Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-22 / 274. szám
I SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1955. november 22. I Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata r (Folytatás az előző oldalról.) lés, a többi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem húzza 'ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett minden párttagnak joga van a szavazólapra új jelölt vagy jelöltek nevét beírni s helyettük másokét kihúzni. A párttagok a szavazólapot összehajtva, sajátkezűleg dobják a zárt urnába. A titkos szavazás alatt a taggyűlés helyiségében csak a szavazati joggal rendelkező párttagok és a felsőbb pártszervek megbízottai lehetnek jelen. 10. A szavazatok összeszámlálásá- nak idejére az elnök a taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel éh A szavazás után a szavazatszedő bizottság nyomban hozzákezd a szavazatok ösr.zeszámlálásához. Ha -ugyanaz a név egy listán többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A pártvezetőség megválasztott tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletén részvevő teljes, illetve szavazati jogiga’ bíró küldötteknek azok tekinthet ő-k, akik a legtöbb szavazatot kaptam. 11. A szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás eredményét. Ezután a taggyűlés elnöke rövid zárszót tart, s a taggyűlést bezárja. 12. Azokban a pártszervezetekben, amelyekben a 'tagok és a tagjelöltek létszáma együttesen a tizet nem haladja meg, a taggyűlés csak titkárt és titkárhelyettest választ. 13. A szavazás eredményét a jegyző jegyzőkönyvibe foglalja úgy, hogy minden jelölt neve mellé bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a taggyűlés elnöke, a szavazatszedő bizottság valameny- nyi tagja és a taggyűlés jegyzője aláírja. A taggyűlésről és a szavazásról készült jegyzőkönyv egyik példányát a felsőbb pártszervnek kell .megküldeni, másodpéldányát pedig, mint bizalmas okmányt az alapszervezet vezetősége megőrzi. 14. A megválasztott pértvezetősé- geket a felsőbb pártszerv a megvá- ’isztást követő két héten belül hagy. ja jóvá, indokolt esetben újabb választást tűzhet ki. 15. Azokban a községekben, ahol a párttagság száma 100-nál kevesebb és kettő, vagy ennél több alapszervezet van, községi 'pártvezetőséget kell választani. Ezeken a helyeken először külön-külön választják meg az alapszervezetek vezetőségeit; majd utána összevont taggyűlésen a községi pártvezetőséget és a felsőbb pártértekezletre a küldötteket. II. A) II páriértekezlet és a beszámoló 1. A pártbizottság és a revíziós bizottság 'beszámolója és újjáválasztá- sa, valamint a felsőbb pártértekezletre javasolt küldöttek megválasztása pártértekezleten történik. Pártértekezletet kell tartani Budapesten, a budapesti kerületekben; a megyékben, a járásokban és a városokban; azokban az üzemekben, hivatalokban és intézményekben, ahol a párttagság száma meghaladja a 300-at, valamint azokban a községekben, ahol a párttagság száma a helyi párt- szervezetekben együttvéve meghaladja a 100-at. 2. A pártértekezleten a szavazati joggal, a tanácskozási joggal h’-ó küldöttek, valamint a felsőbb port- szervek megbízólevéllel ellátott képviselői vesznek részt. Szavazati joguk van azoknak, akiket az alapszervezeti taggyűléseken, illetve a párt- értekezleteken szavazati joggal küldöttként megválasztottak, s küldöttigazolvánnyal rendelkeznek. Tanácskozási joguk van azoknak, akiket alapszervezeti taggyűléseken, illetve páirtérteikezletekein tanácskozási joggal megválasztottak és azoknak, akiket a pártbizottságok a pártértekez- íetre meghívnak, valamint a felsőbb pártszervek megbízólevéllel ellátott képviselőinek. 3. Az alapszervezetek által megválasztott üzemi, hivatali, intézményi, kerületi, járási, városi pártértekezletein részvevő küldöttek száma — a tagság és a pártszervezetek számának figyelembevételével — 100—300- miál ne legyen több; a községi párt- értekezletek részvevőinek száma általában 100-nál, a megyei pártértekezleten részvevő küldöttek száma 200—600-nál, a budapesti pártértekezleten 600—900 küldöttnél ne legyen több. Ezen belül a tanácskozási jogú küldöttek arányát a tagjelöltek kell számának figyelembevételével meghatározni. a) Az alapszervezetekben megválasztandó szavazati joggal rendelkező küldöttek és a tanácskozási jogú küldöttek számát a közvetlen felsőbb pártszerv határozza meg. 4. A beszámoló és vezetöségválasz- tó pártértekezletnek a budapesti kerületekben, a város-okban, a járásokban, a megyékben és Budapesten -három napirendi pontja legyen. a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és a pártszervezet további feladatai; b) A revíziós bizottság beszámolója a végzett munkáról; c) A pártbizottság és a revíziós bizottság megválasztása. A küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezleteikre.. (A -budapesti és a megyei pártértekezletek küldötteket inem választanak.) 5. A beszámoló és vezetőségválasz- tó pártértekezletnek az üzemekben, a hivatalokban, az intézményekben, a községekben két napirendi pontja -legyen: a) A pártbizottság beszámolója a végzett munkáról és -a pártszervezet további feladatai; b) A pártbizottság, valamint a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre. 6. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolóját a pártbizottság, -illetve a revíziós bizottság ülésén előzetesen tárgyalják meg; ha valamelyik pártbizottsági, illetve revíziós bizottsági tagnak a -pártbizottsági, illetve revíziós -bizottsági ü'éssn kifejtett álláspontját a pártbizottság, illetve a revíziós bizottság elutasítja és ő véleményét továbbra ás fenntartja, azt a pártértekezleten kifejtheti. B) A jelölés és a szavazás a pártértekezleten 1. A ipártórtékezletem n-yüt szavazással választják: a) Az elnököt az értekezlet vezetésére és a 7—45 tagú elnökséget, valamint a jegyzőt. b) Az 5—9 tagú jelölőbizottságot a pártbizottságba választandó tagok, póttagok és a revíziós bizottságba választandó tagok, továbbá a felsőbb pártértakezletre választandó küldöttek jelölésére. c) Az 5—6 tagú mandátumvizsgáló bizottságot a küldöttek megbízóleve- léiiniek, a megbízatás érvényességének igazolására. d) Az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot a szavazatok összeszámlá- lására. 2. A pártértekezleten titkos szavazással választják: a) A pártbizottság tagjait, póttagjait és a revíziós bizottság tagjait. b) A felsőbb pártértekezletre a szavazati joggal és a tanácskozási joggal bíró küldötteiket. 3. A jelölés és a szavazás előtt a pártértekezlet elnöke bejelenti, hogy a felsőbb pártszerv jóváhagyása alapján a pártbizottságba hány tagot, póttagot és a revíziós bizottságba hány tagot, továbbá a felsőbb pártértekezletre -hány küldöttet választanák. 4. A lelépő pártbizottság és revíziós bizottság jelöltnévsoirt előzetesen nem terjeszthet -be. A jelölőbizottság a pártértekezlet tanácskozása alatt összeállítja a jelöltek névsorát és azt a jelölőbizottság elnöke ismerteti, majd átadja a pártértekezlet elnökének. A jelölésekhez a szavazati, valamint a tanácskozási joggal rendelkező küldöttek -korlátlan számban szólhatnak hozzá. Jogukban áll a jelöltekhez vagy a jelölőbizottság elnökéhez kérdéseket intézni, akik kötelesek a kérdésekre válaszolni. A jelöltek félkérésre tartoznak életrajzukat röviden ismertetni. A jelölt indokolt távoli-étében a jelölőbizottság elnöke, illetőleg az őt jelölő küldött ismertetheti -a jelölt életrajzát. A jelöltek feletti vita lezárása után az elnök a jelölőbizottság által javasolt jelöltek névsorát szavazásra bocsátja. Kü- ‘lön-külön kell szavazásra bocsátani a pártbizottság tagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a felsőbb párt-értekezletre küldötteknek javasolt elvtársak névsorát. (A jelöltek megszavazása a jelölőlistára nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik) A jelölőbizottság által javasolt jelöltek mellett joga van miniden küldöttnek jelöltet vagy jelölteket javasolni. E jogukra az elnök köteles figyelmeztetni a pántértekezieteiní részvevő küldötteket. Az elnök a küldöttek által javasolt jelölteket is köteles szavazásra bocsátani, a párttagság által pótlólag javasolt jelöltek -felvétele a szavazólapra a kapott szavazatok sorrendjében történik; miután a jelölőbizottság által betcufeszltett jelölteik szavazólapra való felvétele megtörtént, A revíziós bizottság tagjainak, illetve a felsőbb pártértekezleteken részvevő küldötteknek jelölése és a szavazólapra való -felvétele is a fentiek szerint történik. 5. A szavazólapon több név is szerepelhet, mint ahány tagból álló pártbizottságot és revíziós bizottságot, illetve ahány küldöttet kell1 a pártértekezletnek megválasztania. 6. A jelöltek névsorát Q vita lezárása után a jelölőbizottság elnöke megfelelő számban sokszorosítja és szétosztja a szavazati joggal- bíró küldöttek között. A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy a pártértokezleit -hány pártbizottsági és revíziós-bizottsági tagot, illetve hány küldöttet választhat. 7. A titkos választás alatt a párt- értekezlet helyiségében csak a szavazati joggal bíró küldöttek és a felsőbb .pártszervek megbízottai lehetnek jelen. 8. A szavazás megkezdése előtt a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, A szavazás úgy történik, hogy minden szavazati joggal -bíró küldött a szavazólapon annyi jelölt nevét hagyja meg, ahány párt-bizottsági tagot és revíziós bizottsági tagot, illetve küldöttet választhat meg a pártértekezlet — a töbhi nevet pedig áthúzza. Ha a párttag a titkos szavazás során kevesebb nevet húz át a szükségesnél, vagy egyáltalán senkinek a nevét sem -húzza ki, úgy kell tekinteni, hogy a párttag a névsor sorrendjében szavazta meg a kellő számú jelöltet. Emellett -mindem küldöttnek joga van a szavazólapon egyes jelöltek nevét törölni, helyettük másokét beírni. A szavazó1 apót a küldöttek sajátkezűig dc-bják a zárt -urnába. 9. A szavazás után a szavazatszedő bizottság megkezdi a szavazatok ösz- -szeszámlását. Ha ugyanaz a név egy szavazólapon többször szerepel, csak egy szavazatnak számít. A párt- bizottság megválasztott tagjainak, póttagjainak, a revíziós bizottság tagjainak és a felsőbb pártszerv értekezletére íküldöttnek azok tekintendők, akik' a legtöbb szavazatot kapták. 10. a szavazatok megszámlálása után a szavazatszedő bizottság jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás eredményét úgy, hogy minden jelölt neve mellé -bevezeti a ráeső érvényes szavazatok számát. A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság -valameny- nyi tagja aláírja. A pártértefcezlet- ről és a szavazásról felvett jegyzőkönyv egyik példányát, mint bizalmas okmányt a pártbizottság őrzi meg, másik példányát pedig megküldi a felsőbb pártszervníek 11. A megválasztott pártbizottság és revíziós bizottság a pártértekezlet időpontjától számított egy héten belül tartja meg első ülését. A pártbizottság nyüt szavazással -megválasztja a párt-végnehajtóbizottságot és a pártbizottság titkárait — külön az első titkárt —, valamint megválasztja a fegyelmi -bizottságot. A revíziós bizottság nyílt -szavazással megválasztja a revíziós bizottság elnökét. A megválasztott pártbizottságot és párt-végrehajtóbizottságot, továbbá a revíziós bizottságot a felsőbb párt- szerv erősíti meg. Osztrák parlamenti küldöttség érkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ). November 2C-án a Szovjetunió Legfelső Tanácsénak meghívására 17 tagú osztrák parlamenti küldöttség érkezett a szovjet fővárosba. A küldöttség vezetője A. Frisch, az Osztrák Szövetségi Tanács elnöke a következőket mondotta a -küldöttség Moszkvába érkezésekor: — Amikor elindultunk Bécsböl, ragyogott a nap. De több volt a verő- fény, amikor megérkeztünk Lvovba és Kievbe. Szívélyesen, olyan szívélyességgel fogadtak, hogy szinte könny gyűlt a szemünkbe. V. 37 éves a Magyar Kommunista Párt 37 évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Kommunista Párt, amely bölcsőjétől kezdve forradalmi párt volt. Forradalomban született, erősödött és vált a magyar dolgozó nép ügyének legfőbb irányítójává, A magyar nép forradalmát, a Tanácsköztársaságot bár leverték, de a párt nem szűnt -meg vezető és irányító erő lenni. Óriási erőfeszítések, mérhetetlen küzdelmek kísérték a magyar nép legjobbjainak, a kommunistáknak a harcát a Horthy-fasizmus leleplezéséért, a dolgozó tömegek felvilágosításáért, az igazságtalan rablóháborúban való részvétel megtagadásáért. A harc nehéz volt. Tengernyi áldozat, az uralkodó osztály megtorlása és bosszúja követte a párt minden lépését. Mégis az ezernyi veszéllyel szemben dolgozott a párt, küzdött lankadatlanul, szervezte az erőket a fasizmus megsemmisítésére. És hiábavaló volt minden: börtön, statárium, provokátorok, a kommunisták földalatti munkájának meggállására — a Kommunista Pártot megtörni nem lehetett. Mindig újak és újak léptek azok helyére, akik kidűltek a sorból. És sorolhatnánk a végtelenségig a kommunisták számtalan megmozdulását, az éhségtüntetést 1930-ban, a bérharcokat, a széles nép- rétegeket átfogó tüntetéseket, a Szovjetunió melletti harcos fellépéseket, vagy akár azt is említhetnénk, hogy a pártnak a spanyol szabadságharc megsegítésére is jutott ereje. De felesleges lenne sorolnunk az eseményeket, az ismert tényeket, a párt óriási áldozatait, hiszen valamennyien ismerjük ezeket S most a Magyar Kommunista Párt 37, évfordulóján sok hálával gondolunk vissza azokra az elvtársakra, akik a párt zászlaját töretlenül vitték mindig tovább, az elesettek helyett Hálánk és szeretetünk öveHi azoknak emlékét, akik segítették előkészíteni nehéz és áldozatos munkájukkal a szocialista Magyarország, népi demokratikus országunk megteremtését. Idézzük befejezésül Rákosi elvtárs szavait: «-A magyar kommunistáknak, a Magyar Dolgozók Pártjának jutott az a történelmi feladat, hogy annyit szenvedett hazánkat a népi demokrácia útján, a szocializmushoz vezesse... Mi vagyunk a tettreváltói mindannak a reménynek, amelyekért Táncsics Mihály annyit szenvedett, amit Ady Endre megénekelt, amiért József Attila küzdött és gyötrődött. Valéraváltói mindannak, ami újra erőssé, virágzóvá, szabaddá teszi a magyar népet Az út, amely előttünk áll, még göröngyös. Gondban, nehézségben, a jövőben sem lesz hiány... De ügyünk: a szocializmus, a kommunizmus, amelynek zászlaját hazánkban 37 évvel ezelőtt kibontakoztattuk, s amelyhez annyi mártírunk vére, annyi jó elvtársunk szenvedése tapad, győzelmesen halad előre. A magyar dolgozók hatalmas pártja kezesség arra, hogy szilárdan és keményen haladunk tovább a megkezdett úton,« ÖT ESZTENDEJE 1950. november 16-tól november 20-ig tanácskozott Varsóban a béke híveinek második világkongresszusa. A békeharcosok e találkozója jelentős állomás békemozgalmunk történetében. A varsói kongresszus annakidején felhívást intézett az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, ugyanakkor felszó- ította valamennyi ország parlamentjét: fogadjon el békevédelmi törvényt. M'mdnyájunk előtt ismeretes, hagy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok — köztük hazánk is — eleget téve a varsói békekongresszus felhívásának, békevédelmi törvényt alkotott, amelynek alapján megbüntetik az új háború bármilyen formáiban történő propagálását. Éppen a jövő hónapban, decemberben emlékezik meg majd békemozgalmunk is a béke- védelmi törvény megalkotásának ötödik évfordulójáról. A varsói kongresszus hívta életre a nemzetközi békemozgalom vezérkarát: a Béke-Világtanácsot is. Ennek tagjai sorába hazánk békeharcosainak képviseletében Andies Erzsébet, Lukács György és Péter János került. A nemzetközi békemozgalom a varsói kongresszus óta nagy utat tett meg. Ma már jogosan mondhatjuk, hogy a békeszerető milliók »ötödik partnerként« ott ülnek az államférfiak tanácskozó asztalánál, joggal mondhatjuk, hogy a nemzetközi békemozgalom -hatalmas, közvéleményt formáló ereje fontos tényezőként szerepel a nemzetközi politikában. Az elmúlt öt esztendő során a világ minden táján milliók, és milliók csatlakoztak korunk nagy mozgalmához és olyan kiváló államférfiak, tudósok, művészek vesznek ma már részt a békemozgalom tevékenységében, akik rnég a varsói kongresszus idején gyanakvással, idegenkedve figyelték harcunkat. A varsói kongresz- szus óta eltelt öt esztendő annak bizonysága, hogy azok a mélységes emberi igazságok, melyeket a békemozgalom hirdet, világszerte — az ázsiai országokban éppúgy, mint a nyugati tőkés országokban — tért hódítottak és meggyőzték az emberiség nagy többségét ügyünk igazáról, a béke megvédésének lehetőségéről. ÉRDEKESSÉGEK innen — onnan^ ÖRIÄSI TEREPJÁRÓ A «iLetoirrneau-« gyárban {Egyesült Államok) olyan kerekes terepjárót szerkesztettek, amely a sarkvidéktől a trópusokig mindenféle körülmények között köziek-e-^ dik. A gépnek négy meghajtott kereke van. Minden egyes kerékre kát-két, leddug még soha nem látott nagyságú gumiabroncsot szereltek). A gumiabroncs átmérője 3 méter, nyomszélessége 1,2 méter. A beleszivattyúzott levegő nyomása a talajtól függően 0,3—1,75 atmoszféra. A gumiabroncsok űrtartalmai olyan* nagy, hogy a terepjáró a vízben nem süllyed eh mert az abroncsok fenntartják és így a igép folyókon való átkelésre is alkalmas. A 'gépórdásra 400 lóerős Diesel-motort szereltek, s ez egy generátort hajt meg, hogy annak áramával táplálja a kerekeket kü- lön-küilön meghajtó négy villamosmotort. A terepjárót a jobbvagy ,a baloldali kerekek gyorsaságának változtásával kormányozzák, mint a lánctalpas traktort. Az új géip sebessége óránként 13 kilométer, súlya 23 tonnia. A terepjárót kipróbálták a Grönland északi részén lévői ' amerikai támaszpontokon: a partiéban és mocsaras területein beváltaik,; de torlaiszos jégmezőkön nem megfelelőek. Tizennyolc másodperc alatt elkészül egy pár cipő a Krakkó melletti cipőipari kombinátban. A termelés egész folyamatéit iaiutoms(ti- záljók. Az Egyesült Államok pornográfiát exportál A pornográfia Amerikában, valósággal iparrá vált, amely nemcsak az Egyesült Államokat árasztja él »termékeivel«, • hanem még Európába, Dél- Amerikába és Japánba is nagy mennyiséget exportál belőle. A pornográf termékek zöme a fiatalság számára készül, amelynek körében óriási károkat okoz. 15 embert ölt a széngáz Párizsban November 5-én 15 ember vesztette életét Párizsban szén- monoxid-mérgezés következtében. A hét vegén sűrű ködtakaró borult a városra, amely a széngázt visszanyomta. Több lakásban, ahol a kályháknak nem volt jó huzatuk, nagymennyiségű széngáz áradt szét. A szennyirodalom hatása Nyugat- N émetországban November 5 -én egy 17 és egy 19 éves fiatal betört a Hannover közelében fekvő Ben- nimgsen postahivatalába, leütötte a szolgálatban lévő U "t viselőnőt és elvitt a pénztárból 3280 márkát. A fiatalkorú bűntettesek távoztubban egy útjukat álló tisztviselő arcába lőttek gazptszto- lyukkal. Másnap elfogták őket. Ugyanaznap két másik fiatal gengszter a castrop- rauxeüi postahivatalba tört 'be és 3000 márkát vitt el. Az ilyen esetek elég gyakoriak Nyugat-Németországban .
