Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-11 / 36. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1956. február 11. ÜLÉSEZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az előző oldalról.) terrneLösizovetfcezetekben a növény- ápolási munkák túlnyomó részét is géppel végezzék. Egész népgazdaságunk egyik- fő kérdése a mezőgazdasági termésátlagok jelentős emelése. Termésátlagaink nemzetközi viszonylatban még mindig alacsonyak. Mezőgazdasági szerveinknek, szakembereinknek, s a mezőgazdaság részére dolgozó gép-, vegyi- és egyéb iparágaknak erre a kérdésre kell összpontosítaniuk erejüket. Az állam ehhez mind beruházásoknál, mind a költség- vetés egyéb tételeinél jelentős segítséget nyújt. Ezután az állami gazdaságokról buszéit, amelyek az ország szántóterületének mintegy 13 százalékán gazdálkodnak. Állami gazdaságaink még nem használják ki kellően a gazdálkodás megkönnyítésére és fejlesztésére nyújtott eszközöket. Nagy retadat hárul tehát az állami gazdaságok munkájának megjavítása terén elsősorban az Állami Gazdaságok Minösztóriumiára. Az idén 5 szá- •atékos költségszántcsökken/tést keil é'.écnidlk. A költségvetés a mezőgazdaság fejlesztésére biztosított kereteken belül a legjelentősebb segíltségat a termeioszövetkeze-, teknek nyújtja. Tehénistállók, silók építésére, fásításra, öntözőtelepek és halastavak építésére, gyümölcs- és szőlőtelepítésre, alaj javításra és gépi felszerelésre csaknem 350 millió forint hosszúle- • iáratú hitelt irányoz elő a tsz-eknek, gz 28 százalékkal haladja meg a tavalyi azonos előirányzatot. Műtrágya-, takarmány-, jószág- és felsze- relésvásárljásra a költségvetés 261 millió forint középlejáratú hitelt biztosít, ami 33 százalékkal haladja meg az e célra fordított 1955-ös kiadásokat. Hangsúlyozta: tenmelőszövetke- zeteinfcnek arra kell törekedniük, hegy jó gazdálkodásukkal mind nagyobb miértékben járuljanak hozzá saját eszközeikből is gazdaságuk gyarapításához. A költségvetés több mint 1 milliárd 200 millió forintot szán azokra az eszközökre, amelyek a gépállomások feladatainak ellátásához, elsősorban a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése érdekében szükségesek. Oépállomása'nk segítséget nyújtanak az egyénileg dolgozó parasztoknak is a szükséges gépi munka elvégzéséhez. A kedvezményes szolgáltatások mintegy 200 millió forint megtakarítást jelentenek a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak az idén. Megfelelő pénzügyi fedezetet biztosít a költségvetés a begyűjtési feladatok ellátására Is. Korszerűsítik a közlekedést Az ipar és a mezőgazdaság erőteljes fejlesztése folytán -az idén közlekedésünkbe is nagyobb szálflí- •ási feladatok várnak. Több mint egymi U tárad forintot fordítunk a szállítóeszközök teljesítőképességének növeléséire, a meglévő hálózat korszerűsítésére, új. közlekedési eszközök, .berendezések., üzembeállítására. Húsz Diesel-mozdony, öt villa- mosmazdony, több száz tehervagon kerül forgalomba, Megvalósítjuk a budapest—hatvani vasútvonal -*• villamosításáig megkezdjük a szolnoki és a debreceni vasútállomások építését. A gépkocsiforgalom megjavítására ezer tehergépkocsit és 200 autóbuszt állítunk üzembe. Korszerűsítjük a pécsi és a ferihegyi * repülőtereket. A vízszállítás bővítésére egy 1100 •tonnás tengerjáró hajót, hat, egyen- ' iónt 1000 tonnás uszályt építünk. A ■ ávbeszélőáLlc:mások Sizámát országos uszonyba than 7,3 százalékkal emeljük. Nagy összeget fordítunk a televízió ígybrsütemű bevezetésére, s az idén megtesszük az előkészületeket a televíziós vevőkészülékek sorozatgyártására. • Harminc százalékkal több a beruházás, mint tavaly Ezután a beruházásokat ismertette. A .népgazdasági terv 1956-ban 12,8 iraiüúrd forintot irányoz elő beruházásokira;. ennek döntő részét a költségvetés, tfaiztasít ja. Az 1955. évi tervezethez: képest kereken 30 százalékos növekedést jelent ez. Az összes beruházások .41,7 százaléka az ipar, ezen' tíétül 