Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-19 / 272. szám
•Szombat, 1955. november 19. SOMOGYI NÉPLAP s Új üzemi bizottságaink a hibák és a határozottan lépjenek lazaságok ellen A Szakszervezetek Országos Tanácsa 1955. július 2-án határozatot hozott a szakszervezeti beszámoló taggyűlések és üb-újjáválasztásdk tartására. Megyénkben e választások nagyrészt miár befejeződtek. S megállapíthatjuk, hogy kisebb hibáktól eltekintve eredményesek voltak. Leginkább olyan elvtársak kerültek az üzemi bizottságokba, akik élvezik dolgozótársaik bizalmát, megbecsülését és szeretetét. Az eredmények köszönhetők annak, hogy a választások előtt és a választások alatt mind a bizalmiak, szakszervezeti funkcionáriusok, mind a szervezett dolgozóik többsége igyekezett úgy végezni' munkáját, hogy megfeleljenek a SZOT teljes ülése, valamint a párt Központi Vezetősége márciusi határozatának.. A szak- szervezeti választások idején sok segítséget adtak az üzemi pártszervezetek és a városi pártbizottságok az üzemi bizottságoknak. üzemi bizottságainknak most elsősorban a negyedik negyedéves, vagyis az éves terv teljesítésére kell mozgósítaniuk, nehogy adóssággal zárják az esztendőt az üzemek, vállalatok. Hogy új üzemi bizottságaink jól lássák el feladataikat, elsősorban ismerniük kell a párt és a SZOT határozatait. Különös gonddal keli tanulmányozniuk a SZOT teljes ülésének határozatát, amely három fő feladatot állít a szakszervezetek elé. 1. A dolgozók műszaki és szakmai képzettségének emelését, a műszaki propaganda fejlesztését; 2. az újító és ésszerűsítő mozgalom felvirágoztatását; 3. a technológiai fegyelem megszilárdítását. Uj üzemi bizottságaink munkájával kapcsolatosam nagyobb feladataik Vannak a területi bizottságoknak. Nekik kell irányítaniuk a szak- szervezeti munkában még kevés tapasztalattal rendelkező üb-elmököket és üib-tagokat. De szükségük van a területi bizottságok segítségére azoknak az elvtársaknak is, akik már évek óta állnak az üzemi bizottság élén. Most megválasztott üzemi bizottságaink munkájának váljon jellemzőjévé a kollektív vezetés. A határozatok csak akkor lesznek életképesek, ha mindig figyelembevesszük a szakszervezeti tagság véleményét, javaslatát. így a dolgozók is nagyabb felelősséget éreznek a határozatok végrehajtásáért. Újjáválasztott szakszervezeti vezetőinknek sohasem szabad elfeledkezniük arról, hogy a szakszervezeti tagság azért választotta őket e oizal- mi feladatra, hogy képviseljék érdekeit; hogy határozottan lépjenek fel a hibák és a lazaságok ellen Kísérjék figyelemmel a törvényesség mindenkori betartását, a kollektív szerződésben vállait kötelezettségek teljesítését. Harcoljanak a dolgozók Román oktatásügyi kiállítás Budapesten A Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között egyre jobban elmélyül a barátság, szüntelenül erősödnek a két ország közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok. Ezt a célt szolgálták már eddig is a tudományos, kulturális és főiskolai küldöttségek kölcsönös látogatásai, a közös kiállítások és cserskiáMíí'ások rendezése, a dokumentációs anyagok cseréje, s ezt a célt szolgálja a most megnyílt iskolai szemléltető eszközök kiállítása is, amelyet a Román Népköztársaság rendez meg hazánkban. A kiállítás igen nagy segítséget jelent a mi közoktatásunkban is: bemutatja, hogy a Román Népköztársaság iskoláiban milyen szemléltető eszközöket alkalmaznak. A kiállításon jelentős helyet foglalnak el azok a szemléltető és kísérleti eszközök, amelyek a tanulók politechnikái képzését, sokoldalú nevelését segítik. A román oktatási szemléletű eszközök kiállítása november 5-én nyílt meg Budapesten, a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet (Gorkij- fasor 17.) kiállítási termében. Ez az első oktatásügyi kiállítás, amely népi demokratikus országból hazánk fővárosába