Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-11 / 36. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap A Magyar Népköztársaság kormányának jegyzéke az Osztrák Köztársaság kormányához Tegyük szebbé, otthonosabbá párthelyiségeinket! Egészheti rádióműsor A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 36. szám. AKA 51) FILLER Szombat, 1956. február 11. Elutazott a Magfar Dolgozók Parijának kiiillsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára Pénteken reggel a Nyugati-pályaudvarról elutazott Moszkvába a Magyar Dolgozók Pártja küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusára. A küldöttség vezetőj e Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének első titkára, a Politikai Bizottság tagja, a küldöttség tagjai: Kovács István és Szalai Béla elvtársak, az MDP Központi Vezetőségének titkárai, a Politikai B izottság tagjai. Búcsúztatásukra a pályaudvaron megjelent a párt és a kormány több vezetője: Apró Antal, Ács Lajos, He gedüs András, Mekis József, Bata István, Rónai Sándor és Vég Béla elv társ. Megjelent az elindulásnál J. V. Andropov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagyk övete. Agitálni is megtanultunk a tsz-elnökképzö tanfolyamon ... Bábonymegyeren fejlődik a t«z-mozgalom Mblnár Lajos, a bábonymegyeri Dózsa TSZ elnöke egyhetes elnökképző tanfolyamon vett részt Nagyberkiben. Mint mondja, nagyon sokat tanult a tsz közös munkájának irányításában, a munkaszervezésben, de azt is megtanulta, hogyan kell agitálni, hogy a mezőgazdaság szocialista ' átszervezéséért a tsz-tagok- nak is hallatni kell szavukat. A tanfolyamon beszélgettek arról, hogy még mindig tapasztalható befelé- fordulás a tsz-eknél. Egyes tsz-ekben nem szívesen veszik fel az új tagokat. A fejlesztésben megállni pedig nem lehet, mert a dolgozó parasztság egészét rá kell vezetni a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Molnár Lajos a tanultakat a gyakorlatban is hasznosítja. Amint hazament á 'UrMvamról. máris rry<m.- kához látott. Felkereste azokat a dolgozó parasztokat, akikről tudta, hogy becsületes, jó gazdák, akik a szövetkezetben hasznosíthatják tapasztalatukat, és több jövedelemre tudnak szert tenni, mint egyéni gazda korukban. Felvilágosító szava nyomán már négy család kérte fel- véte’ét a Dózsa TSZ-be. Losonczi Péter 13, Simon János 9, Gál Sándor 12. özv. Szemesi Istvánná 15 holdas középparaszt kérte felvételét a közös gazdaságba. Molnár elvtárs most újabb látogatásra készül: Szőke Im- réékhez és Szőke Jánosékhoz megy beszélgetni. Szőke Imre már erősen gondolkodik a belépésen, s iphet, hogy mire e sorok megjelennek, már alá is írta a belépési nyilatkozatot. — Olyan «tekintélyes gazdákat is szívesen látnánk a tsz-ben mondja Molnár elvtárs —, iránt Barta József 16, Tolnai János, g, Sándor János 7 holdas közép.paraszt — ezért őket is felkeresi. További sikereket kívánunk Molnár elvtársnak, s egyben példaképül állítjuk őt a többi tsz-elnök elé, ikik szintén megtanulhatták a tanfolyamon. hogy meggyőző, felvilágosító munkával kell küzdeni a tsz-moz- eatem fejlesztéséért. is idei költségvetés híven tükrözi szocializmust építő országunk fejlődését Az országgyűlés megkezdte a költségvetés vitáját Az országgyűlés ülésszaka csütörtökön délelőtt folytatta munkáját. Az ülés napirendjén az ENSZ alapokmányának törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat, továbbá az 1956. évi költségvetés és a költségvetési törvény tárgyalása szerepelt. I Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Egri Gyula és Vég Béla elvtársak. Ott volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak számos tagja. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tag ja. Az ülést Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke nyitotta , meg. Ezután Miháíyfi Ernő, a külügyi bizottság helyettes elnöke ismertette az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának t ö i vény beiktatásáról szóló törvényjavaslatot. Ezt az országgyűlés általánosságban és részleteiben elfogadta. Az elnöki megállapítást nagy taps követte. Ezután' ‘Olt Károly elvtárs, pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Olt Károly elvtárs beszéde Akik előre- és akik visszahúzzák a begyűjtés szekerét Kaposfőn Kolbert András, Kovács József, Mauer József kaposfői dolgozó paraszt évek óta mindig élenjár a beadási kötelezettségek teljesítésében. Már idén is beadták a begyűjtőknek azt, ami az első negyedévre jár. Vannak azonban Kaposfőn olyanok is, akik hanyagságukkal valósággal visszahúzzák a falut. Akadnak, akik azt gondolják, rájuk nem vonatkoznak a törvények, nekik nincsenek kötelezettségeik az állam iránt. A 14 holdas Véber András, a 15 holdas Kovács Szabó Kálmánná, a 12 holdas idősb. Torma János középparaszt még sem tojást, sem baromfit, sem mást nem adott be az idén. A tanács feladata, hogy felvilágosító szóval, ha kell, megfelelő szigorral érvényt szerezzen a törvényeknek. Megyénk dolgozói helyesléssel és nagy lelkesedéssel fogadták Hegedűs András elvtárs beszédét Dolgozóink város- és megyeszerte nagy felháborodással tárgyalják az Egyesült Államok durva beavatkozási kísérletét hazánk belügyeibe. Ezért nagy megelégedéssel tölti el őket, hogy Hegedűs András elvtárs, a Minisztertanács elnöke országgyűlési beszédében erélyesen visszautasította az amerikai imperialista lörök mesterkedéseit. A beszéd nyomán dolgozóink szilárdan eltökélték: még szorosabbra zárják soraikat, még keményebben szorítják meg a szerszám nyelét, még éberebbek lesznek, s még erélyesebben lesújtanak minden belső ellenségre, az imperialisták fizetett ügynökeire. Dolgozóink köréből máris számtalan levél érkezett szerkesztőségünkhöz, me lyek mindegyikéből egy csendül ki: nem engedjük meg, hogy beavatkozzanak hazánk belügyeibe. Egy levél a sok közül: A hazaáruló bitangoknak és gazdáiknak azt üzenjük: nem tűrjük a belügyeinhbe való beavatkozást A rádióból hallottam Hegedűs András elvtárs országgyűlési beszédét és Horváth Márton elvtárs felszólalását. Mindkettőből kitűnik, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyes politikusainak milyen nagy gondot okoz a mi országunk „felszabadítása“. Mi, magyar dolgozók nagyon jól tudjuk, hogy mit jelent ezeknek az uraknak a nyelvén a szabadság szó, milyen ,.szabad életet“ biztosítanak dolgozóiknak és milyen életet szánnak nekünk is. Mi, akik átéltük az átkos Hort hy-rendszert, tudjuk, mit jelent az urak szabadsága. Mindig nagy fájda lommal gondolok Vissza apám halálára, amit azoknak az „uraknak“ k öszönhetek, akik ma az Egyesült Államokban folytatják aljas aknam unkájukat, és nagy buzgalommal se- ■ Ténykednek „hazánk felszabadításáért“. Én nagyon jól tudom, mit jelentett a múlt rabságában élni, és mit jelent ma szabadon dolgozni a még gazdagabb, a szocialista Magyar ország megteremtéséért. Négy gyermekem van, békében akarom feine vélni őket és békességben, megelégedetten akarok élni továbbra is, m int .ahogy ma élünk. Ez a vágy fűti valamennyi becsületes dolgozótársa mat. Akaratunkat valóraváltjuk, erre biztosíték népünk szilárd elhatározása — akár tetszik ez egyes urak nak. akár nem —, amit Hegedűs elvtárs országgyűlési beszédében is tolmácsolt. Ez a hang orkánként harsog, és eljut azokhoz az urakhoz is, akik az Egyesült Államok „védnöksége és támogatása“ alatt élik világukat. Mi azt üzenjük e hazaáruló bitangoknak, hoggy maradja nak ott, ahol vannak. Nem tűrjük sérv nekik; sem gazdáiknak, hogy belügyeinkbe avatkozzanak. HORVÁTH LÁSZLÓ, a Kaposvári Állami Gazdaság főkönyvelője. Olit Károly elvtárs bevezetőben közölte,, hogy az 1955. évi állatni költ- sárvetésről szóló zárszámadási későbbi időpontban terjeszti az ország- Kgyűlés elé. Az előzetes adatok alap- ' jón azonban tájékoztatta az országgyűlést az 1955. évi eredményekről. Megállapította, hogy népünk, élén munkásosztályunkkal, véget vetett az egy helyben topogóénak és biztosította népgazdaságunk egészének felfelé ívelő vonalát. Az 1955-ös esztendő állami költségvetésének előzetes mérlege azt mutatja, hogy a költségvetési év 44 milliárd 873 millió 962 ezer forint bevétellel, 43 milliárd 094 millió 366 ezer forint kiadással, tehát 1 milliárd 779 millió 596 ezer forintnyi, a tervezett 276 millió forinttal lr.%1 saladé bevételi többlettel zárult, ami az állam- háztartás szilárd egyensúlyát bi- bizonyítja. Ezzel lehetővé vált a beruházási keretek évközi emelése és a népgazdaság készleteinek növelése. Kiemelte, hogy a tavalyi költségvetés bevételeinek döntő része a szocialista szektorból származik. Az állami várattatok forgalmi adó befizetése a költségvetés összbevételének 57,5 százaléka volt. Sok vállalatunk túlteljesítette nyereségtervét, jelentős azonban még a tervezettnél rosz- szabb pénzügyi eredménnyé! dolgozó vállalatok száma is. A lakosságtól és a szövetkezetektől eredő bevételek együttvéve az összbevétel 12 százalékát tették ki. Népgazdaságunk fejlődését mutatja, hogy az 1955. évi beruházási tervet túlteljesítettük, 9,8 milliárd forintot fordítottunk a népgazdaság állóalapjainak növeléséire, s mintegy 6 százalékkall, félmiliiárd forinttal több beruházást helyeztünk üzembe, mint a megelőző évben. A beruházásoknak mintegy 35 százalékát a .nehézipar, csaknem 10 százalékát a fogyasztási ipar és 26 százalékát a mezőgazdaság kapta. A költségvetés egészségügyi és szociális kiadásokra csaknem 11 milliárd forintot fordított, amely 640 millió forinttal több az előző’évinél. A többlet jelentős része a pedagógusok bérrendezésére, nyugdíjrendezésre, kórházi és klimikai ágyfejlesztés- re jutott Az 1955. évi népgazdasági terv és a költségvetés végrehajtásának vizsgálata, a jelentős eredmények mellett gazdálkodásunk számos fogyatékosságára is rámutat, amelyből mindenekelőtt azt a következtetést vonhatjuk le, hogy gazdálkodásúink színvonala nem kielégítő, nem javult megfelelően a vezetés munkája — mondotta. A továbbiakban utalt arra, hogy. még mindig sok olyan vállalat van, amely nem teljesíti nyereség- tervét. A gazdálkodás fogyatékosságai megmutatkoztak a munka- és technológiai fegyelem lazaságában, a termelés szervezettségének nem kielégítő színvonalában, az anyag- és munkaerő nem takarékos felhasználásában. Számos hibája volt az ipar és a kereskedelem együttműködésének. Iparunk olyan cikkekből is többet termelt a tervezettnél, amelyekből elegendő készlet áll rendelkezésre. Az ipar nem vette kellően figyelembe a külkereskedelem minőségi igényeit, de külkereskedelmi szer- vedmik sem voltak eléggé kezdemé- nyezőek új piaci lehetőségek feltárásában. A tavalyi év legfontosabb célkitűzései közé tartozott külkereskedelmiünk fellendítése, kivitelünk jelentős emelése. Tovább erősödtek gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval és a testvéri népi demokratikus országokkal. Kiszélesedtek kapcsolataink a kapitalista országokkal is — folytatta. — Bár kivitelünk 1954-hez képest emelkedett ég külkereskedelmi mérlegünk aktívan, kiviteli többlettel zárt, az exportelőirányzatot nem értük el. Ab idei költségvetés bevételi többlete csaknem egymilliárd 200 millió forint említett Ezután hangsúlyozta: az fogyatékosságok elleniére, a tavalyi költségvetés végrehajtása meggyorsította népgazdaságunk fejlődését és szilárd alapot, kedvező feltételeket biztosított a második ötéves terv megkezdéséhez. Az 1956. évi állami költségvetés az országgyűlés által már elfogadott népgazdasági tervein alapul és annak megvalósítását szolgálja. Olt elvtárs nagy figyelem közben ismertette az 1956. évi költségvetés adatait. Eszerint a költségvetés 43 milliárd 332 millió 540 ezer forint bevételt, 42 milliárd 147 millió 114 ezer forint kiadást irányoz elő. A költségvetés mérlege tehát 1185 426 000 forint bevételi többletet mutat, ezenfelül az állami vállalatok 3 549 760 000 forintot fordítanak sajat eszközökből forgóalapjuk kiegészítésére és beruházásokra. Az állami vállalatoktól származó bevételek (27 622 643 000 forint) előirányzata a költségvetés összbevételeinek 63,8 százalékát teszi ki, amit a termelés növekedése és az önköltség 2.9 százalékos tervezett csökkentése támaszt alá. A költségvetési kötelezettségek teljesítéséhez feltétlenül szükséges, hogy vállalataink javítsák a gazdálkodás szín von alát, teljesítsék a terv termelési és, önköltségi mutatóit — hangsúlyozta. — Szükséges, hogy vállalataink a műszaki színvonal emelésével nagyot lépjenek előre, s a vezetők, igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők, s a vállalatok dolgozói erre összpontosítsák erőfeszítéseiket. Ab új adósási rendsser érdekeltté tessi a parasstságot a termelés fokosásáhan Jelentékeny hozzájárulás céljaink megvalósításához a lakosság adófizetése. Az adófizető lakosság, elsősorban dolgozó parasztságunk, látva elért eredményeinket és érezve államunk támogatását, tavaly túlnyomó többségében pontosan eleget tett állampolgári kötelezettségének. Rámutatott Olt elvtárs arra, hogy, az Elnöki Tanács a közelmúltban rendeletét adott ki a mezőgazdasági lakosság jövedelemadó-rendszerének megváltoztatására. Az új adózási rendszer — amely helyesein egyezteti össze a társadalmi érdekeket az ál«. lampolgárok személyes érdekei- . vei — a földterület nagysága, a föld minősége és művelési ága szerint egy holdra vetítve,' megbatározott összegben állapítja meg az adót. Az adó arányosan igazodik a növénytermelésben étért átlagos jövedelembe:', érdekeltté teszi a parasztságot a termelés fokozásában, ment a •többterméesből .eredő jövedelmét nem vonja, adózás alá. Az adót blinden adózó maga is kiszámíthatja a községi tanácsnál kifüggesztett adói tétel-tátolázatból. Kilenemilliárd forintot fordítunk iparfej lesstésre A továbbiakban ismerte!te, hogy az idei költségvetés kiadásainak 53,3 százalékát, vagyis 22 milliard 473 miMó forintot, a vállalatok saját eszközeiből, nyereségből; amortizációból pedig további 3 milliárd' 550 millió forintot, összesen 26 milliard 23 millió forintot: népgazdaságunk fejlesztésére, gazdasági kiadásokra fordítunk. Az ipar fejlesztésére szol- gól ebből mintegy 9 milliárd forint, amelyből 5,d milliárd forint a beruházás. : A népgazdasági terv fő feladatként jelöli meg a műszaki színvonal jelentős emelését, korszerű technológiai eljárások széleskörű .bevezetését és a fejlett új technika alkalmazását., Ilyenformán nagy jelentőségük van az új modem gépeknek, amelyekre a költségvetés beruházási előirányzata biztosít fedezetet.. A költségvetés a műszaki fejlesztés keretében új gyártmányok bevezetésére 358 millió formt forgóalapot irányoz elő. A műszaki színvonal emelése azonban nemcsak új gépek, új üzemek, kutatások kérdése. Bő lehetőség van arra, hogy új beruházások nélkül, a gazdálkodás színvonalának emelésével, a szigorú szervezettség, rend és fegyelem megteremtésével is javítsuk üzemeinkben a termelést, termékeinfc minőségét, ' ■ leküzdjük azt a nem ritkán mutatkozó idegenkedést, amely egy-egy új technológiai eljárással, módszerrel szemben megnyilvánul. A következőikben rnegdltapítóttá, hogy 1956-ban nagy feladatok várnak szocialista iparunkra nemcsak a termelési tervek minden . részletéiben való teljesítése, a műszaki színvonal emelése, hanem az önköltség csökkentése, a nyereségbefiaetést tervek teljesítése tekintetében is. Az önköltség csökkentésének egyik döntő feltétele az anyaggal való takarékosság. Ennek jelentősége nálunk különösen azért nagy, mert a nyersanyagok jelentős részét külföldről; kcM (behoznunk, Kemény harcra van szükség az amyagtervek, az anyagnormák és a felhasználás mindennemű lazasága ellen. Az anyagmegtakarítás jelentőségéinek megvilágítására példáinak említette meg a Vörös CsiMag. traktorgyárat, ahol átszerkesztés útján a dömper súlyát 137 kilóval, a GS— 35-ös traktor súlyát pedig: 118 kálóval csökkentették. MeBŐgasdaságnnk fejlesstésére mintegy ötmilliárd forintot sBÚn a költségvetés Olt elvtárs ezután ismertette, hogy a költségvei és a mezőgazdaság fejlesztésére csaknem ötmilttiórd forintot ferdít, s ennek jelentős része — mintegy 1,9 milliárd forint — beruházásokra jut. Mezőgazdaságúnk fokozódó gépéllátása lehetővé teszi, hogy az állama gazdaságokban és a (Folytatás a következő oldalon.)
