Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-28 / 101. szám
Könnyű- és élelmiszeripari dolgozók! Jobb és olcsóbb közszükségleti cikkek termelésével, a választék bővítésével járuljatok hozzá a népjóiét emeléséhez! Harcoljatok az anyagpazarlás ellen! Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez Az alábbiakban részleteket közlünk a tervezetből Ipar, építőipar Mezőgazdaság A szocialista ipar termelésének 50 —52 százalékos növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottan elégítse ki mind a hazai szükségleteket, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében — a technika fejlesztésére és a szocialista országokkal való szoros együttműködésre támaszkodva — biztosítani kell a meglevő ipari berendezések eddiginél lényegesen jobb Villamosenergia I960, évi termelés 8 350 Szén 29,4 Kőolaj 2,0 Acélnyersvas 1,41 Acél 2,24 Hengereltacél 1,40 Timföld 224 Kénsav 200 Marónátron 40,5 . Műtrágyák* 150 Műanyagok 11,6 Tégla 1950 Cement 1,86 Gőzturbina 370 Erőmű és ipari kazán 194 Diesel-motor 567 Autóbusz és pótkocsi 3 400 Vasúti személykocsi 805 Tehergépkocsi 6 800 Fémforgácsoló szerszámgépek 11100 Arató-cséplőgép (gabonakombájn) 2 500 Kerékpár 410 Motorkerékpár 54 Háztartási varrógép 68,5 Rádióműsorvevő 455 Cellulóz 46,5 Papír 164 Pamutszövet 247 Gyapjúszövet 34,7 Selyemszövet 25,5 Kötöttáru 7 810 Konfekcióáru 7 274 Cipő 16,2 Cukor 410 Nyershús 217 Zsír 79 Étolaj 35 Vaj 18,3 * (hatóanyagban számítva) AZ ÉPÍTÖANYAGIPAR előtt az a feladat áll, hagy az egyre nagyobbszámú építkezést és főleg a lakásépítést ellássa korszerű építőanyagokkal, könnyen szállítható és összeszerelhető épületelemekkel. Az építőanyagiparban olyan új, az eddiginél Olcsóbb és 'könnyebb építőanyagok egész sorának termelésére kell rátérni, amelyele fokozzák az építőmunka termelékenységét és lehetővé teszik az építkezéseknek az eddiginél lényegesen gyorsabb és olcsóbb kivitelezését. Az építőanyagipar fejlesztésére több mint 2 milliárd íarimitot kell öt év alatt beruházni. Az építőanyagiipar termelése a második ötéves terv időszakában legalább 62—65 százalékkal emelkedjék. A korszerű építőipar legfontosabb anyagának, a cementnek termelését öt év alatt mintegy 700 000 tonnával keli. növelni; a .betonélőre- gyártó iparban a termelés mintegy 2,5-szeresére emelkedjék. Az eddiginél lényegesen nagyobb választékot kell biztosítani az előregyártott. — részben elő- és u tóf eszí tett — vasbeton elemekben. Ki kell szélesíteni a vasúti vasbetonaljak és a vasbeton vezetékoszlopok termelését. A lakás- építkezés céljára meg kell indítani a nagyméretű falazóblokkok, fal1- és födémelemak (panelek) gyártását. A MŰTRÁGYATERMELÉS fokozását a Tiszavidéki Vegyikombinát ammónia-üzemének megépítésével, a Borsodi Vegyikombinát és a Péti Nitrogénművek bővítésével, valamint Szolnokon új szuperfoszfát- üzem létesítésével kell biztosítani. A műtrágyagyártás fejlesztésére öt év alatt összesen mintegy 700 millió forintnyi beruházást kell fordítani. A nitrogénműtrágya gyártását 1960- ra az 1955. évi hétszeresére, a fosz- ferműtrágya termelését több mint kétszeresére kéül emelni. El kell kezdeni a kettős hatóanyagú műtrágya gyártását, amely nitrogént és foszfort is tartalmaz. Meg kell kezdeni a karbamid előállítását, elsősorban takarmányozás céljára. Be kell vezetni a kombinált növényvédőszerek készítését, fokozni kell a hormonos 'gyomirtószerek gyártását. A növény- védőszer-termedés öt év alatt a jelenleginek mintegy háromszorosára növekedjék. A mezőgazdaság részére kihasználását, az elavult gépeknek új gépekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. Az iparba öt év alatt összesen 33—34 milliárd forintot kell beruházni. 1. Egyes fontosabb ipari termékek termelése a második ötéves terv utolsó évében hozzávetőlegesen a következő legyen: Az I960, évi millió ltwó termelés az 1955. évi termelés százalékában 154 » to. 132 » tt 125 It tt 165 tt It 138 ft ft 159 ezer to 145 ft ff 161 ft St * 346 tt It 372 tt It 430 millió db 156 millió to 158 ezer kvv 'l54 millió Ft 330 ezer Le 680 db 245 tt 272 tt 179 tt 183 tt 163 ezer db 189 ti tt 326 tt ti 149 tt tt 147 » to 281 ti ti 155 millió m2 106 It II 135 It II 127 to 155 millió Ft 128 » Pár 116 ezer to 165 II ti 146 tt ti 131 fl II 163 II tt 161 szállított összes vegyipari termékek értéke 1960-ban az 1955. évinek 2,6— 2,7-szerese legyein. A KÖNNYŰIPARBAN öt év alatt mintegy 25 százalékkal ikell emelni a termelést, ezen belül a textiliparban hozzávetőlegesen 22 százalékkal, a konfekcióiparban 23 százalékkal, a cipőiparban 26 százalékkal, a bútorgyártásban 37 százalékkal, a papírgyártásban 55 százalékkal. A (könnyűiparba öt év alatit 2,3 milliárd forintot kell beruházni. A könnyűipari termékek kisebb hányadát kell exportálni, mint az elmúlt években, ami lehetővé teszi, hogy belföldön 1960-ban 40 százalékkal több könnyűipari cikk kerüljön forgalomba, mint 1955-ben. A köny- nyűipari termékek minőségét meg kell javítani és választékát jelentősen ki kell bővíteni. A tartós, szép kivitelű, új könnyűipari termékek egész sorát kell forgalomba hozni. Elsősorban a jó minőségű textiűanyagok, a jó kivitelű Qccmfekcióáruik és lábbelik, valamint a szintetikus szálból készült különféle ruházati cikkek gyártását kell fejleszteni. Minthogy a könnyűipar használ fel jelenleg legnagyobb mértékben külföldi nyersanyagot, jelentős erőfeszítésre van szükség a könnyűipar hazai anyagforrásainak kiszélesítése és a könnyűiparban felhasznált importanyagok részarányának csökkentése érdekében. Üzemibe kell helyezni új, évi 22 000 tonna teljesítőképességű szalmacelhilóz-igyárat, fel kell építeni négy farost- és két fargácslemez-üze- met. 1960-ban mintegy 27 500 tonna szslmacellulózt, 47 500 köbméter farost- és forgácslemezt és 22 000 tonna kenderrostot kell hazai nyersanyagból előállítani. AZ ÉLELMISZERIPARBAN a második ötéves terv időszakában a termelés 50—55 százalékkal növekedjék. A termelést hozzávetőlegesen a húsfeldolgozó-iparban 47 százalékkal, a baromfifeldolgozó iparban 70 százalékkal, a konzerviparban 45 százalékkal, a tejiparban 48 százalékkal, az édesiparban 66 százalékkal kell növelni. Fokozni kell a koncentrált tápanyagok, a vitamindús készítmények gyártását, valamint a mélyhűtött főzelék- és gyümölcskészítmények termelését. Az élelmiszeripari 'beruházásokra öt év alatt 2,3—2,4 milliard forintot keld fordítani. A termelés kellő színvonalának elérése szükségessé teszi, hogy 1960-ban a cukoripar mintegy napi 3200 tonnával több cukorrépát, a tejipar napi 230 000 literrel több tejet, a baromfifeldolgozó ipar évi 6000 tonnával több baromfit dolgozzon fel. A sörgyárak teljesítőképességét évi 775 000 hl-rel kell növelni. A hűtőházak befogadóképességét több mint 20 000 tonnával kell bővíteni. Jelentősen javítani kell az élelmiszerek és egyéb termékek minőségét, bővíteni kell a választékot; higiéni- kusabbá kell tenni az élelmi szeripari cikkek termelését és csomagolását. Az élelmiszeripar minden ágában jelentősen csökkenteni kell azanyag- és készáru-veszteséget. AZ ÁLLAMI HELYIIPARI vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek az eddiginél jelentősen nagyobb mértékben járuljanak hozzá a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásához; mind