Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-22 / 19. szám
SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956. január 22. Előrelátó, gondos munkáról tanúskodik a balatonsxabadi Szabadság TSZ terve Négy hónappal ezelőtt, fontos esemény történt Bal'ataniszabadiban: a falu előrelátó gazdái megalakították az első termelőszövetkezetet. Molnár Jánosnak, a volt. 6 holdas gazdáinak, ia tsz új elnökénék megnőttek a gondjai. Nem könnyű mesterség 50 családból, 503 kát hold birtokból: álló nagyüzemi gazdaságot vezetni, irányítani.. D'* a te a la tön - szabadi Szabadság TSZ tagjai mégis könnyebbem indulhatnak el a szövetkezeti gazdálkodás útján, hiszen előttük vám már a sck régi, jól működő termelőszövetkezet példája Az évek óta működd, sck nehézséget i’eT gyűrő termelőSttövetkezéti] 1 ta.gjság. munkája megfizethetetlen tapasztalat, sokat tanulhatnak tőlük gz Új tsz-vezétők és tagok. A,, baletenszaljadi Szabadság TSZ megalakulása után az e’:ső lépés az volt; „hagy. számbavették a . tagok által- közös .. művelésibe vont ,földterületet ;vs a közös ^gazdaságba behozott állatállományt. . Mert mci»4aini . sem keik a • batetcmsza ha d: Szabadságban ragaszkodtak az alapszabály betartásához már a . kezdeti1 napokban isi: Azt mondták H vezetők:, hadd tudja meg minden tag, hogy a szö- vetkézetibein csak lakkór lesz ió gazdálkodás. gazdag jövedelem, ha mindem tag megmásíthatatlan, törvényként jgmeri- tiszteli ,és betartja az ialiapiszaibóíytí. Természetesen, az állatokkal együtt a Szövetkezetbe vitték a tagok a szükséges takarmányt. és vetőmagot is.. >, Az eredményes- gazdálkodás alapvető feladataként az új tszben alapos, ösztönző tervet dolgoztak ki az egész esztendőre. Ebben lerögzítették, mennyi legyen a vetésterület és mekkora termésátlagokat kell elérni. Tervet készítettek ,a munkaegység felhasszinálására, s azt is .kiszámították, meimnyi lesz zárszámadáskor á jövedelem. A tervezésnek egyik komoly tétele az állattenyésztés fejlesztése, a jól jövedelmező,' értékes közös állatállomány megteremtése. A 'termelőszövetkezetnek jelenleg 19 szarvas- marhája v-n, ebbő! 9 tehén,. A tsz- tagck tudják, hogy' ez kevés !a földterülethez, ezért már ez évben célul tűzték- ki a szatvasmarhaáMomáuy nagyarányú'fejlesztését. A jelenlegi tehénállományt a közéli hetekben jóltejelő tenyészállornányra cserélik ki, ezen felül vásárolnak 8 tehenet, 5 előhasi üszőt, 3 növéndéküszőt, természetes szaporulatból pedig 15 borjút nyernek, így. szarvasmarha- " állományuk az év Végéin 53 lesz. Az ;áMatártmáiny létszámának .Növelésével együtt növelik a tejhpzamot. így elérik' azt, hegy az éves tehe- nénfcéinti tejhozam a borjak szoptatásán: kívül- 2190 literre rúg; A bér adás teljesítése után 15 : hektoliter, i tejet szabadpiacén értékesítenek: Jövőre pedig mái- sokkal több tej jut szabadpiacra. A termélőszövefifcézeit * vezetősége; az idei év fontos feladaténak tartja, hogy á tsz-tágek már ebben? az évben jelentős jövedelemhez jussának és megteremtsék a nagyüzemi gazdálkodás sikerének alapjait. Éppen ezt szolgálja a sertésállomány fejlesztése is. Jeíönleg 'sertésük még nincs.. Az idén még a ték illetve a tavasz folyamán 10 anyakocát és 100 hízónak váló süldőt vásárolnak. TÍemsckárX-hízába állítanak 40 süldőt, .5 úgy .számítanak, hogy azt még á másodiif negyedévben' eladják, eb- |ől télje,sitik a' hüsbeadást, s a fa- fokinak előleget tudnak osztani. A hizlaláshoz sKÜkkéges ■ áforaktakar- mány,„agy.részét —- mintegy 70 mázsa kukoricát — megveszik, a többit saját darálóüzemük vápáké reset éből fedezik. Az államtól 177 darabos juhálíómányt kaptak. Esztendő végére ,600 . dar,abból álló baromfiállományt .neveinek Közös, elhatározással a csirkéket,a 'tagok a háztáji Az inkei dolgozó parasztok átlátnak a kulákok mesterkedésein linkén is mind több embert Hódít magának a termelőszövetkezet. A kommunisták lelkes, fáradhatatlan íettViláigesiító munkája eredményeképpen á múlt héten több mint 20 család megalakította az első termelőszövetkezetet. Egyre szaporodik azoknak a kis- és középparasztoknak a száma, akik szakítanak a régi, kis- parcellás gazdálkodással, s a .párt mutatta szövetkezeti útra lépnek. Szegleti Zsigmond, Németh János, Vég József, Kiss-tBerkes János, Takács József, Harangozó János és még sorolhatnánk, tovább azokat a dol.go; zó parasztokat, akik a párt szavára hallgattak, s példát mutattak az elhatározásban a többieknek. a dolgoké parasztoknak. »Jószívűség- tői« .még a 16 kalapácsos darálóját is hajlandó volna átadni a tsz-nek. csak vegyék fel, hegy azután belülről rontsa meg a rendet, A tsz-'tagek azonteán átlátnak a kulák fondorlatán. Tudják az'inkei' parasztok, hogy a kuíák kúlál.k marad mindenképpen, bármilyen bőrbe -bújik; , Ezért nem valósulnak mag soha a kulákvágyak Irkán sem, s ezért követik bátran a párt mutatta szövetkezeti utat mind többéin áz inkei szegény- és közép- parasztcík közül, . gazdaságban keltetik ki és ezt viszik be a közösbe. A -tsz jelenleg még m©m rendelkezik megfelelő szálastakarmánytermö területtel1 — különösen kevés a P>-1- langós- talkarmányvetSs, ezért a n«- vekvő . állatállomány bő takarmányozása céljából a szántóterület több mint 20 százalékán kukoricát termelnek. A termésátlagot kukoricából’. 15,50 mázsában állapították meg, májusi mcrzsaltban’számolva. rTéffná®é*escn.- az. abraktaikainmány nenn-p-ótö-lia a sziálastakarmáinyt az .állatok részére, ezért: addig . is, .míg biJangósckteó' megfelelő talkarmáiny- -bázist: teremtették, takarmánykeverék-vetésből’ és- csálamádié-, valamint ‘tarlóvetésből..eredő szálastakarmátnyr nyal -fedezik ,a szükségletet. 10, holdon . gabosbükkpinyt,.. 5 holdon ,, mu- ihárt terme’inek Máscdvétésként '25 fhöldibá : tekáriháriy t vetnék. Tervükben jelentős helyet foglal el a talajerőpótlás. 'Az,; őssz-el pl. 4.0. holdat istáliótrá- . gyázniák, 264 holdon pedig' — bele1 értve' a'fedlőrbözo növények fejtrágyázását is--— műtrágyát használnak: A tagosítás, után kialakítják a helyes vetésforgókat, s ez nagyban növeli a jövedelmezőségeit a növény- .tpvniélssbcin.'- Vetéstervükben sze- ’.rép^hiék különböző 'ipari növények is. De- helyesen.