Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-22 / 19. szám

Vasárnap, 1956. január ZZ SOMOGYI NÉPLAP 5 Megyénk kulturális helyzetéről és feladatairól tárgyalt a népművelési aktívaértekezlet A Magyar Dolgozók Pártja meg yei Párt-Végrehajtóbizottsága és a Megyei Tanács Végrehajtóbizottsága pénteken délelőtt megyei népműve­lési aktívaülést tartott a Vörös Csil ag Filmszínházban. Az aktívaülésen a megye kultúrmunkásai közül mintegy hatszázan jelentek meg. Az elnökségben helyet foglaltak: Non György elvtárs, a népművelési miniszter első helyettese, a Központi Vezetőség tagja, Kapás Pálné elv­társnő, a Központi Vezetőség tudományos és kulturális osztályának mun­katársa, Tari Kálmán elvtárs, a Megyei Pártbizottság munkatársa, Hor­tobágyi István elvtárs, a Városi Párt VB első titkára, Nánási Imréné, a Megyei Tanács VB elnökhelyettese, Honfi István elvtárs, a Megyei Ta­nács Népművelési Osztályának vezetője. Az aktívaülést Tari Kálmán elvtárs nyitotta meg, majd Nánási Imré- né elvtársnő tartotta meg beszámoló ját megyénk kulturális helyzetéről és a feladatokról. Nánási Imréné elvtársnő beszéde Tisztelt aktívaülés, kedves elv társak! Az ©limúlt 11 esztendő politikai és gazdasági sikereivel egyetemben je­lentősen fejlődött a kulturális élet is hazáinkban. Pártunk vezetésével népi demokratikus kormányzatunk kultúrpolitikája nyomán erőteljesen megindult a kultúrforradalom. Az eüig egv évtizedes fejlődés századok mulasztásait pótolta, százados bajo­kat orvosolt Somogybán is. Náinási Imréné elVtáranő ezután be­számolt a megye felszabadulás óta elért eredményeiről!, majd így folytat­ta a beszámolóját: Megyénk községeinek több mint felében van már kultúrotthon A felszabadulás előtt a me­gyében kevés községben voilt kuitúrház. - Ahöl volt is ilyen, ott a háború vihara úgy meg­tépázta, hogy nem lehetett használni Az 1950-ben indult toultúrotthon- mozgalomnak nagy . mulasztásokat kellett pótolnia, öt év alatt megyénk községeinek több minit felében kul­túrotthon létesült, nagyrészt állami beruházásból. Jelenleg négy járási kuitúrház működik, Barcs-, Csurgó, Marcali és Nagyatád járási székhe­lyeken, s az idein megkezdődik a ta­hi járási kuitúrház építése, valamint a baiatcnbogliárii járási kuitúrház lé­tesítése. Két kiemelt községi kultúr- otthonuuk van. Balatcmlelűén és La- kócsán, ahol függetlenített igazgató vezeti a munkát. A többi községi kultúrotthonban — amelyeknek szá­ma 144 — félfüggetlenített igazgató működik. Az üzemi kuitúrotthonok száma eléri a huszonötöt. Kétszáztizennyolic községi nép­könyvtár, sok iskolai, üzemi, szak- .szervezeti és pártkönyvtár működik. ' Csak az állami könyvtárak könyv- állománya meghaladja a 153 ezer kötetet. A filmszínházak helyzete a íelsza- ibadtűiás előtt hasonló volt a kultúr- otthonokéhoz. Megyénkben 16 normál filmes mozi, 114 keskenymozi műikö- Mliik-) közel 40 puszta és kisebb tele­pülés kivételével minden községbe rendszeresen eljut a film. Állami tá­mogatással erős képzőművészeti kör működik Kaposvárott és a megye több községében. Somogy megye 1955«bar> állandó színházat kapott. Ez az első állandó színház megyénkben. Négy múzeum működik és erősen fejlődik a Kapos­vári Állami Zeneiskola. Mindezek a létesítmények annak a nagyarányú kulturális forradalomnak az eredmé­nyei, amely pártunk vezetésével a fordulat éve, a proletárdiktatúra megteremtése után bontakozott ki. Az öntevékeny kultúrcsoportokról, azok munkájáról Nánásiné elvtársnő a következőket mondotta: a többíz­ben megrendezett kulturális verse­nyek során megerősödtek, nőtt a cso­portok művészi színvonala. Nem egy népi együttes működik már több éve, mint pl a Megyei Népi Együttes hat éve, a ilakócsai délszláv együttes öt, a buzsáki, kiskorpád! káimáncsai és még több együttes négy éve. Az öntevékeny művészeti mun- oa népszerűségét mutatja hogy év- ről-évre több művészeti csoport vesz részt a kulturális versenyekben. L950—51-ten még csali 150 csoport • ersenyzett, a most folyó ifjúsági kulturális seregszemlében pedig 77 csoport vesz részt. A művészeti munkához hasonlóan fejlődött az ismeretterjesztő munka is Megsokszorozódott az előadások száma is. Míg 1954-ben 4108 ásmeret- erjesztő előadást tartottak Somogy megyében a TTIT előadásain kívü! addig 1955-ben 5240 ismeretterjesztő előadás hangzott el. A beszámoló foglaiikozott a megye különböző kulturális intézményei munkájával, majd így folytatódott: A kulturális munkának része van azokban a sikerekben, amelyet me­gyénk politikai és gazdasági területéin elért. A kultúrmunka, különösen az utóbbi időben, igyekezett felzárkózni a követelmények mögé és igyekezett a maga sajátos eszközeivel segíteni a párt és kormány határozatainak végrehajtását. A párt határozatainak szellemében segítette a népművelési munka az 1955 május 29-én tartott megyei tsz-napot, amikor a községek népművelő pedagógusai szemléltető grafikonokat készítettek, amelyeken a tsz-ek eredményeit ismertették. KépkiálIrtásokkal, rajz- és karikatú­ra sorozatokkal népszerűsítették a iól dolgozó tsz-brigádokat és tagjai­kat. A könyvtárak szép könyvkiállí- íásokat rendeztek ezen a napon. A (sz-mozgalom aktívabb kulturális tá­mogatása meghozta az eredményét kulturális területen is. Javult az utóbbi időben a munkás­osztály kulturális ellátása. Különösen Kaposvár városban, ahol a Somogy megyei munkásosztály zöme él, — haladt előre az üzemi kulturális mun­ka. Amíg két évvel ezelőtt megyénk legnagyobb üzemében, a Textilművek­ben aláig volt valami kulturális élet. addig ma jó tánccsoportja, fejlődő, ióhangzású énekkara és fejlődő szín- iátszócsopcrtja van. Javult az üzemben az clVasómozgalom is. Ugyanígy erősödött meg a kulturális élet a Kaposvári Cukorgyárban, is és a MÁV-mál. Nánási elvtársinő ezután arról be­szélt, hogy az eredmények mellett vannak még hibák a megye kulturális munkájában. Még mindig elég sűrűn jelentkezik a kulturális munkában a jobboldali el­hajlás. Komoly problémák vannak még mindig a műsorpolitikában. Ejőíardul még, hogy meg nem engedhető darabot akarnak bemutat­ni. R! Próféta gyűrűje, vagy Férjhez megy a bíró lánya, Muskátlis abla­kok című, a társadalom életéről ha­zug képet festő műveket. Nagy ve- izélyt jelent a mai életnek, a szoci­alizmus építésének való hátatfordí- tás. öntevékeny szánj átszócsoport- jaiimk egy része évék óta csak múltban játszódó darabokat mutat oe. Pl. Kutas, Gyékényes, Szülök. Nem az a baj, hogy klasszikus írók-., tó! a múltban játszódó eseményeket eJevenítenak meg, hanem az, hogy ®ak a múltat viszik színpadra. Ez az egyoldalúság rendkívül veszélyes, mert csak a múlt hangoztatása el­ánja dolgozóink .figyelmét a jelen problémáitól, nem tanítja meg dol­gozóinkat a magasabb eszmeiségű nűvek megértésére. A szuloki szín- iátszó csoport pl. a múlt évben a -Csórdáski.rálynő-«-t mutatta be, leg­utóbb a »Párizsi veindég«-et és a leg­közelebbi terve a »Szép Juhászné« bemutatása. Ez nemcsak azért ve- zélyes, mert kirekeszti a jelen élet problémáit, hanem olyan művészi kö­vetelést támaszt az öntevékeny cso- oortokkal szemben, amelyek megol­dását sem a szuloki, sem a hozzájuk aisonló más falusi öntevékeny cso­portok nem tudnak megvalósítani. Súlyos mulasztásaink vannak még a Szovjetunió kultúrájának és a népi ’emOkráciák kultúrájának megismer­tetése, megszerettetése kürtil is A beszámoló, miután hangsúlyozta, i még mindig fennálló hibákat a népművelési munkában, rámutatott a feladatokra is. Elsősorban a felsorolt hiányossá­gokat kell megszüntetni. Fő feladatainkat a KV márciusi és novemberi határozatai szabják meg Fel kell számolni a jobboldali 'ká­ros jelenségeket a megye kulturális életében. El kell érni, hogy kulturális megnyilvánulásaink következetesein szolgálják a párt és a kormány cél­kitűzéseit, a szocializmus alapjainak lerakását, a kulturális forradalmat és a 'békeharcot. Tekintettel arra, hegy megyénk ■túlnyomó részt mezőgazdasági jelle­gű, ezért az előbb elmondottak ma­radéktalan végrehajtása mellett a tsz-mozgalom segítését kell a nép­művelési munka homlokterébe állíta­ni. Az egész téli népművelési munka: ismeretterjesztés, könyvtár, filmszod- gálat, és öntevékeny művészeti moz­galom tevékenysége a tsz-mozgalom segítésére kell hogy irányuljon. Nánási elvtársinő a feladatokról szólva a többi között elmondotta, hogy milyen eszközökkel kell nép- izerűsíteni a tsz-mozgatmat. A beszámoló ezután azokról a fel­adatokról szólt, amelyek az ifjúság nevelésében a kultúrraunkásokra árinak. Nánásiné elvtánsnő a következő szavakkal fejezte be 'beszámolóját. Van mit tenni 'bőven, de a járt se­gítségével meg lehel és meg is kell oldani ezeket a feladatokat. Bízom abban, hogy az elvtársak mindent elkövetnek a nép műveléséért, tuda­tának szocialista átformálásáért. Bí­zom abban, hogy nem sajnálják a fá­radságot a szép ügyért, és teljes ere­jükkel harcolnak a párt. vezette kul­turális forradalom következetes meg­valósításáért. A (beszámoló után a népművelési nagyaktíva részvevői közül 'többen felszólalták. A felszóla­lásokat keddi számunkban közöljük. Voltaképpen mi is dicsérni akartunk TAalóságos harc indult a napokban a földművesszövetkezeti mozga- ' lom tízéves fennállása alk Ilmából rendezett ünnepély műsora után Darányban a tanács és a földművesszövetkezet köztanépi együt­tesért. A tanács elnöke erélyesen állást foglalt amellett, hogy a népi együttes »felettes hatósága« egyedül és kizárólagosan a tanács. Hisz az együttesnek ők biztosítják minden alkalommal a kultúr otthont. Ezenkí­vül táncruhákat is vettek már a csoportnak. A földművesszövetkezet meg azért formál jogot arra, hogy a népi együttes nevét Darányi Szövetkezeti Népi együttesre változtassák, mert a tagjai mindannyian szövetkezeti tagok. Es azért is, mert az utóbbi idő­ben jórészt az ő támogatásukból és főként anyagi segítségükből vett mindent a népi együttes. És végül, ha nem is utolsó sorban, a kis együt­tes tagjai is inkább húzódnak a szövetkezet felé, mint bármelyik más szervezethez. A szövetkezetiek szerint így tehát misem természetesebb, mint hogy a földművesszövetkezeté az együttes. A harc végére egy salamoni megegyezés tett pontot. A csoport névben szövetkezeti, de azért a tanács is a magáénak mondhatja. Tehát segítheti, azaz adhat pénzt s egyebet és rendelkezhet is felette. Mindenesetre az együttes fiatal tagjai munkájukért ennél nagyobb elismerést igazán nem kívánhatnának. Mert vajon, ha a műsor kevésbé sikerült volna, a két szerv közül melyik hadakozna érte? Akkor bizonyára mindegyik a má­sikra tukmálná inkább a népi együttes gazdája címmel járó terhet és fe­lelősséget. A darányiaknak olyan kedves kis népi együttesük, mint anya sze­mében és szívében az édes, egyszülött gyermek. Babusgatják, dédelgetik. Még hibáikat is erénynek tüntetik fel. Sajnos! Sőt, kicsit már el is ka­pálták az együttest. A jószerencse csupán az, hogy csak kicsit kaptatták el őket. Pedig tudhatnák a darányiak, hogy nem igazán jó szülő az, aki túlságosan kényezteti gyermekét. Az együttes valóban jó, de hibái mégis csak vannak. És ezeket is észre kellene venni. A népi együttesnek a na­pokban rendezett ünnepségén volt egy műsorszám. A címe Bálnyító tánc. A táncot úgy jelentették be, hogy nyolcvan-száz évvel ezelőtt a darányi dédapák, dédanyák ezzel a tánccal nyitották meg a bálokat. Nohát ez aligha lehetett igaz. Ilyen táncot, ha egyáltalán táncoltak valahol, a jólét­től már elhájasodott, ellustult, a (Diomkodó polgárok estélyein fordul­hatott elő. De nemcsak ebben a műsorszámban akadt kivetnivaló. Volt még többen is, pl. a»Vénkeringő«-ben. Az operettmelódia közismert dalla­ma adta a zenét a maguktervezte táncnak. Maga a tánc keveréke volt a balettnek és az operettkeringőnek. Egyszóval fura volt. Furcsa és egyáltalán nem népi együtteshez méltó. ÍJ ? mennyivel más volt a »kanásztánc!« Életteli, vérpezsdítő, szenti ^ nek, fülnek kedves. A táncosak is érezték, hogy ez az igazi, a ne­kik való. Beleadtak ebbe a táncba mindent: lendületet, lelkesedést, szí­vet, lelket. Es ezzel a táncukkal bebizonyították azt is, hogy a darányi népi együttesnek nem méltatlanul van jóhíre. Ügyesek, tehetségesek a tag­jai, rászolgáltak arra, hogy harcoljanak értük és a községi szervek sze­ressék őket. Megérdemlik a szeretetni és módjával a kényeztetést is. Voltaképpen mi is dicsérni akartuk őket. De jobb lenne, ha maguk a darányiak feddnék meg gyermekeiket hibájukért. OOOOOOOOOOOOO0OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO <2íf mayyati Ilim bematatófCL előtt Budapesten játszódik az »Egy pi­koló világos-« című új magyar fil­münk, amelyet a Vörös Csillag Film­színház mutat be Kaposvárott. A filmben mai mondanivaló, mai prob­léma bontakozik ki előttünk a Római parton, a Városligetben', s fővárosunk más helyein forgatott jelenetek so­rán. Kincse Marci és Cseri Juli a film főhősei. Kincse Marci kétnapos sza­badságra érkezik a katonaságtól, amikor megtudja, hogy Jukka, s. a szerelme züllés útjára lépett. A lány egy, csak szórakozást, kereső, minden este .táncolni induló ».bandába« ke­veredett, és esitéről-estére a »Fekete- vigó««ban táncolt ismerőssel, ismeret­lennel egy pikoló világos mellett. Marci tiszta, igaz szerelmet táp­lált távollétében is a lány iránt és megdöbbenti, amikor megtudja, hogy ezalatt Jolikának viszonya volt közös pajtásukkal, Zombori Kálmán­nal. Mégjobban élkeseredik, amikor a lány mindezt cinikusan bevallja kérdésére és elmondja, hogy nem szerette Zomborit, csak azért tette, mert »butának nézik azt a lányt, aki az ilyenből nagy ügyet csinál«. Mar­ci nem tudta szeretni többé a lányt. Annak jampec barátai miatt még botrányba is 'keveredik, de az előke­rült rendőrnek keményen feleli, hogy Juili nem tartozik azokhoz. Keserves vívódás után ismeri fel Juli, hogy hol tévesztette el életét. Mór-már öngyilkos lesz, de végső re­ménységgel kiszalad a vasúthoz, a szabadságáról visszainduló Marcihoz. S a fiú, aki előző este, semmiképpen sem adta meg új címét, megérzi a lány változását és nem tudja legyőz­ni miagában élő szerelmét. A mozgó vonat ablakéból kiáltja Juliinak: »Cegléd, postafiók: 139«. A film alkotói és szereplői kiváló és ismert művészek. Sok emlékezetes magyar film fűződik a nevükhöz. Ezek sorát gazdagítja az »Egy pikoló világos« című magyar filmalkotás is.. Könyvespolc Az Ifjúsági Könyvkiadó, eleget téve a közkívánatnak, még ebben, az évben elindította a fiatalok olcsó könyvsorozatát, az Ifjúsági Kis­könyvtárt. A (kiadványok olyan nagysikerű művek, amelyek az Ifjú­sági Könyvkiadónál már régebben is megjelentek:, de egyre növekvő számban lesznek új kötetek is, köz­tük az ifjúsági irodalom már régóta nem kapható jónéhány (klasszikus műve. A jövő esztendei sorozati terv egyelőre 12 kötetet irányoz elő, de a kiadó azon lesz, hogy a sorozat szá­mára sűrűbb megjelenési lehetősé­get biztosítson. NEVESSEN VELÜNK - NOÉ BÁRKÁJÁN íme, itt egy jenki, így szól Noé papa: Marshall-segélyt ajánl, zavarjuk el haza. Mert ha igent mondnánk az ajánlatára, hadihajó lenne ebből és nem bárka. Figyeljetek srácok, itt a bárka terve, a rajzolók végre elkészültek vele. Most még hét példányban le kell másoltatni, és a tervosztálynak gyorsan bemutatni. Kedves hallgatóim, közvetítést adunk: kereszteljük bárkánk, most épp erről hallunk. Annak rögeszméje volt ez ócska bárka, aki túl vakon hitt az időjóslásban. Kígyót káderozza Noé tata éppen: Magunkkal mi téged nem vihetünk mégsem. Paradicsom-ügyed volt ennek áz ára; nőügy miatt tettek feketelistára. Két zsiráf állít be égigérő nyakkal. És Noéhoz szólnak, Emígy, szép szavakkal: Vegyenek fel minket erre a hajóra, ha szükségük van két antennaárbocra. Az aggódó Noé így szól gondnokának: Külön cellát adj e két csíkos zebrának. Légy óvatos velük, lehet, nagy bűnösök, van valami susmus biztos hátuk mögött. . (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents