Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-22 / 300. szám

Csütörtök, 1955. december 22. SOMOGYI NÉPLAP Előre Somogy tsz-mozgalmáaak fejlesztéséért Felszólalások a Megyei Pártbizottság ülésén Az újííómozgalom népszerűsítése nyomán még eredményesebb lehetne a Gyékényesi Kavicsbánya munkája Vasárnapi számunkban közöltük a Megyei Pártbizottság ülésén elhang­zott. beszámolókat, az alábbiakban a felszólalásokról számolunk be. Fenyvesi János, Kaposvári JB: Járásunk továbbra is élenjár a tsz-mozgalom fejlesztésében. Fenyvesi János elvtárs felszólalá­sában azokról az eredményekről szá­molt be, amelyeket a kaposvári já­rásban a tsz-mozgalom fejlesztésében elértek. Közel 2000 család 15 600 hold földdel lépett a termelőszövet­kezeti útra 1955-ben a kaposvári já­rásban — mondta. — Az új termelő- szövetkezetek alakítását mindenütt a kommunisták kezdeményezték, pél­dát mutattak a pártonkívüli dolgozó parasztoknak. — Az új tsz-ek megszilárdítása sok gondot okozott járási pártbizottsá­gunknak — mondta Fenyvesi elv­társ. — Ezért arra törekedtünk, hogy lehetőleg minden új tsztoen a leg­rövidebb időn belül megalakítsuk a pártszervezetet. A jól működő párt- szervezet, a kommunisták példamu­tatása biztosítéka a tsz gazdasági és politikai megerősödésének. — Az ríj ts'z-ek megszilárdítására a régi tsz-ek tapasztalt elnökeit se­gíteni .küldtük. 12 tsz-elnököt küld­tünk az új termelőszövetkezetekbe, akik . gyakorlati segítséget adtak a ' közös ' gazdálkodás megszervezésé­ben, irányításában. Most a vezetőség- választásra készülve tovább fokoz­zuk a tsz-mozgalom fejlesztését, s azt akarjuk, hogy a kaposvári járás továbbra is élért járjon az új szövet­kezetek alakításában. Sási János e’vtárs, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazg atóságá nak vezetője: Tszdsink zárszámadásának eredménye ékesen bizonyítja a közös gazdálkodás fölényét. Sási elvtárs felszólalásában a szá­mok tükrében mutatta be a Somogy megj'ei termelőszövetkezetek fejlődé­sét, hogy az 1955. évi eredmények alapján ország-világ előtt hirdetik fölényüket a kisparaszti gazdálkodás felett. A fel nem osztható közös vagyon -egy holdra pl. 1949-ben 25 forintot, 1954-ben 496 forintot, 1955-ben 800 forintot tett ki. Azoknak a termelőszövetkezeti ta­goknak, akik egész éven át becsüle­tesen dolgoztak a közösben, jövedel­me meghaladja a középparasztok jö­vedelmét. Itt is megmutatkozik a fejlődés az egy munkaegységre eső forint értékben. Egy munkaegység értéke 1950-ben 11 forint, 1953-ban 24 forint, 1954-ben '27 forint, 1955-ben 39,83 forint. Nem szabad figyelmen kívül hagy­ni azt sem, hogy ez az első év, ami­kor minden tsz-ben az alapszabály­nak megfelelően készítették el a zár­számadást, amelyben az állam iránti kötelezettség teljesítése az első és mindenütt félretettek 2 százalékot • szociális-kulturális célokra. Elismerésre méltó az is, hogy ter­melőszövetkezeteink kivétel nélkül elsőnek teljesítették a megyében ve­téstervüket, ami a jövő évi kenyér- gabona jó termésének is előfeltétele. — Mezőgazdasági Igazgatóságunk és a járási apparátus most azért küzd, hogy az állattenyésztésben is olyan fejlődést érjenek el tsz-eink, mint a növénytermelésben. Itt még komoly mulasztás terhel bennünket, ezért körültekintőbb, előrelátóbb munkát kell végeznünk, hogy a tsz-ek állattenyésztése terén is sike­rekről számolhassunk be. Mifialovits elvtárs, Siófoki JB: Szívós, meggyőző felvilágosító munkára van szükség a tsz fejlesztésében. Mihalovits elvtárs felszólalásában a dolgozó parasztok gondolkodásáról beszélt, hogy milyen nehezen szánják rá magukat a szövetkezésre, milyen nehezen szakítanak a megszokottal, a régi gazdálkodási formával. Fárad- hatatlafl népnevelőmunkára van szükség, hogy újból és újból meg­győzzük a dolgozó parasztokat a szö­vetkezés előnyéről, s ezt a. munkát akkor is folytatni kell, ha már be­lépett a tsz-be, hogy megváltozzon maradi gondolkozása. Brachna János, a MÉSZÖV megyei elnöke: A földművesszövetkezetek to­vábbra is segítik a dolgozó parasztok termelőszövetkezeti Útra való vezetését. — 1955-ben a földművesszövetke­zetek vezdtői és tagjai eredménye­sebben vették ki részüket a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesztésé­ből, mint az előző években — mond­ta Brachna elvtárs. — Ezt mutatja az is, hogy a S60 földművesszövetkezeti vezetőségi tagból 540 tsz-tag, s ebben az évben 2860 földművesszövetkezeti tag lépett be a termelőszövetkezetbe, ígérhetem a pártbizottságnak, hogy apparátusunk továbbra is minden erejével segíti a dolgozó parasztok termelőszövetkezeti útra való veze­tését. A DISZ és az MNDSZ is ki­veszi részéi a tsz-mozgalom fejlesztéséből. Kóczán Magda elvtársnő, a DISZ megyei titkára és Kollár Rozália elv­társnő, az MNDSZ megyei elnöke arról számoltak be felszólalásukban, hogy a DISZ-fiatalok és az MNDSZ- asszonyok is kiveszik részüket a tsz- mozgalom fejlesztéséből. — Számos példa van rá, hogy a DISZ-fiatalok kezdeményezően lép­tek fel tsz alakításában — mondta Kóczán elvtársnő —, mint például a csurgói és kutasi fiatalok. Kollár elvtársnő örömmel számolt be azokról az eredményekről, ame­lyeket a nőknek a közös munkába való bevonásában • 1955-ben az MNDSZ elért. Nagy részük van az asszonyoknak abban, hogy az idén nem volt kapálatlan kukorica, hogy a növényápolást időben elvégezték a tsz-ekben. Az asszonyok kivették ré­szüket a tsz-alakításban is. Uj ter­melőszövetkezeteinkben a belépő családfő mellett ott vannak az asz- szonyok is. — Az a tény — mondta Kollár elv­társnő —, hogy Somogy megyében több mint 100 tsz-község van, azt a követelményt állítja a megye vezetői elé, hogy több szociális intézményről gondoskodjanak, hogy a nők még iobban kivehessék részüket a közös munkából. Javasolom, hogy az idény­napközik és bölcsődék számát növel­jék, s azok április 1-től november 1-ig működjenek. Dr. Sivó József: A tsz egészségileg is többet nyújt a dolgozó parasztoknak. Sivó elvtárs felszólalásában arról beszélt, hogy milyen előnnyel jár az a dolgozó parasztok számára, ha be­lépnek a termelőszövetkezetbe. A szé­leskörű társadalombiztosítás módot ad a tsz-tagoknak arra, hogy idült be­tegségüket meggyógyíttassák, igény- beveayék az orvosi szolgáltatást, amely nem kerül nekik pénzbe, mint egyéni gazda korukban. A Megyei Pártbizottság utasítsa a megye egész­ségügyi szerveit, hogy a lehetőséghez képest, ott, ahol erre megfelelő szak­orvosok vannak, valósítsák meg azt a mozgalmat, amelyet a siófoki já­rásban már'eredményesen alkalmaz­tak, hogy szakorvosokból álló brigád szűrővizsgálatot tart a tsz-ekben. ahol feltárják a tsz-tagok idült be­tegségét, s javasolják azok gyógyítá­sát. Czene Mihály elvtárs: A tsz-mozgalom fejlesztése az osztályharc éleződése közepet­te történik. Czene elvtárs felszólalásában arról beszélt, hogy a tsz-mozgalom fejlesz­tésében az elért eredmények éles osz- tályharcpk közepette születtek. A kulákság nem nézte tétlenül, hogy a dolgozó parasztok ezrei lépnek a szö­vetkezetekbe, bomlasztó aknamunká­inkkal akadályozni igyekeztek a fej­lődést. A jobboldali elhajlás követ­keztében 1953 júniusa után az osz­tályellenség elég nagy szarvat ka­pott, és sokszor egész nyíltan uszí­tott a tsz-mozgalom ellen. Ez érez­tette hatását a múlt évben is. Iharos- berényben pl. a kulákok megfenye­gették a tsz előkészítő bizottság tag­jait és a dolgozó parasztokat, nehogy tsz-t mérjenek alakítani. Az ellensé­get leleplezték és Iharosberény ter­melőszövetkezeti község lett. Ebből az a tanulság, hogy a kom­munistáknak éberen, kell őrködniük és le kell leplezniük az ellenség min­den tevékenységét, bátran hirdetve pártunk politikáját. László István elvtárs, a Megyei Tanács elnöke: Tanácsaink segítsék az új tsz-eket, hogy a tagok minél előbb közösbe tudják vinni állataikat. , László elvtárs felszólalásában arról beszélt, hogy a tanácsok minden se­gítséget meg kell hogy adjanak az új tsz-eknek, hogy a közös állatállo­mányt mielőbb egybe tudják vinni. Segítséget kell adni a meglévő épü­letek átalakításához, vagy használa­ton kívül lévő épületek átadásához. Ebben az állami gazdaságok igazga­tóságának és az erdészetnek is cse­lekednie kell, ne ragaszkodjanak gyakran bürokratikusán az * általuk használat: an épülethez. A továbbiak­ban arról beszélt László elvtárs, hogy az elmúlt év'tsz-fejlesztése során új tagok főleg az új termelőszövetkezet­be léptek be, ellenben nem fejlődtek, vagy csak igen kevesen léptek be a régi tsz-ekbe. Ezekben pedig most a zárszámadáskor olyan eredmény mu­tatkozik, ami különösen vonzó a még kívülállókra. Ez a tény arra figyel­meztet bennünket, hogy még mindig van befeléfordulás tsz-einkben, amit legsürgősebben meg kell szüntetni. Pankász Ferenc elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára: A tsz-mozgalom fejlesztését, új tsz-ek létrehozását a párt ve­zetésével és irányításával kell végezni. Pankász elvtárs a felszólalásokra adott összefoglalójában hangsúlyoz­ta, hogy Somogy megye tsz-mozgal- mában' elért eredmények váljanak további sikereink forrásává, használ­juk fel a jó tapasztalatokat és kiizd- jünk azok ellen a hibák ellen, ame­lyek az ősszel megmutatkoztak. Támaszkodjanak a JB-k tovább­ra is a falusi alapszervezetekre, kom­munistákra, s az eredmény nem fog elmaradni. A tsz-mozgalom fejlesz­tését, új tsz-ek alakítását a párt ve­zetésevei, irányításával kell végezni. Az állami és gazdasági szervekben a kommunistáknak kell elsősorban küz­deniük azért, hogy a tsz-mozgalom minden dolgozó számára központi kérdéssé váljon. Nem kielégítő még az agitációs munka a zárszámadások eredményei­nek népszerűsítésében — mondta Pankász elvtárs. — A nyáron, a nagy fejlesztés idején nem volt ennyi agi­tációs érvünk, mint most, mégis több belépő volt hetenként. A Megyei Pártbizottságnak van egy olyan ha­tározata. hogy a tsz-zárszámadásra meg kell hívni az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztokat és az ered­ményeket ismertetve, hívni kell őket a termelőszövetkezetbe. Ne csak a vacsorára gondoljanak az előkészítés idején az illetékes szervek, hanem végezzenek gondos, előkészítő mun­kát, a tsz-tagok személyesen hívják meg az egyénileg dolgozó paraszto­kat a közgyűlésre, hogy minél töb­ben válasszák azt az utat, amelyen ők járnak. Ezzel egyben küzdjenek a még megmutatkozó káros befelé­fordulás ellen. Pankász elvtárs be­szélt arról is, hogy megyénkben töb­bet kellene foglalkozni az alacso­nyabb típusú termelőszövetkezeti csoportokkal. Számos tapasztalat bi­zonyítja — mondta , hogy ahol az alapszabály szerint működtek az I-es típusú tszcs-ék, ott megszerették a gazdák a közös munkát és maguk kérték, hogy III-as típust alakíthas­sanak. Tovább kell fokozni azt a munkát, hogy az újonnan alakult tsz-eket politikailag, gazdaságilag megszilárdítsuk. Uj tsz-einkben meg kell alakítani a pártszervezeteket. Meg kell szilárdítani a tsz-ek veze­tését, s ha szükséges, további káder- átcsoportosítással tapasztalt elnökö­ket kell a tsz-ek élére állítani. Végül arra hívta fel a pártbizott­ság figyelmét Pankász elvtárs, hogy az új és régi tsz-ekben is már most gondot kell fordítani a gabonaveté­sek ápolására, a tavaszi munkára való felkészülésre. Amíg az idő en­gedi, foltozni kell a mélyszántás üte­mét, ezzel is biztosítva a jövő évi bő termés előfeltételét. Az ország számos nagy és kis építkezésére szállított és szállít ka­vicsot az É. M. 1. sz. Kavicstermelő Vállalat gyékényesi üzeme.' Szüksé­ges és fontos anyag a kavics, külö­nösen most, amikor az építkezések­nél egyre több betont alkalmaznak. A Gyékényesi Kavicsbánya dolgo­zói igyekeznek is megfelelni a foko­zott követelményeknek. Ezt az igyek- vést elsősorban a tervteljesítésben lehet lemérni. Éves tervüket november 14-re befejezték. Az év végéig mint­egy 12 000 köbméter kaviccsal teljesí/tik túl kötelezóttségüket| Hogy éves tervüket a tervteljesítés szempontjából ilyen eredményesen zárhatják, az elsősorban a vállalaton belül a fejlődő technikának, az új gépeknek köszönhető. Ma már a ka­vicsbányában nincs olyan munkafo­lyamat, amely nehéz fizikai munkát igényelne, mindezt a gépek végzik. A kavics szállítása, a földréteg mozga­tása stb. mind géppel történik. Az, hogy éves tervüket novemberben be­fejezhették; döntően az exkavátor­nak köszönhető, amelyet ez év ápri­lisában kapott a vállalat. A gépek kezeléséhez azonban olyan emberek szükségesek, mint a vállalat dolgo­zói, akik maradéktalanul teljesítik versenyvállalásaikat. A fejlettebb technikához a nagy­teljesítményű gépek mellett az is szükséges, hogy a dolgozók ál­landóan fejlesszék tudásukat, újítsanak, ésszerűsítsenek. Van újítás a Gyékényesi Kavics­bányában, csak kevés. 1955-beri mindössze öt újítást fogadtak el. Sza­bó Ferenc elvtárs, újítási felelős el­mondja, hogy néhány évvel ezelőtt volt olyan esztendő, hogy 48 újítást adtak be a dolgozók. Az újítások szá­mának csökkenését azzal magyaráz­za Szabó elvtárs, hogy elfogyott az „újítani való“. Pedig biztosan van még probléma ezernyi, amely megol­dásra vár, mellyel olcsóbbá, jobbá, vagy gyorsabbá lehetne tenni a ter­melést a Gyékényesi Kavicsbányá­ban. Hogy mennyire van, arra bizonyí­ték a legutóbb beadott újítások, pl. Adorjáni Tiboré. Az ő újításának lé­nyege az. hogy a kotrólánctagok fel­hegesztését házilag, üzemen belül meg lehet oldani. Adorjáni Tibor nemrég beadott újítása az utókalkuláció szerint több mint 150 000 forint meg­takarítást eredményez az üzem­nek. De nemcsak Adorjáni elvtársnak van jelentős újítása, hanem még né­hány társának is. Pl. Oletics János esztergályosnak és Musztács József­nek. Oletics János újítása nyomán 45—50 százalékkal csökken a gőzkot­rógéphez szükséges lánctagok fúrási Somogy megye északi részében, közel a Balatonhoz és Siófokhoz van Ságvár. Ez a községünk igen nagy történelmi múltra tekint visz- sza: itt már mintegy 35 000 évelőit emberi település volt. A ságvári lösztakaró alól 1909-ben került elő először emberkéz által pattintott kőszerszám. 1928-tól 1930-ig a Ságvártól délnyugatra lé­vő horhos 10—20 méter magas lösz­falában ásatásokat végeztek. Ekkor kisebb ősemlősök csontjait, egy agyagtűzhelyet, kőeszközöket, rén­szarvas-fogakat, csonteszközöltet ás­tak ki. A gonddal pattintott apró mikrolitek, a kepengék, fúróhegyek, egyéb apró kőszerszámok, lekerekí­tett végű csonteszközök, kilyukasz­tott csonttűk arról tanúskodnak, hogy Ságvár ősembere a geológiai negyedkorban, a pleisztocén-kor­szak ú. n. magdalén-kultúrájában élt itten. Kortársaitól eltérően nem barlangban lakott, hanem náddal és sással fedett, földbevájt putriban. A ságvári lösztakaró földbevájt kunyhói összefüggő rendszert alkot­nak, ami azt bizonyítja, hogy egész törzs élt itt együtt. Ságvár paleolit- vagy őskori em­bere — mint már említettük — a magdal én-kultúrában é’t. Ez a kul­túra nevét a franciaországi La Ma- delaine nevű sziklafülkében talált leletektől nyerte. Ez a kor a post- glaciális korszak egvik hidegebb időszakára esett. A földbevájt kuny­hókban a ságvári ősember védelmet talált a hideg ellen. Testét állati bő­rökkel fedte be. Táplálékát főleg rénszarvas húsa képezte. Csupa ap­ró kőeszközt gyártott kalcedónból, obszidiánból, tűzkőből. Különösen ú. n. mikrolit-penséket pattintott. 2— 4 cm hosszú, fél cm széles,. lapos, ideje. Musztács József a gőzkotró­persely házilag való készítéséhez adott ügyes javaslatot, amely szin­tén jelentős megtakarítást eredmé­nyez. Tehát van újítás most is, csak ke­vés. Az újítási felelős, valamint az üb feladata lenne, hogy népszerűsítse az újítás jelentőségét és azokat a dol­gozókat, akik szívesen foglalkoznak újítással. Ne csak havonta, a terme­lési értekezleten essen szó az újítás fontosságáról —- a sok más kérdés mellett —, hanem rendszeresen és sokat foglalkozzanak vele úgy/ mint egy-két évvel ezelőtt, hogy az évi, 48 újítást ne „régi dicsőségeként kell­jen emlegetni. Ha az üzem vezetői megszívlelik a jó tanácsot, a dolgozók szorgalmas munkája még eredményesebb lesz a jövőben. Az üzem dolgozóinak többsége lelkesen versenyez, szép ered­ményeket ér el. Brigádok között folyik a vetélkedés, ki ér el jobb eredményt, ki termel terven felül több köbméter kavicsot. Kisiván András WM 7. földkotró bri­gádja Papp Józsefével van verseny­ben. Eredményeik között nincs nagy eltérés, A legutóbbi értékelés sze­rint a Kisiván-brigád teljesítménye 139, a Papp-brigádé pedig 135 száza­lék volt. Ugyancsak párosverseny fo­lyik Pongrácz István, Sztepnik Ti­bor, Korocecz János és Szörcsög Pál brigádja között. A párosversenyben hol az egyik, hol a másik brigád szerzi meg az első helyet. S a nemes vetélkedés eredménye a mind több kavics. Hogy a bányában a gépek jól mű­ködnek, ahhoz a javítóműhely dol­gozóinak' munkája is hozzájárult. Pl. november hónapban 122 százalékra teljesítették havi tervüket. Nemcsak a kotrógépek és a műhely, hanem a Gyékényesi Kavicsbánya valamenv- nyi dolgozójának munkája hozzájá­rult ahhoz, hogy jó termelési ered­ményt érhettek el az 1955-ös tervév-“ ben, s terven felül is szállíthatnak kavicsot az ország különböző építke­zéseihez. Pintér Ilona HAVI 3289 FIX Csák József, az ádándi Petőfi TSZ 63 éves tagja 531 íruun'kaegységett tel­jesített ebben az évben. Jó munkája meghozta gazdag gyümölcsét. Jöve­delme a következő: készpénzben' 10 428 forintot, a többtermeléséri: 2511 forint prémiumot -kapott, a ter­mészetbeni osztalék pénzben! értéke 16 384 forint. A háztáji -gazdaság ho­zamával együtt évi jövedelme 39 273 forintot tesz ki. Ha ezt elosztjuk a hónapok számával, kitűnik, hogy Csák József 3289 forintot keresett havonta. élespengéjű, hegyes szerszámokat, amelyeket késnek és nyílhegynek használt. Rénszarvas csontbóí és agancsból lándzsahegyeket, varró­tűket és szigonyokat készített. A csontvarrótűbe lyukat fúrt és ezen ótdugta a bélhúrt, amely a cérnát helyettesítette. Szigonnyal — felte­hetően — halászott a Balatonban. A magdalén-kultúra nyomait megtaláljuk Kaposvár közelében is, Kapcshomok község határában. A szántóföldeken gyakran vet fel az eke vasa igen finom pattintású mik- roliteket, kőmagokat és szilánkokat, ami arra mutat, hogy az ősember ezt a helyet műhelynek és átvonuló szállásnak használhatta. Egy itt végzendő próbaásatás szép remé­nyekkel kecsegtet. Milyen volt a magdalén-kultúra ságvári és kaposhomoki ősembere? Gondolatban ugorjuk át azt a 35 évezredet, amely bennünket elvá­laszt tőle. Az egyik ságvári putrilakásból ki­bújik egy ifjú. Alig lehet több 18 évesnél, mert még nincs szakálla. Fekete haja válláig ér. Egész ruhá­zata egyetlen rénszarvasbőr, me­lyet csonttű fog össze. Homloka ala­csony és lapos, szemei mélyenfek- vők, orra széles, kidudorodó szem­öldökereszén bozontos szemöldök, pofacsontjai kiállnak. Mai elképze­lésünk szerint nem lehet csinosnak nevezni, de pillantása bátor. Vállá­ról bőriszák lóg, melyben kő- és csontszerszámait tartja. Kezében lándzsa. Biztos léptekkel halad dél felé, Kaposhomok felé. Minden lépésével halad a jövő felé. a magasabb emberi kultúra felé... Ruh György A somogyi ősember nyomain

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents