Somogyi Néplap, 1955. december (12. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-06 / 286. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1955. december 6. A JUGOSZLÁV KOHÖIPARI KÖZPONT FEJLŐDÉSE A Tanjug jelentése szerint novem­ber 23-án üzemi behelyezték a zenicai vasművek második nagyolvasztóját. Ez a nagyolvasztó naponta 600 'tonna nyersvasait termel. Az új nagyolvasz­tó üzemlbehelyezésével a zeniem myersyastermetés évű 400 000 tonnára, az egész ország nyetnsvasterméése pedig évi 700 000 tonnára emelkedik, vagyis hatszorosan felülmúlja a há­borúelőtti színvonalait. A Politika című belgrádi lap rész­letes tudósításban számol be Zenica fejlődéséről. A háiborúelőtiti kisváros ipari nagyvárossá fejlődött és lako­sainak száma az 1940. évihez képest csaknem megnégyszereződött. A rág városka zeg-zuges utcáiból parkosí­tott, széles, modem utcákba vezet az út, amelyeket korszerű, egészséges, többemeletes lakóházak öveznek. A vas és beton millió tormáit építették 'be az új iakóháztömbökbe és gyár­épületekbe. A város melletti Mofcrac mezőm, ahol még nem is olyan régen búza termett, vagy birkanyájak le­geltek, ma hatalmas Martin-kemen­cék, olvasztók, kokszoló művek hir­detik a város és a zemicai kohóipar fejlődését. MAGYAR ÉS JAPÁN ÜZLETI KÖRÖK TÁRGYALÁSAI Az utolsó tíz esztendőben Magyar- ország és Japán között szüneteit az áruforgalom. Nemrégiben eredmé­nyes tárgyalások kezdődtek meg a két ország közötti árucsere megindí­tásáról A Külkereskedő’mi Miniszté­rium képviselőjeként Gál Endre fő­osztályvezető Tokióban .kereskede’mi tárgyalásokat folytatott és megálla­podásokat is kötött. Tárgyalásairól a következőket mondta az MTI munkatársának: «A nagy távolságon kívül megnehezítet­te a két ország kölcsönös kereske- dtímének fejlődését az is, hogy nem rendelkeztünk közvetlen fizetési le­hetőségekkel. Ez a kérdés is megol­dást nyert: a japán külkereskedelmi bank (Bank of Tokyo) és a Magyar Külkereskedelmi Bank között meg­állapodás jött létre kölcsönös bank- kifizetésekre vonatkozólag«. A Francia Kommunista Párt listakapcsolásra szólította fel a szocialista pártot Párizs (MTI). Franciaországban hi­vatalosan is megkezdődött a válasz­tási kampány. Vasárnap estig 11 párt, illetőleg csoportosulás jelentette be a beMigymánisztériumnak, hogy leg­alább 30 megyében indul a választá­sokon és ennek alapján, élni szándé­kozik a lista-kapcsolások nyújtotta lehetőségekkel. (Szerk. megjegyzése: az érvényben lévő választási íör- véhy értelmében listakapcsolást csak országos pártok köthetnek, azaz azok a pártok, amelyek legalább 30 me­gyében állítanak- jelöltet.) A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága levelet 'intézett a szocialista párt vezetőségéhez, mely­nek országos tanácsa kedden ül ösz- sze, hogy kidolgozza a párt válasz­tási taktikáját. A Francia Kommu­nista Párt levelében Jlistakapcsolási ajánlatot tesz a szocialista pártnak. A levél1 rámutat, hogy a párt minden erőfeszítése ellenére nem lehetett el­kerülni a listakapcsoiásokat, majd kijelenti: «-Ilyen körülmények kö­zött, úgy véljük, a reakciót meg kell gátolni abban, hagy a listakapcsolá­sokat a választók többségét képvise­lő munkásosztály és demokratikus erők összessége ellen használhassa fel. Javasoljuk — mondja a levél —, hogy a különböző megyékben való­sítsuk meg a szocialista- és kommu­nista listák összekapcsolását. E lis- takapcsolásokat adandó esetben más köztársasági érzelmű pártokra és cso­portokra is ki lehetne terjeszteni ab­ból a célból-, hogy a reakciót a leg­több választókerületben megverjük és így -biztosítsuk egy baloldali több­ség győzelmét az eljövendő nemzet­gyűlésben«. Bulganyin és Hruscsov elvtárs burmai látogatásai Mandalaj, december 4. (TASZSZ). N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov szombaton délelőtt Rangúmból a Burmai Unióhoz tartozó San auto­nóm államiba repült. Taungdzsi, San állam fővárosa repülőterén a szovjet vendégeket az állam vezetői fogad­ták. A repülőtérről N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov autóval az Imte-tó- hoz indult. Ez a tó Burma egyik legnagyobb állóvize. A tónál a ven­dégek tiszteletére nagyszabású eve­zős- és úszóverseny.t rendeztek, amelynek befejeztével Bulganyin és Hruscsov díjakat nyújtott át a ver­seny győzteseinek. A december 3-ról 4-re virradó éj­szakát a vendégek San állam fejének rezidenciájában töltötték. N. A. Bul­ganyin ég N. Sz. Hruscsov december 4-én. reggel elhagyta Taungdzsit és Mandalajfoa, Burmáinak Rangún után legnagyobb városába, a burmai ki­rályság volt fővárosába repült. Bulganyin és Hruscsov Mandaiaj- foól később Majmo hegyi üdülőhelyre utazott, itt töltötte a december 4-i estét. A jugoszláv elnök egyiptomi látogatása (MTI). A belgrádi rádió közli, hogy Tito elnök hajóraja vasárnap elhaladt Kréta szigete mellett, és hétfőn este érkezik Port-SaMba, az első egyiptomi kikötőbe. Nasszer egyiptomi miniszterelnök nyilatkozott a Jugopres hírügynök­A BURZSOÁ SAJTÓ ERKÖLCSEI ségnek Tito elnök egyiptomi látoga­tásáról. A többi között kijelentette, bízik abban, hogy «Tito elnök egyiptomi látogatása kedvezően befolyásolja a két ország közötti barátság és együtt­működés további fejlődését.« A francia küldöttség visszatért $ A Pravda hétfői száma »A bur- zsoá sajtó erkölcsei« címmel közli J. Zsukovnak és O. Oresztovnak, Bvrmába küldött különtudósítói- nak glosszáját. Mint ismeretes, a Burmában utazgató szovjet vezetőket állan­dóan nyomonkíséri az Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaország burzsoá sajtótudósítóinak egy cso­portja — írja Zsukov és Oresztov. — Egyes burzsoá tudósítók nem azt tűzik ki célul, hogy e fontos uta­zást mint a béke és a népek közti barátság szilárdítását tárgyilagosan ismertessék. Nyilvánvalóan nem tiszta szándékkal cselekszenek. Azoknak, akik Burmába küldötték őket, nem tájékoztatásra, hanem félrevezetésre van szükségük, olyan félrevezetésre, amely a «hideghá­ború« ügyét szolgálja. Es ez a tár­saság mindent elkövet, hogy gaz­dái szemében érdemeket szerezzen. A Sve-Dagon Pagoda meglátoga­tásakor N. Sz. Hruscsov méltókép­pen jellemezte ezeket a tudósító­kat: a tőke rabszolgáinak nevezte őket. Es a tőkének ezek a rabszol­gái »munkájukkal« újból alátá­masztották e megítélés helyessé­gét. Szokott módszerükkel élve elő­ször is olyasmit tulajdonítottak Hruscsov elvtársnak, amit nem mondott, másodszor pedig durván elferdítették azt, ami valóban el­hangzott. A Pravda december 3-i száma pontosan közölte azt, amit a Sve- Dagon Pagoda udvarán elhangzott beszélgetés részvevői mondottak. A többi között az egyik burmai dip­lomata ezt mondotta: »Független­ségünkért küzdve gyakran mondot­tuk: amikor Hódító Vilmos partra szállt Angliában, a Sve-Dagon Pa­goda már állott. Anglia mint nem­zet még nem alakult ki, de a mi népünk már a civilizáció tetőfokán állott. Az erre való emlékezés harc­ra lelkesítette embereinket«. A dezinformátorok N. Sz. Hrus- csovnak tulajdonították ezt a kije­lentést, mégpedig nekik megfele­lően. elferdítve. Igyekeztek olyan formát adni neki, hogy az az an­golok nemzeti érzését sértse. Ami a burmai diplomata kijelentésének a nemzeti függetlenségért vívott harcra vonatkozó részét illeti, az az »átdolgozás« során teljesen eltűnt. Elhallgatták a burmaiak és N. Sz. Hruscsov e beszélgetése során el­hangzott sO'k más fontos kijelenté­sét is. Érthető, ha Londonban egyesek­nek nem tetszik, hogy a volt angol gyarmatok népei baráti kapcsola­tokat teremtenek a Szovjetunióval. Ez azonban nem mentség az illet­len kirohanásokra, amelyekhez a monopóliumok egységesített sajtó­ja, de méginkább a hivatalos sze­mélyiségek oly gyakran folyamod­nak. az ENSZ-be Hírügynökségi jelentések szerint az ENSZ-Jbeli francia -küldöttség tag­jai szombaton ismét bekapcsolódtak az ülésszak munkájába, miután a közgyűlés jóváhagyta a politikai bi­zottság határozatát ,a marokkó; kér­désnek a tárgysorozatról történő le­vételéről. (MTI) ÉRDEKESSÉGEK innen onnan, TENGERI SÖ Útépítésre Ausztráliában a tengeri sót az utak építésénél fogják fel­használni. Földdel ke­verve a makadám le­rakása előtt - alapul 49 országban 959 amerikai támaszpont Az amerikai kül­ügyminisztérium köz­zétett adatai szerint is 49 országban 950 ame­rikai támaszpont van. Ezeken á támaszpon­tokon közel hárommil­lió amerikai katona áítamásoziki. (Ezzel szemben a Szovjetunió nemrégiben visszaadta Finnországnak Prokka- la Uddot, egyetlen kül­földön lévő katonai támaszpontját. Egy elveszettnek hitt Rembrandt-kén Egy holland képke­reskedő azt hiszi, hogy felifedezte Rembrandt: Zeneegyüttes című el­veszettnek hitt fest­ményét. Cigarettaeső Nápolyban Bármennyire hihe- teitlennek -látszik is, a hír nem kevésbé hi­teles. De a tünemény­ben nincs semmi kü­lönös. Mikor a csem­pészek azon a ponton voltak, hogy a rendőr­ség -meglepi őket, tisz­togatást végeztek és az ablakon ’ kiszórva, megszabadultak ánu- készüle tűktől. FÉL RIZSSZEMET adott ajándékba Bul­ganyin elvtársinak egy bangáéi kézműves. Az aprócska magra angol -nyelven ezt véste: «Bulganyin marsall! Mi, Indiában akarjuk a -békét«. A másfél milliméter hosszú fel­iratot csak nagyítóval tehet elolvasni. Az ér­tékes és érdekes kis rizssz-e-met krisály-tar- tályban helyezték el. MÁR A GYERMEKEKTŐL IS FÉLNEK? szolgál. A só jelenléte a hajszálesövesség ál­tal biztosítja a ned­vességet, ami szüksé­ges iákhoz, hogy az utak la meleg h sára ne menjenek tönkre. Ha az ifjúságé a jövő, milyen az USA jövője? Az Egyesült Államok statisztikai hivatalá­nak adatai szerint münden Ihárom ame­rikai fiatal közül- egy alkalmatlan a katonai szolgálatra, 100 újonc közül 17-et gyengeel­méjűsége miatt uta­sítanak el, 14-et ideg­es szívbaj, valamint torzalakúság, 5-öt pe­dig más fogyatékos­ság miatt. A szenátus Igazságügyi 'bizottsá­gának előadója azt jósolja, hogy 11960- ban minden tíz ifjú köziül egy fog bűn- cselekményt elkövet­ni. Ezt Amerika szé­gyenének« n-evezilk|. 40 lakásos házépítés 12 nap alatt Hat előregyártott 40—40 lakásos ház építése van -folyamat- § ban a prágai Pan •Krasz-ncgyedben. A legújabb módszerek­kel tizenegy munkás Zf egy négyemeletes, 40 Lakast tartalmazó -bér- Egy gyermek? 'Nem számít. Ö talán veszedel- háza-t tizenkét -nap mos terrorista? Az angol katona, aki megmo- al-att tud felépíteni tozza -ezt a kis ciprusit, és akik a parancsot égy új daru segítsé- kiadják, nem számolnak azzal, bogy egy ilyen ®eve^- jeleneit mennyire megsiz'éigyeinítli országukat? Jlátoqahu ecjy anzániai fjajwnjzméL — Borisz Polevoj útinaplójából — p HOENIXBEN, Arizona fővárosiában dlszefoédre állam hív­tak meg bennünket a legismertebb arizonai farmerek zárt klubjába. Csupa napbarnított ember fogadott, cowiboy-kalapot, szűk nadrágot, ma­gassarkú puha csizmát viseltek. Szé- teskarimájú kalapok függtek a fo­gason. Figyelmünket azonban ezek­nél ,a festői külsőségeknél is jobban megragadta a falon lógó hirdetmény: «URAK! FIGYELEM! Látogatás a vasfüggöny mögé John Jacobs társaságában! Mr. Jacobs pénteken beszá­mol: mit látott Szovjet-Orosz- országban. Nin-cs vasfüggöny — mondja Jacobs!« Az arizonai Jacobs! Rögtön eszern- bejutott az amerikai mezőgazdasági küldöttség szovjetunióbeli látogatá­sáról készült film és a film egyik szereplője: alacsony, zömök, éles karvalyprofilú ember, aki mindig sürgött-forgott, folyton kérdezőskö­dött, mindenhová bekukkantott és egy percre sem tette le jegyzőköny- vecskéjét. — Igen, ő az. John nagyon -akkurá­tus ember — bizonyította Rpy Mitchell, a közéletben is ismert arizonai farmer. — Amihez ő hoz­záfog, az meg van csinálva! Ez az utazása is nagy visszhangot keltett Arizona-szerte. Almikor John Jacobs elutazás előtt elbúcsúzott a családjától, -meg­ígérte feleségének, Mártának, hat gyermeküknek és tizeinkét -unoká­juknak, hogy sokat fog írni. Pontos ember lévén, nemsokára -meg is je­lent a postás Jacobsék fák árnyéká­ban meghúzódó barátságos kis háza előtt és meghozta az első levelet, rajta a cirillibetűs bélyeggel. Az első levél -a lapokban annyit emlegetett «vasfüggöny« mögül! Gyorsan szét­futott a híre a szomszéd fanmérek között. Egymás után érkeztek a ko­csik a fehérfalú Jacobs-ház elé. Jöt­tek az arizonai lapok tudósítód -meg a rádióriporterek. Könüifaggatták Jacóbsnét:- mit ír a férje? Azt írta, hogy az amerikai, far­mereket nagyon szívélyesen fogad­ták a Szovjetunióban. Mindenki kedves és figyelmes hozzájuk. Sza­badon járhatnakücelihetnek, amerre akarnak. Moszkva szép, nagy város. A mezőgazdasági kiállítás nagyon érdekes, kü’önösen a gépek. Sok figyelemreméltó, eredeti gépet látni. Jacobs levelében az amerikaiakra jellemző derűs humorral figurázta iki a Szovjetunióról terjengő hamis legendákat és mulatott saját régeb­bi aggodalmain is. Az arizonai farmer vasúton és repülőgépen bejárta a Szovjetuniót, meglátogatott kolhozokat, szovhozo- kat, kutatóintézeteket, gépállomáso­kat, beszélgetett sok száz emberrel. Jaccfosmé -pedig mindenünnen sorra kapta a furcsafoetűs bélyegektől tar­ka leveleket. Ezek a levetek nyomban közis­mertté váltak az arizonai farmer- viiágban. A farmerek érdeklődéssel és csodálkozva értesültek ezekből a családi levelekből, hogy a Szovjet­unió gazdag és nagy ország, kitűnő színházai vannak, lakosai jólöltözöt- tek, -udvariasak, figyelmesek, ven­dégszeretettel fogadják az ameri­kaiakat, egy szót sem hallani tőlük holmi háborús szándékról-, inkább mind a béke és a barátság mellett vannak. John Jacobs nem mindennel értett egyet, amit a Szovjetunióban látott. Volt. ami tetszett neki, volt, ami nem, volt, amit nem értett, volt, amiről vitatkozott. Leveleit azonban áthatotta a szovjet embereik, a szov­jet mezőgazdaság iránti megbecsülés, a földművesek munkáját megköny- nyítő nagyszerű gépek alkotói: a szovjet tudomány és a szovjet ipar iránti elismerés. Felháborodottan kelt ki a *vas- függöny« Amerikában még rmndi-g élő legendája elten. Hiszen a -beuta­zási vámvizsgálatnál még csak meg sem nézték a*podgyászét. Levelei) a legnagyobb rendben érkeztek. Min­den szovjet ember szívélyes és ba­rátságos az amerikaiakhoz. Bárkit szólítson meg az utcán, a vonaton, a repülőgépen, mindenki szívesen be­szélget, vitatkozik vele bármiről. A moszkvai szállodák tele vannak, külföldiekkel. A rádiókészülékeken a világ minden fővárosát fogni le­het. Hol van hát a »vasfüggöny«? Mély benyomást tett rá a szovjet emberek nyílt természete, kedvessé­ge, életöröme és a jövőbe vetett bi­zalma. John Jacobs mindezt megírta le­veleiben Arizonába, azután haza­érkezvén beszámolót is tartott 1500 hallgató előtt. pGSZINKÉK GÉPKOCSI visz bennünket azon az ideiglenes úton. amely a most épülő, az Egye­sült Államokat és Kanadát egészen Alaszkáig átszelő országút, melletti húzódik, A kormánykerék mellett1 merész arcélű férfi ül, fején széles- karimájú cowboy-kalap. Ez Jacobs. Végiigmutat az óriási kaktuszokkal benőtt pusztaságon. —■ Ilyen volt az én földem is, mi­előtt megvettem. Egyszer csak változik a kép: pom­pásan megművelt földek tűnnek fel az út mentén, egyikein gyapot fehér­ük, másik frissen szántott, harma­dikon már zöldéül a kisarjadt őszi vetés, negyediken Jacobs kék mun- karuhás néger és mexikói bérmunká­sai salátát szednek. A friss salátafe­jeket nyomban cégjelzéses karton­dobozokba csomagolják. —« Lám, most pedig ilyen ez a föld! — mondja elégedetten, a far- mecr. — Két termést ad minden évben, Kiérünk a ranchra, ahol a kes­keny út két oldalán drótkeritéses karámokban kétezer -borjút nevelnek a szabad -ég alatt. Az út mentén két­oldalt íajászol húzódik, napjában kétszer teherautó m-agy itt végiig és egy -munkás bedobja a korpával ke­vert silótakarmányt, a jóllakott bo­cik — mind- az itteni zömök hús- -marhafajtához tartozik —■ nagy sze­meket meresztettek ránk a karámok­ból. — Kétezer borjú mellett összesem nyolc ember dolgozik —■ in-omdja a házigazda. — Meséljék el ezt új ba­rátaimnak, a kclihozeinököknek. A kocsi azután visszatér ,a fehér házhoz. Jacobs orosz és ukrán bará­tai nevét sorolja fel, persze hajme­resztő k;ejtéssel. Dicséri a szovjet mezőgazdasági tudományt, a gépe­ket, különösen a traktorokat, a gép­állomásokat. Helyteleníti, hogy a Szovjetunióban nem használják ki elég termelékenyen a munkaerőt, helyetti a Malcev-módiszert és azt javasolja, hogy a szűzfö’dek feltöré­se során ápoit regeteket is létesít­sünk azokon a vidékeken, amerre járt. J Ó VOLNA, ha gyakrabban ke- resnők fel egymást, szem­rehányások és gyanúsítgatáso-k he­lyett — mondja. — Ha megismer­jük, meg is értjük egymást H-a pe­dig értjük egymást, megtaláljuk azt a közös nyelvet, amelyen a kölcsö­nösen kedvező ! együttműködésről tárgyalhatunk. Márpedig az együtt­működés és a béke karöltve jár. 1

Next

/
Thumbnails
Contents