-Cse’eiksdnéíkáí, ha •inár „az idén -pár. holdon. zöldségEélé: 'két is termelnének, mert e? fukoz- íná pénzbevételüket.' A 10 holdas halastó ebben az évben mintegy 10 000 forint készpénzbevételt jelent á szövetkezetnek. Az üdülő mellett pedig tsz-pavilont öl itanak fel saját, terítékeik árusítására Igén 'hetyé&eh, : szövetkezetbeliek arra törekednek, hogy az inén a jövedeíemrészesedes zöme i-észpémz legyem. így a tervezett 40 forintos osztalékból 25 forint készpénz jut cgy- egy munkaegyst'gi- '. A tsz állatainak szakszerű elhelyezésérea jövőbelátó gazö’a gondosságával ' idén hozzálátnák; a 21 férőhelyes sertésfiafctató és 50 férőhelyes istálló építéséhez, Egy villamos meghajtású szecskává,gót és egv répavágót is vásárolnak. A tealatcmszábadi Szabadság TSZ terve gondos munkát, szorgalmat árut el. Soraik között ott látjuk az erőssé’ váló termelőszövetkezet jövőbeni ■ körvonalait. A ..megye -új terméő.szövetíkezeteiinEik tagja’ tanulhatnak . a, b a 1 a t o n sz a bu d i a k t ó 1, hegy helyes tervezéssel, jó gazdálkodással hogyan emeljék fel rövid idő alatt szövetkezetüket az é, én járók közé. Az inkei kulákok azonban minden áron fékezni szeretnék a dolgozó parasztok előrehaladását, letéríteni őket a szl'vetkezés útjáról. Különösen rákapcsoltak az utóbbi időben, amikor látták, hogy a dolgozó parasztok közül mind többen felismerték a szövetkezés előnyeit, eredményeit: Most új módszerhez folyamodtak az inkei kulákok. Névtelen levelet írtak a szövetkezés bátorha.ngú kezdeményezőinek, a 14 holdas Szer eti Zsigmond és Herzsoják Tibor dolgozó parasztnak és megfenyegették, hogy ne merjenek szót emelni a szövetkezet mellett, mert megverik őket, házukat pedig felgyújtják, ha belépnek. A szövetkezeti mozgalom harcosai nem törődtek a fenyegetéssé!. Válaszul a külákofc aljas mesterkedésére, aláírták a belépési nyilatkozatot és Szegleti Zsigmond vezetésével megalakították az előkészítő' bizottságot, majd a termelőszövetkezetet. - Kik .azok, akiknek , nem tetszik a szövetkezet, kik azok; akik rémhírekkel, fenyegetésekkel távol akarják tartani a dolgozó parasztokat a szövetkezettől? Miért állítják, hogy In- ke nem alkalmas a szövetkezeti gazdálkodásra? Azok a »jótevők«, akik a múltban, a szegény- és középpa- rasztokon .éiősködtek, az ö kizsákmányolásukon toliasodtak meg és ma is a múltat sírják vissza. A kulákok ebben a hapgadók. Például Darab Sándor kulák, aki 18 hold földje mellet hentes- és mészáros-üzletében borsos áron mérte a dolgozó parasztoktól potom pénzért felvásárolt'állatok húsát. A dolgozók verejtékes munkája árán gazdagodott, meg. A! falu másik vérszopója, a 28 hol- oás,- volt cséplőgépes, darálóüzemes Bíró György kulák, most úgy akar ártani, hogy színt változtat. Felvételét kéri a szövetkezetbe, nyájaskodik Á barcsi járás tsz Megyénk •termelőszövetkezeteiben a múlt év végén befejeződtek a zár- számadó közgyűlések. Minden egyes 'közgyűlésen gazdag eredményekről számoltak be a tagságnak a termelőszövetkezeti elnökök. A tsz-ek könyvelői a zárszámadásit megelőzően fáradhatatlanul készítették a különböző k'mutatásokat, hogy minden tag megtudja, mennyivel növekedett 1955-ben szövetkezetük közös vagyona, ki mennyit kap a közösből évi munkájáért. Nagy megelégedéssel tapasztalták, hogy megyénkben a régebbi tsz-ek jóval magasabb terméseredményeket értek el, mint az előző években, következésképpen több az osztalék is. A fiatalabb tsz-ek, amelyek, még csak az élmúlt évben kezditek meg a közös munkát, év végén már láthatták az eredmé-.; nyékét és bátran indultak el az új paraszti élét útján. 1955-ben megyénkben az egyént gazdák százai és ezrei léptek be a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekbe és sck újat is alakítottak. A barcsi járásban is közel ezren választották tavaly a szövetkezeti utat. Eredményeik máris arról tanúskodnak, hogy egészségesen indult meg a szövetkezeti élet. A barcsi járás 37 termelőszövetkezete eredményekben gazdag múltra tekint vissza. Mint mindenütt, a járási, a községi vezetőik, a helybeli ísz-tagek itt is fontos feladatuknak tekintették a termelőszövetkezetek eredményeinek népszerűsítését. Az évvégi zárszámadások pedig önmagukért agitálnak. A mezőgazdasági munkák időbeni elvégzése, a gépi munka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megnövekedetl v a barcsi járás termelőszövetkezetéinek terméshozamai, kézzelfogható eredmények bizonyítják a tsz-gazdálkodás fölényét. einek, fejlődése a 1955. évi termésátlagok; tsz-ben: egyénieknél őszi búza 10,8 g 9,3 q tavaszi búza 5,0 q 3,4 q rozs 8,8 q 8,2 q őszi árpa 13,0 q 12.6 q tavaszi árpa 14,3 q 10,9 q burgonya 100,0 q 75,0 q kukorica (májusi morzsolt) 17,0 q 16,0 q cukorrépa 120,0 q 110,0 q Igen sekat segített a járás termelőszövetkezeteinek a terméseredmények növelésében a Darányi és a Csokonyavisontai Gépállomás. Voltak ugyan olyan tsz-ek, melyek vonakodtak a gépi munkától; mint pl. a kastély osdembói Búzakalász, a dráva- gárdonyi Béke, de a legtöbben szívesen vették a gépállomás segítségét. A kálmáncsai Szabadság TSZ úgyszólván minden munkát géppel végeztetett, a barcsi Vörös Csillagban pedig állandóan két traktoros brigád dolgozik. Hozzájárult, még a terméseredmények növeléséihez az 1955 tavaszán beindult kukorica- és burgonya-több- fermelési verseny is, amelyhez valamennyi termelőszövetkezet csatlakozott. Bátran - alkalmazták a járás tsz-eii a fejlett agrotechnikai eljárásokat Mintegy 504 hóidon négyzetes kukoricáit termeltek, mellyel 2—3 mázsás te'-méstöbbletre tettek szert. Több, a járásban eddig még nem termelt növényit- is meghonosítottak. Termeltek lengyel Piervicsnek elnevezésű burgonyafajitát, amely több ’termést hozott, mint az eddig termelt homoki burgonya. A terméseredmények növekedésével növekedett a tagok jövedelme is. Míg 1954- ben 13,40 forint volt az átlagos készpénz részesedés, 1955- ben már a 17 forintot is felülmúlta. 1954-ben kenyérgabonából 2,57 kiloBemutatjuk Nagy Gyulák lopunk szorgos levelezőjáf Ü Még hírom éve éinc-s annak, s hggy Nagy Gyula, a darányi kvl- M túialíhon igazgatója, a helyi föld- tm Müvesszqvetké'zet dolgozója Buda- == pesten a DISZ Központi Együttes H tancásoportjoban vígan ropta a Ü táncai. Szerelté Budapestet, sze- ^ rgtt.e az együttest, ahol mindig Ü csak dicséretben részesüli: kiváló =. miin kájá?r t.' |1 ßze rszá m la ka! os na k készült. A H tanulás, a munka titán azonban H mindig szakított időt arra, hogy s pontosan eljárjon a táncpróbákra, M jellépésekre. Amikor felszabadult, H honvágya támadt, közelebb akart = kéjülni szüleihez és falujához. Úgy tö gondolta. Darány nincs ' messze Ü Pécstől, Kaposvártól és így a pécsi •s Szerárugyárba kérte magát: Becsületes munkájáért ott is szerették az alig 19 éves fiút, de ő úgy érezte, hogy teljesen csak sgülei mellett tud »révbejutni«. Ezért Da- lányban helyezkedett el. Es hogy most mit csinál? Sok lenne mindenről itt beszámolni, de azt mégsem hallgatjuk el, hogy a Somogyi Néplap lelkes, szorgalmas levelezője, Amikor hazámeneielé után megalakította a népi tánc- csoportot. később pedig a megye huszadik népi együttesét, már tud- ’' la, hogy róla és az együttesről sokat jognak' hallani a megyében. ' ' Hamarosan félvette a kapcsold- tot szerkesztőségünkkel, levele-" zőink ' táborába állt. : Jól esett arról hallani, ügye, kedves olvasó, hogy a 20 evés fiú milyen szeretettel, odaadással vereti a tehetséges népi együttest-. Nagy Gyula leveleit mind gyakrabban hozta a posta. Igaz, bátor--: talanul, félve fogott első levele ír a--'- síhoz és kérte is, »ha nerrí közölhető, kérem, írják meg mi a hiba;- hogy javíthassak rajta«. Választ- • küldtünk levelére. ' i Nagy Gyula aláírással sok leve- let olvashattak megyénk dolgozói: Ebből a kis cikkből pedig mégis- merhetik a levelek íróját, Nagy "■ Gyulát is. Az agrotechnika fokozott aikalmazásávaf kívánják növelni jövedelmükét a marcali járás tsz-ei , A terméseredmények . növelése érdekéiben- elsősorban az újonnan alakult tsz-einknél helyreállítjuk és fokozzuk a talaj termőerejét. Ezt az istállótrágya helyes kezelését®!.,, a műtrágyák szakszerű használatával és egyéb szerves (zöld): trágyázással oldjuk meg. A pusztakovácsi .Dimitrov TSZ-mél tartott tapasztalatcseré a'ka’mával látottak alapján az elmúlt évben alakult Szgnyér, Ne- mesvíd, Somogysimrny;. Varászló, Vése, Nemesdéd termelőszövetkezeti községekben- myködő..'sz-ek bevezetik az istál'lótoágyának a trágya-, zandó tábla széfén szarvasban való kezelését.-I • ; A homokos területtel rendelkező ■tsz-eink, mint Vese, Netmesdéd, Va- rászló, Somogysrmonyi, a hiányzó istállótrágya pótlására zöldtrágyázást alkalmaznak. Zöldtrágyanövényül a korábban alakult tsz-ek,nt-- 's bevált csiiliiagif'ürtöt és somkórot vetik. Homokos talajaink tápanyag- és víz- gazdálkodásának megjavítása ‘ érdekéiben már ebiben az évben á reimes- dédi t'sz-eknél mintegy lü kát. holdon alkalmazzuk a altaiaj-trágya- zást, ezt a módszert - a következő években gyenge homoktalajain,Won még tovább fokozzuk. számok tükrében grammot osztottak a tsz-ek, 1955-ben pedig kenyérgabonából 4 kilogrammnál több került kiosztásra. Kardos József 3 tagú családjával a barcsi Vörös Csillag TSZ tagja. Hármain 38 mázsa kenyérgabonát, 15 mázsa kukoricát, 8 mázsa burgonyát és 22 ezer forint készpénzt vittek haza az éwégí zárszámadáskor. És ki-tudná még felsorolni, hegy mi mindent kaptak a közösből Kar- dcsék. Ezzel szemben Somogyi József 13 hc’das ones,3'telepi gazda 6 tagú családjával! dolgozik, jól megműveli a földjeit, mégsem tud olyan eredményt felmutatni, mint az előbb említett Kardos-család. Somogyi Józsefnek kb. búzából 26 mázsa, rozsból 23 mázsa, kukoricából 50 mázsa, burgonyából 30 mázsa termett. Készpénzbevétele alig haladja meg az 5000 forintot. Mindebből még le kell számítani az áfámnak járó beadást, adót. Érdemes ezen az összehascmliításon elgondolkozni és leszűrni a következtetésit,. Mennyivel kevesebb a gondja a tsz-tagnak, mint Scmcgyiékmak és többi gazdatársaiiniak. De Somcgylé- kat és a többi becsületes dolgozó paraszt családot :',s várják a termrtő- szöveítlkezetek tagjai. A járás termelőszövetkezetei, mint azit a fentiek is igazolják, szép eredményeket értek el az 1955-ös évben. De 1956-ban még nagyobb eredményéket kell felmutatniuk, mert a párt és a kormány határozata szerint 3 százalékkal emelni kell a mezőgazdaság terméshozamát. Ezért kell most harcba menni a barcsi járás termelőszövetkezeteinek is. Kelemen Rózsa A. nagyobb., hozamok... yalarnjpj. ü mun,kacsúpsak, .csökkentése érdeké-, ben minden olyan tsz-ben, ahol.Va. terü'etí adottságok lehetővé teszik,, arra törekszünk, hogy az egyes növényeknél mjnél több. munkát gép-, pel végezzék el. A kukoricavetést 100 százalékig négyzetesen,'' a, többi... kapásnövényeket pedig olyan sertá-. vplságra vetik, hogy azok gépf- kapálásra alkalmasak 'egyenek. Tsz-eimkiben az aratás gyors aetejé- zése, , valamint a . szemveszteség csökkentése érdekében minden .cyan területet a yetőmas*ermö' parpéi- lák kivéte’ével —,. : mely kombájn- jaratiásra alkalmas, kombájn a ra.tasra leszerződtetjük. Tsz-eink jövedelmezőségének,.biztosítása és fokozása érdekében., arra. törekszünk, hagy valamennyi, tsz-ünk sokoldalú gazdálkodást folytasson; a szántóföldi növény termesztés mellett foglalkozz» lak kertészettel, ahol lehetséges, bolgárkertészeiét alakítsanak ki. Szánióföidi: zöldségtermeléssel ebben az évben' már a böhönyei .tsz-eink, a nemesvidi Alkotmány, varmint a vésel. Dózsa TSZ-ek f cg' a ik óznak. A MhÖihyei Dózsa TSZ például 30 kát.. holdon tervez zöldSéigtermelést. A peimesvi-,' di Alkotmány, a varószlói Haladás^ a pusztakovácsi Dimitrov,- a ntm'es- dédi Dózsa, a kéthelyi Petőfi....TSZ ebben az évben mintegy 35 kát. holdén létesítenek üzemi gyümölcsöst,. Tóth Mihály marcali J. T. mg, oszt. Vez. Előnyös a szabadon- választott húsbeadást hízottsertéssel teljesíteni A szabad választású húsbeadási kötelezettséget a beadásra kötelezett- terme lek 1956-ban — ha az egész évi kötelezettségre hízott sertést- adnak te — a Minisztertanács határozata értelmében kedvezményes beszámítási kulcs szerint teljesíthetik. 1955-ben 1 kg szabad választású húsbeadás teljesítésére 1 kg sertést, vagy 1 és fél kg vágómarhát kellett beadni. 1956-team a termelők az 1 kg szabad választású húsbeadást fél kg sertéssel teljesíthetik, ha a beadási kötelezettség megállapításakor vállalják, hogy a szabad választású húsbeadást hízott sertéssel teljesítik. Amennyiben a termelők ezt a tervié Lb on I ás során nem vállalják, a kedvezményben nem részesülhetnek. : Például, ha egy termelőnek a szabad választású húsbeadási kötelezettsége 70 húskiloigramm, vágómarhább 105 kg-ot kellene beadnia, viszont, ha a teljesítést hízott, sertésben vállalja, beadási kötelezettségének 35 kg-mal eléget tehet. Előnyös tehát a szabad választású húsbeadás sertéssel való teljesítése, mert 3 kg vágómarha helyett csak 1 kg sertést kell beadni. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdekében a Minisztertanács az állami szabadfelvásáiiliási1 árat felemelte. A szarvasmarha állami szabadfelvásárlási órának felemelése után a szabad választású húsbeadás sertésben váló teljesítése anyagilag, még előnyösebb.