jobban elégítsék ki a javítási igényeket. A döntően helyi anyagokkal, helyi szükségletek ellátására dolgozó minisztériumi iparvállalatokát át kell adni a tanácsoknak. Ez utóbbiakat nem számítva, öt év alatt az állami és szövetkezeti helyi ipar termelése mintegy 35 százalékkal emelkedjék. Nagy súlyt kell helyezni a helyi építőanyagipari termelés fejlesztésére. Továbbra ás biztosítani kell, hogy a magánkisipar részt vegyen a lakosság szükségleteinek 'kielégítésében. Fejleszteni kell a háziipari tevékenységet és lei kell szélesíteni a háziipar termékeinek értékesítését. Gondot kell fordítani a népművészet és iparművészet termékeinek a lakosság körében való szélesebb elterjesztésére. AZ ÉPÍTŐIPART jelentősen fejleszteni kell, hogy képes legyen a (beruházási és felújítási célkitűzéseiének megfelelően betölteni növekvő feladatát mind a lakásépítés, mind az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a népgazdaság többi területén előirányzott építkezések tervszerű megvalósításában, öt év alatt az építőipai' termelése 54—56 százalékkal emelkedjék. Az építőiparba mintegy 1 milliárd forintot keli beruházni, ennek több mint kétharmadát új gépekre fordítsák. Az építési tevékenység messzemenő átalakítását kell megindítani és ezzel az építkezések lényeges meggyorsítását, és olcsóbbá tételét; az építőiparnak, főként a lakásépítésnek (gyáripari jellegű szerelőiparrá való fokozatos átalakítását keli elérni. Jelentősen fokozni kell az előregyártott vasbetonelemek és szerkezetek alkalmazását. Több mint nyolcszorosára kell növelni a felhasznált üreges téglák és falazóblokkok meny- Qiyiségét. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell kislejtésű tetőket építeni. Az építőipar rendelkezésére álló (gépek, .berendezéséle és egyéb eszközök ésszerűbb kihasználása szükségessé teszi az építőipar szervezettségének fokozását, a jelenleg szétforgácsolt építőipari szervezet célszerű átalakítását. AZ IPAR MINDEN területén nagy gondot kell fordítani az anyagellátás megjavítására, a szükséges nyersanyagok, félkésztermékek és alkatrészek .kellő időben való biztosítására. Szigorú tervszerűséget kell érvényesíteni mind a vállalatok egymás számára történő szállításainak lebonyolításában, mind az importanyagok és alkatrészek beszerzésében. öt év alatt jelentősen növelni kéül a központi állami anyag- tartalékokat, és megfelelő, tervszerű színvonalon keH tartani a vállalati anyagkészleteket is. Ugyanakkor az eddiginél sokkal takarékosabban kell felhasználná a rendelkezésre álló nyersanyagokat és féikésztermékeket, és a legszigorúbban fel kell lépni az anyagpazarlás, a selejtgyántás ellen. Növelni kell a dolgozók érdekeltségét az anyagok takarékos felhasználásában, ami a termelés folyamatosságának és gazdaságosságának egyik döntő feltétele. A mezőgazdaságban a második ötéves terv során egyidejűleg kettős feladatot kell megoldani; a termelés nagymértékű fellendítését és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeres előrevitelét. Az 1956—60. években a mezőgazdaságnak az első ötéves terv időszakához képest mintegy 27 százalékkal több terméket kell biztosítania a népgazdaság növekvő szükségleteinek fedezésére, az életszínvonal emelésének megvalósítására. Ennek megfelelően 1960-ban a kenyérgabonatermés az 1955. évi 27 millió mázsáról kereken 30 millió mázsára, a kukoricatermés 29 millió mázsáról mintegy 41 millió mázsára, a vágásra kerülő állatok összsúlya 8,5 millió mázsáról 11 millióra, a tejtermelés 1.5 milliárd literről 2 milliárdra, a tojástermelés 1,4 milliárd darabról 1,8 milliárdra, a gyapjútermelés 58 000 mázsáról 100 000 mázsára