Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-22 / 19. szám
« SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1956, január 22. SZILÁRD GYÖRGY: Mit láttam a Szovjetunióban? DCiijfLaftásL&kítaky úttörőknek Most kell kiérdemelni a nyári táborozást December hónapban elsőízben tettek látogatást magyar turisták a szocializmus országában. Az alábbiakban a magyar turista csoport egyik kaposvári tagjának, Szilárd Györgynek Szovjetunióbeli élményeit ismertetjük. Több ízben jártam már külföldön. Voltam az Óceánon túl is, de megvallom őszintén, mégis különös izgalommal szálltam be december 10-én a késő esti órákban a Nyugati Pályaudvaron a moszkvai gyorsvonatba. Persze nemcsak és voltam túlfűtött hangulatban, hanem a rajtam kívül utazó 140 fő is, akik között voltak Kossuth-díjas bányászok, munkaérdemrendes mezőgazdasági vagy ipari dolgozók, vállalatok igazgatói, egyetemi tanárok, orvosok, mérnökök. Szóval a legkülönbözőbb emberekből tevődött össze a 140 tagú csoport, amelyből 60-an Moszkvát és Kievet, 80-an pedig ezenfelül még Lenin- grádot is tervbevették, hogy meglátogatják. Voltak óvatosak, akik prémes sapkákkal, bundákkal felszerelkezve várakoztak a vonat indulására. Mások aránylag könnyű öltözetben indultak útnak. De aztán kisült, hogy a legtöbbnél a bőröndök mélyén ott is akadt azért olyan ruhaféleség is, amelyben nem volt nehéz a későbbi mínusz 27 fokot sem kibírni. Záhonyig nem is történt semmi különös. Nagy érdeklődéssel vártuk a szélesnyomtávú vasútvonalat, s reggel fél 9 tájt a hajó szirénájára emlékeztető hang (ilyen sípjuk van a szovjet mozdonyoknak) és a ragyogó kékeszöld színű gyorsvonati szerelvény már azt jelezte, hogy most már a közvetlen moszkvai vonaton vagyunk. A csapi határvizsgálat udvarias és rövid volt. Különös érdeklődéssel szemléltük a csillogó, ragyogó tisztaságú, teljesen modern berendezésű gyorsvonati kocsikat. Négyszemélyes hálófülkék, süppedő szőnyegek, asztalterítők függönyök, ízléses állólámpák, s minden fülkében rádió, s-Nemrég zajlottak le a magmyito- gorszki »Sztálin« kohászati kombinát üzemi gyűlései, amelyeken megvitatták a kollektíva 1956. évi szocialista vállalásait. A maginyitogorszkiak elhatározták, hogy az évi termelési tervet határidő előtt fejezik be és az országnak terven felül 100 000 tonna vasércet, 40 000 tonna nyersvasat, 60 000 tonna acélt és 25 000 tonna hengerelt vasat adnak. Tervbe vették, hogy a tavalyihoz képest 11 százalékkal emelik a termelékenységet, hogy az -önköltségcsökkentési tervet is túlteljesítik és terven felül 10 millió rubelt takarítanak meg. Vállalták, hogy az ész- szerűsítési javaslatok és találmányok bevezetése révén további 15 millió rubel megtakarítást érnek eü. A kollektíva tervbe vette, hogy tanulmányozza, általánosítja és elterjeszti 300 élmunkás módszerét. az elinduló vonat mozgását is alig vettük észre. A szovjet vasutak sínhálózatán nincs meg a nálunk megszokottá vált sínközötti hézag, s hiányzik a kerekek kattogása is. (Azaz nem hiányzik.) Egész úton megfigyelhettük, milyen gonddal ügyelnek a vonatok tisztaságára. Porszívó berendezés, s a kocsi takarító személyzete gondoskodik arról, hogy legkisebb piszok se zavarja az igen lakályos képet nyújtó vasúti kocsik rendjét. Minden kocsinak önálló fűtőberendezése van. S szól a rádió (de le is lehet kapcsolni). Ez a rádió egyébként az állomásokra való beérkezés előtt közli az állomás nevét, a vonat tartózkodási idejét. A szovjet vas- utakra jellemző, hogy a 2200 km-es utat percnyi pontossággal tettük meg. A szovjet vasutasok udvariasságára is egy példa: az,esti órákban egy magyar labdarúgó mérkőzés rádióközvetítését hallgattuk, akkor, amikor a gyorsvonat a Vereckei-szo- ros felé robogott már velünk. Kitűnő ellátás a moszkvai gyorsvonaton Már a csapi első' szovjetunióbeli étkezésünk alkalmával dúsan terített asztal várt bennünket. A gyorsvonat étkezőkocsiján mindmegannyiszor megismétlődött ez a kép. Az asztalokon ezüst evőeszközök, metszett kristálypoharak, ízléses étkészletek várják az utasokat. A kitűnő konyha remekein kívül különleges ételféleségek is rendelkezésünkre állottak. Lazac, kaviár, szardínia, vagy amit éppen az utas megkíván. Minden étkezéshez például két darab mandarint is kaptunk. Mindenki a vonatablaknál foglalt helyet. Alig győztünk betelni a Kárpátok vadregényes tájaival. A Kárpátok bércein rríegpillantottuk az első havat is. Lvov, Vinyica, Tarnopol, Fasztor, Kazatyiny voltak főbb állomásaink. A száguldó gyorsvonatból is meggyőződhettünk arról, miként építette újjá a szovjet nép a német fasiszták ukrajnai pusztítását. Helyenként csak az átvághatatlan köd gátolta a szemlélődést. Aztán elhagytuk a ködöt, s ragyogó napsütés következett, hogy pár száz kilométerrel odébb A kohászok ez évben 48 000 négyzetméter komfortos lakást, továbbá napköziotthont, bölcsődét, új iskolát és kultúrpalotát kapnak. A magnyitogorszkiak tevékeny részt vesznek a XX. pártkongresszus tiszteletére folyó szocialista munkaversenyben. Meghonosítják az új technikát és az élenjáró technológiát. A bányászok igyekeznek jobb nyersanyagot szállítani. A martinüzemekben jobban előkészítik majd az adagot, gyorsítják a berakást; valamennyi kemencét hőálló króm- magnezitos samottal bélelik. A hengerészek kiegészítik az üzemi berendezést, s előreláthatólag újabb, gazdaságosabb hengerlési eljárásokat vezetnek be. A magnyitogorszkiak felhívták Dél-Urai összes dolgozóit, hogy kapcsolódjanak be az 1956. évi terv határidő előtti teljesítéséért folyó szocialista munkaversenybe. nézzük azt, miként tombol a hóvihar. Másnap 14 óra körül érkeztünk Kievbe. Itt tombolt legjobban; az orkán. Gépek, s emberhmunkaerő takarította el a pályaudvarról a havat. Mi pedig jólfűtött vasúti kocsikból Strauss hangversenyt hallgatva érkeztünk meg Ukrajna fővárosába. Itt elvált tőlünk a leningrádi csoport. Az a néhány igen merész ember, aki mégis könnyű öltözékben indult neki a szovjetunióbeli kirándulásnak, már Kievben megismerhette mit jelent az orosz tél. Hamarosan áthaladtunk a Dnyeperen s láttuk a folyót s az árterületet kecsesen áthidaló 1800 méter hosszú új hidat. Bár odébb még látszik a fasiszta rombolás nyomán tönkrement hídpillér, de a háborúnak már csak ilven nyomai vannak Ukrajnában. A jég és zúzmara fehér ruhába öltöztette a várost. Mínusz 27 fokot mutatott a hőmérő, éjszaka tombolt az orkán. Mi pedig a hatalmas brianszki erdő mellett száguldottunk Moszkva felé. A rádió közölte: már csak 150 km-re vagyunk Moszkvától. Furcsának találtuk a házak tetején elhelyezett T alakú antennákat. Később tudtuk meg, hogy a televíziós készülékek vevőantennái ezek. Aztán befutottunk Moszkva Kievi pályaudvarának csarnokába. Megérkeztünk a szocialista ország központjába, ahova ezelőtt csak a képzelet szárnya röpített bennünket. Ott voltunk Moszkvában, Lenin és Sztálin városában. Milyen furcsa, hogy a magyar követség s az Inturist vezetői magyarul köszöntenek bennünket itt, szovjet földön. Pillanatok alatt elénk tárult a hatalmas világváros nyüzsgő élete. S megérkezésünk után fél óra múlva már a Leningrád szállóban voltunk. No, de erről majd legközelebb. (Szilárd György elvtárs moszkvai élményeit lapunk keddi számában közöljük.) Amatőr távolbalátó központ épül Kaunasxban 1955. májusában Oleg Bjelev kom- szomolista rádiiótaehniikus és fiatal, lelkes segítőtársai Kaunaszban hoz- záiláittask egy amatőr távolbalátó központ építéséhez. A városi pártbizottság és a végrehajtó bizottság segítségével serényen, haladt a munka. A kaunaszi politechnikai főiskola hallgatói, valamint a városi üzemek dolgozói komolyan hozzájárultak e na,gyszerű kezdeményezés sikeréhez. A távolbalátó központ rövidesén felépül. Ez lesz’ a Szovjetunió egyik legnagyobb amatőr-televíziós központja, amelynek adásait még Vil- niuszban is veszik. A távolbalátó központ magasbanyúló antennája azt hirdeti, hogy milyen sokra képes a k o ms zem ol -kezdeményezőkészség és állhatatosság. Értekezlet volt néhány nappal ezelőtt a DISZ Megyei Bizottságán. Arról tanácskoztak az értekezlet részvevői, hogy miképp lehetne a megyénk úttörőinek nyarát a múlt évinél szebbé tenni. Nyári üdülésetek, a nagy szünidei táborozástokat vitatták meg. Bizonyára csodálkoztok, hogy már most, a tél derekán folyik a készülődés a nyaralásra. Pedig higgyétek el, semmi különös sincs ebben. Vezetőitek tudják, hogy nem lehet e fontos dolgot máról holnapra megoldani. Mert bizony nem akármilyen feladat ez. Idén sokkal többen mehettek majd nyaralni, mint a múlt évben. Madárkaraván repül délre, El, addig, míg jő kikelet, Repül le az enyhe vidékre, De én maradok teveled. Veled maradok mindörökre, Hazám, te forrón szeretett! Nem kell nekem Afrika zöldje, Nem csábítja hű szívemet. Sok távoli tájat bejártam Fegyverrel törődve csupán. S tetőled oly messzire élni Volt legnagyobbwátok talán. Sok gondolat- forrt már agyamban Magányban, s barátaim között, De legszentebb cél volt előttem Megvédeni minden rögöt. Több lesz a szórakozási lehetőség is a táborokban, mint tavaly. Pedig már a múlt nyáron is nagyon sok somogyi úttörő töltötte a Balaton partján vagy egyebütt szünideje nagy részét az úttörő táborokban. Persze, ha sokan is mehettek az idén táborozni, korántsem mindany- nyiótok. Csak az, aki szorgalmas tanulással, jó magaviselettel kiérdemli. Ezért már most készüljetek ti is a nyárra. Legyetek kiváló, példamutató úttörők, élenjáró tanulók. Ti ezzel készüljetek a nyárra, a nyári szünidőre, a vidámnak ígérkező táborozásra. Hadd süllyedjek mélyein mocsárba, A tél fagya törjön le bár; Ha ezt mondod mégis:-tovább csak, Megyek, ezt kívánja hazám, örökre eggyé forrt szívemben Reményem, hazám, teveled — Egy életre sorsodhoz láncol A hű, az örök szeretet. Madárkaraván repül délre Keresni az eltűnt nyarat. Repül le az enyhe vidékre. De gyermeked, lám, itt marad. Veled maradok mindörökre Hazám, te ezerszínű táj! Nem kell nekem mások hazája, Nem kell idegenhoni nyár. Oroszból fordította: Tormási János, a Táncsics M. gimnázium II. C. oszt tanulója. Mátyás király és a varga Élt Buda várában egyszer egy szegény varga. Elhatározta, hogy varr egy szép parádés csizmát, s elviszi a királynak ajándékba. Mikor a csizma elkészült, a karjára vetette, s megindult a várba. Csakhogy a vár kapujában útját állotta az őr: — Hova, hova, szegény varga? — Mátyás király eleibe. Ezt a pár csizmát viszem neki ajándékba. — Beeresztelek én, de csak egy feltétellel — mondta az őr. — Mit kívánsz? — Csak azt, hogy amit a csizmáért kapsz, a felét nekem adod. Mit tehetett a varga, megígérte, s ment tovább. De a király szobája előtt megint találkozott egy őrrel. Az is megállította, s akárcsak a másik őr, a felét kérte annak, amit majd a csizmáért kap. A varga neki is megajánlotta. Végre bejutott a varga a királyhoz, s odaadta a csizmát. Mátyás király úgy megörült, hogy mindjárt felpróbálta. Hát a csizma úgy állott a lábán, mintha ráfestették volna. ' — Mivel ajándékozzalak meg ezért a szép csizmáért? — kérdezte Mátyás király. — Ha meg nem sértem, felséges királyatyám, száz bot ütést adjon nekem ajándékba. A király nem akart hinni a fü lének. — Száz botot kérsz ezért a gyönyörű csizmáért? — Én azt — mondta a varga. Csodálkozott a király, mert botot ugyan adományozott ő, nem is egyszer, de sohasem kérésre. Végezetül megvonta felséges vállát. — Hát — mondotta — ha neked ilyen furcsa gusztusod van, én nem bánom. Szólt mindjárt az udvarmesternek, az meg a szolgáknak. A szolgák hozták a derest. Aztán jött négy hajdú, vígan, hogy ők majd elhegedű- lik a varga nótáját. — No, öreg, feküdjön le! — biztatták. — Nem engem illet a száz bot, felséges királyatyám — szólalt meg a varga, — hanem azt a két őrt, aki ide bebocsátott. Mivelhogy azok fe- lét-felét elkérték annak, amit a csizmáért kapok ajándékba. Megígértem nekik, nem rövidíthetem meg őket. ^ A hajdúk gyorsan deresre húzták a két őrt. Egyiknek is, másiknak is hűségesen leszámolták az ötven botot. A varga pedig kapott egy szakajtó aranyat a királytól. Határidő előtt teljesítik az 1956. évi tervet. VÁNDORMADARAK M. Iszakovszkij verse. 3C i s fordítóink munkáiból Tádzsikisztán új építkezése Ordzscinikidzeabad falujában gyapc!tisztító üzem kezdte meg munkáját, a legmodernebb technikai berendezéssel felszerelve. Az üzem részére mér elindították a feldolgozásra váró első száz tonna gyapotot. Gyakran épülnek ipari üzemek a köztársaság minden részéiben. Nemrégen fejeződött he Kaúbadama közelében egy nagy méretű vajgyár építése, Le ünabad- ban pedig cipő- és kelmefestő gyárak épültek. A Pravdából fordította: Brávácz Ottó, a Táncsics1 M. gimn. II. o. t. Angol zoológus egyetemi tanár előadása a Szovjet Tudományos Akadémián A Szovjet Tudományos Akadémia meghívta Moszkvába P. B. Medavart, a londoni egyetem professzorát, a Zoológiái Főiskola igazgatóját, hogy ott angolnyelvű előadásit tartson. A professzor november 28-án a Tudományos Akadémián, tartotta első előadását: »-Imfnunitás és ellenálffcképesség a szövetek átültetésénél«. Az előadás előtt Engelhardt professzor, a nemrég biokémiai előadások megtartása végett Londonban járt tudós üdvözölte az angol kollégát. Válasz- beszédében Medavair professzor kijetentete, hogy nagy örömet jelent számára, hogy megismerkedhetik a Szovjet Tudományos Akadémiá biológiai intézményeivel és közeli kapcsolatot teremthet a szovjet tudósokkal. Ezután a vendéig megkezdte a meghívott nagyszámú hallgatóság — szovjet biológusok, zoológusok, mdkro- Biológuscik, botanikusok és biokémikusok — részéről nagy .érdeklődéssel várt előadását. . . , Oroszból fordította:' ÍJamos Antal, Táncsics M. gimn. íl. a, ói t. PUSKIN: TÉLI REGGEL Fagy és napsütés: csodás reggel! Te még szenderegsz bezárt szemmel bájos barátnőm, — ébredj feli Nézd már hasad az éq kárpitja, Nézd, napszemét a hajnal nyitja, Észak Csillaga serkenj fel! Emlékszel — este szél dühöngött, a köd eget-földet elöntött, a hold alatta haldokolt, sápadt fénye hiába harcolt nem győzhetett, — és arcod bús volt. De ma! Nyisd ki az ablakot! Földön, mint szőnyeg fekszik a hó fölötte kék ég a takaró, rajta ragyog a fényes nap. Amott egy erdő feketélik, á zöld fenyves hótól fehérük, a csermely suttog: csodás nap! A szoba sárga fényben úszik, Merengve nézem, hogyan kúszik száraz hasábokon a tűz. Tudod mit? fogjuk be a kancát repeső szívvel kezdjük a hajszát, vadul, mint kit az ördög űz. Szánkónk száguld frissen a hóban! Bízzunk vakon a rohanóban, a lóban, mely vadul rönít. Nézzük a letarolt mezőket, s hóval fedett kis erdőket, kedves folyón fagyott vizet. Fordította VARGA JÓZSEF, a Táncsics Gimn. III. c. o. tan. Tízkötetes „Világtörténelem“ jelenik meg a Szovjetunióban A Szovjetunió Tudományos Akadémiája tízkötetes »Világtörténelem« kiadására készül. Ez a szovjet történészek nagy csoportjának kollektív alkotása lesz. Az első két kötet az őstörténettel és az antik világgal foglalkozik, időszámításunk IV—V. évA Tr cinrrvp'n TV ortetett t kötet a közép,kor történetét tárgyalja <V—XVII. század), az ötödik, hatodik és hetedik kötet az angol forradalomtól a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig eltelt időszakkal foglalkozik. Az utolsó három kötet a közelimúít évtizedek eseményeit FEJTSD MEG! Vízszintes: 1. Néz. 4. Szekér része. 7. Német névelő. 8. Női név. 9. Sír. 10. Égi test. 11. Dambnélküli terület. 12. ID. 13. Idő. 15. ZY. 16. Gyümölcs. 18. Névutó. 19. Szülő becézve. 20. Gorkij: Anya c. regényének férfi hőse. 23. Betű kettőzve. 25. Tűzet szüntet. 26. Állóvíz (ékezet nélkül). 27. Nagy terület. 28. Testrész. 29. Keresztül. 30. Ügyetlen gyermek teszi. 31. Betű kiejtve. 34. Bánt. 37. Nem élő. Függőleges: 1. Január 21. (Folytatása a függ. 3.) 2. Elönt. 5. Megóv. 6. Színházunk bemutatójának címe és az író vezetékneve. 13. útkészítésre használják. 1-1. Részvénytársaság. 16. Festmény. 17. EAL. 21. AO. 22. Fordított személyes névmás. 24. Hibáz. 26. Megyénk egyik járási székhelye. 32. URL. 33. Létezik. 35. Női név magánhangzói. 36. TÁ. 37. Betű kiejtve, 38. LA. Beküldendők a vastagon szedett sorok. Beküldés határideje: január 26. A múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: szünet után kipihentem újult erővel lássatok a tanuláshoz. Síneken fut. Tovatün. Hővel. Vásár. Pakol. A szorgalmas keresztrejtvény megfejtésükért megdicsérjük: Temessi Károly kaposvári, Kovács Árpád kaposvári é3 Muretics János attalai pajtásokat. Könyvjutalmat nyert:' Bita Anna, Ka posvár. • ‘ ‘