Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-16 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A hatalmas alkotások programjából A járási párt-végrehajtóbizottságok alapszervezetének íc legmagasabb fóruma a taggyűlés Tavasz a télben ZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGY^I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfob AHA 50 ULLEll Csütörtök, 1956. február 16. A SZuUJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK XX. KONGRESSZUSA A Központi Bizottság beszámolója a kongresszuson N. Sz. Hruscsovnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának előadói " (N. Sz. Hruscsov elvtárs előadói beszédének első részét lapunk tegnapi számában közöltük.) N. Sz. Hruscsov így folytatta: »A Szovjetunió sokat íe.tt azért, hogy a nagyhatalmak álláspontja közelebb kerüljön egymáshoz. Most az Egyesült Államokon, Anglián és Francia- országon a sor. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a Szovjetunió lemond a nemzetközi feszültség enyhülése és a béke megszilárdítása érdekében teendő további erőfeszítésekről". Hangsúlyozta, hogy »az egyenlő erőfeszítések és a kölcsönös engedmények elengedhetetlenül szükségesek a nagyhatalmak kapcsolataiban. A tárgyalásoknak kell a nemzetközi kér 'ésetk egyetlen megoldási módszerévé válniuk«. Rámutatott azokra a legfontosabb problémákra, amelyeknek megoldása megteremtheti a tartós béke alapját, ezek: »az európai kollektív biztonság biztosítása, az ázsiai kollektív biztonság biztosítása, a leszerelés«. Óriási jelentőségű lenne a Szovjetunió és az Egyesült államok szilárd baráti viszonyának megteremtése A világbéke megszilárdítása érdekében — mondotta ezután N. Sz. Hruscsov — »óriási jelentőségű lenne a világ két legnagyobb hatalma, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok szilárd baráti viszonyának megteremtése. Feltételezzük, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyának! alapját a békés egymás mellett élés ismert öt elve alkotná, ez. valóban kiemelkedő jelentőségű lenne az egész emberiség szempontjából és természetesen nem kevésbé lenne hasznos az Egyesült Államok népének, mint a Szovjetunió népének és minden'más népnek is«. A Szovjetuniónak .Nagy-Britaininiá- hoz és Franciaországhoz fűződő kapcsolatairól N. Sz. Hruscsov kijelentette: »A jövőben is törekszünk Nagy-Britanniához és Franciaországhoz fűződő kapcsolataink további megjavítására. Nekünk, európai országoknak sok közös érdekünk van. És elsősorban közös gondunk, hogy megakadályozzuk az űj háborút.« A Szovjetunió — mondotta — változatlanul azon lesz, hogy ezután is növelje és erősítse barátságát és együttműködését a keleti országokkal. »Úgy véljük —■ mondotta —, hogy Iránban, Törökországban és Pakisztánban megértik: ezeknek az országoknak létérdekük a normális viszony a Szovjetunióval«. Az előadó külön utált arra, hogy az államok kereskedelmi és kulturális kapcsolatainak kibővítése nagy jelentőségű kölcsönös viszonyuk további megj avulása szempontjából. Hruscsov ezután a jelenlegi nemzetközi fejlődés néhány elvi kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy »a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elve volt és marad országunk külpolitikájának általános vonala.« Megcáfolta a béke ellenségeinek azokat a koholmányait, hogy a Szovjetunió a forradalom »exportjával« más országokban meg akarja dönteni a tőkés rendét. »A kommunizmus diadalába vetett meggyőződésünknek az az alapja — mondotta N. Sz. Hruscsov —, hogy a szocialista termelési mód döntő fölényben van a kapitalistával szemben ... Mindig azt hirdettük és azt hirdetjük, hogy az új társadalmi rend megteremtése egyik vagy másik országban ezen országok népeinek belügye«. k A szónok megállapította, hogy a békés egymás mellett élés elve mind szélesebibkörű nemzetközi elismerésre lei, mert a jelenlegi viszonyok között nincs más kivezető út. ■ A háború nem végzetes szükségszerűség N. Sz. Hruscsov felvetette azt a kérdést, vajon elkerülhetetlen-e az új háború, s erről ezt mondotta: »Amíg kapitalizmus lesz a világon, a tőkés monopóliumok érdekeit képviselő reakciós erők továbbra is katonai kalandokra és agresszióra törekednek, megkísérelhetik a háború kirobbantását. De a háború nem végzetes szükségszerűség. Ma már vannak olyan hatalmas társadalmi és politikai erők, amelyek komoly eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy meggátolják az imperialistákat a háború kirobbantásában, ha Pedig az agresszorok mégis háborúval próbálkoznának, akkor, megsemmisítő csapást mérnek rájuk, meghiúsítják kalandor terveiket.« Az előadó rámutatott arra, hogy a nemzetközi küzdőtéren végbemenő gyökeres változások új távlatokat nyitnak meg az országok és nemzetek előtt a szocializmusra való áttéréshez. »Teljesen valószínű — mondatta Hruscsov —, hogy a szocializmusra való áttérés formái mind változatosabb alakot öltenek. Emellett nem szükséges, hogy ezeknek a formáknak a megvalósítása minden körülmények között polgárháborúval járjon ... Felmerül annak a lehetőségnek a kérdése, hogy a parlamentáris út 's felhasználható-e a szocializmushoz való átmenetre«. Számos kapitalista országban a munkásosztály maga köré egyesítve a*"dolgozó parasztságot, az értelmiséget, valamennyi hazafias erőt, kivívhatja a parlamentben a szilárd többséget és a népakarat eszközévé változtathatja a parlamentet, s megteremtheti azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a mélyreható társadalmi változások végrehajtását. * N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió nemzetközi helyzetének elemzését a párt külpolitikai feladatainak vázolásával fejezte be. »Tevékenyen harcolnunk kell a békéért és a népek biztonságáért, az országok közti bizalom helyreállításáért, arra törekedve, hogy a nemzetközi feszültség eddig elért enyhülését a tartós béke kibontakozásává változtassák.« »Az elkövetkező tíz évben — mondotta N. Sz, Hruscsov — Szibériát és Szovjetunió legnagyobb szénbányászati és villa- mosenergia-termelési, a hő- és áramigényes gyártási ágak legfontosabb bázisává, az alumínium, a magnézium és a titán termelési bázisává, a villamoskohászat, a szénvegyészet és az elektrokémia bázisává keíl változtatnunk.« A feladat az, hogy a legközelebbi két «három ötéves terv alatt Szibériát országunk harmadik legnagyobb kohászati bázisává tegyük, amely évi 15—20 millió tonna nyersvasat termel. A következő tíz évben a Szovjetunió keleti részén új nagy gépgyártási központokat kell létesíteni, amelyek képesek a gépek, mechanizmusok, készülékek és műszerek minden fajtájának előállítására. A mezőgazdaság rohamos fejlesztése A SZOVJETUNIÓ BELSŐ HELYZETE A Szovjetunió gazdasági sikerei A beszámoló ezután áttért a Szovjetunió belső helyzetére. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a 'beszámolási időszakban ezt a helyzetet »a társadalmi termelés valamennyi ágának szüntelen növekedése, a szovjet társadalmi és államrend további megerősödése, a nép anyagi jólétének növekedése, a szovjet kultúra minden irányú fejlődése jellemzi«. »A Szovjetunió Kommunista Pártja — mondotta az előadó a nagy Lenin végakaratától vezérelve szakadatlanul gondoskodott és gondoskodik a nehézipar elsődleges fejlesztéséről. A párt továbbra is a legszilárdabban és a legkövetkezetesebben követi ezt a fő vonalát.« Az ötödik ötéves terv esztendeiben a párt biztosította valamennyi iparág újabb hatalmas fellendülését. Az. öt- jéves tervet határidő előtt — négy év és négy hónap alatt — teljesítettük. Az ipar össztermelése 1955-ben az 1950. évihez viszonyítva 185 százalékra, a termelőeszközök termelése T91 százalékra, a fogyasztási cikkek termelése 176 százalékra növekedett. Jelentősen megnövekedett a fém- és fűtőanyagipar, á viUamosenergiá- ipar, és más, fontos nehézipari ágak termelése. A leggyorsabb ütemben a gépgyártás fejlődött. Évről évre növekszik a közszükségleti cikkek gyártása. »Országunk — mondotta N. Sz. Hruscsov — a szocialista gazdasági rend fölénye révén a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben ösz- szehas<jnlíthatatlanul gyorsabb ütemben növeli termelését, mint a legfejlettebb tőikps országok. A Szovjetunió ipari termelésének átlagos évi növekedése az elmúlt öt esztendőben. több mint háromszorosa volt az Egyesült Államokénak és 3,8-szer akkora, mint Angliáé.« A munka termelékenysége az iparban 1955-ben csaknem kétszeresen túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. Az ötödik ötéves terv esztendeiben az ipari termelés növekedésének több mint kétharmadrészét a mutnika termelékenységének növekedése eredményezte. Az ipari termékek önköltsége öt év alatt 23 százalékkal csökkent. A hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete valamennyi népgazdasági ág nagyszabású fejlesztési programját írja elő. Az ipar termelési színvonalának 1960-ban az 1955. évihez viszonyítva körülbelül 65 százalékkal kell növekednie. Iparunk anyagi alapja, a tudomány terén elért „sikereink, s a munkásosztály .megnövekedett műszaki, kulturális színvonala — mindez együtt nagy lehetőségeket nyit meg a műszaki haladás meggyorsítása előtt — jelentette ki N. Sz. Hruscsov. — Kitartóan tökéletesítenünk kell a. technikát: minél termelékenyebb, gazdaságosabb és üzem- biztosabb gépeket kell gyártanunk, széleskörűen fejlesztenünk kell i termelési folyamatok villamosítását, komplex gépesítését és automatizálását. A szónok kijelentette, hogy »most, amikor hatalmas, sokoldalúan fejlett nehéziparral rendelkezünk, gyakorlatilag lehetővé vált, hogy, ne csak a termelési eszközök gyártását, hanem a közszükségleti cikkek termelését is gyors ütemben előrelendítsük. Elegendő rámutatni arra, hogy 1960-ban az 1950. évinél csaknem háromszor több közszükségleti cikket gyártunk. A párt mindent megtesz és (továbbra is mindent meg fog tenni, hogy a szovjet emberek teljesebben és jobban elégíthessék ki szükségleteiket. Pártunk fontos kötelességének tartja ezt a nép iránit«. A beszámoló rámutat, hagy mozgósítani kell az ország keleti körzeteinek óriási természeti erőforrásait. Ezekben a körzetekben halmozódik fel a Szovjetunió szérikészletének mintegy 75 százaléka, vízienergiájának mintegy 80 százaléka, erdőállományának négyötöde, színes- és ritka fémkészleteinek zöme; ezenfelül óriási vegyipari nyersanyag-, vasérc- és építőanyagkészletek vannak itt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szén- és a villamos-energiatermelés a Szovjetunió keleti részén gazdasági szempontból .hatékonyabb, mint az európai részen. A párt Központi Bizottságának (beszámolója nagy teret szentel a mezőgazdasági kérdéseknek. A párt nagyszabású intézkedéseket tett a népgazdaság ezen ágának fejlesztésére. A mezőgazdasági beruházások 1954- ben és 1955«ben 34,4 milliárd rubelt tettek ki. E két év alatt a kolhozok, gépállomások és szowhozok 404 ezer traktort (15 lóerősre átszámítva), 228 000 tehergépkocsit, 83 000 gabonakombájnt és igen sóik más gépet kaptak. A kolhozok és a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozása végett jelentősen felemelték a szemestermények, az állati termékek, a burgonya és a zöldségfélék begyűjtési árát. Több mint 120 000 mezőgazdasági szakember ment a kolhozokba. A városokból több mint 20 000 kommunistát küldtek falura és javasoltak koihozelnöknek. Azok a rendszabályok, amelyeket a párt a mezőgazdaság továbbfejlesztésére kidolgozott, s amelyeket valóra váltottak, lehetővé tették az első nagy lépést a szemestermények és az ipari növények termelésének növelésére. A szemestermémyek termelése 1955-ben 1954-hez viszonyítva 22 százalékkal, a napraforgóé 95, a cukorrépáé 54, a lenrosté 74 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság fejlődése szempontjából különösen jelentős a szűz- és parlagföldek hasznosítása. A számítások azt mutatják, hogy az új földekről évenként átlagban legalább (kétmilliárd púd szemesterményt takaríthatnak be. Az állam azzal, hogy nagy mennyiségű (kenyérgabonát kap a szűzföldekről, nagymértékben bővítheti Ukrajnában és az Észak-Kaukázusban a kukorica vetésterületét annak érdekében, hogy e vidékeken nagymértékben növeljék a hús, a tej termelését, valamint az ipari növények termesztését. »A földművelésben az a fő feladatunk — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov —, hogy a terméshozam fokozásával és az új földek további hasznosításával a hatodik ötéves terv végéig a szemesterményeik évi összes termelését 11 milliárd púdra emeljük, az ipari növények — a gyapot, a cukorrépa, a len, a kender, a napraforgó — vetésterületét növelj ük és terméshozamát jelentősen fokozzuk, valamint nagymértékben bővítsük a burgonya és a zöldségfélék -termesztését«. A beszámoló megállapította, hogy a növénytermesztésben megoldották a legfontosabb munkák gépesítését. Teljes nagyságában jelentkezett a feladat, hogy az egyes munkák gépesítéséről áttérjünk az egész mezőgazdasági termelés komplex gépesítésére. Igen nagy fiigyeimet kell fordítani a kolhozok, gépállomások és szovhozofc villamosítására. n hélórás munkanap bevezetése N. Sz. Hruscsov beszámolt a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelkedéséről. Az ötödik ötéves terv során a Szovjetunió nemzeti jövedelme 68 százalékkal emelkedett. Országunkban .a nemzeti jövedelem háromnegyed része a lakosság személyes szükségleteinek kielégítését szolgálja. S műm kásák és az alkalmazottak reálbére ez idő alatt 39 százalékkal, a kolhozparasztok reáljövedelme pedig 50 százalékkal növekedett. Az állam öt év alatt 689 milliárd rubelt fordított a munkások és az alkalmazottak társadalombiztosítási segélyeire, ingyenes. és kedvezményes üdülési, szanatóriumi beutalásokra, nyugdíjakra, orvosi segélyre, diák-ösztöndíjakra stb. Az anyagi jólét javulása niagyaráz- zá azt a tényt is, hogy a Szovjetunió lakosságának szaporodása az ötödik ötéves terv esztendeiben 16 300 000 fő volt. A hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete kitűzi azt a feladatot, hogy a munkások és az alkalmazottak reálbére 30 százalékkal, a kol- hozparasztok reáljövedelme pedig legalább 40 százalékkal növekedjék. Azt .tervezzük, hogy felemeljük a dolgozók alacsony fizetésű csoportjainak munkabérét. Elhatároztuk, hogy a iiaiodik ötéves terv során minden munkás és alkalmazott áttér a hétórás munkanapra, a 16—18 éves serdülőkorban lévők pedig a hatórás munkanapra. A munkások és az alkalmazottak számára szombaton és az ünnepeket megelőző napokon bevezetjük a hatórás munkaidőt. A közeljövőben a legfelső Tanács elé terjesztjük megerősítés végett a nyugdíjtörvény tervezetét, amely gyökeresen megjavítja a nyugdíjügyet. A hatodik ötéves tervben a lakásépítkezés volumenének az ötödik ötéves tervhez viszonyítva majdnem kétszeresére kell növekednie. Állami eszközökből körülbelül 205 millió négyzetméter alapterületű lakóház építését tervezzük. N. Sz. Hruscsov ezután a népoktatás helyzetét, a főiskolák munkáját, a tudomány fejlődését jellemezte. Elmondotta a többi között hogy a Szovjetunió főiskolái az , ötödik ötéves terv során több mint 1 120 000 szakembert (képeztek, azaz 72 százalékkal többet, minit a negyedik ötéves 'tervben. Az előadó ezután a szovjet társadalmi és államrendszer további megszilárdításának és fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. Megemlékezett arról, hogy a kommunista párt miként gondoskodott a szovjet népek testvéri barátságának megerősítéséről és fejlesztéséről. A beszámolóban idézett adatok jellemzik a szövetséges köztársaságok gazdaságának fejlődését. A Kazah SZSZK iparának teljes termelése 1913-hoz képest 1955-ben 33-szorosára, a Grúz SZSZK-é 27-szeresére, a Kirgiz SZSZK-é 37-szeresére, az Örmény SZSZK-é 41-szeneséire, ía Tadesik SZSZK-é 24-szeresére stb. emelkedett. A szövetséges köztársaságokban nemzeti értelmiségi káderek nevelődtek, nagyot emelkedett a Szovjetunió valamennyi népének általános kulturális színvonala. (Folytatás a következő oldalon.)
