Somogyi Néplap, 1955. november (12. évfolyam, 257-281. szám)

1955-11-18 / 271. szám

Péntek, 1955, november 18. SOMOGYI NÉPLAP s hazafias népfronttá zottságok fennállásuk egy­éves évfordulóját. A jubileum alkal­mából értékelték eddig végzett mun­kájukat. Tapasztalataik alapján ter­veket készítettek az elkövetkező idő­re. , A fonyódi járás hazafias népfront- bizottsága november havi ülésén ve­tett számot arról, hogyan oldotta meg feladatát, a járás népfromthi- zottsága elsősorban a mezőgazdasági munkákban adott segítséget a taná­csi szerveknek. Kezdeményezéseik során többhelyütt, így pl. Ordacsehi­ben és Holládon is eredményes ver­seny indult a gazdák között. De nem kevésbé jelentős az a munka sem, melyet termelőszövetkezeteink fej­lesztésében végeztek a népfrontbi­zottságok tagjai. Személyes példamu­tatásuk, felvilágosító szavuk sok gaz­dának mutatott helyes utat. Taná­csainkat még egy fontos munkaterü­leten segítették, s ez a kulturális te­rület. A kenyércsata idején, de más alkalmakkor is műsorokat szervez­tek, ötletes plakátokat készítettek. Népszerűsítették az élenjárókat, kö­szöntötték a példamutató gazdákat. Előadói munkaközösségeket is hoz­tak létre. A munkaközösségek tag- isi értékes előadásokat tartottak a járásban. Az eredmények mellett azonban hibák is merültek fel a népfrontbi- zottságck egyéves működése során. A 'bizottságok tagjai több helyen nem mozgósítottak kellőképpen a soron- lévő feladatokra. Akadt község, aihoi nem működött, sőt aludt a bizottság még a közelmúltban is, mint pl. Len­gyeltótiban, Ezek a bizottságok ve­gyenek példát az eredményesen mű­ködő népfrontbizottságokról. Jó pél­da 'bőségesen akad. Balatonberény- ben pl. csaknem két km hosszú gya­logjárót építettek, és parkosították a községet több mint 30 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával. Vámoson 20 ezer forint értékű társadalmi munkával járdát építettek, iskolát tataroztak. Látrányban kvJtúrház lé­tesítésére tettek felajánlást. Régi épü’etből 130 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával építik a kultúrhá- zat. Métg hosszan lehetne sorolni a községeket — Kisberény, Ordacsehi, Balatoniszentgyörgy stb. —, ahol a népfrontbizottságek jó munkát vé­„Somogy" cimme! folyóiratot- indít a TTIT .4 Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat So­mogy megyei szervezete elhatározta, hogy »Somogy« névvel folyóiratot indít. A folyóirat egyelőre negyed­évenként jelenik meg körülbelül 3 ív terjedelemben. A szerkesztőbizottság első ízben ült össze ezen a héten és megbeszél­ték, hogy mit tartalmazzon a lap. A legfontosabb feladatként állapították meg, hogy színvonalas cikkekben foglalkozzanak a megye tudományos, kulturális, gazdasági életével, a me­gye fejlődésével. A lap nagy helyet szentel a megye ipara és mezőgaz­dasága fejlődésének, az üzemek, ter­melőszövetkezetek munkájának, ugyanakkor foglalkozik a megye tör­ténelmével. munkásmozgalmával. Körülbelül egyharmad részét az első számnak a megye íróinak alkotásai töltik be. Helyet leap a lapban a me­gye művészeti élete is: foglalkozik a képzőművészettel, a zenei élettel, a színházzal. Az első számban a ka­posvári színház történetéről írnak cikket. A TTIT egyes szakosztályai­nak munkájával, a szakosztályok tag­jai tudományos munkásságával is foglalkozik a »Somogy« című folyó­irat. Az első szám előreláthatóan de­cemberben jelenik meg. Párosversennvel a vállalások teljesítéséért geztek a nepfrantmozgal om leírnál la- ,sáriak egy esztendeje alatt. beadásával viszonozzák a város seiítséeé! a jálói dolgozó parasztok 0 fonvédi járás népfrontiiizsttságaisiak egy esztendeje Nemrég ünnepelték a Jákó község az év elején az utolsó beadók között kullogott a kaposvári járásban, de most a kapások betaka­rítása során letörölték a község be­csületén esett szégyenfoltot: burgo­nyából, vágómarhából, tojásból már éves tervüket is rendezték. Mi ennek az oka? A begyűjtési állandó-bizottság — mint a község társadalmi leikiisme- rete — öntudatra ébredt, s most már kéthetenként ismétlődő értekezlete­ken eleven, személyhez szóló bírálat­tal és tanácsadással ösztönzi a lema­radókat a beadás gyors teljesítésére. Egyébként 'maga a tanács is sür­getője, szorgalmazója annak, hogy a parasztság, a falu dolgozó népe a termés gyors beadásával is viszonoz­za a város, az ipari dolgozók segítsé­gét. Heipenheimer János/tanácselnök jól segíti a begyűjtési megbízott munkáját. A notórius nemteljesítö- ket sújtja tetteik következménye: a helyszíni elszámoltatás. így érte el ÍHandó Sándort is a hátralékosok sorsa, a szigorú elszámoltatás. De JákóDan is szép számmal akad­nak, akiket nem kell külön »megagi­tálni« a kötelesség teljesítésére. Kontra István, Bóda Imre egyénileg dolgozó parasztok nemcsak a beadás­ban járnak az élen, hanem már egész évi adójukat is kifizették. Az öntudatos, az állam iránt hű jákói parasztok el is határozták, hogy ka­pásokból november 25-re 100 száza- 'ékosan rendezik tervüket. Meggyor­sult a ibareanfibegyűjtés üteme is. iHeipenlheimer János tanácselnök most már a sertésbeadás teljesítésé­re serkenti községe dolgozóit, hogy ezzel is több búst és zsírt juttassa­nak a városi dolgozóknak. Iskolai békegyűlések Kaposvárott A napokban tartották békebizott- sági alakuló gyűlésüket a Május 1 utcai és a szabadságparki általános iskola pedagógusai és a szülői mun­kaközösség tagjai. A 'békegyűlésre száznál is többen jöttek össze, hogy meghallgassák a Május 1 utcai isko­lában Nyári Pál ref. esperes, megyei békebizottsági tag, a szabadságparki iskolában pedig Csizmadia János vá­rosi békebizottsági tag beszámolóját. Mindkét beszámoló a genfi négyha­talmi külügyminiszteri értekezlet eseményeit ismertette. A beszámoló után megválasztották a békebizott- ságok vezetőségi tagjait, akik ígére­tet tettek arra, hogy a béke szent ügyéért szívvel, lélekkel 'harcolnak. A 'békegyűlés után az úttörők ének­számokkal; szavalatokkal szórakoz­tatták a résztvevőket. Hegedűs Antalné városi békebiz. titkár-h. Párcsversenyre hívták egymást a Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói. Ezzel akarják elősegíteni, hogy üze­mük határidő előtt teljesíthesse a 20 budapesti üzem versenyfelhívására teilt felajánlást. Kiss Imre formázó versenyre 'hív­ta Dániel Oszkár formázót, s vállal­ta, hogy december 3-ra 170 százalé­kos teljesítményt ér el. Kele Ferenc november 7-re csak 91 százalékra teljesítette felajánlá­sát. Hogy pótolja lemaradását, fel- áiánlotta: teljesítményét 105 száza­lékra emeli. Versenytársul Lukics János formázót hívta ki. A forgácsolóknál Sörös József esz­tergályos Fonyó Lászlót hívta ki ne­mes vetélkedésre: 150 százalékos tel­jesítményt ajánlott fel, s mevgfogad- ta, hogy gépén főjavítás nélkül dol­gozik. Molnár Béláné magkészítő 110 szá­zalékos teljesítmény elérésére és 5 százalékos anyagtakarékosságra hív­ta ki Tóth Sándomé magikészítőt. Nemcsak az ©gyes dolgozók, hanem a brigádok is versenyeznek. A Kiss- brigád 115 százalékos brigádteljesít­ményre tett felajánlást. Versenytár­sa, a Flekk-brigád nemcsak, hogy el- tógadta a felhívást, de megtetézte a vállalást 120 százalékra. Minden versenyző felajánlotta, hogy selejtmentes munkát végez. A verseny nagy lendülettel máris meg­indult. Amit nem a borítékban kapnak meg a Tatarozó és Építő Vállalat dolgozói Dolgozóink ma már korszerű mű­helyekben, egészséges körülményeik között végzik munkájukat. A mun­kaidő letelltével meleg fürdő várja őket, vagy akik kü’ső munkán dol­goznak, szálláshelyükön fürödhet­nek,, tisztáilkodhatoiaik, szórakozhat­nak. Amikor a dolgozó leteszi munkáját, tovább érzi a vállalat, az állam gondoskodását. Szórakozhat, művelődhet, sportolhat. Az üze­meik, vállalatok jóléti keretei 'biz­tosítják az anyagi feltételeket ah­hoz, hogy a dolgozók élete kelleme­sebb, vidámabb legyen. De a jutal­mazási, segélyezési keretek eseten­ként közvetlen anyagi segítséget is adnak a dolgozóknak. Hogyan gaz­dálkodott ezzel a pénzzel a Somogy megyei Tatarozó és Építő Vállalat, hogyan, és miiben élvezték ezeket a juttatásokat a dolgozok? A .vállalat az Építők Sportegye­sületének és az Illyés Gyula Kulr búrotthoniának ebben az évben ed­dig 6000 forintot utalt át, hogy eb­ben a sportkörben, illetve kulitúr- otthonban a dolgozók kedvükre sportolhassanak, szórakozzanak, művelődjenek. Csakhogy a, dolgo­zók ezeken a helyeken vajmi ke­veset fordulnak meg, alig néhányan sportolnak a sportkörben, a kultúr­otthon rendezvényein ugyancsak igen ritkán vesznek részt, oda mégcsak meghívót sem kapnak. A ■dolgozók véleménye szerint sokkal többen és szívesebben sportolnának, ha arra közvet­lenül a vállalatnál volna lehe­tőség. Meg Jaefi hát találni a megoldást, hogy a vállalat dolgozói a gyakor­latban jobban érezzék ezeket a Jut- tatásokat. A kulturális alap másik részéből a vállalati üdülőben pihenő dolgo­zók, ellátásához járultak hozzá. Ba- latcmboglóni 5 szobás üdülőjükben ezen a nyáron 150-en üdültek, és bizony nem kis összeget tett ki a vállalat hozzájárulása. A dolgozók és családtagjaik napi 12 forintért kaptak négyszeri étkezést, az ellá­tási külör.ibözetet a vállalat í'zette Az üdülést csónakok, könyvtár, röplabda, különböző társasjátékok tették vidámabbá, kellemesebbé. Ezeket a felszereliéselket,, a hatal­mas zenegépet ugyancsak a kultu­rális alapból vásárolták. De Bem­oslak az üdülő dolgozók szórakozá­sáról, tanulásáról gondoskodtak, ha­nem a munkásszállás lakóinak is rádióikat, könyvtárait, biztosit,ott a jóléti alap. Vásároltak még a mun­kásszálláshoz különböző spoizf el sze­reléseket, így röpüabdahálót is, hegy a dolgozók szabad idejükben spor­tolhassanak. A negyedévekre megállapított se­gélyezési keret lehetővé teszi, hogy a különböző családi események al­kalmából egyes dolgozóknak anya­gi segítséget adjanak. Ebben az év­iben, is igen sok dolgozó kapott 300—500 .forintig terjedő segélyt. Sok ezer forintot tett ki az az ösz- szeg, amit ,a dolgozók ilyen címen felvettek De jelentős összeget jelent a jutal­mazási keret is. Ebből a válla­lat legjobb dolgozói részesül­nek, A jutalmuzotfáak elbírálá­sánál nemcsak a teljesítményt nézik, hanem a végzett munka minőségét is mérlegelik. November 7-én, amikor a vállala­tot él üzemmé avatták, sok ezer fo­rint jutalmat osztottak ki a leg­jobb dolgozók között. A vállalat 5 -kiváló dolgozója-« pedig külön ju­talmat is kapott. Sok pénz, nagy összeg az, amit a dolgozók közvetve vagy közvetlenül kapnak a sport, kulturális, segélye­zési és jutalmazási alapból. Úgy kell hát azt felhasználni, hogy a dolgo­zók minél jobban érezzék annak jelentőségét, a gyakorlatban is használják, élvezzék azt. A Somogy megyei Tatarozó és Épí,tővállalat ezt az elvet elég jól megvalósította a különböző jóléti juttatásoknál. \ 53 ezer étg vasa! gyűjtöttek eddig a Textilmüyek OSSZ-fiataijai A Kaposvári Textilművek DISZ- fiataljai felajánlották, hogy novem­ber végéig 15 ezer kg vasat és 119 kg színesfémet gyűjtenek. Több mint 100 fiatal fogott lelke­sen munkához, s eddig 10 ezer kg vasat és 296 kg színesfémet adtak át a begyűjtőhelyen. A jó eredmény még csak. fokozta versenylendületü­ket. Elhatározták, hogy november végéig a felajánlott 15 ezerrel szem­ben 25 ezer kg vasat gyűjtenek, hogy mint legutóbb, most is első helye­zést érjenek el a nagyüzemek ver­senyében. ■ ll—IIB IBIIll ■■■!■■ «■Ili Bll llttHBWnreaBft« Hl IMII I 111 p H,«niMi Wl PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS & A páríoktatás sikere nagyrészt a propagandistán áll Két „Marxizmu8-Ieninizmiís alapjai“ tanfolyam tapasztalataiból Rövid idő telt még el az idei pártoktatás megkezdése óta, már- t is vannak általánosítható tapasztalatok. Egyik igen lényeges tapasz- i tálát az, hogy — legyen az bármilyen oktatási forma — a siker í nagymértékben összefügg a propagandista munkájával. Ahol a fog- ( lalkozást vezető propagandista alaposan felkészül, többet tud adni * ,hallgatóinak, ott a hallgatók szívesen tanulnak, eljárnak a foglalko­zásokra, jó az aktivitás, eredményes a politikai oktatás. Ennek for­dítottja áll ott, ahol a propagandista gyengén vagy egyáltalán nem készül és kizárólag a tananyagra támaszkodik; a hallgatók elmara­doznak a szemináriumokról, s akik éppen ott vannak, azok sem vé­geznek jó munkát. Ennek alátámasztására hadd említsünk két pél­dát. Mindkettőt a »Marxizmus—le ninizmus alapjai« tanfolyam szerda esti foglálkozásó.ból idézzük, az egyiket a Felsőbogátpusztai Állami Gazdaságból, a másikat a Nagyatádi Fonalgyárból. fi Felsőbogátpusztai állami Gazdaságban 12 elvtárs jelentkezett a -Marxizmus —len in izmus alapjai-« tanfolyamra, köztük olyanok is, akiknek igen nagy nehézséget okoz lépést tartani / a könnyűnek egyáltalán nem mondható anyaggal. Ennek ellenére igen szépen haladnak a tanul ás,ban, s minden foglalkozáson jobban részt vesznek az anyag megtárgyalásában. Hogy ez így van, a hallgatók lelkiismeretes tanulásán kívül főleg a propagandis­ta érdeme. Jól dolgozott a gazdasag ipárttitkára, aki az első két foglal­kozást vezette, de jól dolgozik az új propagandista, a vállalat új igazga­tója, Roth ©Ívtárs is. Roth elvtárs a párt hívó szavára Budapestről né­hány nappal ezelőtt került a gazda­ság élére, és ezernyi tennivalója mel­lett elvállalta még a tanfolyam ve­zetését is. Ezen a foglalkozáson a má­sodik—harmadik hét anyagát: az ős­közösségi termelési módot és a rab­szolgatartó termelési módot tárgyal­ták meg. A szemináriumi kérdések, melye­ket Roth elvtárs feltett a hallgatók­nak, megegyeztek az útmutatóban lé­vő kérdésekkel, azzal az eltéréssel, hogy a propagandista kibővítette őket. Az első kérdést, hogy mi jel­lemezte az ősközösség termelési vi­szonyait, a propagandista kibővítet­te azzal, hogy a hallgatók mondják'el azt is, mit értenek termelési mód és termelési viszony alatt. A feleletek­ből kiderült, hogy igen fontos volt a kérdés kibővítése, hiszen a hallga­tók többsége nem értette pontosan a termelési mód, termelési viszony mi­benlétét. Igen helyes és követendő, ahogyan Roth elvtárs az egyes kérdéseket összefoglalta. Az összefoglalóban idézte a pontos meghatározást adó hozzászólásokat, megdicsérte azokat, akik jó] felkészültek, s kitért azok feleletére is, akik pontatlanul fogalmaztak meg egyes fontos kérdéseket. Mindehhez elmondta a saját vélemé­nyét is és részletekbe menően, új'tol megmagyarázta az egyes politikai gazdaságtani meghatározásokat. így tartott ez végig az egész sze­minárium ideje alatt. Amikor az osz­tály és az osztályharc fogalmát bon­colgatták, igen helyesen arra irányí­totta a hallgatók hozzászólásait, hogy — bár a tananyaghoz szorosan inem tartozott — az osztályellentéteket, az osztályharc problémáit a társadalmi fejlődésen végigvezessék. Ezzel a módszerrel elérte, hogy még a gyen­gébb hallgatóik is a tápanyagból no­csak a történeti részt jegyezzék meg, hanem az elvi kérdések kerüljenek előtérbe, azok maradjanak meg emlé­kezetükben. Két dologra felhívjuk Roth elv­társ figyelmét. Egyik az, hogy a jövőben még inkább töre­kednie kell, hogy a szemináriu­mon kevesebbet beszéljen a propagandista és többet a hall­gatók, A 'másik pedig az, hogy fel kell szá­molni az elmaradást. Egy hét anya­gával ugyanis itt is elmaradtak. A kezdet kezdetén kell ezt pótolni, mert később az anyag egyre több és nehe­zebb lesz, s félő, hogy akkor már nem bírják el a hallgatók a plusz egyheti anyagot. H Nagyatádi Fonalgyár »Marxizmus—leninizmus alapjai« tanfolyamának propagandistája, Deák Lajos elvtárs a községi pártbi­zottság vezetőségi tagja. Deák elv­társ nehezen küszködik, hogy ered- ■ipényes legyen tanfolyamának mun­kája. A fő hiba a hallgatókban van, akiknek többsége elhanyagolja a ta­nulást, nem készítenek jegyzetet az előadáson, de még a tananyagot sem jegyzetelik ki. Arról pedig egyálta­lában nem lehet szó. hogy a köt/elező irodalmat jegyzetelik, általában' el sem olvassák. így aztán mi sem természetesebb annál, hogy a szemináriumon többen maguk elé veszik a tananyagot, abban figyelemmel kísérik a szemi­náriumot, és szinte felolvasva felelnek. A tanulás ilyen nagyfokú lebecsülé­se fegyelmezetlenséget szül, a fog­lalkozáson egyesek különbeszélgetést folytatnák, mások meg egyszerűen meg sem jelennek. Szerdán például a 28 hallgatóból tizenketten hiányoz- tak. Hiba lenne azonban általánosí­tani. A tanfolyam hallgatói közül né­hányan igen szorgalmasan tanulnak, jegyzetet is készítenek, a szeminá­riumon jól felelnek,, ők azonban ki­sebbségben vannak a hanyagokkal szemben. Eléggé el nem ítélhető ez a magatartás, amit még súlyosbít az, hogy a hanyagok közt pártvezetőse- igi tagok is vannak. Rövid bevezetőnkben arról írtunk, ■hogy a pártoktatás sikere nagymér­tékben a propagandistán áll. A Fu­ráig várban is így van, a hallgatók hanyagságáért felelős Deák elvtárs is. Felelős, mert nem követeli meg, hogy az előadást, a tananyagot, a köte­lező irodalmat jegyzeteljéik, hogy a szemináriumon fegyel­mezetten viselkedjenek, hogy ne a brosúrából feleljenek. Deák elvtárs erélytelensége mellett maga sem készül megfelelően a sze­mináriumra és az előadásra (legalább is szerda este ezt tapasztaltuk). Az 5.—6. hét anyagának előadá­sára például így készült: elolvasta és aláhuzogatta a tananyagot és a kö­telező irodalmat. Ezekből állította össze előadását úgy, hogy maga elé vette a megadott irodalmakat és jegyzetelés nélkül, az utolsó szóig leírta előadását. Ez a módszer nem megfelelő, mert: 1. jegyzet hiányában kötve van a nyomtatott szöveg egészéhez; 2. a kötöttség r.em enged szabad gondol­kozást, s így majdnem szóról szóra másolja a nyomtatott szöveget; 3. el­marad a magyarázat, ami pedig igen fontos lenne az egyes tételek megér­téséhez; 4. ezzel előidézi, hogy a'hall­gatók ne jegyzeteljenek, hanem elő­adását a tananyagban nyomon kö­vessék ceruzájukkal. Az előadásra való felkészülés he­lyes módja az, hogy a megadott iro­dalmat olvassuk el, húzzuk alá a fon­tos részeket, a második olvasásnál az aláhúzott rész segítségével készít­sünk jegyzetet, s annak alapján ál­lítsuk össze az előadást. Az előadás­ra bőséges vázlatot készítsünk és ne írjuk le szóról szóra, mert a felol­vasott előadás unalmassá válik, meg­szakítja a kapcsolatot az előadó és a hallgatók között. Ha így készül fel Deák elvtárs az előadásra, szemináriumra, 'bizonyára megjavul a Fonalgyár tanfolyamá­nak a munkája. Pócza Jánosné

Next

/
Thumbnails
Contents