük. De -nemcsak Puskás elvtárs, hanem többek között Szép István, a Marcali Állami Gazdaság igazgatójának hoz­zászólása is arról- tanúskodott, hogy a járásban egyre inkább előtérbe ke­rül a több árutermelés. Szép e-lvtárs jogosan beszélt arról, hegy a több- termelés érdekében az állami gazda­ságok -igazgatóságának több önálló­ságot kell -biztosítania az igazgatók­nak. Ne adja-nak minden apró dolog­ra felsőbb utasítást — mondotta —, bízzanak bennünk, hogy területünk sajátos viszonyainak megfelelően vé­gezzük munkánkat. A járás két gépállomása igazgató­iénak felszólalása azért volt értékes, mert nemcsak panaszkodtak nehézsé­geikről, hanem azt is elmondták, hogy ezeket hogyan szüntetik meg. Bíró elv-tára, a Tapscmyi Gépállomás igazgatója a mezőgazdászok szaktu­dásának növelésére! -beszélt, Takács c-lv-társ, a Marcali Gépállomás igaz­gatója pedig arról: a tavalyitól elté­rően hogyan előzik meg a tervteljesí- -lésben a lemaradást. A pár-tértek ez elmek a termeléssel foglalkozó részét tehát sikeresnek le­het elkönyvelni. Adtaiéiban jól foglal­kozott a párt-értekezlet a pártimunka egyes részeivel, és a seronkövetkeaö feladatok megoldásával jól összekap­csolta. Vannak azonban a pórteleinek olyan fontos és jelenleg különö­sen aktuális kérdései, mint a pártvezetés lenini elve, amiről lényegesen többet kellett volna beszélni. Bár a beszámoló többé-kevésbé ön­kritikusan felvetette: ha a párt- végrehajtóbizot.tságon belül érvénye­sült is a kollektív vezetés, de a járási pártbizottság munkájára ezt már ke­vésbé lehet elmondani. Legtöbbször — hangsúlyozta a beszámoló — csak kész tények eíé állítottuk a párst- bizottság tagjait, melyeket azoic min­den különösebb vita nélkül elfogad­tak. Ezt támasztotta alá Szép edv.társ felszólalása is, áld elmondta, hogy 4t mint pártbizottsága tagot a járási pár t-végreha j tóbizottságról ran dsze- rint csak akkor keresték, ha párínapi előadóra volt szükség, véleményét azonban egy-egy kérdésben már rit­kábban kérték ki. Á járási párt-bizottság vezetése mellett többet kellett volna fogjLait— kozná az alapszervezetek vezetési -módszerével, de ilyen vonatkozásba« a kollektív vezetésről csak általános­ságban esett szó. Pedig hány és hány küldött .tudott volna beszélni arról, hogy náluk az egyszemélyi intézke­désből milyen hibák következtek. És hány küldött tanulhatott volna még többet, ha kissé gyakorlatiasabb vita alakul lei a pártalapszervezetek kol- iektív vezetése körül. Szólni kell még a bírálatról és ön- bírálatról, mely a pártértekezlet leg­gyengébb pontja volt. Tévedés ne essék, nem azt mondjuk, hogy az ér­tekezletéül mean voí-t bírálat és ömbí- ráüat. Volt, de nem elég, s főleg nem elég bátor, önibírála-tot gyakorolt a ■pártbizottság a beszámolóban — mint fentebb említettük —, mert a kollek­tív vezetést megsértette. Megbírálta a •tömegszervezeteket, elsősorban a já­rási tanácsot, mert a tanácsdemokrá- ciát megsértve a járásban a válasz­tások óta a tanácselnökök 31 száza­lékát leváltotta, vagy más területre helyezte. A megbírált elv-társak álta­lában reagáltak a -birálaí-ra, mégsem mondhatjuk, hogy a bí­rálat szeileme hatotta át az egész értekezletet, mint ahogy ezt a XX. kongresszus után joggal el­vártuk. Elsősorban a beszámolóból adódott ez, mely valóságos -képet mutatott ugyan a járás helyzetéről, de nem volt eléggé önkritikus, különösen a járási párt-végrehajtóbizettság tagjait illetően. Valószínűleg ennek tudható be, -hogy a küldöttek közül is csak kevesen bírálták a járási pártbizott- é.g, de a párt-végrehajtóbizottság munkáját is. Mindeneseire érdemes ebből a tanulságokat levonni. Végül még néhány szót a felszóla­lók funkció szerinti megoszlásáról. Alig akadt egyszerű párttag, .pánt- vezetőségi tag, aki az értekezleten felszólalt volna, ez kétségtelenül hiba veit. A felszólalók 90 százalékát a járás vezetői, lömegszervezeti, állami, gazdasági vezetők tették ki. Ebből pedig könnyen lehet következtetni arra, hogy a küldöttek felkészítése a járási pártértekezlet re mind a járási párt-végrehajtóbizottság, mind az alapszervezetek részéről kívánnivalót hagyott maga után. Nem beszéltünk a revíziós bizottság beszámolójáról, a határozati javaslat­ról — melyét kiegészítéssel az érte­kezlet elfogadott —, a pártbizottság megválasztásáról, csupán néhány olyan fontosabb dologira tértünk ki, amiből hozzávetőlegesein megállapít­hatjuk, hogy a pártértekezlet milyen munkát végzett. Ha voltait is fogyatékosságai a marcali járási pártértekezlet­nek, nem ez jellemezte elsősor­ban, hanem az eredmények, melyek céltudatosan megmutat­ták, hogy a járás kommunistái­nak a gazdasági feladatok előbb­re jutásában milyen teendői vannak. Ez dominált az értekezleten, s ez a biztosíték arra is, hogy a járás kül­döttei hazatérve a gyakorlatiban jól hasznosítják az értekezlet tanulságait. Erre tett ígéretet az újonnan meg­választott járási pártbizottság is. Vucsák Magda Díszes keret, rajta semmi! A Megyei Tanács el­ső emeletén, a■ hatal­mas központi faliúj­ságon új tábla jelent meg. Nem ma, már jó ideje ott pompázik. íz­léses keret, nem éppen somogyi, de valamifé­le népi díszítéssel. Cí­me: A kulturális bi­zottság híradója. Elégedetten meg a szemlélődő szí­ve. Na végre! A bizott­ság van, a bizottság működik. Munkájának eredménye itt látható majd, a híradón. De óh, jaj! Micsoda nagy csa­lódás! Telnek a napok, mivel egyéb dolguk nincs, a híradó pedig változatlanul üres. Si­vár, mint az alföldi ró­na. Mit jelent ez? Nincs mit írni? Nincs mit rárakni? Akkor hát miért készítették a fa­liújságot? Vagy talán a kulturális bizottság nem működik? Az bi­zony meglehet. Min­denesetre a híradó üres felülete erről ta­núskodik ... dobbant Új szobor, vagy egyiptomi lelet?

Next

/
Thumbnails
Contents