Somogyi Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-28 / 101. szám

Munkások, dolgosó parasstok! Erősítsétek és ápoljátok a munkás-paraszt szövetséget, népi demokratikus államunk szilárd alapját! AZ ELNÖK MIT MOND AZ OTTHONÜLŐ ASSZONYOKNAK...? — Te, ide figyelj, nein lesz szűk ez az ajtó? Baksa Sándor, a lábodi Béke Tsz elnöke feltolja (homlokáról sülitös sapkáját, s úgy néz Krivarics Jó­zsefre, a Népakarat elnökére. — Affenét! Méteiihatvan csak tán elég? Hát nem elefántokat akarunk mi idehozni, hanem tehenet. Baksa még egyszer szemügyre ve­szi a fékig felhúzott falból kiemel- ikedő ajtókeretet, megrágja az ellen­vetést: — Hát, szóval — méri meg ki­nyújtott kézzel a távot — a csille- járatnak szűk lesz. — Hohó, a csillejárat! A sín nem erre jön majd, hanem így, hosszá­ban az istállón. — S lengeti a kezét, mutatja az irányt.. Elindulnak az épülő istálló másik ajtaja felé. — Itt lesz a silógödör — mutat túl a mellig érő falon Krivarics József. Baksa Sándor bólogat, odapillant, de az esze máson jár. Megszámolja az építésnél dolgozó embereket: — Egy, kettő, négy, hat, kilenc ... Négy ember, öt asszony. Hogy végzitek el a vetést, ha ennyien itt vannak? — Miért? Negyvenen dolgoznak ma is nálunk. Baksa még feljebb tolja a sapká­ját, már egész a tarkójára van a cso­dálkozástól: A közérthetőség kedvéért ott kell kezdeni, hogy a nagyatádi Dózsába a tél folyamán 35 csa­ládot vettek fel. S ezek közül 34 özvegy férfi! No, nem kell meg­ijedni nagyon. Nem valami új népbetegségről van szó, amibe kizárólag a tsz-be lépők feleségei halnak bele. Csupán a közös munka számára, mintha nem is léteznének... Mert nemcsak hogy nem léptek be az asszo­nyok, de dolgozni sem igen jár­nak. A 35 új családból talán ha egyet, hamiskásat, ravaszai: — Az igaz.;: — Hát akkor? — Hát, ide figyelj! Azt kérdez­tem két hete az asszonyoktól: akar­tok pénzt? Baksa kavarirot egyet a fejével, mintegy jelezve: persze, hogy akar­nak. Ám a másik ellent int: — Azt mondták, hogy az soká lesz, nekik meg most kell a pénz. Ez az — mondtam én. — Hát az igazgatóság május elején ad nelitek előleget. Tíz forintot egy munkaegységre! Balosa visszahúzza a sapkát, le, egészen a szemére: érti már. — Na, látod! Másnap reggel hét jött el, aki eddig még nem dolgozott! Baksa élgondolkodik. — Hát bizony, ez nálunk sem ár­tana. Mert a krumplivetés már a körmünkre ég. — Az úton várakozó kerékpárja felé int: — Most is oda Indultam, csak 'benéztem hozzátok, megnézni az építést. Mert mi is hoz­zákezdenénk, csak nincs kéz. Krivarics széttárja a karját: — Hát... rukkolj lei nekik te is... Balosa bólint, 'gyorsan kezel, s már megy is. Sürgős a munka, most oda siet, de fejében már azt forgatja: mit mond ő estére az eddig otthon ülő asszonyoknak. Hogy necsaik a Nép­akarat tudjon istállót építeni a nagy tavaszi munka idején, hanem ők is, a Béke is. 15-nek a felesége lépett be. Ezért mondják a Dózsában, hogy van 45 család meg 20 özvegy- ember. Jó lenne, ha az özvegy tsz-ta- gok is »megházasodnának« — mondják a Dózsában — még pe­dig minél előbb! Mert a rét még tisztítatlan, és rövidesen nyaku­kon lesz a növényápolási munka is. A föld pedig nem kérdi: ki a régi, ki az új tag, ki az özvegy, ki nem? Hanem úgy fizet ősszel, ahogy megmunkálták ... Mit olvashatunk a Pártélet legújabb számában A Pártélet legújabb, áprilisi száma szerkesztőségi ciiokben emlékezik meg V. I. Lenin születésének 86. évfordulójáról. Segítséget ad a folyó­irat az SZKP XX. kongresszusa anyagának tanulmányozásához Ripp Géza: A szocializmusba való átmenet formáiról című írásával. A cikk részletesen foglalkozik a szocializ­musba való átmenet tartalmával és formáival, a parlamenti út felhaszná­lásának lehetőségeivé!, megmutatja a marxizmus és a reformizmus közötti nagy ellentétet. Ugyancsak sókat se­gít — elsősorban a politikai gazda­ságtan tanfolyam Oktatóinak és hall­gatóinak — Nagy Tamás: A gazda­sági törvények értelmének és szere­pének néhány kérdése című cikke, amely hozzászólás formájában Ká­dár István kandidátusi disszertáció­jának vitáján is elhangzott. A me­gyei, járási, párt- és mezőgazdaság­ban dolgozó vezetők a többi között jól felhasználhatják Győrffy Béláné: Hogyan vizsgálják a pártszervek a termelőszövetkezetek gazdálkodását? című írását. A cikk részletesen fog­lalkozik a jövedelmezőség értékelésé­nek, a termelés színvonala értékelé­sének helyes módszerével. Megjelent továbbá a folyóiratban Palkó László: Kommunista helyt­állás, Balogh István—Lajtai Endre: A pártmunkás tömegszervező mun­kájáról, Félix Pál: Kína .mezőgazda­ságának szocialista átalakulása című írása. »A pártélet napi kérdései« rovatban közli a folyóirat; Vértes Imre: A XX. (kongresszus anyagai- fanulmányozása a pártoktatás­ban, Török Noémi—Nagy László: A marxizmus—leniniizmus oktatása egyetemeinken és főiskoláinkon, Bassa Endre: Huzavona egy újítás körül és Zárgó Zoltán: A kukorica- termesztés időszerű kérdései című írását. A »Tapasztalatcsere« rovatban je­lent meg Gálié Tibor: Hogyan lehet­ne élőbb szervvé a budai járási ta­nács MDP-csoportja? című cikke, amely a XX. kongresszus útmutatá­sai szerint vizsgálja a járási tanács MDP-csopartjánák munkáját és ta­nácsokkal segíti azt. Ugyancsak e ro­vatban kapott helyet Ditrói József: A tenmetőszövetikezetek fejlődésének tapasztalatai a zirci járásban, Bakó Ágnes: Az alapszervi vezetőségi ülé­sékről, Sárosi Jolán: A népfront- mozgalom budapesti tapasztalataiból és Komócsin Mihály: Az értelmisé­giek közötti politikai munka Heves megyében című cikke. A kommunisták, a vezetők példamutatására várnak Magyaregresen — Negyvenen?! Dehát 31 tagotok van! A Népakarat elnöke mosolyog — Kunszabó — „ÖZVEGY TSZ-TAGOK" A magyaregresi dolgozó paraszto­kat mostanában az a gondolat fog­lalkoztatja, hogy a már meglévő Pe­tőfi és Kossuth Tsz-ek tagjaihoz csat­lakoznak. A két tsz lelkes agitátorai segítenek a gondolkodóknak: okos szóval meggyőzik őket a helyes út­ról. A községi pártvezetőség két lel­kes kommunistája, Ilia János és Ko­vács Sándor sokait tesznek ezért. A dolgozó parasztok legtöbbje azonban arra vár, hogy a község párttitkára, Nagy Lajosné mutasson nekik példát a belépésben. Ö azonban — igen helytelenül — még így érvel: »Nem kell erőltetni nagyon dolgot, úgyis megértik az idők szavát.« Varga Ist­ván propagandista szintén tévesen gondolkodik a tsz-belépésről. Azért vár, mert. ő a község postása. Pe­dig feleségét — aki túltesz munká­jában sok férfin is — igazán várják rnaguic közé bármelyik tsz tagjai. Neki meg kell mutatnia, hogy nem­csak párttag, de az új, a nagyüzemi gazdálkodásnak is hű agitátora, kö­vetője. Lehetne még tovább sorolni azok neveit, akiknek példamutatásá­ra, kezdeményezésére várnak: a végrehajtóbizottság tagjai, Kozári Ernő és Kozári Kálmán is ezek közé tartozik. Kozári Ernő járási tanács­tag is, mégsem tudott meg határozot­tan dönteni az új mellett. Neid, sem elég még az, hogy a község lakói közül már 91 család gazdálkodik kö­zösen mintegy 900 hold földön. Azt mondják a községben, rajtuk, a kom­munistákon, vezetőkön a sor, hogy necsaik szóval, 'hanem tettel is a kö­zös ügy mellé álljanak. Szulimán János A Pártélet »Beszélgetés az olva­sókkal« rovatában érdekes kérdések­re válaszol, és több olvasó levelét, véleményét közli egy-egy fontosabb problémáról. A folyóirat 'tartalmát Török László, Mocsár Gábor »Egy párt'titkár feljegyzései« című regé­nyéről írt könyvismertetése egészíti ki. # # # Franciaország válaszúton címmel jelent meg az Országos Béketanács »Mi van a nagyvilágban?« külpoliti­kai füzetsorozatában Lendvai Pál írása a legutóbbi franciaországi ese­ményekről, a francia 'gyarmatpoliti­káról és az ezzel kapcsolatos ellen­állásról. A füzetben sok érdekes kép is megjelent. ...........................mi.......................................................................................................................................... BÓ K KUTAKNAK NINCS HELYE A TSZ-BEN Néhány 'termelőszövetkezetben az utóbbi hetekben a tagság úgy dön­tött, hogy alapos egyéni elbírálás alapján felvesz olyan tagot, akit ko­rábban jogtalanul a Ikulékck közé soroltak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már kinyitják a termelő- szövetkezetek kapuit a kulákok előtt, hogy akik a múltban kizsák­mányolok voltak, a falu szegény em­bereinek bőrén élősköd'tek, most egysorba kerüljenek a becsületes ■termelőszövetkezeti tagokkal. Ellen­kezőleg, ha van ilyen egyén a szö­vetkezetben, azt is el kell távolítani onnan. Kissákmányoló volt A somogyaszalói Latinka Termelő- szövetkezetben is régóta napirenden van Bók Károly ügye. Bóknak még 1951-ben sikerült befurakodnia és azóta is kisebb megszakítással meg­húznia magát a tsz-’ben. Rövidesen azonban a közgyűlés dönt az ügyé­ben, s ha helyes álláspontra helyez­kedik. kizárja a termelőszövetkezet­ből. Bók a felszabadulás előtt azok közé a zsírosparasztok közé tarto­zott, akik keresztül néztek a dolgo­zókon, akik lenézték a szegénypa­rasztokat. Maga is megvetette » munkáit, 39 holdas gazdaságában csak a parancsokat osztogatta. Ezt Tóth Imre, Koczka Mihály és Szabó István tsz-tagok is bizonyíthatják, akik évekig cselédesked'tek nála. Bole nem való a termelőszövetkezet­be, ezt most már egyre többen han­goztatják és úgy látják, hogy meg­érett az idő a cselekvésre. Ma is munka nélkül akar élni Ugyanis nem azért furakodott 'be a szövetkezetbe, hogy ott dolgozzék, hanem tsz-tagságával elterelje kulak voltáról a figyelmet. Számítása azon­ban nem sikerült, a szövetkezetben végzett »munkája« csak még jobban lerántotta róla a leplet. Nincs még egy tsz-tag, akinek olyan kevés munkaegysége volna, mint neki, alig több, mint 20. Pedig elbírná a munkát, erős szikár ember. A vele egykorú és körülbelül egyforma munkabíró tsz-tagok, mint Szitás Pál is, már 160 munkaegységet szerzett. De Bók nem is akart sohasem a két keze munkájából megélni, hiszen mindig azon törte a fejét, hogyan lehetne dolog nélkül megélni. Most például a megélhetésnek azt a for­máját választotta, hogy eladogatja meglévő ingatlanát. Éppen a napok­ban adott el egy házat 67 ezer fo­rintért, egy istálló épület bontásához pedig azzal a céllal kezdett hozzá, hogy az így nyert téglából majd újabb szép összeghez jut. Mit keres a tss-hen? Jogosan vetették fel tehát elsőnek a Latinka Termelőszövetkezet kom­munistái, hogy miért van az ilyen spekuláns ember a termelőszövetke­zetben? Egyáltalán mi köze a ter­melőszövetkezethez? Igazuk van mi­kor azt ámítják, hogy Bók nem erő­síti a tsz-.t, hanem inkább vissza­húzza a munkában. Az ilyen tag ügyének döntésével pedig nem kel'1 várakozni. A Latimka Termelőszövet­kezet az elmúlt két évben megerő­södött. a tagok munkafegyelme megszilárdult. Bók eltávolításával pedig csak még jobban erősödnek. Az a helyes tehát, ha a Latinka Tsz tagjai elfogadják a kommunisták javaslatát és eltávolítják maguk kö­ziül Bók kulákot, mert az nem való a becsületesen dolgozás szorgalmas tsz-tagok közé. „Ettől az élményfői a néző szíve néhány órára megfiatalodik” A PÁL UTCAI FIÜK a gyermekkor mindent megszépítő mesz- szeségéből integetnék felénk. Mintha ma olvastuk volna. Sok más kedvencünkből alig maradt meg valaki: Don Quijote-ét ma már megmosolyogjuk, Robinson elidegenedett, az Inkák megkoptak, Nyi­las Misit elvette tőlünk az iskola, Jókai Verne hősei kihullottak em­lékeinkből. De Nemecsék, Boka, ács Feri, a grund, a gitt-egylet élnek, ihatnak, lelkesítenek. Finom remegések futnak át rajtunk, ha kiejtjük e neveket, megmelegszik valami bennünk, mindent el­felejtünk, ami eddig rossz volt, még a nagy-nagy örömök is elho­mályosodnak: a Pál utcai fiúkkal senki, semmi nem versenyezhet, nem pusztította el őket sem a háború, sem az élet meg-megújuló vihara, könnyek és mámorok, győzelmek, vagy vereségek. Honnan a Pál utcaiaknak ez a varázsa? Onnan, hogy mi vol­tunk a Pál utcaiak, mi harcoltunk a grundokért, a más utcabeliekkel, mi lelkesedtünk a gitt-egyletért, a mi golyóinkat vették el a Pásztor­fiúk, a mi nevünk került be csupa kisbetűvel az élet jegyzőkönyvé­be, s mennyit harcoltunk, míg itt, vagy ott: egy szívben, vagy sok szívben csupa nagybetű lett belőle. A grundon tanultuk a hazát sze­retni, lelkesedni az igaz ügyért, életet áldozni egy darabka földért, közösségben a közösségért élni: a grundon tanultunk emberré lenni. El lehet-e felejteni azt, ami életünk egy darabja volt, amikor először tört ki belőlünk az ember, amikor először formálgattuk jo­gainkat és kötelességeinket, amikor először próbálgattuk erőinket? Nem! Nem tudunk elfelejteni benneteket Pál utcai fiúk, mert nem felejthetjük el magunkat, tiszta szívünket, boldog gyermekéveinket! Ma is az az erő él bennünk, amelyet a grund edzett belénk, az a szeretet él tovább bennünk, amellyel akkor kicsi hazánkat áldoza­tosan szerettük. A TÁNCSICS GIMNÁZIUM I. osztálya a Pál utcai fiúkat eleve- níti meg színpadon sorozatos előadásban a gimnázium Dísz­termében május 1—2—3-án délután 4 órai kezdettel. Az előadás eré­nye, hogy a tanulók nem játsszák a szerepeket, hanem élik az éle­tüket. És ez az ösztönös beleélés néha több mint a csinált művészet, Ettől az élménytől a néző szíve néhány órára megfiatalodik. Már csak ezért is érdemes megnézni a Pál utcai fiákat a gimnázium szín­padán. Dr. BOROS DEZSŐ, a Táncsics M. Gimnázium tanára. Melyik üzemünk nem ismer magára? Gyürkőzzünk csak! Gyűjtsünk erőt! De ne kezdjünk neki előbb. Gondolkodjunk, hogy volna jó! így gyürkőzni oh, milyen jó! De most gyerünk, elmaradtunk! Itt a hajrá, bajban vagyunk!!! Várható időjárás szombat estig: felhős idő, sok he­lyen eső, helyenként zi­vatar. Mérsékelt, helyen­ként átmenetileg megélén­külő keleti szél. A hő­mérséklet kissé emelke­dik. Várható legmagasabb hőmérséklet szombaton —19 fok Időzött. ol művelődjünk, hol szórakozzunk^ Színház: Kálmán Imre: Montmartre! ibolya. Este fel 8 órakor, Hegedűs-bér­let. Sarkadi Imre: Szeptember. Tájelöadás Kiklán. Pártoktatás Háza: Könyvkölcsönzés és egyéni tanulási idő 9—14 óráig. EDOSZ Művelődés Háza: Sport- és klubdélután. Textilművek Művelődés Háza: Ifjúsági klubest. MOZIK; Vörös Csillag: Éjszaka a Mont Blan- con. Osztrák film. Szabad Ifjúság; Gyötrelmes éjszaka Jugoszláv film. Siófok: Befejezetlen elbeszélés. Csurgó; Balkezes újonc. Balatonboglár; Szakadék. Barcs; Első szó. Marcali: Barátom Fábián. Lengyeltóti: Körhinta. Tab: Atlanti történet. Igái: Vihar Itália felett. Nagyatád: Ed Martin a pincérfiú. MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK KITÜNTETÉSE A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ' kormány lát üntetésben részesítette a termelésben kimagasló eredményt elért több somogyi mezőgazdasági dolgozót. A Munka Érdemrend kitüntetést kapta többek (között Kardos Vended és Cinder István, a barest Vörös Csil­lag Tsz brigádvezetői, Dengez Mi­hály, Henézi Katalin, Kardos Ven- delné és Ludas Sándomé, a barcsi Vörös Csillag Tsz munkacsapatveze­tői. A kitüntetéseket Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke ünnepélyesen adta át az Országházban csütörtökön délután a mezőgazdasági dolgozók­nak. Április 28 j Szombat j Valéria SZÍNHÁZI HÍREK A színház igazgatósága felkéri a bérlettulajdonosokat, hogy esetleges bérlettartozásukat mielőbb rendez­zék. A színház műsora az alábbiak sze­rint változott: Április 29, vasárnap: 6 órakor Montmartrei ibolya, Kisfaliudy-ibér- iet, 30, hétfő: 3 óraikor Montmartrei ibolya, Petőfi-bérlet, este fél 8-kor Montmartrei ibolya, bértetszünet. Május 1, kedd: fél 8 órakor János vitéz, ibénietszünet. 2, szerda: 3 óra­kor János vitéz, bénletszünet, este fél 8-kor Montmartrei ibolya, bórietszü- net. — AZ ARGENTÍNÁTÓL MEXI­KÓIG című filmet április 30-án dél­előtt 10 órakor a Vörös Csillag Film­színházban mutatják be. Jegyek a TTIT megyei szervezeténél kapha­tók. — ORSZÁGOS ÁLLAT- és kira­kodóvásár van ma Buzsákon, Biissün és IstváncLiban, május 3-án pedig Nagybajomban lesz. —• ANKÉT LESZ a tanácsi vállala­tok gazdálkodásáról. Az ankétot a Megyei Tanács szaikszervezeti bi­zottsága és a TTIT Somogy megyei szervezete május 7-én délután a Me­gyei Tanács nagytermében rendezi meg. Előadó: Poldesz Albert vállalati pénzgazdálkodási csoportvezető. — A KÉTHELYI PETŐFI SÁN­DOR MŰVELŐDÉSI HÁZ avatási ünnepségét április 29-én délután 2 órakor .tartják. A megnyitó ünnep­ség során színre kerül a Szép ju- hászné című Huszka nagyoperett. Az előadást táncmulatság követi. — ÜNNEPI MOZART-HANGVER­SENY LESZ április 29-én délután 5 órakor a Bartók hangversenyterem­ben. Közreműködnek a Zeneiskola növendékei, emlókbeszédet mond Nyalkas József zeneiskolai igazgató. — FENNÁLLÁSÁNAK 100. ÉV­FORDULÓJÁT ÜNNEPLI május 1- én a háromfai általános iskola. Az ünnepi műsoron zászlófelvonás, ün­nepi beszéd, úttörőavatás és kultúr­műsor lesz. Délután a János vitéz című daljátékot mutatják ibe. Az elő­adást szabadtéri bál követi.

Next

/
Thumbnails
Contents