Somogyi Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-04 / 55. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. március 4. A DULLESI BALFOGAS Dulles amerikai külügyminiszter immár ki tudia hányadszor ismét el­vetette a sulykot. De most alaposam. A szenátus külügyi bizottságában a nemzetközi helyzetről adott elemzé­sében azt mondotta, hogy az Egye­sült Államok nemrégiben taktikájá­nak megváltoztatására késztette a Szovjetuniót, az amerikai »erőpoli­tika« hatására kerekedett felül Moszkvában az »enyhülési irányzat« Igen hálás téma lenne ízekre szed­ni Duties állításait és a nemzetközi élet tényeivel' cáfolni meg egész el­gondolását. De felvetődik itt egy má­sik probléma is, nevezetesen az, hogy milyen alapokon áll egy olyan vd- lághatalom egész külpolitikája, mint az Egyesült Államoké, ha külügymi­nisztere ennyire elrugaszkodik a valóságtól. Önámítás, elrugaszkodás a valóságtól Egy ország külpolitikai vonalveze­tése igen bonyolult dolog. Amikor irányát meghatározzák, számiba kell venni, hogy milyen áramlatok ural- koácak a nemzetközi iúszonyokban, milyen törekvések húzódnak meg a hátterükben, számolni kell az egyes országok belpolitikai, gazdasági és egyéb körülményeivel is. S mindezt még bonyolítja, hogy a nemzetközi élet nem állóvíz, amelyet legfeljebb időnként egy-egy bedobott kő, vala­milyen kezdeményezés bolygat meg; inkább szélesen hömpölygő folyam­hoz hasomiítiható, amely állandóan mozgásiban van, új medreket mos, mindig valamilyen változással lep meg. S ha történnek diplomáciai kez­deményezések, ezek nem az alapvető okokon változtatnák, hanem örvénye­ket keltenek, .gyorsítják vagy lassít­ják a folyam sebességét. Nos, Dulles kijelentései után le­het-e azt mondani, hogy az ameri­kai tóilügyminisztérium alaposan, a valóságos helyzethez alkalmazkodva határozza meg külpolitikájának irá­nyát? A miniszter »elemzései«, hely- zetemagyaräzatai nem erre mutat­nak. Lamer, a New York Poszt szem­leírója írta le Dulles nyilatkozata után, hogy a külügyminisztérium irányítója ... »képes az -önámításra és hajlandó éltussolni igen fontos kérdéseket, még azt is, milyen ala­csony színvonalra süllyedt a kor­mány külpolitikája«. Az amerikai külpolitika — hely­telen lenne nem látni — sok válto­záson ment át Truman kormányzata óta. De az atlanti irányzat, amely­nek alapjait még a demokratapártiak rakták le, ma is középpontja az ame­rikai külpolitikának, a Fehér Ház­ban még ma is azt képzelik el, hogy az úgynevezett segélypolitika meg­old mindent, tágra nyitja a kapukat, minden országban az amerikai gaz­dasági és politikai elképzelések előtt. Ha ilyen alapokon áll ez a külpo­litika, ha főcélját Illetően ma is ugyanaz, mint volt hét-nyolc eszten­dővel ezelőtt, akkor mit sem lehet csodálkozni azori, hogy a külügymi­niszter ennyire önáltató és ennyire távol áll a valóságtól. Ismételjük meg a ma már minden józan ember előtt nyilvánvaló óriási nemzetközi változások felsorolását? Hogy a Föld kerekségének óriási részét alkotó gyarmati világ arculata teljesen meg­változott? Hogy tért hódít a békés egymás mellett élés nevezetes öt el» ve, s ennék nyomán fokozatosan nö­vekszik, szélesedik a semlegességi irányzat? Hogy a nemzetközi közvé­lemény felnőtt már s valóiban alkotó tényezője a világpolitikának, hovato­vább többet nyom a latban, mint egyes nagyhatalmak! Ételi es álma — és a valóság Dulles kijelentéseinek amerikai fo-' gadtatása ás arra mutat, hogy ha hatalmában nem is, de arányaiban eléggé elszigetelt s kisszámú csoport vélekedik úgy, mint a külügyminisz­ter. Fulbright szenátor azt vetette miniszterének szemére, hogy értéke­lése úgy hangzott, »mint valami nyáréji 'álom és nem mint a világ eseményeinek komoly vizsgálata. A Dulles festette képpel ellentétben én úgy láttam — tette hozzá —, hogy a Szovjetunió mindenütt a lehető legnagyobb önbizalommal halad elő­re. Amei-ikáról mindenütt csak ke­serves torzképeket látok és ezt első­sorban Dullesnek köszönhetjük«. Mennyire másként hangzik Wal­ter Lippmann véleménye is a New York Herald Tribune-ben, mint a külügyminiszteré. »A Szovjetunió nemzetközi pozícióiban bekövetkezett óriási változások eredményeként — írja ez a .neves amerikai újságíró — az Egyesült Államok már nem csi­karhat ki politikai ígéreteket annak fejéhen, hogy gazdasági segélyt nyújt és támogatja a katonai paktumokat, s többé nem lesz módjában ráerősza­kolni más országokra az amerikai gazdasági és pénzügyi feltételeket«. Lippmann másrészt leszögezi, hogy a Szovjetunió politikája »új nemzet­közi helyzetet teremt, amely a békés egymás mellett élésre és a két rend­szer versengésére, valamint az egyen­lőség és a kölcsönös előnyök alapján valamennyi országgal folytatott gaz­dasági cserére és együttműködésre épül« íme, tehát nyoma sincs annak, hogy az amerikai »erőpoiitika« Késztette álláspontjának megváltoztatására a Szovjetuniót, éppen ellenkezőleg, a szovjet politika az, amely bizonyos — nem kis jelentőségű — változá­sokat eredményez a nemzetközi élet­ben. A szovjet politika, hatására változik meg a világ Érdekes, ha röviden is, megemlé­kezni itt a XX. kongresszus külpoli­tikai vonatkozásairól. A Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak a vezetői számos kér­dést érintettek, köztük olyan fonto­sakat, mint a két rendszer békés egy­más mellett élésének problémája, a háború elkerülhetőségének lehetősé­ge napjaikban, az imperialista or­szágok gazdasági fejlődésének sajá­tosságai és a szocializmusra való át­menet különböző formái az egyes országokban. Ezek a megállapítások nem légvárakra alapozották, hanem nagyon is alaposan számbaveszik a legfrissebb nemzetközi eseményeket is, szinte azt mondhatnék, hogy a szovjet külpolitika rajta tartja a ke­zét a mindennapi élet ütőerén. Nem véletlen, hogy e politikának a hatá­sára változik meg napjainkban a vi­lág és kerül sor csaknem minden földrészei! olyan átalakulásokra, me­lyeknek tanúi vagyunk. Dulles külügyminiszter sajátságos elmefuttatása tehát nemcsak arról rántja le a leplet, hogy mennyire irreális, a valóságtól elrugaszkodott az a külpolitika, amelynek ő az egyik szószólója, hanem egyúttal an­nak a megértéséhez is hozzásegít igen széles társadalmi köröket, hogy a Szovjetunió békés egymás mellett élés! politikája az, amely az egye­düli biztató távlatokat tárja a világ szeme elé. Eléggé világosan alátámasztja ezt a XX. kongresszus eseményeinek nemzetközi sajtóvisszhangja. Számos lap hasábjain — mindenekelőtt nyu­gati burzsoá lapokról van szó — hangzik el az a követelés, hogy reá­lisan kell számbavantni a nemzetközi élet tényeit és ezekhez képest kell alkalmazni a nyugati politikát. 1 Mi­nél hamarább ikerül erre sor, annál biztatóbbak a jövő kilátásai. ÉRDEKESSÉGEK innen — onnan^ EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN Az angol külügyminiszter tanácskozása Nasszer egyiptomi miniszterelnökkel Kairó (MTI). Selwyn Lloyd angol külügyminiiszter (csütörtököm meg­kezdte f tanácskozásait Nasszjsr egyiptomi miniszterelnökkel. A csűr törtöki megbeszélés öt óra hosszat tartott. Elsősorban a bagdadi pak­tummal foiglaikóztak. Tájékozott kö­rök szerint csütörtökön mindkét ál­lamférfi lényegileg csak álláspont­jának kifejtésére szorítkozott. Pénteken Selwyn Llóyd és Nasszer folytatta megbeszéléseit azokról a véleménykülönbségekről, amelyek elválasztják Egyiptomot és a nyugati hatalmakat a közép-keleti kérdésekben. A megbeszélés után Selwyn Lloyd sajtóértekezletet tartott. A többi kö­zött kijelentette, hogy az egyiptomi miniszerelnökikei őszinte tanácsko­zást folytatott az angol—egyiptomi viszonyról. Az angol külügyminiszter megjegyezte, hogy »volt köztünk né­mi félreértés a bagdadi szerződés kérdésében«, majd hozzáfűzte, hogy pillanatnyilag nincs szó arról, hogy más országokat is felszólítanak e szerződéshez való csatlakozásra. Kérdést tétek fel Selwyin Lloyd- nak Glubb tábornok elmozdításával kapcsolatban is. ehhez a kérdéshez azomoan nem volt hajtandó kom­mentárt fűzni. A sajtóértekezlet befejezése után az angol külügyminiszter elutazott Kairóból. "Veszélyes övezet a Csendes-Óceánon London (MTI). A londoni rádió jelentése szerint az amerikai atom- erőbizottság nyilatkozatot tett köz­zé, amelynek értelmében április 20- án kezdődő hatállyal körülbelül ■355 000 négyzetmérföldnyi területet nyilvánít »veszélyes övezetnek« a Csendes-Óceán déli medencéjének térségében a kilátásba vett atömrob- bantások újabb sorozatának céljaira. Összeütközött a levegőben négy repülőgép Strasbourg (MTI). A t Bas-Rhin megyéiben lévő Kerzseid közelében pénteken a levegőben összeütközött, majd lezuhant négy repülőgép — je­lenti az AFP. Eddig három holttestet találtak. A francia külügyminiszter Bonnban Bonm (MTI). Mint az AFP jelenti. Chirstian Pinea-u francia külügymi­niszter szombatra virradó éjszaka Bonniba érkezett. Pineau tárgyaláso­kat folytat a nyugatnémet kormány­nyal a Saar-kérdésről. Megérkezett Moszkvába a Német Szövetségi Köztársaság nagykövete Moszkva (TASZSZ). Március 2-án Moszkvába érkezett Wilhelm Haas, a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetei A vnukovol repülőtéren Wilhelm Haast L. F. Tyeplov, a Szovjetunió külügyminisztériuma protokollosztá- iyának ideiglenes vezetője fogadta. Ülést tartott a német béketanács Berlin (ADN). A német béketa­nács Berlinben megtartotta tizedik Ijes ülését. Az ülésén részvevő nyugatnémet és ND-K-beli polgárok megvitatták azokat a kérdéseket, amelyek az általános leszereléshez történő német hozzájárulásra vonat- -koznak. A Béke-Világtanács kék könyvet adott ki, 3.mely a leszerelés kérdésének az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más szervezetekben történt megvi­tatását jellemző dokumentumokat tartalmazza. A kék könyvhöz csatolva megta- álihatj-uk a különböző országok bé- kebizcttságainak, valamint a Béke­világtanácsnak a leszerelés kérdésé­ben hozott határozatait. Bulles elindult a Távol-Keletre Washington (TASZSZ). Dulles amerikai külügyminisater március 2-án este repülőgépen elindult Kara- csiiba a SEATO tanácsának március 6-tól 8-ig esedékes ülésszakára. Elutazása, előtt Dulles kijelentette, hogy Pakisztánon kívül más ázsiai országokban is látogatást tesz. Japánnak meg kell egyeznie a Szovjetunióval Peking (Uj-Kína). M. Szuzuki, a Japán Szocialista Párt elnöke már­cius »elsején Oszakában: sajtóérter kealetein kijelentette: az egész Hato- jama-kormánynak le kellene mon-, dania az esetben, ha a béketárgya- i lások során nem sikerülne egyez-^ ményt kötnie a Szovjetunióval. Az amerikaiak ismét szabadonbocsátottak egy háborús főbűnöst Az amerikai katonai szervek nem­rég szabadon bocsátották Kresrt Go-I bellit, a német tengerészet régi főnö-1 két, aki 1944-ben 9 amerikai kivág- ? zéséhez adta beleegyezését. Gebellt 1946 március 22-én halál- ? ra ítélte a szövetséges katonai bíró- * ság, később amerikai hatásra a ha- * láJbüntetést 32 évi börtön, majd ezt? 23 évi börtönbüntetés váltotta fel • • -J most pedig 10 év után. visszakapta J szabadságát. Családi taxikat gyártanak Lengyelországban A lengyel sajtó közölte, hogy a lengyel autóipar ebben az. évben J megkezdi a kis családi taxik széria-^ gyártását. Az első példányok már elkészülteik.^ Az autókat kipróbálták, s jól bevál-í lak. A kocsi .maximális sebessége 10?f km-óra 4 személlyel, s útipodgyász- í szál megterhelve is eléri a 80 km-esf sebességet óránként. Üzemamyagfo- í gyasztása 8 és fél liter 100 kilomé te-7 venként. f Összkomfortos csigaház, amelyet az ember a hátán is hordhat Párizsban egy lak- berendezési kiállításon a legnagyszerűbb és legmodernebb (bútoro­kat mutatták tbe. Ezen a kiállításon, a legna­gyobb sikert egy új plasztik-ház aratta, amely a csiga házához hasonló, összerakható és hordozható. Az újsá­gok is nagy szenzáció­val fogadták s a kari­katúra kifigurázás elle­nére is — egy ember a hátán is elviheti a csi­gaházat — megállapí­tották: kár, hogy még csak kísérleti példány s még csak kezdeti stá­diumban van. Ez. a csigaház na« Milyen idős a Föld? Ha a biblia időszámí­tását fogadjuk él, ak­jjjl I gyón megfelel a hő- timéteres kőfalénak, mérséklet ingadozásai- A lakószobák eihe- inak, s melegnek és hi« lyezése is nagyon cél- degnek egyaránt, meri szerű és a legmoder- a fal szigetelőképessé- nebb igényeket elégíti ge megfelel egy 40 cen- ki. AZ ÍRÓK KÉZGÖRCSE Nagyértékű magyar nyelvemlék Mindenki, aki gyak- . Orvostör­kor egyszerű a tetei, ran foglalkozó írással Könyvtárban. Csak össze kell adni: es sokat ír, ismeri a,.. , ,, , . , .... Ádám 930 évét, Enoch fájdalmas kézgörcsöt, éveki ^ őrizték1 itt az 365 évét, Matuzsálem ami faradit kéz zsugo- . 1A1 on,zteK ,lU 32 969 évét és így tovább, rodásából keletkezik. .,. ~ / szarnxazó Ezek szerint Földünk Ennél fogva nagy szín- 1Sm^L?ls?. ma‘ 5716 éves. De a 'tudó- pátiéval fogadtak egy 0^os.tar '™etl em» mány mást mond. Az golyóstoll megjelelné- í- ' , 'skai .a~ atomóra, vagyis az séfc Párizsiban, behúz- ' ‘ ^ ,u, pre 1 ^cl°" uránium rendkívül las- ható, nyomáscsillapí-^f i.1? ' '_eS sú, de a legkülönbö- tóval ellátott heggel,6® zőbb hőmérsékleten és amely ruganyosságánál rT~i K0t<o­legnagyobb atmoszfétó- fogva pihenteti a kezet papí/ ^izS^ Aki 58 nyelvein beszélt kus nyomások alatt is s jmegszünltetij kikü- táiriá, egyenletes bomlással szöböli a kellemetlen g?* ™¥yar sza!?k urán-ólommá válik s fájdalmakat, meg több ^ BPrSa <Pe~ megmutatja a Föld ko- órás írásnál is. cot» az Országos Sze­rét. Ebiből a tudósok Könyvtár tudo­kiszámították, hogy a Milyen nehéz az atom Y°s ^tinfcatársa föld 1850 millió éves. elektronja? megállapította, hogy a XVI. századi kézírás Az elektronok oly ki- magyar nyelvű vers, csínyek, hogy belőlük vírágének töredékét kb. 6 sextrillió tonna őrizte meg számunkra. Mezzofanti olasz kar- tenne ki egy gramm , dinális (1774—1849) az mennyiséget. Sűrfsé- ^ magyar egykori feljegyzések gük azonban olyan , y?^,v.. l-Sröeibb emle­szerint 58 nyelven be- nagy, hogy egy gyűszű- j“1 helyet sasit — — ~ a ““ lognába utazott és ta- lengyel traktoristáknak a­iálbozott a híres em- . . ... „ bérnél Mezzofanti ma- A póznám vasúti mu- gyar beszéddel, fogadta helyben 1955-tai ,elke" a fordító gép a nádort. De a nádor, szült az első 50 darab szállítható lakóház né­Egy szovjet elektro­mos gépezet nemcsak komplikált számtani sem kísérete nem ériét- ® lengyel gépállo- komplikált számtani te a magyar beszedet. ,ly lengyel « műveleteik- elvégzésére «tetei,... Jte Je. Honnan ered a »vörös traktoristák közvetle- tonteg -ugyan meg kez- fonái« kifejezés9 n,ül a munkahelyen te- detl stádiumban van. tonai Kuejczes. le.pedjenek le. Egy-egy A technikusnő egy Szokták valaminek a üyen ház nyolc férőhe- szalagra gépeli az am- jellemzésére azt a kife- lyes és tehergépkocsin gci szöveget, amely a jezést használni: az szállítható. A , házban gépen keresztül vezet, egészen végig vonul, kényelmes ágyák, mos- s végül egy másik mint a vörös fonál. Ez dó Üs tatoaréktűzhely szalagon megjelenik az a kifejezés onnan ered, van, sőt a beépített oroszra fordított szö- hogy az angol haddten- akkumulátor még v,il- Veg. A fordítás helyes- gerészet minden köte- ianyáramot is biztosít, ségét igazolták.- Meg- ilébe, zsinórjába vö- A poznani vasúti mű- állapítják azonban, rös fonál van csavarva hely dolgozói vállalták, hogy ez még csak pró- olyképpen, hogy azt hogy idén további 150 bálkozás. Ennek a nem lehet kivenni be- szállítható lakóházat nagyszerű alkotásnak lőle az egész felbánta- készítenek a lengyel a bevezetése még aaem sa nélkül. ‘ gépállomások száméra, 'befejezett tény. „NYUGATI KULTÚRA“ Futószalagon gyártott giccs. Egy nyugat-berlini képkereskedő „újítása“ »A 46 éves Werner Karst képke reskedésében olyan új módszereket vezetett be, amelyeket eddig csak használati cikkek gyári előállítá­sában alkalmaztak.« Ezekkel a sza vakkal kezdi a »Der Spiegel« cí­mű hamburgi képeslap a nyugat-berlini Karst műkereskedő prakti­káiról szóló riportját, aki a Char lottenburgi Kantsstrassen beren­dezte az »ezer festményházát«. Mint a »Der Spiegel« közli: »Karst szerződésesen biztosított a maga számára egy 30 tagú festő csoportot és szigorúan racionalizál­ta munkájukat. Mind a 30 festő futószalag-rendszer szerint mindig ugyanazt a motívumot dolgozza ki. Karst már olyan jól megszervezte festőmanufaktúráját, hogy minden egyes különleges területet egy bizonyos »szakember« dolgoz ki. Ilyen resszortok például: »Berlini motívum és építészeti festészet«, »Hegyi táj«, »Tengeri táj és tenge­részeti képek«, »Virágcsendéletek« és hasonlók.« Karst tetszése szerint diktálhatta festői munkabérét, hiszen ma a nyugat-berlini szakmunkás hivatalban 3500 munkanélküli festőt tar­tanak nyilván. Ez tette számára lehetővé, hogy keresztül vigye »ra­cionalizálási rendszabályait«. A műkereskedő raktára a gyártási módszereknek megfelelő. Szigo­rúan a különböző motívumok szerint osztotta be készletét. Pontosan meghatározta, hogy melyik típus hány százalékban, lehet raktáron. »40 százalék hegyi táj, 25 százalék más tájkép és hazai motívum, 10 százalék vadász- és állatjelenet, 10 steázalék virágcsendélet, 5 százalék figurális ábrázolás, ■ 5 százalék ten geri táj és tengerészkép, 5 százalék földközi-tengeri tájkép.« Karst megállapította, hogy az Egyesült Államokba irányuló ex­port céljaira különösen a »fülledt hangulatú« festmények .alkalma­sak. Ezért ilyen képek előállítására külön »szakembert« alkalmazott.«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents