Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-19 / 272. szám

SOMOGYI NÉPLÁP Szombat, 1955. november 19. J Gerő Ernő elvfcárs országgyűlési beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) anyag-tenmelő iparágakat, amelyek egymást kölcsönösein a szükséges nyersanyagokkal ellátják. Mi persze kereskedni akarunk a tőkés országokkal is. De függeni tő­lük nem akarunk, s a nyersanyag- ellátásban elsősorban és döntően sa­ját magunkra és a baráti országokra, a szocialista világipacra kell építe­nünk. Tisztelt országgyűlési 1956. évi népgazdasági tervünk rendkívül nagy figyelmet, szentel külkereske­delmünknek. s annak, hogy a jövő évben jelentős aktív fcülkereskedel-, mi egyenleget érjünk el, és ily mó­don olyan tartalékokra tegyünk szert, amelyeknek segítségével biz­tonságosan el tudjuk látni népgazda­ságunkat hazánkban nem termett, külföldről behozandó nyersanyagok­kal. Meg kell mondanunk, hogy kül­kereskedelmünk az elmúlt években, különösen ami az exportot illeti, nem mindig teljesítette megfelelően hivatását. Ebben persze nem egye­dül a külkereskedelem hibás, hi­szen a külkereskedelem sikerét az ipari és a mezőgazdasági termelés­ben, s a begyűjtésnél kell megala­pozni, s az elmúlt években sem az ipar. sem a mezőgazdaság, sem a be­gyűjtés szervei nem voltak eléggé tekintettel a külkereskedelem érde­keire. Az idén azonban bizonyos ja­vulás van ezen a téren, de ez a ja­vulás távolról sem elegendő. Az év hátralévő részében és 1956- ban különösen nagy erőfeszítést kell tennünk a külkereskedelmi tervünk — mindenekelőtt export- tervünk teljesítése végett. Népgazdaságunkban a külkereske­delem sokkal nagyobb szerepet ját­szik, mint számos más ország nép­gazdaságában. Ezért nem lehet a kül­kereskedelem kérdését nálunk el­hanyagolni, hanem elsőrendű fon­tosságú kérdésként kell kezelni. Érdekességek innen—onnan Hangszóró kónusz nélkül A »Science News Letter« amerikai fo­lyóirat közölte az alábbi cikket: Néhány hannoveri (Németország) mérnök olyan tökéletesített hangszórón dolqozik, amelyben nincsen rezgő ko­misz, hanem helyette ionizált levegővel töltött kis kamrát használnak, amely sokkal jobb hangvisszaadást tesz lehe­tővé. A közönséges hangszóró kónuszának tehetetlensége eltorzítja a hangvissza­adást. Az újfajta hangszóró rezgő lég- kamrája — amelyet »ionofon«-nak ne­veznek — megszünteti ezt a torzítást. A hannoveri »Telefunken« cég hoz­zálátott a Párizsban élő Klein mérnök által feltalált újfajta hangszóró ipari modelljének elkészítéséhez. A TŰZMADÁR Az Egyesült Államokban gázturbiná­val meghajtott gépkocsit építettek. A hajtómű teljesítőképessége 370 lóerő, üzemanyaga petróleum. Az új gépko­csit tűzmadárnak nevezték el. A KONVERTOPLAN Messzemenő takarékosságot! Az 1956. évi népgazdasági terv csak oly módon valósítható meg, ha a ter­melésben, az állami gazdálkodásban s általában minden téren a legmesz- szebbmenő takarékosságot valósítjuk meg. Hogy mit jelent a takarékoskodás, azt egy adattal lehetne illusztrálni. A Minisztertanács megállapította, hogy a központi és középirányító szervek munkatársai fölöslegesen so­kat utazgatnak ki a területre, ami egyrészt igen nagy kiadással jár, másrészt erősen zavarja az alsóbb szervek munkáját. A Minisztertanács határozata alapján tavaly lényegesen csök­kentették a kiszállásokat. Ez egymagában 75 millió forint megtakarítást hozott, s hozzájárult a munka megjavításá­hoz is. De egyes területeken még mindig túl sokat utazgatnak, s az utazások nem annyira gazdasági és segítési, mint inkább turisztikai jel­legűek (SZÁLAI BELA: Különösen szombaton délután!). Különösen szombaton délután és nyáron a Ba­laton mellé. Másrészt még sok fölös­leges szervünk van s számos terüle­ten még indokolatlanul túlzott a köz­pontosítás. Sok még nálunk a pazarlás, s ezért nagy a megtakarítási lehetőség az építkezéseknél. Gyakori az indoko­latlan, túlzott tervezés. Ismert példa erre a gépállomások gépjavító mű­helyeinek a tervezése, amelyeket úgy terveztek, minit valóságos vidéki kisüzemeket, hatalmas darukkal, óriási belmagassággal, teljesen fölös­leges és kihasználatlan légtérrel és eszközökkel. Tisztelt országgyűlés, képviselő elvtársak! Hogy az 1956. évi népgazdasági ter­vet teljes sikerre vigyük, maradék­talanul megvalósítsuk, s ahol ez kí­vánatos, túl is teljesítsük, ahhoz az szükséges, hogy munkásosztályunk, szövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó. p>arasztságunk, értelmisé­günk, egész népünk megértse, s tel­jes egészében magáévá tegye ezt a tervet, amely országunk jövő évi munkaprogramja, s egyben a máso­dik ötéves terv első évi feladata. Nem kétséges, hogy dolgozó népünk, s mindenekelőtt harcokban megedzett, hősi mun­kásosztályunk saávvel-lélekkel tá­mogatni fogja pártunkat, a Ma­gyar Dolgozók Pártját és nép- köztársaságunk ••‘konnányájt a terv megvalósításában. Támogatni fogja azért, mert mun­kásosztályunk, dolgozó népünk ma az ország vitathatatlan gazdája. (Nagy taps.) Támogatni fogja, smin­dent elkövet a terv sikeres megva­lósítására, mert ez a terv, 1956. évi népgazdasági tervünk, munkásosztá­lyunk, dolgozó parasztságunk, álla­munk, népünk, pártunk terve. Tá­mogatni fogja azért, mert munkás- osztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmiségünk egy a mi államunk­kal, a Magyar Népköztársasággal, mert népünk egységesen, híven kö­veti kipróbált pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját. (Hosszantartó, lel­kes, nagy taps.) Több országban kísérleteznek olyan különleges szerkezetű repülőgépekkel amelyek függőlegesen repülnek fel és csak a levegőben fordulnak át vízszin­tes helyzetbe. Az ilyen, konvertoplan- !nak nevezett gép egyhelyből függőle­gesen felszáll, azután vízszintes hely­zetben folytatja az útját, hogy ismét függőlegesen szálljon le. A legfőbb nehézséget az ilyen repü­lőgépek leszállása és kis sebességeknél való kormányzása okozza, ilyenkor ugyanis elvesztik stabilitásukat és nem engedelmeskednek a kormánynak. Előnyük az, hogy nincs szükség re­pülőterekre, felszállhatnak hajó fedél­zetéről, vagy erre a célra kiképzett ház­tetőről. A konvertoplánokat a szarnya­kon elhelyezett különleges sugárhajto- müvekkel látják el, hogy ilyen módon elég stabilakká tegyék. CIKLOMOBLL Igen sok modern tizikai készülék működése az egészségre rendkívül ve­szedelmes sugárzással jár. Ezek közé a készülékek közé tartozik az elemi ré­szecskék felgyorsítására szolgáló be­rendezés és az atomreaktor. Ezért ezeK- hez nem szabad közel menni és vezér­lésük vastag beton-, acél-, vagy ólom­falak mögül nagyobb távolságról tör­ténik. Am a távvezérlés nem helyette­sítheti mindig az embert, nem tud meg­birkózni hirtelenül felmerült hibákkal. Az Egyesült Államok egyik nagy la­boratóriumában úgynevezett »ciklomo- bi11« építettek abból a célból, hogy az .emberek veszélytelenül megközelíthes­sék a ciklotront. A villamostargonca és a tank sajátságos »hibridjét« cíkiomo- bilnak nevezték el. Több mint tíz centi­méter vastag ólompáncélzat védi a cik- iomobilban tartózkodó embert az atom »lövedékeitől«. A gépből négy mecha­nikus kéz nyúlik ki, s ezek belülről irányítva minden szükséges munkát el­végeznek. „A béke és a nemzetközi együttműködés további erősítéséért“ A Pravda november 18-i számának második vezércikke A genfi külügyminiszteri értekez­letet illetően a Pravda vezércikke utal arra, hogy a záróiiyilatkozat ar­ról tanúskodik, a külügyminiszte­reknek ez az értekezlete valamiféle lényeges határozatok elfogadása nél­kül zárult.' Az értekezlet megmutat­ta, hogy az alapvető kérdésekben — az európai .-biztonság kérdésében —. a négy állam között még nincs meg a kellő egyetértés. A szovjet kormány, híven a kor­mányfők irányelveihez, töbib olyan konkrét javaslatot terjesztett meg­vitatás céljából a külügyminiszteri értekezlet elé. amelyek elfogadása biztosítaná az európai biztonsági rendszer létrehozásiárt. Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország küldöttségei azonban nem voltak hajlandók érdemben foglalkozni ezekkel a javaslatokkal. Az európai kollektív biztonsági tervekkel olyan terveket állítottak szemben, amelyek az újrafei'fegyverzertt Nyugat-Német- országnak bizonyos katonai csopor­tosulásba való bevonását célozzák. Az összes európai külpolitikai viszo­nyok alapjává az atlanti tömböt és a nyugat-európai uniót akarták tenni. A nyugati hatalmak nemcsak a Német Szövetségi Köztársaságot törekszenek bevonni ezekbe a cso­portosulásokba, amint ezt a párizsi egyezmények alapján már megtették, hanem egész Németországot, A békeszerető népek sohasem egyeztek és nem egyeznek bele a német probléma olyan megoldá­sába, amely ellentétben áll az európai biztonság érdekeivel és a német nép nemzeti érdekeivel. A német kérdésnek a külügymi­niszteri értekezleten lezajlott vitá­ja megmutatta, hogy e kérdés meg­oldásának mindenekelőtt maguk a németek ügyének kell lennie. Számottevő társadalmi körök vi­lágszerte tisztán látják a leszerelés problémájának megoldásához vezető reális utakat. A Szovjetunió a genfi értekezleten rámutatott arra, hogy napjaink fontos feladata a fegyver- verkezési hajsza beszüntetése és a. népek felszabadítása az atomhábo­rú veszélye alól. E célból ki kell dol­gozni és meg kell kötni olyan nem­zetközi konvenciót, amely előirá­nyozza valamennyi fegyverzet lé­nyeges csökkentését, az atomfegy­ver eltiltását rfsmzeífcöz; ellenőrzés megteremtésével. Az Egyesült Nem­ietek Szervezete határozatban szö­gezte le, hogy ki kell dolgozni és meg kell kötni ilyen konvenciót. Ezt az utat mutatja meg a szovjet kor­mány ez év május 10-i javaslata1 is. Most, az általános konvenció meg­kötéséig óriási jelentőségű lenne az atom- és hidrogénfegyver erkölcsi és politikai elítélése, a négy nagyhata­lom olyan értelmű nyilatkozata, hogy nem használják elsőnek ezt a fegyvert, a négy hatalomnak az a kötelezettségvállalása, hegy tartóz­kodnak fegyveres erő alkalmazásá­tól. Ilyen kötelezettségek vállalása tekintélyes szerepet, töltenie be az ál­lamok közötti bizalom megerősítésé­iben, az atomtámadástól való rette­gés megszüntetésében. A Szovjetunió a külügyminiszte­ri értekezleten síki-aszállt amel­lett, hogy a nagyhatalmak vál­laljanak ilyen kötelezettségeket. A nyugati hatalmak nem fogad­ták el a Szovjetunió javaslatát. Az a buzgalom, amellyel az Egye­sült A’lamck és Anglia sajtója el- hamito'ni igyekszik »Genf szellemét«, arról tanúskodik, hogy a nemzetközi feszültség enyhü­lésének ellenfelei valóban vissza akarják taszítani a népeket a »hidegháborúba«. Ez az értekezlet azonban a legna­gyobb néptömegek figyelmét, ráirá­nyította napjaink égető problémáira, s annek csak kedvező hatása lehet. A szovjet kormány állhatatosan törekedett és törekszik továbbra is a nemzetközi feszültség enyhítésére. Ezen az úten támogatták és támo­gatják nemcsak a szovjet nép, ha­nem a világ valamennyi népe, mind­azok, akik becsülik a béke és a nemzetközi együttműködés érdekeit. SAJTÓ ANKÉT LESZ MA ESTE GYÉKÉNYESEN ÉS LAKÓCSÁN A Somogyi Néplap szerkesztősége ma, szombaton este Gyékényesen és Lakócsán sajtóankétot tart. Mindkét község dolgozóit szeretettel meghív­juk az ankétra, s reméljük, az anké­ten még jobban elmélyül majd a lap és az olvasók 'kapcsolata. Az ankét .célja, hogy mind több dolgo­zóhoz eljut '.ássuk a Somogyi Nép­lapot, megszerettessük • velük, s ugyanakkor az ankét részvevői ész­revételeikkel, javaslataikkal segít­sék a szerkesztőség munkáját. •• rr ____ •• __ r • r nye'bb lennie a résziegybeíizéréseik A EOLDMUVESSZOVETKEZETEK TEVEKEJXYSEGE biztosítása, egyes megtévedt alikal­- r mazottak sikkasztásainak csirájában A fíA KÉSI f/t I? A Stt A /V való elfojtása, a begyűjtési tervek teljesítése stib. Ezéirt nagy hiba, hogy Ma reggel 9 órakor ül össze a Földmüvesszövetkezetek Somogy megyei Szövetkezeti Központja ál­tál összehívott nagyaktiva-ertekez- let, hogy tanácskozzék a földmü- vesszövetkezetok tömegpolitlkai munkájáról, Szerkesztőségünk az alábbi cikkel is segítséget kivan ad­ni az aktíva-értekezletnek. Mindenekelőtt azt keli megállapí­tanunk, hogy a barcsi járási földmű- vesszöveikezeti' mozgalom igen jói fejlődik és igen gazdag az ered­ményes tevékenység nyomán. A négy év előtti 6 millió forintos készlete 13 millióra emelkedett és a 20 milliós forgalom helyett ma már 60 millió forintot forgalmaznak Míg a tavalyi tiszta jövedelem 900 ezer forintra volt tehető, ez év szep­temberéig ez a szám kétszeresére emelkedett. A földművesszövetkeze­tek tagsága elégedett lelhet azzal, hogy míg tavaly 200 ezer forintot térítettek vissza nyereségrészesedés címén, most ez a szám kb. 400 ezer forintra emelkedik. Mindezek az eredmények beszédesen bizonyítják, hogy megnőtt dolgozó parasztságunk vásárlóereje, állandóan növekszik életszínvonala. Csak néhány példát erre: egyedül Barcson 102 nádiét ad­tak el az idén, általában 600—1200 forintos áron; 10 motorkerékpárt sze- mestengeri-utalványra; a tsz-ek 41, az egyéni dolgozó parasztok pedig 140 mezőgazdasági kisgépet vásárol­tak. Augusztus óta 320 ezer forint értékű bútor került a családokhoz. Műtrágyából a tsz-ek 4418 mázsát, az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok pedig 789 mázsát vásárol­tak. És ez csak a Barcsi Földműves- szövetkezet néhány példája. A szövetkezetek feladata nemcsak a falu áruval való ellátása, hanem a begyűjtés és a felvásárlás révén a városi dolgozók szükségletei kielé­gítésének elősegítése is. A párt Központi Vezetőségének ez év ele­jén hozott határozata óta ez a tevé­kenység megélénkült, eddig a tava­lyinak ötszörösét vásárolták fel. Ez­zel első félévi tervüket 104,8 száza­lékra, a harmadik negyedévit pe­dig 308 százalékra teljesítették. Mindezeknek az eredményeknek köszönhetik, hogy a megye járásai között az első helyen állnak és min­den eshetőség megvan ama, hogy a tavalyihoz hasonlóan a járások kö­zötti versenyben országos elsők le­gyenek. Mind a hét szövetkezet nye­reséggel dolgozik, ebből öt teljesítet­te az él üzem-feltételeket is. Dicsé­ret ezért a földművesszövetkezetek derék dolgozóinak, vezetőinek és ak­tivistáinak. Az országos elsőség’ azonban még nem minden. A kétségtelenül jó gaz­dasági eredmények nem takarhatják el azt a, tényt, hogy míg a gazdasá­gi munka többé-kevésibé jó meder­ben halad,- a politikai és tömegszer- vezeti tevékenység igen komoly kí­vánnivalót hagy maga után, ezanr- kivül van még javítani való a gaz­dasági feladatok megyalósítésa te­rén is. Persze e cikk keretében, ’nem lehet minden kérdésire kimerítően kitérni, hiszen 1 a földművesszövetke­zeti tevékenység hatalmas területet foglal magába, ezért csak a legfon­tosabb problémákat emeljük ki, azo­kat, amelyek megvalósításra várnak. Van-e politikai munka? Kategórifcusan nem lehet tagadni létezését, hiszen a szövetkezeti dol­gozók és aktivisták között sok nép­nevelő van, igen sokan részit vesz­nek kampányfeladatok megoldásá­ban, s nem hiányzik a társadalmi munka akkor sem, ha a termelőszö­vetkezet aratási, betakarítás! mun­káiról van szó. Külön dicséret illőt! a társadalmi munkáért a Barcsi Földművesszövetkezet dolgozóinak zömét, élén az ügyvezetővel. Mégis a politikai munka hiányára mutat, hegy a szövetkezet, a faluban gyenge kapcsolatot tart. fenn a különböző tömegszervezetekkel, nem neveli dol­gozóit a falu társadalmi, kulturális életében való részvételre. Erre vall az is, hogy a 309 szövetkezeti dol­gozó között mindössze 46 párttag van, és !a majdnem 8000 szövetkeze­ti tagból — akiknek túlnyomó több­sége dolgozó paraszt —■ alig pár száz a párttag. Tapasztaljuk azt is, hogy a fiatalok nevelésével eddig jófor­mán semmit sem törődtek. A DISZ nemrégen alakult meg, az alakuló ülés óta szinte semmit sem tettek, sőt a járási elnök azt sem tudja, ki a DISZ-titkár. A szakszervezet dere- kas munkát végez a dolgozók kö­zött a gazdasági siker- érdeké-ben. Jól -sziervezi a versenyt, itt -a legjobb a tagdíjfizetés a megyében, de kevésbé törődik a dolgozók szakmai képzé­sének biztosításával, a kulturális élet kialakításával, a sportmunka megj avításával. A szövetkezet — tömeg- szervezet A járási központ, helyesen, törek­szik arra, hogy a majdnem 8000 tag számára — akik a járás dolgo­zóinak igen hagy hányadát teszik ki — megfelelő szervezeti életet biz­tosítson. Elég gyakran hívják ösz- sze a szövetkezeti gyűléseket, igaz­gatósági és a különböző bizottsági üléseket. Nem teljesen rajtuk múlik, hogy a kollektív vezetés, az ellen­őrző- és ántéző-bizottságek mun­kája, a taggyűlések aktivitása kíván­nivalót hagy maga után. Minden­esetre többet tehetnének a vezetők ennek megjavításáért, s akko-r köry­nem élesztik fel az ellenorzo-bizoit- ságek tevékenységét. Nagyon hiány­zik a tagságnak, elsősorban a dolgo­zó parasztságnak a mezőgazdasági feladatok megvalósítására, a maga­sabb színvonalú gazdálkodásira, a kártevők elleni védekezésre, a kor­szerű agro- és zootechnikai ismere­tek elsajátítására történő oktatása. Ez évben egyetlen ilyen előadást sem szerveztek. Ha a szövetkezet vezetői azt akarják, hogy -a tagság szeresse a szövetkezetét, akkor ne csak a szövetkezet belső tevékenységével, hanem a magasabb fokú oktatással és a távlatok bemutatásával is is­mertessék meg őket. Az alacsonyabb foktól a magasabbig Lehet, hegy a járási szövetkezeti vezetők közül egyeseket megtéveszt vagy megnyugtat az ia tény, hogy a tagság egyötöde tsz-tag; hogy ebben az évben. 339 szövetkezeti, 17 vezető­ségi és 28 földműves'szövetkezetí dolgozó lépett a tsz-be. Elégedettek azzal is, hogy mór 10 szakcsoport­juk van, és a boltok kirakataiban hellyel-közzel, kezdetleges eszközök­kel kiteszik a tsz-ek eredményeit. Mi azonban ezzel egyáltalán nem vagyunk megelégedve. Hiányzik a példamutatás a tsz-be való belépés tekintetéiben. Miért csak 28 szövet-' kezeti dolgozó családtagja lépett a tsz-ekbe? Miért nem szövetkezeti tag a barcsi, a babócsai, a lakócsat ügyvezető? A híres burgonyaterme­lő járásban elegendő-e két szakcso­port, miért nem alakul több do­hány- és szőlőtermelő szakcsoport? A Központi Vezetőség határozata előírja, hogy minden erővel, elsősor­ban példamutatással és neveléssel szervezni kell az alsóbbfokú társu­lásokat és elősegíteni a termelőszö­vetkezeti mozgalom számszerű fej­lesztését és megszilárdítását. Ebben a tekintetben meg kell róni a járási mezőgazdasági osztályt, amely még egyetlen esetben sem kereste fei a járási szövetkezeti központot a szak­csoportok, a tsz-mozgalom erősítése céljából, Az alkalmazottakról, a káderekről Valamilyen fajta hivatalos viszony van itt. A vezető kiadja az utasítást, ellenőriz, segít, de hegy úgy foglal­kozzék beosztottjaival, mint aki fe­lelős egy emberért, annak fejlődésé­ért, alig fordul elő. Sem a szakmai, sem a politikai fejlődésért nem fe­lelős itt senki. Szakma i és politikai ok­tatásban a dolgozók kis hányada vesz csak részt. A%jcgos panaszokat, ké­réseket nem igen teljesítik, erről be­szélnek itt a dolgozók. Ne csodálkoz­zék senki aztán, hogy Tóth László Csokonyavisontáin a pult alól adott ki húst a papnak, az orvosnak, a jó- barátoknak; hogy Bakos Lenke, Kaoliné, Delibeli Katalin barcsi iro­dai dolgozók semmiféle társadalmi munkát nem végeznek; hogy egjos elárusítók a járás vezetői iránt ud­variasak, az egyszerű parasztembe­rekkel, tsz-asszonyofckal szemben pedig gorombák; hogy a tisztaság kívánnivalót hagy maga után, és az italboltokban a poharakat, dézsában mosogatják. És ki felelős azért, hogy a sok fiatallal senki, semmilyen módon nem foglalkozik? Áruellátás, szolgáltatások Helyes intézkedés volt a központi .raktárak felszámolása és a kis üz­letek önálló vásárlásának biztosítá­sa. Ez hozzájárult a hiánycikkek csökkentéséhez, ami Barcson kedve­zően éreztette hatását, mivel a vidé­kiek már otthon is vásárolhatnak. Csökkent a hiánycikkek száma, mégis visszatérő problémaként je­lentkezik az igen gyenge sertéshíz- lalás, a szikvizíhióny és az italhiány, ami persze nem mindig a szővetke-

Next

/
Thumbnails
Contents