Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-21 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Az ötödik Békekölcsön második sorsolása Pártmunkások az SZKP XX, kongresszusáról A politikai munka megjavításával készülünk a járási pártértekezletre LGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Xill. évfolyam, 44. szám. Kedd, 195«. február 21. 155 csatad, 241 taggal, 796 hold földdel választotta a közös gazdálkodást a múlt heten megyénkben t A legtöbb belépő a kaposvári, a marcali és a tabi járásban volt i Í í* í Minden erőnkkel átültetjük as életbe Lenin eszméit és szentül teljesítjük végakaratát Mikojan elvtárs felszólalása az SZKP XX. kongresszusán Az alábbiakban ismertetést adunk A. I. Mikojan elvtárs kongresszusi A múlt héten legtöbb belépő is- i rt méí a kaposvári járásban volt. Az eredmények forrása a járásban a ;)■ szívós felvilágosító munka, a helyi t(; erők aktivizálása. A JB munkatár­si sai elmondják, hogy nagy türelem­ét mel végzik felvilágosító munkáju- •u kát, s mint Mezőcsokonyán tapasz­ai i irt *1' Ezt bizonyítják a múlt heti be­ír. lépések is: egy családra 7,5 hold föld jut. X A marcali .járásban 30 családdal Jj. alakult meg a tsz Mesztegnyőn. J(J Már régóta dolgozott itt a tsz-elő- ■yj készítő bizottság, s a múlt héten ;}• megalakították a termelőszövetke- ijj zetét. A járás többi tsz-ében azon- $ falták, nem elég néha hússzor el­menni tegy ) dolgozó paraszthoz, merj, a huszonegyedik alkalommal tudják meggyőzni arról, hogy be­lépjen a tsz-be. A járásban nagy gondot fordítanak a középparasz- tck megnyerésére. Ennek nyomán egyre több középparaszt kéri felvételét a járás tsz-eibe. ban nem volt belépés, ami azt mutatja, hogy még mindig nem ki­elégítő a fejlesztő munka. Szakí­tani kell azzal a régi módszerrel, hogy csak a járási erőkre támasz­kodva szervezik a tsz-t, ami gyak­ran türelmetlenséget szül egyes járási vezetőknél, ha mindjárt nincs eredménye munkájuknak. í| Mozgósítsák a . helyi erőket, a tsz-tagokat, *l< felszólalásából: j|J Teljesein egyetértek a párt Köz­épen ti Bizottságának beszámolójával !)'— kezdte felszólalását A. I. Miko- irj-an, — Engedjék meg, hogy a Köz­li) ponti Bizottság tevékenységének ' csupán néhány oldalával foglalkoz- K*zam. A beszámoló a marxista elmélet X alapvető kérdéseit veti fel a mai ,helyzetnek rrfegfelelően. A Központi Bizottság, a társadal­mi fejlődés [örvényeinek ismsreté- v* jen á nagyszerű marxista módszert KJ követve, értelmezi a társadalmi •(j 'ej,lödéi mai 'eseményeit, marxista őket és yen következtetésekkel fegyverei a munkásosztályt, amelyek most szervezzenek tsz-látogatást, ;(» s szervezzék meg alaposan a fel- szarvuk r, marcali járásban. világosító munkát. Leplezzék le a A tabi járásban 25 család vá­lj’ kulákok aknamunkáját, mert az Jásztól ta a közös gazdálkodást a irt utóbbi időben igen megnőtt a múlt héten. Örvendetes az, hogy ^ a tabi járásban is fejlődnek a régi tsz-ek, xmódcia. magyarázza meg KJ ' y: u következtetésekkel i* Jjmár nemcsak a Marx és Lenin ele­ji* le és tevékenysége korszakának té- KJnyait és eseményeit általánosítják •jj és magyarázzák meg, hanem a to- ,í*kés, valamint a szocialista orszá- KJ gokban később bekövetkezett ese- Eingedjék meg, hogy foglalkozzam az is. i időszerűek. it •jj a nágocsi Szabadság TSZ, a há­ti- bonymegyeri Dózsa hétről hétre ijj új családokkal növekszik. Tovább id kell fokozni ismét a helyi erők x mozgósítását, a harcos múltú •I- tsz-ck számszerű fejlesztését. KJ A többi járásban isi rendszeres­eit sé kell tenni a tsz-fejlesztő mun- i|t kát, főleg a múlt évbe,; alakult JÍJ kis tsz-ek fejlesztéséne fordítsanak •A gondot, mert sok olyan tsz-ünk van. ame'vbe 15—30 család lépett csak be. Nem szabad megfeledkez­ni az alacsonyabb típusú tsz-ek fejlesztéséről sem. Mostanában ke­veset beszélnek nálunk az I. típusú tszcs-kről, amelyek pedig segítik a parasztságot az új útra való té­résben, f A múlt héten 155 család, 241 taggal, 796 hold földdel választotta a közös gazdálkodást megyénkben. •jj menyeket az alábbiakban li.irh ített kérdések egyikével-másiká- Jrtval, minthegy rendkívül fontosak és r ijj KJ ÍJ It A Központi Bizottságnak és el­nökségének munkáját az elmúlt hárem esztendőben mindenek­előtt ■ pa jellemezte, hogy pár­tunkban hosszú szünet után megteremtődött a kollektív ve­zetés. (Taps.) A kollektív vezetés elve elemi fontosságú a proletár-párt, a lenini típusú párt számára. Ez régi igaz­ság, de mégis hangsúlyozni kell mert körülbelül 20 éven át nálunk tulajdonképpen nem érvényesült ‘kollektív vezetés, virágzott a szemé­lyi kultusz, amelyet már Marx, majd Lenin is elítélt. Természetesen ez szükségszerűön igen kedvezőtle­nül befolyásolta a párt helyzetét és tevékenységét. És most, amikor az plmúlt há­rom esztendő alatt a lenini elv- szerűség és a lenini egység alap­ján helyreállott - kommunista párt kollektív vezetése, érez­hető a lenini vezetési módszerek teljes jótékony hafesa. És éppen ez az a főforrás, amely a leg­utóbbi években új erőt adott pártunknak. II szocialista társadalomban a keresletnek meg kell előznie az árukínálatot flz izem cím elnyerése lelkesítse iíiá sikerek elérésére a Somogy megyei illalforgaimi Vállalat kammunisláif, dolgozóit A Megyei Pártbizottság üdvözlete az Allatforgalmi Vállalatnak Kedves Elvtársak! Abból az alkalomból, hogy vállalatuk elnyerte az élüzem-címet, fo­gadják a Megyei Pártbizottság elismerését, köszönetét. A vállalat min­den dolgozója derakas munkát végzett a árúit évben, s a megye be­gyűjtési dolgozóival együtt hozzájárultak áhhoz, hogy minél több hús és zsír kerüljön a munkások, a városi dolgozók asztalára, hogy Somogy megye állatbegyűjtési tervét túlteljesítette. Személy szerint dicséret illeti Kepecs József elvtársat, a vállalat igazgatóját, aki jó irányító, szervező munkájával szolgált rá a párt bi­zalmára. Az élüzem-cím elnyerése lelkesítse újabb sikerekre a vállalat kommunistáit, dolgozóit, küzdjenek azért, hogy ebben az évben is meg­ártsák az élüzem-címet. ; Megyei Partbizottság Az áMatbegyűjtésben elért szép eredmények ne adjanak okot a megnyugvásra Mikojan ezután méltatta a Köz- y.ponti Bizottság erőfeszítéseit az kpipar. mindenekelőtt a nehézipar if gyors fejlesztőére, majd így folytat- vi ta: a főprobléma a mezőgazdaság el- Júmaradásának megszüntetése, az KJ ipar és a mezőgazdaság fejlődési jrt aránytalanságának kiküszöbölése íj'voit. Ez az aránytalanság volt szá- ií rmunkra a legveszélyesebb, annak {rt további hatása igen komolyan alká- ■X-dályoztá volna fejlődésünket. Ezt a feladatot egész sereg intézkedéssel oldottuk meg. Ilyen intézkedés a keihezparasztok anyagi érdekeltsé­gének fokozása, a szűz- és parlag­földek meghódítása. Két év alatt 33 millió hektár új földet tettünk termővé. Álmodhattunk volna-e báimikor is hasonlóról? És mi. történik ugyanakkor az amerikai mezőgazdaságiban? Az Egyesült Állam-ok kormánya az idén januárban az elnöki üzenetben olyan programot terjesztett a kong­resszus elé, hogy a vetésterületet 10 millió hektárral csökkentsék. Ez nem egyéb, mint a mezőgazdasági termelőerők közvetlen megsemmisí­tése, a kapitalizmus rothadásának egyik legszembetűnőbb új megnyil­vánulása. Kiderül, hogy az Egyesült Álla­mokban is felvetődik a szüz­éé parlagföldek kérdése, csak­hogy éppen fordítva — ameri­kai módra. A földek feltörése helyett ők a megművelt földe­Az elmúlt évek tapasztalata arra figyelmezteti községi pártszerveze­teinket, tanácsainkat és a begyűjtési dolgozókat, hogy jó politikai felvilá­gosító munkával serkentsék a -gaz­dákat arra, hogy már az év elején hiánytalanul rendezzék esedékes be­adásukat. Az a gazda, aki most nem marad hátralékban, később is köny- nyebben teljesíti beadási kötelezett­ségét. Aki hátralékban marad, ma­gának is kellemetlenséget szerez, mert később többet kell egyszerre beadnia, s gondot okoz nemesek sa­ját magának, hanem az államnak is. Fontos tehát, hogy -minden időben biztosítsuk a begyűjtési tervek hiány­talan teljesítését. A legutóbbi értékelés azt mutatja, hogy megyénk dolgozó parasztjai­nak többsége nem halogatja a -be­adást, és a begyűjtési, dolgozók, va­lamint községi tanácsaink jól mozgó­sítanak az állami fegyelem betartá­sára. ■ ; A hízottsertésbe,gyűjtési tervet az első negyedévre szinte minden járás jóval 50 százalékon felül teljesítette, a vágómarhabegyűjtésibem pedig még ennél is' jobb az eredmény. Ez persze -nem adhat megnyugvásra okot, hi­szen fúl vagyunk az első negyedév derekán. A csurgói járás pl. igen jó eredményt ért el a vágómarhabe- gyűjtésiben, azonban elmaradt, a ssrtésbegyűjtéssel. A hízotitsertés- és vágómarhabe­gyűjtésben a járások sorrendje,a kö­vetkező: két változtatják parlaggá, szűz földdé (élénkség a teremben.) És ez olyan országban történik, amely »a világ vezetésére« tart igényt, mégpedig olyan időpontban, amikor az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének hivatalos adatai szerint a ■tőkés világban mind több ember szűkölködik élelmiszerekben. Ezek ne-k a nélkülözőknek száma ma már elérte a világ összlakosságának 59 százalékát, míg; 1939-ben csupán 31 százalékát tetté ki. És ugyan, akkor az Egyesült Államokban 10 millió hektárnyi vetésterület ugarosítását javasolják. Mikojan ezután a következőket mondotta: Feladatul -tűztük ki, hogy a hato­dik ötéves terv végére- majdnem há­rom és félszer annyi közszükségleti cikket termelünk, mint a háború előtti 1940-es évbe-n. A szocialista társadalomban a keresletnek meg kell előznie az árukínálatot. Az állandóan nö­vekvő kereslet lendíti előre az árutermelést. Az egész kérdés a megelőzés mértékében rejlik. A kereslet és a kínálat helyes vi­szonyát a .hiánycikkek termelésének | r-chrmos növelésével és úgy érjük el, -ha a jövőben olyan árcsökkenté­si politikát folytatunk, hogy azi á-ra-k leszállítása csakis az árutömeg gyarapodásának és a lakosság fizető­képes kereslete növekedésének ará­nyában történjék. magas kulturális színvonalon álló imur.kás-ösztá'lyunk van, -amely évről évre gyarapszik a hét- és tízosztályos •iskolát végzettekkel, a különbségnek meg kell ugyan maradnia, de csök­kenni fog. Ez fejlődésünk új színvo­nalából következik és lépést jele-nt előre a kommunizmushoz vezető úton. Mindezek a kommunizmus csírái. Így nyílik meg az út a kommunista életforma felé. örülünk neki és lel­kesít bennünket. Tudják meg ezt aze-k - dicsekvő amerikaiak is, akik hencegnek mostani gazdaságúkkal, »■amerikai életformájukkal-«. Lépjenek velünk versenyre ezen a téren és győződjenek meg róla, hol tesznek többet a nép javára, kinek az életformája bi­zonyul jobbnak. A fegyverkezési hajsza helyett versengjenek így. Nekünk, szovjet embereknek, de az amerikai népnek is inkább szíve ,sze­rint való az ilyen verseny! (Taps.) . Néhány külpolitikai kérdés ismer­tetése után Mikojan elvtárs a szocia­lista forradalom fejlődésének és út­jainak lehetőségéről beszélt. II szocialista forradalom fejlődése békés útjának lehetősége az egyes országokban Elvtársa'k! ,A Központi Bizottság beszámolójában felvetett elméleti kérdések közül az a legélesebb és a legfontosabb, ■ ho-gy a szocialista for­radalom feltétlenül mindig, minden országban és mindem körülmények között fegyveres felkelés útján tör­ténik-e, vagy lehetséges a forrada­lom békés fejlődése is? Az október: forradalommal foglal­kozva, Mikojan rámutatott, hogy a bolsevikok az első világháborúig a fegyveres felkelésben látták az orosz- orszá-gi forradalom -győzelméhez ve­zető utat, mert az imperialista há- ború polgárháborúvá változtatása volt az egyetlen eszköz, amellyel meg lehetett' állítani a világméretű mé­szárlást, ki lehetett vívni a népek békéjét és szabadságát. Oroszország dolgozói — folytatta Mikojan — a februári forradalom következtében olyan demokratikus szabadságjogokat vívtak ki maguk­nak, amelyek még az Egyesült Álla­mokban, az akkor legdemokratikü- sabibnak tartott országban sem létez­tek. így nyílik meg az út a kommunista életforma felé 1 Járás: 1. fonyódi .2. csurgói 3. kaposvári 4. barcsi 5. nagyatádi 6. siófoki 7. tabi 8. marcali Begyűjtési hit. vez.: Győréi József Borváíh György Balassa Tibor Siszler. István Bortbandi Ambrus Gajdos László Kovács István Sifter Jenő A Központi Bizottság beszámolója s a hatodik ötéves -terv irányelvei­nek tervezete — hangoztatta Mi­kojan — olyan nagy és részletes píregramet terjeszt a kongresszus elé. amely a kommunizmushoz ve­zető gyors haladást szolgálja. Szó van a legfontosabb szociális intézkedések trendszeréről list Ilye­nek: a munkanap megrövidítése, az alacsony fizetésű munkás- és alkalmazottkategóriák bérének emelése, segítésük a gyermek­nevelésben és az idős szülők el­tartását szolgáló erőfeszítéseik megkönnyítése állami aggházak szervezésével és megfelelő nyug­díj juttatásával, az oktatás in­gyenessége, széleskörű bölcsőde- és óvodahálózat szervezése, iskolai intern átusok szervezése, az iskolai reggeliztetés és a széleskörű közétkeztetési háló­zat bevezetése. Végül ide tartoznak a lakáskérdés gyorsított megoldását szolgáló intézkedések és az egész­ségügy, valamint a népoktatás meg­javítása. Az alacsonyfizetésű munkások és alkalmazottak bérének emelése gaz­daságunk néhány aránytalanságának megszüntetését jeleníti. Megszűnik az a túlzott különbség, amely az alacscnyfizetésű munkás- és alkal­mazott-kategóriák munkabére és a magasfizetésű kategóriák munkabé­re között tapasztalható. Abban az időszakban, amikor mi paraszt- országban iparosítottunk, ez a kü­lönbség természetes volt. mert ép- pen^ az ösztönözte a kiválóan képzett murfikáscik kádereinek 'gyors felnö­vését. És az országnak igen nagy szüksége volt kiválóan képzett munkásokra. Most, amikor kiválóan képzett, Lenin figyelembe vette a meg­változott helyzetet és híres áp­rilisi téziséiben azt a jelszót mondotta ki, hogy a munkás­osztály békés ütőn, a szovjetek­ben a többség megszerzésével ragadja meg a hatalmat és fér *- jezze be a szocialista forradal­mat. A forradalom békés fejlődésének jelszavát csak az 1917 júliusi esemé­nyek után vonták vissza, mert a helyzet megváltozott, amikor az Ideiglenes Kormány a Petrográd ut­cáin békésén , tüntető munkásokra tü­zelt. Lenin és a bolsevikek október után 'em akartak polgárháborút, erősza­kot. Nem. A párt azonnal kijelölte Oroszország békés fejlődésének útját. A polgárháborút az imperialista hatalmak kezdeményezték, a véres polgárháborút nem a forradalom, hanem az ellenforradalom tervezte, nem a bolsevikok akarata szerint, hanem az ő akaratuk ellenére tört ki. ^ Ez volt a helyzet országunkban. Elvben más országokat illetően ugyanez volt Marxnak, Engelsnek és Leninnek erről a kérdésről vallott felfogása is — mindig hangsúlyoz­ták, hogy minden a fejlődés idősza­kától1, az osztályerők viszonyától, a konkrét helyzettől függ. A hatálom kivívásának módja a különböző országokban, különböző (Folytatás a következő oldalon.) -

Next

/
Thumbnails
Contents