Somogyi Néplap, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-11 / 36. szám

Süambat, 1956. február 11. SOMOGYI NÉPLAP 3 A tavaszra való jó felkészülés feladatai megyénk mezőgazdaságában A megyei mezőgazdasági igazga­tóságok es a megyei gépállomások főmezőgazdászai a Földművelésügyi Minisztériumban értekezleten be­szélték meg a legfontosabb tavaszi tennivalókat. Megkértük Molnár Imre elvtársat, a Somogy megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósá­gának főmezőgazdászát, mondja el. milyen feladatokat kell mégoldani megyénkben a jó tavaszi felkészülés­hez. A tavaszi növénytermelési mun­kák közvetlen feladata — mondot­ta Molnár elvtárs —. hogy meg­teremtsük a Központi Vezetőség ha­tározatának az előfeltételeit, hogy biztosítsuk a 3 százalékos termés hozamemelkedést. Somogy megyé­ben a mi felmérésünk szerint ez annyit jelent, how AZ UTOLSÓ ÖT ÉVI TERMÉSÁTLAGOT LEGALÁBB 10 SZÁZALÉKKAL KELL EMELNI, ez pedig rendkívül megfeszített munkát kíván tanácsainktól, ter­melőszövetkezeteinktől, gépállomá­sainktól és az egyéni'eg ' gazdálko­dó dolgozó parasztoktól. A megye területén a búzavetések­nek mintegy 30 százalékát, a késői vetés és nem megfelelő elővetemény, valamint a hiányos talajmunkák kö­vetkeztében fokozottabb növény­ápolásban kell részesíteni. «IZTOSiTANI KELL A MŰTRÁGYÁT 5>4A fejtrágyázáshoz szükséges nit- rogén-műtráeyát a táblánkénti el­bíró’ás alapján már most meg kell kezik, rendelkezésre álljanak. Az újító- és ésszerűsítési mozgalom helyzete üzemeinkben Hamarosan kikelnek a kiscsirkék a Lábodi Á. G. keltető üzemében Egv hét se tel'k bele, s a Lábodi A Uami Gazdaság keltetőüzeimének gépeiben elhelyezett tojásokból ki­bújnak az idei első kiscsirkék. A to­jásokat a Bábolnai TörzsáUatteinyész- ••íé"AíÍffil!tí-€-aafegái^l hozták, hogy a mi megyénkben is meghoihöSöütek a fajtiszta sárga magyar baromfiál­lomány. A tojások egytől-egylg tí­fuszaiért es baromfiaktól származnak. A inlianv-ikeltetcgépekbe való be­rakáskor és utána 8 nap múlva »-'ásmDázássai-« vizsgálta meg mind a 1íae7e- tojást Kemendi György, a '■kotlós-gép« ügyeskezű vezetője, hogv lesz-e minden tojásból kiscsir­ke. Nagyon ügyel arra, hogy a gép­ben állandóan megfelelő páratarta­lom lewen. M,i töriérik a tolásokkal áramszü­net esetén? A tojások ilvénkor is megkapnák a szükséges hőmérsékle­tet, mert forró gőzzel pótolják a me­leget adó áramot. A jövő hétén már ’Kaphatnak - termelőszövetkezetei,n;k. egyéni ■ gazdáink lis a kiscsirkékből, ugyanis az állami gazdaság az első keltetésből származó csirkehadat el­adja. A 3 forintért vásáro’ható korai csibék ió gondoz,ássál nagy hasznot hozhatnak a közös gazdaságnak s a háÜpssmrvokmak. A Marcali Járási Tanács előadója, K iss József és Nemesdéd állatorvosa, valamint a környező tsz-ek és egyé­ni dolgozó parasztok máris várják, hogy átvehessék az idei sárgapelythes kiscsirkéket. A „Mezőgazdasági gépek kezelése és használata“ yorozat öt új. füzete foglalkozik a mezőgazdasági gépekkel, így Szák- szai Pál »A traktoros kultivátor«-ral, Mészáros Ferenc a »Fogatcs kapáló- gépek^-kel, Haffner János és Po- tvomdi László az »Aprómagcséplés«- sei, Nyuli Gyula a »-Fükaszálógé- pek—kel és Tibcld Vilmos a ~Tár­csásboronák«-kal. A Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnokságának felhívása PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS * Tegyük szebbé, otthonosabbá pátthelyiségeinkeH Barcs községi pártszervezetének felhívása a megye valamennyi pártszervezetehez A hideg időjárás miatt a tüzelő- berendezések túlfűtése következté­ben üzemekben, gépkocsi garázsok­ban, lakóházakban nőtt a tűzesetek és ebből adódóan a balesetek szá­ma. A Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Parancsnoksága a tü­zek megelőzése érdekében fokozott gondosságra hívja fel az üzemek, hivatalok vezetőit és a lakosság fi­gyelmét. Lakóházakban, középületekben a fűtőberendezések, füstelvezető csö­vek, kémények közelében 1 méter távolságon belül ne helyezzenek el rendelni. A rögös és felfagyott ve­téseket, ahogy az időjárás és a ta­laj megengedi, hengerelni, majd később, amikor a vegetáció megin­dult, az őszi vetések nagyrészénél a fogasolást el kell végezni. Azoknak a termelőknek, akik vetési tervüket nem teljesítették, TAVASZI BÚZÁT KELL VETNI és ezért a tavaszi búza cseréjét már most végre kell hajtani. A tavaszi búzát jó erőben lévő, ősszel meg­szántott talajba vessük. A vetést, mihelyt a talajra rá lehet menni, azonnal el kell kezdeni. A tavaszi búzavetőmag kiszállítása iránt — ahol erre szükség van — intézkedés történt. MIELŐBB GONDOSKODJUNK A TAVASZI VETŐMAGVAKRÓL A tavaszi vetőmagvakat elsősor­ban saját készletekből kell biztosí­tani és ezek kitisztítását minél ha­marabb végezzük el. A megye ré­szére rendelkezésre bocsátott minő­ségi vetőburgonya előjegyzését be kell jelenteni. Jóminőségű, magas termelési értékkel rendelkező hiybrid-kukoricavetőmagot bocsá­tunk a termelők rendelkezésére és hogy annak minőségéről a gazdák meggyőződhessenek, már most kül­dünk ki mintákat. A vetőmagtisztí- fás zavartalan végrehajtása érdeké­ben a gépállomások szelektorait munkába kell állítani, azokat mind a termelőszövetkezetek, mind az egyéniek igénybe vehetik. A vető­magvak csávázásához szükséges FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT: Sokáig latolgatják A Finommechanikai Vállalatnál a gazdasági vezetők igen nehézke­sen kezelik a beadott újításokat, so­káig elfektetik őket, hosszabb ideig latolgatják a beadott újítások gaz­daságosságát. 1955-ben a dolgozók 38 újítást nyújtottak be, ebből ötöt fogadtak el, 33 feldolgozás alatt áll. Igaz, hogy ezek nagyrészét már de­cember 15-e után adták be. mégis bőven lett vo’na idő azok elintézésé-­VAS- ÉS FÉMIPARI KOMBINÁT: A gazdasági vezetők és a szak- szervezet egymástól elszakadva foglalkoznak az újításokkal. Az üze­mi bizottság különösen keveset tesz az újítómozgalom fellendítéséért. Nem használják fel az Újítók Lapját és a különböző, új munkamódszere­ket tartalmazó brosúrákat arra, hogy a dolgozók érdeklődését felkeltsek az új iránt és a legjobb módszerek bevezetésére ösztönözzék. A szak- szervezet szerepe itt annyira meg­szűnt, hogy az újító bizottság he­lyett egy újítási brigádot hoztak Az estéket is jól hasznosítják a Kaposvári Mezőgazdasági Techni­kum Tangazdaságának dolgozói. 14— 15 (különböző szakmájú hallgató vesz részt az ezüstkalászos tanfolyamon. A részvevők nagy érdeklődéssel jegy­zik papírra a tanfolyam vezetőjének, Sándor Lajos élvtárs, a Mezőgazda- sági Technikum tanárának szavait. Az ezüstkalászos tanfolyamon, az ál­lattenyésztők, növénytermelési és gé­pesítési dolgozók igen sokát tanul­nak, s ez hozzásegíti őket ahhoz, hogy szakmájuk kiváló mestereivé váljanak. A tanfolyam tematikájá­gyúlékony anyagokat, például tüze­lőt. A tűz és' robbanás okozta károk, balesetek megelőzése érdekében begyújtásnál ne használjanak petró­leumot, benzint és óvakodjanak a tüzelőberendezések túlfűtésétől. Ne hagyják fe1 ügyelet nélkül a tüzelő- berendezéseket. Az üzemek, garázsok vezetői gon­doskodjanak arról, hogy nyílt láng­gal, hegesztő apparátussal ne me­legítsek a tűz- és robbanásveszélyes folyadékok tartályait, csővezetékeit. A szabadban tárolt gépkocsik indí­tására ne használjanak nyílt tüzet. (MTI) Hygosan-t már most^ vásárolják meg a termelők. SZÁNON HORDJUK A TRÁGYÁT A talajerőgazdálkodás szempont­jából rendkívül fontos, hogy az is­tállótrágyát a táblák szélére szarvas­ba, most a jó szánútviszonyok ki-1 használásával kihordjuk. Különö­sen a kukoricaterületek trágyázásá­ra fordítsunk gondot. Biztosítani kell, hogy a fej- és alaptrágyázás­hoz szükséges műtrágya idejében rendelkezésre álljon. GÉPÁLLOMÁSAINK FEBRUAR 29-IG KÖSSÉK MEG A SZERZŐDÉSEKET Termelőszövetkezeteink és az egyéni termelők a szántásra és ta­lajelőkészítésre február 29-ig kösse­nek szerződést a gépállomásokkal, hogy a gépek tervszerű kihasználá­sával biztosíthatók legyenek az idő­szerű talajmunkák. Szerződésekkel biztosítsák termelőszövetkezeteink a vegyszeres gyomirtást. IDŐBEN VÉGEZZÜK EL A VEGYSZERES GYOMIRTÁST Már most meg kell állapítani, hogy melyek azok a táblák, ahol az elővetemény, a késői vetés és azok hiányos talajmunkája a gyomok fejlődésének kedveznek, ezeken a területeken a vegyszeres gyomirtást el kell végezni. A tavaszi munkák végrehajtásához szükséges gépeket és eszközöket minél gyorsabban ja­vítsák ki, hogy amikor a tavaszi ta’aj- és vetési munkák ideje elér­egy-egy újítás sorsát re. Itt az üzemi bizottság többet és jobban foglalkozik az újítási és ész- szerűsítési mozgalommal, mint a gazdasági vezetők. Most, az új módszerek népszerű­sítésére a Finommechanikai Vállalat és a Vas- és Fémipari Kombinát ta­pasztalatcsere- és munkamódszerát­adó mozgalmat1 indított egymás kö­zött. létre, amely a szakszervezet újító bizottsága helyett foglalkozik az újítások irányításával, szervezésével. Súlyos hiba, hogy az újítási, éssze­rűsítési mozgómat úgy tekintik, mint a műszaki dolgozók mozgalmát. Ezt bizonyítja, hogy a beadott újítá­sok nagyrésze műszaki dolgozóktól érkezett be. Nincs a műszaki és fi­zikai dolgozók között olyan kapcso­lat, amely elősegítené a fizikai dol­gozók javaslatainak kivitelezését. Mindez igen nagy mértékben gá­tolja a mozgalom fejlődését. ban növénytermelési, állattenyésztési, kertészeti ismeretek szerepelnek. Ezenkívül tanulnak matematikát is. Az esték változatossága, az elő­adó alapos felkészültsége igen érde­kessé teszi a tanfolyamok Sándor Lajos elvtárs oktató munkája során gyakorlati példák megismertetésével is Igyekszik a részvevőik érdeklődé­sét a tanulásra terelni. Ha valamit nem értenek a hallgatók, Sándor elvtárs szívesen ad nekik magyará­zatot. 3 évi börtönre ítélték a balatonssabadi üxér-asssonyt Nagy nyilvánosság előtt mondott ítéletet a Siófoki Járásbíróság az előzetes letartóztatásban lévő Mol­nár Istvánná balatonszárszói lakos fölött. A vádlott nagyimennyiségű -ku­koricát, -búzát, több mint 10 mázsa tojást, csaknem 12 mázsa baromfit, mintegy 3 mázsa dióbelet és 5 mázsa sertéshúst, valamint füstölt, húsféle­séget és egyéb terményt szállított Bu­dapestre és ott a megengedettnél jó­val magasabb áron értékesítette. A bíróság Molnár Istvánnét üzletsze­rűen elkövetett árdrágító üzérkedés bűntettében mondta ki bűnösnek és 3 évi börtönre, 500 forint pénzbünte­tésre és 1000 forint értékű vagyonel­kobzásra ítélte. A mi pártszervezetünk is — a megye többi pártszervezetéhez ha­sonlóan — készül a járási pártér­tek üzletre. A legnagyobb gondot természetesen a pártélet íelélén- kítésére és ami ezzel szorosan ösz- szefügg, a gazdasági eredmények fokozására fordítjuk. Elhatároz­tuk ezenkívül, hogy a pártérte­kezlet tiszteletére otthonosabbá, csinosabbá tesszük párthelyisé­günket. S most a Somogyi Nép­lapban