Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-24 / 20. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! mogyi Néplap 1955. eredményei és hibái a kisipari szövetkezetek küldöttértekezletén A Bartók—Kodály díszhangverseny elé Mit láttam a Szovjetunióban? MAGYAR XIII. évfolyam, 20. szán?. GŐZÖK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA AKA 50 PILLÉK Kedd, 1956. január 24. A SZÁMOK TÜKRÉBEN Népünk egyesatemdős eredményes munkájáról, népgazdaságunk fejlődéséről, dolgozó népünk anyagi és kulturális helyzetének javulásáról adnak számot a Központi Statisztikai Hivatal az 1955. évi népgazdasági terv teljesítéséről vasérmsp közzétett: jelentésének adatai. Arról ad számot ez a jelentés, hogy -1 Sósban a Magyar -Dolgozók Pártja Központi Vezetősége márciusi 'h-aitározatániak, a munkásosztály és - az értelmiség odáadó munkájának, a szocialista munkaver- senynek hatására megszilárdult az ipar vezetése, javult a munkafegyelem, a termelésé és a termelékenység számottevően emelkedett, a termékek önköltsége csökkent.-« A szocialista ipar az elmúlt évben termelési tervét 103,2 százalékra teljesítette. Ez az adat azt bizonyítja, hogy pántunk múlt évi márciusi és júniusi haitárcealairak irányvonala helyes volt, s e határozatok nyomán sikerült kiküszöbölni azt a megtorpanást, amely a jobboldali nézetek következtében iparunk, s különösképpen nehéziparunk fejlődésében 1954- ben bekövetkezett. Dolgozó népünk, elsősorban munkásosztályunk áldozatos munkájának eredményeiről szóinak a jelentés adatai. A Központi Vezetőség márciusi határozata, a jobboldali nézetek félresöprése után üzemeinkben szinte .napról napra javult a munkafegyelem, emelkedett a termelékenység. Munkásosztályunk megnö- vekedetf murakakedvót, a termelékenység jelentős emelkedését tükrözik a Statisztikai Hivatal jelentésének adatai-. A szocialista ipar termelékenysége 1955- toen 3,8 százalékkal volt magasabb a tervezettnél és több minit 6 százalékkal múlta felül az 1954-es színvonalat. Ennék következménye, -hogy az elmú’t évben a termelés önköltsége is nagyabb mértékben csökkent, mint -amit a terv 1954-hez viszonyítva előírt. Pártunk határozatai, kormányunk intézkedései az elmúlt évben megteremtették annak szilárd alapjait, hogy dolgozó népünk életszínvonala tovább és egyenletesen- emelkedjék. E tervek elsősorban a termelőerők fejlesztésére, az ipari és mezőgazdasági termelés növelésére épülték. -Dolgozó tnéjpünk megérteítte ezt, s munkája nyomán, amint azt a jelentés is közzéteszi: »A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére, valamint a munkás és alkalmazott népesség {.keresők és eltartottak) egy főre jutó réál- jövedielme meghaladta az 1954. évi színvonalat.« Iparunk fejlődéséről, új üzemeik létesítéséről és munkábakezdéséről ad számot a jelentés, de arról is beszél, hogy iparunk munkájában az elmúlt évben az eredmények mellett jelentős hibák ás mutatkoztak. Több fontos iparágunk nem teljesítette termelési tervét, s mutatkoztak hibák a korszerű technika alkalmazásában, az anyagtakarekosságban is. Mindezek azt kívánják iparunktól hogy az elkövetkező idő- j ben, második ötéves tervünk első esztendejében az 1955- ös év tapasztalatait felhasználva, még eredménye- - sebben végezze -munkáját. Mezőgazdaságunk fejlődéséről is számot ad a jelentés. A mezőgazdaság fejlesztésére fordított csaknem két és félmilliárd forint lehetővé -tette a mezőgazdaság nagyobb arányú -gépesítését. Nagy segítséget nyújtottak a -Központi Vezetőség határozata után a falusi munkára jelentkezett szakemberek a falu politikai és gazdasági munkája megjavításában. A segítség eredményességét legjobban a szocialista szekta’ nagyarányú fejlődése mutatja. A termelőszövetkezetek gazdasági eredményeikkel az e’tnúftt évben jelen fősen felülmúlták — különösen, a növénytermesztésben — az egyéni parasztgazdaságokat. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek 60 000 családdal mintegy 350 000 hold földdel -gyarapodtak. Nekünk somogyiaknak különösen sokat jelent a jelentés e része, hiszen megyénkben különösen nagymértékben gyarapodtak, erősödtek a termelőszövetkezetek. A szocialista szektor erősödésében, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében jelentős része -van Somog)’ megyének, Somogy termelőszövetkezeteinek. A falu dolgozói bizalommal fogadták pártunk márciusi -határozatát, a pórt és a kormány politikáját. Ezt mutatja az, hogy az elmúlt év-ben a begyűjtési tarvet -kenyérgabonából, árpából, zabból vágósertésből, állati termékekből túlteljesítettük. Megnőtt dolgozó parasztságunk termelési kedve is-: ernelké- dett az állattenyésztés színvonala, gyors ütemben nőtt a! sentiósáílnmány, fejlődött -a szfi-vasmarhatenyés^ri tés — a növénytermesztés terén. a legtöbb szántóföld' növény 1955. évi terméseredménye felülmúlta az elő ző öt év átlagát. Az állami gazdaságok eredményei is jelentősen javulták. De nem kevésbe jelentősek azok az adatok sem, amelyek a lakosság jövedelmének alakulásáról, szociális és kulturális eredményeinkről 'adnak számot. A Statisztikai Hivatal jelentésének adatai biztatóak, s- arról tanúskodnak, hogy eredményesen haladunk azon az úton, amelyet pártunk márciusi és júniusi határozatai mutattak. Második ötéves tervünk első esztendejében vagyunk s e terv sikere is attól függ, hogy munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk miképp veszi ki részét megvalósításából A még .tavaly i-s megmutatkozó hibák kijavításával, a helyes tapasztalatok felhasználásával kell haladnunk tovább az úton, s bizonyos, hogy dolgozó népünk pártunk vezetésével továbbra is eredményesen küzd nép- gazdasági tervünk teljesítéséért. Bz elmúlt héten 293 család, 466 taggal, 1919 hold földdel választotta a közös utat A legjobb eredményt a nagyatádi járás érte el Amikor összegezzük a múlt hét termelőszövetkezeti mozgalmának eredményeit, örömmel állapíthatjuk meg: jó munkát végeztek pártszervezeteink, újra gyarapodtak megyénk -termelőszövetkezetei. Megyénkben az elmúlt héten újabb 293 család 466 taggal, 1919 hold földdel csatlakozott a termelőszövetkezeti tagság sok ezres táborához. A múlt héten három új tsz alakult megyénkben, És amikor a tsz-mozgalom számsz erű gyarapodását vizsgáljuk, a számok mögött feltétlenül -látnunk kell azokat a lelkes pártmunkásokat, funkcionáriusokat és népnevelőlset, akik a dolgozó parasztokat meggyőzték a szövetkezet fölényéről. Beszélnünk keli a Nagyatádi Járási Pártbizottság lelkes instruktoráról, Szabó elvtársiról, aki Kisbajom községben segítette a kommunisták tsz-szervező, felvilágosító tevékenységét. Beszélni kell a Segesdi Gépállomás dolgozóiról, a Nagyatádi Fonálgyár népnevelőiről, de Kisbajom község kommunistáiról is, akiknek áldozatkész munkája, példamutatása tette lehetővé, hogy Kisbajom itermeüőszövetkezeü község lett. A kisbajomi Zöldmezőbe 48 család, 260 kát. bold földdel, az Uj Somogyba 58 család, 600 kát. hold földdel, az Összefogás TSZ-be pedig 39 család, 374 kát. hold földdel kezdi meg a közös gazdálkodást. A faluban eddig 145 család 224 taggal, 1236 kh. földdel választotta a termelőszövetkezetet. A járási pártbizottság »helyes kezdeményező erejét bizonyítja, hogy a kisbajom-i új tsz-ekben azonnali létrehozták a pártszervezeteket is. Több belépés történt az elmúlt héten a barcsi járásban is: 32 család, 62 taggal, 140 kát. hold földdel lépett a járás szövetkezeteibe. A csokonyavisontai Haladás TSZ-be például 7 család1, 32 kh. földdel lépett az új útra. A barcsi járás után legjobban a csurgói járás kommunistái dolgoztak. Itt egy hét alatt 30 család, 162 hold földdel lépett a tsz-ekbe. Csupán a somogybükkösdi Szabad Föld TSZ-be 22 család, 120 kh. földdel kérte felvételét. Számottevő gyarapodás volt a kaposvári és a siófoki járás termelőszövetkezeteiben is. A mezőcsotkonyai Uj Életbe 6, a somogytúri Uj Somogyba 10 család belépését szavazta meg a közgyűlés. Jelentősen növekedtek a fomyódi, tabi járás termelőszövetkezetei is. A számbeli eredmények -tehát szépek. Járási és községi -párt- és tanácsszerveink munkája azonban akkor lesz teljes, ha a tsz-ek számbeli fejlesztésén kívül nem feledkeznek meg arról sem, hogy az új termelőszövetkezetek fegyelmezetten, kellő szervezettséggel, .közös erővel máris kezdjék meg a tavaszi munkálatokat, hogy már az idén a terméseredményekben is megmutatkozzon áz új szövetkezetek fölénye a kisparceldás gazdálkodással szemben. A nagybajomi Győzelem TSZ-ben készülnek a tavaszra Somogyjádon 70 gazda teljesítette már első féléves baromfibeadási kötelezettségét Szép 'számmal akadnak olyan, gazdák, akik már egész éve-s beadásuk magyrészéf teljesítették. Boros Pál 16 holdas középparaszt soványbaromfiból egész évi, beadását teljesítette, a szabadválasztású húsbeadását sertésből válla' ta. Barcs Pál szaibadválasztású húsbedása 84 kilogramm. A fennálló kedvezmények szerint 1 kg hús helyett fél kg hízottsentést kell beadnia. Marhából viszont másfél kg felel meg 1 kg húsnak. Boros Páli az előnyösebbet választotta, így kötelezettségét 42 kg hízdbtsertéssal teljesítette. Pintér István 9 holdas gazda áprilisra 'beütemezett hízottsertését már most átadta az állami -begyűjtőnek. Élenjár ,a község a tej-begyűjtésben is. 1500 liter januári tervüket pl. megduplázták és 4000 liter tejeit szállító,t- íak a tejtoegyűjtőneik. A jó eredmények persze nem önmaguktől (születnek. A tanácselnök tanácstitkár alapos szervező és segítő munkájának köszönhető, hegy a faluban .olyan légkör alakult ki, melyben a beadással való ikéslekedés szégyennek számit. Borbély Jenőné begyűjtési megbízottnak is igen nagy rése van a sikerekben. Hz i renn es Nappi a Hantiak ver: Az Ihar-osberányi és a Nagybajomi Gépállomás tudatában van annak, hegy a mezőgazdaság szocialista fejlesztése s egyben a termelékenység emelése milyen feladatokat követel meg tőle. Ezért- a második ötéves terv első évében a terméshozamok további emelése érdekében' még fokozottabb gcnddal alkalmazza mindkét gépállomás az élenjáró agrotechnikai szabályokat, s a vetéstől a betakarításig mentül gondosabb gépi munkát nyújt a termelőknek. A téli gépjavítással is azit akarják elérni, ho-gy olyan tökéletesen nemdbeho-zott gépekkel végezzék a tavaszi, téli, őszi munkákat, hogy a kijavított gépekkel ne legyen -megakadás, mentül kevesebb legyen a műszaki kiesés. Ennek tudatában csatlakoztak az, Tharosberényi és a Nagyba járná Gépállomás dolgozói is a nagyatádiak versenykihívásához. Az iharosberé- nyiek már február 15-ig, a nagy-bajomiak pedig 18-ig teszik teljesen -rendibe gépeiket. A műszaki kiesés mértékét az iharosiberényiek 5 százalék, a -nagyba-jo- miak 4 százalék alá szorítják. Az előbbiek helyi anyagok fölhasználósával 15 000, az utóbbiak pedig 50 000 forint értékű megtakarítást akarnak elérni. A tavaszi munka közvetlen megkezdése előtt pedig háromnapos tanfolyamon beszélik meg a tennivalókat a traktorosibrigád tagjai, a tsz-ekbez helyezett agro-nó- musok és a DISZ népnevelők. Fontos munka folyik a -tsz-irodá- ban. Elkészítették idei üzemtervüket, a szántóterületnek 18 százalékán kukoricát termelnek. A kukoricát négyzetesen vetik. A vezetőség felmérte a vetőmagkészleteket, a hiányzó vetőmagvak beszerzéséről pedig már most gondoskodnak. Ugyancsak megkezdték a tavaszi vetőmagvak tisztítását is. Nem szűnt meg a munka a műhelyekben sem. Házi javításokat eszközölnek a vetőgépéken, fogasokon és egyéb talajművelő szerszámokon. Bognár János növénytermelő' brigádvezető munkáját dicséri a »tiszta udvarért« indított kezdeményezés. Kovács elvtárs, a tsz elnöke pedig büszkén mondja, hogy a szövetkezet ismét új belépőkkel szaporodott, s esztendő végére a jó terméseredmények, gazdag jövedelem láttán egész biztosan még sokan követik példájukat a nagybajomi egyénileg dolgozó parasztok közül. Somogyi Néplap SOK MÉG A KUKORICASZÁR A CSURGÓI HATÁRBAN Hát már megint rólunk ír az újság? — kérdezheti a csurgói tanácselnök. — Igen, sajnos harmadszor is róluk keli szólni és harmadszor sem dicsérni, ellenkezőleg: ismét bírálni. Mi lesz a tavalyról ottfelejteti kukoricaszár tó« magéval, csurgói elvtársak? 12 nappal ezelőtt ugyanezt a kérdést tettük fel a tanácselnöknek. Módos Géza elvtársnak, mi történt azóta a határban? Bizony nem sok. Ne vállalkozzunk a határ bejárására, nézzünk csak ki a vonatablakon, s onnan is látjuk a tanács vezetőinek mulasztását, a bírálathoz való viszonyuk »eredményét«. De kérdezzük meg ezzel kapcsolatban a község felettes szervének, a járási tanács mezőgazdasági osztályának véleményét. Olvasták a bírálatot, mit tettek hát, hogy lemossák a-járáson esett szégyenfoltot?. Cseng -a telefon, a vonal másik végén, jelentkezik a hívott fél, Szentkirályi Sándor, a járási mezőgazdasági osztály tervcsoport vezetőjének személyében.. — Az osztályvezető eívtárs értekezleten van — mondja. Megkérdezzük 'hát az ő véleményét. — A kukcricaszárvágásról van szó? 22-én itávmon- dafiilag utasítottuk a községi tanácselnököket e munka azonnali befejezésére. — No és mi van Csurgón? — kérdezzük. — Csurgón is sok még a levágatiian szár — feleli. — Hogy mennyi van, azt pontosan megmondani nem tudom. — Felelősségre vonták-e a csurgói tanácselnököt mulasztáséért a lap bírálata óta? ,— érdeklődünk. — Sajnos, a csurgói tanácselnökkel 22-én sem tudtunk -beszélni, mert már nem jelentkezett telefonén. Mindössze ennyi intézkedés telett a járási tanács erejéből? Persze, nagyon messze van a két tanács egymástól, hiszen másfél -percnyi »fárasztó« gyaloglás érán kinek van kedve felkeresni a községi tanács elnökét. Érthető, hogy nagy nehézségbe ütközik a járási tanácsnak Csurgóról Csurgóra eljuttatnia egy intézkedést. a községi tanácshoz. Ezek után az is világos, miért áll még lábon annyi kukoricaszár a csurgói határban. így van-e, csurgói elvtársak?
