Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-22 / 274. szám

Kedd, 1955. november 22. SOMOGYI NÉPLAP t Amit a dolgozó parasztoknak tudniuk kell Teljesítsük a kukoricaértékesítési és sertéshizlalási szerződéskötési tervet A pártoktatás tapasztalataiból 3CöüetÁitre méltó illÓcIjzée A Minisztertanács az ország bus­ies zsíreüátá sárnak biztosítása érde­kében — különös tekintettel a bősé­ges kukoricatermésre és a megnöve­kedett sertésállományra — felhívta még szeptember elején a dolgozó parasztságot, 'hogy kössön az állam­mal szerződést kukoricaértékesítésre és sertéshízlalásra. A kukoricaértékesítési és sertés­hizlalási szerződések bevezetése elő­nyösnek bizonyult mind az állam, mind a termelők számára. A Minisztertanács a termelők­nek kedvező feltételeket, magas árait, iiparcikkiuittat ást biztosí­tott. A dolgozó parasztság nagy többsége felismerve a szerződéskötés anyagi előnyeit, terméséből gazdasági ere­jéhez mérten kukoricaértékesítési vagy sertéshizlalási szerződést kö­tött. Büssü, Fonyód, Lábod, Istvánr di és még sok községben minden gazda kötött kukoricaértékesítési szerződést. A szerződéskötési munkában ed­dig elért, eredményeket tovább kell fokoznunk. Az ország lakosságának jobb hús- és zsírellátása, az állami hizlalást tervek nagyobb központi •készletek fósszegyűrjtébéí követelik ■meg. Ezért a ■begyűjtési miniszter felhívta a tanácsok végrehajtóbi­zottságait, hogy azokat a termelőket, akik 1200 négyszögöl vagy ennél na­gyobb kukorica vetésterülettel ren­delkeznek és október 31-ig kukori­caértékesítési vagy sertéshizlalási szerződést nem, vagy nem megfelelő mértékben kötöttek, szólítsák tel, hogy három napon belül kössenek szerződést. A begyűjtési miniszter rendeleté értelmében azokat a termelőket, akik a fel­szólítás után a jó kukoricater­més és a megfelelő sertésállo­mány ellenére nem kötöttek sem kukoricaértékesítési, sem sertés­hizlalási szerződést, a tanácsok végrehajtóbizottságai kukorica- | A begyűjtési miniszter rendelete ér­telmében a burgonya forgalmi korlá­tozása — Szabolcs, Borsod és Hajdú megye kivételé vel — az egész ország­ban megszűnik. A megyei begyűjtési hivatalok veze­tői a megyei tanács végrehajtó bizott­sága elnökével egyetértésben a burgo- nyaforgalmi korlátozást azokban a köz­ségekben, amelyek Durgonyabcgyüjtési 'tervük teljesítésében jelentősen eíma­értékesítési szerződéskötésre kell hogy kötelezzék. Az ilyen termelők elvesztik azt a jogukat, hogy szabadon válasszanak kukoricaértékesítési vagy sertéshiz­lalási szerződéskötés között, továb­bá a 240 forintos ár helyett csak 220 forintot kapnak a kukoricáért má­zsánként és nem részesülhetnék iparciikfcjuttatásbain. A mi megyénk sem teljesítette Imég kukcirieaérté- kesítési szerződéskötési tervét, an­nak ellenére, hogy kukoricatermé­sünk bőséges. A kaposvári járásban még 2000 gazdia, Barcson 200 gazda nem kötötte meg á kukoricaértékesí- tésd szerződést. Nem szabad ezen a téren a termelek között igazságta- lansáigOit vagy aránytalanságot meg­tűrni. Van a megyében számos olyan község, ahol a dolgozó parasztság zöm a teljesítette kukorica-értékesíté- si szerződésből származó kötelezett­ségét, mint pl. Pusztakovácsiban — szabadértékesítési jogát mégsem nyerhette el, mert vannak még a községben, akik az állam iránti köte­lezettség teljesítésével késlekednek. Ezek az okai annak, hogy késik a község szabadpiaci forgalmának en­gedélyezése és ezek növelik a városi kite! at tar tők takarmánybeszerzési nehézségeit. Tanácsi és begyűjtési szerveink­nek minden okuk és joguk meg­van arra, hogy he tűrjenek meg kivételeket, és minden 1200 négyszögöl vagy en­nél nagyobb kukorica-vetésterülettel rendelkező termelőt, ha önként nem kötött szerződést, szerződéskötésre és a lekötött mennyiség beadására kötelezzenek. Ennek a törvényes rendelkezésnek jó végrehajtása Is ■biztosítja a terv túlteljesítését. Megyénk funkcionáriusai fogjanak össze a jól teljesítő dolgozó parasz­tok tömegével, fejlesszék ki a meg­kezdett versenyt a terv mielőbbi teljesítéséért és túlteljesítéséért, az ország lakosságának jobb hús- és zsírellótásáért. '"adtak továbbra is fenntarthatják. fc községek tervük teljesítése után szintén visszanyerik a szabadpiaci értékesítés jogát. A forgalmi korlátozások megszünte­tése után is 10 métermázsa vagy en­nél nagyobb mennyiségű burgonyát csak az elszállítás helye szerinti illetékes já­rási begyűjtési hivatal által kiállított engedély alapján szabad szállítani. NÉHÁNY FIGYELMEZTETŐ PÉLDA Mozgó begyűjtés Buzsákon Buzsákon a barcmfiibegyűjtés meg­gyorsítására moizgó begyűjtést szer­vezlek. A tanácsi, begyűjtési és föld- művesszövet-kezeti dolgozók, miután előző nap a helyszínen megállapítot­ták, melyik termelőnél van biztosít­va sovány- és kövérbaromfi, kocsi­val járták körül a falut és vették át a gazdáktól a baromfit. Csak egyet­len alkalommal mintegy 250 kiló ba­romfit gyűjtöttek be így a faluban. Kövessék ezt-más községeikben is! Mikor számoltatják el a hátralékosokat Kéthelyen? Kéthelyen lassan halad a begyűj­tés. Ennek oka, hogy a község ve­zetői nem élnek a törvény adta le­hetőségekkel. A nyár óta egyetlen gazdát sem számoltattak el, pedig csaknem 200 hátralékos gazda van Kéthelyen. Vajon hegy vélik a két- ■helyi tanácsvezetők és ibegyűj-tés-i dolgozók: ők veszik fel a fizetést, s majd a járási szervek dolgoznak he­lyettük? Ha ezen elgondolkodnak, tán nem hagyja őket nyugodni lel- ! kiismeretük és munkához fognak ... „Dekázás“ a baromfival Lengyeltótiban Márkus Lajos ba- rcmfiifelVásár-ló igen »dekázűk« a ba- rcmfiátvételmél, ami hátráltatja a község baremfibegyűjtését. Az is előfcrdü't, ho-gy az ő mérlegén ke­vesebbet nyomott 3 pulyka, mint másutt, az ugyancsak hiteles mérle­gen. Ezekre a »dekázásokra« jó lesz ■felfigyelni a község vezet őrnek! Miért helyezték át Gyenis Magdát Boglárra? * Az illetékes begyűjtési szervek fel­figyeltek Gyenis Magda volt bala- tonberényi begyűjtési megbízott ha­nyag munkájára. Balatoniberényben ugyanis a 260 beadásra kötelezett gazda közül mintegy 200 hátralékos van, s Gyenis Magda nem volt haj­landó őket elszámoltatni. Ezért az illetékesek fegyelmi «büntetésként« Gyenis Magdát áthelyezték Balaton- ■boglárra — írd és mondd — 50 fo­rinttal alacsonyabb fizetésű állásba. Vajon miért e »büntetés«: hogy Gye­nis Magda 50 forinttal