érkezett. anyagi, kulturális és szociális igényeinek mindjobb kielégítéséért. Uj üzemi bizottságainknak ehhez a felelősségteljes munkához kíván sok sikert, eredményes munkái a Szakszervezet Megye Tanácsa. NEGYEDES LÁSZLÓ SZMT-elnök h. November 26-án Viká r-emlékünnepség lesz Hetesen Megyénk egyik nagy szülöttéről, Vikár Béla etnográfusról emlékezik meg november 26-án szülőfaluja, Hetes és az egész megye. Ezen a napon ünnepélyes keretek között emléktáblával jelölik meg Vikár Béla szülőházát. Vikár Béla gyűjtéseiből, munkáiból ünnepi műsort állítanák össze. Az emléktábla leleplezése után Takáts Gyula költő mond ünnepi beszedet. A kultúrotthonban a kaposvári óvónőképző énekkara Vikár Béla által gyűjtött népdalokat ad elő', majd Volly István tart -ismertetőt a nagy etnográfusról. Pettendi Lídia, hetesi aszony is fellép és azokból a dalokból énekeli, amelyeket Vikár tőle halott s később feldolgozott. Rohonczy Mária és Hajdú Péter, a színház művészei a Vikár által gyűjtött dalcsokorbói énekelnek, majd két népballadát ad elő Kerpely Judit, a színház művésze. Vikár Bélát mint a Kalevala fordítóját is bemutatják az ünnepségen Részleteket adnák elő a Kalevalából, a finnek nagy nemzeti eposzából. Büntető eljárás indult több vetést szabotáló kulák ellen Megyeszerte tapasztalható, hogy a vetésben . a kulákok mindenütt az utolsók. Akadályozni akarják népünk jövő évi kenyérellátását. A kulákok igyekeznek dolgozó parasztokat is lebeszélni a vetésről. Így tett Csokonyavisontám Szűcs Józfeef kulák is, de a tanács leleplezte és a bíróság két és félévi börtönre ítéL le. Büntető eljárás indult Kuirucz József, Magyar Jánosné iharosi, Németh Jánosné iharosberényi és Szabó Sándor viszi, Szabó Ferenc rinya- kovácsi, Bu.rcsa József és özv. Pál Sándomé hetesi, Gróf József kányái és még több kulák ellen, akik nem teljesítették vetési tervüket. A bíróság előtt felelnek bűntetteikért. Nem teljesítette a vetéstervet — elnyeri méilá büntetését Kadarkút igen lemaradt a vetésterv teljesítésében. A 45—50 százalékos teljesítés azt mutatja, hogv sem a tanács, sem a pártszervezet nem készült fel alaposan az őszi mezőgazdasági munkákra, nem mozgósított« a termelőket e fontos feladat ■ végrehajtására. Csak az utóbbi időben léptek fel erélyesebben a vetést halogató gazdákkal szemben, így került sor Betyár István feljelentésére is, «fei hanyagságával veszélyeztette a község vetéstervének teljesítését. Betyár István most elnyeri méltó büntetését. A vetésterv teljesítése törvény, amelynek 'betartása kötelező valamennyi dolgozó parasztra, még Betyár Istvánra is. zet hibája. Igen magasak a normán belüli leírások, ami tavaly 34 ezer, idén pedig 57 ezer forint kárt jelentett. Értékcsökkentési leírásként öt szövetkezet többet írt le, mint a vízvári szövetkezet egész évi nyeresége. A kisebb falukban igen sokat panaszkodnak az egyenlőtlen áruelosztás miatt, hogy a központokba indokolatlanul nagy árutömegeken adnak, náluk ugyanakkor színét sem látják pl. sörnek, rumnak, málnának. Változatlanul probléma a köz- étkeztetés minősége és mennyisége, különösen Barcson, ahol pedig a harmadik negyedévben 54 000 forint nyereséget értek el. Kérdezzük, vajon szükség van-e erre? Ugyanakkor már hosszú ideje nem tudják elérni, hogy Vízváron, Lakócsán, Ba- bócsán az italboltokban ■ étélféléket szolgáltassanak ki. Begyűjtés, felvásárlás Már érintettük, hogy ez éviben magasabb arányú szabadfeivásáriás mutatkozott. Emögött azonban az van, hogy a felvásárlók elsősorban a burgonyát és még kb. 20—25 cikket szorgalmaznak, csaknem 100 mező- gazdasági cikk pedig nem kerül felvásárlásra. Pedig a munkásosztályr nak a változatos étkezés biztosítása végett ezekre is szüksége volna. Nagyon gyenge a termelőszövetkezetekkel kötött értékesítési szerződések helyzete is. Csák a barcsi, aranyos- pusztai és somogyíamócai isz-ek bízták áruik egyrészének eladását a szövetkezetre. Ez természetesen a töibbi tsz hibája ás, de elsősorban abból következik, hogy a felvásárlók nagyrésze ezekkel a kérdésekkel — éppen politikai képzetlenségükből kifolyólag •— nem foglalkoznak. Ezért következik be az is több esetben, hogy a felvásárlók akkor is elfogadnak szabadärut, ha a gazda.kötelező beadását abból a cikkből még nem teljesítette. As ellenőrsésről Az, hogy igen sok volt az utóbbi időben a sikkasztás, magas az értékcsökkenési leírás, sok a hiány, az ellenőrzés gyenge hatékonyságának a következménye. A harmadik negyedévben pl. a felvásárlásnál héttel kevesebb leltárt vettek fel., és Vízváron a közétkeztetési leltároknak csak 40 százalékét teljesítették. Ez az ’ ellenőrzés lebecsülésére vall. Ugyanakkor a leltároknál indokolatlanul sok hiányt hoznak ki. Pl. a kiskereskedelembein 37 leltárból 13. a felvásárlásnál 133-ból 40, a közétkeztetésnél 121-ből 20 hiányt mutatott, ami egyáltalán nem megnyugtató jelenség. Különösen gyengének mondható az ellenőrzés a felvásárlási üzemágnál Megnehezíti a munkát, hogy a vezetők nem követelik meg a bizonylati elszámolást, az operatív nyilvántartások vezetését. Ugyanakkor szinite sehol sem vonják be a társadalmi ellenőrzésbe az ellenőrző-bizottságokat, a bolt- bizottságokat. A vezetésről és u gazdálkodásról A járás a gazdasági vezetést jól kezében tartja. Ennek, következménye az önköltségszint 5,7 százalékkal való csökkenése, a termelékenység emelkedése, a nyereségvisszaiérités növekedése. Minden tiszteletünk és megbecsülésünk Fodor eilvtárs járási elnöké és a vezető kollektíváé. Vezetésükbe azonban több keménységre és határozottságra lenne szükség, a nevelés kérdéseivel is többet kellene foglalkozniuk, mert ez hiányzik most ott. Helyes lenne mindig a legfontosabb láncszemet megragadni, ez esetben a szabadfeivásáriás, a termelőszövetkezeti mozgalom további erősítésének kérdéseit. Egyébként a gazdálkodás sikere] nem tüntetik el előlünk a beruházásokban való szűkkeblűségükeí, mert az árudák, italboltok, fiókok igen elhanyagolt, rossz állapotban vannak, a. szocialista kereskedelem, a vevők megbecsülése a változást szükségessé, az eredmények pedig lehetővé teszik. Beszéljünk a problémákról is Nem volnánk tárgyilagosak, ha nem említenénk meg azokat a 'kérdéseket, amelyek megoldásához felülről kellene segítséget kapniuk. A sertésíhízlalás érdekében megfelelő árakon több abrakot kellene kapniuk. A megyei szerveknél meg kellene 'szüntetni az áruellátásban a népboltok előtérbe való állítását. Nagyobb pénzösszegeket kellene kapniuk a szövet-, ruha- és itaiellátás területére. Az ellenőrző apparátust ki kellene bővíteni, mert pl. Barcson egyedül az ügyvezető foglalkozik ezzel. A megyei szerveknek meg kellene szüntetniük a prémiumrendszer okozta egyes bérfeszültségeket, valamint biztosítani a dolgozók na- gyobblétszámú bevonását a szakmai oktatásba; a fiatalokat a gimnáziumokból fokozottabb mértékben kellene a kereskedelembe állítani. A teendők A barcsi járás földművesszövet ke- zetei nem dolgoznak rosszul, remélhetőleg ismét az ország első földművesszövetkezeti járása lesz a barcsi. De ha előbbre akarnak nalad-nd a szocialista kereskedelem, a falu és a város kapcsolatainak szorosabbra fűzése, a termelőszövetkezeti mozgalom segítése útján, akkor a gazdasági feliadatok mellett most elsősorban a politikai munka megjavítására helyezzék a fő súlyt. Alakítsák meg a pártcsoportokat, hatékonyabban segítsék a termelőszövetkezeteket, foglalkozzanak ‘többet és alaposabban a szövetkezet tagságával és alkalmazottaival, javítsák meg az ellenőrzésit és a tömegszervezeti tevékenységet. Erre képes a járási földművesszövetkezet kollektívája, egész tagsága. eSÁKVÁRI JÁNOS KALINYIN Sí esztendővel ezelőtt, 1875. november 19-én született Mihail ** ■ Ivanovics Kalinyin, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam kiemelkedő egyénisége, Lenin tanítványa és fegyvertársa, Sztálin legközelebbi harcostársa. 1889-ben végezte el a ía~ lusi iskolát. Ezután Pétervárra ment, ahol megismerkedett a forradalmi demokraták műveivel, s mint esztergályos, a Putyilov-gyár- foan bekapcsolódott az illegális mozgalomba. A pótervári Harci Szövetségben (kifejtett forradalmi tevékenységéért letartóztatják, majd száműzik Tifliszbe, ahol Sztálin vezetése alatt dolgozik. 1905-ben Pétervárra utazik, ahol a pétervári bolsevikokkai együtt szervezi az 1905-ös forradalmat, s aktívan részt vesz benne. Követi a lenini taktikai irányvonalat. Az 1917. évi februári polgári demokratikus forradalom idején Kalinyin a pétervári munkás- és katonatömegek egyik vezetője, s az októberi forradalom előkészítésének ideje alatt a párt Központi Bizottságának határozatait hajtja végre. A forradalom győzelme után a bolsevik párt listáján a pétervári városi dumába választják, s a város polgármestere lesz, Lenin ekkor mutatott rá arra, hogy Ka- linyánban a harcedzett bolsevik tapasztalata] egyesülnek az élea> járó munkás és dolgozó paraszt tapasztalataival. £| zverdlov halála után az Oroszországi Központi Végrehajtó- bizottság elnökévé választják. Kalinyin résztvesz az intervenciósok ellen indított harcban, s az intervenció után mindien erejét az .ipar és mezőgazdaság helyreállítására és fejlesztésére áldozta, Kalinyin szilárdan a leninizmus alapján állt, hajthatatlanul' védelmezte azt a lenini—sztálini elvet, hogy fel lehet építeni a szocialista társadalmat egy országban is. Hozzáértéssel képviselte és a gyakorlatban megvalósította a pártnak az ország szocialista iparosítására és a mezőgazdaság kollektivizálására vonatkozó általános irányvonalát. Nagy munkát fejtett ki mint a Bolsevik Párt Központi Vezetősége Politikai Irodájának tagja, síkraszállt az ellenséges nézetekkel szemben. 1935-ben munkásságáért Lenin-renddel tüntetik ki. A szovjet állam felső szervének kipróbált vezetője, a Legfelső Tanács Prezídiumának elnöke lett- Sóikat tett a Szovjetunió honvédelme megerősítéséért. Igen nagy (szerepet játszott a szovjet dolgozók kommunista neveléséiben. Beszédeit a mélységes hazaifiság hatja át. Véleménynyilvánításai a művészetről és irodaiamról nagy jelentőségűek. A Nagy Honvédő Háború idején a nehéz években sokszor felkereste a harcoló csapatokat, lelkesítette őket, beszélt a fronton, a gyárakban, irt és nevelt, mozgósított. Életének ötvam esztendejét a szocializmus győzelméért vívott 'harcnak, a dolgozók felszabadításának szentelte. Mindig a kommunista párt és a szovjet nép harcosainak első soraiban küzdött. 1946. június 3-án hányt el hosszantartó betegség után. M Mihail Ivanovics Kalinyin, akiit olyan jól ismert az egész és annyira szeretett pártunk.« olotov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusának megnyitó (beszédében a következőket mondta: »Nincs többé köztünk ország PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Minden párttag elsőrendű lrStelesséye, liogv jövedelme aurában pontosan fizesse a tagsági dijat A párttagnak sok kötelessége van, amelyet akkor vállalt magára, amikor felvételét kérte a pártba. S attól a perctől, hogy a párt a tagjai sorába fogadta, ezek a kötelességek megszabják a párttag ténykedését, cselekedeteit, kihat egész életére. Melyik a fontosabb kötelesség: őrködni a párt ideológiai és szervezeti egysége felett, élenjárná a termelésben, vagy fejleszteni a bírálatot önibíráiiatot? Nem lehet sorrendet | tenni, mert valamennyi egyaránt I fontos, valamennyit be kell tartani, I * akármelyik megszegése is a pártfegyelem megsértését jelenti. Sajnos, megyénkben is vannak párttagok, sőt vezető állami, tömeg- szervezeti funkcionáriusok, akik bér kommunistáknak vallják magukat, de nem tesznek eleget a párttagsággal járó kötelességeknek. Van, aki úgy sérti meg a pártfegyelmet, hogy nemi tanul, elhanyagolja politikai és szakmai képzését, vannak, akik az | állami fegyelem betartását sértik ♦ meg, egyesek nem hajtják -régre s ♦ párthatározatokat, s vannak olyanok | is, akik úgy sértik meg a párt. Szer- I vezeti Szabályzatát, hogy nem jöve- ♦ delmük arányában fizetnek párttag- isági díjat. ? Beszéljünk most csak az utóbbiról I Általában azt mondjuk, hogy a tag- | díjfizetés elsőrendű politikai kér- ídés, alapvetően a párthoz való tar- i tozást jelenti. Azt is meg szoktuk ♦ állapítani önkritikusan, hogy az ez- xzel kapcsolatos politikai munkát ed- i hanyagoltuk, s legtöbb esetben a ♦ párttagok öntudatára bíztuk, hogy | menny] tagsági díjat fizetnek. Pe- Xdiig, hogy nem felesleges az e téren | végzett politikai munka, azt igazol- íja a Megyei Pártbizottság Revíziós ♦ Bizottságának legutóbbi ellenőrző út- I ja, (amikor néhány megyei „ szerv t vezetőinél mégvizsgálta a tagdíjfize- | tés átlagát, és arra a megállapításra ♦ jutott, hogy vezető beosztású elvtár- X sak jóval alacsonyabb összegű tag- fsági díjat fizetnek, mint amennyit | jövedelmük arányában a párt Szer- ♦ vezeti Szabályzata megállapít. X A Terményforgalmi Vállalat igazgatója, Pardi István elvtárs alig ♦ több minit felét fizeti annak, mim ♦ amennyit havi jövedelme arányában X fizetnie kellene. Juhász Gyula elv- Xtárs, az igazgató helyettese, Balogh ♦ Ferenc elvtárs főkönyvelő, Tihanyi ♦ József elvtárs 'bérelszámoló pontosan la felét fizetik annak, mint ameny- xnyit a Szervezeti Szabályzat jövedel- I műk arányában előír. Hasonlót 'lehet ’mondani Takács Lászlónéról, Sipőcz Gusztávról, Bolla Gyuláról és Tisza- gát] Istvánról is. Ezek az elvtársak a valóságban nem tesznek eleget pártkötelességükmek, hiszen nem lehetséges, hogy a tagdíjnak csupán 50 százalékát fizessük. Itt csak két eshetőség állhat fenn: vagy végrehajtják, amit a Szervezeti Szabályzat előír, vagy nem tartják be; Ez pedig vezetőknél semmiesetre sem mindegy. Természetesen,, ha egy községi, üzemi vagy hivatali pártszervezetnél ilyen módon merül fel a pártfe- gyelem megsértése, azért felelős az illető község, üzem vagy hivatal pártvezetősége is, sőt felelős a párt- csoportbizalmi is, aki minden hónapban közvetlenül intézkedik, hogy a pártibélyeg eljusson a párttagokhoz. A Terményforgalmi Vállalat párt- szervezete elmulasztotta az ellenőrzésnek ezt a fontos részét. De vajon csak a Terményforgalmii Vállalat pártszervezete követett el ilyen mulasztást? Más pártszervezeteknél vajon nem tapasztalhatók ilyen hiányosságok? Sajnos ágon, lehet ilyennel találkozni más megyei vezető szerveknél, járási tanácsoknál, községi, üzemi, termelőszövetkezeti pártszervezeteiknél is. Mindebből következik, hogy pártszervezeteink vezetőségeinek figyelme ki kell hogy terjedjen a párttagsági díj pontos fizetésére ás, ha szükséges, vigyék taggyűlés elé az ügyet, de nem fordulhat elő olyan eset egyetlen pártszervezetben sem, hogy párttagok, sőt vezető beosztásban lévő elvtársak ne tegyenek eleget a párttagsággal járó legelemibb kötelezettségüknek. Pártvezetőségeinknek nem szabad megfeledkezniük arról sem, hogy politikai munka nélkül ez nem megy, itt nem egyszerűen gazdasági kérdésről van szó. Megfigyelhetjük, hogy ahol hiba van' a tagsági díj fizetése körül, ott általában hiba van a páxtépítésben, rosszul megy a tag- és tagjelöltfelvétel, elhanyagolt 'terület az agitáció, a propaganda és így tovább. A pártvezetőség felelősségén, ellenőrzésén (kívül építeni kell a tag- díjfizetésben a párttagok öntudatára is, kommunista magatartására, akik elsőrendű kötelességüknek minden körülmények között azt tartják, hogy eleget tegyenek a párt Szervezeti Szabályzata álta megszabott kötelességeknek, többek között a párttagsági díj fizetésének V. M. \
