Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-22 / 274. szám

W IL 4 G PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK l

. ---'

fypQgMiv?-'-ö.

Somogyi Néplap

37 éves a Magyar Kommunista Párt

Okuljunk a gamási Haladás TSZ példájából

Értékes győzelmet szerzett a Kinizsi

A MAGYAR DOLGOZÓK

PÁRTJA SOMOGYMEGY El

BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XII évfolyam, 274. szám.

AHA 50 FILLÉR

Kedd, 1955. november 22.

» 105 családdal, 150 taggal, 519 bold földdel gyarapodtak tsz-eink a múlt bélen

Megyénkben újabb lendületet vett a közös gazdálkodásra való áttérés. A múlt héten újabb 105 dolgozó parasztcsalád Lépett ’be teirmelöszxl vet keze telinkbe, 150 taggal és 519 hold földdel, A megelőző hét 83 belépő családjával szemben ez azt jelenti, hogy egyrészt tsz-eónk közelgő sikeres zárszámadásai, a nyugodt, biztos és boldogabb élet egyre több dolgozó parasztot vonz az új útra. Az eredmények nagy részben köszönhetők a jól dolgozó pártszervezeteknek és népnevelőknek is. •

Régi tsz-tagjaink szívesen fogadják az új belépőket. Valameny- nyien tudják, hegy erőben gyarapodva még nagyobb eredményeket érhetnek el a jövőben.

A csurgói járásban 45 család, 46 taggal és 313 hold földdel kezdett új életet. A kaposvári járásban 27 családdal, 47 taggal és 103 hold földdel, a barcsi járásban 15 családdal, 29 taggal és 79 hold földdel, a tahi járásban 8 családdal, 13 taggal és 12 hold földdel, a fonyódi járásban 6 családdal, 11 taggal és 6 hold földdel, a marcali járásban 3 családdal, 4 taggal és 5 hold földdel erősödtek szövetkezeteink. I

Közeledve a gazdasági év befejezéséhez,!' ternaalőszövetkeze|teáink jó eredményeire támaszkodva pártszervezeteink és népnevelőink még nagyobb lendülettel folytassák a tsz-ek számbeli és anyagi megerősítését, hogy a jövőben az új élet mozgalmának még nagyobb eredményeiről számolhassunk be.

Darány község határában még nagy területet kell bevetni kenyérgabonával

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata

fíaz alapszervezeti pártvezetöségek és a pártbizottságok, vaiamint a revíziós bizottságok (beszámolási kötelezettségéről, a pártvezetöségek, a pártszervek és a revíziós bizottságok újjáválasztásáról 1S56. január 1 és április 23 között

f A Központi Vezetőség köteilezi az •jalapszervezetek vezetőségeit, a közytegi párt vezetőségeket és a póntbi- tózottságokat, az üzemi, a hivatali, az intézményi, a kerületi, a járási, a városi, a megyei, a budapesti párt- xzotíségofcat, továbbá a budapesti |lkerületi, a városi, a járási, a megyei, \ i budapesti revíziós bizottságokat, J'hogy a Szervezeti Szabályzat elöirá- Ksainak megfelelően számoljanak be elvégzett munkájukról a párt taggyűlések, illetve pártértekezletek előtt.

Január 1-től február 20-ág az alapszervezetek megválasztják az alap- szervezetek vezetőségeit, az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottságokat; március 10—április 5-e között a városi, a kerületi, a járási pártbizottságokat és revíziós bizottságokat; április 5—április 23 között a budapesti, a megyei pártbizottságokat és a revíziós bizottságokat.

ti

I.

Az aiapszervezetekben a beszá- j választása a következőképpen tör- fmöló és a pártvezetöségek újjá- j ténjék.

» *>

II taggyűlés és a beszámoló

Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok- pl, alig 20 százalékra teljesítették vetési tervüket. A termelőszövetkezetek is elmaradtak a vetéssel. Az Árpád TSZ vetésterületének 60, a Petőfi TSZ pedig 52 százalékán tette földbe a magot. De nem jobb a helyzet a Győzelem TSZ-ben sem. A tsz a számára előirt 172 hold helyett mindössze 92 holdon vetette el a kenyérgabonát. Kusz István elvtárs, a tsz elnöke nem akarja elismerni a járási tanács által 'kiadott .tervet, .mind mondta: »majd papíron teljesítve lesz a terv«. -Igen ám, de aligha értenek egyet ezzel a tagok! Mit aratnak jövőre, és miből akarnak a munkaegységre osztani, ha most nem vetnek, erre nem gondolnák? Mit szólnak ehhez a járási tanács és mit a helyi -gépállomás felelős vezetői? Miért nem adnak hathatós segítséget a tsz-mek? Nem érzik magukat felelősiek a lemaradásért? Pedig .be kei’, látniuk: nagy felelősség terheli őket. Furcsa eset, hogy a gépállomás vezetői nem akadtak meg azon, hogy a hozzájuk nem messze lévő tsz-ek elmaradtak a vetéssel. Nem voltak jobbájp az adottságok a szomszédos Istvánokban sem, ott mégis sokkal jobban állnak. Az istvándií Április 4 TSZ, a Szabadság TSZ már végeztek a vetéssel, a Petőfi TSZ-nek is csak pár hold vetnivalója van hátra.

Sürgősen véget kel] veitni a hanyagságnak. Nagy feladat vár' a gépállomásra és járási tanácsra. A tsz vezetőségének és tagságának mindent meg kell tennie, hogy az alkalmas idő minden percét kihasználva, halogatás nélkül földbe kerüljön a kenyérgabona magja.

fűiért halad lassan a begyűjtés a csurgói járásban?

A csurgói járás a megyei 'begyűjtési versenyben az utolsók között, a hatodik helyen áll. Igaz, van a járásiban jóméhány jól teljesítő köz» Eég, mint pl. Szenta, ahol a dolgozó parasztok 78 százaléka eleget tett ku- koricabeadási kötelezettségének, de van olyan község is, mint Somogy- csicsó, ahol még 50 százalékra sem teljesítették a begyűjtési tervet, A (hibák fő oka az, hogy a begyűjtési hivatal munkája nem eléggé szervezett, a begyűjtési megbízottak nem tartják be a törvényességet. A hátralékosok kimutatásait nem vezetik, vagy rosszul vezetik. A burgonya és napraforgó, valamint a kukorica beadásának határideje lejárt, a törvény által előírt 10 százalékkal azonban kevés helyen emelték fel a hátralékosok beadási kötelezettségét. Por- Kog községiben ugyan felemelték a hátralékosok kukoricábeadási kötelezettségét, de a begyűjtési megbízott nem követeli meg, hogy a hátralékosok az előírt 10 százalékos büntetést is beadják.

Általános tap>asztalat a csurgói járásban, hogy a hátralékosok elszámoltatása nagyon lassan halad. Helytelen, hogy az elszámoltatás nem terjed ki valamennyi hátralékos cikkre. Pedig az elszámoltatásinál nemcsak a kukorica-hátralékot kell figyelembe venni, hanem kötelezni keli a gazdát, hogy rendezze tojás-, 'baromfi-, hízottsertés-, vágómarha- és egyéb beadási hátralékát is. A csurgói járásban gyengén halad a baromfi begyűjtése is.

V)

'O

ns L o a>

Z

S o 3 a

X X

Beadásban legjobb községek:

Baromfi:

S

zenta

78,8

96

107,6

Porroqszentpál

88,7

85

80

Porroq

93,9

78,2

60

Iharos

70,4

83,7

52,1

Csurqó

68,8

75,7

65,7

Hátul kullogok:

Somoqyudvarhely

94,2

51,8

48.8

Inke

77,6

62,7

49,4

Csurgónagymarton

78,5

64,2 .

40

Porroqsztkirály

59,1

55

60

Poqányszt péter

51,6

70

36,8

1. Az alapiszervezet vezetőségének (beszámolója, valamint a vezetőség és a küldöttek megválasztása a pártértekezletre az alapszervezet taggyűlésén történik.

2. A taggyűlést munkaidőn kívül kell megtartani. A több műszakban dolgozó üzemek, műhelyek pártszervezetének taggyűlését — ha erre lehetőség van — a műszakok közös szabadnapján tartsák meg Ha erre nincs lehetőség, a taggyűlést két részletben kell megtartani és a szavazás eredményét összesíteni kell.

3. A beszámoló-vezetőségválasztó taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a pártszervezetben nyilvántartott párttagoknak legalább kétharmada jelen van. Amennyiben a be- számoló-vezetőségválasztó taggyűlésen a párttagok kétharmada nem jelenik meg úgy a taggyűlést meg kell ismételni.

4. Szavazati joguk van: A párt- szervezetben nyilvántartott és érvényes párttagsági könyvvel rendelkező párttagoknak, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével.

5. Tanácskozási joguk van: a) A pártszervezetben nyilvántartott és érvényes tagjelöltigazoivánnyal rendelkező tagjelölteknek, akik 3 hónapnál hosszabb idő óta nincsenek elmaradva a tagsági járulék fizetésével. b) A felsőbb pártszervek -megbízólevéllel ellátott képviselődnek.

6. Az alapszervezet vezetőségébe a vezetőség tagjának, s a felsőbb -pártértekezletre küldöttnek választhatók: a) Az alapszervezet nyilván^ tartásában szereplő párttagok; b) Á területi alapszervezet vezetőségi tagjának olyan párttagok is megválaszthatok, kik bár valamely üzemi, hivatali vagy intézményi pártszervezethez tartoznak, de az illető alapszervezet területén laknak; ej Párt- értekezletre küldöttnek választhatók azok a párttagok is, akik nem az illető pártszervezetben vannak nyilvántartva.

7. A .beszámoló és vezetőségválasz- tó taggyűlésnek két napirendi pxxnt- ja legyen: a) A pártszervezet vezetőségének beszámolója a -végzett munkáról, és a további feladatokról; a beszámoló feletti vita, a határozati javaslat megvitatása, s a határozati javaslat elfogadása, b) A pártvezetőség és a küldöttek megválasztása a felsőbb pártértekezletre.

8. Az aLapszervezet vezetőségének beszámolóját a vezetőség előzetesen tárgyalja meg. Ha valamelyik vezetőségi tagnak a vezetőségi ülésen kifejtett álléspiontját a vezetőség elutasítja, de véleményét továbbra is fenntartja, azt a taggyűlésen kifejtheti.

B)

0 jelölés és a választás az alapszervezet taggyűlésén

MINDNYÁJUNK ÉRDEKE A PONTOS ADÓFIZETÉS

Lassan az 1955-ös év uto'só negyedének vége felé közeledünk. A második ötéves .terv sikeres beindítása, termelőszövetkezeteimk és egyénileg dolgozó parasztágunk érdeke, hogy a közeljövőben 100 százalékig rendezzük államunk iránti kötelezettsé- geinlcet.

Az adófizetésben élenjár a csurgói és nagyatádi járás, amiért dicséret illeti itteni dolgozóinkat. Lemaradt az adófizetésben a marcali, siófoki

és kaposvári járás, ahoi az Illetékeseknek sürgősen meg keil javítani munkájukat.

Járásaink sorrendje a legutóbbi értékelés szerint:

Járás:

Százalék:

Pü. o. v.:

1.

csurgói

67,1

Szolga András

2.

nagyatádi

62,4

Fodor Gyula

3.

fonyódi

58,4

Lantos János

4.

barcsi

58,1

Vincze Géza

5.

tabi

54,8

Vörös Lajos

6.

marcali

48,1

Harmath Mihály

7.

siófoki

45,9

Horváth József

8. kaposvári

44,5

Szentes József

1. A taggyűlés nyílt szavazással megválasztja:

a) A taggyűlés elnökét és 3—25 tagú elnökségét (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen tizen alul van, csak elnököt) a tanácskozás vezetésére;

b) Jegyzőt a jegyzőkönyv vezetésére;

c) 3—7 tagú jelölőbizottságot a vezetőségbe választandó tagok és a felsőbb páirtértekezlet küldötteinek jelölésére (azokban a pártszervezetekben, ahol a tagok és tagjelöltek száma összesen harmincon alul van, r_em kell jelölőbizottságot választani.)

d) 3—5 tagú szavazatszedő bizottságot.

Az elnökre, az elnökség tagjaira, a jegyzőre, a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság tagjaira a párttagság tegyen javaslatot

2. A taggyűlés titkosan megválasztja:

a) Az alapszervezet vezetőségét;

b) A szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldötteket a felsőbb párt értekezletre.

A taggyűlés megválasztja a pártszervezet vezetőségét — az egyes vezetőségi tagok funkciójáról azonban a megválasztott új vezetőség dönt.

3. A jelölés és a választás csak a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után történhet meg.

4. A jelölés előtt a taggyűlés elnöke 'bejelenti, hogy a felsőbb pánt- szerv jóváhagyása alapján a vezetőségbe hány tagot és a felsőbb párt- értekezlietre hány küldöttet választanak. *

5. A pártszervezet lelépő vezetősége jelölt-névsort nem terjeszthet be.

6. A jelölés módja

a) Azokban az aiapszervezetekben, ahol együttesen 30-nál több a tagok és a tagjelöltek száma: a jelölőbizottság a taggyűlés tanácskozása alatt összeállítja a vezetőségi tagoknak és a küldötteknek javasoltak hévsexát s azt megvitatja. A beszámoló feletti vita lezárása és a határozati javaslat elfogadása után a jelölőbizottság elnöke ismerteti a jelöltek névsorát, majd átadja ezt a taggyűlés elnökének. A jedödőbizott- ság javaslatától függetlenül joga va.n minden jelenlévő párttagnak, illetve tagjelöltnek jelöltet vagy je- lö'teKet javasolni. E jogiakra az elnök köteles figyelmeztetni a párttagokat és tagjelölteket.

b) Azokban az alapiszervezetekben, ahol az összes párttagok és tagjelöltek száma együttesen nem haladja meg a 30-at: a beszámoló feletti vita és a határozati javaslat elfogadása után a taggyűlés elnöke ismerteti a taggyűléssel a jelölés módját és felkéri a párttagokat, hogy tegyenek

javaslatot az alapszervezet vezetőségébe jelöltekre. Minden jelenlévő párttag, illetve tagjelölt javasolhat jelöltet vagy jelölteket,

c) A párttagok több jelöltet is javasolhatnak, mint ahány vezetőségi tagot, illetve küldöttet kell választani.

7. A jelöltek névsorának összeállítása

A jelölés lezárása után az elnök felolvassa a jelölőbizottság, illetve a

párttagság javaslatát, hogy minden párttag jól megjegyezhesse a jelölteket a nyílt szavazás útján szavazólapra való felvétel céljából. Ezután az elnök a javasolt jelölteket vitára bocsátja. A vita során az egyes jelölésekhez a párttagok és tagjelöltek korlátlan számban szólhatnak hbzzá; megindokolhatják, miért tartják alkalmasnak az illető jelöltet, vagy javasolhatják a taggyűlésnek ag elnök által vitára bocsátott jelölt jelölésének elutasítását, A jelöltek a .párttagok, illetve tagjelöltek kíván-' ságára tartoznak a -taggyűlésen életrajzukat röviden ismertetni; a feltett kérdésekre válaszolni. A javasolt jelölt indokolt távollétében az a párttag köteles a jelölt életrajzát ismertetni, aki javasolta jelölését.

Az elnök köteles minden egyes javasolt jelöltet vitára és szavazásra bocsátani és a -taggyűlés áitaíl szótöbbséggel elfogadott minden egyes jelöltet a szavazólapra felvenni.

Egy-egy jelölt feletti vita lezárása után a taggyűlés nyílt szavazás útján szótöbbséggel dönt arról, hogy a jelöltet felveszi-e a szavazólapra vagy sem. A szavazólapján a jelölitek sorrendjét a következőképpien kell megállapítaná:

A szavazólapra először a jelölőbizottság álltai beterjesztett és a tagság többsége által jóváhagyott jelölteket kell felvenni.

Ezt követőleg kell a párttagság által páílóiag javasolt jelölteket a ka- pjott szavazatok sorrendjében a szavazólapra felvenni.

Azokban a 30 párt-tagon aluli párt- -alapiszervezetekben, ahol' nem választanak jelölőbizottságot, a kapott szavazatok arányában kell a jelöltek sorrendjét megállapítani.

8. A vezetőségi tagok jelölésével és a jelölésük feletti vitával párhuzamosan és azonos módon kell javaslatot tenni a felsőbb pártszerv pártértekezletén részvevő, szavazati joggal és tanácskozási joggal bíró küldöttek jelölésére -is. A küldöttek jelölése feletti vita lezárása után az elnök intézkedik, hogy a taggyűlés által szótöbbséggel elfogadott pártvezetőségi tagnak jelölt elvtársakat és a pártértekezdetre küldöttnek jelölteket egymástól különválasztva, de egy névsorba foglalják és a taggyűlésen szavazati joggal bírók számának megfelelő mennyiségben e névsort sokszorosítsák. A sokszorosított névsoron (szavazólapján) fél kell tüntetni, hogy a taggyűlés hány vezetőségi tagot és a pártértekezletre hány küldöttet választhat. A névsorok elkészítésének és sokszorosításának idejére az elnök a -taggyűlést felfüggeszti és szünetet rendel el.

9. A szavazás módja

A szavazólapok elkészítése után a -taggyűlés folytatja munkájá-t. A szavazatszedő bizottság tagjai kiosztják a jelöltek sokszorosított névsorát <a szavazólapot) a szavazati joggal bíró párttagoknak, s az elnök ismerteti a -tagsággal a szavazás módját.

A szavazás „úgy történik, hogy min-, den szavazati joggal bíró párttag a szavazó!apcm annyi jelölt nevét hagyja meg, ahány vezetőségi -tagot, illetve küldöttet választhat a taggyű(Folytatás a következő oldalon.)