Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-04 / 55. szám

Vasárnap, 1956. március <■ SOMOGYI NÉPLAP 3 XAGYJELEOTŐSÉG1J FEJLETT Ü*EMVE*ETÉSI MÓDSZER A komplex intézkedési terv-mozgalom könnyebbé9 szervezettebbé teszt a munkát Vasbeton tetőszerkezetek faanyagok pótlására zésének csupán egy követelménye A műszaki fejlesztésről szőlő párt- határozat megállapítja, hogy maga­sabb színvonalra kell emelni az üzemek vezetését, meg kell javítani a vezetés módszerét. Fejlettebb üzem­szervezéssel kell biztosítani a rend­szeres térvtalj es í test, az üzem tech­nikai színvonalának állandó emelé­sét, az olcsóbb, gazdaságosabb ter­melést. Egy üzem munkáját helyesen és jól megszervezni nem könnyű fel­adat. Nem könnyű, de elengedhetet­lenül szükséges és hasznos munka, ame’y eredményeiben sokszorosan visszatérül. Üzemeinkben még sem fordítanák kellő figyelmet a korsze­rű üzemszervezésre, munkájukat sok­szor az ötletszerűség jellemzi. Ahol éppen legjobban »szorít a cipő-«, ott í eszmék gyorsan valamit. A jó pél­da pedig itt van előttünk. A Kaposvári Textilművekben már 1953 óta új módszerű üzemvezetéssel, a komplex intézkedési tervmozga- lommal szervezik és ellenőrzik a munkát. Hol született a komplex intézkedési terv-mozgalom ? Ezt az új módszert 1951-ben a szegedi Textilkombinátban vezette be előszőj Csepreghy Győző főmérnök elvtárs, egv szovjet szakember, Al- tuhov elvtárs javaslata alapján. A •mozgalom megszervezéséért Csep­reghy Győző élvtárs Kossuth-díjat kapott. Kaposvárra kerülve. 1953- ban itt is bevezette ezt az üzemveze­tés! módszert, később pedig még to­vább tökéletesítettek rajta. A mozga­lom eredménye, jelentősége kima­gasló. Megyénk üzemei még sem ér­deklődnék utána, nem akarják azt, alkalmazni, pedig a komplex intéz­kedési terv-mozgalom egyáltalán nem textilipari sajátosság, minden üzemben bevezethető és hasznosít­ható lenne. Hogyan néz ki a gyakorlatban ez a fejlett üzemvezetési módszer ? Az üzem dolgozói minden hónap­ban termelési értekezletén vitatják •me^, következő havi tervüket. Meg­beszélik a termelési tervet, az ön­költségcsökkentési. termelékenységi, műszaki fejlesztési tervben felvett főbb pontokat és a dolgozók havi versonyvóMalását. Az összesített fel­adatok képezik a komplex intézkedé­si terv első részét; a dolgozók által elfogadott havi vállalást. A terv má­sik része tartalmazza azokat a mű­szaki és egyéb intézkedéseket, ame­lyek a vállalások végrehajtásához szükségesek. A havi tervbe beépítik az élüzem cím elnyeréséhez szükséges feltétele­ket is. A komplex intézkedési ter­vek maradéknélküli végrehajtása egyben tehát az élüzem cím meg­szerzését is jelenti. A terv végrehajtási, intézkedési része alapokra, üzemrészekre, műve­zetőkre, dolgozókra bontva szabja meg az elvégzendő feladatokat. így tehát megjelöli, hogy például a 76- os számú gépet mikor, kinek kell megjavítani. A tervek végrehajtásá­ért elsősorban a művezetők felelnek. Mi e módszer előnye? Az. hogy a pontosan, napra és sze­mélyre beütemezett feladatok kizár­ják a kapkodó, ötletszerű munkát, megkönnyítik az ellenőrzést. De az is előnye, hogy a dolgozókat is bevonja a feladatok végrehajtásába. A havi tervek elkészítésénél a dolgozók vál­lalásait, javaslatait is figyelembe ve­szik és beépítik a komplex intézke­dési tervbe. I.gy a dolgozó biztos le­het abban, hogy elfogadott javasla­tát megvalósítják, sőt a munkater­mekben kifüggesztett komplex intéz­kedési tervek végrehajtását saját maga ellenőrizheti. A tervekben sze­repel még a szakmai oktatás bizto­sítása, a gyengén dolgozók megsegí­tése. ■ Nézzük meg, hogyan segít ez az üzem­vezetési módszer az elmaradó vagy gyengén teljesítő dolgozóknak? A februári komplex intézkedési terv végrehajtási részében néhány rossz módszerrel dolgozó fonónő szerepelt, akiknek a munkáját meg kell javí­tani. Gábor Rózsa munkamódszer- átadó februári tervében szerepel többek között, hogy fiatalos Júlia és Cseh Anna munkamódszerét meg­vizsgálja. Ezzel kapcsolatban Gábor Rózsa a következőket írja jelentésé­ben: »Mindkét dolgozó munkáját megvizsgáltam és megállapítottam, hogy mindketten hosszú szállal köt­nek, munkájuk ezért nem, megfele­lő. A helyes fogást megmutattam ne­kik.« A komplex intézkedési terv oktatási része tehát nem eredmény­telen, mert a munkamódszerátadókat elsősorban azokhoz irányítja segítség­re, akiknek erre a legnagyobb szük­ségük van. Ezzel tehát megjavul a minőség is. A havi terv vállalási részében sze­repel még az önköltségcsökkentésre tett felajánlás is. Vajon a komplex intézkedési terv-mozgalom mennyire segíti elő az önköltség csökkentését? A havi komplex intézkedési ter­veket dolgozókra is lebontják. Min­denkinek van egyéni tervlapja, ame­lyen havi feladatát1 és annak telje­sítését vezeti. A lapon részletesen szerepel a havi felajánlása. Bidó József né fonónő például január hó­napban 78 forint önköltségcsökken­tést vállalt. Ez az összeg részben hulladékcsökkentésből, részben a se­gédanyagok megtakarításából tevő­dött össze. Tényleges megtakarítása januárban 88,70 forint volt, vá-Malását tehát túlteljesítette. Bidó Józsefné tudta, hogy mire tett felajánlást. Tudta mennyit takarít meg egy de­ka hulladékanyag csökkentéssel és azt is tudta, hogy ha vállalása sze­rint vigyáz a hulladék-zsebre, ha meghosszabbítja annak kihordási ide­jét, akkor mennyi költséget takarít meg a vállalatnak. Annyira vigyáz tehát a hulladékzsebre, hogy azt sa­ját maga tartja karban. Ugyanilyen lelkiismeretességgel takarékoskodik a hulladékanyagnál is. Ezért teljesítet­te túl önköltségcsökikentési vállalá­sai. De nézzük összességében mit jelent a komplex intézkedési terv-mozgalom üzemi viszonylatban? Ennek a módszernek bevezetése óta a szalagegyesítő üzemrész ha­vonta 800 kg, a nyújtóüzem pedig havonta 500 kg-mal csökkentette a hulládékcf. A megtakarított hulla­dékanyagból havonta 13 ezer méter inganyag készül! Vagy egy másik példa. A kettes keféből azóta ne­gyedévenként kétszázzal kevesebbet használnak fel. Havonta átlagosan több mint 50 ezer forintot takaríta­nak meg ezzel. A uíinőségi eredmények is job­bak. 1953-ban a komplex mozgalom be­vezetése előtt a íonslegyelőtlenség A Baromfifeldolgozó Vállalatnál néhány nap óta még az eddiginél is szorgalmasabban dolgoznak az asz- szonyok. Ahogy az üzemben emle­getik, »asszonyműszakot« indítottak március 8, a Nerhzetközi Nőnap tisz­teletére. Párosversenyekkel igyekez­nek e napokban mind nagyobb mun­kasikereket elérni. A tojáslámpázó 16,5 százalék volt. Most, 1955—56- ban 10 százalék körül van. Tehát nagymértekben javult a minőség. Az élenjáró üzemszervezési mód­szer a munkaversenyt is állandóan elevenebbé teszi. Hiszen a komplex tervben a verseny- vállalások is szerepelnek, és az egyé­ni tervlapokon levő vállalás egyben a dolgozók versenyvállalása ás. A dolgozók tehát, napról-napra látják munkájuk eredményét, tudják, mit keil még tenniük, hogy vállalásukat teljesítsék. A mozgalom tehát igen jelentékenyen fejleszti a versenyszel­lemet és nem ikis szerepe van az élenjáró dolgozók számának alakulá­sában. Az élenjáró dolgozók száma az egyéni komplex intézkedési ter­vek bevezetése óta 31-ről 172 főre növekedett. A komplex mozgalom másik ha­talmas jelentősége: megkönnyíti a termelés párt- ellenőrzését, lehetővé teszi, hegy a pártszervezet időről időre ellenőrizze a termelés alakulását, a vállalások betartását. Hányszor találkozunk azzal, hogy az üzemi pártszervezetek a termelés pártellenőrzésénél csak arra szorít­koznak, hogy néha beszámoltatják az igazgatót a termelés eredményei­ről, a tervteljesítés állásáról. Rész­leteiben azonban nem látják az üze­mi eredményeket. Ez a korszerű módszer lehetővé teszi, hogy a párt- szervezet saját maga végezhessen el­lenőrzéseket. A komplex intézkedési terv­mozgalom tehát áttekinthetőbbé teszi a munkát. Minden üzemi eredményesen alkal­mazhatná, csakhogy üzemeink veze­tői csukott, szemmel mennek el emellett a nagyjelentőségű mozgalom mellett. A Kaposvári Textilművek példája nyomán az országban már néhány üzemben bevezették ezt a mozgalmat. A Könnyűipari Minisz­térium most külön Kiadványt készít ennek a fejlett üzemvezetési mód­szernek jelentőségéről, eredményei­ről és javasolja, hogy a többi üze­mekben is vezessék be azt. Somogy megye üzemeinek nem kell füzetből megismerniük ezt a mozgal­mat. Az élő, gyakorlati példa előt­tük áll. A Kaposvárt Textilművekben mindenkor szívesen megmutatják en­nek a fejlett üzemvezetésnek mód­ját. ismertetik eredményeit. Gazda­sági vezetőink segítsenek önmaguk­nak, nézzék meg a gyakorlatban is a komplex intézkedési tervmozgal­mat és a látottak alapján - vezessék be azt üzemükben. Saját munkájukat könnyítik meg. teszik jobbé vele! Langer Károlyné, üzemrészben a legjobb eredményt elérő dolgozók között említhetjük Bognár Júliát, aki 148 százalékos ‘eredményt ért el. Bognár Júlia DISZ- tag. Még ennél is szebb eredményt ért el a tojáslámpázásn-ál Tarnavöl- gyi Lászlómé, aki 152 és Kiihár Jó­zsefeié, aki 154 százalékot teljesített legutóbb. Az építésügyi minisztérium a ma­gánerőből történő házépítés elősegí­tésére az elmúlt évelőben számos la­kóház típustervét készítette el. A magánház-építők egyik legna­gyobb nehézsége eddig a födémek és tetőszerkezetek faanyagának pótlása volt. Most a fenti nehézség leküzdé­sére az Építésügyi Minisztérium könnyen' szállítható és az eddiginél is alacsonyabb súlyú vasbeton ge­rendákat és egyszerű elemekből ösz- szeáUítható vasbeton tetőszerkezete­ket gyárt. A tetőszerkezetek a TÜ- ZÉP telepeken megvásárolhatók. El­helyezésük után az épületek teteje cseréppel, palával egyformán borít­ható. Ez évben az Építésügyi Miniszté­rium a magánház-építőknek további segítséget nyújt azzal, hogy a me­gyei állami építőipari vállalatok a vasbeton födémgerendákat és tető- szerkezeteket saját telepükön az épí­tők rendelkezésére bocsátják,,sőt vál­lalják ezeknek a szerkezetéknek a helyszínre szállítását és szakszerű el­helyezését ás. Hogy az építkezések az eddigiek­nél is gyorsabban folyhassanak, a miniszterim a vasbeton elemek és födémek elhelyezésére könnyű eme­lőgépekkel is felszerelte az építőipari vállalatokat. A szerkezetek eühélye­van, hogy a házépítője úgy építsék házaikat, hogy a falaié távolsága al­kalmas legyen a gerendák és tető- szerkezetek elhelyezésére. A mellékelt I-es számú ábra mu­tatja, hogyha a házépítők a falak, tá­volságát 3,60-ra vagy 4,10 méterre tervezik, akkor kiváló és minden igényt kielégítő tetőszerkezeteket le­het építeni. A tetőszerkezetek elhe­lyezése, mint a Il-es számú ábra jel­zi gépi erővel is folyhat és az erre került további tartógerendák — a III-as számú, ábra — semmiben sem változtatják meg a tetők ma ismert szerkezetét. Ahogy egyes igazgatók a technika fejlesztéséi- elképzelik Modernizál a vezető, •.cm panaszkodhatnak rája, hisz a legmodernebb szabás az igazgató ruhája. A legmodernebb nyakkendőt egyedül csak ű viseli, íme, a modernizálás, avagy ahogy ő képzeli. '’énesftés? Nincs semmi baj. Nála bárki körülnézhet; felszerelték asztalára az új kávéfőzőgépet, így aztán már elmondható nem tátotta ű a száját: hisz azonnal megoldta a gépesítés problémáját. Automatizálással az üzemben nincs baj nála: ha kelt mindenki ugrik az ű csengői szavára. Ül nyugodtan, nem kereshet aála senki sem már hibát, hisz ő szépen fejlesztette Üzemében a technikát. I.lllü iiilülü cÁ „ a illámkoaáej” útikon D okáig ér a vizes, olvadó hó a kisvasút mentén, a kaposfü- redi állomástól a faluba menet. Légrádi István gyorsan, ügyesen szedi lábait a csúszós, latyakos úton. — Mindig tudom, hova kell Igp- ni — mondja. — Hajnalonként a koromsötétben is biztosan járok. Légrádi István tizenötszörös újító, a Vaskombinát fiatal kovácsa min­dennap megteszi ezt az utat. Esőben, hóban, télen és nyáron. Hajnalban jön be és délután megy haza. — Hát abban a nagy hidegben és havazásban hogyan tudott hajna­lonként bemenni az állomásra? — kérdezem tőle. —. Még korábban indultam el, még jobban felöltöztem — feleli — de azért mindig elértem a vonatot. Valóban, Légrádi István sohasem késett, sohasem hiányzott munkahe- ! Igéről. Ö a »villámkovács«. Azért I hívják. így munkatársai, mert olyan I mint a villám. Gyorsan jön, gyor­• san megy, gyorsan dolgozik és \ gyorsan megmondja véleményét \ mindenkinek. Különösen a lógósok- í nak. Sehogy sem szereti őket. Otthon lakásában is örökmozgó, \ mindig tesz-vesz. — Pillanatig sincs meg munka \ nélkül, — mondja a felesége. Az ; ősszel a házon felcserélte az abla- l kot és az ajtót. Újonnan betonozta \ a konyhát. De az ő munkáját di- l cseri a szép fehér gyerekágy, a ré- : giből újjávarázsolt sezlon és a sok ; szép gyerekjáték, a két gyönyörű \ faló. Olyan szépek ezek a falovak, l hogy díszére válna a játékboltnak is. ; Látszik ezeket a játékokat nemcsak • fából, hanem szívből is készítette. ! Ö festette a falon lévő képeket is. ! Klem művészi munka ez, csak a \ szépet szerető, a szépet kereső mai \ munkás szórakozása, próbálkozása. E2 ■z az én otthonom — mondja büszkén, és szeme szeretet­tel siklik végig a szépen festetett falakon, az egyszerű bútorokon, a csinos térítőkön, szőnyegeken, a teli könyvespolcon. — Sokat dolgoz­tunk mind a ketten, amíg ezt a há­zat részletre megvettük. Feleségem a tsz-ben, én munkahelyemen. No meg itthon is segítettem az asszony­nak. A csinos, rendes konyhában ülünk. Légrádi elvtárs lábainál a »nagy« gyerek, a két és féléves Pistike né­zegeti a családi képeket, ölében a 8 hónapos Ilonka kapkod nevetgél­ve a fényképek után. Az egyikről édesapja képe mosolyog felé az or­szágos békekongresszusi küldöttek között, a másikon meg a kormány­kitüntetéses nagyapa néz rá. Vgazi meleg, családi hangulat. M A rádió halkan szól, a fiatal- asszony a villany vasalóval babrál. És könyv, sok könyv a könyvállvá­nyon, a színültig megtöltött bőrönd­ben. Egy munkás könyvei. Szépiro­dalom, marxista könyvek, vasipari szakkönyvek, iskolai jegyzetek és sok állatorvosi szakkönyv. Mert Légrádi Istvánt nagyon érdekli az állategészségügy. Gyógykovács, fel­cserképző tanfolyamot is végzett. — Mikor gyerek voltaim, — me­séli nevetve — sohasem hittem vol­na, hogy a betű majd ennyire barátommá válik. Most pedig le sem tudnék feküdni anélkül hogy ne olvassam el az újságot. Sokat olvas, sokat tanul Légrádi István kovács. A nyolc általános is­kolát is nemrégen végezte el. Dehát csak munkából, tanulásból áll Légrádi elvtárs élete? Koránt sem. Szeret szórakozni, szépirodalmi könyveket olvas, mozi­ba jár, néha a színházba is bejön a családdal. — Jövőre már nagyobbak lesz­nek a gyerekek, jobban otthon tudjuk hagyni őket — mondja. — És akkor feltétlenül színházbérletet váltunk. Amíg Kaposváron laktunk, minden műsoros előadáson, vendég­játékon résztvettünk. Ez most hiány­zik. Nem is tudom, hogyan kezdő­dött, de mi ma el sem tudnánk kép­zelni az életet olyannak, amilyen a szüléinké volt. A jó könyv, a rádió, a szép előadások épp úgy hozzátar­toznak az életünkhöz, mint a mun­ka. Wtt elhallgat. Gondolatai mesz- ■* szíré kalandoznak. A mun­kára, munkahelyére gondol. Azután halkan megszólal. — Tudja, csak egyet szégyellek, a Maries Gyulát. Ö az egyetlen, akit a munkában nem tudok lehagyni. De ebben a hónapban megmutatom, hogy utolérem. Majd meglátja! Nem írom azt, hogy reméle-m, mert akkor ugyan mit szól Maries Gyula? L.-né. „ Asszony műszak“ március 8 tiszteletére a Baromfifeldolgozó Vállalatnál

Next

/
Thumbnails
Contents