Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-26 / 278. szám
«J VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Somogyi Néplap Adam Mickiewicz, a legnagyobb lengyel költő Az új termelőszövetkezetek gazdasági, politikai és szervezeti megszilárdítása a nagyatádi járásban Egészheti rádióműsor A MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 278. szám. AHA 50 MLLUU Szombat, 1955. november 26. A karádi gazdák megfogadták: Még ebben a hónapban végeznek az őszi munkákkal A karádi dolgozó parasztok fáradságot nem ismerve harcollak azért, hogy mielőbb végezhessenek az őszi munkálatokkal. Sok még a tennivaló a, kapások betakarításéban. Igaz, a gépállomás segít a gazdáknak. Késő estig, de sokszor még éjszaka is hordják a vontatók a mezőről a répát és a tengerit. A segítségnyújtás szép példáival találkozhatunk a faluban. A pártszervezet és a tanács jó felvilágosító munkája nyomán azok a gazdák, akik már végeztek a betakarítással, segítenek a lemaradóknak, hogy az ő terményük is mielőbb padlásra kerülhessem. A karádi dolgozó parasztoknak kevés terménye van már kint a mezőn, annál több van a CsiClagipusztai Állami Gazdaság földjein; a karádi határban még 50 hold kukoricájuk vár törésre. A karádi dolgozó parasztok kérik a gazdaság vezetőit és dolgozóit, mielőbb takarítsák be tengerijüket, hogy a karádi határban ne legyen szedet.len kukorica, mert a gazdák fogadalmat tettek arra, hogy ebben a hónapban végeznek az őszi munkákk rl. Fogadalmukat valóra akarják váltani, és bíznak abban, hogy a gazdaság vezetői nem akadályozzák meg őket ebbeli szándékukban. A karádi dolgozó parasztok egyébként nagy várakozással tekintenek a ma esti sajtóainkét elé, amelyet a Somogyi Néplap szerkesztősége tart este 7 órai kezdettel a község kul- túrotthcnábani. A falu dolgozói nagy számmal vesznek részt a sajtó ankéten, hegy észrevételeikkel, bírálataikkal és javaslataikkal segítsék a Somogyi Néplap munkáját. AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG ÖRÖKÖS SEMLEGESSÉGÉNEK ELISMERÉSE Az Osztrák Köztársaság ez év október 26^án kelt törvényében kinyilvánította örökös semlegességét. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Osztrák Köztársaság fenti törvényében kinyilvánított örökös semlegességét elismerte és ezt a következő nyilatkozatban juttatta kifejezésre: NYILATKOZAT: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Osztrák Köztársaság az 1955. évi október hó 26. napjan hozott szövetségi alkotmánytörvényben szabad elhatározásából kinyilvánította örökös semlegességét és kimondotta, hogy a jövőben sohasem fog katonai szövetségben részt- venni és területén idegen államok katonai támaszpontjának felállításához hozzájárulni. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma az Elnöki Tanács fenti nyilatkozatát diplomáciai úton az osztrák kormány tudomására hozta. Kelt Budapesten, 1955. november hó 24-én. Darabos Iván s. k, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. Dobi István s. k„ a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. fl marcali járás begyűjtési dolgozói töröljék szótárukból a „lehetetlen“ szét Ha ezt megteszik, elkerülnek a begyűjtési versenytábla utolsó helyéről A Marcali Járási Begyűjtési Hivatal vezetőinek munkáját, több mint egy hónappal! ezelőtt bírálat, érte. Felsőbb szervük: a Megyei Begyűjtési Hivatal lapunk bírálatára megfelelő fegyelmi felelősségrevanást eszközölt. Azóta némi javulás tapasztalható a járás begyűjtési munkájában, de ez még igen kezdeti, ugyanis a marcali járás továbbra is az utolsó helyen kullog a begyűjtési versenyben. A Begyűjtési Hivatal most már sokkal erélyesebben követeli meg a nyilvántartások naprakész vezetését, s pontosan meg tudják állapítani, hogy az egyes begyűjtési cikkekből hány hátralékos van. Érthetetlen viszont az, hogy miért nem kötelezik a községi hivatalokat a hátralékosok elszámoltatására. A járásban 3700 gazda tartozik terménnyel az államnak, állat- és állati ferroékbeadásiban pedig csaknem 2000 hátralékos van. A múlt héten a hátralékosoknak mindössze 0,9 százalékát számoltatták el. Igaz, a járási hivatal vezetői: Sifter és Leaner elvtárs, valamint a hivatal többi beosztottja sokat dolgozik, de ♦ ez nem elég. A járási hivatal saját t apparátusával nem képes a begyűj-| tést biztosítani, szükség van a köz-» ségi íszervek közreműködésére is. | A múlt héten Sifter, Leiner elv-J társ és az Állatforgalmi Vállalat ve-| zeitője Scmogyszentpálon elszámolta-» tást hajtottak végre. Igaz, szép» munkát végeztek — egy nap alatt | csaknem 30 hátralékost számoltattak | el — begyűjtőitek 18 hízettsertést, | burgonyából elérték a 100 százalékot | és 60 mázsa kukcrieatárclási szerző-1 dóst kötöttek, de ha a községi veze-t tők azt látják, hogy a járási szer-» vek elvégzik helyettük is a munkát, | mindig erre várinak. Ezt nem szabad megengedni. Mit tehet hát a járási begyűjtési hivatal a begyűjtés meggyorsítása érdekében? Követelje meg a községi szervektől a törvények betartását. A legsürgetőbb feladat: a hátralékosok beadási kötelezettségének 10 százalékos felemelése, a hátralékosok (szervezett, gyors elszámoltatása. Erre van szükség Tapscny községben is, ahol a -begyűjtési tervet baromfiból 50, napraforgóból 43 százalékra teljesítették. A TV átvevője, Deák János ne küldözgesse vissza a termelőkkel a kukoricát, és kezdje meg a tárolási szerződéskötést Fá- bos László megbízott munúcáián is sok a javítani való. Helyes a járási hivatalnak az a módszere, hogy a begyűjtési dolgozókat átcsoportosítja a legrosszabb községekbe. Természetesen a helyi tanácsok támogatására is szükség van. Persze nem úgy, mint ahogy a meszfegnyői tanácselnök, Fazekas János elvfárs teszi, aki nem biztosítja a technikai előfeltételeket az él számolgatáshoz. A begyűjtés teljesítése országos ügy. Számolják ki: a marcali járásban minden százáék ’begyűjtött kukoricával 63 db 80 kg-os süldőt lehet felhizlalni 160 kg súlyúra, ami egy 130 fős üzemi konyha egész évi zsír- és hússzükségletét fedezi. A járási tanácsnak fokozottabban kell ellenőriznie a tanácselnököket, titkárokat, főleg az olyanokat, mint Vizsrálek tanácstitkár Horvátkúton, aki a begyűjtési munka dandárjában otthon tölti a délutánjait, ahelyett, hagy a tárolási szerződéskötést szorgalmazná. Szorosabb kapcsolatot kell teremteniük a vállalatok között. összegezve: nagyobb szervezettség, a törvények betartása, a fegyelem megszilárdítása, ésszerűbb, lelkiismeretesebb munka, a tanácsok segítése biztosíthatja, hegy a marcali járás elkerüljön a begyűjtési versenytábla utolsó helyéről, s begy az év végére ne legyen hátralékos a járásban., HP adom, az a baj, hogy nem já- rok el a gyűlésekre . ■. Mindig ezt hajtogatják. Dehát... ér, nem érek rá. Beteg az édesanyám, segítem kell otthon. Vizet hordok meg fát vágok ... Hiába, nincs nekem időm... Miska előrehajolva, lehajtott fővel beszélt, s csak nagyritkán emelte ■ fel mélyenülő, barna szemét a párttitkárra. , — No, Mjskám — kérlelte Dolgos elvtárs — valid be csak őszintén, nem egészen így van az... Emlékezz csak vissza. Mióta segéd vagy, valahogy megváltoztál... Nem tudjuk, miért? Bánt téged valami? Mondd csak! Mi segíteni akarunk neked és te ... Nem folytatta tovább. Hagyta, hogy Misi elgondolkozzon, hogy érezze szavainak súlyát, a felelősséget. Néma csend ülte meg a szobát. A párttitkár ceruzát vett elő. s apró vonalkákat rajzolt a fehér papírlapra. Misi hallgatott. Hallgatott mélyen, bűntudattal. Es megszólalt benne a lelkiismeret... — Igen, azt hiszem, igazuk van — töprengett magában — tudom már rég, de... de olyan nehéz visz- szatérni ... * l\fem szólt semmit, csak le- ' csukta szempilláit, s néha sóhajtott fel egyet-egyet, ahogy végigvonult előtte a kétéves »történelem«. Tanuló volt, a legjobb az öt között. Két évvel ezelőtt került a Faipari Vállalathoz ipari tanulónak. Hej, jó volt még akkor ... Hogy szerették őt dolgozótársai, de főképp a fiatalok! Cselik elvtárs, az oktatómester őr. Varga Miskát bízta meg, hogy vigyázzon a rendre, a fegye- * KÉT KOCSIN NÉGY TYÚK ... A niklai tanács vezetői, egyetértésben a begyűjtési megbízottal, Mecseki Jánossal, elhatározták, hogy nem tűrik tovább községük szégyenét. . . Azt tudniillik, hogy a község még csak 58 százalékra teljesítette a baromfibeadást! Hisz rövidesen itt az év vége ... Az elhatározást tett követte. Reggel két kocsival nekiindultak, hogy felkeressék a hátralékosokat. Es egesz nap szorgalmasan járták a taiut. Nem törődtek a sárral, a rossz idővel, csak mentek. Mert inkább legyen sáros a csizmájuk tél szarig, nem számít, de a község becsületét vissza kell szerezni. S mire este a »nagy« munkatol fáradtan mentek hazafelé, a két szekér négy darab tyúk terhetol »roskadozott«. Bizony nem volt könnyű munka ezt a négy tyúkot egy nap alatt begyűjteni. Igaz, a két szekéren több baromfi is eifert volna, a lovak is el bírtak volna húzni többet is. Mert senki se higgye, hogy Niklán olyan óriási tyúkok vannak, hogy csak kettő fér el egy kocsira! Szó sincs erről. Azért tudtak csak négy tyúkot begyűjteni, mert a többi beadásba Járó tyúknak a gazdáit nem találtak otthon, s nem tudtak velük elszámolni. Ez kissé persze bosszantotta az elszámoltató bizottságot. Érthető is, hisz potyára vonták el a két fogatot az egyéb sürgős munKaK- tói. De hát kit okozhatnak ezert?. . . A gazdáknak talán ki kellett volna találniuk, hogy e napon jön az elszámoltató bizottság? Erről ugyanis senki sem értesítette őket előre .. . S ez volt a hiba. Ezért nem került több, csak négy tyúk a két kocsira ... Minden arra alkalmas növényből készítsünk silót A silózásban a kaposvári járás halad az élen 66,7 százalékkal. A járás termelőszövetkezetei gondoskodnak állataik téli takarmányozásáról, ezért minden arra alkalmas növényt te- silóznak. Jól halad a silózás a marcali járásban is. Nem mondható el azonban ez a nagyatádi, fonyódi, siófoki járásról, ahol a tanácsok nem irányítják jói ezt a fontos feladatot. A járások sorrendje a slázásban: 1. kaposvári 66,7 Nézel Nándor 2. marcali 66,1 Tóth Mihály 3- csurgói .48,3 Pallaq András 4. tabi 42,7 Deák' János 5. barcsi 42,2 Feiql József 6. siófoKÍ 40,9 Szabó László 7. fonyódi 33,6 Jani János 8. nagyatádi 30,7 Isaszeqi József Példamutatóan dolgozik a pusztakovácsi begyűjtési megbízott Pusztakovácsiba« szervezetten, gyorsan teljesítik az állata iránti kötelezettséget. A begyűjtési megbízott, Zenényi László elv társ igen lelkiismeretesen dolgozik, és ebben támogatja a tanács elnöke: Sisz'er János elvtárs is. Mindkettőjük érdeme, hogy a faluban mindössze két gazdának van hátraléka napraforgóból, de ezt a tanács átütemezi hízót tsertésre és így egyetlen hátralékos sem lesz a községben Zerényl László elvtárs mu nka módszerét át- véhetné sok begyűjtési megbízott. Ö ugyanis nem az irodából irányítja a begyűjtést, hanem nap mint nap ott található a dolgozó parasztok közötti, megbeszéli ve.ük, milyen. kötelezettségeik vannak. Emellett van ideje a nyilvántartásak vezetésére is. Erről1 tanúskodik az a tény, hogy nyilvántartásai legszebbek a járásban. Begyűjtési megbízottatok, előadótok- ’.'egyellek példát pusztakovácsi megbízottról, dolgozzanak úgy, mint ő. Nemesviden gyenge lábon áll as állampolgári fegyelem megbízott és előadó megalkuvó ma* gatartást tanúsítanak. Egyetlen helyszíni elszámoltatás sem volt a községben. így nem fogják a tervet teljesíteni.' Ne tűrjék el, hogy egyesek semmibevegyék a törvényit. Kukoricabegyűjté&i tervét pl. szégyenszemre 11 százalékra teljesítette csak a község. Burgonyából, még 6, napraforgóból 29, sertésből 40, baromfiból 40 százalék hiányzik a begyűjtési terv teljesítéséhez. Mi itt a hiba? Az, hogy a községi begyűjtési Varga Miska ígérete lemre. Es a többiek hallgattak rá, tisztelték, becsülték... Hogy miért? Mert Miska becsületes, rendes fiú, meg aztán ügyeskezű. Azt mondták róla: igen jó asztalos lesz belőle ... Akkor még szívesen elment a DISZ-be is, sőt vezetőségi tag volt, gazdasági felelős. Nem is volt baj a tagsági bélyegekkel az »<5 idejében«! Es milyen jól esett az a sok elismerés, a pénzjutalom, a könyv, a dicsérő oklevél... Sohasem lehet elfelejteni... De mindez rég volt, s most néhány pillanat alatt feltartóztathatatlanul suhant át Misi agyán... A párttitkár szólalt meg először: — Bizony, Misi, amikor felszabadultál, csalódtunk benned ... Pedig te vizsgáztál a legjobban... De mi történt veled azóta? Panaszkodnak rád, hogy önfejű, beképzelt vagy, makacs ... szóval egy kicsit fejedbe szállt a dicsőség ... Azóta nem látunk a DISZ-ben sem ... Mint ha minduntalan azt olvashatnánk le az arcodról, hogy »na, most már segéd vagyok, elvégzem a munkát, aztán nem érdekel semmi«... Ttfiska tiltakozott. — Nem, nem így van, titkár elvtárs ... Tudom, az a baj, hogy nem járok el a gyűlésekre ... — és fújja a régit, a megszokott kifogásokat. Azután újakat keres. — Nem akarták megvenni a bélyeget, ezért mondtam le a vezetőségből. Meg aztán egyszer, táncpróbán kinevettek a lányok, hogy ügyetlen vagyok... Zsiborás, a DISZ-titkár azt mondta utána: »Örülünk, hogy kiálltál a csoportból«. Hát ha örültök — gondoltam — akkor nem is megyek oda többet ... Miska őszinte fiú, amit elmondott, az igaz, és nagyon helytelen volt a DISZ-vezetőktől... De a valódi ok mégsem ez volt a visszavonulásra... Varga Miska felszabadult, segéd lett, s el akarta hagyni a vállalatot. Hogy miért? Azért, mert »összenyomták volna a fiatalokat dolgozni«. így nevezte ő az ifjúsági brigád alakítását. Varga, Miska, a jóképességű asztalossegéd pedig csak nem dolgozik együtt Galicz Bélával meg a többiekkel... Ipen ám, csakhogy — nagyon helyesen — nem kapta meg a munkakönyvét... Később az otthoniakkal is »összeveszett«, mert nem engedték, hogy műhelyt állítson fel a »fuser munkához«. Elhatározta, hogy Pestre megy ... —r Szóval volt ok a visszavonulásra — így gondolta, Misi — s ha még hozzátette, hogy a nyáron hiába kért beutalást a balatonmentl üdülőbe, akkor úgy érezte, jogos' a sértődöttség... A párttitkár nem hagyta any- nyiban. Szép szóval, barátságosan igyekezeti közelébe férkőzni a makacs fiúnak, hogy ismét megnyerje őt az ifjúság, a DISZ számára ... — Miskám! — mondta kedvesen. — Te elfeledkeztél a kötelességről. Hálátlan voltál. Itt akartad hagyni az üzemet, ahol tanultál, ahol jó szakmunkás lettél. Es lemondtál a DlSZ-vezetőségből... Rendben van. De miért mondtál le mindenről? Taggyűlésen nem lehet látni téged, a Petőfi-iskolára nem jössz el, tagsági bélyeget már három hónapja nem vettél... Helyes ez? Pedig tudod, hogy a többiek hallgatnak rád, téged akarnak követni... Nem érzed a felelősséget? Nem érzed, hogy a többieknek, az üzemnek is ártasz? .>J. Miska lehajtotta fejét. Hosszú ideig hallgatott. Tudta, hogy erre már nem lehet kifogásokat mondani, hogy a párttitkárnak igaza van. De makacs fiú ő, nem enged oly könnyen, inkább hallgat. — Figyelj csak ide, Miska! —szólalt meg ismét a párttitkár. — Várnak téged a fiúk, a lányok... Ne húzódj el tőlük... Szükség van ott rád, segíts nekik.... Gondolj arra, hogy mire kötelez a tagsági könyv. Miska jóidéig nem szólt. Egyszer aztán csak felállt, s széles mosolyra húzta a száját. Úgy látszott, használt a jó szó ... Odament a párt- titkárhoz és kezét nyújtotta: — Titkár elvtárs, én meg akarok változni... ígérem ... Varga Miska ígéretet tett... De ez nem új nála, hisz többször is beszélgetett már a párttitkárral, s a végén mindig mosolyogva, sokat- ígérőn búcsúzott... jYTem, ez nem mehet így tovább, ■i ’ Varga Miska! AZ Ifjúsági Szövetség, munkatársaid többet várnak ennél... Tetteket, melyekre te képes vagy, és példamutatást, mint tanulóéveidben! Vissza kell térned a helyes útra, Miska! Becsületesen, levetkőzve a fölényességet, a makacsságot, és dolgozni szívvel, lélekkel, lelkesen, mint azelőtt tetted ... Jávori Béla
