Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-19 / 272. szám
A földművesszövetkezetek tevékenysége a barcsi járásban fl LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! k- fyP-Q S'jfcfr ■*r Somogyi Néplap Uj üzemi bizottságaink határozottan lépjenek fel a hibák és a lazaságok ellen Egészheti rádióműsor MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGY MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ XII. évfolyam, 273. szám. ARA 50 FILLER Szombat, 1955. november 19. A csurgói járás kullog leghátul a vetési versenyben Megyénkben november 14—16-ig a vetésterv teljesítése 2,1 százalékkal emelkedett. Egyes járásokban azonban még számottevő terület várja, hogy kenyérgabonával bevessék. Mihelyt az idő engedi, minden erőt arra kell mozgósítaná, hogy a vetése tervet teljesítsük. Ezt tartsák szem előtt a járási és községi vezetők. Az eddigiinéi többet törődjenek azzal is, bogy a gazdák bejelentsék a vetés befejezését, s azt ellenőrizzék is a községi tanácsok. A legutóbbi értékelés alapján a járások sorrendje a vetési versenyben: Járás: Százalék: Mezőgazd, o. v.: Járási tanácselnök 1. fonyódi 100,5 Jani János Király Ferenc 2. siófoki 98,3 Szabó László üftagy Lajos 3. tabi 86,3 Deák János Tengerdi Imre 4. kaposvári 79,6 Nézel Nándor Suri Sándor 5. barcsi 73,5 Feigli József Mátyás József 6. marcali 71,8 Tóth Mihály Kula József h. 7. nagyatádi 71,5 Isaszegi József Sasvári Ferenc 8. csurgói 67 Pallag András Vörös Gábor fl hátralékosak elszámoltatása a begyűjtési tervek teljesítésének egyik fontos feltétele Az évi begyűjtési tervek teljesítéséért az eddiginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük megyénk begyűjtési és tanácsi dolgozóinak. Főleg a hátralékosck elszámoltatására kell több figyelmet fordítani. Ezt szem előtt kell tartaniuk még a fonyódi járás illetékes szerveinek is, mert bár élre törtek a begyűjtésiben, még mindig sek a hátralékosok száma a járásban, A járás egyik községében, Balatoniberényibein a 260 beadásra kötelezett termelőből 'mintegy 200-an hátralékosok. Még súlyosabb hibákkal találkozunk a többi járásiban. A kukorica- begy űjtéssei igen lassan haladunk előre. Ennek az az oka, (hogy nem ■alkalmazzák a törvényes szankciókat a mulasztókkal szemben: nem emelik fel 10 százalékkal a késlekedők ■beadási előirányzatát. Ezt a megalkuvó .magatartást fel keli iszámolni! A begyűjtési versenyben az összesített értékelés szerint a járások sorrendje: Járás: Százalék: Begy. hiv. vez.: Járási tanácselnök 1. fonyódi 85,18 Győréi József Király Ferenc 2. siófoki 82,71 Gajdos László Nagy Lajos 3. talhi 80,63 * Kovács István Tengerdi Imre 4. nagyatádi 78,25 Borbamdi Ambrus Sasvárd Ferenc 5. kaposvári 77,83 Balassa Tibor Surd Sándor 6. csurgói 77,79 Horváth György Vörös Gábor 7. barcsi 76,35 Siszter István Mátyás József 8. marcali 74,58 Sifter Jenő Kuda József h. Marcali és Táska megkapta a kukorica szabadpiaci értékesítési jogát Azok a községeit, amelyek hiánytalanul teljesítik kukcricabeadásu- kat, a törvény érle’imébra megkapják a szabadpiaci érti kés’'lés jogát. Dicséret illeti Marcali és Táska község dolgozó parasztjait, tanácsi és begyűjtési dolgozóit, akik megyénkben az elsők közt harccilák ki községüknek a kukorica szabadipiaci értékesítéséinek jogát. Külön elismerés jár Barát László marcali és Balacs- kó László táskái begyűjtési meghízottnak jó munkájáért. Kövesse példájukat megyénk többi begyűjtési dolgozója. TSZ-EIN K ÉLETÉBŐL A gigei új tsz példát mutat A nemrégiben alakult gigei Toldi Miklós Termelőszövetkezet tagjai igen nagy szorgalommal láttak hozzá tsz-ük megerősítéséhez. Csak dicsérni lehet azt a törekvést, fáradságot .nem ismerő munkát, amelyet az őszi kalászosok időben való elvetése érdekében tanúsítottak. <\z állatok takarmányozása céljából 76 hold őszi árpát vetettek. Szeptemberben alakult meg ugyan a tsz, de a vetést közösen végezték, és nemesített vetőmagot vetettek. Fegyelmezettség, az alapszabály betartása jellemzi a szövetkezeti tagokat. Még a 66 éves Somogyi néni is részt akar venni minden munkában, fiával, menyével és férjével, együtt. A gigei tsz-ről példát vehet megyénk minden termelőszövetkezete. Elegendő jóminőségű silótakarmánnyal biztosítják as állatok téli takarmányozását a kutast Ady TSZ-ben A kutast Ady Termelőszövetkezet tagjai a közös munka első nagy csatáját, a vetést győzelmesen befejezték. Most már egyéb munkákkal foglalatoskodnak az új szövetkezet béliek. A gazdasági épületek most készülnek, hogy a jövő hónapban be- viheissék a közösbe az állatokat. Mindegyik gazda állatával beviszi a szükséges takarmányt is. Ezenkívül 100 köbméter silót is készítenek ku- koricaszárból, répafejből. Jáminősé- •gű, elegendő szálas-, szemes- és siló- takarmánnyal biztosítják az Ady TSZ tagjai állataik tfjli takarmányozását. A kutasi új szövetkezeti gazdák közös erővel, egyetértésben rakják le boldogulásuk forrásénak alapjait. Mielőbb a közösbe kell vinni a tsz állatait A csurgói járásban már több új termelőszövetkezet tagjai vitték a közösbe az állatokat, ugyanakkor a régi tsz-ekbe belépett új tagok közül is egyre többen viszik be állataikat a közösbe. Az iharosberényi tsz-ek- ben, a somogycsicsói Búzakalászban, az iharosberényi Úttörő TSZ-ben és még többhelyütt vitték közösbe az állatokat. Nem ez a helyzet a tabi járásban, ahol még egyetlen új tsz-ibe sem vitték be az állatokat. Egyes járási vezetőknek is az a véleményük, hogy imost nincs erre idő. Ez helytelen nézet, mért a szarvasmarha- és sertésállományt, amely a közösben a haszonállattenyésztés alapját képezi, imár most egységes gondozás alá kell venni. De helyes, ha a lovakat is minél előbb a közösbe viszik. Az országgyűlés elfogadta tsz 1956. évi népgazdasági terwei BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSSZAKA Az országgyűlés csütörtöki ülését 10 óra után néhány perccel nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Az ülésen először az 1956. évi GEKŐ ERNŐ ELVTÁRS: népgazdasági tervjavaslatot vitatták meg. A vitában elsőnek Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese szólalt fei. Az 1956. évi terv — dolgozó népünk, államunk, pártunk terve képviselő Tisztelt országgyűlés, ■elvtársak! Az 1955. év — az 1954. évi megtorpanás és részleges visszaesés után — népgazdaságunkban, egész állami életünkben bizonyos tekintetben fordulatot hozott. Fordulatot az ipari termelésiben, amennyiben az egyhelyben tepogás helyett ipari termelésünk az idén mintegy 8,5 százalékkal emelkedik. Fordulatot a munka termelékenységében, amennyiben visszaesés helyett az idén a munka termelékenysége legalább 6 százalékkal nő. Fordulatot az önköltség csökkentésében, amennyiben az önköltség emelkedése helyett az idén önköltségcsökkentéSi tervünket előreláthatóan nemcsak teljesítjük, hanem .túlteljesítjük. Fordulatot a munkafegyelem megszilárdításában, á begyűjtési, a pénzügyi és általában az állampolgári fegyelemben. Bizo- nycs tekintetben fordulatot jelent ez az esztendő a mezőgazdaságban is, ■amennyiben a szocialista szektoriban, s mindenekelőtt a termelőszövetkezeti mozgalomban a megtorpanást és a számszerű csökkenést 'Sz előrehaladás és a termelőszövetkezetek szervezeti, gazdasági, pénzügyi megszid lárdulása, a gazdálkodás megjavítása követte. Hasonlóképpen az állami gazdaságokban is megjavult a gazdálkodás. Komoly sikereket hozott az idei, 1955-ös év népünk szociális, egészségügyi és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítésében. Az idén tovább emelkedett és emelkedik a munkások és az alkalmazottak reálbére, valamint a dolgozó parasztok, jövedelme. *A költségvetési többletet, amelyet az országgyűlés költségvetési törvénye előírt, előreláthatóan az év végéig lényegesen meghaladjuk. Mindezen kézzelfogható és vitathatatlan tények kétségtelenül bizonyítják, hogy az a politikai irányvonal, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége ez év márciusi és júniusi határozatai megállapítottak, s amelyek át- és áthatották népköztársaságunk kormányának politikáját, s népi államunk egész tevékenységét — helyes volt. Újból bebizonyosodott ország-világ előtt, hogy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja — munkásosztályunk, népünk hivatott bölcs vezetője. (Taps.) ■ A felsorolt tények azt bizonyítják, hogy az a célkitűzés, amely szerint az idei évet arra kell felhasználnunk, hogy szilárdan megalapozzuk második ötéves tervünket, megalapozzuk a terv megkezdését és megvalósítását — reális volt és igazolta a hozzá fűzött Terményeket. Hiba volna azonban, ha az idén elért eredmények elkápráztatnának bennünket, ha elhíznánk magunkat, ha elfeledkeznénk arról, hogy a munka nagyja még előttünk áld1. A fordulat egyelőre még csak 1954-hez képest fordulat, az igazi, teljes fordulatot iparunk fejlődésében, a termelékenység növekedésében, az önköltség csökkentésében, gyártmányaink, termékeink korszerűsítésében, termelésünk műszaki sznívona!árnak emelésében, mezőgazdaságunk szocialista átalakításában és terméshozamának növelésében, különösen, az állattenyésztésben, a munkafegyelem, a begyűjtési fegyelem és az állampolgári fegyelem megszilárdításában még ■csak ezután kell elérnünk. Azt is világosan kell látnunk, hogy az .idei viszonylag kedvező eredmények mögött egyes kedvezőtlen rész- jelenségek is meghúzódnak, amelyek felett semmiképpen sem hunyhatunk szemet. Helytelen volna, hogy azért, mert ez év első tíz hónapjában az ipari termelés tervét túlteljesítettük, most elhízzuk magunkat. Nem kétséges, hogy az idei népgazdasági tervet mi nemcsak teljesíteni fogjuk, hanem túl is teljesítjük, de mégsem mindegy, sőt rendkívül fontos 1956. évi munkánk szempontjából, hogy a még hátralévő másfél hónap alatt hogyan fogunk dolgozni. Sok tekintetben ez dönti el 1956. évi tervünk sikerét, azt, hogyan kezdünk hozzá második ötéves tervünkhöz. Az 1956. évi terv fő célkitűzése Tisztelt országgyűlés, a fordulat, amelyet az idén megvalósítottunk, még nem teljes fordulat, csak kezdete annak a mélyreható folyamatnak, amelyet a jobboldali opportunizmus, a jobboldali elhajlás leleplezése, elszigetelése és szétzúzása után elindítottunk, s amelyet az első komoly sikerekre támaszkodva tovább kel vinnünk a teljes győzelemig. Az 1956. évi népgazdasági terv — amelyről itt az Országos Tervhivatal elnöke részletesen beszámolt — se tervnek sikeres megvalósítása, jelentős lépés lesz ezen az úton. Az 1956. évi népgazdasági terv fö feladata — mint ahogyan ezt pártunk Központi Vezetősége és nép- köztársaságunk Minisztertanácsa meghatározta — abban áll, hogy tovább építve a szocializmus alapjait, tovább folytatva a szocialista iparosítást, gyorsabban fejlesztve nehéziparunkat, s főként alapanyag-iparunkat, villamosenepgia-termelésün- ket, gépgyártásunkat, vegyiparunkat, élelmiszeriparunkat, folytatva a mezőgazdaság szocialista átalakítását, s termelésének és hozamának növelését, biztonságosan, következetesen emelve dolgozó népünk élet- színvonalát, egyúttal szilárdan megalapozzuk nemzetközi pénzügyi helyzetünket is jelentős aktív külkereskedelmi egyenleg útján. 1956, évi tervünknek egyik jellegzetessége abban áll, hogy mialatt ■a gépipar termelése mintegy 15 százalékkal emelkedik, a nehéziparé általában pedig több mint 10 százalékkal, a könnyűipar termelése valamelyest csökken, ugyanekkor az élelmiszeripar termelése erősen emelkedik s a fogyasztási iparágaké együttesen mintegy 3 százalékkal nő. Könnyűiparunk termelésének némi csökkenése mellett is jelentősen, növelni fogjuk lakosságunk ellátását a könnyűipar termékeivel, s könnyűiparunk 1956-ban a lakosság számára több és jobb minőségű, választékosabb árut fog termelni, mint 1955-ben. Ez azért lehetséges, mért mint erről itt mar szó volt, csökkentjük a nem gazdaságos áruk kivitelét és mert hatalmas árukészletek állnak rendelkezésünkre. •Könnyűiparunk, jelenlegi termelő- képessége általában fedezi és túlhaladja — a különösen a textil- és ruházati iparra áll ez — az ország jelenlegi szükségletét. Könnyűiparunknak is, ugyanúgy, mint egész iparunknak azonban korszerűsítésre van szüksége. Szüksége van arra, hogy műszakilag magasabb színvonalra emeljük, emellett a könnyűiparban új iparágakat kell létrehoznunk. De könnyűipari termelésünknek általában nem az szab határt, hogy nincsen elég termelőkapacitásunk, hogy nincs elég üzemünk, gyárunk, hanem az, hogy viszonylag elmaradt nehéziparunk, ennek következtében elmaradt alap- anyagterimelésümk. Ezt egyetlen példával jól meg lehet világítani: Ismeretes, hegy jelenleg az iparilag fejlett országokban igen nagy mennyiségben használnak különféle műszálat és műrostot, periont, nylont, ka,pront, orient és más mű- és szintetikus fonalakat és szálakat ruházati és egyéb szükségleti cikkek előállítására. Mi ezen a téren elmaradtunk, s a legközelebbi években igen nagy erőfeszítéseket fogunk tenni, hogy elmaradásunkat behozzuk. Rend és fegyelem a műszaki fejlesztés fontos feltétele A termelékenység, s egyben az életszínvonal emelése szempontjából rendkívüli jelentőségű az a határozat, amelyet a Magyar Dolgozók, Pártjának Központi Vezetősége a napokban hozott iparunk munkájának megjavításáról, s műszaki színvonalának emeléséről. Nagymértékben ennek a határozatnak következetes végrehajtásától függ, hogy milyen ütemben tudjuk fejleszteni népgazdaságunkat, s emelni a munkásosztály, a dolgozó nép életszínvonalát. Vannak, akik amikor az ipar műszaki színvonalának emeléséről beszélünk, kizárólag új, modern üzemekre, gépekre, felszerelésre gondolnak, s hajlandók lenézni, lebecsülni azt, amivel ma rendelkezünk. Mi természetesen hatalmas összegeket fordítunk új, korszerű gépekre, ipari felszerelések, műszerek beszerzésére, egész sor új üzemet építünk és szerelünk fel. Azonban iparunk műszaki színvonala emelésének nagy kérdéséhez hozzátartozik a technológiai és a munkafegyelem további megjavítása, a magas fokú szervezettség a termelésben, az anyaggal való fokozott takarékosság, a szigorú gyári rend stb. Ezekben az egyszerű dolgokban hatalmas tartalék rejlik. Mindez rendkívül fontos 1956. évi népgazdasági tervünk sikeres megvalósítása szempontjából. Tisztelt országgyűlés! A termelés növelésének, a munka termelékenysége emelésének, a termékek önköltsége csökkentésének rendkívül fontos eszköze a nemzetközi munkamegosztás a baráti országokkal, és az ez országok közötti szakosítás megvalósítása. Ez a szocialista tábor országainak társadalmi, gazdasági berendezéséből folyik. E2 a munkamegosztás önkéntes, szabad megegyezésen alapszik. Elvileg új jelenség ez, az államok, az országok közötti új viszonyra épül, amelyre eddig nem volt és nem is lehetett példa. Ez a munkamegosztás csak azért és csak akkor jöhetett létre, amikor az első szocialista ország, a nagy Szovjetunió mellett megjelent a szocializmust építő országok egész sora, amelyek valamennyien közös alapon működnek. amelyeknek állami, társadalmi, gazdasági berendezkedése lényegében azonos. A nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak előbb vázolt új rendje teszi egyedül lehetővé számunkra, hogy perspektívában úgyszólván minden számunkra szükséges fontos nyersanyagot a szocialista világi.pácról, a baráti országokból szerezzünk be. Ezt azért teszi lehetővé, mert terv szerint, megállapodás szerint a baráti országok fejlesztik azőfcat az alap(Folytatás a 2. oldalon.)
