Somogyi Néplap, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-12 / 10. szám
2 SOMOGYI IStPLAP Csütörtök, 1956 január 12. Az Egyesült Államok súlyos katonai provokációja Kína ellen Peking (Uj-Kína). A Kínai Nép- köztársaság külügynÜTüsztériumá- nak szóvivője január 10-én nyilatkozatot tett arról, hogy két amerikai repülőgép január 9-én behatolt Kína légiterétoe. A nyilatkozat a többi között kifejti: A két amerikai katonai repülőgép behatolása Északkelet-Kína térségében Kína légiterébe az Egyesült Államok álltai elkövetett súlyos katonai provokáció, amellyel megsértette Kína területi sérthetetlenségét és szuverenitását. A kínai kormány határozottan tiltakozik e cselekedet ellen és követeli, hogy az Egyesült Államok kormánya tegyen intézkedéseket annak érdekében, hegy hasonló incidens :k- re a jövőben ne kerülhessen sor. Ez az incidens bizonyítja, hogy az Egyesült Államok kormánya nem sajnáil semmiféle erőfeszítést annak érdekében, hogy továbbra is fenntartsa a feszültséget a Távol-Keleten. Tíz évvel ezelőtt kiáltották ki az Albán Népköztársaságot Tirana (TASZSZ). Tiranában január 10-én ünnepi gyűlést tartottak az Albán Népköztársaság kikiáltásának 10. évfordulója alkalmából. A Népszínház termét az ipar és a mezőgazdaság élenjárói, tudósok, írók és művészek, társadalmi szervezetek képviselői töltötték meg. A gyűlés részvevői melegen fogadták az Albán Munkapárt és a kormány vezetőit, amikor az elnökségben megjelentek. A teremben jelen voltak M. J. Hosev, a Szovjetunió tiranai ideiglenes ügyvivője, valamint a Tiranában akkreditált nagykövetségek és követségek vezetői és munkatársai. Az Albán Népköz-társaság kikiáltásának 10. évfordulójáról Manush Myftiu, a minisztertanács elnökhelyettese tartott beszámolót. Az egybegyűltek nagy lelkesedéssel fogadták el a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához, a szovjet kormányhoz és a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnökségéhez intézendő távirat szövegét. Görögországban! februárban általános választásokat tartanak Athén. A londoni rádió jelenti, -hogy Görögországban februáriban általános választásokat! I tártának. Kedden este Pál görög király aláírta a rendeletet, amely mintegy tíz hónappal a négyéves parlamenti ‘időszak lejárta előtt feloszlatja a görög parlamentet. A választásokat Karaman'isz miniszterelnök jelenlegi -kormánya bonyolítja majd le. Costa Rica és Nicaragua kibékültek egymással Washington. Az AP híradása szerint Costa R;ca és Nicaragua hétfőn barátsági szerződést int alá. A két ország között _ miint emlékezet es — múlt év nyarán háború folyt. Saarbrücken. Az AFP jelentette, hogy a saarvidéki nemzetgyűlés titkos szavazással 32 szavazattal, 15 tartózkodás és 2 érvénytelen szavazat mellett dr. Hubert Ney-t, a saarvidéki CDU vezérét választotta meg az új saarvidéki kormány elnökévé. I Kínát nem lehet megfélemlíteni Peking (Uj-KínaV A Zsenmínzsi- bao január 10-i száma éles hangon visszautasítja Donald A. Qua ties amerikai légügyi miniszter szombaton Tajpenben -tett kijelentését. Quarles egy szombati saj tóérte-kpz létén azt mondotta, hogy »a legeszte- lenelbb« dolog lenne Kín.a számára Tajvan és a környező szigetek felszabadítása. Mint a cikk megállapítja, Quarles nyilvánvalóan »-bölcsnek« véli azt, hogy az Egyesült Államok más országok területeit elrabolja«. A cikkíró a következőkre hívja fel Quarles figyelmét: »1. Az Egyesült Államokat kiűzték a kínai szárazföldről, noha előzőleg hatmilüárd dollárt fordított arra. hogy Cssng Kaj-sek polgárháborút indíthasson; 2, az Egyesült Államok fegyveres támadást kezdett. Koreában, de vé- gülis visszakéhyszerítették ,a 38. szélességi fokra és fegyverszünetet kötöttek. Tektátettel a kínai—amerikai tárgyalások rövid időn belüli újrafelvételére, vajon bölcs do’cgnak tartja-e Quarles e megfélemlítés ismételt kísérletét, amely a múltban ezerszer sikertelen maradt« — veti fel a kérdést a lap. Miért járt Radford tengernagy Dél-Koreában? Szöul. Hírügynökségi és -rádiójelentések szerint Arthur W. Radfóid tengernagy, az amerikai vezérkari főnökök egyesített -bizottságának elnöke kedden -befejezte hétnapos dél- koreai látogatását, amelynek során megszemlélte a Dél-Koreában lévő amerikai támaszpontokat. Ezenkívül több megbeszélést fo’ytatott Li Szín Manna! és dél-koreai katonai vezetőkkel. E megbeszélésekkel kapcsolatban Radford kijelentette, hogy »■meg van elégedve Dél-Kcrea biztonságával«. A tengernagy kedden Japánba repült és ott szerdáin találkozott Sige- micu külügyminiszterrel. Japán! látogatásának befejeztével a hawai szigeteken keresztül tér vissza az Egyesült Államokba. A CHICHESTERI PÜSPÖK AZ ATOMFEGYVER ELTILTÁSÁT KÖVETELI London (TASZSZ). Az angliai fcé- keharc országos tanácsa közölte dr. George Bell chichesteri püspök brosúráját, amely határozottan elítéli a nyugati militaristáknak azt az. elméletét, hogy a hidxogénfegyver önmaga. elháríthatja a háborút. Elítéli Bell azokat is, akik azt mondják, -hogy a1 nidrogénfegyvert »elrettentő eszközként« meg kell tartani. Bell felhívja az összes országok állam férfi all, tárgyaljanak türelmesen az egyetemes békét fenyegető problémák rendezése érdekében és törekedjenek a leszerelésre. Olaszország szélesíteni akarja kereskedelmi kapcsolatai az ázsiai országokkal Róma (MTI). Ázsiai útjáról visz- szatérve, Martino olasz külügyminiszter hétfőn nyilatkozatot adott az ANS A hírügynökség munkatársának az ázsiai országok, különösen India irányában folytatott olasz külpolitikáról. Kijelentette, hogy Olaszország fekozmi óhajtja az ázsiai országok felé irányuló diplomáciai és kereskedelmi tevékenységét. Rámutatott arra, hogy Olaszország »osztja az ázsiai tömb országainak bizonyos álláspontjait«, de mint mondotta, hiba lenne ebben Olaszország nemzetközi magatartásának megváltozását keresni. Olaszország nem hagyhatja figyelmen kívül mások követeléseit, sőt meg kell azokat értenie. Az olasz külügyminisztea- nyilatkozata végén kijelentette, hegy Olaszország az ENSZ ülésein fogja kialakítani együttműködését Indiával. A külügyminiszternek ezzel a kijelentésével kapcsolatban a demokratikus sajtó megjegyzi, »majd a gyakorlat mutatja meg, mennyiben követik e szavakat tettek«. r Érdekes hírek a Daily Worker-ből ANGOL HIDEGVÉR Egy Gibraltárból indult személyszállító repülőgép (BEA Viscount típusú) négy motorja közül három felmondta a szolgálatot, de a pilóta »hű maradt angol hideg véréhez!« és 1 sikerült mind a gépet, mind az utasokat sértetlenül földre tenni. A pi'ótát Ügyességéért és nyugalmának megőrzéséért dicséretben részesítették. Hitler-katonák ezrei az új Wehrmachtban Nyugat-Németország új hadseregének első kétezer önkéntese a múlt héten vonult be, s rövidesen még háromezret várnak. Az önkéntesek között rengetegen vannak olya- íock, akik Hiitk)- Wehrmacht-jának is katonái voltak, sőt tisztjei. KÜLÖNÖS DOLOG TÖRTÉNT nemrégiben M-usvvell Hill-ben (Anglia). M-r. A. J. Legan, egy 70 éves öregember üzletébe fegyveres bandita hatolt be. Az idős ember egyedül volt, s amikor a bandita felszólította, hogy: »ide az összes pénzzel, öreg, de gyorsan!«, Mr. Legan hirtelen felkapott egy üveget és a fiatalemberhez vágta. Ami a legérdekesebb a dologban, a 70 éves embernek sikerült is megfutamítania a »bátor« banditát. Nagy sikere van Londonban a Főbelövendők klubjá-nak Jem Paul Sartre Nyekraszov (más néven a Főbelövendők klubja) c. darabját nagy sikerrel mutatták be Londonban. A színdarab kü’öreben rövidesen nálunk is bemutatásra kerül. Ciprusban tovább tart a feszült helyzet A múlt héten 1500 ciprusi munkát, akiket az angol hadsereg katonai munkára alkalmazott, sztrájkba lépett az ottani munkáspárt vezetőinek letartóztatása miatt. A munkások hosszú sorokban vonultak fel a tüntetés helyére, de — mint a Reuter jelenti — a rendőrség megakadályozta) a tüntetőket szándékukban és »hazaküldte« őket. — A további jelentés csak annyit mond, hogy »több« letartóztatás történt. Ciprusban egyébként immár a harmadik középiskolát csukják be. Erre állítólag azért volt szükség, mert a diákoknak »volt bátorságuk« -és csatlakozták a tüntetők tömegéhez, akik Ciprus függetlenségéért szálltak síkra. A gimnázium ezer tanulója, nem valószínű, hogy szívesen, kényszer-szünetet fart. Poujade újabb nyilatkozata Párizs (MTI). Poujade, az úgynevezett UDCA vezetője nyilatkozatot adott a Paris Presse munkatársának. Nyilatkozatában kijelentette, hogy képviselői támogatni fogják a kormányt. »ha az minimális biztosítékot ad« számukra. Poujade általánosságban mozgó válaszaiban megállapította. hogy gazdasági síkon az új kormány legsürgősebb teendője a kereskedelem újjászervezése lenne. Hangoztatta, hegy pártja mindent meg fog tenni ennek kiharcolása érdekében, ha lehet, parlamenti úton, de ha <*?ükteges, úgy, hogy úgynevezett adósztrájk-mozgalmat fognak indítani az országban, akadályokat létesítenek a közutakon stb. Az újságírók megkérdezték tőle. milyen elképzelései varnak az adóreformról. hiszen ez az a -kérdés, amellyel a legtöbb hívet toborozta magának. Poujade erre így válaszolt: rsak nem képzelik, hogy ötleteket adjunk a kormánynak, amely azután azt mondaná, hogy ő mentette meg a helyzetet. Az újságírók ezután megkérdezték, igaz-e, hogy Poujade lapja, a Fraternité Francaise szoros kapcsolatot tart fern olyan volt kollaborán- sokkal, mint Fegy, akit a felszabadulás után a nácikkal való együttműködés rmatt elítéltek, Poujade azt válaszolta, hogy Fegy tényleg a Fraternité Francaise segédszerkesztője, de csak »technikai síkon« munkatársa a lapnak, a párt propagandájába nem avatkozik be. Mint köztudomású, Fegy annakidején Dcriot fasiszta lapjának munkatársa volt, majd 1941-ben a Gerbe című uszító fasiszta hetilap főszerkesztője lett. A felszabadulás után kényszermunkára ítélték. Az Express ezzel kapcsolatban úgy értesül, hogy Poujade Dorgeres-t kérte fel propagandaosztályának vezetőjévé, aki a harmincas évelőben megalapította Franciaországban a hírhedt zöldinges mozgalmat. Dorgeres-t 1942-ben Pétain földművelésügyi minisztere azzal bízta meg, hogy a parasztság körében folytasson propagandát. André Wurser, az Humanitéban »Adolf Poujade« cím alatt élesen támadja a Poujade-mozigalmat. Leszögezi azonban, hogy a Pouiade-moz- galcmtól a francia demokratáknak nincs félnivalójuk. Ne essünk túlzásba — írja. — A kis Adolfot még a »hangadó személyiségek« sem fújhatják fel naggyá. (Wurser itt arra céloz, hegy Poujade hétfőn kijelentette: a különböző pártok »hangadó személyiségei« tárgyalásokba bocsátkoztak vele.) MOCSÁR GABOR: Egy párfHfkár feljegyzései 4 PARTOT VEDEN! KELL ! Az alábbiakban részieteket közlünk Mocsár Gábor: Egy párttitkár feljegyzései című rövidesen megjelenő kisregényéből. A történet hőse egy falusi pártmunkára vállalkozó kommunista, aki mint Kistart párttitkára nehéz és nagy feladatok elé kerül. Legnehezebb ezek között a rosszul dolqozó Móricz Zsigmond Termelőszövetkezet ügyének rendbehozása. E munkában legjobb segítője a termelőszövetkezet kommunistáinak taggyűlése. A következő részlet a taggyűlés egyik eseményét mutatja be. Czót kért az én kopottesuhás ^ ismerősöm, a növénytermelési brigád vezetője, aki mindent másképp tudott a vetésről, a vetési tervről, mint a könyvelő. — Van egy régi nóta, ami úgy szói, hogy panaszkodnék, de nincs kinek, nem hallja meg senki... De mivel, hogy most itt az elvtárs a járástól, tehát el szeretném mondani, hogy minálunk tavaly tavasz óta, vagyis inkább az aratás óta, nincsen brigádvezetői értekezlet. Én azt javaslom, hogy újra tartsuk meg, mert ez akkor igen-igen jó volt. Továbbá, ha Istenes bácsi lesz ‘a raktáros, akkor arra kérem, hogy jelölje meg valami titkos jellel a villanyégőket, mert az teljes tűrhetetlen, elvtársak, amennyi villanyégő eltűnik. Az istenit abba a sok égőbe... Meg aztán felkérem a tehenész elvtársa tát, a fejőket, hogy reggelenként ne borogassanak egy-egy bögre tejet a kutyáknak, mert láttam, hogy ezt csinálják, éspedig minden reggel legalább egy féllitert, ez pedig, ha jól számítjuk, egy évben majd 600 forint, az istenit a kutyáit belibe. Továbbá azt se tudom megérteni, minek jár az irodára mindenféle újság, amit a tagság fizet, csak az elnök meg a könyvelő olvassa, de mi fizetjük, az istent abba a sok újságba. . Ennyi volt a hozzászólása. A tagság élénk helyesléssel fogadta a szavait. Utána — nem is tudom hányadszor — Istenes elvtárs kért szót. — Én a járási elvtársnak azokhoz a szavaihoz akarok kapcsolódni, hogy harcolni kell az ellenség ellen .. Kedves elvtársak! Én erre elmondok valamit. — Halljuk ... halljuk ... —■ Volt itt Kistariban e&v DÉFOSZ titkár. Szeghalomról került ide. Onnan, ahonjian a könyvelőnk. Hogy az milyen ember volt — elvtársak — ahhoz fogalom nincs. Az jött-ment, dolgozott, szervezett, agitált. Reggeltől estig. Folyton a biciklin ült. A határt járta, a házakat járta, beszélt, dógozott, szóval, azt elbeszélni nem lehet, hogy -mit meg nem tett az az ember. Namármost, Ez a DÉFOSZ- titkár egyszer beadta a kérvényét, hogy ő szeretne párttag lenini. Beadta, de a járási bizottság — visszautasította. Nem vették fél a pártba. Mit -gondolnak, elvtársak, helyes eljárás volt ez? A taggyűlés figyelemmel hallga- tott, teljesen Istenes bácsi hatása alá került, aki nemcsak, szavakkal, hanem hanggal, mozdulatokkal is ábrázolta, hogy dolgozott, miképpen törekedett, jött-ment a DÉ- FOSZ-titkár — mindenki megdöbbent, amikor megtudta, hogy egy ilyen ember, egy ilyen lelkes ember kérelmét a járási bizottság visszadobta. — Nem helyes. Egyáltalán nem helyes... — egyhangúlag így foglalt állást a taggyűlés. — Én meg azt mondom, elvtársak — s a hatás kedvéért, egy kis szünetet tartott az öreg Istenes —, hogy helyes eljárás volt... Igen-igen. helyes volt! A tagság teljesei) megzavarodott. Össze-vissza kiabáltak, méltatlankodtak ... De az öreg felemelte a hangját, s mindenki elhallgatott. —... mert annak a DÉFOSZ-tit- kármak volt egy rohadt, gané csendőr bátyja, aki az úri világban űzte, hajtotta a szegénységet... Hát ezért nem vették fel. Itt a faluban nem ismerték. Szeghalomról került ide. De a járás utánanézett, nem vette fel. Akinek ilyen a családja... az rém való a pártba .. . Mit gondolnak az elvtársak, helyes dolog ez? Az elvtársak most már egészen másképp mérlegelték a dolgot. — így mindjárt más ... Persze, hogy helyes ... hogyne volna helyes. Az öreg Istenes magasra nyújtotta a kezét. Csendet parancsolt. A szemei villogtak. A hangja élesen idegesen, majdnem sikoltozva szárnyalt. — Bizony helyes! A pártot védeni kell! De az már nem helyes, hogy az a rohadt, gané csendőr, aki miatt a DÉFOSZ-titkárt nem vették fel, az viszont párttag ... párttag ... a szüz- xnáriáját!... Párttag ... s méghozzá — kinyújtotta a karját az elnöki asztal felé, remegett, reszketett az öreg, inas kéz, rázta a felháborodás, a keserűség, szinte magasra nőtt a vézna, kicsi öregember — méghozzá ott ül az asztalnál, veri a vizeskancsót... Fóti elvtárs ... a könyvelő ... s méghozzá ő lett minálunk a páittitkár- helyettes ... Ő ír be mindent, amit Kurcsán Jani ellop, egymás kezére játszanak... én ezt kiderítettem. Ezt akartam mondani. Dekedt morgás szakadt ki az emberekből. Felikapták a fejüket .. . perzselő, tüzes szemek nézték a könyvelőt, aki ijedten, sápadtan ült és pislogott a lámpa fényénél. — Menjen onnan ... attól az asztaltól! Menjen... de máris menjen! — szinte sírva mondta ezt valaki, az a széleshátú ember, előredűl, rá- hajlik az előtte ülő hátára, s mutogat ... — elfelé... elfelé attól a piros vászonnal letakart asztaltól! — Fóti szolgálatkészen összekapkodja a papírjait, gyorsan teljesíti a dühödt ember parancsát. Félvállát félrehúzva oson az ajtó felé. A leleplezés, az öreg Istenes beszéde olyan váratlan volt, úgy érte, mint a villám ütés; megnémult, elborzadt ekkora szenvedély láttán, egy szót sem tudott kinyögni; sem védekezni, sem magyarázkodni nem volt hangja, ereje ... — Megállni... megállj hé! —kiált utána egy harsány hang, az öreg Borbásé. Fóti megáll az ajtóban összekapja magát. Várja a további parancsot. Úgy látszik, Borbás nemcsak a helyzetet ismerte fel, hanem azt is, hogy ebből, mint örökös korelnökre nézve milyen kötelességek adódnak, Odalépett az asztal mögé, ahol eddig Fóti elnökölt, s bejelentette; az elnöklést átveszi. — Tudomására hozom az elvtársaknak, hogy Fóti... mi a másik neved, könyvelő? — Ernő ... Fóti Ernő! — ... Fóti Ernő ellen bejelentés érkezett, miszerint csendőr volt, űzte. bántalmazta a szegénységet. Tehát párttaig nem lehet. Kíván valaki kérdést intézni? — Én akarok! — jelentkezett a .széleshátú ember. Mindenki odafordult. — Ha Istenes -bácsi ezeket tudta — miért hallgatott idáig? — Az ám — csakugyan: miért? — Azért, gyermekem, mert hát kinek mondjam el? Lássátok, taggyűlés hónapok óta nincs, a hibák meg tornyosultak, az ember magára van hagyva, aztán hogy keresgéltem, kutattam, honnan erednek a szálak, így lett gyanús a könyvelő, de én mindezeket teljes bizonyosan csak most tudtam meg, egy hete, hogy Szeghalmon jártam... az ember, ugye tájékozatlan ... Most aztán, ugye — gondoltam, megmondom. S leült. A korelnök megkérdezte: — Kielégítő Istenes elvtárs válasza? A taggyűlés kielégítőnek találta. Tompa csendben tette fel a következő kérdést a korelnök. — Kíván még valaki kérdést intézni? Senki nem kívánt további kérdést intézni. — Kíván valaki hozzászólni? Senki nem kívánt hozzászólni. — Akkor felteszem a kérdést. Aki a kizárásra szavaz, tartsa fel a tagsági könyvét. Úgy tucat piros tagsági könyv röppent a levegőbe. Fóti Ernőt — a leleplezést követő két percen belül — kizárták a pártból a Móricz Zsigmond TSZ kommunistái.