emelkedjék. A termelés e nagyarányú növelését a mezőgazdaság anyagi ellátásának és műszaki felszerelésének jelentős növelésével, a termelők érdekeltségének sokoldalú érvényrejutta- tésával kell alátámasztani. Az átlagosnál nagyobb mértékben keli emelni a termelést az állami gazdaságokban és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás mindinkább megmutatkozó előnyeire támaszkodva elő kell segíteni a termelőszövetkezetek felvirágzását és a termelőszövetkezeti mozgalom jelentős fejlődését, hogy 1960-ig a dolgozó parasztság többsége saját meggyőződéséből rátérjen a szövetkezeti gazdálkodás útjára és ezzel a tervidőszak végére a mezőgazdaságban túlsúlyra kerüljön a szocialista szektor. A mezőgazdaságba öt év alatt állami eszközökből 13 milliárd forintot kell beruházni, 53 százalékkal többet, mint az első ötéves terv időszakában. Ehhez járul a termelőszövetkezetek saját erőből történő, mintegy 1 milliárd forintos beruházása. 1. A növénytermelés központi feladata: kielégítően biztosítani az ország kenyérgabona-ellátását és megfelelő állami tartalék képzését. További fontos feladata: megteremteni a gyorsan fejlődő állattenyésztés szilárd takarmányalapját és ezzel a hús- és zsírellátás megjavításának legfontosabb feltételét. A növénytermelés fokozását elsősorban a terméshozamok emelésével kell biztosítani. Az első ötéves tervben elért átlaghoz képest 1956—60- ban a kalászosok holdanként! terméshozamát mintegy 10—12, a kukoricáét 30, a burgonyáét 25, a cukorrépáét pedig 22 százalékkal kell növelni. Fokozottabban leéli elterjeszteni a nagyobb és jobb minőségű termést hozó vetőmagfajtákat. 1960-ban a kukorica vetésterületének legalább 50 százalékán kell hibrid vetőmagot használni. A második ötéves tervidőszak végére az ország szántóterületét mintegy 150 000 kát. holddal kell növelni és kereken 1 millió kát. hold gyenge termőképességű, szikes-, savanyú- és homoktalaj javítását, illetve zöldtrágyázását kell elvégezni. Öt év alatt a kalászosok és a kukorica vetésterületét együttesen mintegy 6 százalékkal, ezen belül a kukoricáét mintegy 16 százalékkal, az évelő pillangósokét pedig 33 százalékkal kell növelni. 1960-ban 225 000 kát. holdon cukorrépát, legalább 390 000 kát. holdon burgonyát kell termeszteni. Hatékonyabbá kell tenni a szervestrágya kezelését és felhasználását. 1960-ban műtrágyából összesen — hatóanyagban kifejezve — 1 kát. holdon átlagosan az 1955. évi 5,6 kg helyett 19,9 kg-ot, nitrogénműtrágyából pedig 1,7 kg helyett 9 kg-ot kell felhasználni. A növényi kártevők és betegségek leküzdésére lényegesen nagyobb mennyiségű növényvédőszert kell alkalmazni. 1960-ban több mint 000 000 kát. holdon kell vegyszeres gyomirtást végezni az 1955. évi 160 000 kát. holddal szemben. Rendbe kell hozni a meglévő öntözőtelepek műszaki felszereléseit. Az öntözött területet az 1955. évi 159 000 kát. holdról 1960-ban 240 000 kát. holdra kell növelni. A rizstermesztés megjavítása céljából át kell térni a rizsnek vetésforgóban való termesztésére és új fajták bevezetésére. . Tovább kell fejleszteni hazánk hagyományos kertészeti kultúráját. Növelni kell a nagyobb tápértékű zöldségfélék arányát, nagyobb mértékben kell kihasználni a helyi energiaforrásokat melegházi kertészetek létesítésére. öt év alatt mintegy kétszeresére kell növelni a nagyüzemi gyümölcsösök területét, fejlesztve a háztáji gyümölcsösöket is. A szőlő- és bortermelés fokozásának fő módja: a szőlőterületek felújítása és a tőkehiány pótlása. Ehhez jelentősen fokozni kell a szőlő- oltvány-termelést. Az új szőlőtelepítésekben növelni kell a csemegefajták arányát. Meg kell gyorsítani történelmi borvidékeinken — elsősorban Tokajhegyalján és Badacsonyban — a szőlők korszerű felújítását. Meg kell javítani a bor minőségét. A rétek és legelők terméshozamát 10—15 százalékkal kell növelni. Nagy gondot leéli fordítani az elhanyagolt legelők fűtermésének fokozására, a rétek és legelők javítására. 2. A népgazuasági szükségletek kielégítése, különösen a lakosság húsellátásának minél gyorsabb megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés jelentős fejlesztését, mindenekelőtt a hozamok emelése révén. Jelentősen növelni kell az állati termékek termelését: a hízottsertést 25—30 százalékkal, a tejtermelést 35 —40 százalékkal, a tojástermelést pedig 20—25 százalékkal. Biztosítani kell, hogy a szarvasmarhaállomány 1960-ra mintegy 5 százalékkal és a tehénállomány az 1955. évi 885 000-ről 1 000 000-ra emelkedjék. A hús- és a zsírtermelés gazdaságosságának fokozása érdekében a sertésállományt a második ötéves terv során általában nem kell növelni, de fokozni kell a hússertések arányát és rövidíteni kell a hizlalás időtartamát. A juhállományt öt év alatt 25—30 százalékkal kell növelni. A mezőgazdasági és szállítási munkák gépesítésével összhangban 200 000 darabbal kell csökkenteni a lóállományt. A baromfitörzsállományt mintegy 1 millió darabbal kell növelni. Az állami keltetőállomásokon és gazdaságokban 1960-ban 30 millió naposbaromfit kell kikeltetni. Fokozatosan ki kell (küszöbölni a ■íakarmáinyhiányt. Ehhez elsősorban a takanmánytenmelést kéül (növelni: a takarmánygabona vetésterületét^ 1955. évi 3 155 000 kát. holdról 1960- ■bain 3 520 000 kát. holdra, szálasta- karmányokét 1 066 000 kát. holdról 1 125 000 lkat, holdra. Ezenkívül a másodvetés területét öt év alatt mintegy 40 százalékkal kell emelni. A takarmánygabona össztermelése 1960-ban 50 millió mázsa legyen, szemben az 1955. évi 40 mffliUó mázsával. A lucerna termelését — vetésterületének kereken 40 százalékos növelése mellett — az 1955. évi 7 800 000 mázsáról 1960-ban hozzávetőlegesen 13 000 000 mázsára kel! emelni. Tovább kell fokozni a siló- zást: az (1955. évi 4 300 000 köbméter silótakarmánnyal szemben 1960-ban legalább 9 000 000 köbméter silóta- kármányt kel készíteni. Elő kell mozdítani a takarmány jobb értékesí- lését az ipar által termelt antibiotikumok és különféle fehérjepótló anyagok felhasználásával. Mindezzel valamint egyéb sokoldalú intézkedésekkel, többek között a betakarítási, tárolási veszteségek csökkentésével szilárd takarmányalapot kel létrehozni az állati termékek termelésének növeléséhez. Továbbfejlesztve az álategészség- ügy területén elért kiemelkedő eredményeket, meg kel akadályozni a fertőző állatbetegségek járványszerű elterjedését. Megelőző intézkedés ékkel és szervezett védekező munkával gyorsabb ütemben kel felszámolni a brueelózist és a gümőkórt. 3. A növénytermelés és az állattenyésztés élőirányzott fejlesztéséhez a második ötéves terv folyamán lényegesen több és korszerűbb gépet kell biztosítani a mezőgazdaság részére, mint az első ötéves terv időszakában. Mintegy 4,4 milliárd forintot kel mezőgazdasági gépek beszerzésére fordítani, szemben az első ötéves terv idején e célra felhasznált 2,3 milliárd forinttal. A termelőszövetkezetekben és az álami gazdaságokban széles méretekben meg kell valósítani egyes kultúrák — elsősorban a gabonafélék — összes munkafolyamatainak teljes gépesítését. Nagymértékben kell élőrevimni a kapásnövények — elsősorban a kukorica —. valamint a szálastakarmányok gépi erővel való művelését, betakarítását. (A második ötéves terv irányelveinek közlését lapunk holnapi számában folytatjuk.) j
