Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-24 / 20. szám

I SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1956. január 24. A „hidegháború44 híveinek újabb provokációi felháborítják a csehszlovák népet Prága (TASZSZ). A Csehszlovák Távirati Iroda az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra: A provokációs jellegű röpcédulá­kat tartalmazó léggömböket, ame­lyeket a »Szabad Európa« nevű rádióállomás küld csehszlovák te­rület fölé. az utóbbi időben egyne gyakrabban robbannak fel és ez nagy felháborodással tölti el a csehszlo­vák népet. Néhány gyermekinek és felnőttnek a léggömbök robbanása, következtéiben okozott komoly sérü­lése, a vagyontárgyakban esett nagy kár, valamint a röpcédulák rágal­mazó jellege tiltakozást ébresztettek 'azok ellem, akik az amerikai mcno- póótőkések dollárjaiért ,ily módon igyekeznék »»meggyőzni« a csehszlo­vák népet az amerikai életforma »demokratizmusáról«. A »Szabad Európa« rádióállomás, noha jól tudja, hegy a léggömbök robbanása már többízben veszélyez­tette csehszlovák állampolgárok éle­tét és egészségét, valamint meg­rongálta a nemzeti és személyi tu­lajdont, mint a jelekből kitűnik, nem kívánja beszüntetni provoká­ciós tevékenységét. Január 20-án Ceské Budejovice fölött hatvan ilyen léggömböt, ja­nuár 21-én Cesky Krumlov fölött pedig mintegy száz Léggömböt fe­deztek fel. Mint a csehszlovák légi- flotta dolgozói erről beszámolnak, a léggömbökön nagy ládák függtek, amelyek provokációs jellegű röpira- tcikat ItartalmaztakL A léggömbök átlagos átmérője 8—10 méter. A lég­igömböket »könnyebb robbanó gázrí zal töltik meg. A fentebb elmondottakból vilá­gossá válik, milyen komoly veszély fenyegeti a levegőben tartózkodó re­pülőgépeket. a repülőgépek sze­mélyzetét és utasait: a csehszlovák és külföldi állampolgárokat. akik Csehszlovákiába repülnek. Ez a ve­szély főként ködös időben és éjjel növekszik, amikor a vezető nem tudja kikerülni az előre nem látott akadályt, A Sabena nevű belga légi- társaság január 21-én ezen okból megszüntette rendszeres prágai légi- járatát. A holland légitársaság re- pülőtgépe január 20-án saját kocká­zatára repült el Prágából. Az e politika által Csehszlovákiá­ban kiváltott visszhangok azonban arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a csehszlovák népet nem felemlítik meg a hidegháború semminő újabb módszerei. Eisenhower felkérte Walter George szenátort, hogy tekintse át vele az Egyesült Államok külpolitikáját Washington (MTI). Az APP je­lenti: Eisenhower elnök pénteken, felkérte Walter George szenátort, a szenátus külügyi .bizottságának el­nökét, hogy tekintse át vele az Egyesült Államok külpolitikáját. A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE A Pénzügyminisztérium felhívja azokat, akik 1956. január 1. napján az ország területén bármilyen címen (tulajdonjog, haszonélvezet, feles- bérlet, illetmény, egyéb) 400 négy­szögöl. vagy ennél nagyobb földte­rületet használnak és, azokat, akik 1956. január 1. napján két évesnél idősebb ló (Öszvér) tulajdonosai (ha­szonélvezői), hogy a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójár,' nak 1956. évi kivetése céljából adja­nak bevallást. Az adózók a bevallás-nyomtat­ványt a községi tanács végrehajtó- bizottságánál, illetve a városi (váro­si kerületi, fővárosi kerületi), tanács végrehajtóbizottságának pénzügyi osztályánál díjmentesen szerezhetik bs. A 'bevallás-nyomtatvány kitöltésié­hez a községekben, városokban ki­függesztett »felhívás« részletes út­mutatást ad. A bevallást 1956. 'január hó végéig kell beadni a lakóhely szerint ille­tékes (községi, városi, városi .kerületi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó- bizottságánál. Bevallási köte"ezettségének min­den adózó saját érdekében, legké­sőbb folyó év január hó 31-ig feltét­lenül tegyen feléget, fi tsz-ek gyenge homokterületei a zöldtrágyázás évében mentesülnek a beadási kötelezettség alól A kenyérgabona hozamának növe­lése érdekében a Központi Vezető» 6ég múlt év júniusi határozata alap­ján a földművelésügyi és a begyűj­tési miniszter együttes utasítást adott ki a termelőszövetkezetek gyenge homokterületeinek zöldtrá­gyázásáról és e területek .beadási kö­telezettség alól mentesítéséről. Az utasítás kimondja, hogy azok­ban a mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben, ahol sovány hemekterü- letek vannak, a talaj termőerejének javítására — lehetőleg külön vetés­forgó kialakításával — savanyú ho- mok'területeken főnövényként vetett csillagfürttel, meszes .homokon som- ;kóvóval, minél nagyabb arányban vé­gezzenek zöldtrágyázást. • A csiilagfürtöt a vetés évében, a somkórót a második évben teljes vi­rágzásban kell alászántani. A négy aranykorona, vagy annál kisebb kataszteri tisztajövedelmű te­rületen zöldtrágyázást végző mező­gazdasági termelőszövetkezetek a zöldtrágyázás évében teljes termény-, állat- és állati termókbeadásá men­tességben részesülnek. A zöldtrágyázás céljára vetett csil­lagfürt, vagy semkóró vetését ésalá- szántását a községi tanácsnak kell igazolni. A beadási mentességhez szükséges igazolást minden évben legkésőbb szeptember 30-ig kell be­nyújtani a járási begyűjtési hivatal­hoz. A termelőszövetkezetek vető­magot a központi készletből igényel­hetnek. A francia sajtó a belpolitikai helyseiről Párizs (MTI). A • francia nemzet- gyűlés tíz mandátuímvizsgáió bizott­sága hétfőm folytatta a megbízóleve­lek igazolásámak munkáját. Kedden délután ikerül sor a nem­zetgyűlés elnökének megválasztásá­ra. A választás legfeljebb három- fűrdulós, s amennyiben az első két szavazás során a jelöltek egyike sem kap abszolút többségét, a har­madik szavazáson relatív többség is elég az új elnök megválasztásához. A nemzetgyűlés elnökének meg­választása után Edgar Fauré mtnisz. terelnek az Élyséeipalötába hajtat, s benyújtja lemondását a köztársasági elnöknek. René Coty köztársasági elnök ezután azonnal megkezdi kormányalakítási tárgyalásait. A párizsi sajtó lehetségesnek tart­ja, hegy a köztársasági elnök már szerdám megbízást ad valakinek — a legtöbb lap szerint Guy Mollet-nek — kításra. valószínűleg ■kormányala­A LÁNGESZŰ OROSZ SZATIRAÍRÓ SzalHkov-Scsedrin születésének 130. évfordulójára A lángeszű szatiraíró irodalmi és társadalmi tevékenysége a múlt szá­zad 40-es éveiben kezdődött. Már el­ső elbeszélésében, az »Ellentmondá­sokéban, amely 1847-ben jelent meg, Szaltikov-Scsedrih hadat üzent a jobbágyrendszernek, amely nyomorú­ságra és éhhalálra kárhoztatta az orosz föld dolgozóinak millióit. A »Zavaros dolog« című másik elbeszé­lésében az író hangoztatja, hogy az életet csak forradalmi úton lehet ésszerű alapokra helyezni, megsem­misítve az »éhes farkasokat« — a nép elnyomóit — s megdöntve a va­gyonos osztályok hatalmát. Nagy irodalmi sikert arattak Scsedrin loormányzósági vázlatai. iEz a mű, amely a vidéki orosz élet be­ható ismeretén alapszik, kíméletle­nül kigúnyolta és leleplezte a cári Oroszország társadalmi rendszerének rothadtságát. A scsedrini realista szatíra ereje a legnagyszerűbben olyan műveiben nyilvánult meg, mint a »Pompadurok és Pompadurnék«, »Tőskénti urasá- gok«, »Mai idill« és »Mesék«. A sza­tirikus prózának ezek a gyöngysze­mei megsemmisítő csapást mértek az orosz önkényuralom népeüenes rend­szerére. Az író kegyetlen gúnnyal áb­rázolja az ostoba zsarnokokat — kor­mányzókat és polgármestereket — megmutatja, hogy a tudatlan cári bürokraták önkénye — kikerülhetet­len következménye a jobbágyrend­szernek, amelyet a történelem pusz­tulásra ítélt. A scsedrini szatirikus alakok mű­vészi erővel megrajzolt arcképcsarno­kából kiemelkedik a »buzgó főnök« alakja, aki elrendeli, hogy »Amerika újra becsukandó« — bár ugyanak­kor el kellett ismernie: »De ez, úgy látszki, nem tőlem függ«. Ennek. az önhítt és korlátolt bürokratának az alakját J. V. Sztálin felhasználta egyik beszédében a német fasiszták örült terveinek leleplezésére, akik abban a törekvésükben, hogy »a Szovjetunió újra becsukandó«. a scsedrini »buzgó főnökre« emlékez­tettek. Jellegzetes típus Ugrum-Burcsejev polgármester alakja az »Egy város történeté«-ből. Ez a polgármester, akinek nem volt agya, elhatározta, bogy fantasztikus gátakkal megállít­ja a folyó folyását. Ugrum-Burcsejev ostoba ötlete élénken emlékeztei azoknak az imperialista politikusok­nak a terveire, akik meg akarják ál­lítani a történelem menetét. Glubov város polgármesteréhez hasonlóan ar­ra törekszenek, hogy megállítsák a szabadságszerető népeknek a de­mokráciáért és a szocializmusért ví­vott feltartóztathatatlan mozgalmát, hogy megállítsák az életet. Nem két­séges, hogy valamennyi mai reak­cióst, a haladás valamennyi ellensé­gét eléri Ugrum-Burcsejev sorsa, akit elsöpört a forradalom. Szaltikov-Scsedrin szatirikus arcké­pei közül különösen kitűnik a kép­mutató és áruló Juduska Galavjov típusa (»A Galavjov-család«). A kap­zsi és lelketlen kizsákmányoló em­bertelenségét, ocsmány bűneit, ál­szent, hazug szavakkal leplezi. Még akkor is, amikor tulajdon fiát a ha­lálba kergeti, ez a minden erkölcsi gátlás híjával lévő ember hazug és kenetteljes beszédet mond. Juduska Galavjov visszataszító figurája két­ségkívül a világ szatirairodalmának egyik legkifejezőbb alakja. A nagy Lenin nem egyszer felhasználta Ju­duska alakját, hogy megbélyegezze vele a munkásosztály árulóit: Lenin Juduskáknak nevezte a mensevike- ket, a renegát Kautskyt, a kétszínű Trockijt. Szaltikov-Scsedrin gyikos tűz alá vette »Az elvadult földesurák«-at (Posehonyi régi világ«, »A Galavjov- család«), akik kegyetlenül elnyomjál a jobbágyi sorban sínylődő orosz pa­rasztokat. Élesen bírálta a szeme lát­tára megszülető burzsoáziát — az első orosz bankárokat, a vasúti vál­lalkozókat, gyárosokat, spekulánso­kat. A tipikus burzsoá üzletemberek — Gyerunov, Kolupajev és Razuva- jev neve, akiket az író a »Jószándé­kú beszédek«-ben és a »Mon-Repos menedékhelyé«-ban ábrázolt, átvitt értelemben is közkeletűvé vált. Ezek a kizsákmányolok és harácsolok akik minden eszközzel becsapják és tönkreteszik a munkást, megmutat­ják a tőkésosztály ragadozó mivoltát Miközben leleplezte a földesura­kat, a tőkéseket, a cári bürokratá­kat, Szaltikov-Scsedrin bátran védel­mezte az orosz dolgozó nép érdekeit. Különös erővel, fordítja az író sza tirájának éles fegyverét a kizsákmá­nyoló osztályok ideológiái kiszolgá lói ellen. Lenin így ír erről: »,Scsedrin azonban csúfot űzött a liberálisokból és mindörökre megbélyegezte őket ezzel a formulával: ,alkalmazkodva az aljassághoz’<1. (Lenin: »Az iroda­lomról«, Szikra, 1951. 60. o.) Mindazo­kat. akik igazolni igyekeztek azt a rablást és az erőszakot, amelyet a nép elnyomói vittek végbe, a nagy orosz szatirikus megvetően »a raga dozás magasztalói« és »élősdiek« név­vel illetett. A burzsoázia lakájainak — Podha Umovnak, Prelesztnovnak, Balalaj kínnak alakjai, akiket a szatiraíró a »Mai idili«-ben, a »Vidéki leveled­ben és egyéb műveiben ábrázolt, napjainkban is megőrizték aktuali tásukat. Közel áll hozzánk és drága nekünk Szaltikov-Scsedrin a nép alkotó ere­jébe vetett törhetetlen hitével, mű­veivel arra buzdít, hogy ne ismer­jünk sem félelmet, sem fáradságot a dolgozók szent ügyéért vívott harc­ban. Szaltikov-Scsedrin arról az időről álmodozott, amikor az író olcos, meg­értő barátraolvasóra lel a nép kö­zött. Ez az álom megvalósult a szo­cializmus országában. A Szovjetunió­ban és a világ más országaiban az olvasók milliói váltak Szaltikov- Scsedrin igaz barátaivá, ismerik, szeretik és megbecsülik nagyszerű művészi alkotásait. Szaltikov-Scsed­rin szatírája mint félelmetes fegyver segít ma is a reakció és a népbutítás ellen vívott harcban. 1955 eredményei és hibái kisipari szövetkezetek küldöttértekezletén Megyénk kisipari szövékezeteinek küldöttei jöttek össze, hogy megvi­tassák az elmúlt félév eredményeit, hiányosságait és megbeszéljék a kö­vetkező feladatokat. Feladat pedig bőven van. Ez.kitűnt a beszámoló­ból, de kitűnt a sok hozzászólásból is. A küldöttgyűlésen megjelent és felszólalt Tóth István elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság első titkára is. Rá­mutatott arra, bogy a szövetkezetek jómánőségű munkával tudják elsősor­ban megkedvelteim magukat a fo­gyasztókkal. Felhívta a figyelmet a pártszervezetek, párttagok fontos fel­adatára és kötelességére. Hogyan dolgoztak a kisipari szövetkezetek 1955-ben? Ktsz-eink megyei szinten éves ter­vüket 104,8 százalékra teljesítették. A második félévben közel 4 millió forinttal többet termeltek, mint az előző év azonos időszakában. Az elő­ző» júliusi .küldöttgyűlés határozata szerint évi tervüket 1955. december 20-ig kellett volna teljesíteniük. Ezt a határozatot már december 16-án végrehajtották. Termelékenységük 1955 második felében az. első félév­hez viszonyítva 4,8 százalékkal növe­kedett. Az önköltség alakulásában lé­nyeges változás ez alatt az idő alatt nem történt. A szövetkezetek fő feladata, hogy elvégezzék a szükséges javításokat, a lakosságot megfejelő rendelt áru­val ellássák. Megyénk szövetkezetei szeriben nem fordítanak kellő súlyt a lakosság közvetlen kiszolgálására, hanem igen sokszor a munka köny- nyebbik oldalát' fogják meg és a ke­reskedelemnek dolgoznak. Hiba van sokszor a minőséggel is. A globális ■tervteljesítés mögött sokszor nem teljesítik a részletterveket. Itt is a könnyebb utat választják: inkább anyagigényes munkákat készítenek, hegy termelési tervüket teljesíthes­sék és a kisipari munkának jobban megfelelő, munkaigényes termelvé- oveket elhanyagolják. így például a csecsemő- és gyermekkelengye ter­vet csak 57 százalékra teljesítették. Még mindig nem kielégítő a munka- és a bérfegyelem. Helytelen bérezés folyik a Barcsi Mezőgazdasági Szö­vetkezetnél, a Kaposvári Asztalos­ipari KSZ-nél, a Kprádi Vegyesipari és a Böhc.nyei Vegyes' KSZ-nél. is. A társadalmi tulajdon megbecsülése is még sok kívánnivalót hagy hátra. A műszaki fejlesztésre sem fordítanák kellő gondot szövetkezeteink. Hol a fő hiba ? Mi okozza ezeket a lazaságokat nehézségeket, amelyek a szövetkeze­tek munkájában megmutatkoznak? Hol? milyen vonalon kellene első­sorban segíteni a szövetkezeti dolgo­zókat. hogy még jobb, még eredmé­nyesebb munkát végezhessenek? A beszámoló is utalt arra, hogy a szövetkezeteknél hiányzik a terme­lés párt ellenőrzése, nem megfelelő a kapcsolata a gazdasági vezetőknek a 'pártvezetőségekkel. DISZ-szervezet is csak egy-két szövetkezetben alakult, munkájuk azonban itt sem kielégítő. A politikai nevelőmunka elhanyago­lásáért felelősség terheli a KISZÖV és az OKISZ vezetőségét, de elsősor­ban a Kaposvári Városi Pártbizott­ságot, amely nem foglalkozik kellő­képpen a városi szövetkezetek párt szervezeteivel, inem segíti a ksz-ek ■ben dolgozó kommunistákat így a pánt vezető szerepe a szövetkezete­ken belül nem domborodik ki. Az egyik küldött, Járosi Ferenc elvtárs mondta az értekezleten: »Mi, kommunisták szétszórva dolgozunk a Kaposvári Vasi és Műszála KSZ-ben, kevesen vagyunk, nincs pártszerve­zet ünik és ha így külön-külön dolgo­zunk, nem sok eredménye mutatkoz­hat. Ez az oka annak, hogy nálunk is, és másutt is baj van a DlSZ-szer- vezetekkel. Pedig a fiatalság nevelé­se nélkül szövetkezeti életünk nem fejlődhet«. Ebből a felszólalásból is látható, hogy a szövetkezetekben dolgozó kommunisták látják felada­taikat, tudják kötelességüket és ha ■megfelelő támogatást kapnának, alt­kor a kisipari szövetkezetek párt- szervezetei is be tudnák tölteni fel­adatukat. Egészen biztosan megja­vulna a munkafegyelem, megszilár­dulna a szocialista tulajdon védelme. A termelés pántellenőrzése pedig ma­gasabb termelékenységet, gazdaságo­sabb, olcsóbb termelést hozna magá­val. Jobban megvalósulnának a kü­lönböző párthatározatok is. Mi van a műszaki fejlesztéssel? A .műszaki fejlesztésről szóló no­vember 12-i párt határozat megvaló­sításáért is igen kevese! tettek a kis­ipari szövetkezetek, A papíron lévő műszaki körök pedig vajmi keveset segíthetnek a műszaki színvonal fej- • iesztésében! Ezért az elmaradásért fe­lelős a KISZÖV, de felelős az OKISZ is, mely elmulasztotta a műszaki fej­lesztés fontos kérdésének állandó el­lenőrzését. Nem segítik az újításokat a szövetkezetek vezetői, de nem fog­lalkozik az újításokkal a KISZÖV technikusa sem. Megyénk szövetke­zeteiben éppen ezért újítómozgalcm- ról nem is igen lehet beszélni. Pedig a jó szakképzettséggel rendelkező egykori kisiparosok bizonyára érté­kes újításokkal tudnák gazdagítani népgazdaságunkat. Futó Tibor, a Tabi Műszaki KSZ küldöttének hozzászólásából kitűnt, . hogy az előző küldőiig) ülésen hatá­rozatot fogadtak el arról, hogy a ta­gok műszaki tudását oktató filmek­kel1, szakmai előadásokkal és bemu­tatókkal emelik majd. Hol van en­nek a határozatnak- a megvalósítása, kérdezte ő, és kérdezzük mi is? Bürokrácia, szervezetlenség az OKISZ-nál Igen sok hozzászólás hangzott el, amelyből a szövetkezetek különböző anyagbeszerzési és értékesítési ne- . hézségei derültek ki. Különösen az OKISZ-inak, mint legfelsőbb irányító szervnek munkájára volt sok panasz. Itt sokszor nemtörődöm, bürokratikus módon intéz’k a szövetkezetek ügyeit. A Kaposvári Vas és Műszaki KSZ-nek hol megrendelést nem biz­tosított, majd .pedig a megrendelt áruhoz anyagot nem adott. A külön­böző beruházások, építkezések átvé­telénél az OKISZ műszaki ellenőre nem végez lelkiismeretes munkát. Példátlan arányú bürokráciára, a gazdaságosság semmibevevésére mu­tatott rá a Csurgói Vegyesipari KSZ küldötte, aki elmondta, hogy akkor, amikor a Kaposvári Fehérnemű KSZ férfiingeket szállít a kaposvári nagy­kereskedelmi vállalatnak, saját üz­lete részére Csurgóról kell .beszerez­nie az ingeket, a csurgói fcsz meg az OKISZ »tervszerű« elosztása folytán Heves megyéből rendeli üzlete részé­re az ingeket. Jobb politikai munkát, több segítséget! Ha a beszámoló és a hozzászólá­sok alapján mérlegre tesszük So­mogy megye kisipari szövetkezetei­nek 1955. évi munkáját, meg kell ál­lapítanunk, hogy bár a szövetkezetek munkája javult az előző évekhez ké­pest, ez a javulás semmiesetre sem olyan mértékű, mint amilyenre szük­ség és mód lett volna. Igen sok -hi­ba, sürgős tennivaló van még a kis­ipari szövetkezetekben. A KISZÖV- nek és az OKISZ-inak is jobban kell ezután ■támogatnia a szövetkezeteket és már menetközben meg kell mu­tatni a hibákat és azok (kijavításának módját. A szövetkezetek munkájában súlyosan érződik a pártszervezetek, DISZ-szervezetek hiánya, illetve gyengesége. De érződik — és éppen itt látszik a politikai nevélőmunka hiánya —■ a tagság bizonyos fokú nemtörődömsége, az ellenőrző bizott­ságok laza, felületes munkája is. Sokhelyütt nem található meg a szö­vetkezeti demokrácia szelleme, az alulról jövő bírálat és ellenőrzés ma­gában a tagságban sem. Sokan még nem érzik magukénak a szövetkeze­tét, nem törődnek eredményeivel, ■nem óvják vagyonát. (Legfontosabb feladat tehát a dol­gozók politikai öntudatának növelé­se, a párt- és DISZ-szervezeteík meg­erősítése, hogy ennék segítségével megyénk kisipari szövetkezetei a jö­vőben még nagyobb eredményeket ér­hessenek el és sikerre vigyék az előttük álló nagy feladatokat: első­sorban a lakosság közvetlen kiszol­gálását és a műszaki színvonal eme­lését. L. K.-né Berlin (TASZSZ). Mint az ADN hírügynökség és a hamburgi Die Welt című lap január 20-i számában közölt adatokra hivatkozva jelenti, évenként 60—70 ezer ember emigrál a Német Szövetségi Köztársaságból különböző országokba. Az emigrán­sok között számos magas szakkép­zettségű munkás, orvos, mérnök és diplomás mezőgazdasági szakember van. Peking (MTI). A belgrádi rádió közli, hogy Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke fogadta Vla­dimir Pöpovicsot, Jugoszlávia -pekin­gi nagykövetét és a Kínában tartóz­kodó jugoszláv újságíró-küldöttséget.

Next

/
Thumbnails
Contents