megrövidüljön havonta, vagy hegy megmentsék őt a hátra’ékosok elszámoltatásától, esetileg azért, hogy Bal at onbaglá ro n is megnövekedjék a hátralékosok száma?... Ez a »büntetés« többre nem szolgált. Megsárgult, nagyon régi, durva pa­pírosomé fekszik előttem. -Lapjai igyűrődöttek, itt-ott már megrágta a moly. A hajtásoknál már rojtos, bo­rítólapja kopott; már -régóta hever­hetett valamelyik sublót fiókjában az összekötözött, régi emléket őrző akták és írások között. Szemináriumra gyűltünk össze, hallgatóim számára hoztam el ezt a kopott, régi papírosomét, hogy még világosabban megértsék: ükapáink­nak, az egész jobbágyságnak milyen élete volt a hűbériség -idején. A dohánylevélhez hasonló sárga lapokon érdekes dolgok olvashatók. Megszabja Bábo-nymegyer község jobbágyparasztjainak, hogy' az áren- dába adott házhelyekért, földekért mennyi fogatos és gyalog-robotot kell teljesíteniük a kiszabott áren- dán felül. De nemcsak ez van benne, hanem az is, hogy a földesúr milyen büntetéssel sújthatja jobbágyát vagy annak feleségét, ha ura iránti köte­lességéit a lefektetett »punctomok« •szerint nem teljesíti. A férfiakat bű­nük milyenségéhez képest, vagyis ha kisebb bűnt követtek el, akkor leg­Diszistáik! Úttörők! A DISZ Központi Vezetősége fel­hívással fordul hozzátok: járjatok l elöl a -gyűjtésiben, vigyétek ismét győzelemre a vasgyűjtés csatáját! Szervezzetek vasgyűjtő-hrigádokat, kutassátok fel az elfekvő anyago­kat és adjátok át a gyűjitőszervek­bűm -terhelte őket, akikor ennél több, az »asszony! állatokat« szintén any- nyi korbácsütéssel büntették. E régi okmányból — amelyet 1767,] október 30-án adott ki Bezerédy Pál akkori Somogy vármegyei vic ispán Bábonymegyer község hűbérurainak és jo-bbágyparasztja-inak — világos­sá válik előttünk az akkord urankodó osztály joggyakorlása és elnyomó po­litikája. Értettünk és tanultunk e sorokból-, és igen hálásak vagyunk azoknak, akik ilyen hosszú -időn át őrizgették e régi írást. Leposa József, propagandista, levelező.] * * A marcali kórház alapszervezeté- rek propagandistája Leposa József elv-társ, aki igen jó módszerrel ve­zeti a foglalkozásokat, érdekessé te­szi a -hallgatók előtt az anyagot, így 'könnyebben megértik és szívesen ta­nulnak. Egy-egy anyaghoz régi ok­mányokat, szépirodalmi könyvekből részleteket olvas fel, ezzel is érthe­tőbbé, világosabbá válik az anyag a hallgatóknak. Leposa elvtárs módszerét megyénk többi propagandistája is követhetnéj nek. Tekintsétek a vasgyűjtést a di- szisták becsületbeli ügyéinek. A DlSZ-végrehajtóbizcttságok szervezzenek versenyt a fiatalok és a DISZ-szervezetek között, s a te?- jobb eredményt elérőket a gyűjtő- szervek segítségével jutalmazzák. DISZ Központi Vezetőség Három megye kivételével megszűnik a burgonya forgalmi korlátozása alább 24 pálcaütéssel, ha nagyobb Válasz a Somogyi Néplap „Minden párttag elsőrendű kötelessége, hogy jövedelme arányában pontosan fizesse a tagsági díjat“ című cikkére A Somogyi Néplap november 19-i számában bírálat jelent meg a Terményforgalmi Vállalat pártszervezete néhány tagjának tagdíjfizeté­séről. A bírálatot jogosnak tartjuk és elfogadjuk Pártszervezetünk tag­jai a cikket Olvasva megállapították, hogy a párívezetőség valóban el­mulasztotta annak ellenőrzését, hogy párttagjaink havi jövedelmük arányában fizetik-e a párttagsági díjat. A párttagsági díj fizetésénél csak a fix fizetést vettük alapul és a prémiumot figyelmen kívül hagy­tuk. A Megyei Revíziós Bizottság felülvizsgáló útja után párttagjaink október hónaptól visszamenőleg párttagsági díjukat — a prémiumot is figyelembevéve — jövedelmük arányában fizetik. 1 RÓZSA GYÖRGY, ( a Terményforgalmi Vállalat , párttitkára. A DISZ Központi vezetőségének közleménye a vasgyűjtő hónappal kapcsolatban Okuljunk a gamási Haladás Üt éve múlt annak, hogy Gaimáson 12 dolgozó paraszt -megalakította a Haladás Termelőszövetkezetet. Az öt év alatt sok minden megváltozott a faluban. A Haladásnak már nem 12, hanem 70 tagja vain, s 120 he­lyett 950 hold földön gazdálkodik. A számok pedig állandóan nőnek. Egy­re többen vannak, akik a biztos ta­lajra akarnak térni, ahogy ezt Mráv Lajos középparaszt is mondta. Megjavult a tagok anyagi helyzete is. Kenyérgabona-ellátásuk biztosítva van. A kenyér mellé szalo-rma és zsí­rozó is jut -bőven. Minden tagnak legalább egy 120—150 -kg-os hízója van saját szükségletén -kívül háztáji gazdaságában, amelyet szabadpiacon értékesíthet. Az elmúlt évben átlag­ban 100 kg cukrot kaptak családon­ként a zárszámadáskor. De vajon a jólét növekedésével együtt nőtt-e a ta-gok öntudata és a közös tulajdon iránti felelősségérze­te,. valóiban minden tag a közös va­gyon fejlesztéséből akar-e boldogab­ban élni? Ezt bizony — annak ellenére, hogy ee. elmúlt nyáron mór nem volt a tsz-nek kapálatlan növénye — nem állíthatjuk. Számtalan olyan jelen­ség tapasztalható, amely mutatja, begy a tsz házatáján korántsincs minden rendben. Nézzük először az állattenyésztés helyzetét. A tsz már ötéves, de állatállomá­nya még -számszerűleg is kevés. Szarvasmarhaállományuk pl. a 100 holdanként megállapított legalább 6 darabot sem éri el. (A 950 beüld föld­re 45 szarvasmarha jut.) Nem ritka eset azonban,* hogy egy tsz-tagnak három, sőt négy szarvasmarhája is van -háztáji gazdaságában. Nem szük­séges magyarázni, hogy milyen hasz­not hoz a jól -gondozott tehén éven­te. Fedezheti az évi pénzkiadásokat. De nem mondható el ez a közösről. Az elmúlt évet 19 darab frissen vá­sárolt — szintén állami segítséggel — jófajta tehénnel kezdték meg. A hanyag gondozás miatt azonban már csak hat-tói várnak borjút. A többi szárazon áll vagy elpusztult. A tej- beszol-gál tatást ás csak kis részben teljesítették. Hasonló a helyzet a lóállo­mánnyal. Jelenleg 14 pár lova van a tsz-nek. Számra ez kielégítő, azon­ban még a -legutóbbi hónapokban is gyakori volt az olyan eset, hogy a rossz gondozás, de leginkább meg­erőltetés miatt egy-egy drága ló el­pusztult. Valamivel jobb a helyzet a sertés­állománnyal. Igaz, a számra egyelő­re megfelelő állományból sem tud­tak eddig valamire való hasznot fel­mutatni. Pedig a jól irányított ser­téstenyésztés biztosítaná a szövetke­zet pénzbeli jövedelmének nagyará­nyú megnövekedését. Ezzel szemben mii a helyzet? A tsz-nek több mint 15 vagon kukoricatermése van. A beszolgáltatást levonva, ez a meny- nyisóg biztosítaná a jövő évben az állatállomány feljavítását, s ami a legfontosabb, legalább 200 darab ser­tés hizlalására lenne elegendő. Ehhez ih-ozzátehetjük azt is. hegy még eb­ben az évben a háztáji gazdaság a megengedettnek majdnem a kétsze­rese vótt. A jó kukoricatermés elle­nére ás vannak -olyan tagok, akik a közös szétosztását kívánják, holott háztáji állataik ellátása bőven -bizto­sítva van. Viszont a közös készlet helyes felhasználása biztosítaná, hogy a tsz á’lattenyésztésében gyö­keres fordulat álljon -be. A közös tulajdonhoz való rossz vi­szonyt bizonyítják a gyakori lopások is. Többször tűnik el a mezőről ta­karmány és egyéb termény. Előfor­dult az is, hegy a tsz költségén 21 köbméter fát dolgoztattak fel desz­kának, de mire azt fel kellett volna használni, egy szálig ellopták. Hosz- szan sorolhatnánk hasonló eseteket. De mi az oka annak, hogy még mindig ilyen esetek -gátolják a tsz fejlődését? A hibák okait mindenekelőtt az erélyes és határozott vezetés hiá­nyában kereshetjük, amit a tsz egé­szen az elm-ut tavaszig és jórészt -még ma is nélkülöz. Fejétől bűzlik a hal — tartja a közmondás. 1952—53 telén a járási pártbizott­ságot becsapva a tagság egy kisebb, de annál nagyobb hangú része Kirs Ferenc és társai vezetésével, a tsz tagságát ellene hangolva, kizárta a tsz-ből — és a faluból is elüldözte — a tsz addigi párttitkárát, Ladiszlai Ferencet. Mi is volt Ladiszlai Fe­renc »bűne«? Ladiszlai Ferenc éberen őrködött a szövetkezet vagyona fe­lett, becsü’etesen dolgozott a tsz építésén. Kirs és társai a járási párt- bizottság előtt arra hivatkoztak, hogy Ladiszlai baloldaliságával aka­dályozza a tsz fejlődését. Valójában azekat a lopásokat és pazarlásokat ellenezte, amit eltávolítása utánvég- hezvittek. De hogyan dolgozott utána a tsz vezetősége? Maga a tsz párttitkára: Kire Ferenc — akit a közelmúltban íe is váltottak s a pártból is kizár­tak — járt elöl a lopásban több­szöri ókiraihamisítástól. sem riadva vissza —, a -kártyázásban, italozás­ban. Már többször került különböző sikkasztásaiért pellengérre, azonban az illetékes szervek éberségének hiá­nya folytán minden alkalommal mél­tó büntetés nélkül megúszta. De leg­utóbb olyan felháborító csalása de­rült ki, ami nem kerülhette el a ha­tóságok figyelmét. A tsz-nek 30 má­zsa pétíisóját feketézte el- kulákoknak és egyénileg dolgozó parasztoknak. Hogy a felelősségrevonást elkerülje, még hamistanút is megkísérelt bé­relni. Egyébként elsőszámú otthona a kocsma. Egy alkalommal pl. szin­tén ittas állapotban rövid másfél óra alatt 750 forintot veszített kug­lin. Legutóbb pedig 2800 forintos eíő­TSZ példájából leget vett fel az OTP-tőI szerződéses sertéshízlalásra, holott ehhez sem megfelelő sertésállománya, sem a-b- raktakarmánya nincs, mert azt már rég eladta. Folyó hó 25-én bíróság előtt felel tetteiért. Nagy hibákat követett él a tavalyi elnökhelyettes, Paldesz János is. Nem őrködött megfelelően a közös vagyon felett, sőt maga is felesleges kiadásokat eszközölt. így történhe­tett meg, hogy a tavalyi helytelen gazdálkodás következtében csak 100 ezer forint állami kölcsönből tudtak pénzosztalékot fizetni. Persze az idei év rovására. De adósak még az el­múlt évről 70 ezer forinttal a gép­állomásnak is. Elkerülte figyelmét -az is, hagy a -kisebb kiadásokra fel­vett további 30 ezer forint kölcsön­ből a tsz könyvelője — Tóth István­ná — 6 ezer forintot csak cukorkák­ra, likőrökre stb. tudott elszámolni. Mindemellett pedig eltűrt olyan nyilvánvaló lopásokat, ámenekről az egész falu tudott. Hogy pedig mind­ezek ellenére is biztosítsa helyzetét, az alapszabály megsértése árán igye­kezett maga mellé állítani a tagságot: a törvényesnél majdnem kétszer na­gyobb háztáji gazdaságot mérve ki az elmúlt év-ben. A vezetés ilyen átóapctából világo­san következik, hogy a tagság egy része nem látva szilárd pontot, nem a közös tulajdon fejlesztéséiből, ha­nem törvénytélen utakon, annak el­herdálásából vélte biztosítani meg­élhetését. Az aránytalanul nagy ház­táji gazdaságok pedig elvonták a ta­gok figyelmét és erejét a közös -mun­káról. A vezetőségen kívül mindezekért felelős az egész tagság. Különösen pedig a pártszervezet, amely nem állt helyt kellőképpen. Nem látott meg olyan tűrhetetlen lo­pásokat, amelyeket az egész falu lá­tott. Felelős a járási pártbizottság és a tanács is, mert felültetésen ellen­őrizték a községet, nem vettek any- nyi fáradságot, hogy -alaposabban kö­rülnézzenek a tsz-ben. S még egy: annak ellenére, hogy a pártszervezet már tagjai sarából is kizárta Kirs Ferencet, még mindig mint brigád­vezető dolgozik a tsz-ben. Megvan-e a lehetőség arra, hogy rövid időn belül kiküszöböljék a tsz fejlődését -gátló hibákat? Feltétlenül megvannak ezek a le­hetőségek, csak helyesen kell eljár­nia a pártszervezetnek, a tsz vezető­ségének és a tagság öntudatos ré­szének. Sokkal határozottabb segít­séget kell .kapnia a tsz-nek a Tabi Járási Pártbizottságtól és az állami szervektől is. Mert nagyrészt az ő segítségük hiányának tulajdonítható, ihogy Kire és társai éveken át lop­ták és bomlaszthatták a tsz-t. Nem -nézték meg pl., hogy a kért kölcsö­nöket -megfelelően -használták-e fel, vagy ha igen, akkor későn. Gondos­kodni kell az illetékes szerveiknek arról is, hegy akik megérdemlik, el­nyerjék méltó büntetésüket. Mindez e’égtétel lesz a tsz -becsületesein dol­gozó tagjainak, a falu kívülálló pa­rasztjainak, akiket az ellenségeitől megtisztított szövetkezet sokkal job­ban vonz majd. Ugyanakkor a kom­munistáknak rajta keld lenniük azon is. hegy még az idén minden adóssá- igát kifizesse a tsz. A tsz kemmunis-* ■iáinak az eddiginél nagyobb felelős­séggel kell harcolniuk az alapsza­bály betartásáért. Jobban tke.1-1 gondoskodniuk a ve­zetők kiválasztásáról is. Olyan em­bereiket kell választani a felelős he­lyekre, akik éberen őrködnek a kö­zös tulajdon felett, mint Horváth József (sápinya) is, aki minden ren­detlenséget észrevesz. Támaszkodja­nak jobban az olyan jól dolgozó ta­gokra, mint Tóth Károly, Perá-kné. A tsz az említett hibák ellenére már eddig is jelentős eredményeket mutathat fel De ha most, a jövőt meghatározó pillanatokban helyesen járnak el, megnövekedett erővel még nagyobb eredményeket érnek majd el. Biró József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents