Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-06 / 286. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Látogatás egy arizóniai farmernél Eredményes munkát, sck sikert kívánunk megyénk új pártmunkásainak Télapó ajándéka a Csordás négyesikreknek A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGYEi BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XU. évfolyam, 286. szám. AKA 50 HLLLK Kedd, 1955. december 6. |l 130 családdal, 250 taggal, 928 hold földdel erősödtek megyénk tsz-ei a múlt héten Új tss alakult Gigében Megyénk termelőszövetkezeteiben, egymás után tartják a zárszámadó közgyűléseket. A gazdag eredményekről tanúskodó zárszámadások egyre több egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszttal ismertetik fel a közös gazdálkodás fölényét az egyénivel szemben. A múlt héten ismét erősödtek termelőszövetkezeteink. 130 család, 250 taggal, 928 hold földdel lépett a paraszti felemelkedés útjára. A LEGTÖBB BELÉPŐ A KAPOSVÁRI JÁRÁSBAN VOLT. A járási pártbizottság dolgozói, a kommunisták fáradhatatlan politikai felvilágosító munkája újabb sikereket hozott a termelőszövetkezeti mozgaiom fejlesztésében. A járásban újabb 186 egyéni gazda, 755 hold földdel választotta a termelőszövetkezetet. A tabi, siófoki és barcsi járásban 12 családdal gyarapodtak a termelőszövetkezetek. Gige községben Aranymező néven új termelőszövetkezet alakult- Az új tsz-t 26 család 48 taggal, 365 hold főddel hozta létre. A fiadi Lenin, a torvaji Táncsics, a nagyberényi Petőfi, a látrányi Alkotmány, a kürtöspusztai Latinka, a csokonyavi- sontai November 7 Termelőszövetkezetbe is több egyéni gazda lépett be. Erőteljesebben kell fejleszteni a termelőszövetkezeti mozgalmat — a nyári fejlesztéshez hasonlóan — a nagyatádi, marcali, fonyódi és a csurgói járásban. A Csurgói Járási Pártbizottság pl. jelenleg úgyszólván semmit sem tesz a tsz- fejlesztés ügyében. Tsz-eink ne hallgassanak szép eredményeikről, tudassák azokat az egyénileg gazdálkodókkal, hogy azok megismerve a j! közös gazdálkodás előnyeit, minél nagyobb számban kövessék }! az új úton járókat. Megyénk egész területén befejeződött a kenyérgabona vetése Iit f' h). Mást mutatnak a tapasztalatok a fonyódi yLl(ll (1 rszvmiv. ós a siófoki járásban a kukoricaszár béták mint amit jelentettek a megyének betakarításnál, fi i(< Tegnap, hétfőn a határszemle során megállapítottuk, hogy a fo- ínyódi járásban még igen sok kuli koricaszár áll lábon, ami azt mu- jÁ’tatja, hogy korántsem hajtotta Jj" végre feladatát úgy, mint ahogy az a megyének adott jelentésben szerepel- Még a járás egyik legit jobb községében, Lengyeltótiban is több mint 100 holdnyi kukoricaszár áll lábon, de Szöllősgyörök, SGyugy község is csak 60—70 százalékra áll a kukoricaszárvágással. A lengyeltóti'tanács a népnevelők, a párt- és tanácstagok közvetítésével tudatta a gazdákkal, hogy legkésőbb e hó 13-ig be kell fejezni a kukoricaszárvágást, s aki ennek a kötelességnek nem tesz eleget, a községi tanács az illető gazda költségére levágatja a kukoricaszárat. A siófoki járásban a legutóbbi értékelésig 63 százalékát vágták Igyekezzék minden község, hogy mihamarabb '’elnyerje a kukorica szabadpiaci értékesítési jogát 'S A megye minden községében fo- 'jfkozmi kell a verseny lendületét a y. kukoricabegyűjtés sikeréért, . Me- I Így ónkban Somogy geszti elsőnek kap- jlia -meg kukoricára a szabadértékesí- jjltés jogát, mert kiukoricabegyűjtési {'tervét .becsülettel teljesítette. Harcolta jen minden község, hogy minél ha- jümarabb elnyerje ezt a jogot. A be- Jlígyűjtési hivatalok azzal segíthetnek, tyha sürgősein elszámoltatják a bátraién termelő se maradjon adósa népünk államának. A járások sorrendje a kukoricabegyűjtésben: Járás: Százalék; Begyújt. niv. v.: 1. tabi 112,8 Kovács István 2. fonyódi 99,6 Győréi József 3. barcsi 93,1 Slszler István 4. marcali 89,7 Sifter Jenő 5. SiOTOKi 89 Gajdos László 6. nagyatádi 85,9 Borbandi A. 7. kaposvári 84,4 Balassa Tibor . csurgói 67,3 Horváth György A múlt hét végén még több község volt olyan, ahol nem fejezték be a vetést Ezek iközött volt Böhönye, Gadács, Vése Ráksi és Lábod. A Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának intézkedésére ezekbe a községekbe több gépet adtak a gépállomások, és vasárnap is vetettek. Ennek eredményéképpen vasárnap estére megyénk egész területén befejeződött a kenyérgabona vetés. Nemcsak jó dolog látni és tudni, hogy megyénk teljesítette végre kenyérgabona vetéstervét, hanem tanulságot ás vonhatnak le az utóbbi napok tapasztalataiból az illetékes szervek. Mégpedig azt a tanulságot, hogy ha már előbb nagyobb körültekintéssel szervezik és irányítják a szántás-vetési munkákat, megfelelően irányították volna a gépeket Elismerés és köszönet hős traktoristáinknak Elismerés illeti szorgalmas, áldozatos munkát végző traktori&táiinkat, akik legjobban segítek íenmelőszövet- kezeteámket és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainkat a legnehezebb mezőgazdasági munkákban. A talajrrvunkában első Benkő Ferenc, a Fonói Gépállomás traktorosa 172 műszaknorma -teljesítéssel, második Embersics József DISZ-fiatal, a Csckonyaviscntai Gépállomás traktorosa 135,5 műszaknonma teljesítéssel, harmadik Sárái Mihály, a Tabi Gépállomás traktorosa 122 műszak- norma teljesítéssel. A silózásban országosan is első helyezést ért el Nagy Lajos, a Lengyeltóti Gépállomás traktorosa. Megyénk többi traktorosa kövesse az élenjárók példáját, jó munkával harcoljon a terv teljesítéséért, azért, ■hogy minél nagyobb elismerést, megbecsülést vívjanak ki a faliu dolgozói előtt. Teljesítette éves tervét a Vaskombinát Lapzártakor jelentik a Vaskombinátból, hogy december 3-ra teljesítették éves tervüket. A húsz budapesti üzem versenyfelhívására tett vállalásukat túlteljesítették. Ugyanis a vállalt 550 000 forinttal szemben 800 000 forintos önköltségcsökkentést értek el. Év végéig 900 000 forinttal több értékű árut akarnak adni nép. adósságunknak. azokra a területekre, ahol nagyobb szükség volt rájuk, előbb befejezte volna megyénk a vetést. A jövőben jó lész ezt figyelembe venni! Járási szerveink mozgósítsanak a silózási terv teljesítésére i í ít Igen elmaradtunk a silózási terv ^teljesítésével. Ennek oka, hogy egyes ^járási tanácsok nem tartják kézben e fontos munkának irányítását. Vajon a barcsi, nagyatádi, fonyódi és a tabi járás mikorra akarja biztosítani az állatok téli takarmányát, amikor még csak 50—60 százaléknál tartanak a silózási terv teljesítésével? Nagyobb felelősséggel mozgósítsák a községeket, tsz-eket a járási szervek e fontos feladat elvégzésére, hogy minél több takarmányt biztosítsunk állataink áttefeltetéséhez. A járások sorrendje a silózási terv teljesítésében: Járás: Százalék: Mezögazd. o. v.: 1. marcali 92,1 Tóth Mihály 2. csurgói 85 Pallag András 3. kaposvári 79,1 Nézel Nándor , 4. siófoki 73,7 Szabó László j 5. tabi 60,9 Deák János 6. fonyódi 56,4 Jani János 7. nagyatádi 55,4 Isaszegi József 8. barcsi 54 Feigli József le a kukoricaszárnak, de számos községben, mint Balatonendréd, Balatonkiliti, Ságvár még csak 55—65 százalékra vágták le a kukoricaszárat. Jó az időjárás, tehát megvan a feltétele, hogy meggyorsuljon a kukoricaszárvágás, csak a községi tanácsoknak jobban kell szorgalmazniuk ezt a munkát. Elsősorban úgy, hogy a tanácstagoktól megkövetelik a példamutatást, s az ő közvetítésükkel tudatják a termelőkkel, hogy miért kell gyorsan betakarítani a kukoricaszárat. A járási tanácsok naponta ellenőrizzék, hogy a községi tanácsok, agronómusok megtesznek-e mindent a kukoricaszár betakarítása érdekében, s ahol az ellenkezőjét tapasztalják, segítsenek, de ha kell, vonják felelősségre is a községi vezetőket. LAPZÁRTAKOR JELENTIK: Befejezte éves tervét a Tabi és a Lengyeltóti Gépállomás A megye gépállomásainak versenyében a mai nappal két gépállomásunk túlteljesítette éves talajmunka- tervét. A Tabi Gépállomás 104,5, a Lengyeltóti Gépállomás 102 száza- lókra teljesítette éves tervét. Köszöntjük ebből az alkalomból Ferenc József tabi, Kangyalka Antal lengyeltóti gépállomásvezetőket. Jelentős részük volt abban, hogy gépállomásaink lelkes traktorosai példamutató munkájukkal szert tettek az elsőségre, teljesítették éves tervüket. További sikereket kívánunk a gépállomás vezetőinek és dolgozóinak, érjenek el még jobb, még nagyobb eredményeket a termelésben. A „KOPLALÓ" HELYÉN „ARANYMEZŐ" A nagypusztai iskola .terme, az új tsz-alakítás színhelye. Szép, nagy szoba, Férne bele ember temérdek! A nagy cserépkályha már ontja magából a meleget. De az a 26 család, amelyik már otthon, a család legbizalmasabb melegében föváről-hegyáre meghányita-vetette a régóta vajúdó nagy ügyet, egyelőre csak a család apraját küldte az iskolába. »Jöjjetek vissza, ha ott a sokaság! Elsők se, de utolsók se akarunk lenni!-« — adták meg ezeknek az »előőrsöknek-« a jelszót. Most kommunisták jönnek sorra — vagy heten. Ö-k nem óvatos előőrsök. Bennük már kijegecesedett minden. Jó szövetkezet lesz itt. Szorgos a szorgalmassal 'bizakodással társulhat. Az emberek sűrűjében csak akkor eshet hiba, ha lusita is .kerül közéjük. Ilyet azonban nem termett a nagypusztai föld. József Imre, Csernus József, Németh József, Hegedűs István, Fiűá István, Kula István elvtársak Csonka Lajos pánttitkárrai az élen legelőször nyomják le az iskola 'kilincsét. Ok tudják, miért jöttek ide. Németh Erzsébet elvtársnő ért velük szót legelőször — a járási párt- bizottságtól jött. Ö is meg a járási mezőgazdasági osztály küldöttje, Striteczki elvtárs is tudja, hogy az egykori uradalom helyén miért ilyen hosszú idő után mozdul ki megszokott tengelyéből a paraszti élet. Az egyik gazda nevén is nevezi az aggályoskodás igaza okát. »Örülünk a magunkénak. Rettentő sokat és nagyon sokáig parancsnokolt felettünk az uradalom. Nem akarunk még egyszer cselédkednd senkinek!... « Sokféle változatban ugyanerről beszélgetnek, vitáznak sűrű csoportokban a nagypusztaiak a terem minEgy rövid hír: szombaton este a gige-nagypusztai gazdák 365 holdon tsz-t alakítottak. 30 család új sorsának nagy ügye van e rövidke hír mögött. Tíz év óta az egykor »Koplaló«-nak nevezett Somssich-uradalom helyén 30 család él: napszámosok, kisparasztok, cselédek, summások utódai. Minden percük szorgalommal van tele, a munka az életelemük. Ejt, napot eggyétéve, sarat, havat, hideget nem ismerve dolgoznak. Eg a kezük alatt a munka. Miért húzódoztak hát ilyen sokáig attól, hogy erejüket és szorgalmukat összetéve, erősítsék gyarapodásukat: az »enyémtől« elérkezzenek a »mienkig«? den sarkában. Érzik: itt az utolsó pillanat. Mindent kipakolnak tarsolyukból. Őszinték, ment egymás- közt vannak. Tudják, hogy saját legbelső ügyükről döntenek. Hogy ért egyet az ember egymással a közösben? Ezt feszegetik még. Hiszen a kanál ás csörög, mikor az ebédlőasztalon a tányérhoz koccan. Egyik sarokból ilyesmi hallik: »Várjunk még. Tél jön. Mit csináljunk együtt a hólepte mezőkön?-« Amonnan meg ez .haitik: »Jó volna a tsz, nem mondom, ón be is lépnék. De 45-ben kaptam erdőt. Hej, de sokat segített az nekem tíz télen át! Mindig megadta a tűzrevalót. Azt én meg akarom tartani magamnak. Csak az a bökkenő, hogy akkor a háztáji területből nem jut egy kis veteményeskertnek való szöglet. Pedig abban megteremne a konyháravaló !+> — Őserdeje van magának? — szegezi neki rögtön a kérdést Németh elvtársnő. — Őserdő? Dehogy is! Még egy kis liget se telik ki belőle. Hatszáz öl! , — Tudja, mit mond a termelőszövetkezet alapszabálya? Fehéren fekete: azt, hogy a tsz-tagok háztáji területe 1600 ölet kitehet. Ne fájjon a feje azért a kis tiizrevalóért. Megmaradhat magának az is. Jut a veteményeskertre is. Még most is toporog egynéhány, egyik lábáról a másikra állna, Szíre- szóra meg nem nyugszik. De a párt tiszta, világos szava eligazítja az utolsó kételyüket is. Aztán hamarosan azok érvelnek, akik megfordultak a barcsi Vörös Csillag, a répáspusztai Első ötéves Terv TSZ földjein. »Azok már milliomosok!-« — emlegetik erőteljesen. »Pedig ott sem jobb a föld. A szél se fúj másképp. Az eső is úgy esik, mint itt. Ha nekik sikerült, miért ne sikerülne nekünk?!-« Most Németh József szól. Nem kell Barcsig merni — figyelmezteti a kétkedők egyre jobban fogyó kis csoportját. — Itt van az augusztusban alakult gigei Toldii Miklós TSZ földje, Ott mennek el naponta mellette a nagypusztaiak. Két szemükkel láthatják: azoknak a Nagy bajomi Gépállomás csaknem félezer holdon olyan korán és cilyan jó magágyba vetett, hogy az összes őszi kalászos vetemény sűrű és bokros, mint a parancsolat! Hideg tél lesz? Kibírják! Biztos aratásnak néznek elébe. A nagypusztaiak meg fogattal épp hogy csak föld alá tették a magot. — Deihát már nekünk úgysem segíthetnek azok a nagybajomi traktorosok! — veti közbe még az utolsó akadékoskodó. — Alakuljunk meg tavasszal!... — Még most is sokat segíthetnek! — válaszol Németh József. — A kapásoknak kiszemeltünk 95 holdat. Ha azt most ősszel mélyen felszántják a nagybajemi traktorosok, tavasszal jó magágyba tehetjük majd az összes vetnivalót. Nagypusztán jószág szép számmal akad. Azoknak is kell a bő takarmány ... Aztán még szó fordul arra is, hogy a kertjeik alatt van négy jó forrás. Eddig káka és sás közt csörgedezett. De majd megregulázzák. Gát köze szorítva elég lesz a vize egy komoly halastónak. Akkor majd nem kell a Délsomogyi Halgazdaságtól vásárolni a kövér tükörpontyot. Nekik is sikerül. Uj sors vár a gyengébb, békarofckás földjeikre is. Már megvan rá az orvosság a Kaposvári Cukorgyárban. Azt az orvosságot úgy hívják, hogy mész-iszap. Csak érte kell menni. A nagypusztaiak sincsenek más anyagból gyúrva, mint a ré- páspusztaiiak vagy a barcsiak. Igaz, a Nagypuszta most sem »Koplaló-«. De még a névnek is el kell tűnnie! Legyen akkor , Aranymező !“ — kiált közbe valaki. A terem a feszült csend után megbolydul, minden sarkából hallik a helyeslés. Az aggályát mindenki kipakolta, a kétségek eltűntek. Ha ezt adja a szövetkezet, hát legyen szövetkezet. Persze, elnöknek a legjobban szót értő Németh Józsefet választ jak meg. Hívó szavára sorra írja alá az új tsz alapítási okmányát mind a 26 család. De mi lesz azzal a négy családdal, amelyik nem jött el1, hanem otthon maradt a sutban? Pedig rajtuk ia áll, hogy a »Koplaltr-böl valóban »Aranymező-« váljék— még a béka- rokkás földeken is ... Erdős Jenő