39 százalék a nehézipar fejlesztését’' szplgálja. Különös jelentőségük van azoknak a ‘beruházásoknak, amelyek alapanyag- és energetikai bázisunk kiszélesítését eredményezik, s ezáltal lehetővé teszik, hogy feldolgozó iparúink több hazai nyersanyagot kapjon. A mezőgazdaság beruházásaira előirányzott ősz- szegből csaknem 3800 új traktort, több mint 2000 traktorokét, 300 arató- cséplőgépet. kap a mezőgazdaság. Az új műtrágyagyárak üzembehelyezése nagymértékben emeli a nitrogén műtrágya gyártását. Hozzátette, hogy beruházásaink növekvő, összege fokozott miértékben megköveteli, hogy nagy figyelmet fordítsunk a beruházások gazdaságosságára, az ésszerű takarékosságra, annál is inkább, mert a beruházó hatóságok és vállalatok sokszor még ma sem ellenőrzik megfelelően a beruházási tervek és a kivitelezés gazdaságosságát. Megkétszereződik a lakásépítkezés A beruházások emelkedése következtében nagy feladatok .hárulnak az építőiparra — folytatta. — Az építőipar, felemelt tervében a nehézipari és a mezőgazdasági jellegű beruházások mellett a lakásépítkezés is megkétszereződik. Az építőipar növekvő termelési feladatát az 1956. évben 3,6 százalékos önköltségcsökkentés mellett kell teljesíteni. Az építkezések költségei még kö7'smerten magasak, még mindig sok az anyagpazarlás, alacsony a gépek kihasználási foka. Az Építésügyi Minisztérium feladata, hogy további előrehaladást tegyen a .gyors, jól szervezett és olcsó építkezések megvalósítása felé. Ezt nagymértékben elősegítheti. a jelenleg szétaprózott építőipari szervezetek ésszerűbb ssszport oisítása. A beszéd további részében a külkereskedelem egyes kérdéseiről szólott. Ipariink termelésének fokozásá- iOz több vasércre, kokszra, színesemre, hányafára, bőrre, fűrészárura és más cikkre van szükség. Ezeknek az anyagoknak import útján való beszerzéséhez növelnünk kell exportunkat, törekedni kell kivi' éli terveink hiánytalan teljesítésére. Tovább bővítjük a gazdasági és műszaki együtt- dprt, m.nderc'ke’őtt a Szovjetunióval és a baráti népi demokratikus országokkal, s növelni 'kívánjuk külkereskedelmi forgalmunkat mindazokkal az országokkal, amelyekkel a viszonosság, az egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletiben tartása mellett, i eddig is kapcsolatiban állottunk. Tö-J rekednünk kell árra, hogy exportun-i Irat új kapcsolatok megteremtéséveli is előmozdítsuk. Mindez komoly erő-i feszítéseket kíván. Iparunknak még<> számos tennivalója van a minőség f fovábbi javítása, a külföldön keresett^ cikkek korszerűsítése és olcsóbbá té D Magyar Népköztársaság kormányának jegyzéke az Osztrák Köztársaság kormányához A Külügyminisztérium Tájékoztatási Főosztálya közli: Mint ismeretes, 1956. január 21-én két repülőgép a magyar—osztrák határ közelében, magyar légtérben összeütközött és osztrák területre lezuhant. Az Osztrák Köztársaság budapesti követsége ezzel kapcsolatban 1956. január 26-án jegyzéket adott át, amelyben közölte, hogy az Osztrák Köztársaság kormánya ezt az incidenst az osztrák felségterület megsértésének tekinti. Az Osztrák Köztársaság kormányának jegyzékére válaszolva a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma február 9-én az alábbi jegyzéket juttatta el az Osztrák Köztársaság budapesti követségéhez: A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki az osztrák követségnek és hivatkozással a 28—P/56. számú, 1956. január 26-án kelt szóbeli jegyzékére, kormánya megbízásából az alábtele, az áruválaszték bővítése tenüie-f biokról tájékoztatja: tén, mert csak így biztosíthatjuk magyar termékek jáhírét külföldön. Tovább növeljük as életszínvonalat Ezután kiemelte: 1956-ban tovább növeljük az életszínvonalat, a munkások és alkalmazottak — főleg a i közvetlen termelésiben részvevők — t reálbérét, s a parasztság jövedelmét f ;s. A kereslet kielégítésére szorosabbá kell tériül á belkereskedelem kapcsolatát a termeléssel. A régiek mel- ’ett új cikkek egész sorát, háztartási gépeket, televíziós készülékeket, férfi, női és gyermekcipőket, műszálból készült ruházati cikkeket stb. lényegesen nagyobb választékban és jobb minőségben kell forgalomba hozni. Nő a bolthálózat, növekszik a vendéglátóipari üzemek, a szállodák száma, illetve befogadóképessége. A népjóllét emelése érdekében a kormány nagy összegeket fordít lakásépítésre, szociális és-kulturális célokra. A lakásépítkezéseik állami előirányzata 70 százalékkal meghaladja a múlt évit. Budapesten 10 000 lakást épít az állami építőipar. igáéban 100 községet villamosítunk, 19 000 lakásba vezetjük be a gázt, 860 új iskolai tantermet létesítünk, fováibb bővítjük az óvodák, kultúrott- honck, mozik hálózatát-. 1250 új kórházi ágyat létesítünk. A költségvetés szociális, egészségügyi és kulturális intézményekre és feladatokra szolgáié kiadásainak összege az idén 11 milliárd 476 millió forint lesz. Jel- 'emző 'példaként megemlítette, hogy míg 1938-ban alig 43 ezer kórházi ágy volt az országban, 1956. végére az ágyak száma meghaladja a 62 ezret \ szakrendelőintézetek, a gondozó- intézeteik és a körzeti orvosi hálózat fenntartására mintegy 500 millió forintot fordít a költségvetés, az anya- és gyermekvédelemre ugyancsak 'e'milliónd forintot. A társadalom- biztosítási kiadások, továbbá a családi pótlékok és nyugdíjak fedezésére előirányzott összeg kerekein 4.6 mil- ' Várd forint. Ezen túlmenően az üzemek másfélmilliárd forintot meghaladó összeget fordítanak munka- és védőruha-ellátásra, a dolgozók étkez- mi őséhez va’ó hozzál árulásna, ked- ezmémyes vagy ingyenes üdültetés.. .. ____________________..______i e és más szociális jellegű juttatáa z Egész ország népével együtt]*®^ Hangsúlyozta, h0gy az eiőmryzatok helyes, nendeltetesszeru felhasználására fokozottan kell ügyelni, mert e tekintetben még sokszor van fegyelmezetlenség, lazaság. A költségvetésben hatalmas ösz- rtegek jutnak kulturális célokra is. Több mint hárörnmilVárd forint fo:z- ' ásítja a különböző fokozatú oktatási •intézmények működését, fejleszté- 'ét. Ennek megfelelően az alsó fokú iktatási intézmények előirányzata "saiknem 17 százalékkal magasabb a múlt évinél. A következő tanévben körülbelül ‘’00 ezer középiskolai tanulót, egyetemi és főiskolai hallgatót oktatunk a nappali, esti és levelező tagozatodon. A színházi előadások száma 1956man 1300-zal emelkedik. A vállalatoknál előirányzott mű- ! -zaki fejlesztési és kísérleti kiadáso- | kon felül gondoskodás történt a költ- | -égvetésiben a tudományos kutatóin- ♦ 'izetekben folyó munka fejlesztésé- f .nek anyagi fedezetére. Elmondotta, ? hogy számottevő összegekkel támogatja kormányunk a tömegsportot, különös figyelemmel a falusi sportot. Spcrtszerveink fontos feladata az •'dón az olimpiára vaió ió felkészülés. Ttt is kiemelte az illetékes kuifturá- ’is és sportszerűek felelősségét a rendelkezésükre bízott összegek takarékos, helyes felhasználásában. Békepcl itikánk jutott kifejezésre gbhan a határozatban, amellyel néphadseregünk létszámát húszezer főmegyénk dolgozói is egyöntetű helyesléssel fogadták kormányunk tiltakozó jegyzékét az Amerikai Egyesült ::Államiak kormányához. Nem először fordult elő. hogy Nyugat- Német országból útbaindítva megyénk felett is feltűntek a különböző felszerelésekkel, uszító tartalmú szentnyiratokkal megrakott léggömbök.,.amelyeket az Egyesült Államok bizonyos szervei segítségével szereltek if el és indítottak útnak. Az elmúlt évek során számos esetben kormányunkat, államformánkat rágalmazó röpcédulákkal megrakott léggömbök jelentek meg megyénk felett is, s az utóbbi időben egyre gyakrabban repültek be nagyobb .számban olyan léggömbök is, amelyek már nemcsak röpcédulák szórását, de légi felderítő tevékenységet is végeztek a rajtuk elhelyezett készülékekkel. A robbanó gázzal töltött. léggömbök, a robbanó gyutacsok a készülékben nyilvánvalóvá tették a szándékot, amiért hazánk légterébe küldték azokat. Két esetben már súlyos szerencsétlenséget is okoztak — akadályozták a zavartalan légiközlekedést is. Felháborodással tölt el mindenkit az a tény, hogy az Egyesült Államok által támogatott Nyugat-Né- metországban tartózkodó volt gyárosok és bankárok, grófok és hercegek s az amerikai propaganda- és kémszervezet bérencei ilyen módon is megpróbálnak beavatkozni hazánk belügyeibe s megsértik hazánk légterének szuverenitását, veszélyeztetik dolgozóink vagyonát, életét. Nekünk nincs szükségünk különféle üzeneteikre, a »Szabad Európa« adóállomás uszító műsoraira, szennyirdtaikra és léggömbjeikre. Tartsák meg maguknak a légiúton küldött »ajándékaikat«, a mi népünk többé soha nem óhajtja, hogy a múlt visszatérjen. A mi népünk uj, szabad Magyarországa nem óhajtja az ő *»felszabadításukat«, hiszen végre a nép a maga országát építi, a maga életét teszi szebbé. Ez fáj az amerikai politikusoknak? Helyeseljük kormányunk tiltakozó jegyzékét. Népünk tiltakozik minden önérzetét, szuverenitását, szabadságát és életét veszélyeztető beavatkozás ellen. Mi a népek közötti békés együttélés, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvét valljuk, s elvárjuk, hogy szűnjön meg végre az Amerikai Egyesült Államok által felbérelt gengszterek provokáció-sorozata hazánk ellen. Kormányunk tiltakozó jegyzékével üzenjük, vessenek véget provokációiknak. Hazánk szabad és szuverén állam, s népünk elvárja, hogy tiszteljék jogait az amerikai politikus urak is. Az elmúlt hónapokban a Magyar Népköztársaság légterét az Osztrák Köztársaság felől igen gyakran sértették meg különböző felszerelésekkel ellátott léggömbök, illetve repülőgépek, amelyek veszélyeztették a Magyar Népköztársaság lakosságának életét és légi forgalmának biztonságát. A Magyar Népköztársaság nem tűrhette és nem tűrheti légterének sorozatos megsértését és ezért megfelelő intézkedések történtek fent megjelölt repülőgépek, illetve egyéb repülőeszközök időbeni felderítésére és még a határ közelében történő feltartóztatására. 1956. január 21-én, magyar időszámítás szerint 12,44 órakor ismét a magyar légtér megsértésének esete forgott fenn és az ennek helyére irányított két gyakorlatozó repülőpár a célt kutatva, az osztrák—magyar határ mentén, magyar légtérben manőverezett. Az egyik forduló végrehajtásánál két, a légtérkutaíással elfoglalt repülőgépvezető gépe összeütközött. Az összeütközés ereje és a megsérült gépek lendülete következtében mindkét gép a magyar—osztrák határ közelében, Ausztria területén ért földet. Midőn a magyar Külügybiiniszté- rium az osztrák felségterületnek nyilvánvalóan nem szándékos megsértése miatt ismételten sajnálkozásának ad kifejezést, kéri a tisztelt osztrák követséget, tolmácsolja kormánya felé, hogy fenti, magyar részre tragikus eseményt tekintse lezártnak. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma egyben megújítja a szerencsétlenül járt-pilóta holtteste, valamint a repülőgépron- oäufc magyar szerveknek történő átadása időpontjának mielőbbi közlésére vonatkozó kérését. (MTI) vél csökkentettük — folytatta. — Ezzel összhangban honvédelemre az 1955, évinél kisebb összeget, négy- miiliárd 85 millió forintot irányoztunk elő. A költségvetés előirányzata lehetővé teszi néphadseregünk felszerelésének további korszerűsítését. Tovább egyszerűsítjük az államigazgatást •A kormány arra törekedett, hogy mérsékelje a népgazdaság fejlesztőével, dolgozó népünk életszínvonalának anyági és kulturális jólétével közvetlenül kapcsolatban nem álló kiadásokat. Az igazgatási ágazat kétmilliárd 63 millió -fOXintos előirányzatában érvényre jutnak az intézkedések kezdeti eredményei. Az áií&Krt igazgatás egyszerűsítése terén értünk el bizonyos előrehaladást, ez azonban még korántsem 'kielégítő. Még mindig van bürokrácia a közigazgatásban és a vállalatoknál. A dolgozók kezdeményezésére támaszkodva jobban kell harcolni a párhuzamos szervek, a bürokratikus munkamódszerek ellen, a néphez, az élethez közelebb álló államigazgatásért. A költségvetés kiadásaiból a tanácsok közel hétmilliárd forinttal részesednek. Ebből a legjelentősebb rész, hárommiliiiárd 897 millió forint szociális és kulturális feladatok megoldására jut, vagyis 377 millió forinttal több, mint' 1.955-ben. A gazdasági kiadások előirányzata kétmilliárd forint, A tanácsok költségvetésében biztosított 960 millió forint beruházásból — a szociális, egészség- ügyi és kulturális létesítményeken túlmenően — mintegy 440 millió forint jut a lakosságot közvetlenül szolgáló kommunális beruházásokra, utak, járdák építésére, csatornázásra, vízvezeték, gáz és- villanyhálózat fejlesztésére. Olt elvtárs beszédének befejező részében arról szólt, hogy az 1956. évi népgazdasági terv és költségvetés sikeres teljesítéséhez nagy erőfeszítésekre van szükség. Ipari és mezőgazdasági termelésünk növelésének, exporttervünk hiánytalan teljesítésének együtt kell járnia a munka termelékenységének emelésével, az önköltség csökkentésével, a takarékosság megvalósításával minden területen. Ebben a munkában nagy feladat hiárul a pénzügyi szervekre, a minisztériumok, igazgatóságok és vállalatok pénzügyi dolgozóira is. Erősíteni ‘kéül az önálló elszámolásit, mint a szocialista vállalatok. gazdálkodásának módszerét. Rámutatott annak a fontosságára, hogy a Magyar Nemzeti Bank fejlessze a megkülönböztető hi- .ttíij>{úitikát.. amely a Jól .gazdálkodó vállalatoknak pénzgazdálkodási köny- nyítéseket nyújt, a rosszul gazdálkodó vállalatoknál pedig különleges hitelfeltételeket alkalmaz és fokozott ellenőrzést vezet be. A pénzügyi szerveknek továbbra is fontos feladatuk a forgóeszközök csökkentése. A Pénzügyminisztériumnak és a Nemzeti Bankinak az eddiginél sokkal alaposabban kell foglalkoznia a külkereskedelem gazdaságosságának elemzésével és a külkereskedelmi vállalatok gazdálkodásának pénzügyi ellenőrzésével. Tisztelt országgyűlés! Az 1956. évi népgazdasági tervben és állami költségvetésiben kifejezésre jutnak a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének alapvető határozatai, a Magyar Népköztársaság kormányának legfontosabb célkitűzései. A költségvetés visszatükrözi azt a jelentős gazdasági, szociális és kulturális programot, amelynek végrehajtása komoly előrehaladást biztosít a szocializmus építésében, a második ötéves terv megvalósításában. A Magyar Népköztársaság kormánya a program végrehajtásában bizton számít dolgozó népünk támogatására. Nem kétséges, hoigy hős munkásosztályunk, szorgalmas dolgozó parasztságunk, néphez hű értelmiségünk, egész dolgozó népünk odaadó munkája sikerre viszi szocializmust építő, 1956. évi népgazdasági tervünket és állami költségvetésünket. Kérem a költségvetés elfogadását. Olt Károly elvtárs nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett. Majd az országgyűlés rátért a költségvetés tárgyalására. A francia ás indiai küldöttek Moszkvába utaztak az SZKP XX. kongresszusára Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára szerdán este elutazott Moszkvába, ahol részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusán. Vele utazott. Georges Cogndot. — A francia küldöttség másik két tagja —• Jacques Duclos és Pierre Doize — a közeli napokban utazik Moszkvába. Adzsoj Ghos, India Kommunista Pártjának főtitkára február 6-án Uj- Delihiből repülőgépen Moszkvába indult, hogy részt vegyen az SZKP XX. kongresszusán. A szovjet vezetők angliai meghívása továbbra is érvényben van44 Eden angol miniszterelnök február 7-én Ottawában sajtóérfékezletet tar- rét! Az egyik tudósító megkérdezte Edémtől: »Vajon érvényben van-e Bulganyin és Hruscsov angliai meghívása indiai, burmai és afganisztáni nyilatkozatuk után is?« Eden így válaszolt: »A meghívás továbbra is érvényes«. Tíznapos washingtoni és ottawai látogatása után Eden miniszterelnök Selwyn Lloyd angol külügyminiszter társaságában csütörtökön visszaérkezett Londonba.
