Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-22 / 19. szám

Vasárnap, 1956. január 22. SOMOGYI TSÉPLAP 7 A novemberi párthatározat megvalósításának útján a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat December 12-én, tartotta meg 1956. évi tervismertető értekezletét a Sió­foki Kőolajvezeték Vállalat. A dol­gozók részletesen megvitatták, mi a legsürgősebb tennivaló a november 12-i párthatározat alapján,, hogyan, lehetne 'belső tartalékok felhaszná­lásával a műszaki színvonalat emel­ni, fejlettebb technikai módszere­ket alkalmazni. Nézzük meg, milyen eredmények születtek azóta, érdemes volt-e az igazgatói beszámolónak részletesen foglalkozni azokkal a kérdésekkel, amelyek még megoldásra várnak és amelyek még megnehezítik a mun_ kát. Érdemes volt-e újítási feladat­tervet készíteni? Az értekezlet első és igen jelen­tős eredménye az volt, hogy a dol­gozók figyelmét felhívta sok fontos feladat megoldására. A beszámoló is, a hozzászólások is megmutatták, hogy sokhelyütt még kézierővel dol­goznak, ahol már gépesítést lehetne alkalmazni. Hogy mód volna a hulla­dékok továbbá csökkentésére, hogy a fejlettebb technika alkalmazásához .szükséges a kutatóintézetekkel szo­rosabb kapcsolatot létesíteni, hogy a meglévő -berendezéseket jobban (kellene kihasználni, hogy a készí­tendő olajvezetékek minőségét to­vább kellene és lehetne is javítani. Szó volt arról, hogy vállalatuknál még mindig megtalálható a bürok­rácia. Az olajszállító osztály példáu' gyűjti az olaj szállítási jegyeket, Ugyanazt gyűjti a pénzügyi osztály 'is. Hogy igenis mód van a havi és dékádtervek üzemhelyekre történő lebontására s-tb. Hogyan lehetne ezeket a feladato­kat megoldani? Ezen vitáztak a dol­gozók, ezért készített újítási feladat- tervet a vállalat vezetősége. Az újí­tási feladatterv öt pontból állt. A pontok részletesen, ismertették, hol kéHene újítással és ésszerűsítéssel -korszerűbbé és jobbá tenni a mun­kát. Az 1956-os műszinltervek kidolgo­zására az értekez'eteni öttagú műszintterv bizottság ala­kult, amely azt kapta feladatul, hogy a dolgozók javaslatai alap­ján elkészítse a vállalat 1956. évi műszaki intézkedési tervét. Ugyanakkor a vállalat 12 üzeméiben 3—3 tagú bizottság alakult, amely a helyszínen, a dolgozók bevonásával felmérj a műszaki fejlesztés lehető­ségeit és aszerint készíti el javas­latait, s nyújtja be a vállalat öttagú műszintterv bizottságához. A bizott­ság a helyes javaslatokat azután a műszinttervbe felveszi. Megállapítható most már, hogy e bizottságok működése eredményes volt, sok olyan helyes, hasznosít­0] sportág — a benzinkút-totó |i Az SZiKP Központi Bizottságának I» tervezete a hatodik népgazdaságfej- a|i-lesztésd ötéves tervhez felkeltette az gépkocsivezető, s elindul kocsijával. <1 egész világ érdeklődését. A Szovjet­1, 2, x mormolja magában ható javaslattal 'bővítette a műszint-11 kútjához. — Talán szerencsém lesz tervet, amely nagyban elősegíti majd a fejlettebb módszerei­Megy egyenesen az Ásványolajjor- »1 galmi Vállalat Petőfi utcai benzin­elmélkedik tovább — Kiss elvtársi1 álltái-1'a múltkor egyből eltalálta. — Def mazósát, a gazdaságosabb, olcsóbb »*nem. Nincs szerencséje, mint ahogy termelést. így elsősorban a nehéz i1 egész héten egyetlen napon sem ért1' testi munkát igénylő munkafolya- ('el találatot. Mert benzin helyett egy11 matok gépesítésére hangzott el sok tábla fogadja: *Nyitva a Berzsenyij] jó javaslat és az épülő új, nagy táv­vezeték azonnali üzemeltetését is meg akarják oldaná a szivattyúgé- pek nagyarányú átcsoportosításával. Az újítási feladatterv is nagy eredményeket hozott. I1 A kúthoz érve megáll. Megáll és'1 A vasköhászatban biztosítani kell, A feladatban felfektetett öt pontból (, benzinkutat és az előt-'\hoZy ^ORS ütemben növekedjék harmat maris megvalósítottak a üol. ./uzl “ oeza7T oenziwuwt es az eiöt-(,vas_ . acéifaiták termelése a7 196t ;ozók. Sajni Ferenc főművezető nie-,»te bosszankodó sorstársait, két ™ú-,»évihez VÍKZ0^yitva 1960*i:g 79 ezázaL y l'sik gépkocsivezetőt. Hármasban in-('lókkal 'kell növelni az elektro-aeél a 11 dúlnak hát tovább a város másik vé-' (olvasztását. 1960-ig 73 millió tonná- *’ nóTo hn-mnj;.h- 7,.-,^^ra emelni a fokozott lúgtartal­icgitő készüléket szerkesztett, ome.y felmelogíti a vezetékcsövet, így bitumen a szigetelést jobban köti, johbminőségűvé válik a csővezeték. A bitument is géppel kenik fel a étkerü ik a*, égési ijfceí, amit hiába tettek meg, számol-’ ^ A hatodik ötéves tervben beruhá­csövetere, ezzel baleseteket. Gyorsok István, Sós Ferenc, Borbély Gyula közös újítása megvalósította a szigetelés gé­pesítését. Ezzel az újítással a Kőolajvezeték Vállalat évi 200 ezer forintot takarít meg. Ugyancsak sikerrel oldotta meg az újítási felad at terv egyik pontját Szekeres János telefonszerelő. Ö a telefonösszeköttetést forrasztással oldotta meg' az eddigi hüv.elykötés helyett, így a megszüntetik. Ezt zeljövőben a posta is átveszi. Ezeket a nagyjelentőségű újításo­kat máris bevezették és sikerrel al­kalmazzák az olajvezeték építésé-$ nél. A másik két újítási feladatterv iák a félórás munkakiesést, számol- j 1 zások útján a termelőkapacitásokat ják, hogy mennyivel több munkát|(a következőképpen kell emelni: a } tudnának végezni a kocsi utasai, ^ vastermelés terén körülbelül :alat dolgozói és előreláthatóan ha­marosan meg is oldják azt. Mit. bi­zonyít mindez? Azt, hogy ha a dolgozókat bevonják a tervelőkészítés ' munkálataiba, ha foglalkoznak az újítómozga­lommal és segítik azt, mindig van eredmény. A dolgozók örömmel kémek részt a közös munkáiból és szívesen fáradoz­nak azon, hegy vállalatuk munká­ját jobbá, eredményesebbé tegyék és az ő területükön segítsék meg­valósítani a párt határozatát. Érdemes és szükséges tehát a fel­adatok megvitatása ég újítási íel- ada-tterv készítése. utcai kút«. — Na tessék — dünnyög mérgesen és azzal megindul a Ber­zsenyi utca felé. A két út mind­össze egy kilométer — vigasztalja magát útközben. kellene várniuk a benzin-totó ered-0mallió tonnával. ményeit. Számolják, hogy körülbelül Néhány számadat a Szovjetunió hatodik ötéves tervéből unió és a -béketábor népei, az egész világ haladó erői -nagy lelkesedéssel fogadták ezt az óriási jelentőségű tervezetet. ACÉL! gere, a harmadik benzinkúthoz és i számolnak. Számolják a kilonfetere-i»™^ dufiított öntvények szigete­.... , 16,8 millió tonnával, az acélitenmelés előbb indulnának vidékre es előbb ^területén körülbelül 15,8 millió ton- szállíthatnák az anyagokat és nem (inával, a hengerelt árutermelés terén Fel kell építeni és üzembe kell he­lyezni ikót nagy fémárugyárat leg­alább 800 000 tonna kapacitású üzemrészlegekkel. Biztosítani kell az új lelőhelyeken a vas- és mangán­ércek feltárását és kibányászását. Biztosítani kell, hogy 1960-ban va­lamennyi nagyolvasztóban a vasol- vasztást oxigén dúsítású befuvatós- sal végezzék. Széles körben be kell vezetni a folyamatos acélöntés ma­gas (termelékenységű módszerét, amely lehetővé teszi az évi termelés minőségének javítását és mennyisé- gének növelését. (A tervezet 3. pont­ja.) havi 50 km-es utat, öt liter benzint,]» sok gumikopást tudna egy-egy gép-ó , ... , .w kocsi havonta megtakarítani, ha az'1 vcnalszakadasokat.» , , »• a módszert a kő- »Ásvanyolajforgalmi Vallalat ka-',------ posvárl kirendeltségénél gondoskod-11 n ának arról, hogy egy-egy benzinkút mindig azonos időben legyen nyitva és hogy valóban ott legyen benzin-, i megoldásán is dolgoznak már a vál-11 szolgálat, ahol azt a cédulán jelzik.1 Es hány gépkocsi teszi meg havonta*] ezeket a felesleges kilométereket, számítani: mi olcsóbb, a rendszerte­len inspekciózásból eredd munkabér­megtakarítás, vagy az a sok ezer ki­lométer, az a rengeteg munkaidő és az a sok gumikopás, amit a Kaposvá­rott közlekedő gépkocsik havonta el­pocsékolnak. Érdemes volna gondolkodni! 1 VILLAMOSENERGI 1951-55 IOO% A villamosításiban fokozni kell1 az I, szaggatja a gumit, pocsékolja az idot.iépítés Qtemét & javíltani annak mi. é Ceruzát, papírt kellene egyszer fog- < ,nőségét, biztosítani kell a hőerőmű- az Ásványolajforgalminál és ki-1, vek, vízierőművek, valamint elektro­mos és távfűtési hálózatok (technoló­gia színvonalának emelését. Széles köriben viUamosátaini kéül a közleke­dést és a mezőgazdaságot és javítani kell a városok vMiamosenérgtet el­látását. Az ötéves terv időszaka alatt kö­rülbelüli 2,2-szeresére kell növelni a turbinákkal dolgozó villanytetepeket, 2,7-szeiresóre a vízierőművek kapa- ^([citását és 2,2-szeresére a 35—220 ki­lowatt feszültségű elektromos háló­zat hosszát. Be kell fejezni a fcujbi­sevi és sztálingrádi vízierőművek építését, ki kell bontakoztatni a Vol» gán épülő egymillió kw-os szarato- vi vízierőmű építését, meg kell kez­deni a kib. 900 000 kw-os alsókámai és a kib. 800 000 kw-os csebokszari vízierőmű építését. A Szovjetunió keleti területein széles körben ki • kell1 bontakoztatni hatalmas vízierőművek építését. Meg kell kezdeni a Jenyiszej mellett a 3 200 000 kilowattos krasznojarszki és még számos vízierőmű építését. A Szovjetunió európai részében, egysé­ges energetikai rendszert kell létre­hozni. (A tervezet 14. pontjából.) SOKEZER KILOMÉTEREN AT pék 28—30 fokos maró nátrcnoldaí­Felhívás Somogy megye fiataljaihoz Szudántól—Nagyatádig •Mesísze Szudánban bamabőrűT munkában agyonhajszolt nők haj- longanak, szedik a szudáni föld gazdag kincsét, a gyapotot. A gya­potcserje puhatestű virágából hatal­mas bálák lesznek, és a szudáni gyapot elindul Magyarországra. Itt fonalnak do'gozzák fel és így kerül a nyersfonial Nagyatádra, a Fonal- gyárba, hogy átdolgozva, kifinomít­va, megszépítve folytassa tovább út­ját szőtte az országiban és túl az országon, messze a széles világban. De nemcsak a gyapotíomalból ké­szít exportárut a 'Nagyatádi Fonal- gyár, hanem a Viscoza Selyemfcnai- gyár selymét is ő dolgozza fel és küldi azoknak, akiktől a gyapotot kaptuk: a szudáni nőknek. A Fonal­gyár gyönyörű fényes, fekete sely­me ott csillog a szudáni nők hajá­ban. A szudáni gyapot tarkaszinű fonalaival pedig ott hímeznek az -egyiptomi nők, varrnak az arab a 52- szonyok. Hogyan kerül a maigyar se’yem- szál, a szudáni gyapot fonala Ala­piéba, Argentínába és még sok-sok országba? Mi történik az igénytelen gyapot és selyemszállal, amíg kere­sett exportcikk llesz belőle? A kikészítőn ... A (nyersáru raktárban várják a hatalmas nyersfcnal-motringok, hogy “kikészítsék« őket, hogy viruló, szép szint nyerjenek, testük {száluk) még karcsúbb, vékonyabb legyen. Ez a folyamait a főzésnél 'kezdő­dik. Hatalmas kazánokiban főzik ki : a gyapotszáliból a viasztarta’niat A terem egy nagy mcsókonyhára emlékeztet, ahol szünet nőikül lúgos vízben főzik a mosinivalót'. A tiszta cementlapok állandóan vizesek a le­csapódó nedives párától. A következő teremben, a kikészí- ' tőben úgynevezett mercerizáf.ássál, lúgos kezeléssel fényesítik, nyújtják a fona’at. A már kifőzött motringo­kat nagy hengerekre teszik és a gé­bem. forgatják a hengerre feltett fo­nalát. A szál megnyúlik. fényes színt nyer. Utána a. gép forró vízzel kimossa a lúgot (belőle és most már nyers színű. A fonal a következő állomáshelyére, a fehérítőbe kerül. Itt klórszag, hatalmas kádak fogad­nak bennünket. A klóros fürdőből kikerülő fonal csillogó fehér színt nyer. Szinte vakítja szemünket a hatalmas fehér tömeg. A fehér fonal egyrészét még kékítős vízbe is te­szik, hogy kékes-fehér legyen. Festésen ... A most már fényes, fehér fonal út­ja ezután fonal-kozmetika egyik igen fontos állomásához, a festődébe vezet. Itt váltják fel a fonalak sá­padt színüket élénk, mosolygós szí­nekre. Sárgára, rózsaszínre, zöldre, lilára. Itt öltenek színpompás kül­sőt. A szerény halványkéktől a ka­cér pirosig és a komoly feketéig a szivárvány minden, színében pom­páznak. A belföldi használatra gyártott fonalaikat 300 színárnyalat­ban készítik, az exportra készülő áruban pedig 440 szín között válo­gathat a megrendelő. A festőd a ve­zetője. Greller Gyula egyben a fes­tődé szakácsa is. Ö készíti Vukics József telepvezetőhelyettessei együtt a sok száz receptet, amelynek alap­ján a festődé dolgozói a 440 színr árnyalat festékét főzik. 440 receptet ismerni, sőt elkészíteni bizony a, leg­jobb háziasszonynak Is dicséretére válna. És itt nagyon kell vigyázni, mert ha »elsózzák« a főzetet és vala­milyen Vegyszerből kevesebbet tesz­nek bele, akkor nem az történik, ami a levesnél, hogy a férj legfel­jebb elhúzza a száját, hanem ha nem lesz megfelelő a szín, újból kell főzni. De vigyáznak is a festő­dében a receptek pontos betartására! — A színárnyalat miatt még soha nem kaptunk minőségi kifogást — mondja büszkén Vukics József. — A mi fonalunk minősége nemcsak az országban, hanem világszerte ;sme­netes. A jövőben pedig még szebb, még jobb fonalat akarunk készíte­ni. Lassan elhagyjuk a íestőhenge- reket. amelyek szünet nélkül merí­tik, forgatják a különböző színű festékekben a fonalat és átmegyünk a szárítóiba, ahol a frissen festett fo­nalaikat szárítják. És a kiszerelőn át A megszáradt és most már telje­sen kész motringok a szárítóból a kiszerelőbe kerülnek. A hatalmas tériemben (tarkat-barka) össze-viasza- ságban csillognak, fénylenek a kü­lönböző színű fonalak. Kellemes me­legben, világos' termekben dolgoz­nak az ügyeskezű asszonyok, lányok. A kis 'keresztorsózóknál megállunk Dér Julianna mellett. Boszorkányos gyorsasággal rakja, fel a gépre a xis papírtekercseket, másik gépről pe­dig mindjárt szedi is a kész gép­selymet. Amott horgolócénnát gom­bolyítanak pillanatok alatt, másutt hímzőpamutokat orsóznak. A terem egyik sarkában dolgoznak az export- brigád tagjai'. Ök kézzel szerelik ki, motrinigollják ,a fekete selyemfona­lat. Nagyatádtól—Szudánig Csomagolásra készen áll a 440 színben fénylő és tündöklő, tartós szálú, egyenletes fonal. Ismerik, szeretik mindenütt, Európában, Afri­kában, Dél-Amerikában vásárolják és küldik helyette a számunkra fon­tos nyersanyagokat. így kerül a szudáni gyapotcserje termése a Nagyatádi -Fonia'gyárcn keresztül' sek távoli országba és így kerül a magyar selyem a szudáni nők hajába. így küldi üzenetét a gyapotbálákon keresztül a jogi osz­tott, kizsarolt szudáni asszony és a szép celofánba burkolt csoma­gocskákkal adnak nekik választ és biztatást a Nagyatádi Fonalgyár szép termeiben dolgozó felszabadult magyar nők. Langet Károlyné Somogy megyei fiatalok! Megyénk 1955-ben az ifjúsági saj­tó terjesztésében elért eredménye­kért a DISZ Központi Vezetőség »Vörös vándorzászÜa«-'jának boldog tulajdonosa lett. Erre a kitüntetés­re büszke lehet minden somogyi fiatal, akinek része van az elért eredményekben. Az elmúlt év sikere azonban nem jelenti azt, hogy ezzel már mindent megtettünk. Az ifjúsági sajtó terjesztése közös munka, szorosan hozzátartozik a DISZ-szervezetek munkájához. A szervezetek, az üzemek és a község fiataljainak olvasottsága, tájékozott­sága elengedhetetlenül szükséges művelődésükhöz, munkájuk elvég­zéséhez,. Van még tennivaló ezen a téren. Bizonyítja ezt, hogy megyénkben a DISZ-tagok száma több mint 20 000, a Szabad Ifjúság olvasóinak száma ezzel szemben alig 3000. Kevés fiatal »kiváltsága« még a Szabad Ifjúság által nyújtott szórakozás, művelő-1 dés. Az Uj Március terjesztésében végzett munkánkat még ennél' is gyengébb eredmény jellemzi. Fiatalok! 'Megyénkben január 20-tól február 28-ig sajtóterjesztésd kampány indul. Felhívunk benneteket, hogy ezt az alkalmat is ragadjátok meg, segít­sétek minél több fiatalhoz eljuttat­ni a Szabad Ifjúságot, Szervezzetek minél több fiatalt a Szabad' Ifjúság előfizetőinek táborába. Felhívással fordulunk minden DISZ-vezetőhöz pedagógushoz, a népművelés különböző területén dol­gozó elvtársinkhoz, járuljanak hoz­zá a sajtóterjesztési kampány si­keréhez. Juttassuk el minél több fiatalhoz az ifjúság nevelésének e fontos eszközét, a Szabad Ifjúságot. Ezzel is segítsük elő Somogy megyé­ben a művelt, a szocializmus felépí­téséért harcolni tudó ifjúság neve­lését. DISZ Somogy megyei VB- Á, dehogy, ők nem bürokraták! Miit néznek olyan merőn a Rinya partján a Délmagyarországi Fűré­szek telepén a dolgozók? Miért emelkediik, újonnan épített gát a Rinya medrében, miért gyűlik olyan nehezen a víz a igát mentén? Csak nem száradt ki a Rinya, ez a .bővizű folyó? Pedig látszólag úgy néz ki a do­log. A folyó alján alig egy csöppnyi víz szivárog, a gőzgépek pedig éhesen várják az erőt adó víziét. E hó 13-án, pénteken éjjel történt, hogy a fűrésztelep gőzgépei le­lassultak, kevés lett a víz működésükhöz. Az igazgató rosszat sejtve sie­tett a Pécsi Vízügyi Igazgatósáig barcsi telepére, amely a Rinyát szabá­lyozza. Sejtelme valóra vált. A Vízügyi Igazgatóság a szabályozási mun­kák miatt lekapcsolta a folyónak ezt a szakaszát. — De kérem, hiszen a Rinya a .mi telepünkön folyik keresztül, annak a vize hajtja gőzgé­peinket —, hüledezett az igazgató —• ezt a szakaszt nem zárhatják le. — De igenis lezárhatjuk — hangzott diadalmasan a felelet —* a Dál- magyarországi Fűrészeknek nincs vízhasználati engedélye! Az iigaz, a vállalatnak nincs vízhasználat! engedélye. Van viszont két .gőzgépe, amely az egész vállalat üzemeltetését biztosítja és amelyhez a vizet a Rinya szolgáltatja. Ez azonban, úgy látszik, nem vtílt lantos a bürokrácia híveinek. Fő az engedély, a gőzgép az leállhat. Dehát — amint mondják — hon ran-- is tudhatták volna ők azt, hogy a vállalat, a Rinya vizét használja? Hiszen asak naponta ülnek ott a Vízügyi Igazgatóság dolgozói a Délmagyarországi Fűrészek éttermében a Rinya mellett és csak naponta láthatják és hallhatják, hogy milyen célt szolgál ott a Bánya folyó vize!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents