Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-26 / 278. szám

1 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1955. november 26. Ki akadályozza az új tagok felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe? M. Szturua cikke az Izvesztyijában Moszkva (TASZSZ). M. Szturua az Izvesztyija hasábjain emlékeztet arra, hogy az ENSZ közgyűlése rö­videsein foglalkozik majd az új ta­gok ífeCvételérnek kérdésével,' és hogy eddig 18 ország terjesztett elő tagfelvételi kérelmet. Az új ENSZ-tagok felvételének kérdését — írja Szturua — hosszú éveken keresztül ‘ótobízbem tárgyal­ták az ENSZ illetékes szervei. A kérdés azonban mindeddig nem ol­dódott meg. Á kanadai küldöttségnek az a nemrégiben előterjesztett javaslata, hogy a közgyűlésnek még a jelenle­gi 10. ülésszakán vegyék fel az BNSZ-be mind a 18 kérelmező álla­mot, a küldöttségek többségénél ká­sáinak politikájához híven, támogat­ta Kanada javaslatát. Egyes ENSZ-tagok azonban sajná­latos módon ettulasító álláspontra •helyezkedtek Kanada javaslatával szemben. Az Egyesült Államok megkülön­böztető politikájának célpontja ez­úttal a Mongol Népköztársaság. Nem lesz felesteges megemlíteni, hagy Johnsen, az Egyesült Államok képviselője a biztonsági tanácsban 1946 augusztusában javasolta a Mongo'! Népköztársaság felvételét az ENSZ-tagok sorába. köretnek a Mongol Népköztársaság ENSZ-tagsága etilen tett tépései az­zal a veszéllyel fenyegetnek — mu­tat rá Szturua —, hogy meghiúsít­ják az új ENSZ-tagok felvétele kérdésének megoldását. Az ENSZ- tagok jelentős többsége félreérthe­tetlenül helyteleníti és méltán bí­rálja ezekeit a kísérleteket. V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió ENSZ-küldöttségének vezetője kifej­tette: »A szovjet küldöttség a 18 or­szág ENSZ-fe: vétele melletti fog szavazni, azzal a föltétellel, hogy •mind a 18 országot felveszik az BNSZ-be.« Az Egyesült Áramok bizonyos Veszélyes összeesküvés Bagdadban «nógatásra talált. A Szovjetunió, az Moszkva (TASZSZ). A Krasznaja ENSZ-olapokmány szigorú beitartá- Zvjezda közölte A. Leontyev cikkét, ÉRDEKESSÉGEK innen-onnan 131 méter magas televíziós torony A Berlin melletti Müggel-hegyen folynak egy 131 mé*er u ngas televíziós torony építé­sének előkészületei. Minthogy az építkezés helye 195 méter magas­ságban fekszik, a torony antennája 230 méterre fog Berlin szintje íö'é emelkedni. Az új anten­natorony lényegesen jobb vételt biztosít majd Berlin körzetében. RÄKGY0GYITÄS KOBALTTAL A varsói Rákgyógyá­szati Intézet munkatár­sai felkétezülnek a (rá- dióaktív kobalt-, jód- és foszfor-izotópok gyakor­lati felhasználására a rákgyógyászatiban, A Lengyel Népköztársaság nemrégiben kapta a rádióaktív izotópokat a Szovjetuniótól. Dánia nem örül. a német NATO-társnak Az Aarhus Stifsti- dente című konzerva­tív dán lap a nyugati országikat bírálva a •többi között ezeket ír­ja: »A szövetségesek a második világháború idején adott abbeli ígéreteket, hogy győ­zelmük után sohasem engedik meg többé a német militarizmus feléledését, ef feleltet­ték. Az olyan orszá­gok, mint Dánia, Nor­végia, Hollandia, Bel­gium és Franciaország nem igen örülnek a németekkel váló talál­kozásnak a NATO-ban. Ezeknek az országok­nak a szkepticizmusa és az az aggodalma, hogy vajon hová ve- zethez egy újnafelfegy- verzett Németország, teljesen indokolt,« 3000 éves műhely maradványai az Angara torkolatában Az Angara szibériai folyó torkolatában fek­vő Lesznoj-szigetien szovjet tudósok ásatások során egy 3090 évre be­csült műhely maradvá­nyaira bukkantak). Az Angajna-folyó jmás szi­getein a kutatók áz újabbkori kőkorszakból származó vadász- és ha­lász-felszereléseket, to­vábbá bronzkori és vas- koirszákibeli emberei te­lepüléseik maradványait találták. KRIZANTÉM KIÁLLÍTÁS volt Pekingben. A láto­gatók több mint ‘hétszáz fajta krizantémban gyö­nyörködhettek. Kína a krizantém őshazája, már háromezer évvel ezelőtt is termesztették itt ezt a virágot. amely kommentálja az úgynevezett közép-keleti védelmi szervezet (MEDO) részvevőinek november 22- én véget ért első értekezletét. A New York Times tudósítója nyíltan megírja, hogy az Egyesült Államok kezdeményezésére létesí­tett bagdadi tömb (MEDO) a ’■-Szov­jetunió és Egyiptom ellem irányul.« A MEDO agresszív céljainak' új tanúbizonyságát adják a bagdadi értekezleten elfogadott határozatok. A tömb tagállamainak vezérkari fő­nökeiből »katonai bizottságot« alakí­tót talc. A katonai bízott súg lényegében betölti majd az egyesült parancs­nokság feladatát. Törökország, Pa­kisztán, Irak és Irán fegyveres erőit az amerikai és angol tábornokok el­lenőrzése alá helyezik. Bagdadiban szó volt még arról is, hogy iniagymc|"télkbm (növelijk Tör rökország, Pakisztán,. Irak és Irán fegyveres erőit, emelik az ezen or­szágoknak küldött amerikai fegy­verszállításokat, új külföldi támasz­pontokat teremtenek ezeknek az or­szágoknak a területein Az imperialisták agresszív elgon­dolásai — hja a továbbiakban Leontyev — félháborodást és tilta­kozást keltenek az arab országok •közvéleményében. Az arab országok népei elítélik a bagdadi összeeskü­vést, jogosan úgy vélik, hogy a bag­dadi tömb függetlenségük és bizton­ságúk elllen irányul. Bálnák és kacsák A United States News and World Report című amerikai folyóirat egyik legutóbbi számában szenzá­ciót kürtőit világgá. Nem kevesebb­ről' volt szó, mint az Ausztrália és a Déli Sarkföfd ellen irányuló agresz- szív --szovjet előrenyomu’ásróF« A folyóirat »Moszkva agresszív szándékait« illetően bizonyítékként felhozta á »Szlava« bálnavadász­hajó és valamiféle titkos -vörös ten­geralattjáró« csendesóceáni útját Ezenkívül ez a »főéber« folyóirat megemlítette a DéCi Sarkvidékre ké­szülő^ szovjet tudományos expedíció szándékait és hivatkozott bizonyos — szerinte — -leleplező« lengyel térképekre. E -bizonyítékok« megér­demlik, hogy beszéljünk róluk. KEZDJÜK A TÉRKÉPPEL •Meg kell mondani, hogy a föld felületéről készült .bonyolult rajzok és térképek igen gyakran szerepel­nek a washingtoni folyóirat hasáb­jain. Vegyük somra az ez évben megjelent számokat. E folyóirat feb­ruár 25-i számának 25. oldalán ta­lálunk egy térképet, amelyen a ke­let-európai országokat láthatjuk kü­lönböző nyilakkal teletűzdelve és alatta a következő szöveg: » A Nyu­gat 890 atomcsapást mérhet Kelet- Európára.« Lapozzuk végig a már­cius 18-án megjelent számot, a 22. és 23. oldalon a Szovjetunióról lát­hatunk térképet. A térképen ,a Szov­jetunió felé irányuló nyilak a légi- atómtámadások irányvonalát jelzik. Ugyanilyen jellegű térképrajzot ta­lálunk a június 3-i szám 23. olda­lán is. * Lehet, hogy az U. S. News and World Report valami hasonló térké­pet talált a szovjet' sajtóban? Ter­mészetesen nem. Sem a Szovjetunió, sem a népi demokratikus országok nem szőttek és nem szőhetnek agresszív terveket egyik állam ellen sem. A folyóirat szerkesztőségének munkatársai úgy látszik, véres verej­tékkel kutattak a szovjet és népi demokratikus kiadványok között, míg végül egyikük megtalálta a Froblemy című lengyel folyóirat egyik számát és boldogan felkiál­tott: »Heurika!« Az amerikai folyó­irat lemásolt a Probtemy folyóirat­ból két térképet. A térképek fölé pedig ezt a szenzációs címet írta: »Moszkva—Sidney tengely. Miért közelednek a kommunisták Ausztrá­liához?« A könyvtárban előkerestük a Probtemy 1950. évi 9-es számát. E folyóirat egy ismeretterjesztő társa­ság lapja. A 603—699. oldalon talál­tunk egy cikket »A világ új térké­pe« címmel. A cikk szerzője elmond­ja az olvasónak, hogy a Föld felüle­téről ^különböző módszerekkel (ké­szítettek térképeket. Erényeiket és hibáikat megemlítve újnemdszerű térkép alkalmazását javasolja. Az új térképen a Föld nem kele­ti és nyugati, hanem északi és déli félgömbre oszlik, mégpedig úgy, hogy a féltekék központja nem a sarkpontok, hanem az északi fél­tekéé Moszkva, a délié pedig az ausztráliai Sidney. »Csupán e két térkép együttvéve ad helyes képet a kontinensekről, a két óceánról, a két sarkvidékről és 'ami talán a 1*8- fontosabb, a Föld felülete mint egy egységes egész emelkedik ki a tér­képiből ...« —• olvashatjuk e cikk­ben. A lengyel geográfussal lehet egyetérteni, vagy nem egyetérteni, de az mindéin esetre kétségtelen, hogy a szerző még álmában, sem gondolt valami politikai kapcsolatra — »Moszkva—Sidney tengelyire«, főleg nem akart Ausztrália függet­lenségére törni. Nem így az U. S- News and World Report, amely a Prcblemy térképiéit »magyarázva« ujjongva közzéteszi, hogy ezek a térképek »kétségtelenül az egyik szovjet ‘ politikai iskola . inspirációi alapján készültek«(?!)... és lelep­lezik a kommunisták világuralmi tö- : fekvését! így készülnek a koholmányok. Így szórják a rágalmakat. MIÉRT ZAVARJÁK A TÁVOLI VIZEKET? Természetes, hogy ezek után fel­vetődik a kérdés: miért kellett az amerikai folyóiratnak Ausztrália és a Déli Sarkvidék távoli partjainál zavarni a vizet? Az Ausztráliából érkező hírügynökségi jelentések ar­ról tanúskodnak, hogy az ország­ban a Szovjetunió békeszerető poli­tikája egyre szélesebb visszhangra talál. Állandóan növekszik a Szov­jetunióval való diplomáciai és keres­kedelmi kapcsolatok helyreállítását követelő mozgalom. Az Argus című befolyásos melbournei lap nemrég azt írta, hogy »vezető ausztráliai pénzemberek egyhangúlag a Szov­jetunióval való diplomáciai kapcso­latok helyreállításáért szállnak sík­ra, hogy megmentsék az egyre ha­nyatló ausztráliai ‘kereskedelmet.« Nem kell különös éleslátással ren­delkező politikusinak lenni ahhoz, hogy megértsük az Óceánon túl nem véletlenül nyugtalankodnak az ausztrál közvélemény ilyen hangula­ta miatt. Ami a United States Newsnak a Déli Sarkföldre készülő szovjet tu­dományos expedíció »agresszív cél­jaira« vonatkozó állítását illeti, eh­hez csak aranyit kell hozzátenni, hogy a szovjet expedíció munkaprog­ramját a brüsszeli és párizsi nem­zetközi értekezleteken hagyták jó­vá. Ugyancsak Brüsszeliben és Pá­rizsban határozták el, hogy a déli­sarkvidéki kutatásokban a Szovjet­unión kívül az Egyesült Államok, Anglia és más országok is • részt vesznek. KI TERVEZ MERÉNYLETET? Ha a United States News szer­kesztői valóban tudni akarják, hogy ki tervez merényletet a Déli Sark- föld ellen, jobb tenne, ha megtekin­tenék például a New York Times Magasin 1954. december 26-i szá­mának egyik cikkét. Abban a kö­vetkezőket olvashatjuk: »Egyes hi­vatalos személyiségek szerint a jövő katonai problémáinak szem előtt tartásával a Nyugatnak meg 'kell szereznie az ellenőrzést a Déli Sark­föld felett, mivel ez a terület ideális térség a mag-, kémiai- és a bakté­riumfegyverek kipróbálására.« Ami pedig az U. S. News and World Report azon állítását illeti, hogy a »Szlava« bálnavadászhajó és az állítólagos »titkos kommunis­ta tengeralattjáró« holmi fenyegető célokat követ, csak csodálhatjuk a folyóirat határt nem ismerő fantá­ziáját, amelynek szárnyalása mögött Elés próféta tüzes szekere is elma­radna. ADAM MICKIEWICZ, A LEGNAGYOBB LENGYEL KÖLTŐ Halálának 100. évfordulója alkalmából A dsm Mickiewi.cz 1855. november 26-áin halt meg. A Béke- Világtamác’s határozata értelmében világszerte megemlékez­nek a legnagyobb lengyel költőről halálának 109. évfordulója al­kalmából. Az UNESCO külön kiadványt ad ki több nyelven Mic­kiewicz életéről és munkásságáról Miickiewicz 1798-ban Zaosiaben született, fcisnemesi csalódból. •Iskoláit Nowogrcdekben, majd Vilmában végezte. Az egyetemi tanul­mányok befejezése után Kownóbsn vállalt tanári állást. Itt ismer­kedik meg a nép nyomorával, a Cc'rj rendőrséggel, itt ébred fel ben­ne a lázadás szelleme, itt bontakozik ki költői tehetsége. Kownőban írja meg a hamar híressé vált forradalmi hangú versét, az »Óda az ifjúsághoz« című költeményét. A cárizmus elleni tevékenysége mi­att bebörtönzik, majd Oroszországba száműzik. Szentpétervár, Moszkva és Odessza a költő állomásai. Orosz föl­dön Igaz barátokra tesz szent. Megismerkedik a dekabristákkal, Ryfejewel, Besatuzsewel, akikkel egy új államrendszer megterem­tésének tervét szövögeti. Ebben az időben születnek »Krimi szemet­jei«. Megismerkedik Puskinnál, akivel szoros barátságot köt. Orosz barátai segítségévei elmenekül aj cári száműzetésből Több évet tölt németországi, svájci, franciaországi és olaszországi emigrációban. 1838-ban a lausannei egyetem latin irodalmi tanszé­kének tanára. 1849-ben a párizsi College de Franco szláv irodal­mi tanszéken ad elő. Az 1848-as forradalmi események reménységgel töltik el a költőt. Olaszországba siet, ahol lengyel légiót «tervez. Demokratikus társadalmi rendszert, a parasztság felszabadításiát írja a légió zászlajára. Később Párizsban Tribune (des Peuptes címmel nemzetközi politikai napilapot ad ki Eminek hasábjain gyújtószavú cikkekben tüzeli barcra a magyarokat, Q németeket, a lengyeleket, az olaszokat elnyomóik ellen. Ennek a lapnak a ha­sábjain jelenik meg 1849. április 22-én Mickiewicz felhívása a ma­gyarokhoz, amelyben újabb győzelemre buzdítja a magyar honvé­deket. A krimi, háború idején Mickiewicz a Közel-Keletire távozik, úgy véü, hogy az orosz—török konfliktus kedvező lehet Lengyelország szempontjából Törökonszágbein lengyel légiókat szervez a cári Oroszország ellen. Konstantinápolyban harcos társai körében hal meg. Legnagyobb műve a »Pan Tedeusz«. Tadeusz a . költemény központi személye, egyszerű fiatalember aki egyáltalán nem emlé­keztet a kor regényeinek patetikus hőseire. Menyasszonya, az egy­szerű és naív lelkületű Zosia, ugyancsak jócskán elüt a romantikus hősnőktől. Mindkettőben olyan erények és képességek lakoznak, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy lépést tartsanak a hal­iadé történelmi áramlatokkal, s így történik, hogy birtokukon megszüntetik a jobbágyi munkát A, datm Mickiewicz a legnagyobb lengyel romantikus, láng­eszű nemzeti művész, a modern lengyel irodalom megalko­tója. Nemcsak lángoló lelkű lengyel hazafi, hanem egyik központi alakja azoknak a nemzeti és társadalmi felszabadító harcoknak is, amelyek Európa-szerte a XIX. század e'ső felében szélesen hömpö­lyögnek. Mickiewicz egyike ama nagy embereknek, akik mélysége­sen humanisztikus eszméikkel és alkotásaikkal az egész emberiség kultúráját gazdagították, szolgálták és szolgálják ma is az inter­nacionalizmus ügyét, a népek szabadságát, a nemzetek közötti bé­kés együttműködés gondolatát, a kis és nagy népek barátságát. ADAM MICZKIEWICZ: VIHAR (A KRIMI SZONETTEKBŐL) Vitorlarongy, tört kormány, víz bőg, vihar tombol, • Szivattyú baljósán sír, tömeg jajong s áléi, Hajóskézből kirepül az utolsó kötél, Véres napszállta minden reményt összerombol. Diadalt zeng a vihar, s maga -an felhágpa A vízhegyek ormára, a tenger öléből Kilép a halál-mentő és hajónk jölé tör, Mint ostromló harcos a megrepedt bástyákra. Ez kezet tördel, amaz félhoVan elterül, Van aki búcsúzóul barátot ölelget, Mások imádkoznak, hogy a halált elűzzék. Csak egy utas ül oldalt, hallgatásba merül S így töpreng: szerencsés az ember, ha elernyed, Ha imádkozni tud, vagy van kitől búcsúzzék. OROSZ BARÁTAIMHOZ Gondoltok-e rám? O, hányszor hasít belém barátaim rabsága s vér virágos útja s hajszolt álmaimban vadul izzik felém szenvedő szemük és lelkemet lángra gyújtja. Hol vannak most? Riljéjevnek, a hű barátnak kemény derekát megtörte a cári gőg, dermedt nyakán kötél: így pusztulnak a bátrak, de népünk, ne feledd: mind prófétáid ők! Es hol van Besztuzsev, a költő és a hős? Talicskát tol nyirkos, vak tárnák fenekén és hány orosz és lengyel, idegen s ismerős nyög lenn, hová sosem hatol le égi fényi De még e nyomorultaknál is nyomorultabb, ki a cár kegyéért testét, lelkét eladta! Rangért és rendjelért térdel ez elvakult had s a zsarnok küszöbén vár a zsíros falatra. Zsebük dagad, s a büszke kényurat dicsérik s a népre új s új gyötrelmet zúdítanak, de a rab átka nem jut el a cár füléig: ő a hízelgő himnusz hangját hallja csak. Hozzátok küldöm a szabadság dalait, hol földet és szívet rabszolgaság sanyargat: fenn, Északon, hol mindent hó és jég borít, hirdessék a dalok a tavaszt, mint a durvák. Ismeritek még hangom? Mikor száműzött voltam, a rabtartót kígyóként hitegettem, de nincs különbség már szó s gondolat között: nincs bennem színlelés s ti bíztok hívetekben.- Kiöntöm hát szívem, m?iy méreggel tele, 6, árva nép, a méreg nem rád sistereg: az átkok, panaszok s könnyek tengere elmarja egyszer a konok bilincseket. S én hiszem, hogy amíg lerágja sűrű mérgem a láncot rólatok: nem támadtok reám, mint a kutya, mely arra mordul, ki szelíden hozzálép, hogy megoldja a szíjat a nyakán. I Képes Géza fordítása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents