Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-26 / 49. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. február 86. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának határozata 'Folytatás az előző oldalról,) ■ Svédországnak, Finnországnak, Nor­végiának, Görögországnak, Ausztriá­nak és minden európai országnak létérdeke, hogy megakadályozza az új (háború kitörését Európában, amelynek területén vívták az első és. a második világháború döntő ütkö­zeteit. Létérdeke ez a német népnek is. Ily módon az új háborús összeüt­közések megakadályozásáért vívott harc közös érdekei Európa minden államát és népét egyesítik. A jelenlegi nemzetközi helyzetben (kiemelkedő szerep illeti meg a Szov­jetunió és a keleti országok barátsá­gának és együttműködésének kibő­vítését és megszilárdítását. A XX kongresszus nagy jelentőséget tulaj­donít e feladat megoldásának s he­lyesli, hogy az utóbbi időben az In­diai Köztársasággal; valamint Bur­mával, Afganisztánnal és Egyiptom­mal jóbaráti kapcsolatok alakultak ki. A* (béke és a demokrácia megerősí­tésével összhangban van az arab or­szágok népeinek 'az a mind jobban kibontakozó törekvése, hogy megvé­dik és megszilárdítják nemzeti füg getilenségüiket. A XX, kongresszus megelégedéssel állapítja meg, hogy a Szovjetuniónak majdnem valamennyi szomszédos or szággal baráti, jószomszédi kapcsola­tai létesültek. Nem kétséges, hogy Szovjetunió és Irán, a Szovjetunió és Törökország, varmint a Szov­jetunió és Pakisztán normális 'kapcsolatai megfelelnének ezen or­szágok létérdekeinek, a béke ügye és a népek 'biztonsága érdekeinek. Áz országok közötti együttműködés alapjainak (kibővítésében nagy szerep­re hivatott .a nemzetközi kereskede­lemi és a' kulturális kapcsolatok fej­lesztésé. A XX. kongresszus megállapítja, hogy most különösen nagyjefLeri tősé­gnek a jelenlegi nemzetközi fejlődés olyan lényeges elvi kérdései, mint ,a két . rendszer békés egymás naeUgtt A1-C..V Á 1.---~ U.l* élpsel korszakiban a háborúk megakadályozásának lehetősége,és az. egyes országok szocializmusra . való áttérésének formál A Szovjetunió külpolitikájának fő vonala a különböző társadalmi .rend­szerű államok békés ejlyhiäs rnBöfifl’ késének lenini elve volt c-s -marad A kommunista társadalom építését vezető pártunk erélyesen síkraszáll a háború szítása ellem A párt abból a megingathatatlan lenini fíífrtüíátáából indul 'ki; hogy új társadalmi rend­szer megteremtése egyik vagy másik' országban — ez minden ország népé­nek belügye. A kongresszus mügéié gedéssei állapítja meg, hogy a békés egymás rpellett s&és elve mini -Máte-' sebb pljsmerösre talál, ■ :;<j ,-. A Szovjetuniónak,1’a gízóciaiisla or­szágoknak és a többi békészeréö rr- s zúgnak, mindéin ország, széles n nép- tömegeinek legfontosabb feladata a tarlós béke megőrzése és megszilar- duása; az új h.ábori és az új ag­resszió elhárítása. A jelenlegi .nem­zet közi körülmények között- lérejöt­tek a reális lehetőségek ahhoz, hogy ne engedjük meg, hogy az i-n penal iz­mus agresszív erői belésodcr jáfe a né­peket az új háborúkba, amelyek a haditechnika mai dzinvínaí in mér­hetetlen Szerencsé ti snség gél és rom­bolással sújtanák a népeket. A föld­kerekségen ma már i tőkés rendszer nem egyedül létezik. Hatalmas, béke­szerető szoeialirta tábor van, amely a békeszerető erők Szempontjából ■ az agresszió elhárításának nem csupán erkölcsi, hanem anyagi eszközeivel is rendelkezik. Ezenkívül van egy hagy, több százmilliós lakosságú államcso- pert, olyan államok csoportja,' amely tevékenyen síkraszáll a háború tá­lén. Létezik a béke híveinek érős né­pi mozgalma. Óriási erővé vált a tő­kés országokban a munkás-mozgalom. ■ Ilyen körülményeit között termé­szetesen érvényben marad az a leni­ni tétel, hogy ameddig az imperializ­mus létezik, megmarad a háborít ki­robbanásának gazdasági alapja is. Ezért a legnagyobb éberséget kell tanúsítanunk. Ariiig a földkerekségen megmarad á kapitalizmus, addig a kapitalista monopoltőke érdekeit képviselő reakciós erők -továbbra 3s háborús 'kalandokra és agresszióra tö­rekszenek és megpróbálhatnak hábo­rút kirobbantani. De a háborúk nem végzetszerűen elkerülhetetlenek, -Nagy társadalmi és politikai erőR vannak ma, amelyek komoly Eszkö­zökkel rendelkeznek ahhoz, hogy, ne engedjék meg azt, hogy az imperia­listák háborút robbantsanak ki, ha pedig az imperialisták háborúval pró­bálkoznának, akkor megsemmisítőén visszaverjék az agresszarokat, meg­hiúsítsák kalandor-terveiket. Ehhez az kell, hogy a háború ellen síkra- szálló összes erők éberek és harcra- készek legyenek, egység-frontban te­vékenykedjenek és lankadatlanul hurcoljanak a béke megőrzéséért megszilárdításáért. Az a tény, hegy a nemzetközi küz­dőtéren mélyreható történelmi vál­tozások mentek végbe a sz.icializmus javára, új távlatokat nyit meg az or­szágoknak a kapitalizmusból a szo­cializmusra .való áttérését illetően.- A Szovjetunió Kommunista Pártja abból a lenini tételből indiul ki, hogy •■minden nemzet eljut a szocializmus­hoz, ez elkerülhetetlen, de nem tel­jesen egyformán fognak eljutni, mindegyik sajátos vonást kölcsönöz majd a demokrácia ilyen vagy olyan formájának, a proletárdiktatúra ilyen vagy olyan válfajának, a társadalmi élet különféle területein Végrehajtott szocialista átalakítások ilyen vagy olyan ütemének«. (Lenin Művei 23. kötet 66. oldali, magyarul.) A szocializmus útján haladó vala­mennyi ország fejlődésének történel­mi tapasztalatai ’teljes mértékben megerősítették ezt a lenini tételt. A társadalom szocialista alaoon való átalakításának szovjet formája mel­lett ma itt van a népi demokratikus terma is. Ez tíz év alatt minden vo­natkozásban kiállta a próbát és telje­sen bevátt. A népi demokratikus ál­lamokban az egyes országok körül­ményeinek megfelelően, szintén szá- >mcs árnyalatot és különbséget 'talá­lunk. Sok sajátszerűséget kölcsönöz a szocialista építés formáinak^a Kínai Népköztársaság, amelynek gazdasági élete a forradalom győzelme előtt rendkívül elmaradott, félfeudális . és félgyarmati jellegű volt. A népi de­mokratikus állam a döntő parancs­noki magaslatok kivívása alapján a magánipar és a magánkereskedelem békés átalakításának és.a szocialista gazdasági élet szerves részévé való fokozatos átváltoztatásának pálinká­ját folytatja. Egészen törvényszerű, hogy ezentúl mind változatosabbak lesznek a szo- cíalizmusra való áttért« íorfnái az' egyes országokban. Emellett a szo­cializmusra v^ló áttérés formái m;eg- vgirósításának.nem mindem körűimé-' nyék között hell föltétlenül polgár- háborúval összekapcsolódnia. A íeni- nizmus azt tanítja, hagy az uralkodó osztályok nem engedik át önkém a hatalmat. De a szocializmusra való áttérési " vívott osziályharc -élességé- „ nek kisebb vagy nagyobb foka, az erőszak alkalmazása vagy nem al­kalmazása ennél az áttérésnél nem­csak .a,‘prpletáriátustól függ, hanem attól is, hogy milyen "fi-kú ellenállást tanúsítanak.a kizsákmányolok a dol­gozók túlnyomó többségének akara­tával szemben, alkalmaz-e erő szí-kot magg .a ^zsákmányolok' osztálya. Nem .kétséges, hogy számos'kapttä- lista (országban, ahol a- kapitalizmus még erős, ahöl óriási katonai és rend­őri apparátus összpontosul a kezében, elkerülhetetlen az osztályharc ko­moly kiéleződése. .Ugyanakkor a nemzetközi küzdőté­ren a szocializmus javára végbement ií?vciWnf^TtP'o GT50cl liléin yolíiép— gyökeres változások pen, továbbá annak ejedményekép TV°"" hogy a ,«szocializmus Vonzóereje pen. rendkívül megnőtt a muirakások, a parasztok. a dolgozó értelmiség köré­ben, kedvezőbb feltételek jönnek !étm.. a szociab'zmus - győzelméhez. Szágncs kapitalista országban a muin- kásc^ztólynak, amelyet élen járó ré­sze vezet, ireáhs lehetősége van az adott körülmények között arra, hogy saját vezetése alatt egyesítse a nép túlnyomó többségét és biztosítsa az alapvető termelési eszközök átkerü- lését a nép kezébe. A jobboldali four- zsoá pártok és kormányaik mind gyakrabban buknak meg. Ilyen kö­rülmények (között a munkásosztály­nak, ha maga körül egyesíti a dolgo­zó parasztságot, az érte: miség széles köreit, minden hazafias erőt és ha­tározottan visszavág az opportunista elemeknek, amelyek nem képesek le­mondani a kapitalistákkal és a föü- desurakkai való egyezkedés politiká­járól — van lehetősége arra, hogy vereséget mérjen a reakciós; népelle- nes erőkre, szilárd többséget vívjon ki a parlamentben és a parlamentet a burzsoá demokrácia szervéből ' az igazi népakarat eszközévé tegye. A kongresszus hangsúlyozza, hogy más országokban csak azért váltak lehetségessé kedvezőbb feltételek a szocializmus győzelméhez, mert a szocializmus győzött a Szovjetunió­ban és győzelmeskedik a népi demok­ratikus országokban. A forradalmi marxizmus—leninizmus diadala, to­vábbá a következetes és erélyes harc a reformizmus és az opportunizmus ideológiája ellen e győzelem elenged­hetetlen feltétele volt. A kongresszus külpolitikai téren a következő feladatokat tűzi az SZKP központi bizottsága elé: Szakadatlanul folytassa az államok — függetlenül társadalmi rendsze­rüktől — békés egymás mellett élé­sének lenini politikáját. Harcoljon aktívan1 a népek békéjéért és biztonr -ságáért,, az államok, közötti bizalom megteremtéséért, törekedjen arra. hogy a nemzetközi feszültség, eddig elért enyhülése tartós -békévé'legyen. Minden eszközzel erősítse a testvéri kapcsolatokat a Kínai Népköztársa­sággal és minden népi demokratikus országgal, tudva, hogy minél össze- íorrottabba* és hatalmasabbak lesz­nek a szocialista államok, annál biz­tosabb a bóké Ügye.. Meg kell szilárdítani a barátságot és az együttműködést, g Jugoszláv. Szövetségi Népköztársaság testvéri népeivel. \ Erősíteni kell a baráti’•■kapcsolato­kat és az együttműködést'1, az Indiai Köztársasággal, a Burmái .Unióval, Afganisztánnal, Egyiptommal, Szíriá­val, Indonéziával és más államokkal, amelyek a béke álláspontját vallják; támogatni kell azokat az országokat, amelyek nem hagyják magukat'''be­vonni agresszió tömbökbe; közeledni kell a 'béke megőrzésében érdekelt valamennyi erőhöz. Fejleszteni kell és meg .kell szilár­dítani a baráti ká,pesetátok at Finnor­szággal, Ausztriával, Svédországgal és a többi semleges országgal. A kapcsolatok további javításának aktív politikáját kell folytatni az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország, Nyugat- Németcirszág.. Japán, valamint a szomszédos államok: Irán, Török­ország és Pakisztán irányában, töre­kedve a kölcsönös bizakjm megszi­lárdítására, a gazdasági-kapcsolatok széleskörű, kifejtesztedére, a kulturá-», Hf és tudományos kapcsolatok, vála- , mint az esvtöttműköá-és kibővítésére, Fejleszteni'és erősíteni kell a szov­jet nép testvéri kapcsolatait minden ország dolgozóival. ..... ... , , Éberen ügyein:. kell azokra ä kö­röknek a mesterkedéséire^ amelyek nem érdekelték a nemzetközi feszült­ség enyhítésében, idejekorán le kell leplezni1 a béke eSteoségeinek akna­munkáját. Meg ...Igéd. termi a szüksé­ges intézkedésekc*t szocialista álla­munk' védelmi képességének további erősítésére, védelmünket a korszerű haditechnika és a tudomány színvo­nalán kell tartani, biztosítani kell hazánk biztonságát. - " * ÉRDEKESSÉGEK innen — onnan Halállal fenyegették meg az alabamai egyetem- ző. hogy dr. C. C. Cár­ról faji tüntetés hatá- michael, az alabamai sára kizárt Autherine egyetem elnöke egyik Lucy néger leány kijelentésében maga is szüleit és barátait a fasiszta beállítottságú egyetemisták. Számos telefonni elszállításon ke- ,resztül . fenyegették meg a néger leány pártfogóit, még Lucy asszonyt is, a leány ügyvédjét, aki hivata­losan .is kiállt a néger leány mellett. S tör­tént ez röviddel az­után, hogy az Ameri­kai Legfelső Bíróság a közelmúltban ' dön­tést hozott, hogy a fe- ^ hérek és a négereik különválasztását szün- 'tii tessék meg az Egye­sült Államok oktatási intézményeiben. E döntéstől felbáto­rítva Autherine Lucy néger diáklány jelent­kezett felvételre az alabamai egyetemen Amikor azonban ®1- ső alkalommal megje­lent az előadáson, több száz »felháborodott" fehér diáiktársa tünte­tett .részvétele ellen. A 'bevallja, hogy a fehér diákok »a néger hall- gatónő felvétele ellen irányuló tüntetések során két alkalommal diákok kövekkel, zöld- is egészein közel álltak séggel, záptojásokkal egy ’brutális tragédiá­aebáíták a védtelen lányt, hogy kiűzzék az egyetem épületéből. Az eset . méreteire jellem­valamit az féktelen terrort, mely közel járt a hírhedi Ku Klux Klan mód­szereihez, Igen, tettt, (De nem a tüntetőket, hanem a tüntetés ál­dozatát találta rend­bontónak és büntette meg.) Autherine Lucyi kizárta az egyetemről és megtiltotta, hogy az előadásokat látogassa. Autherine Lucy ki­zárása február 6-án történt, öt nappal az­után, hogy az Egye­sült Államok fővárosá­ban Eisenhower és Eden aláírta a wash­ingtoni deklarációt. A deklarációban sok szó esiik az emberi jogok­ról. Az aláírók vállal­ták e jogok fenn/tantá- sát, ott ahol már biz­tosítva -vannak, és megvédelmezését ott, ahol veszélyben van­nak. Egy eshetőségről azonban megfeledkez­tek az Egyesült Álla­mok és Anglia vezető államférfiai: az emberi jogok bizíteeítiásáról ott. ahol még hiányoz­nak ezek a jogok. Pe­dig erre is gondolhat­tak volna. Hiszen, Ala­bama mindössze, né­hoz." Tett-e ------— — e gyetem vezetősége, hány száz küoníétenre hogy megtorolja ezt a van Washingtontól. Tengerbe zuhant újságírók Ahol saját autóján jár a juhász Cannes kornyékén egy repülőgép a ten­gerbe zuhant hárcim utasával. A repülőgé­pen volt a France. So ír című lap, egy munka­társa és fotóriportere. Holttestüket . a halá­szok találták meg a ’tengerparton. A pilóta a gépben elzárva ma­radt, s gépével együtt A Szpicevszik-kerüle­ti Malenkov kolhoz egyik juhásza, T. M. Mcfozov tavaly átlag­ban nyolc kiló gyap­jút nyírt a rábízott juhok mindegyikéről. Morozov és bojtárja 13 ezer rubelt kapott' rendes járandóságán Meghalt Korda Sándor. a világhírű filmrendező Korda Sándor ma­gyar származású, s- mint riporter kerüli külföldre. Bécsiben for­gatta , első filmjét-, A herceg és a kol- dus-'tv amelynek . női főszerepét, feleségé ját­felül jó munkája jutái­mául. Morozov családja kő 40 m mélyen fék- múu évfo€n több mint szak a víz alatt. Párizsban működött nagy. sikejrel. (Művé­szi alkotásainak csúcs­án A két újságíró úgy kérte meg. a pilótát, hogy , ssáíljon fel ve­lük, mert a vidékről légiffelvétales riportot alkarnak készíteni. A rossz légköri viszor nyok máa.tt a felszál­lást nem -akarták en­gedélyezni. Déli 2 óra­kor a gép mégis fel­szállt a Cannes-i re­pülőtériről. Néhány .pillanattal később a motor kihagyott, s, a gép a tengepfje zuhant. SUT«?* -r. illában érte el VIII. Henrikről szóló, nagy filmjével. Főbb film­alkotásai: A négy fe­hér toll, Á harmadik férfi, III, Kichárd Hoffmann, meséi. . Hatalmás földrengés Japánban ., Az SZKP XX. kongresszusa mély megelégedéssel’ áll api t j á meg, hogy a •Szovjetunió belső helyzete tovább erősödött. ‘ Annak eredményeképpen, hogy az SZKP központi bizottsága következe­tesen megvalósította a párt irányvo­nalát, a ’beszámolási . időszakban je­lentősen fejlődött a társadalmi ter­melés minden ága, növekedett a nép anyagi jóléte és emelkedett kulturá­lis színvonala, még inkább -megerősö­dött a szovjet társadalom erkölcsi- politikád egysége, gyarapodott a szov­jet állam -hatalma. A párt és a nép kiemelkedő győzel­me volt, hogy a Szovjetunió ipara teljesítette és túlteljesítette az ötödik ötéves tervet. Az ipari termelés 1955- ben, 1950-hfiz viszonyítva, • az ötéves tervben előirányzott 170 százalék he­lyett 185 százalék, ezen belül a ter­melési eszközök termelése a terv sze­rint 180 százalék helyett 191 százalék volt, a közszükségleti cikkek termelé­se pedig a tervben előirányzott 165 százalék helyett 176 százalékra elmél­kedett. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy teljes állhatatossággal folytas­sák a harcot azért, hogy a Szovjet­unió főgazdasági feladatát békés gaz­dasági verseny révén. történej.müeg, rövid idő alatt oldják meg. Ez a fel­adat: a szocialista gazdasági rend­szer fölényére támaszkodva, utol kell érnünk és túl kell Számyáliniunk a ■legfejlettebb kapitalista országokat az ..«gy főre juio termelés tekinteté­ben. A kommunista párt feltételűül szükségesnek' tartja, hogy a jövőbén is biztosítsák a nehézipar elsődleges fejlesztését, -mindenekelőtt ,a vas- és színesfémkohászat, szén- és ásvány- olajipar, az energetika, a gépipar, a vegyitermékek és az építőanyagok gyártásának fejlesztését. Ugyanakkor a kongresszus úgy véli, hogy a tár- sadattimá termelés jelenlegi színvonala módot nyújt nemcsak a termelési esz­közök, hanem a közszükségleti cik­kek termelésének' gyomütemű fej­lesztésére is. (A XX. kongresszus határozatának, közlését következő számunkban foly­tatjuk.) Tclüó minden to­ronyórája megállt feb­ruár 14tön reggel 9 óra 54 perckor. Ebben a Pijanatban volt az utöbbi éveik egyik leg­nagyobb földrengés Ja­pánban. Mindössze 30 másodpercig tartott, de 160 négyzetkilométerre terjedt ki' hatalmas erővel, s mintegy , 10 millió ember hajlékát tette tönkre és rongál­ta meg a ■ rázkédtatás. tehergépkocsivezető a kolhozban — családi házat épített magának. Az apa és fia nemré­giben egy »Moszkvics" személygépkocsit1 vásá­rolt . közösen. Az öreg M- -rozov most ' gépko»' csóvál jár ki a na­gyabb távolságban -le­gelésző ey&fek után, a juhászbrigád1 ellenőrzé­sére' :,ú' * tatja kcgyrt'.en ,'hancát. Mágneses vihar r a franciaországi , -^é- a Napban »' gény emberek ellen. A , , múlt,hét végére JzShpb Gigantikus mágne- emelkedett a megfa­ses vihar sodort végig gyot'ak száma. Számps. a Nap felszínén. A vi- . áldozat.. a munkahe- hár 61 napfoltban nyíl- !yen, a rossz munkaíkö- váhüit meg" amely kö- rü’mények között htöt 125 halálos áldozata van már a hidegnek Franciaországba« A fagy és.,a hó íoly-* nagyobb mint a zü] három terjedeímű Föld. A Horvard-jL egye­tem csiiiagász-pnofesz- szera. D’Mastus fedez­te fej? ezt a jelenséget. Ez a tünemény .meg. meg. o számukra szo­katlan, hideg miatt. De legnagyobbrészt az ál­latok sorsánál is rosz- szabb körülmények: között élő emberek sorában pusztít .a hi­deg Nem egy volt, aki nyilvánult az . ultra- fűtötten . foarakban, viola kisugárzásban .és: vagy kunyhóban meg- a rádióhullámok gyem húzódva reggelne meg- gülésében is. fagyott. HUM Ez történt a nagyvilágban ... A fizetett szabadságokról folyta­tott nemzetgyűlési vita során Guy Mollet francia ^miniszterelnök négy­szer vetétte fel a bizalmi kérdést. A kormány ellenszegül annak, hogy a nemzetgyűlés változtatásokat eszkö­zöljön törvényi avasi'atsn. A bizalmi szavazásra -kedden kerül , sör, . j . & Christian Pineau külügyminiszter csütörtökön este tartotta első' sajtó- értekezletíl; küliigymintestörré tör­tént kinevezése óta. A külügyminisz­ter a francia vezető politikusok moszkvai út iáról szólva leszögezte, hogy egyesek szemében bizonyos zűrzavar mutatkozott meg ebben a kérdésben. A szocialista párt veze­tőit ugyanis meghívták Moszkvába, s ezen a címen magának Guy Mol- let-nak, a párt vezetőjének is Moszkvába kellett volna utaznia Ez let-t is, őt magát is (Pineautt a kor­mányban fontos tisztség ellátásával bízták meg A Francia, Szocialista Párt küldöttsége március 12-én uta­zik Moszkva'ba, de a főtitkár helyett a helyettes főtitkár vezeti majd jelentette be a külügyminiszter. A. J. Bogomolov római szovjet .nagyköveit fehruár 22-én felkereste Gronchi olasz köztersaségi elnököt és tolmácsolta K. J. Vcrosilowiak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­sége elnökének részvétét az Olasz­országot ért elemi csapásokkal kap­csolatiban. Ugyanakkor Bogomolov közölte az olasz köztársasági elnök­kel, hegy a Szovjet Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaság végrehaj- tábdzottsága 50 000 rubelt adományo­zott a fagykár sújtotta oflasz lakos­a meghívás érvényes, de Guy Mol-ság segélyalapja javára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents