Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-21 / 44. szám
SOMOGYI NÉPLAP Kedd 1956. február 21. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA P időkben, különböző nemzetközi helyzetben ,nem lehet egyforma. Minden az osztályerők konkrét viszonyától, a munkásosztálynak és ellenfelének szervezettségi fokától, attól függ, hogy a munkásosztály tud-e.a maga oldalára vonni szövetségeseket, elsősorban ; meg tudja-e my érni a paras; ságot, és az egyes országok intézményeivel, szokásaival, hagyomá- íivaival is számolni kell. Történelmileg úgy alakult a helyzet — vélte Marx és Lenin —, hegy az országok nagy többségében a proletár hatalom kivívásának törvénye, fő útja a fegyveres felkelés lesz. a békés utat a dolgozók számára kedvező kivételnek tekintették, de sohasem hagyták figyelmen kívül az ilyen békés út lehetőségét. Lenin mindig hangsúlyozta, hogy »a munkásosztály persze szívesebben venné békés úton kezébe a hátaimat. (Művei, 4. kötet, 283. oldal, magyarul.) Igen fontos rámutatni arra, Lenin úgy vélte, hogy azokban az esetekben is, a mi kor a proletariátus kénytelen erőszakhoz folyamodni, a forradalom állandó fő sajátossága és győzelmének feltétele a szervező, az alkotó és .nem a romboló munka. Lenin halála óta a világhelyzet lényegesen megváltozott. Ez ad lehetőséget Központi Bizottságunknak, hogy ugyanarról az elvi, marxista— leninista álláspontról az új helyzetben új módon vesse fel azt. a kérdést, hogy a különböző országokban az átmenet a szocializmusba milyen formát ölt.. A nemzetközi helyzet gyökeres változásának fő tényezője a ha" talmas szocialista tábor létrejötte, növekedése és megerősödése — mondotta‘Mikojan, majd így folytatta : Mindinkább szétesik a gyarmati rendszer. A tőkés országokban fokozódott a munkásosztály szervezettsége és nőtt osztályöntudata. És most, amikor megvizsgáljuk a forradalom jelenlegi útjainak kérdését minden egyes országban és világméretekben egyaránt, pontosan számba lyell vennünk az osztályerők viszonyát és ebből kiindulnunk, amint- ezt a maga idejében Marx és Lenin tette. Mindenki megértheti, hogy korunkban egyetlen ország sem fejlődhet elszigetelten, anélkül, hogy más országok bizonyos fokig ne befolyásolnák. utóbbi tizenöt-húsz esztendőben ná- unk kevéssé, igen kevéssé fordul- ak a lenini eszmék kincsestárához, kár az ország belső életének, akár a nemzetközi helyzet jelenségeinek megértéséről' • és megmagyarázásáról ■■olt szó. Ez természetesen nem .azért •örtént így, mintha a lenini eszmék elavultak, vagy elégtelenek lenné- ek a mai helyzet értelmezésére. Mikojan ezután a Központi Bizottság beszámolójára hivatkozva azt mondta: Bizonyára mindannyiunkat érdekel a kapitalizmus jelen helyzete, az, hegy képes-e a kapitalizmus a rot ha-, i ás és az általános válság korszakában egyáltalán fejlődni. Lehetséges-e ma és holnap a technikai ha- '’dás é« a termelés növekedése a tőkés országokban? A marxizmus—leninizmustől ide-l gen a kapitalizmus abszolút pangásának elmélete. Nem lehet alrra az álláspontra helyezkedni. hogy a kapitalizmus általános válsága a tőkés országokban a termelés és a technikai haladás fejlődésének megszűnéséhez vezet. A mai tőkés gazdaság állapotát elemezve aligha segíthet és aligha helyes Sztálinnak »A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban« című művében az Egyesült Államokra, Angliára és Franciaországra vonatkozó és arról szóló ismert megállapítása, hogy miutáih a világpiac kettészakadt, »ezekben az országokban a termelés mérete csökkenni fog«. Ez az állítás nem magyarázza meg a mai kapitalizmus bonyolult és ellentmondó jelenségeit és több kapitalista ország termelésének növekedését, a háború után. Amint azt a Központi Bizottság beszámolója is már említette, Lenin 1916-ban az imperializmusról írt művében lángeszűén megvilágította az ;mperializmus törvényszerűségét és rámutatott, hogy a kapitalizmus rothadása nem zárja ki a termelés rohamos növekedését, hogy egyes iparágak, egyes országok az imperializmus korszakában nagyobb vagy kisebb erővel ezen irányzatoknak hol az egyikét, hol a másikát mutatják. Az összes tények amellett szólnak, hogy ezek a lenini tételek sem egyik, sem másik részükben nem tekinthe- 'ők elavultaknak. Egyébként feltétlenül meg kell jegyezni, hogy alaposabb' megvizsgá- lásuik után a »közgazdasági problémák« egyes más tételei is arra szorulnak, hogy közgazdászaink mélyrehatóan tanulmányozzák és bírálóan felülvizsgálják azokat a marxizmus —íeninizirnus fényében. A történelem menete -arról tanúskodik. hogy a marxizmus—leniniz- mus összes elvi tételei változatlanul beigazolódnak az imperializmus fejlődésének adott szakaszában is. Ennek általános leszögezése azonban ■kevés. Kötelességünk konkréten tanulmányozni, mikor, hol, milyen mértékben és miképpen történik ez. Komoly mértékben elmaradunk a kapitalizmus jelen szakaszának tanulmányozásában, nem foglalkozunk a tények és a számadatok mélyreható elemzésével, gyakran arra korlátozódunk, hogy agitációs. célokiból kiragadunk egyes tényeket ’a közelgő válság előjeleiből, a dolgozók elnyomorodásából, de nem 'bocsátkozunk a külföldi országok életében mutatkozó jelenségek minden irányú és mélyreható értékelésébe. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdaságát tanulmányozó közgazdászaink gyakran elsiklanak a felszínen, nem hatolnak a mélyre, nem bocsátkoznak komoly elemzésbe és értékelésbe, elkerük'k az egyes országok fejlődési sajátosságainak megvilágítását. A Központi Bizottság beszámolója — folytatta Mikojan — világosan beszél propagandamunkánk nem kielégítő állapotáról. Ennek az az egyik fő oka. hogy a marxizmus—leniniz- must nálunk rendszerint csak a párt- lörténeit rövid tanfolyama alapján tanulmányozzák. Ez természetesen helytelen. A marxizmus—len inizmus eszmei gazdagságát nem lehet belehelyezni pártunk történetének korlátozott témakeretébe, még kevésbé a párttörténet rövid tanfolyamának témnVeretébe. Kívánatos, hogy erre a célra különleges elméleti tankönyvek kéczüüenek a különböző felkészültségű elvtársak részére. Ez az első feladat. Másodszor, a párttörténet rövid tanfolyama nem elégíthet ki bennünket már csak azért sem. mert ez a rövid tanfolyam nem világítja meg párt életünk legutóbb’, csaknem húsz esztendeiének eseményeit. Vajon indokolt-e, hogy a párt utolsó két évtizedének története nincs kidolgozva? Továbbá, ha annak rendje és mód- I Lenin halála óta több mint tíz országban győzött a szocialista forradalom Mar Lenin előre látta, hogy egy kicsiny tőkés országban, ha már sok szocialista ország van, az átmenet a szocializmusba békés úton történhet. Ierűn rámutatott: nemcsak egy országon belüli kell figyelembe venni az osztályerőviszonyokat, hanem azt is, hogy a szomszéd országokban1 már győzött a szocializmus. Mindezek alapján a Központi Bizottság- beszámolója arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi viszonyok között egyes országokban reális lehetőség és békés út a szocializmusba való átmenetre. Lenin halála óta több mint tíz országban győzött a szocialista forradalom. Hogyan történt ez? 'Lassúk Kínát. E nagy országban évtizedeken át, polgárháború dúlt. Itt sokáig tartottak a forradalmi hadseregek véres harcai a külföldi imperialisták és a földes urak, meg a komprádor burzsoázia ellenforradalmi erői ellen. A proletariátus és kommunista pártja, miután vezető helyzetet vívott ki és az antifeudális, antiiimperialista forradalomban fegyveres harccal győzött, biztosította a szocialista átalakulásokhoz vezető békés út lehetőségét. Sajátos volt a forradalom menetének képe Jugoszláviában. Jugoszlávia Kommunista Pártja a fasiszta Németországnak a Szovjetunió ellen viselt háborúja kezdetén élére állt a fasiszta rabság ellen indított fel- ketósnek; a jugoszláv burzsoázia egy része emigrált, nem vett részt a fasizmus ellen vívott harcban, .másik része a fasizmushoz csatlakozott, a megszálló rendszer kiszolgálója lett. Ezért a fasizmus ellen vívott jugoszláv pairtizánháború egybeolvadt a Jugoszláviát eűáruló burzsoázia és a földesurak elleni polgárháborúval. A kommunisták jugoszláv pártjához és a szocializmust sikeresen építő jugoszláv néphez fűződő barátságunknak és testvéri szövetségünknek a jugoszláv forradalom győzelme a forrása. (Taps.) Mádként ment végbe a forradalom Csehszlovákiában. A háború után kialakult kedvező helyzet alapján itt a szocialista forradalom békés úton haladt, hatalomra jutottak a kommunisták, miután nemcsak a dolgozóit hpzzájuk közelálló pártjaival kötötték szövetséget, hanem az általános nemzeti frontot támogató polgári pártokkal is. Csehszlovákia népéi a forradalom békés fejlődésének útján • győzedelmeskedtek. A maga módján, de szintén polgárháború nélkül jutott el a szocialista forradalom győzelméhez Bulgária, Románia, Magyarország, Lengyelország és a többi népi demokratikus ország munkásosztálya. ilyenformán a történelem megcá- Mhatatlanul bebizonyította, hogy igazuk van a kommunizmus tanítóinak, akik élőre látták, hogy a fegyveres felkelés útján kívül a forradalom békés úton is fejlődhet. Akadhatnak olyan gyászteoretikusok, könyvmolyok vagy politikailag bár- dolátlan emberek, akik felteszik a ké-dést: ha így áll a dolog, mi a különbség a marxizmus és a reformizmus között, nem csúsztunk-e a revizionisták útjára? A reformisták és a revizionisták azelőtt is és most is, mindig csak arra törekedtek és törekednek, hogy a munkásosztály harcát leszűkítsék az apró reformokért,’ a tőkének a munka javára teendő kisebb engedményeiért vívandó küzdelemre. Lényegében a kapitalizmus szószólói voltak és azok ma is, nem revolu- cionistálk, hanem evolucionisták, akik lemondanak a forradalomról. Ismeretes, hogy egyes szocialista pártok megszerezték a parlamenti többséget, sőt több országban szocialista kormány- volt és van ma is. Ámde itt is csa^ egyes kisebb engedményeikre szorítkoznak a munkások javára, és nem épül semmiféle szocializmus', Arra van szükség, hogy a társadalom állami irányítása a munkásosztály kezébe kerüljön, hogy a munkásosztály ne csak szervezett legyen, hanem politikailag is. elméletileg is felkészült legyen a harcra a szocializmusért, ne elégedjék meg a kapitalisták asztaláról lehulló morzsákkal, hanem a többség megszegése után vegye kezébe a hatalmat és szüntesse meg a fő termelési eszközök magántulajdonát. A történelmi materializmus arra tónit, hogy a kapitalizmusnak felváltása a szocializmussal az osztály- társadalom felváltása az osztálynél- küli társadalommal: forradalmi ug- ’’ás. Ez az átmenet lényegében azt. jelent^ hogy az egyik társadalmi rendet forradalmi úton felváltja egy másik társadalmi rend. Ennélfogva a kapitalizmusból a szocializmusba vezető mindennemű átmenet, a társadalmi viszonyokban végbemenő fordulat: többé vagy kevésbé éles forradalom, de forradalom,, amelyen minden nép keresztülmegy. A hatalom átvétele a nép által, a fordulat a termelési eszközök tulajdonában, az áttérés a magántulajdon formájáról a társadalmi tulajdon formájára — ez a legnagyobb történelmi fordulat. Ezért nem szabad a reformizmussal összekeverni azt a kérdést, hogy lehetséges-e a forradalom békés fejlődésének útja egyes országokban. Ne felejtsük el, hogy a forradalom — akár békés, akár nem békés — mindig forradalom lesz, a reformizmus pedig mindig meddő egyhelyben topogás. Ezért a munkásosztálynak, hogy győzhessen, lankadatlanul harcolnia kell a reformizmus és a soraiban keletkezett reformista ábrándok ellen. A béke erőit'izámbavéve. Mikojan utalt a szocializmus országaira, a gyarmati elnyomás alól felszabadult ázsiai és afrikai országokra, sok európai ország, például Franciaország, Olaszország fejlett munkásosztályaira. Majd így folytatta: Minél erősebb a. szocializmus tátira — annál nagyobbak az esélyek, hogy a világot átfogó békemozga- 'ran győzedelmeskedik és az agresszo- ’•nk nem mernék háborút kirobbantani, . A béke biztosítja számunkra, hogy a legrövidebb időin belül felépítsük a kommunizmust országunkban és a győztes szocializmus órszágaiban. A háború csak akadályozhatja gazdasági fejlődésünket, miként a Nagy ■Honvédő háborúban is történt. Emeljük magasabb színvonalra az elméleti munkát Mikojan elöljáróban kijelentette,- hogy az elméleti munka nem kielégítő, majd így folytatta: Sajnos az ja szerint .kutatnának a levéltárakban. a történelmi okmányok között nem csupán az újság-gyűjteményekben, akkor most a leninizmus álláspontjáról jobban megvilágíthatnának több olyan tényt és eseményt,, amelyet, a. »Rövid tanfolyam« kifejt. Mikojan ezután hangsúlyozta, hegy gigászi elméleti és politikai jelentősége lenne egy olyan tankönyvnek, amely minden oldaláról ímegvi'ágítaná a világ első nagy szocialista államának keletkezését és fejlődését. Mikejan elvtárs a továbbiakban a párt és a szovjet társadalom története feltárásának feladatairól beszélt, majd így folytatta: , Reméljük, hogy a XX. pártkongresszus komoly ösztönzést jelent majd az ideológiai front dolgozóinak és igazában hozzáfognak az alkotó tudományos munkához. Nagyok itt, a feladatok ■— területük mérihetet- ten —, amelyekre szüksége van a népnek; nehéz, érdekes és megtisztelő feladatok. Elvtársiak! A 'beszámoló anról a nagy munkáról tanúskodik, amelyet a Központi Bizottság, az egész .kommunista párt, egész szovjet népünk végzett a XIX. és a XX. pártkongresszus között; a beszámoló ékesszólóan beszél arról, hegy a helyes úton járunk a kommunizmus építésének nagy ügyében. A kollektív vezetésre és a kommunista párt. egységére támaszkodva, a Központi Bizottság bátran feltárta az elmúlt években felhalmozódott hibáikat és hiányosságokat, határozottan rálépett ezek kijavításának és felszámolásának útjára a politikai tevékenység, a gazdasági és kulturális építés, a pártépítés minden területén. Ebben van Központé Bizottságunk munkájának igazi lenini vonása. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Lenin halála óta a XX. pártkongresszus a legfontosabb kongresszus pártunk történetében. A lenini szellem és a leninizmus hatja át egész munkánkat és minden határozatunkat, mintha Lenin élne és közöttünk volna. (Viharos, hosszantartó taps.) Ismeretes, milyen nagy aggodalom élt Leninben amiatt, mi lesz pártunk és a forradalom sorsa, ha ő a’.hagy bennünket. A legjobban a párt szakadásától, a munkásosztály és a parasztság szövetségének megbomlásától félt. Gondosan kereste az eszközöket, ennek is, annak is a megakadályozáséra. Az volt a meggyőződése, hogy a párt sorainak, a párt vezetésének egysége mellett, a munkáscsztáiy és a parasztság szövetségének fenntartása és erősítése mellett a kommunizmus ügye legyőzhetetlen. Miként örülne Lenin, ha most, 32 esztendő múltán láthatná, mennyire megvan pártunk sorainak és vezetésének szervezeti és politikai egysége, mennyire virágzanak a marxizmus—leninizmus eszméi, menynyire megbonthatatlan és erős a munkásosztály szövetsége a kolhozparasztsággal, ha látná, hogy mi nemcsak esküszünk Lenin nevére, hanem minden erőnkkel át is ültetjük az életbe Lenin eszméit és szentül teljesítjük végakaratát. (Viharos, hosszantartó taps.) Pártunk XX. kongresszusa, * kongresszus határozatai, a Központi Bizottság beszámolója széleskörű: és lelkes visszhangot kelt a pártban, a szovjetországban, minden külföldi barátunkban. Megvalósnl- nak a párt és az ország előtt álló új, hatalmas feladatok. Erről nines bennünk a legkisebb kétely sem. ezt biztosra veszik barátaink is, ellenségeink pedig hagyjanak fel kétségeikkel. A kommunizmushoz vezető előrehaladásunk biztosítéka mindenekelőtt abban rejlik, hogy — mint halhatatlan vezérünk és tanítónk, Lenin mondotta: »A világ legcsodálatosabb erejére támaszkodunk: a munkások és parasztok erejére.« (Viharos, szűnni nem akaró taps.) flz Ötödik Békekölcsön második sorsolása A 100 000 forintos főnyereményt nyerte: tizedik osztály 47 996 sorozat 38 az kötvény.' 40)106 01—50 200 46100 01—50 200 52811 01—50 2M 40110 01—50 200 46163 01—50 500 53124 01—50 20« 40177 01—50 200 46238 01—50 200 53130 01—50 200 40186 01—<50 200 46371 01—50 200 53339 01—50 20« 40219 0.1—50 1000 46487 01—50 200 53660 01—50 20« 40314 01—50 200 46539 01—50 200 53680 ' 01—50 20« 40500 01—50 200 46796 01—50 200 53773 01—50 20« 40548 01—50 500 46908 01—50 200 53863 01—50 2«« 40688 01—50 200 46912 01—50 200 53896 01—50 20« 40989 01—50 200 46916 01—50 200 54035 01—50 20« 41012 01—50 200 46966 01—50 200 54043 01—50 20« 41349 01—50 200 47007 01—50 200 54075 01—50 20« 41368 01—50 200 47015 01—50 200 54417 01—50 2N 41488 01—50 200 47314 01—50 200 54556 01—50 2M 41500 01—50 200 47564 01—50 200 54594 01—50 20« 41580 01—50 200 47759 01—50 200 54972 01—50 20« 41634 01—50 200 47826 01—50 200 55166 01—50 20« 41705 01—50 200 47863 01—50 200 55274 48 500« 41737 01—50 2001 47996 01—50 ,200 55274 01—50 20« 41855 01—50 200 48179 01—50 *200 55356 01—50 20« 42056 01—50 200 48198 01—50 200 55684 01—50 20« 42488 01—50 200 48585 01—50 200 55737 01—50 5M 42509 01—50 200 48665 01—50 200 55937 01—50 20« 42581 01—50 200 48700 01—50 500 56016 01—50 20« 42602 01—50 200 48777 01—50 200 56034 01—50 20« 42668 01—50 200 48827 01—50 200 56142 50 10 00« 42756 01—50 200 48881 01—50 200 56142 01—50 20« 42864 01—50 200 48890 Oi—50 500 56415 03 10 00« 42890 01—50 200 48913 01—50 200 56415 01—50 20« 42900 01—50 200 48921 01—50 200 56433 01—50 20« 43102 01—50 200 48945 01—50 200 56532 01—50 20« 43148 01—50 200 49105 01—50 200 56535 01—50 20« 43230 01—50 200 49140 46 5000 56556 01—50 200 43441 04 5000 49140 01—50 200 57077 01—50 260 43441 01—50 200 49356 01—50 200 57086 01—50 20« 43484 01—50 200 49396 01—50 200 57153 01—50 200 43502 01—50 200 49487 01—50 200 57257 01—50 20« 43557 01—50 200 49662 01—50 200 57311 01—50 500 43579 01—50 200 49704 01—50 200 57432 34 25 OO# 43681 01—50 200 49735 01—50 200 57432 01—50 200 43755 01—50 200 49745 01—50 500 57502 01—50 206 43829 01—50 200 49763 01—50 200 57669 01—50 2*6 43874 01—50 200 49883 . 01—50 200 57916 01—50 50« 43979 01—50 200 50269 01—50 200 57984 01—50 200 44225 01—50 200 50659 01—50 200 58001 01—50 20« 44412 0/1—50 200 50692 01—50 200 58102 01—50 200 44565 01—50 200 50720 Oj—50 200 58115 01—50 200 44685 36 5000 50919 22 5000 58260 01—50 508 44685 01—50 200 50919 01—50 200 58334 01—50 200 44980 01—50 200 50958 01—50 200 58413 01—50 20« 45018 01—50 200 50986 01—50 '200 58645 01—50 200 45185 01—50 200 51092 01—50 200 58652 01—50 20« 45263 01’—50 200 51116 01—50 200 59029 01—50 50« 45512 01—50 200 51281 01—50 200 59126 01—50 209 45629, 01—50 200 51292 01—50 200 59321 01—50 206 45656 01—50 200 51793 01—50 200 59445 01—50 2«« 45772 01—50 200 52154 01—50 200 59546 41 50 00« 45840 01—50 200 52459 01—50 200 59546 01—50 20« 45887 01—50 200 52490 28 5000 45898 01—50 200 52490 01—50 200 59611 01—50 50« 45908 01—50 200 52512 01—50 200 59886 01—50 20« 46008 01—50 200 52600 01—50 200 59993 01—50 2M A gyorslista közvetlen a húzás után készült. Az esetleaes szám^ibákért felelősséget nem vállalunk. A nyereménnyel kisorsolt kötvények beváltását — a hivatalos nyeremenyjegyzék megjelenése után — február 21-én kezdik az OTP fiókjaiban és a postahivatalokban. (MTI) \