szólunk a megye valámeny- nyi pártszervezetéhez, ihogy fo­gadják el felhívásunkat a párthe­lyiségek külső és belső csinosítá- sára. hogy az a község legszebb, legotthonosabb helyisége legyen. A Minisztertanács határozata meg­szabja, hogy a téli gép javítási mun­kákat 1953. november 15-től 1956. február 16-ig el kell végezni. Ezt szemelőtt tartva gépállomásunk párt- szervezetének vezetősége még no­vember első hetében megvitatta a határozatot, illetve beszámoltatta a gépállomás vezető mechanikusát, el­lenőrizve, hogyan készültek fel az erőgépek folyó és főjavítására a cséplőgépek, munkagépek kijavítá­sára és nem utolsó sorban hogyan biztosították az alkatrészellátást. Ezen a pártvezetőségi ülésen hoz­tunk határozatot a négy javítóbrigád megalakításáról, brigádokban létre­hoztuk a pártcsoportokat is és nép­nevelőmunkával bíztuk meg a leg­jobb dolgozókat. A gépállomás kommunistái a no­vember havi taggyűlésen íqéretet tettek arra hoqy a téli qépjavítást határidő előtt, február 20-ra minő­ségi munkával elvéqzik. A pártszervezet vezetősége a DISZ taggyűlésén is. ismertette a felada­tokat, megmondta a fiataloknak, mit kell tenniük. A fiatalok értettek a szóból, és még ezen a gyűlésen vál­lalásokat tettek. Lantos Ferenc di- szista, aki a kovácsműhelyben dolgo­zik. brigádja nevében vállalta, hogy a december havi javítást 31-e helyett 25-re elvégzik. Vállalásukat pontosan teljesítették. Kezdetben nem ment minden si­mán. Gépállomásunk a mélyszántást az őszi kampány folyamán nem fejez­te be, az elmaradást később kellett pótolni. így a decemberi jó időt ki­használva a gépjavításhoz beosztott traktorosok egyrésze kiment szánta­ni. Főként ennek tudható be, hogy nov., dec. hónapra beütemezett gép­javítási tervteljesítésben elmaradás mutatkozott elsősorban az erő- és cséplőgépeknél. Amikor észrevette a pártszervezet vezetősége a hiányosságot, a gépállo­más vezetőségével, a DISZ és a szak- szervezet bevonásával intézkedett, hogy a lemaradást minél előbb meg­szüntessük. Elsősorban a kommunista példamutatás érvényesülését szabtuk meg feladatul. A dolgozók — a pártszervezet ja­vaslatára, a kommunisták példáját követve — mindaddig, amíg az el­maradást nem pótoltuk — napi 2 órai társadalmi munkát vállaltak. így sikerült elérnünk, hogy a gépja­vításban mutatkozó lemaradást de­cember 31-ig behoztuk. Januárban, amikor a pártszervezet ‘.észrevette, hogy a gépjavítások üte­me ismét csökken, kommunista párt­aktívát hívott össze, melyen résztvevt a gépállomás igazgatója és vezető­mechanikusa is. Az aktíván ismertet­tük a gépjavítás állását, megmond­tuk. hogy hány gépnél maradtak le. A vezető mechanikus felszólalásában azt javasolta, hogy a legjobb szere­lők és traktorosok bevonásával szer­vezzük meg a vasárnapi ünnepi mű­szakot, A kommunista aktívaülés a javaslatot egyhangúlag elfogadta és meg is valósította. Az eredmény: ja­nuár 30-ig a beüfbmezett gépjavítást elvégeztük. A szakszervezet a pártszervezet el­lenőrzésével és segítségével 10 na- pontként értékeli a verseny állását és Villámon, röpgyűléseken ismerte­ti az eredményeket. Már az aktíva­ülésen hozott határozat végrehajtá­sát is ismertettük a dolgozókkal, akik felmérve a reális helyzetet, újabb vállalást tettek, hogy február 25-e helyett 20-ra befejezik a gépja­vítást. Pártszervezetünk a politikai mun­kával tudott legjobban mozgósítani. Mi vállaljuk: 1. Társadalmi munkával a párt­helyiségen lévő kisebb külső és belső javításokat elvégezzük a fes­téssel együtt. 2. A beliő berendezést, a búto­rokat is rendbehozzuk. 3. A belső terem otthonosabbá tétele érdekében képeket és egyéb dekorációs anyagokat szerzünk be, melyek segítségével e helyiséget a párttagok második otthonává tesszük. Barcs, 1956. február 10. Barcs község párttagsága nevé­ben: Megmagyaráztuk a dolgozóknak, hoqy a gépi munkának milyen nagy szerepe van az 1956. évi termelés­ben és hogy ez milyen összefüggésben van a gépjavítással. Több párttag tűnt már ki eddig is jó munkájával. Vinczki János, a cséplőgép javító- brigád vezetője méltán érdemel di­cséretet, az egész gép javítási idő­szakban jól dolgozott a brigád, a ter­vet mindig teljesítették. Ebben a bri­gádban dolgozik Karácsonyi István párttag és Szabó Gyula pártonkívüli, akiknek szintén jelentős részük van az eredményekben. A közelmúltban a brigád a cséplőgép rögzítéséhez tartozó ékek módosítására adott be újítási javaslatot. Hasonlót mondhatunk ; Balogh Gyula munkagépjavító brigádjáról. Balogh elvtárs jó népnevelő is. Az ó brigádjában dolgozik többek között Lantos Ferenc és Szabó János bácsi, akiknek munkájáról csak elismerés­sel lehet beszélni. Ez a brigád is adott be újítási javaslatot, amely az ekekiemelő kötél kiküszöbölésére vonatkozik; az eddiginél jobb és ol­csóbb megoldást találtak. Dicséröleg említhetjük többek között Kovács István pártvezetőségi tag, Bátori Jó­zsef pártonkívüli .dolgozó és r re feli István DISZ-tag nevét is. Valameny- nyiük munkája hozzájárult ahhoz, hogy gépállomásunk eddig 95 száza­lékra teljesítette a gépjavítási ter­vet. Pártszervezetünk gondot fordít és segítséget ad a szerződéskötések­hez is. Szerdán a kihelyezett agronómusók- kal megbeszélést tartottunk a szerző­déskötéssel kapcsolatos feladatokról, megvitattuk a földművelésügyi mi­niszter rendeletét is. A szerződéskö­téseket máris megkezdtük, s eddig a jutái Úttörő, a hetesi Két Október és a somogyjádi Augusztus 20 TSZ- szel kötöttünk szerződést. Hiba. hogy termelőszövetkezeteink nehezen akarnak szerződni kombájnaratásra és négyzetes vetésre. Mindez azt a feladatot állítja elénk, hogy sokkal többet beszéljünk termelő- szövetkezeteinkben a gépi munka, az agrotechnikai módszerek alkal­mazásának előnyéről. A jutái Úttörő TSZ-ben pl. tavaly még hallani sem igen akartak arról, hogy kombájnnal arassanak, mikor aztán a kedvezőtlen időjárás miatt gyorsan kellett a támogatás, a gép­állomás segítségével 60 holdon kom­bájnnal arattak. A tsz tagjai ekkor saját szemükkel győződtek meg a gépi aratás előnyéről, s idén 80 kai. hold kombájnaratásra kötöttek szer­ződést. A hetesi Két Október tavaly még szétszórt területen gazdálkodott, emiatt a kombájnt nem tudták al­kalmazni. idén azonban 145 kát. holdra ők is szerződést kötöttek. Pártszervezetünk vezetősége a gépállomás vezetőségével karöltve a téli gépjavítás, a szerződéskötés szorgalmazásán kívül gondot fordít a dolgozók szakmai, politikai nevelésére is; Felhívtuk a dolgozók figyelmét a technikai fegyelem szigorú betartá­sára és az újítások népgazdasági je­lentőségére. A. gépállomás pártszervezetének vezetősége a jövőben is azon lesz, hogy karöltve a gazdasági vezetők­kel, a tömegszervezetek vezetőivel, mozgósítsa és megfelelően segítse a dolgozókat a gépállomási feladatok legjobb megvalósítására. Vincze János, a Kaposvári Gépállomás párttitkára. Jobb együttműködésre ran szükség a jizikai és műszaki dolgozók között Ezüstkalászos tanfolyamon vesznek részt a Kaposvári Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságának dolgozói A BARCSI TERÜLETI PÁRTVEZETÖSÉG. A Kaposvári Gépállomás pártszervezete jól mozgósítja a dolgozókat a soronlévő feladatokra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents