Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Sokat segít a pártiskola Kispajtásoknak, úttörőknek A kapcspulairkhak sem érdemes tovább halogatniuk a tsz-alakítást A do'gőzök bevonásával, a helyi adottságok reál s fe mérése a’apján kössék meg üzemeinkben a kollektív szerződéseket A MAGYAR DOLGol ^ŐK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 49. szám. ÁRA 59 FILLÉR Vasárnap, 1956. február 26. '■.u— rtl. 1 Párttitkáruk és vb-elnökiik tsz-be lépésére várnak Várda dolgozó parasztjai A felvilágosító ‘munka nyomán a kaposvári járás egyre több fataljában enged fő: az elzárkózás a tsz-mozgalommai -szemben. Vár- dán, ebben a kis eldugott faluban is tért hódít a szövetkezés gon­dolata. A múlt héten szerdán este tsz-előkészítő bizottság alakult; olyan tekintélyes gazdák írták alá a -belépési nyilatkozatot, mint Ta- ranyi György, Mustos Ferenc, Vég István, Szabó Mihály, öík már felismerték, hogy saját 8—10 holdjukon nem tudnak olyan jövedel­met -biztosítani magúknak, mint k izös erővel, nagy tá-blán, gépek segítségével. Már 13-an vannak az előkészítő bizottságban, amely-/ nek elnökéül Krohács József közé pparasztot választották meg. Az előkészítő bizottság -tagjai most a sen fáradoznak, -‘hogy minél több dolgozó paraszttársukat megnyerjék a szövetkezeti eszmének és Vár­da dolgozó parasztjait rávezessék a szövetkezés útjára. Az új élet lelkes kezdeménye ;ői még nagyobb sikereket érné­nek el, ha Máté elvtárs, a pártszervezet titkára és Hűtek Gyula elv­társ, a községi tanács vto-einöke is példamutatóan a szövetkezés út­törői közé állna. Példamutatásukat várja a párt, várják a várdaiak, akik vezetőjükké választották. Legközelebb mi is arról szeretnénk beszámolni, hogy mindketten ott vannak az új életért, a tsz megala­kításáért küzdők sorában. Szükség van a hfvé szóra A bábonymegyeri Dózsa TSZ-ben hosszú ideig nem vettek fel új tagot. Ennek az volt az oka. hegy nemcsak a tsz-tagok, de a tsz kommunistái, vezetni sem tartották szoros kapcsolatot a.község egyéni dolgozó parasztjaival, s 116 m hívták őket a közösbe. A szö- vetkezetbeliek szinte teljesen elzárkóztak azok elől a gazdák elől, ak:k az ellenség hangjának felülve, 1953-ban otthagyták a termelő­szövetkezetet. Nemrégen azonban a tsz kommunistái (taggyűlésen elhatározH -ták, hogy véget vetnek helytelen álláspontjuknak, a (kilépettekkel' szembeni »sértődöttség-«-nek, mert az nem egyeztethető össze pár­tunk politikájával. S hogy helyesen cselekedtek, bizonyítja: miután rendszeresen felkeresték a kívüláll ókat. hamarosan 16 család, 30 tag­gal 110 hold főiddel lépett be a Dózsába. Az új belépők között több középparaszt van, mint pl. Szőke Imre 13, Horváth János 15, Palotai bajos 10 és Szőke János 13 holdas. A bábonymegyeri Dózsa TSZ tagjai, kommunistái most látják csak: -mennyire fontos, hogy rendszeresen fe'keressék a kívülálló dolgozó parasztokat, akik szívesen mennek a szövetkezetbe a baráti hívó szóra. Ebből okulhat sok termelőszövetkezet. A a Ä Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozata (Egyhangúlag elfogadva 1956. február 24-én) A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa meghal­lgatta és megvitatta N. Sz. Hruscsov elvtársnak, az SZKP központi bi- Xzcttsága első titkárának beszámoló iát a. Szovjetunió Kommunista Párt­ija központi bizottságának munkájáról és a következő határozatot [(< hozta: A kongresszus teljes egészében cs, maradéktalanul jóváhagyja_ az >SZKP központi bizottságának politi ;ai vonalát és gyakorlati munkáját; (K jóváhagyja a központi bizottság iák a beszámolóban foglalt j.avasla- Ú éait és következtetéseit. Jí A kongresszus megelégedéssel á lapítja 'meg, hogy a párt köz-ponti K bizottságának és a szovjet kormán mák lenini politikája, valamint a ibzovjet. (pépnek valamennyi szocialista országgal való szoros együ-it- Xműködésiben végzett hősi munkája' eredményeképpen óriási sikerek yszülettek a kommunizmusnak országunkban való felépítéséért és a vi- jí* ág -békéjéért vívott harcban. jj A kongresszus lelkesen helyesli az SZKP központi bizottságának a ''beszámolóban felölelt, időszakban az ipar és a mezőgazdaság területén Ktétt helyes, és időszerű intézkedései1, amelyek biztosították hazánk ha- $ tataiénak további gyarapodását, a szocialista -gazdaság új, nagyarányú ^‘fejlődését és a szovjet nép jólétének jelentős emelkedését. A kongresszus hangsúlyozza, h egy az SZKP központi bizottsógá- sikenes tevékenysége a marxista—leninista elmélet alkotó alfcal— Vi mazásán, a kollektív vezetés és a párton belüli demokrácia lenini el- y veinek szigorú megtartásán, a párt és a nép elszakíthatatlan kapcsol a- taira vonatkozó lenini útmutatások maradéktalan végrehajtásán ala- gípult. a párt ezekben az éveikben magasra emelte a halhatatlan Lenin ín nagy zászlaját. _____ J )l.( I jjnak ■ í A kongresszus megállapítja, hogy ; 'a 'beszámolási időszakot a jí nemzetközi ]j kapcsolatok szempontjából a nemzetközi feszült­ség bizonyos enyhülése jellemzi, va­lamint az. hegy a nemzetközi kiiz- .«.dő téren reális távlatúk nyíltak a ‘■"béke megszilárdítására. A Saovjet- fíuntió a Kínai Népköztársasággal és ^1 a többi népi demokratikus ország­gal kelő időben számos külpoliti­A sok ló megeszi a gazdaságot, a jövedelmet agymilliárdkétszázmilLió ember, — halljuk sokszor a tsz-tagoktól. Hegy ez valóiban így van, hogy a lő sek-ba -kerül, azt bizonyítja a gyéké­nyes! Győzelem TSZ elnökének, 'Kovács János elvtársnak a számve­tése is- Kovács elvtárs kiszámította, hogy szövetkezetükben egy pár ló ebtartása, gondozása, a lószerszám- és szekérjavítás költségével együtt évente mintegy 35—40 000 forintot visz el a tsz kasszájából A gépállo­másnak pedig a 250 holdas gazda­ságban évégzett összes gépi munká­ért mindössze 32 000 forintot fizet­tek ki Ez azt jelenti, hogy egy pár ló fenntartása többe ke­rül, mint a gépál temás évi mun­kád! ja. A gyékényesi Győzelemben már ta­valy okosan cselekedtek: eladták a felesleges lovakat. Tavaly már csak négy pár lovat tartottak (62 holdra jut egy pár ló), s ez is teljesen ele­gendőnek bizonyult. Ebből is lát­szik, mennyire alaptalan és oktalan, hegy néhány tsz túlsók lovat tart f-ann. Okulhatnak e példából a somi Jó Gazda és a zalai Petőfi TSZ vezetői, tagjai, ahol még most is minden 18—20 holdra jut egy pár ló. Ha ezek a termelőszövetkezetek is sür­gősen szárootvetnek, hogy milyen ráfizetéses a lótartás, bizonyára ők is szívesebben szerződnek a gépállo­mással gépi munkára és a felesle­ges lovakat eladják, aminek követ­keztében nő a tagság jövedelme, jó­léte. kai intézkedést tett a béke és a biz­tonság megerősítésére. Ezeket az in­tézkedéseket valamennyi -békeszere­tő erő tevékenyen -támogatta. Az események menete szemlélte­tően mutatja, hogy a nemzetközi 'fejlődéiben! gyökeres változások mentek végbe a szocializmus állá­sainak megerősödése irányában. Korunknak az a legfontosabb vo­nása, hegy a szocializmus kilépett egy ország kereteiből és világrend- szerré vált, s a kapitalizmus erőt­lennek bizonyult e világtörténelmi folyamat megakadályozására. A Szovjetunióban, valamint a Kínai Népköztársaságban, a Lengyel Nép- köztársaságban, a Csehszlovák Köz­társaságban, a Magyar Népköztár­saságban, a Román Népköztársaság­ban, a Bolgár Népköztársaságban, az Albán Népköztársaságban, a Né­met Demokratikus Köztársaságban, a Koreai Népi Dem-ckratikus Köz­társaságban, a Mongol Népköztár­saságban, a Vietnami Demokratikus Köztársaságban folytatódik a nagy­arányú gazdasági és kulturális fej­lődés, növekszik a dolgozók jóléte, erősödik a népek erkölcsi-politikai egysége és összefonrottsága a kom­munista és munkáspártok körül, a népek által szabadon válasz­tott kormányok körül. Jelen- fős eredményeket ért el a szo­cializmus építésében Jugoszlávia is. A szocialista úton haladó országok gazdasági fejlődése egészséges ala­pon, |az egyenjogú együttműködésn nek és testvéri kölcsönös segítség­nek mind nagyobb megerősödése alapján megy végbe. A kapitalista világban — amely­nek övezete nagymértékben megszű­kült — a helyzetet a mélyreható el- 1 ént étek további fokozódása jellem­zi. A kapitalista országok a háború utáni évtizedben a termelés bizo­nyos mérvű növekedését érték el olyan tényezők igénybevételével, mint a gazdaság militarizálása és a fegyverkezési hajsza, a külső gaz­dasági terjeszkedés fokozása, az ál­lótőke felújítása és a dolgozók ki­zsákmányolásának hallatlan fokozá­sa, de ez a növekedés nem stabili­zálta a ikapitaldzimus gazdaságát. Sőt ellenkezőleg, « tőkés gazdaság még ingatagabbá vált. A kapitalis­ta rendszer általános válsága tovább mélyül. A kapitalizmus legmélyebb ellentéte — 3 modem termelőerők és a kapitalista termelési viszonyok ellentéte — tovább éleződik; mé­lyülnek az ellentétek az értékesíté­si piacokért és a befolyási övezete­kért küzdő kapitalista országok kö­zött; növekszenek és elmélyülnek a társadalmi ellentétek. A munkásosz­tály kizsákmányolásának fokozása, a drágaság növekedése, a katonai célokat szolgáló adók nagymérvű emelkedése, a számos tőkés ország­ban jelentkező krónikus munkanél­küliség süllyeszti a dolgozók élet- színvonalát; erősödik a munkásosz­tály és a néptömegek harca jogai­kért és létérdekeikért. A kapitaliz­mus állandóan újabb gazdasági és társadalmi» megrázkódtatások felé halad. Ebben a helyzetben világosan ki­rajzolódott a nemzetközi események fejlődésének két ellentétes fő irá­nya. Egyrészről: az imperialista hatal­mak, élükön: ai reakciós amerikai körökkel, röviddel a háború befeje­zése után »erőpalitikéba-> kezdtek, amely* e hatalmak legagresszávelbb elemeinek azt a törekvését tükrözi, hogy elnyomják ,a munkás-, a de­mokratikus és a nemzeti felszaba­dító mozgalmat, aláássák a szocia­lizmus táborát és megteremtsék a maguk világuralmát. E politika a gyakorlatban féktelen fegyverkezési hajszát jelent; jelenti továbbá ame­rikai katonai támaszpontok létesíté­sét a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok határai mentén, vala­mint a szocialista tábor országai ellen irányuló agresszív tömbök összetáko- ;ását, az úgynevezett »hidegháború-« megindítását a szocialista államok ellen, új, véres háborúk előkészítését. Másrészről mindinkább növeksze­nek és gyarapodnak azok az erők, amelyek a világ küzdőterén a tartós békéért és a népek biztonságáért szállnak síkra. Ezek az erők tevé­keny harcot- indítanak a háborús ve­szély ellen, a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok békés együttműködéséért. Döntő jelentősé­gű ebben a szocializmus nemzetközi táborának állandó erősödése; ez a tábor egyre növekvő befolyással van a világesemények menetére. A béke erőd jelentősen megsokszorozódtak, mert a világ küzdőterén megjelent az európai és az ázsiai 'békeszerető or­szágok csoportja, ezek az államok kül- oolitiikájúk elvévé tették, hogy távol maradnak a katonai tömböktől. Ily módon hatalmas »fcékeövezet-« jött létre, amely magában foglalja Euró­pa és Ázsia szocialista és nem szo­cialista békeszerető államait egyaránt és a földkerekség lakosságának több antant a felét öleli fel. A háborút követő időszak világiör- tónelmi jelentőségű eseménye az im- oerializmus gyarmati rendszerének széthullása. A gyarmati és félgyar­mati népek nemzeti felszabadító har­cát a legutóbbi évtized alatt nagy győzelmek koronázták: a gyarmati és félgyarmati függőségből több mint földkerekség lakosságának majdnem fele szabadult ki. Napirenden van a gyarmati rendszer teljes felszámolá­sa. Bekövetkezett a világtörténelem ú j korszaka, amelyet a nagy Lenin előre látott, amikor a Kelet népei mind tevékenyebben vesznek részt az egész világ sorsának intézésében, a nemzetközi viszonyok új, hatalmas tényezőivé válnak. » A háborús veszély elleni küzdelem legtevékenyebb és legkövetkezetesebb harcosainak a kommunista pártok bi- zxanyultak, ezek küzdenek a béke fenntartásáért, a dolgozók érdekeiért és országuk nemzeti függetlenségéért vívott harc sűrűjében. Egyúttal sok más társadalmi csoport is háborúelle­nes álláspontot foglal' el. A 'béke meg­szilárdítása szempontjából igen fon­tos, hogy a háborút ellenző összes erőik egységfrontban tevékenykedje­nek és nem lankadó erőfeszítéssel küzdjenek a 'béke fenntartásáért. Eb­ből a szempontból óriási jelentőségű a munkásmozgalom kettészakadásá­nak megszüntetése, valamint a gyá- korlati érintkezés megteremtése a kommunista pártok és a szocialisták, s a többi oiyan párt között, amely valóban védelmezni akarja a békét, hacolni akar az imperialista elnyo­más ellen, védelmezni akarja népei nemzeti érdekeit, a demokráciát és a függetlenséget. A kongresszus helyesli az SZKP központi -bizottságának és a Szovjet­unió kormányának békeszerető kül­politikáját, amelynek révén a nem­zetközi feszültség enyhítésében, a béke megszilárdításában és a demok­ratikus erek állásainak megerösité- tóben nagy sikerek születtek. A párt XX. kengresszusa teljesen helyesnek tertja a központi bizottságnak és a szovjet kormánynak azt a vonalát, amely arra irányul, hogy a békés egymás mellett élés lenini elve alap- ;án javítsa a kapcsolatokat az ösz- szes országgal, megszilárdítsa a bi­zalmat és fejlessze az együttműkö­dést Ebben nagy szerepet játszhat a nemzetközi kapcsolatok ismeretes öt elve, amelyet sok állatig és a társa­dalom széles rétegei ismernek el — a területi épség és szuverenitás köl­csönös tiszteletibentartása, a meg- -emtámadás, a be nem avatkozás egymás bel'ügyeibe, az államok kap­csolatainak az egyenlőség és köl­csönös előnyök alapján való fejlesz­tése, a békés egymás mellett élés és a gazdasági együttműködés. Ezek az elvek a jelenlegi viszonyok között a különböző társadalmi rendszerű ál­lamok kölcsönös kapcsolatainak leg­jobb megfoga’imazásáit jelentik , és «.lapját alkothatják az egész földke­rekség áJlánw. tartós békés kapcsola­tainak. Az élet. mindemben igazolta, hogy helyesek és időszerűek a Szovjet­uniónak, a Kínai Népköztársaságnak és más békeszerető államoknak a le­szerelésre, az atom- és a hidrogén- fegyver betiltására, az európai kol­lektív biztonság biztosítására és az ázsiai kollektív biztonság biztosításá­ra irányuló javaslatai — ezen igen fontos problémáknak a megoldása megteremti a tartós és szilárd béke alapját és elősegíti más fontos i-en- dezetlen problémák, köztük a német kérdés megoldását. Óriási jelentőségű lenne a világító­ké megszilárdítása szempontjából, ha megteremtődnének a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak, a világ két legnagyobb hatalmának, vala­mint a Szovjetuniónak és Angliának meg Franciaországinak tartós baráti kapcsolatai. A XX. kongresszus időszerűnek és helyesnek -tartja a Szovjetunió e célból tett intézkedéseit és ezeket teljes egészében jóváhagyja. Az európai népek tartós W-kéjé- nek és biztonságának biztosítása megköveteli a Szovjetunió és a nyu­gat-európai országok kapcsolatainak további megjavítását. A Szovjetunió­nak éppúgy, mint Nyugat-Britam- niánaik. Franciaországnak, Olaszor­szágnak, akárcsak Lengyelországnak, Csehszlovákiának, Jugoszláviának, (Folytatás a következő oldalon.) A korszerű s/arvasniarbateDyéí*ztés £azrla£ jöv# delem forrása Sok tsz-ünk bebizonyította már, Azokban a tsz'-ekbem azonban, hogy igen nagy jelentősége van a közös jövedelem növelésében a tsz-ek S'zarvasmarha tenyésztésének. A bediegkéri Uj Élet TSZ tagsága is nagy kedvvel foglalkozik a szarvas- marha'tenyésztéseeL A múlt évben pl. tehenenként átlag 4000 liter te­jet termeltek. Egyik tehenük 24 000, egy másik tehenük pedig 43 000 fo­rint jövedelmet hozott a tsz-nek két év alatt a szaporulat, a tejtermelés ég az ezek után járó állami kezdvez- rraények következtében. A DARÁNYI GÉPÁLLOMÁSON IS VÉGEZTEK a téli gépjavítással Fábián elvtárs, a Darányi Gépállo­más üzemgazdásza telefonon jelen­tette szerkesztőségünknek, hogy a téli gépjavítást tegnap, a vállalt ha­táridőre befejezték. Különösen pél­dásan dolgozott Berkics elvtárs erő- gépjavító brigádja. A Darányi Gép­állomás dolgozói felkészülten várják a tavaszt, ez a biztosíték arra, hogy az őszről hátramaradt szárítást idő­ben, rövid idő alatt elvégezzék. To­vábbi eredményes munkát kívánunk a gépállomás dolgozóinak. aho.1 csak mellékesen fcglátkoznák a szarvasmarhatenyésztéssel, alacso­nyak aZ eredmények is. A rabi Kos­suth TSZ-ben és a nagyberényi Pe­tőfiben jelenleg 1,9, illetve 2 liter a tehenenként! napi tejhozam. Bnv- nyi tejet egy jó kecske is megad. Ilyen tejhozam -mellett nyilvánvaló, hogy ráfizetéses a tehéntartás. A tsz-ek tagjain áll, hogy kifizetődővé váljék a közös szarvasmarhate­nyésztés. ÉLÜZEM LETT A KAPOSVÁRI POSTA Szombaton este kedves ünnepség­re jöttek össze a Kaposvári Posta dolgozói abból az alkalomból, hogy elsőízhen nyerték el a (kitüntető él- üzexn-címet. Ebből az alkalomból szeretettel köszöntjük lapunk terjesztőit — akik sokszor áldozatos munkával juttatják el a Somogyi Néplapot az olvasókhoz — a Posta valamennyi dolgozóját, és kívánunk valameny- ny ifiknek a jövőben Is eredményes munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents