Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-16 / 40. szám

SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1956. február 16. 0 Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa fl párt feladatai (Folytatás az előző oldalról.) A beszámoló ezután áttért a Szovjetunió Kommunista Pártja te­vékenységének elemzésére ás kije­lölte a Pájrt feladatait. Hruscsov a következő adatokat sorolta fel a párt összetételéről: 1956. február. 1-én a pártnak 7 215 505 tagja volt, ezek kö­zül 6 795 896 párttag és 419 609 tag­jelölt. Ez majdnem háromszor ainy- nyi, mint a XVIII. kongresszus ide­jén és 333 000-rél több, mint ameny- nyi a XIX. kongresszus idején volt. «Arattunk nagy győzelmeket, de voltak balsikereink is, voltak nagy örömeink és voltak bána­taink •— mondotta N. Sz. Hrus­csov. — De pártunk nem szédült meg a győzelmektől, s a balsike­rek nem csiiggesztefték el. A párt bátran és magabiztosan ha­ladt és halad a maga választot­ta úton.« N Sz. Hruscsov kijelentette: Joszif Visszarionovics Sztálin halála után a szocializmus ellenségei arra számították, hegy esetleg fejveszteit- ség támad a párt soraiban, viszály tör ki vezetői között, s ingadozás áll be a párt bel- és külpolitikájá­nak folytatásában. Ezek a számítá­sok azonban csődöt mondtak. "A párt vezető magva — hang­súlyozta — nem olyan emberek­ből áll. akiket személyes kapcso­latok vagy kölcsönös előnyök fűznek egymáshoz, hanem olyan vezetők tevékeny kollektívája- ' bél, akiknek kapcsolatai kölcsö­nös elnézést vagy személyes el­lenségeskedést nem tűrő elvi, eszmei alapokra épülnek.« N. Sz. Hruosov megjegyezte, hogy Lenin elveinek valóraváltása révén minden tekintetben fellendült a partéiét, a pártszervezetek be ső politikai aktivitása, erősödtek. a pártszervezetek ’kapcsolatai a dol­gozókkal, megnövekedett tömegbe­folyásuk,- s tovább erősödött és nö­vekedett a párt. Az e’őadó valamennyi pártszerve­zeteit felszólított arra. hogy fárad­hatatlanul javítsa és tökéletesítse sv egész pártmunkát, a mindenekelőtt emelje a párt szervező és ideológiai mimikájának színvonalát. A párt szervező munkájában a legfontosabb — emelte ki — a tö­megek körében végzett" munka, a tö­megeik megszervezése a párt. kitűz­te gazdasági-politikai föladatok vaiétnaváltásáért folytatott harcra. N. Sz. Hruscsov a Központi Bizott­ság beszámolóját a következő sza­vakkal fejezte be: »A szovjetország most hatalmas fellendülésben van. Képletesen kife­jezve, olyan magas hegyre, akkora magaslatra jutottunk fel, ahonnan már világosan tárul e’énk a széles látóhatár, a végcélunkhoz, a kom­munista társadalomhoz elvezető úton. A mi ügyünk legyőzhetetlen! Le­győzhetetlen, mert a nagy szovjet néppel együtt száz- és százmilliókat lendít előre a testvéri népi Kínában, valamennyi népi demokratikus or" szagban. Legyőzhetetlen, mert lelkes támogatásra és rokonszenvre talál a nemzeti és gyarmati elnyomás alól felszabadult népek körében és orszá­gokban. Legyőzhetetlen, mert az egész vi'ág dolgozói támogatták Bennünket senki sem félemlíthet meg. Senki sem kényszeríthet arra, hogy feladjuk elfoglalt állásainkat, s lemondjunk a béke, o demokrácia és a szocializmus ügyének védelmé­ről.« * * * A kongresszus a beszámoló elhang­zása után szerdára napolta el mun­káját. AZ OROSZ NYELV ANGLIÁBAN N. K. Gudzij szovjet professzor, aki az angol—szovjet barátsági hó­nap alkalmából néhány előadást tartott Angliáiban, többek között a 'következőket mondta amgliati 'tapasz­talatairól az Ogcnyck .tudósítójá­nak: Tíz egyetemen tanítják az orosz nyelvet és irodalmat. Úgy gondolom, legaf.aposabfcan a Icndcni, az oxfordi és a camrabridgei egyetemeken, A diákok nemcsak a mai írók és a klasszikusak műveit fordítják, de ókori orosz szövegeket is. A vizsga­tételekben az »Uj barázdát szánt az eke« és »-Az orosz erdő« mell i'it az «•Igor ének«-ből is szerepelnek részletek. A diákek hetenként gyakran bo­nyolult témájú eresz nyelvű dolgo­zatot ínnak. Az orosz nyelv törté­netét is 'tanulmányozzák. Oxfordiban és Londonban tudomá­nyos folyóiratok jelennek meg, ame­lyek a szláv .történelemmel és nyel­vészettel foglalkoznak. Ál'ta,Iáiban, az volt -a benyomásom, hogy az angol diákok szívesen, nagy érdeklődéssel tanulmányozzák az orosz nyelvet 'és irodalmait Cambrid- geiben például a diákok orosz nyel-' ven adják elő a "Revizorit, a "Bo­risz Gcdunov«-öt és Csehov színmű­veit. Nemcsak a nyelvészek foglalkoz­nak az orosz nyelvvel, de az egyete­meik más karain tanulók is. Nem­régen főbb középiskolában is beve­zették az orosz nyelvet. Ez érthető: Angliában egyre nagyobb az érdek­lődés a Szovjetunió iránt. A GÜMÖKÖR MA MAR GYÓGYÍTHATÓ HA NEM IS ÉRZED BETEGNEK MA­GADAT, ÉVENTE MENJ EL A TÜDŐGONDOZÓBA! Á népek el utasítják az „erőpoliHkát írta: V. Boruvweliij Továbbra is a nemzetközi élet központi eseménye N. A. Bulganyin és Eisenhower elnök üzenetváltása. Ez az üzenetváltás az egész világ fi­gyelmét magára hívja. Ez tökélete­sen önthető. A Szovjetunió új béke- kezdemónyezésével napirendre tűzte karunk döntő kérdését — a különbö­ző társadalmi és gazdasági rendszerű országok békés egymás mellett élé­sének problémáját. A SZOVJET BÉKEKEZDEMÉNYEZÉSRŐL NEM LEHET ELTERELNI A FIGYELMET Mindenki megérti, milyen nagy jelentőségű volna a 'béke szempont­jából, ha normális, jó kapcsolatok jönnének létre a legerősebb két ha­talom — a Szovjetunió és az Egye­sült Államok — között. Valamennyi nép lelkesén helyeselte a szovjet— amerikai barátsági szerződés ajánla­tát. Washingtonban azonban egyelő­re inem fogadták 'pozitívan a Szovjet­unió javaslatát. Egyes befolyásos kö­rök, amelyeket nyilván bosszant a szovjet békekezdeimónyezés, minden­féleképpen el akarják terelni a köz­vélemény figyelmét a szovjet javas­lat lényegéről. Nyilvánvalóan félnek attól, hogy a Szovjetunió által fel­vetett komoly probléma konkrét meg- ‘ árnyalására kényszerülnek. Egyes amerikai és angol körök szemmellát- hatóan úgy vélik, hogy ez hátrányos helyzetbe hozná az »erőpolitika« koncepcióját, amelyhez oly szívósan ragaszkodnak. E nyilvánvalóan utó­pista felfogás szerint ugyanis a nyu­gati hatalmak kapcsolatai a szocia­lista táborral csak az »erő helyze­tén«, csak áz amerikai—angol tömb diktátumának alapján épülhetnek fel. Az »erőpolitika« hívei ráadásul, noha szavakban a béke pártján van­nak, a »kommunizmus kiszorítását« tűzik ki egyik fő céljukul, vagyis erőszakkal vissza akarják állítani a kapitalista rendet a szocialista tá­bor országaiban. MEDDŐ DOLOG Csakhogy tervezni könnyű, a ter­veket megvalósítani azonban már ne­hezebb. A reális valóság ugyanis lépternnycmon megmutatja, mennyi­re talajtalan és tarthatatlan a hír­hedt »ercpc'lit íka«. M'eddő dolog az ilyesmi a hatalmas szocialista tábor­ral szemben, sőt a közvélemény ma­gában az Egyesült Államokban is a jelenlegi külpolitika felülvizsgálását követeli. Sok országban éles bírála­tot váltott ki Eisenhower és Eden washingtoni közös nyilatkozata, amelyben a két államférfi hitet tett az »erőpolitika« mellett. Ázsiában és a Közel-Keleten a katonai tömbök politikája erősödő el­lenállásba ütközik, s ez keserű gon­dolatokat ébreszt amerikai megfi­gyelők egész-sorában. Az »erőpolitika« kilátástalansága az amerikai vezető körök bizonyos részét is aggasztja, s ez a vezető kö­rökön belül nézeteltéréseket vált ki a politikai célokat.és módszereket il­letően. A »hidegháború« anódszénéi csak újabb kiábrándulást és kudarcot hoz­nak azoknak, akik ezeket a módsze­reket alkalmazzák. A békét és a nemzetközi biztonságot csak az biz­tosíthatja. ha lemondanak ezekről a módszerekről, s a tárgyalások és a kölcsönösen elfogadható megegyezés út ját választják. A Szovjetunió ilyen, valamennyi' nép érdekeinek megfele­lő utat, javasol. Ezért talál minde­nüt ámogatásra. ÚJSÁGÍRÓ VAGY NYELVÉSZ? Mrs. Higginst hosszú időn keresztül úgy is­merték, mirt amerikai újságírónőt. Nemrég azon­ban új minőségben jelent meg a Readers Digest című folyóirat olvasói előtt. Mint nyelvész lépett a porondra. Úgy látszik, különösképpen foglalkoz­tatja az orosz nyelv homonim szavainak problémá­ja. Igaz, egyelőre még nem disszertációt ír erről a kérdésről, ma még megelégszik a rokonhangzá­sú, de különböző jelentésű szavakról írt újság- és folyóiratcikkekkel. ’ Kutatásainak alanyául a béke (oroszul mir) szót szemelte ki, azt a szót, amely annyira nép­szerű az egész világon. Vajon mit érthetnek az alatt az oroszok, amikor azt mondják: „Mi hotyim mira“ (Békét akarunk). Ezt tisztázni kell — hatá­rozta el Mrs. Higgins, aki végül olyan eredmé­nyekre jutott, amelyeket nemcsak a nyelvészek kell hogy nagyraértékeljenek. „...A mai napig sem megy ki a fejemből az egyik legelső orosz nyelvleckém — írja Higgins. — Rájöttem, hogy a béke szó oroszul így hangzik: mir, de az orosz mir szó világot is jelent, tehát, ha az orosz azt mondja: ja hoesu mir, nemcsak azt érthetjük alatta, békét akar, hanem azt is, hogy a világot akarja.“ Mrs. Higgins egyik kollégájának sem jutott még eszébe, hogy a homonim orosz szavakkal próbálja bebizonyítani a Szovjetunió „titkos agresszív terveit“. Ebben a tekintetben tehát vitathatalanul Mrs. Higgins viszi el a pálmát. Az igazság Nigériáról Nigéria Anglia legnagyobb, gyarmata. Több mint 30 millió fekesta van. Milyen is valójában az ország népének helyzete, gazdasága? Előttünk az angol gyer­mekvédő bizottság által 1953-ban kibocsátott brosúra. »A nigériai gyermekek borza!mais életét —.hangzik a brosúrában -— néhány szóban lehet jellemezni: boldo­gok azok, akik öt évnél tovább élnek.« A hivatalos adaték szerint a nigériai gyermekek több mint 50 szá­zaléka nem éri meg életéinek ötödik évét és a gyer­mekek egyötöde pedig még az egy évet sem tölti be. A lakosság áltondó rosszul tápláltsága, a beteg­ségek, az orvosi ellátás hiápya — ez a magas gyer­mekhalandóság magyarázata. A brosúra szerzőjének adatai szerint Nigériában 118 kórház és 111 börtön van. Vagy itt van egy másik dokumentum — az ENSZ világgazdasági beszámolója, amelyet lß55-be:n adtak ki. A beszámoló adataiból kitűnik, hegy Nigéria az orvosi ellátás terén a világon 'az egyik legutolsó .he-, lyet • foglalja el. 58 ezer lakosra jut egy orvos. D. Hunter »Afrikában« című könyve nemrég je­lent meg az Egyesült Államokban. A szerző azt írja, hegy a .helyi lakosság többsége meg van fosztva a kultúra áldásaitól. Szavai szerint »az írástudatlanság Nigériában valószínűleg 95 százalékos«. A könyv szerzője kiemeli az országban kibonta­kozó felszabadító mozgalom növekedését és ezt írja: »Nigériában a politikai helyzet sekka' bonyolultabb és feszültebb, mint bárhol másutt, ahol jártam ...« Eme, ez a valóság. I HATALMAS ALKOTÁSOK PROGRAMJÁBÓL Új vízierőművek a Szovjetunió keleti körzeteiben »Az elkövetkező tíz évben Szibériát a Szovjetunió legnagyobb ... vilia- mcsenergiatermelési... bázisává kell változtatnunk.« (SZKP XX. kong resszusa, Hruscsov elvtárs.) A Szovjetunió keleti vidékein hatalmas vízierőművek építkezéseit kezdik meg. Üzembehelyezik a 6 60 ezer kilowatt teljesítményű irkutszki vízierőművet az Amgairón, a bratszki víziarőmű első rész­legét, amelynek .teljes tervezett kapacitása 3 millió 200 ezer kilowatt lesz, valamint a 400 ezer kilowatt os novoszíbirszk; vízierőművek Ezenkívül a hatodik ötéves tervbe,n a Jenyiszej folyón hozzálátnak a 3 millió 200 ezer kilowatt teljesítményű krasznojarszki, az Obrm pedig az 500 ezer kilowattos toamenszkí víziencmű építéséhez A Szovjetunió hatodik ötéves tervéb^ teljesen befejezik a ku'bisevi és a sztálingrádi vízierőművek építését, valamint az 540 'ezer kilo­watt teljesítményű vótkinszki viílanyerőmű építését. A terv szerint a Dnyeperen két új vízierőművet helyeznek üzemibe: a 450 ezer kilowatt teljesítményű kremencsugi és a 250 ezer kilowatt teljesít­ményű dnyeprodzerzsinszki villamos erőművet. Megkezdik az egy­millió kilowatt teljesítményű szanatevi vízierőmű építését ás. A tudósok kötelessége Irta: V. PROTOV, a Szovjet Tudományos Akadémia keletszibériai fiókja gazdasági és földrajzi osztályának vezetője Kelet-Szibéria folyótnak vízi- energiája, széntartalékai, hatalmas erdőségei révén fontos helyet fog- fel el a Szovjetunió gazdasági ke- rüle.ei között. Különösen nagy jelentőségű az Angara, illetőleg a Jenyiszej fo­lyón épülő, egyenként 3 200 000 ki­lowatt teljesítményű bratszki és trasznojarszki vízierőművek épít­kezése. A világ e két legnagyobb vízi- erőművének felépítése lehetővé te­szi, hogy már a hatodik ötéves terv ’"dősz^kábam az olcsó áram segít­ségével Kelet-Szibériában az Ir- kutszk-területen és a Kraszno- iarszk-határterületen hatalmas vas- kohászati bázis létesüljön, vala­mint létrejöjjön a Szovjetunió leg­nagyobb alumíniumipari központ­ja és lerakják az alapját más köny- nyűfémipari üzemeknek. Nagy fej- ’ődés előtt áll Kelet-Szibéria bá­nyaipara is. A hatodik ötéves terv feladatai közé tartozik a faipar nagyarányú fejlesztése, elsősorban a Kraszno- jarszk-ihatárterületen és az Ir- kutszk-területen. Az ország keleti kerületeinek gazdasági fejlesztésére irányuló "'agyszabású program komoly és f e’elc sögt eli.es követelményeket állít a szovjet tudomány elé. Az SZKP XX,. kongresszusának irány­elvei a tudományos kutatómunká­val kapcsolatban Kelet-Szibéria termelőerőinek komplex fejleszté­sét érintő alapvető .problémákat vetnek fel. Igen fontos, hogy jelen­tősen kiszélesítsük a geológiai-fel- 1áró munkáikat és a vegyi-techno­lógiai kutatásokat. A helyi földtani és tudományos intézmények a köz­ponti tudományos szervezetekkel karöltve lényeges eredményeket értek el egyes fontos problémák tanulmányozásában. Ugyanakkor a tudományos intézmények nem fog­lalkoztak elég behatóan a geoló­gusok által tanulmányozott anya­gok általánosításával. A központba sok ezer kilométer távolságból szállítják be a több tonna súlyú bauxit-, vasérc- és egyéb hasznos ásványpróbákat, ami megdrágítja és ami a legfontosabb, késlelteti e próbák tanulmányozá­sát és értékelését. Kelet-Szibéria természeti kincseinek méretei, a geológiai feltáró, munkák növeke­dése indokolttá teszik, hogy itt megfelelő berendezésekkel felsze­relt tudományos kutató intézete­ket és laboratóriumokat létesítse­nek. A kelet-szibériai főiskoláknak és tudományos intézményeknek sok ezer tudományos munkatársa van. Nem nagy, de országszerte ismert geológus-, vegyész-, bota­nikus-, hidro-biolóigus- és ichtáoló- .gus-kollektívák nőttek itt fel. Fn- neik ellenére a tudományos intéz­mények és főiskolák hálózatú, anyagi bázisuk már nem fe'el meg Kelet-Szibéria ipari fejlődésének. Kelet-Szibériában növelni kell a tudományos' -intézmények és főis­kolák hálózatát. Az új nagy kelet-szibériai ipari bázisok megteremtése ■— az egész szovjet nép ügye. Mpszkva. Lerrt- 1 rád és a többi nagy szovjet tudo­mányos központ tudósainak az a kötelességük, hogy tevékenyen részt vegyenek e feladat megeJAá- sáben. Nagyobb határozottsággal kell hozzáfogni a termelési bázistól elszakított központi tudományos kutatóintézetek és főiskolák'Kelet- Szibériáha való áttelepítéséhez. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK Megdöbbentő egészségügyi állapotok a nyugatnémet falvakban A hamburgi Welt című lap közli Haubold professzor megdöbbentő adatait a nyugatnémet falusi lakos­ság egészségügyi helyzetéről. »Falun még ma is’ rengeteg a túl­terheltség .okozta betegség. Ezek a érfiakinál általában 40—45 év kö­zött, a nőknél már 35 éves korban kezdődnek. A mezőgazdaságban dol­gozó asszonyok munkaideje általá­ban hosszabb, mint a férfiaké; A csecsemőhalandóság ugyancsak lé­nyegesen magasabb, mint a városok­ban. Míg a csecsemőhalandóság a nagyvárosokban 2,9 százalék volt, 20 vidéki körzetben 3,4 százalék körül volt. A TBC okozta elhalálozás Ba­jorországban például falun négyszer­ié akkora, mint a fémmunkásoknál. A szakmunkások véleménye szerint. egy olyan gazdasági cseléd egészsé­ge, aki tuberkülo'tikus toh elnkeit gondoz, sokkal jobban veszélyeztetve van. mint a tüdőgondozók ápolósze­mélyzetének egészsége«. Nyugat-Németcrszág felfegyverzés« elleni harc napja A Francia Békeibizcttság azzal a felhívással fordult az ország össze« polgáraihoz: tekintsék február 26-át, az 1916. évi gyi’kos verdumj csata évfordulójának napját, a Nyugafc- Németország útoafelfeigyverzése elle­ni harc napjának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents